Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-18 / 90. szám
*9«2. Április i8. 3 Versenyben a kongresszusi zászlóért: Kflmlni 2 millió 786 ezer forintos megtakarítás IIII III I UI 100 ezer tonna szenet jövesztenek a széngyaluval Kneeiltb hsnu ? Import bányafa helyett hazai faanyag nilwOlllll U 0II jf Cl Könnyítik a nehéz fizikai munkát Az új pécsi tejüzem mm. Az MSZMP VIII. kongresszusának tiszteletére indított szocialista mumkaverseny- ben a komlói bányászok elsőkként tettek felajánlásokat. A Kossuth-bányaüzem műszaki vezetői a brigádok egyéni vállalásai után összegezték az egész üzemre szóló éves feladatokat. Nem kizárólag a kongresszus időpontjáig, haaz év végéig tart a verseny, de a párt kongresszusának tiszteletére. Érdekes, hogy nem a mennyiségi tervek túlteljesítését hajszoljak, hanem a minőségre, a termelékenységre és a különböző anyagokkal való takarékosságra fektetik a fő súlyt. Az üzem terve a következő: A mennyiségi tervet 1 százalékkal kívánják túiteláesí- teni, amely 4575 tonna többlet szenet jelent a népgazdaságnak. A túlteljesítést teljes egészében kokszolható szénből biztosítják. A kalória-tervet ugyancsak egy százalékkal tLr-iüzJcJCfe , emelik az 1962-es esztendőben. A mennyiségi termelés emelkedését az egy főre eső termelés emelésével kívánják elérni, s ebben a vonatkozásiban a tervhez képest 2 százalékos lesz az emelkedés, vagyis, az egy főre eső műszakomként! teljesítmény eléri a 862 kilogrammot. A termelékenység emelkedését a gépek fokozottabb kihasználásával, a nehéz fizikai munka köiny- nyítésével bitzositják. A gyaluKét szomszéd járás versenye A setlyei járás versenyre hívta a szigetvári járás termelőszövetkezeteit Pontosan már nem is lehet megállapítani, hogyan született a két járás versenye. A legbiztosabb indítók az, hogy a sellyed járási pártbizottság egyik ülésén beszámolt a ba- ranyahídvégi termelőszövetkezet párttitkára: milyen versenyt szerveztek náluk. A példa hatott: a járási párt bizottság elhatározta, hogy a szomszédos járást, a sziget várit xprjsenyre hívják. Ez még márciusiban történt. Elkészítették a versenyfeltételeket és a napokban bekopogtak a szigetvári járás párt- és tanácsi vezetőihez. Leültek és megvitatták a dolgot. Hosszú vita után megegyeztek abban, hogv a sely- lyeiek az MSZMP VIII. Kongresszusa tiszteletére versenyre hívják a szomszédos szigetvári járás termelőszövetkezeteit. A versenyfeltétel világos: a második ötéves tervben 1962- re megszabott tervek főbb termékeinek túlteljesítése. A versenypontok szerint a kenyérgabona tervezett átlagtermését 2, az őszi árpáét 3, a kukoricáét 3, a burgonyáét 2, a cukorrépa átlagtermését pedig négy százalékkal túlteljesítik. A felvásárlásra is kiterjedt a figyelmük A tervezett kenyérgabona felvásárlást 2. a hízottsertést 2, a vágóbaromfit 3, a tejfelvásárlást pedig 2 százalékkal túlteljesítik mindkét járásban. Nemes versengés kezdődött a két járás között, amelynek igazi értékét több gabonával, több tejjel, kukoricával, hússal lehet majd kifejezni. A versenypontokra rátették már a járás vezetői a pecsétet, most mindkét járásban párttaggyűléseken, tanácsüléseken és tsz-közgyűléseken ismertetik ezeket a pontokat azokkal, akiiken múlik ennek teljesítése. E nemes versenyből bármelyik járás is kerül ki győztesen: a több termésnek az ország, a több jövedelemnek pedig a tagok látják a hasznát. vál jövesztett szén mennyiségét a tervezett 90 ezer tonna helyett 100 ezer tonnára emelik. A széntermelés költségeinek csökkentésével a Kossuth- bányaüzem dolgozói 1 millió és 844 ezer forintot takarítanak meg. Ugyancsak a megtakarítást növeld az a tény, hogy a föld alatti TH-hajlítóberendezés gazdaságos kihasználásával, az omlasztásos fejtésekben a botfüggöny kiterjedt alkalmazásával és a bán vajamé gtakar í - tás révén újabb 942 ezer forintot takairítank meg. Az import bányafa helyett fokozott mértékben használnak fel hazad keményíát, amely hozzávetőlegesem 3600 köbméter importfa-megtakar Rést jeleni A bányaüzem vállalásai között szerepel a balesetek csökkentése, amelynek érdekében bevezetik a munkaidő alatti oktatást, s ennek eredményeképpen a balesetek 5 százalékos csökkentését remélik. A Kossuth-bányaüzem dolgozói a versenyt december utolsó napjáig folytatják és hasonló célú versenyre hívják a többi komlói bányaüzemeket is. Mint ismert, új tejüzem épül a Tüzér utcában, a Patyolat új üzeme mellett. Képünk az új létesítmény tervét ábrázolja. . <. A Tejipari Vállalat jelenlegi, Rákóczi úti üzeme még a múlt században épült. Kor~ szerütlen, a tej mellett csak néhány tejtermékféleséget képes előállítani, azt is csekély mennyiségben. A jelenlegi üzemnek mindössze 28 ezer liter tej, 50 liter habtejszín, 600 liter tejfel és 5 mázsa túró a napi termelése. A vajat már Kaposvárról, a sajtot pedig Répcelakról és Budapestről kell behozni. Az új tejüzem minden különösebb megerőltetés nélkül is napi 60 ezer liter tejet, 500 liter habtejszínt, 2000 liter tejfelt, 2500 liter kefirt és joghurtot (a kefir alkoholosán erjesztett tejkészítmény) 2500 liter kávét és kakaót, 2000 kilogramm vajat, 10 mázsa túrót és 30 mázsa ömlesztett sajtféleséget képes előállítani. A kávét és kakaót palacltozva, a hab- tejszínt és tejfelt poharason hozzák forgalomba. Ha Pécs lakossága úgy kívánja, az egész várost palackozott tejjel tudják ellátni. A modem üzemben számos automatagép könnyíti meg a munkát. A nagy, tágas épületben az anyagmozgatás sem okoz majd problémákat, irodahelyiségekben és szociális létesítményekben (öltöző, fürdő, stb.) sem lesz hiány. Az új létesítmény terveit a Pécsi Tervező Vállalat dolgozói. Máté Pél és Szerdahelyi Károly tervezőmérnökök, Sárdy György statikuszmémö fc és Horváth Miklós gépésztervező készítik. Országos helyezés Czink Jancsi esetében nagyon megtévesztő a külső. A csőnadrág, a sálgalléros „pulcsi”, a „lelenc” frizura, egyszóval e jampikellékek, rendkívül szerény fiatalembert takargatnak. Egy hete sincs, hogy kézhez kapta a szakmunkás bizonyítványt elismerő oklevéllel, országos hírnévvel. Ez volt az ő érettségije, egy évvel hamarább, minden hivatalos érettségi bizonyítványosztás előtt. Mondjuk el hát röviden a „kisdiploma” történetét. Czink Jancsit két évvel ezelőtt vették fel tanulónak a Sopiana Gépgyárba, ami egymagában nem esemény, hiszen általában ez a korosztály esedékes a munkás pályaválasztásra. Jancsinak azonban szeSÖTÉTSÉGBŐL — A NAPFÉNYRE HOSSZÚ AZ UT a munka- kerüléstől a munkáig, de ezt a hosszú utal le lehet rövidíteni á társadalom segítségével. Nemrég beszélgettem a cigánybizottság elnökével. Kint járt Gyöngyösmelléken. Csak néhány órát volt a cigányokkal, és alighogy hazaért, táviratot kapott, az ottani iskola- igazgatótól. A távirat szövege tömör, sokatmondó volt. „Hat cigány azonnal munkát kér. Mindegy, hogy milyen munka, csak munka legyen Munkát kér. És kap is. Gilvánfán van egy nagy cigánytelepülés. A cigánytelepülés két részre szakadt. — Az egyik kiment az erdőből, a má sík még ott maradt. A kintiék házat építettek maguknak, szé pen kimeszelték. A kerítéseken fehérre mosott ruhák száradnak, a ház mellett kis kert van, a szobában tisztaság. Azt mondják: „Közénk ide csak az jöhet, aki nem lakik többé kunyhóban.” És az új település egyre gyarapszik. Még annakidején, amikor megalakult a gilvánfai termelőszövetkezet — részt vettem az alakuló köz gyűlésen. Meglepő dologgal találkoztam. Megjelent a közgyűlésen néhány cigány és felvételét kérte. Azt mondták: „Mi is a faluban éltünk. Ezután is itt akarunk élni. Vegyenek fel minket is a terme- lászcvctkezezbs",' Kis vita kerekedett, végül is úgy döntöttek: felveszik őket, mert jó munkások, megbízhatóak. AZ ÓCSÁRDI termelőszövet kezeiben is sok cigány dolgozik. Méghozzá becsülettel. Emlékszem, az ellenforradalom után ök voltak az elsők, akik visszaléptek a termelőszövetkezetbe. Jártam náluk is. Dicsekedtek. Jól élnek. Megmutatták, mennyi pénzt gyűjtöttek össze. A legbüszkébbek a teheneikre voltak. A háztáji tehenekre. Mert ilyen is volt. Emlékszem Alsószentmár- tonra is. Itt cigány tsz is volt. Dolgoztak. Igaz: hibákat is követtek el, egyedül nem tudtak megbirkózni a területtel, de végre rendszeres jövedelemhez jutottak. Foggal-körömmel harcoltak a termelőszövetkezetért. Nagyharsányba lassan kezd tek beszivárogni a cigányok. Először csak egy-kettő jött. ök is a termelőszövetkezethez mentek. Felvételüket kérték. Nem volt könyű dolog a felvétel. Itt nagyon idegenkedtek tőlük, hisz legtöbbjük valamikor kéregetni járt a községbe. Most meg dolgozni jöttek. A FELVÉTEL UTÁN bizonyítottak. Nem csalódott bennük a termelőszövetkezet. Ők sem csalódtak a termelőszövet Neszeiben. Mindegyik c's "J házat vett a Koióniban, az Árok utcában, sőt volt olyan is, aki a faluban. Az idei zárszámadáskor többet meg is dicsértek közülük és az elnök büszkén mutatott rájuk: — Nézd, hogy felöltöztek. Nem volt kár a fáradtságért. Ök most a legboldogabb emberek Nagy harsány ban. Nemcsak a munkában, de a kulturálódásban is nagyot léptek előre a cigányok. Versenden is van községi könyvtár. A könyvtár legszorgalmasabb látogatói a cigányok. Iskolába is járnak a cigány gyerekek. Érdekes esetet hallottam a községben. A cigány gyereknek nem volt cipője, de azért elment az iskolába. Elment, az anyja nyakában. Annak volt cipője. RÖVIDÜL AZ ÜT. Es hogy még jobban lerövidüljön, annak érdekében sokat tehetnek a termelőszövetkezetek. A példák azt bizonyítják, hogy tesznek is. Ma már elvétve találkozni kéregető cigánnyal. Ma már nem krumplit, babot, szalonnát kérnek, hanem munkát. És ezt a munkát meg is kell nekik adni, mert csak így válhatnak igazán emberekké, így kerülhetnek ki a nyomasz tó sötétségből az éltető napfényre. SZALA1 JÁNOS rencséje is volt. Azonmód olyan mesterek „adjusztálták”, mint a hírneves Palkó Lajos, Szalai István, a későbbi „Gagarin” és a „Tyitov” brigádok vezetői, és Lutz Ferenc, a MŰM 500. Pécsi Ipari Tanuló Intézetének szakoktatója. És lám, a sok „bába” között mire vitte? Az intézetben szintúgy, mint a satupad mellett a színjelesek között is az elsők közé verekedte magát. Es ha egy tizenhét éves fiú esetében lemondásról lehet beszélni, akkor ezt is Jancsiról mintáztuk le. Mert lemondás-e ellenállni olyan csábításoknak, mint a mozi, a színház, a futballmeccs, a tánc. Ő le tudott mon dani mindezekről, mégsem tart ja lemondásnak. Ellenkezőleg. — Ott jöttem rá azon az országos versenyen, hogy valahol még kellett volna szorítanom az önfegyelmezésen. De így is megérte, így is nagyon izgalmas volt a készülődés. Esténként, éjszakánként számtani, szakrajzi feladatokat oldani, gyúrni, gyakorlati felada tokát elméletben levezetni. Január óta készülődik a nagy versenyre, amelynek „első fordulóját” már itt az intézetben, itt a gyárban megnyerte. Százötven lakatostanuló közül neki sikerült legjobban az aspirantúra. — Mégsem indultam túlzott reményekkel. Legmerészebb vágyam volt, bejutni a legjobb hat közé, és magam sem tudom miért, bíztam is ebben. Egy héttel ezelőtt lezajlott a nagy próba, odafönt Pesten, az ipari tanulók országos versenyén. írásbeliből, szóbeliből, gyakorlatiból egyaránt a megadott határidőkön belül sikerült a vizsga. Pedig nehéz volt. Számtanból a szakításszilárdsági számítás, szakrajzból egy homlokfogaskerék pontos ábrázolása, gyakorlatiból egy műszerész satú szerelési, illesztési munkája volt a feladvány és a zsűri nagyon szigorú mércével mért. S ha Czink Jancsinak nem is sikerült az arany, az ezüst, a bronz plakett elnyerése, így is a számításán felül végzett. Országos versenyen negyedik helyezést elérni mindenképpen nagy dolog. Különösen nagy, ha azt is hozzászámítjuk, hogy a diszoklevél mellé „piros” szakmunkás-bizonyítványt kapott, ami az ő esetében azt Jé: lenti, hogy a versenyre még tanulóként utazott, s felszabadult szakmunkásként érkezett vissza a gyárba. Rendes körülmények között csak a nyáron avatták volna szakmunkássá. így meg három hónappal előbb oszthatta szét a hagyományos „segédszivarokat”, három hónappal előbb ülhet áldomást a „szakikkal”. Ez talán jó is lett volna befejezésnek, ha nem szól közbe Czink Jancsi. — Az áldomás után pedig hazautazom Szulokra, ahonnan két évvel ezelőtt már úgy indultam el, hogy szakmunkásbizonyítvánnyal térek vissza. Végérvényesen. Igen. Jancsit nemcsak a szü lei várják haza, hanem a termelőszövetkezet javítóműhelye is, amit talán egy kicsit az ő kedvéért szereltek fel új satukkal, új gépekkel, mert már annakidején számítottak a szór galmára, a hűségére. Czink Jancsi pedig rászolgált erre a bizalomra. »—gy. Pécsre látogat Lahti küldöttsége Április 19-én, az esti órákban Pécsre érkezik Lahti, Pécs finn testvérvárosának küldöttsége. Vendégeink fogadására a budapesti ferihegyi repülőtérré utazik Körösi Lajos, a városi tanács elnöke, dr. Galabar Tibor, a városi tanács titkára, Kupka Sándor, a városi tanács tagja, a városi KISZ-bizottsag titkára. Az öttagú küldöttséget Ola- vi Kajala, Lahti város polgármestere vezeti. A delegációiig jai: Emil Heinisalo, Tenko Lik- kanen, Kosti Virtanen és Matti Sipilä. Testvérvárosunk küldöttei öt napig tartózkodnak Pécsett. Meglátogatnak több iskolát, Óvodát, bölcsödét, ifjúsági intézményt, ellátogatnak a Déryné utcai városi Művelődési Ház ifjúsági klubjába is. Megtekintik a város műemlékeit, az ifjúság társadalmi munkájával épült állatkertet és vidámparkot, illetve- a Pécsi Nemzeti Színház balettegyüttesének VIT-re szánt műsorát. Konúói és harkányi látogatás is szerepel a küldöttség programjában. Prizmabonlás után Vetőburgonyát adnak a merenyeiek Jól teleit át a sárgarépa Dencsházán A Merenyóbe vezető út mentén hatalmas burganyahegyek tornyosultak az ősszel. A helybeli Kossuth Termelőszövetkezetben jónak mondható burgonya termest takarítottak be, s így teljesíthették szerződéses kötelezettségüket. 17 vagon krumplit adtak el a MÉK-nek. Kiválogattak a vágottat meg az aprót az állatoknak, a többit pedig elvermelfcék. Óvták, figyelték a prizmákat a télen, hiszen tudtak, hogy gyenge volt a burgonyatermés megye- saerte, és nagy szükség lesz tavasszal minden kálóra. Amint megjött a szép idő, megbontották a prizmákat, s az asszonyok azonnal nekiláttak a válogatósnak. Sajnos, nem kerülhetett sor valameny- nyire. Még jó hogy volt idő szalmával lefedni, mert megeredt az eső. A vermekben levő kiváló minőségű kisvárdai Rózsa és Mercur burgonyából 60 holdat vet majd a merenyeá termelőszövetkezet, a fennmaradó meoo3foéöb& pedig 50— 60 mázsát adnak át a MÉK- nek. Ez a mennyiség bár csak 8—10 hold burgonya vetésére elegendő, mégis segítséget jelent, ahol nagy szükség van rali étszeres föld és szalmaréteg óvta télen a dencsházai termelőszövetkezet 350 mázsa sárgarépáját, kedveli azt a környéket a sárgarépa, éppen ezért az idén is termelnek, sőt, 5 holdon még magfogásra is ültetnek. Illetve, csak ültetnének, mert erre vizes, ingoványos, nehezen szikkadó a talaj, és a sárgarépaprizmák közül mindössze kettőt bonthattak meg . eddig A továbbiakba ismét beleszólt az időjárás. Jól téléit át a sárgarépa, minimális veszteséggel. így az 5 holdra biztosított az ültetéshez, sőt, 20 mázsa sártraré’tó.' már a MÉK-nek is átadok. Tizenhat prizma vár — " • bontásra ha megjön a tó annak tartalmából legalábt; IV' —60 mázsát a város ellátó "ára Is biztosítanak a dencsház.. Js.
