Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-03 / 78. szám

196*. ÁPRILIS 3. ftlAPI.4) Ä tsz-olnök kérdez — a beruházási iroda főmérnöke válaszol Ä téglarakások, meg az újon nan húzott embermagasságú fal azt mutatják, a baranyahid végi tszmajor építését már a tél kellős közepén megkezd­ték. A Közös Ut Tsz major­képe még csak most van ki­alakulóban. A 100 férőhelyes, korszerű tehénistállót, és az egyik 150 férőhelyes süldőszál­lást már benépesítették. A nagy, 32 vagonos magtár falai is állnak, s a három negyven férőhelyes sertésfiaztató közül kettőt cserepeznek, a harma­dikon pedig félig kész a nád­tető. Január 19 óta dolgoznak A SELLYÉI ÉPÍTŐ KTSZ MUNKÁSAI a 100 férőhelyes növendék- marha-istállón, de az említet­tek mellett gazdasági udvar és gépudvar is lesz majd az új, korszerű majorban. A termelőszövetkezet elnö­ke, Raposa Jenő azt mondja, valóban nagy öröm egy ilyen új major, hiszen az állatokat ezidáig 30—40 helyen tartot­ták. A majorépítéssel komoly probléma oldódik meg a szö­vetkezetben. örülnek is neki, csak az a baj, hogy az építke­zéssel kapcsolatban számos vi­tás kérdés is felvetődik, amely elkeseríti a vezetőséget. A már készen álló tehénis­tállót típusterv alapján készí­tették, amelynek megépítésére 1 millió forint szerepelt a ter­vekben. Nem tudják, vajon a munkabér, vagy az építőanyag drágult-e meg, mert az istálló bekerülési költsége 1 millió he lyett 1 millió hatszázezer fo­rintra nőtt. Azt mondják, ha már ennyi pénzt költöttek rá, akkor lehetett volna magtár- padlásos is. Bosszantó apróság, hogy a kivitelezők elnézték a tervet, és a tejkezelő-helyiség az istálló úttól távol eső részé­re került, míg a trágyát az út felőli oldalára hordják ki. Megtörtént a két 250 férőhe­lyes süldőszállás pénzügyi le­számolása, amely után kide­rült, hogy a bekerülési költség 30 százalékkal haladta meg a megengedettet, A költség- túllépés miatt a tsz nem kap­hatja meg az építkezéssel já­ró állami kedvezményt, a 30 százalékos hitelelengedést. A terveket beruházási iroda adta a kivitelezőknek, így nem a tsz-en múlott, mennyibe kerül az építkezés. Úgy érzik, ÖNHIBÁJUKON KÍVÜL KERÜLTEK HÁTRÁNYOS HELYZETBE, estek el a kedvezménytől. Megkérdeztük Müller Já­nost, a megyei tanács tsz-beru- házási irodájának főmérnökét, mondja, el, hogyan fordulhat elő ilyen eset. A főmérnök elmondta, hogy a kérdéses tehénistálló tervé­ben 1 millió 100 ezer építési költség szerepel. A tsz-ek azon ban sok esetben nem gondol­nak arra, hogy ebben az ösz- szegben nincs benne csatorná­zás, villamosenergia odavitel, gépi vízkivétel költsége. Az alapterv a tehénistálló eseté­ben nádfedelet ír elő, de a Közös Ut Tsz vezetősége ra­gaszkodott a hullámpala­tetőhöz, amely egymaga 120 ezer forint többletköltséget eredményezett. A kivitelezők valóban 1 millió 600 ezer fo­rintról nyújtottak be számlát, de ez ellenőrzés után 1 millió 600 ezerre csökkent, amely reális összeg. A szerfás létesítmények, így a süldőszállások esetében a 27 700/1960. FM és MNB közös utasítása kimondja, hogy az építkezésre megnyitható hitel­keret 20 százalékkal emelt összege lehet maximálisan a bekerülési költség. A szerfás létesítmény téliesítésének költ ségét a hitel nem tartalmazza. A TÉLIESITÉSHEZ SZÜKSÉ­GES anyag ára azonban benne van az említett 20 százalékban. Ilyen olcsón, ennyi pénzből csaik úgy lehet megépíteni ezeket a létesítményeket, ha a tsz pél­dául saját építőbrigáddal építi, bontás téglát, szerfái biztosít, az építkezésekhez segédmunkát ad, stb. A szállítást minden esetben a tsz-nek kell végez­nie. A kedvezmény adással az állam a saját rezsiben történő, Pécsi foronyzene a Kossuth Rádióban Tegnap ismét Pécsett jártak a Rádió budapesti munkatár­sai, akik a „pécsi nap” előké­szítése után most már „egye­nesbe” adták a város különbö­ző helyein készített riporto­kat. Délelőtt fél tizenegykor hangzott el az első riport a városi tanács tornyából, ahol Sipos Tamás, a Budapesti Rá­dió kulturális rovatának fő­munkatársa Gócz Béla elvtár­sat, a tanács elnökhelyettesét interjúvolta meg, majd közve­títették a Decleva László kar­nagy által vezényelt tizenegyta A Kossuth Rádió és a Televízió április 3-án, kedden este 19 órakor az Erkel Színházból közvetíti a felszabadulásunk 17. évfordulója alkalmából seadezett drezflnsegseget gú zenekar előadásában a haj­dan híres pécsi toronyzenét. — A pécsi toronyzene törté­netéből két szám érdekes, — mondotta el a pécsi riporttal kapcsolatban többek között Sípos Tamás. — Az, hogy 1873- bam hangzott fel először, s 1938 ban hallhatták utoljára, a pé­csiek. Délután Jakováli Hasszán bég dzsámiját keresték fel a riporterek, s valósággal felfe­dezték azt a rádióhallgatók számára. Mint mondották, volt mát felfedezni rajta, hiszen a dzsámi rendkívül becses és egyik legnagyobb jelentőségű törökkori műemlékünk. Este, a Szimfonikus Zenekar koncertjének szünetében hang ziottak ed a következő riportok: Zsoldos Tibor Bánki József pécsi zongoraművésszel beszél­getett a zenéről, Sipos Tamás­nak pedig Lantos Ferenc nyi­latkozott a pécsi képzőművé- saafc helyzetéről olcsó építkezésre serkenti a tsz-eket, hiszen a kivitelező vállalatok több mint 100 szá­zalékos rezsiköltséget számíta­nak fel. Sajnos, a baranyahidvégiek nem szorgoskodtak az építke­zésnél, nem végezték a segéd­munkát, nem segítettek a tető­fedésnél, hanem mindent a kivitelezővel végeztettek. így tehát, lényegesen többe került a süldőszállás, mint amennyi­be egy kis ügyeskedéssel kerül hetett volna. Természetesen a tsz a 3004/4. kormányhatározat adta kedvezményben a bené­pesítés után részesül, de egy kedvezménytől elesett. Okulhat ebből az esetből a többi termelőszövetkezet is. A sajáterős munka, a sajáterős hozzájárulás lényegesen csök­kenti a bekerülési költséget. Jól járnak a közös gazdaságok, hiszen az állam saját erőből, olcsón, takarékosan építkezők­nek sok segítséget, komoly mértékű hitelelengedést biz­tosít. W. M. Megtartották az április 4-i díszszemle főpróbáját Az április 4-i díszszemlére készülő fegyveres erők, a nép­hadsereg, határőrség, a belső karhatalom és a munkásőrség harcosai, parancsnokai hétfőn reggel tartották a díszszemle főpróbáját. A jól sikerült fő­próbát több tízezer budapesti dolgozó, meghívott vendég nézte végig. Tízéves a Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatósága Április 5-én nvereménybelétliöiíjfY- sorsolás Dorogon A nyereménybetétkönyvek 1962. első negyedévi sorsolását április 5-én Dorogon rendezi az Országos Taikarékpénztár. A húzáson mindazok a betét­könyvek résztvesznek, amelye­ket 1962. március 29-ig vál­tottak. A sorsoláson — a pénzügy­miniszternek egy éve megje­lent rendelkezése értelmében — minden ezer betétkönyv kö­zül 25 nyer, egy a negyedévi átlagbetétjének 200 százalékát, egy a 100 százalékát, kettő az 50 százalékát, huszonegy pedig la 25 százalékát. Szívesen és lelkesedéssel jöttünk Pécsre... Interjú Lehel Györggyel Praga, Briinm, Berlin, Drez­da és Bécs után kissé fárad­tan, de szavaiból (kivehetően valóban nagyon szívesen jött Pécsre a Magyar Rádió és Te­levízió Szimfonikus Zenekará­val Lehel György karmester, aki nemcsak egyszerű vendég­nek, hanem valóságos törzs­tagnak érzi magát nálunk. — Mert minden évben leg­alább egyszer ellátogatok a városba, de idén már har­madszor járok itt. Szeretem a pécsieket és kitűnőnek tartom a pécsi szimfonikus zenekart, mely az utóbbi években hatal­masat fejlődött. Mindig szíve­sen dolgozom velük. Bartók Concerto javai, me­lyet tegnap este a Pécsi Nem­zeti Színházban adtak elő — végigjárták fél Európát. Vol­tak Franciaországban, Bel­giumban, Olaszországban, Lengyelországban és min­denütt óriási sikert arattak. — Milyen a külföldi ven­dégszereplések után éppen egy vidékibe cseppenni? Bécs után Pécs? ■— Nincs jelentősége annak, hogy az ember hol „csinálja” a zenét. Ilyen tekintetben nem tudok különbségiét tenni kül­föld, főváros és vidék között. Tény, hogy többször jártunk már külföldön, mint vidéken. Például többször koncertez­tünk Lengyelországban, mint a magyar városokban, s ez egy kissé furcsa is. Éppen ezért nagyon szívesen — és azt hiszem mindannyiunk ne­vében mondhatom — lelkese­déssel tettünk eleget a meghí­vásnak, mely a pécsi szerep­lésre vonatkozott. Az már műhelytitok, hogy a „pécsi nap” gondolata a szimfonikus zenekar itteni szerepléséhez fűződik. Tehát, előbb volt a meghívás, az igenlő válasz Lehel György és zenekara részéről, s utána kö­rítésnek a „pécsi nap”, mely­nek sikeréről ki-ki meggyőződ­hetett rádiókészüléke mellett. (Harsánvi) | Tíz esztendeje annak, hogy az Országos Statisztikai Hivatal létrehozta megyei igaz gatóságait. Ezt megelőzőleg a megyei tanácsok terv osztá­lyain már megalakultak, illet­ve ügyködtek is külön sta­tisztikai csoportok, amelyek kis létszámuk miatt egyelőre csak a tanács területére vo­natkozó statisztikai munkával foglalkoztak. Ez azonban sok esetben azzal járt, hogy nem tudták kivonni magukat a he­lyi szervek hatása alól. Ezért vált szükségessé egy nagyobb területre — minisztériumi vál­lalatokra is — kiterjedő ha­táskörű, minden vonatkozás­ban páratlan, helyi érdekektől mentes szervezet kialakítása, amely a megye teljes gazdasá­gi és társadalmi életére vo­natkozó statisztikai adatokat átfogja, felöleli. Ezek szerint mi képezi a statisztikai igazgatóságok fő- feladatát? Válaszadásra Laki András elvtársait, a Statiszti­kai Hivatal Baranya megyei vezetőjét kértük fel. aki nagy vonaliakban a következőket mondotta el a sokrétű és igen bonyolult feladatokról. — A statisztikai munka több szakaszból áll és talán egyik részét sem lehet fontos­sági sorrendben a másik elé helyezni. A munka első fel­adata a statisztikai adatok be­gyűjtésének megszervezése. Például egy népszámlálás le­bonyolítása. egy mezőgazdasá­gi összeírás végrehajtása sok­oldalú szervező és menetköz­ben! ellenőrző munkát kíván, hogy már alapjaiban biztosít­hassuk a helyes adatokat. — A következő szakasz a begyűjtött adatok ellenőr­zése és feldolgozása, amikor is az adatokat feldolgozás előtt alapos számszaki és logikai ellenőrzés alá vesszük, sőt azoknak helyességét az adat- szolgáltató szerveknél a hely­színen is ellenőrizzük. Igen sok figyelmet és pontosságot követel meg az adatok feldol­gozása is. Szerencsére ezt a munkát mindjobban megköny nyíti, hogy mind több elektro­mos számoló és könyvelőgép­pel rendelkezünk. Laki elvtárs elmondotta, hogy távolabbi céljuk a Szov­jetunió példájára, egy megyei gépi feldolgozórészleg kiala­kítása lesz, amely a megyei Örömhír az autótulajdonosoknak: Az autótulajdonosok már egy esztendeje bosszankodtak, hogy a javításra vitt kocsijaik mosását a XIV. sz. Autójavító Vállalat nem vállalta. 1962 márciusában lehetőség nyílt, hogy az autósok régi vágyát teljesítsék, gépkocsik mosását is vállalják. Budapest után Pécsett és Baranyában van a legtöbb gépkocsi, s az utóbbi időben különösen megnőtt az autók száma megyénkben. Az idei évben is további gya­rapodás várható, mert az or­szágba behozandó 8000 darab kocsi jelentős része Pécsre, Baranyába kerül. A megnöve­kedőit igények kielégítésére a Pécsi XIV. sz. Autójavító Vál­lalat is felkészült. Hogy a szer­viz-szolgálat és a javítás minél gyorsabban és zavartalanab- bui folyhasson, a vállalat be­vezette a kétműszaikot, s ha a szükség úgy kívánja, meg­szervezik a háromműszakot is. A XIV. sz. Autójavító Vál­lalat mintegy húsz fajta gép­kocsi rendszeres felújítását és javítását végzi. Jó a kapcsola­ta a vállalatnak a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Olaszország, Németország, Franciaország autógyáraival. Ezek a gyárak negyedévenként rendszeresen elküldik képvise­lőiket, hogy a felmerülő prob­lémák megoldásában segítséget nyújtsanak. Ezek az autógyá­rak úgy vállalnak garanciát kocsijaikért, hogy az új autó- tulajdanoeote 6 hónap alatt Két műszakra tért át a pécsi „autókórház“ Az idén már kocsimosást is vállalnak Magyar nyelvű kezelési utasítás Uj szerviz-telepet építenek (10 000 km lefutása közben) öt ízben jelentkeznek a Pécsi Autójavító Vállalatnál, s ott elvégzik a szükséges vizsgála­tokat s az esetleges javítást is. Április 15-évei a javító vál­lalat a Trabant tulajdonosok­nak díjmentesen megküldi (természetesen, akik előzetesen jelentkeznek a vállalatnál) a gépkocsi magyar nyelvű keze­lési utasítását Eddig ugyanis csak német nyelven kapták meg, ami sok autótulajdonos­nak nehézséget jelentett A szerviz átszervezése foly­tán a két műszakban harminc gépkocsi mosását tudják elvégezni. A fokozódó igényeket a vállalat berende­zésének fejlesztésével, s a sze­mélyzet növelésével kívánják biztosítani. Teljesen új a vál­lalatnál az olaj féltőltő-beren- dezés, amely jelentősen meg­könnyíti a munkájukat. Gyö­keres változás történt a tech­nológiai sorrendben is. Orszá­gosan is több alkalommal pa­nasz volt az autójavító válla­latokra, mert az autótulajdo­nosok a szerviz után nem egé­szen tiszta állapotban kapták vissza kocsijaikat. Hogy ezt az állapotot Pécsett is teljesen megszüntessék, minőségi ellen­őrt állítanak be. Ezenkívül a szervize és javításra behozott kocsik belső szériáját védő­huzattal látják el, s így nem fordulhat elő, hogy javítás közben olajos, piszkos lesz a kocsi belseje. A Pécsi XIV. sz. Autójavító Vállalat a múlt évben 3957 gépkocsit javított, s 4280 gépkocsi volt a vállalat­nál szervizen. A vállalat vendégkönyvében orosz, német beírást is talá­lunk a sok magyar között, s mind arról tanúskodnak, hogy elégedettek a vállalat javításá­val. A múlt évben mutatkoz­tak kisebb-nagyobb problé­mák és alkatrészek beszerzé­sében, s a jelek arra vallanak, hogy az idei esztendőben sok­kal 'kedvezőbb a helyzet. Az idén kezdik meg az új szerviz-telep építését a Vásár téren, amely a jelenlegi szer­viz-telep hatszorosa lesz. Itt végzik majd a Csepel gépko­csik javítását, s a jelenlegi telephelyükön nagy hely fel­szabadul, ahol személygépko­csik javítását végzik. Az új szerviz-telep előreláthatóan 1965-re készül el. A vállalat a múlt évben 102 százalékra teljesítette éves tervét. f&amxstr) nagyvállalatok hasonló igé­nyeit is kielégítheti. — A statisztikái adatok be­gyűjtése természetesen nem öncélú — mondotta. — Fel­adatunk. hogy azokat részben a Központi Statisztikai Hiva­talhoz továbbítjuk, az orszá­gos összesítések elkészítése céljából, másrészt a megyei párt- és tanácsi, illetve állami szerveink rendelkezésére bo­csássák. Ez természetesen nem csak az adatok egyszerű to­vábbítását jelenti, hanem azok elemzését, közgazdasági érté­kelését is. A statisztikai mun­kának ez az elemző, értékelő szakasza a legszebb része, koronája, hiszen a számada­tok közé nézve a megye tár­sadalmi és gazdasági életének állandóan változó, fejlődő ké­pe tárul elénk. Az igazgatóság tíz esz­tendős ténykedéséről szólva elsőnek talán a Megyei Sta­tisztikai Évkönyv kiadását kell megemlíteni. 1956-ban adták ki az első Megyei Statisztikai Évkönyvet, amelybe a megye életének minden területét fel­ölelő mintegy 50 ezer adat ke­rült, s amely azóta minden év­ben megjelenik és jó szolgá­latot tesz a megye vezetőinek, kutatóinak, a gazdasági és társadalmi élet irányítóinak. Különösen nagy erőpróbát je­lentett az 1960. évi népszám­lálás előkészítése, megszerve­zése és lebonyolítása. Ez mint­egy kétéves felmérő munkát jeilentett, nem beszélve a tény­leges összeírás időpontjáról, amikor az igazgatóság minden erőfeszítését, energiáját erre kellett összpontosítani. Jó mun Icájukat az elmúlt év végén megjelent Baranya megyei kö­tet is igazolja, amely részlete­sen közli a népszámlálás me­gyei eredményeit. A VII. pártkongresszus al­kalmával egy népszerű kiad­ványt készítettek, «melyben a statisztikai adatokon és grafi­konon kívül színes és bő le­írást szenteltek annak a hatal­mas fejlődésnek, amely a fel­szabadulás utáni Baranyában végbement. Munkájuknak ez annál inkább is jelentős moz­zanata. miután rendes munka­tervi feladataikon felül készí­tették és a nagyobb tömegek részére ilyen kiadványt eddig nem állítottak össze. napi azután Az igazgatóság munkájának vannak olyan részletei is, amelyet' a kívülállók nem láthatnak, vagy legalább is kevésbé ér­zékelhetnek. Ez a terület a tá­jékoztatási munka, amely kül­ső ellenőrzéseik során adódik, amikor egyes jelenségek vagy adatok mögött kisebb nagyobb hibákat, hiányosságokat fedez­nek fel. Ezeket bővebben ki- elemezve s számadatokkal alá­támasztva külön jelentésbe vagy feljegyzésbe foglalnak össze és az illetékes megyei szervek elé tárnak, de nem egyszer előfordul, hogy jelen­téseik felsőbb, sőt országos szerveket is megmozgatnak. Például a múlt évben a hosz- szúhetényi és zobáki beruhá­zásokról szóló jelentésük azt eredményezte, hogy meggyor­sították a zobáki akna beru­házási munkálatait, így bizto­sítva annak mielőbbi termelés be állítását. Foglalkoznak — többek között — az iparválla­latok exporttermelésével, a vál lalatoknál történő normaren- dezéssel. Ez évben felhívták a figyel­met arra is. hogy a bánvame- tán Pécs város gázellátásába történő bekapcsolása halaszt­hatatlan feladat. De foglalkoz tak többek között az ipari, építőipari munkások reálbéré­nek alakulásával és jelenleg a cigányok gazdasági és társa­dalmi helyzetének megjavítás sával kapcsolatos jelentésük van készülőben. Mindezek csa5<; kiragadott példák, amelyeken kívül szám tálán más tevékenységük, intéz kedésük is igazolja rendkívül fontos szerepüket a megye gaz dasági. társadalmi életében, amelyhez további sikereket kí­vánunk az elkövetkezendő esztendőkben. C-a. — crj I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents