Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-13 / 86. szám

' IMS, ÁPRILIS 13. 5 LEVELEZŐINK Ki fog: intézkedni? A József Attila utca 8. sz. házról, amelyet a Komlói Ál­lami Építőipari Vállalat épí­tett, már az átadásnál több hibát írtak be ti jegyzőkönyv­be. Helyrehozásukat megígér­ték, de az átadás óta eltelt két és félév alatt sem teljesítették. Az átnedvesedett, foltos lakás- falak jegyzőkönyvezésekor azt ígérték, hogy a falakat kiszá­radás után újra fogják festeni. A falak azóta még nagyobb foltokban nedvesednek (vagy a külső vakolásban vagy a csatornában lehet a hiba!) ki­javításukról azonban azóta sem esett szó. Padlás nem lé­vén a házban, szárítóhelyisé­get építettek, be azonban már nem rendezték, hanem a ház- kezelőség a lakók megkérde­zése nélkül kiadta raktárnak és így a lakók a lakásban kény­telenek a kimosott ruhaneműt szárítani. A lámpákról hiányzó búrák utólagos pótlása helyett ugyancsak a kényelmesebb megoldást választotta a kivi­telező — a mai napig sem pó­tolta. A ragasztott parketta a bútorok alatt felperdül, több helyen ismételten is javítot­ták, de eredménytelenül. Rossz munkát végeztek a kandallók egy részénél is: a fűtéskor a csempéknél szétnyílnak, idő előtt tönkremennek. i Helyenként széttöredezett és megsüllyedt a ház körül ki­épített betonszegély. A házat nem csatornázták körül és így a lehulló csapadék a széttöre­dezett betonszegély résein a ház alá folyik. Nem kielégítő a tető szigetelése, az egyes ré­szeken fellazult bitumenréteg alatt szutyog a víz. Bár az is lehetséges, hogy a tetőzet szi­getelését maga a vállalat sem tartja befejezettnek, mivel az építkezésnél használt geren­dák és bakok jelenleg is a háztetőn találhatók. A terve­zésből adódó hibák közül csak kettőt említünk: szeles időben, a kéménybe visszavágó füst miatt lehetetlen a lakások fű­tése, mig a csuklós támasztás­sal nyíló ablakok tisztítása alig megoldhatónak, illetve életve­szélyesnek mondható. A város szívében lévő ház környéke kritikán alulian el­hanyagolt, rendezetlen. Szét­dobált, használhatatlan törme lékek, az építkezésből vissza­maradt anyagok és az építők otthagyott szükség WC-je, fel­vonulási épülete csúfítja a környezetet. A lakók többszöri panasszal, írásbeli beadvánnyal fordul­tak a PIK-hez, amely azonban nem orvosolta a panaszokat. A ház lakói ezért ezúton, is­mételten kérik, hogy az ille­tékesek vizsgálják meg a rész­ben a komlói építőkre, részben a házkezelőségre vonatkozó észrevételeket és az okok meg­szüntetéséről (erre a jegyző­könyv is kötelezi a vállalatot!) mielőbb gondoskodjanak. Ami a ház környékének rendezését illeti, társadalmi munkával is hajlandók ebben segíteni a József Attila utca 8. sz. ház 17 lakója. Jó előkészítés — jó eredmény Az újmohácsi II. Rákóczi Tsz-ben is nagyban akadályoz­ta a talajelőkészítóst a már­„Ráz a telefon" Az utóbbi hetek- IBUSZ előtti tele- zik se kifelé, se be­ben többször szeret fon ugyan kifogás- Jelé fáradni, tem volna telefo- talanul működik a A hasonlókat ta- ndini a belváros va tárcsázásnál, de a pasztáit társaim ne- lamelyik telefonfül- hívottat nem kap- vében kérem a Pos- kéjéböl, de igyeke- csolja, viszont a tát, hogy vizsgálja zetem mindig ku- negyven fillért nem meg a készülékeket darcba fulladt. A adja vissza, hanem s javítsa meg azok Széchenyi tér Kos- dolgát jól végezve, hibáját, hogy a sür- suth utcai bejáratú- a perselybe juttat- gő's esetekben tele- nál lévő telefonfül- ja. (Megjegyzem kívánóknak kéből a hívásra ez a készülék egy- J ... nem a hívott szám két esetben használ- ne kelljen járni a jelentkezik, ha- ható). várost, amig hasz­nem a készülék úgy A Kossuth téri te- nálható telefonfül- megrázza az em- lefon is régóta hasz kér£ találnak bért, hogy nem ki- nalhatatlan, mert a ván oda többször pénz megszorul ben MÁT1S ISTVÁN visszatérni. Az ne és nem akaród- Pécs. A túlzott alkoholfogyasztás ellen A túlzott alkoholfogyasztás ellen erélyesebb rendszabályokra van szükség, vagy a meglévőknek a szigorúbb betartására. Pécsett szá­mos vendéglőt lehetne felsorolni, amelyek előtt — különösen fizeté­sek alkalmával — feleségek szinte könyörögnek férjüknek, hogy ne menjenek be. Ha pedig végignézzük a vendéglőket, sokszor tapasz­taljuk, hogy ittas embereket is kiszolgálnak, ami szintéin helyte­len. szabályellenes. De számos helyen nemcsak munkaidő után, hanem munkaidő alatt is fogyasztanak szeszes italt, még pedig nem kis mértékben. A túlzott alkoholfogyasztást aztán a családok sínylik meg, a feleség, a gyerek — mert nem egy férj nem tud ma­gának álljt parancsolni és fizetésének jelentős részét szeszesitalra költi. Helyes lenne ilyen esetben szigorúbb intézkedést ho.vni. ame­lyik meg védené a családot, megakadályozná, hogy a férj eligya keresetét. MESZESI NOSZÖVETSÉG Van vasútállomás, autóbusz, iskola és minden ami kell a gyöngyösmelléki cigánytelep­hez közel. Onnan járnak az ott lakók munkába a. kétújfalusi tsz-be, a Pécsi Közúti Válla­lathoz, a szigetvári konzerv­gyárba és még sok más mun­kahelyre. Most az a hír terjedt el, hogy a tanács fel akarja szá­molni a cigánytelepet, le akarja bontani a házakat, máshová akarja telepíteni az itt lakó embereket. Pedig ez Ne tegyék tönkre az utat Mi, Hegyhátmaróc község lakói társadalmi munkában építettünk egy 1 kilométer hosszú salakos gyalogjárót, amely a községet az országúttal köti össze. Ezen az úton jár községünkből többek kö­zött 4« bányász munkára, vala­mint 30 gyerek iskolába. Egy ideig rendben volt az üt, azonban a Bi- kali Állami Gazdaság járművei mostanában tönkre teszik ezt a gyalogútat. Panaszt emeltünk a helyt, a járási tanácsinál, tiltakoz­tunk az állami gazdaság vezetői­nél, de eredménytelenül. Ezután most már a «ajtóban in szeretnénk felhívni a Bikali Állami Gazdaság vezetőit, tegyenek valamit a tár­sadalmi munkában megép.,-tt út rongálása ellen. * tevéi alatt 20 aláirte» a telep nem olyan isten háta­mögötti, elzárt, elszigetelt la­kótelep, mint a többi, erdő­széli lakótelepek. Hetven cigánycsaládot érin­tene a telep megszüntetése, — ha ez igaz. Kérjük azokat, akik többet tudnak erről a dologról és joguk van intézkedni, ad­janak választ, igaz-e ez, mert szeretnénk biztosat tudni. Vannak ugyanis itt, akik ép­pen most építettek házat, — nem putrit, hanem szép lakó­házat — s akkor ezt is elve­szítenék? ÓVÁRI IMRE becefai lakos. dusi fagy, hóesés. A vezetőség megbeszélte a tagokkal a te­endőket. A vezetőség meghall­gatta a pártszervezet tanácsát. A pártszervezet azt javasolta: minden erőt a talajéiőkészí lés­re kell összpontosítani. Hogy helyes volt a tavaszi munkák jó előkészítése, azt mi sem bi­zonyítja jobban, mint az, hogy április 3-án, negyedikén és ötödikén a tsz elvetett 170 hold napraforgót, a terv 95 százalékát, nyolcvan hold borsót, 72 hold zabos bük­könyt, 24 hold zabot, 72 hold tavaszi árpát. Ezekből a be­tervezett mennyiséget mind elvetették. Ezen kívül elve­tettek még 50 h. pillangóst is. Most az ősziek felülvetése fo­lyik és készítik elő a talajt a burgonya és kukorica vetésé­hez. A vezetőség meghallgatta a tanácsokat. Ez hasznos volt. És ha a jövőben is meghallgat­ja, ha a tagok ennek szellemé­ben cselekedjek, akkor a mi termelőszövetkezetünk is ha­marosan felzárkózhat a jó ter­melőszövetkezetek közé. Pántya Irwre postavezető, Uj-Mohács A kezdet jó . A sásdi tsz a meződivel és a vázsnokival egyesült. Most 2500 holdon gazdálkodik. Az egyesülés után kellő tapaszta­lata és tudású vezetők vannak a tsz-ben. Az új vezetőség kel­lően értékelte a munkát. A tsz-ben a rendkívül hosszúra nyúlt tél ellenére is jó ütem­ben folynak a tavaszi mun­kák. Már csak 150 hold szán­tani való és a napraforgó ve­tése van hátra. Pedig iát sem állnak valami jól munkaerő­vel. A férfiak 75 százaléka 51 éven felüli, 27 éven aluli pe­dig mindössze egy százalékot tesz ki. Bár csak húsz forin­tot terveztek be, a tagok is, vezetők is tudják: ennél jobb eredményt érhetnek el, ha jól dolgoznak. A kezdet jó, re­méljük a folytatásban sem lesz hiba. ROTT JÓZSEF ltirálatunk nyomán Higiénikusabbá válik a kiszolgálás Március 2<V-án lapunkban meg­jelent egy cikk „Amit a vevő nem lát” címmel ,amelyben bíráltuk az É le imi szer keresked e 1 mi Vállalat Koss-uth Lajos utca 54 .sz. házban lévő édességboltját. Megírtuk, hogy az üzlet raktárhelyiségei, de maga a bolt is nagyon rossz ál­lapotban van. A falakról hullik a vakolat, piszkos, régen volt me­szelve. Azt is kifogásoltuk, hogy az üzletben nyitott dobozokból árul­ják a cukorkát, kézzel mérik a krumplicukrot és az aprósüte­ményt. Cikkünkre Schulteisz Ist­ván elvtárs, a vállalat igazgatója levélben válaszolt. „Kétségtelen, hogy mind a bolt. mind a raktárhelyiség igen elhasz­nált állapotban van. Tudomásunk szerint a ház idén lebontásra ke­rül, s ezért nem végeztettünk itt Múikást és javítást. Kétségtelen, hogy a múlt esztendőben ennek ellenére kellett volna javítást esz­közölni. A PIK tájékoztatása sze­rint a ház idén vagy lebontásra, vagy felújításra kerül. Abban az esetben karbantartó részlegünkkel a legszükségesebb javítási munká­kat feltétlenül elvégeztetjük, ha a PIK valamilyen oknál fogva az idén nem tudja a lebontást, vagy a felújítást megkezdeni”. A levél további részében arról is tájékoztatta szerkesztőségünket Sehultéisz István elvtárer hogy a boltban észlelt egyéb hiányossá­gok miatt (az áru kézzel történő kimérése) a bolt vezetője írásbeli figyelmeztetést kapott. Arra is utasították, hogy a dobozok he­lyett igényeljen cukorícás üvegeket * így szüntesse meg a dobozokból történő árusítást. Erek Komlóról A Komlói Helyiipari Szolgál­tató V. konfekció részlegében olcsó, tavaszi újdonságként férfi sportzakókat készítenek. A tartós és igen mutatós za­kókat újtípusú szövetből — Kont, Boróka — varrják, s a komlói „Bástya” üzletházban : lehet megvásárolni 320—370 ! forintos áron. I Ugyancsak újdonság a „Sa- j tana” elnevezésű anyagból ké- I szült — puplinhoz közel álló minőségű — síma. hosszúujjas, modem-galléros férfiing, ame­lyet a Budapesti Férfidivatára Nagykereskedelmi Vállalat megrendelésére gyártanak. Az első szállítmány 2000 darabjá­ból mindössze 118-at minősí­tettek másodosztályúnak, azt is inkább anyaghiba miatl. A helyiipar Ingei kizárólag Pes­ten kaphatók 95 forintos ár­ban. * A termelés növekedését, a műszaki színvonal emelését elősegítette a Komlói Szénbá­nyászati Tröszt üzemeiben fo­lyó szakmai továbbképzés. Kereken húsz oktatási formán — köztük vájár, segédvájár, robbantómesteri, mozdonyve­zetői, aknaszállító-gépkezelől, bányamentő és felügyeleti tan­folyamokon- — 1960-ban és 61- ben 9325 bányamunkás vett részt. KÉT KÉP a Párizsi Jégrevü műsorából Mint korábban megírtuk — a magyar fővárosban nagy sikerrel vendégszerepeit Párizsi Jégrevü április 19-től Pécs­re látogat. A sok forró sikert megért műsorból az alábbiak­ban nyújtunk „előzetest" — képekben. Diákotthon avatás Az öreg mohácsi gimnázium leány-diákotthonánaik épületét szín te újjávarázsolták a lányok. Ez a nagy változás annak az ünnepélynek a tiszteletére történt, amelyet a gimnázium leány-diák­otthonának avatása alkalmából rendeztünk. Az avatóünnepély a Bartók Béla Művelődési Házban zajlott le, amelyre a gimnázium tanulói egységesen kivonultak. Elhangzott a Himnusz és a DIVSZ- induló, a diáktanócs titkára, Cencz Anna pedig megnyitotta az ünnep­séget. A megyei tanács m"\elő- dési osztálya képviselőjének be­széde után a művelődésügyi mi­niszter által kiállított működési engedélyt és a KISZ Központi Bi­zottsága zászlaját vettük át. A diáktanács ünnepélyesen foga­dalmat tett, majd átvette a nőta­nács által adományozott zászlót. A frissen avatott kollégisták szó­rakoztatták ezután színes műsorral a közönséget. Nagyon jól esett és szépen sike­rült a hangulatos díszebéd, maid pedig a teadélután. Még emlékeze­tesebbé tette a nagy nap emlékét, amelyen hivatalosan is felvette a Kisfaludy Károly Gimnázium Leány Diákotthona elnevezést a kollégium. Krämer Ilona Fordítsanak több gondot a fásításra a termelőszövetkezetek 15-en kaptak jutalmat a fásítási idényben elért kiváló eredményeikért Az erdőkre nem csupán azért van szükség, mert mér­sékli az időjárást, csökkenti az eróziót és védi a várost a portól, hanem, mert fontos és drága ipari alapanyag. A nép­gazdaságnak nagy szüksége van rá, hiszen az összes kül­földről hozott árucikk tíz szá­zalékát a faanyag értéke teszi ki. A Mecseki Erdőgazdaság a közelmúltban megvizsgálta az 1950—1960. év közötti fásítá­sok eredményességét és meg­állapították, hogy a 10 év alatt telepített 3813 hektárnyi fásításból 3219 hektár maradt meg. Ez igen szép eredménynek mondha­tó. Javult a fafaj megoszlás is a gyorsan növekvő fafajok javára. 1960-ra már 48 százalékra emelkedett a nyártelepítés megyénkben, pedig itt nem könnyű a nyárfásítás fokozá­sa, hiszen nincs elég arra al­kalmas terület. Számos helyen az erdők mellett nemcsak szépek, de a közlekedést is biztonságosabbá teszik az el­múlt években telepített hóvé- dő-sávok. A fásítás egyre nagyobb mértékben érinti a közös gaz­daságokat, éppen ezért több gondot kellene a tsz-eknek fordítani erre. A mágocsi tsz például hosszú ideig verme- letlenül hagyta, gondatlanul ültette, nem ápolta az ingyen kapott akác-csemetéket, úgy, hogy mindössze 20 százalék eredt meg. A szajki tsz 5 hek­tár akác fásítását lelegeltette, míg másutt is előfordult, hogy tönkretették a fiatal fá­kat az állatok. A bári, fazekasbodai és tóitszentgyörgyi termelőszö­vetkezetek mellett dicséretet érdemel a rózsafai termelő­szövetkezet is, ahol kétszer kapálták meg kézzel, háromszor pedig ló­kapával ápolták a mintaszerű telepítésit. A második ötéves tervben 1945 hektár erdőtelepítést és 700 hektár pótlást kell elvé­gezni megyénkben. Sok még a vízmosás, vízpart, eróziónak kitett, művelésbe, alkalmatlan terület ahova fa kívánkozik. Az elmúlt évben 22 KISZ- szervezet és több úttörőcsa­pat végzett fásítást, de mi. vei a belterületi fásításokat társadalmi munkában kell elvégezni, továbbra is számí­tanak a fiatalok, a lakosság segítségére. A tsz-ek kérhetnek a fásítás­hoz „fásítási beruházást” és ingyen facsemetét is kaphat­nak. Az Országos Erdészeti Fő­igazgatóság- a Mecseki Erdő- gazdaság javaslatára a közel­múltban oklevelet, emlékjel­vényt és több mint 8000 forint pénzjutalmat adott 15 fásítása felelősnek, tanács és tsz elnök­nek, akik a fásítás területén kiváló munkát végeztek az el­múlt évben Baranyában. Nyolc másodpercenként egy csibe A pécsi keltetőüzemben, az ország egyik legnagyobb ba­romfikeltetőjében, beköszön­tött a „csúcsforgalom” idősza­ka. Áprilisban, előreláthatóan, 320 000 csibét szednek ki a keltetőgépekből, ami azt jelen­ti, hogy átlag nyolc másodper­cenként lát napvilágot egy-egy csibe. Az év első negyedében 444 000 naposcsibe került ki a hatalmas baromfikeltetőből a szövetkezeti és a háztáji gaz­daságokba. Ez kereken húsz­ezerrel több, mint amennyit a múlt év első három hónapjá­ban „termelt” az üzem. A ki­tűnő eredmény a magas — 82—84 százalékos — kelési eredménynek köszönhető, amely legjobb az országban. A csibék jelentős részét a bara­nyai közös gazdaságok vásárol ják meg, amelyek közül több mint száz foglalkozik mór az idén baromfitenyésztéssel. De jut más megyéknek is: eddig Somogy, Pest, Csongrád és Békés megye termelőszövetke­zeteinek szállított naposcsibé­ket a keltetőüzem — összesen mintegy 150 ezret. Ebbén az évben a kibővített és korsze­rűsített pécsi baromfikeltető körülbelül kétmillió csibét ad az ország baromfitenyésztői­nek. I Gyöngyösmellékről kérdezik...

Next

/
Thumbnails
Contents