Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-07 / 81. szám
*M2. ÁPRILIS 7. NAPLÓ 3 Eredmények és tervek két mohácsi KTSZ-ben Űj felvevőhelyek a Mohács környéki falvakban — 50 családi házat épít az Általános Építő KTSZ — 120 hálószoba-garnitúra — Űj kultúrház A lottó nyerőszámai: A hónap első lottó sorsolását a 14. játékhét nyerőszámainak és a márciusi tárgyjutalmaiknak a húzását — pénteken délelőtt 10 órai kezdettel a Villamosgép és Kábelgyár Gyomrod úti Művelődési Házában tartotta a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Először a 14. heti nyerőszámokat sorsolták ki. Erre a hétre 4 383 534 szelvényt küldtek be a fogadók, így egy-egy nyerőosztályna 1 millió 643 575 forint jut. A kihúzott számok a következőik: 15, 50, 57, 64, 70 A márciusi tángynyiere- ményhúzáson a 13. játékhét szelvényei vettek részt. Ezek között 703 értékes jutalomtárgyat — főnyereményként öröklakásokat, bárhol felépíthető családi házat és Moszkvics személygépkocsit — sorsoltak ki. Izgatottan siet», hirtelen meg-megálló. fürkésző fiatalok vonták magukra az ünnepi napsütésben sétálók figyelmét a belváros utcáin a minap. Nevezetes épületek, emléktáblák, érdekes városképi részek környékén néha két-há- rom kutatópár is összefutott, papírt, térképet lobogtatva. Kis forgolódás, izgatott szóváltás, gyors jegyzés, s aztán usgyi tovább — el a többi csapat elől! Hát azt már meg kellett nézni a dologból mit sem értő csendes sétálónak is, hogy mi lehet a színházi homlokzaton, ami időnként kiválaszt a tömegből egy-egy párt, kik hosz- szabb-rövidebb ideig kutatva újongva felmutatnak oda, majd tagoltan motyognak valamit; ‘s máris lebten a papír, száguld a "toli. öt nevet hagyva maga után: Vörösmarty, Szigligeti, Erkel, Kisfaludy Csiky. — „Jé — 25 éve járom e környéket, de sohase gondoltam arra, hogy egyszer is tüzetesebben fölnézzek erre a színházra!" — szól önfeledten egy idősebb férfi. Múlnak a percek, s a feljegyzés szaporodik: Munkácsy, Babits, dr. Berze Nagy, Amtmann Prosper, gótikus ülő- fülke a kapu áljában, építették 1813-ban, kerek bástya a XV. századból, dzsámi a XVI. századból, a mai Kulich Gyula utca 45 sz. ház udvarán egykori védőtoronyba épített ház i stb., stb. ; Egymás után ismerkednek a 1 főiskolások városunk, belváro-! sunk történetéről, s annak hajdan élő nagyjairól mesélő' emlékeivel., melyek mellett, vagy alatt számtalanszor el- megyünk anélkül, hogy eset-1 leg valaha is tudomást szerez-! nénk róluk. „Fedezzük fel Pécset” —' született meg az elhatározás a j Pedagógiai Főiskola három he ; te megalakult természetjáró! szakosztálya vezetőségében. Az elhatározás megvalósításá- 1 hoz fel kell kelteni a szak-; osztályi tagság, illetve rajtuk; keresztül a többi hallgató ér-. deklődését, — de hogyan? A módszert az emberekhez, a! A KTSZ-ek két malom között őrlődnek: a lakossági szolgáltatások és a kisebb nagyobb javítások, valamint az új, kész termékek gyártása között. Mindkettő lényeges és fontos, persze leginkább lényeges az, hogy a lakosság igényeinek megfelelően elvégezzék a javítási, szolgáltatási munkákat Sok KTSZ-nél az ilyen apró „toldozgató-foltozgató” munkát nem tekintik „gazdaságosnak”, s éppen ezért profiljukat a gyári színvonal felé tolják. Mi a helyzet e tekintetben a mohácsi KTSZ-eknél? A Cipész KTSZ tizennégy esztendős múltra tekint vissza. Az igaz, hogy az körülményiekhez kell szabni. Lendületes küzdelem, mozgás, önálló cselekvés a fiatalság éltető eleme. Nos — megoldjuk ilyen módon a feladatot: felszabadulásunk ünnepén városismertető turista versenyt rendezünk! Ez évben a belvárosban, jövőre s azután más városrészekben, melyekre már meghívjuk a többi szakosztályt is. Bár a belvárosi „terepen" zajlott le a felszabadulásunk ünnepén a verseny, mégis rendelkezett a tájékozódási versenyek követelményeivel. Indítóállomásról rajtoltak a küzdő csapatok, s célállomásba futottak be. Az érintendő pontokat térképen kapták meg Minden egyes érintett pont igazolásaképpen előre megadott kérdésekre kellett pontos választ írni a helyszínen. Az elbírálásnál döntő tényező volt, hogy a 26 nevezetes pontot mennyi idő alatt tudta bejárni a csapat. Akadályban sem volt hiány, hiszen az áprilisi meleg napsütésnek örvendő, sétálgató embertömeg között, annak furesálló. kíváncsiskodó tekintete özönében kellett mindezt megoldani, úgyhogy lehetőleg a díjazott csapatok sorába kerüljön az ember! Kovács Titusz szakosztályvezető tanár első esztendők nem valami fényesen sikerültek, de az nem is a tagság hibája volt, hanem az akkori vezetőké, akik a jövedelem egv részét a maguk zsebébe rakták el. Tiz éve nor málisan és jól mennek a KTSZ ügyei, a város lakosságának ellátását teljes egészében biztosítják, sőt sok új cipőt is készítenek a kereskedelem részére. Az alakuláskor alig 12 taggal dolgozó szövetkezetnek ma 63 tagja van. A KTSZ Mohácson három helyen tart fenn javító részlegeket — a központban, a Dózsa György úton és a Somogyi Béla utcában — s most azt tervezik, hogy a környező községekben is megoldják a felvevőhelyeket, elsősorban a szigeti rési falvaiban. A földművesszövetkezetekkel kooperálva végzik el a javításra váró cipők összegyűjtését és visszaadását. A cipész szövetkezet dolgozói nemrégiben tartották meg a tavalyi év mérlegzáró közgyűlését, amikor a nyereség- részesedést is kiosztották a tagok között, összesen 83 771 forintot. Általában egy tag ezer, ezerötszáz forintot kapott, de voltak, akik kétezer forintos részesedést vittek haza. A szövetkezet az elmúlt évben tovább gyarapította felszereléseit és közel 50 ezer forint értékben vásároltak gépeket. Egy tűzőgépet, egy kombinált csiszolót, egy talphasító-gépet vásároltak, s a műhelybe beszereltek egy ventillátort. A cipész szövetkezetben a javítások mértéke az elmúlt évben 19 százalékkal emelkedett, s nőtt az egy tagra jutó termelési érték is. A Mohácsi Általános Építő KTSZ A Duna parti város legnagyobb „kaliberű” kisipari szövetkezete. Nem kevesebb, mint 15 kisipari részlege van, a kőművesektől a kőfaragókig és a címfestőktől a motorszerelőkig. A szövetkezetnek több mint 200 tagja van, a legnagyobb részleg az építőmesterek csoportja. A KTSZ jó hírnevet szerzett magának a családi házak építése terén. A típus kétszobás, összkomfortos családi házakat 93 ezer forintért építik, amelyben minden költség benne van. az építtető a kulcsokat kapja meg a kész lakásba való beköltözéskor. A típusterven kívül az építeni szándékozók tíz féle különböző lakástervek között válogathatnak, két- és háromszobás, ossz komfortos kivitelben. 1962-ben 50 családi házat épített a KTSZ. Az Általános Építő KTSZ tavaly több mint tízmillió forintos termelési értéket produkált, amelyből a tagok nyereségrészesedés címén 5 heti fizetésnek megfelelő összeget kaptak a zárszámadó gyűlésen. Az idei tervük valamivel ma- masabb, mint a múlt évi volt, körülbelül 12 millió forintos termelési érték van előirányoz va. A szövetkezetnek jélentős asztalosipari részlege is működik, amely nemcsak a lakos ság szolgáltatását látja él, hanem nagyobb mennyiségű bútort gyárt a Bútorértékesítő Vállalat részére. Az idén az úgynevezett „Békés” hálószoba garnitúrákból 120-at készítenek, ezenkívül több rekamiét és más bútorféleséget készítenek az asztalosipari részleg dolgozói. Jelentős fejlődést hozott és hoz a szövetkezet életében az idei esztendő. Január elsejével beindult a motorszerviz, a ház tartási gépek javító részlege és a gumi javító részleg. Tavaly is sok új géppel gazdagodott a szövetkezet, többek között új idom- és lemezvágót, oszlopos fúrót, betonkeverőt, transzportőrt, tehergépkocsit és politúrozó gépet vásároltak. Az idén növelik a gépparkjukat, a lakatos részleg ponthegesztőt, le- mezhajlítót és egy új eszterga gépet kap. A legnagyobb örömet mégis egy építkezés jelenti a KTSZ tagjai számára, hiszen tíz éves problémát oldanak meg akkor, amikor felépítik a szövetkezet kultúrházát, amelyben a dolgozók megfelelő öltöző- és fürdőhelyiséget kapnak. Erre a beruházásra 250 ezer forintot fordítanak az 1962-es esztendőben. Nehéz lenne a tizenöt részleggel működő szövetkezet életének, munkájának egészéről beszámolni, de talán elegendő any- nyi is, amit a városi tanács ipari osztályán elmondtak, hogy a mohácsi KTSZ-ek a lakosság legnagyobb megelégedésére végzik munkájukat. (G. L) Felfedeztük Pécset! Turista verseny a belvárosban — Városunk műemlékeivel ismerkedtek a főiskolások Gyökeret eresztettek Melyik búza terem többet ? A csertői Kossuth Termelő-! szövetkezetben 5—5 holdnyi! területen 8 fajta búzát vetettek; az ősszel, hogy megtudják me-; lyik búza. terem többet, me-. lyik alkalmazkodik leginkább { az ottani domborzati és egyéb; viszonyokhoz. Háromféle szov-; jet búzát, Szkoroszpelka 3/b-t, c Bezosztája 1. és Bezosztája 4-, es faitájut vetettek. Az olasz; San Pastore és az Autonómia j mellett 5 holdas francia Etoile; de Shoisy búzatáblájuk is van,. amelyről 25 mászás termést! várnak holdanként. Hazad faj ták; közül a Fertődi 293-as és a; Bánkuti 1201-es búzával kísérleteznek. A búzákat időben féj trágyázták, s így remélik, szépj bajaést hoz vaäamenapi. A mohácsi járás termelőszövetkezeteiben tizenkilenc kihelyezett szakember dolgozik. Jól dolgoznak. Ezt mutatja az is, hogy legutóbb tizenkét embernek hosszabbították meg a kihelyezését. Többen gyökeret is vertek már. Karasz László, a lippói Béke Őre Termelőszövetke zet elnöke 1955-ben ment Lippóra a kom lói bányától. Hamar megszokta az új környezetet. Megszerették a tagok és most már el sem engednék Állami támogatást már nem kap. Nincs is rá szüksége, hisz az általa vezetett tér melöszövetkezet any- nyira megerősödött, hogy biztos és jó meg élhetést biztosít minden tagnak, így neki is. 1955-ig Budapesten, a Postaigazgatóságon dolgozott Vince Jenő. Ekkor a párt hívő szavára Nagynyárád- ra költözött. A termelőszövetkezet elnö ke lett. <5 sem kap állami támogatást, azért mégis marad. Marad, mert biztos megértetése van « termelőszövetkezetben. Hartai József agro- nómus kihelyezése is lejárt, de nem hagyta ott a termelőszövetkezetet. A versendi termelőszövetkezetben most úgy, mint a többi tsz-tag — munkaegységért dolgozik. Hasonlóan helyén maradt a töttö- si termelőszövetkezet agronómusa, Molnár Antal is. A példa ragadós. Egyre többen határoz nak úgy ebben a járásban, hogy a szerződés lejárta után is a helyükön maradnak. Vajon mi ennek az oka? Az egyik, hogy megszerették a termelőszövetkezetet, melybe kihelyezték őket, megszerették a tagokat és megismer ték a termelőszövetkezet adottságait, lehetőségeit és ahhoz, hogy ezt ki is aknázhassák nyilván hosz- szabb időre van szűk seg. Abban, hogy maradnak a szakemberek, nagy szerepük van a községi tanácsoknak, termelőszövetkezeti kollektíváknak is. Ma még bizony elég sok olyan kihelyezett szakember van a megyében, akinek a lakásviszonyai igen mostohák, távol él a családjától, hetenként csak egy- szer-kétszer eszik meleg ételt. Ez bizony nem vonzza a termelőszövetkezethez, — nem vonzza a faluhoz. A mohácsi járásban ilyen példával nem lehet találkozni. Ellenkező jelű példákkal annál inkább. A szajki Úttörő Termelőszövetkezetben dolgozik Mázsa Ferenc föagronómus. Neki nincsenek lakás gondjai. A helyi tanács átalakíttatott egy állami házat, amelyből gyönyörű kétszoba, összkomfor tos lakás lett. Gyenis Jenő dunafalvi tsz- elnök és Förster János föagronómus árvíz után épült új ház ban kapott lakást. Akad olyan példa is, amikor maga a termelőszövetkezet se gített a kihelyezett szakember lakásgond ján. Ilyen eset fordult elő például Du- naszekcsőn. Szörényi Emil föagronómusnak nem volt lakása. Segített a termelőszövetkezet. Volt egy háza a termelőszövet kezeinek. Átalakították a közös pénzéből és a föagronómus most ebben lakik a családjával. Ugyancsak Duna- szekcsőn találni olyan példát is, amilyen egyelőre sajnos kevés akad még a megyében. Márkus Sándor tsz-agronómus házat vásárolt magának. Ez pedig azt jelenti, hogy ö is gyökeret eresztett Dunaszek- csőn. A példák bizonyíta nak és tanulságul szolgálnak. Azt bizonyítják, hogy a kihelyezett szakemberek gyökeret vernek a termelőszövetkezetek ben, ha kedvező talajra találnak. Tanulságul szolgálnak: ha minden járásban úgy törődnének a községi tanácsok, a termelő- szövetkezetek, a járás vezetői a kihelye zett szakemberek problémáival, mint ahogy törődnek ezzel a mohácsi járásban, akkor sehol sem lenne probléma a ggó- kéreresztéssel. Egyetemisták és főiskolások kulturális szemléje Pécsett A Pécsi Orvostudományi Egyetem irodalmi színpadán, színjátszócsoportján kívül szépen szerepelt a dr. Dőry Miklós által vezetett kamarazenekar, amely három számot adott élő. A kaposvári Felsőfokú Tanítóképző növendékei közül Kozári Ildikó nagy sikerrel szavalta József Attila: „Óda’ című versét. Terron: „Szabadság” című egyfelvonásosával mutatkozott be és sok tapsot kapott a Budapesti Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem színjátszó csoportja. A délutáni bemutató egyik legnagyobb nkere a gödöu Agrártudományi Egyetem népi együttesének „Színes szőttes című műsora volt. Bartó — Fotc: \l*
