Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-30 / 100. szám
V- • ' YILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜT JETEK! Ml SiJJl IliUJlliHlUUiUMiliJIIIUI NAPLÓ A MA3YAD SZOCIALISTA MUNKÁSPABT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAP;A XIX tTVOLTAH, ÁKA: M m. szám MÁJUS ELSEJE, » munkásosztály nemzetközi összefogásának lobogója Májas elsején minden esztendőben s béke, s nemzetközi munkásösszefogás, s szocializmus mellett tesz hitet a világ munkásosztálya. A felszabadult népek számára . ez a nap szabad, boldog ünneppé vált, s ezen a napon kegyelettel emlékeznek azokra, akik életüket adták mai boldog jelenünkért és még szebb holnapunkért. 1889 júliusában Párizsban a Második In- ternadonálé első kongresszusa az Amerikai Munkásszövetség javaslatára a következő határozatot hozta: „Valamennyi ország munkásai ugyanegy napon egyöntetű tüntetést rendeznek mindenütt, arra nézve, hogy az uralkodó osztályok képviselői általa egyhangúlag szólíttassanak fel a munkanap törvényes tartamát nyolc őrára megállapítani. Tekintettel arra a tényre, hogy az Amerikai Munkásszövetség 1888 decemberében St. Louisban megtartott kongresszusa már elhatározta egy ilyen tüntetés rendezését 1890. májas 1-re, ezt az időpontot fogadjuk el a nemzetközi tüntetés napjául.” Hét évtizede múlt annak, hogy e bátor határozat elhangzott és megjelent szinte a világ minden népének nyelvén és lázba hozta a világot. Hét évtizedet öregedett a világ azóta, amióta egységesen lép fel a munkásosztály, jogainak elismeréséért. Az imperialista tőke uralma alól felszabadult országokban május elseje a munkás- osztály, és a vele egy sorban menetelő szövetségeseinek egységes, impozáns erejét mutatja, testvéri, örök szolidaritást hirdet a ma még elnyomottak millióival, akik már vívják győzelmes harcukat a felszabadulásért. Május elseje az elnyomott népek számára ma már többet jelent, mint az első harcos május elseje jelentett, mert ma már nem csupán a nyolcórás munkaidőért és emberi bánásmódért tüntetnek. Ma már politikai jogokat, nemzeti függetlenséget, szabad, önálló állami létet, fegyver nélküli világot követelnek a májusi munkásseregek. £s mert van már erős, megdönthetetlen szocialista tábor, amelynek népei számára már nem az elnyomottak, hanem a győztesek ünnepét jelenti május elseje, harcukban nincsenek egyedül. Magyarországon már az első — 1890-es május elseje — nagy harci seregszemle volt. A Népszava, amely ebben az időben a Magyarországi Általános Munkáspárt hivatalos lapja volt, követelte a párizsi nemzetközi kongresszus határozatainak végrehajtását, kiállt az általános tüntetés megszervezése mellett. Kiadta később a jelszót: győzelem megérdemli a küzdelmet! — Munkások, szervezkedjetek!” Már ez az első munkásünnep félelmet és reifegést váltott ki az uralkodó osztályokból, amelyek ettől kezdve évről évre lázasan készülődtek a munkástüntetések megfékezésére. Az első összecsapásra 1891. május t-én került sor Orosházán és Békéscsabán, bizonyítva azt is, hogy az ipari munkásosztály hű szövetségesre talált a mezőgazda- sági munkásságban, a nincstelen magyar parasztokban. 1919 május elsején megvalósult a munkások álma, a beteljesülés Ígéretét hozta, felcsillantotta a reményt, hogy mindörökre megszűnik a megaláztatás, & nyomor. 1919 májas elsején megjelent a Forradalmi Kormányzótanács 80. számú rendeleté, amely „május elsejét, a világ forradalmi proletariátusa nemzetközi egységének emléknapját a proletárállam ünnepévé avatja, amely napon minden munka szünetek" Budapest ünnepi díszt öltött a nagy napra, a Vörös Újság köszöntötte a proletámyomor felszámolásáért küzdeni indult éi győztes dolgozókat. Budapest hatszázezer elnyomottja cs kizsákmányoltja megváltását ünnepelte a tavaszi ég kupolája alatt. A külföldi katonai beavatkozás és a belső hazaárulók túlereje leverte a magyar proletárhatalmat, a munkásélet emberibbé tételére felcsillant beteljesülés ígérete nem válhatott valósággá. Mégis, mély nyomot hagyott a munkásokban, dolgozó parasztokban, s a dolgozó értelmiségiekben, s attól kezdve a horthysta fehérterror szörnyűségei ellenére is fokozódott a hare a felszabadulásért. Ilyen helyzetben Május elseje a műit rendszerben mindig ütközet volt a tőkés, fasiszta államhatalom és az elkeseredett munkástömegek között. Május elseje harcot jelentett már, nem csupán békés tüntetést. Ez a nap mindenütt az osztályharcos munkás- és paraszttömegek tömörülésének napjává lett. Hazánkban ma a szodaRzmnst építő, szervező, alkotó nép kezében van a hatalom. Soha semmiféle erő nem képes visszahozni a múltat, a munkanélküliség és népnyomor, a csendőrszuronyok és büntetőszázadok korszakát. Május elseje a felszabadult nép boldog ünnepe, de a régi hősi harcokban részt vett, ma is közöttünk élő veteránok megbecsülésének napja is. Az osztályellcnséggel küzdeni tőlük tanultunk, ez a harc azonban ma már másfajta fegyverekkel folyik. Az osztályellcrtsé- get véglegesen megverni, a munkásbatalom fölényét és humanizmusát bizonyítani ma azzal kell, hogy munkával erősítjük a munkáshatalmat. Az anyagi javak bőségének megteremtésével, a gyárak, mezőgazdasági üzemek, állami intézmények vezetésének javításával kell ma erősíteni a dolgozók államát. Ez ma az osztály ellenséggel vívott harc fő formája s ennek a harcnak összes többi formáit és módszereit a termelő munka elvégzésének és vezetésének érdekei alá kell rendelni. A pártnak is ez a fő feladata, minden kommunistának ebben az irányban keil dolgoznia a pártmunkában, az állami életben és a tömegszervezetekben egyaránt. A szovjet ország népei már a kommunizmus útján járnak. A mi népünk számára is lelkesítő példa — és példaadó program — Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusán elfogadott kommunista építőmun- ka programja. A kommunizmusért dolgozunk és hisszük, tudjuk, hogy az egész világon győzelemre jut a munkásosztály nemzetközi összefogásának lobogója, amelyen a béke és a kommunizmus jelszava leng. GYEVI KÁROLY A jövő héten be kell fejezni a kukorica és a burgonyavetését Májúm elsején^ im dolgosnak a gépek — II tsx-ben minden vetés a földben van Sünt már bárt ad tank arról, s árpa, a zab, a cukorrépa vetése befejeződött megyénkben, a mpraforgónak azonban csak 68 százaléka van a földből. Befejezés előtt áll a vcáés lucernából vörösheréból a burgonya és kukoricavetés területén asomban még nagyon sok tennivaló vár a terraelő- «zövetkezetefcre. A kukorica 34 ssázaJékáit vetették el ezidáig, 11 termtíőKzövetkezet, többek között a bólyi, a magypalM, rnajsi, máriakéméndi már teljesen be is fejezte a burgonya és kukorica vetését. A járások között a legjobb eredményt a péesváradi és a siklósi járás érte él ahol a kukorica több miaut feile a földben van már. Gyengén halad a munka a pécsi járásban, ahol 7300-ból csak 1600 hóidat vetettek el ezidáig. Bur- gomyavetésben ismét a pécs- váradi járás vezet, ahoi 20 hold' hiányzik csak a tervtel- jesííéshez. befejezése érdekében a gépállomásokon vasárnap és hétfőn is dolgoztak és május elsejére is elrendeltek a munkát Megyei párt- és tanácsi küldöttség utazott Lvovba Megyénkből háromtagú küldöttség utazott ed tegnap Lvovba a május elsejei ünnepségekre. A küldöttségeit Raped Gyula eJvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a megyei pártbizottság első titkára vezeti. A küldöttség tagja Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács etaöke és Vasvári Ferenc edv- I társ a Dunántúli Napló felelős szerkesztője. Lvov vezetőivel már több éves kapcsolata van megyénknek. Különböző levélváltások ét a Pécsi Rádió ntűsorcseréi segítették elő eddig is, hogy a két megye lakossága kölcsönösen megismerhesse egymás munkáját, életét. Nemrégiben a két megye vezetői között személyes találkozás jött léire, ahol megvitatták a kapcsolatok további kiszélesítésének lehetőségét. Megyénk küldöttsége ezt a kapcsolatot és barátságot kívánja elmélyíteni nébány- napos látogatása során. A május elsejei ünnepségeken kívül közelebbről is szeretnének megismerkedni Lvov és a Ivo- vi megye életéved. i * * 4 » I A még visszajövő napraforgó mellett a jövő héten be kell fejezni a kukorica- és burgo- nyavetést, A vetés mielőbbi A A VJ ERŐMŰ PANORÁMÁJA
