Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-21 / 93. szám

»re. Április u. ni 3 A munka dicsérete Nyilatkoznak a Miniszter tanács es a SZOT vándor zász ajátal knünte eh vállalatok vezetői Népünk megbecsülése jut kifejezésre minden esztendő­ben, amikor a jól végzett mun­ka jutalmaként az élenjáró üzemeknek, gyáraiknak átad­ják a Minisztertanács és a SZOT vörös vándor-zászlaját 1961. évi jó munkával öt ba­ranyai üzem nyerte el a kitün­tetést. Az üzemek vezetői nyi­latkoztak lapunk munkatár­sainak azokról az eredmé­nyekről, amelyekért a kitünte­tést megkapták. Pataki Mihály, a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatója — Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy má­sodízben jutottunk a Minisz­tertanács és SZOT vöi'ös ván- dorzászLajához. Az 1960-as esz­tendő eredményed alapján ta­valy került hozzánk a megtisz­telő kitüntetés először. Ez len­dületet adott: a tröszt dolgozói­nak, hogy még jobb eredmé­nyeket érjünk el és megtart­suk a zászlót. A feltétetek adva voltaik, sok milliós beru­házásainkat úgy osztottuk el, hogy a bányaüzemeinket rendbe hozzuk és persze, első­sorban a műszaki intézkedé­sek és a szervezés vonalán léptünk előre nagyot — Eredményeinket nem a fizikai munka fokozásával ér­tük el, hanem a műszaki és technikai fejlődés segítette előre a trösztöt az elmúlt év­ben. Talán nem is lehet pontos számokkal kifejezni azt az erőt és lendítő tényezőt amelyet a szocialista címért küzdő brigádok munkája je­ki tüntetésnek és gratulálunk a komlói bányászoknak, hogy ők is megkapták ez alkalom­mal. Pozsgai Károly, a Komlói Szénbányászati Tröszt főmérnöke — Az 1961. évi munkánkért kaptujc meg ismételten a Mi­nisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Tavalyi ter­melési tervünket 102,2 száza­lékra teljesítettük. Ez abból adódott, hogy a tröszt a tér­ién tett a pécsi bányák életé­ben és eredményeiben. Az utóbbi években megszűnt a fluktuáció, kialakult a nagy­számú törzsgárda, műszaki ká­dereink nagyobb tapasztala­tokhoz jutottak. Az ütemet az idén sem csök­kentjük, tovább fejlesztjük a pécsi bányaüzemeket és ha olyan eredményeink lesznek ebben az évben végig, mint amilyen az első negyedév volt, akkor reméljük, hogy harmad­szor is elnyerjük a Miniszter- tanács és a SZOT zászlaját. Nemcsak az első negyedév jó er-^ményei a biztatóak, ha- n~m bányász brigádjaink lel­kes - socialists munka versenye a~~'”9t a párt VIII. kongresz- sm-'-'-ak a tiszteletére folytat- r~'- Végezetül csak annyit h--av nagyon örülünk e mag3c mdési tervét túlteljesítette. Az egy főre tervezett 742 kg szén helyett 779 kg-ot teljesítettünk egy műszak alatt. Még a be­tervezett létszámunk sem volt meg, s a tervet így is jelentő­sen túlteljesítettük. A szép eredmények első sorban a mű­szaki fejlesztés eredményei. Országos viszonylatban is igen jó helyet foglalunk el ilyen tekintetben. Évi széntermelésünk 5,6 százalékát gépi jövesztéssel nyertük. A gépekkel felrakott szénmennyiség pedig megha­ladja a 335 000 tonnát, ami évj termelésünk 20 százaléka. Sokat segítettek az acéltá- mos és acélsüveges biztosító- berendezések. A 3700 acéltám és a 3000 acélsüveg beépítése 82 százalék volt az 1961-es esztendőben. Jelentősen meg­gyorsult bányáinkban a fejté­sek sebessége és a művelés, úgyszintén a vágathajtásfoan is szép eredményeket értünk el. Amíg 1960-ban a meddőben 1,14 méter volt a teljesítmény, addig az 1961-es évben 1,32 méter. A szénelővájás 1960-ban 1,36 méter volt, a múlt évben pedig 1,75 méter. Igen jelentős dolog még az ts, hogy az 1961-ben az előző évihez viszonyítva hét száza­lékkal csökkent a balesetek száma. Nemeskéri László, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója — A tavalyi esztendő első felének gazdasági eredményei­ért megkaptuk az éűüzem címet ötödször Az év másik felében is jól haladtunk. »» kát végezték, amit legjobban az bizonyít, hogy 1961-ben 460 milliós termelési értéket tel­jesítettünk, amely a tervezett­nél 3,8 százalékkal magasabb voilit. Termelékenységi muta­tóink is jól alakultak, 13,4 százalékkal csökkentettük az önköltséget és a vállalat a ta­valyi évet 63 millió forint tisz­ta nyereséggel zárta. — Örömmel és lelkesedés­sel fogadtuk a döntést, s ez arra ösztönöz, hegy még jobb eredményeket produkáljunk ebben az évben. A feladatok nagyok. Az új-mecsekaljai vá­rosnegyedben 670 lakást kell felépíteni 1962-ben, ezenkívül a kiemelt építkezéseik folyta­tása jelenti a vállalat munká­jának java részét. Folytatjuk az egyetemi építkezéseket kö­rülbelül 30 millió forintos ér­tékben, átadjuk a főiskolások kollégiumát, egy 12 tantermes iskolát és még nagyon sok más épületet. Dolgozóink részt- vesznek a párt Vili. kong­resszusának tiszteletére indí­tott miunkavarsenyben és bí­zunk benne, hogy a pécsi építőmunkások elnyerik a kongresszust versenyzászlót. Ivanoczák János, a Pécsi Sütőipari Vállalat igazgatója — A mi körülményeink annyit változtak az elmúlt években, hogy alig ismerünk rá üzemeinkre. Csak egyetlen példát említek; két éve még a kemencék 80 százaléka az úgynevezett ,magyar” kemen­cékből állott, most alig van belőlük, sőt, ebben az évben mind eltűnik. Uj, modernebb technológiai fejlődésnek, s dolgozóink jó hozzáállásának köszönhetjük, hisz a megvál­tozott körülmények között sok­kal inkább képesek vagyunk gazdaságilag is magasabb eredményeket produkálni. Mi mindent megteszünk, hogy méltók legyünk a kitüntetés­hez és a zászlót itt tarthassuk a jövő esztendőben is vállala­tunknál. Kisjakab Lajos, a Sátorhely-Bólyi Állami Gazdaság igazgatója Néhány mondatban így le­hetne összefoglalni azt. hogy miért kapta a gazdaság ezt a A „Nagymama“ Komlón A Pécsi Nemzeti Színház tájegyüttese vasárnap mu­tatja be Komlón a Zrínyi Művelődési Házban Csiky Gergely „Nagymama” című vígjátékét. Az inkább kultúr­történeti érdekességnek, mint jelentős drámai alkotásnak tekinthető vígjáték az idők folyamán elavult sémáival és sablonossá vált fordulataival mélyebb élményeket nem nyújt ugyan, de az együttes jól kidolgozott előadásában mindenesetre szórakoztat és mulattat. A Nagymamát Pataky Erzsi alakítja. Játékában inkább az unokáiért aggódó nagyanyát hangsúlyozza, mint a szeszé­lyes grófnőt, s így sikerül közelkerülnie a nézők érzel­meihez. Unokája, Márta sze­repében Vág Mari igyekszik életet lehelni a szentimentális figurában, de ez igazán nem könnyű feladat. Hegyi Péter, mint Örkényi báró helyen­ként jó humorérzékkel állít­ja elénk a nyugalmazott tá­bornokot és ebben jól segíti „ideg csillapító ja”, Koszta nyu­galmazott tábori lelkész sze­repében Bakos László. Kop­pány Miklós Kálmán bárója férfias és szuggesztív. So­mogyi Miklós, mint Ernő gróf inkább játékosan karikírozza a szerelmes ifjút.. A játék erőssége Tódorka és Szerafi- na szerelmespárja. Szalma Lajos és Bázsa Éva igen öt­letesen, mulattatófan jeleníti meg az öregedő, negyed év­százada házasságra készülő jegyespárt. Kutas Marinak Piroska rövid szerepe vil­lanásnyi színészi feladatot ad csak, azt lelkiismeretesen meg is oldja. Bódis Irén Tré- zsi szerepében a Szerafinával folytatott vetélkedéskor nyújt ja a legjobbat. A jó együttes erejéből igé­nyesebb. s a közönséghez kö- zelebbálló vígjáték előadásá­ra is futná, a „Nagymama” csak rutinteljesítményekre ösztönzi a színészeket. A tájszínházi előadások eddigi tapasztalatai is azt bizonyít­ják. hogy ma már a vidék is valamivel többet vár a. színháztól. (—s —c) Száz mázsa hízott baromfit és hatvanezer 'ojást szállít idén a márLk.méndi ,sz Húsvéti nagytakarításhoz béreljen áixfartsi'*! kippet Kölcsönző Vállalat Pécs, Bajcsy-Zs. u. 3. 19330 technika honosodik meg a pécsi sütőüzemekben. Évekkel ezelőtt igen nagy problémát okozott a lakosság ellátása, ma más a helyzet, több és jobb sütőipari terméket tudunk ad­ni a fogyasztóknak. A tavalyi esztendő gazdasági eredmé­nyei igen szépek voltak, titok­ban reméltük az elismerést is, gondoltuk, hogy megkapjuk az élüzem címet, mert az élüzem szint követelményeinek min­denben megfeleltünk. — Eredményeinket a műsza­ki vezetés, a technikai és a nagy kitüntetést. SzázJkétmillió forint árut értékesítettünk a múlt évben. Tíz-tizenötmillió­val többet, mint az ezt meg­előző évben. Tíz százalékkal javult a költségszintünk. Az aszály ellenére is jó termésered. menyeket értünk él. 2500 hol­don termesztettünk hibridku- i koricát. 21 mázsa májusi mor- : zsoltat terveztünk holdankint, s az aszály ellenére is 24,• : mázsa termett minden holdon 2500 hold átlagában. — Ez országos rekord — | szólt közbe az éppen ott-tar­tózkodó Petőházi Gábor föld­művelésügyi miniszterhelyet­tes. — Cukorrépából 207 mázsa volt a holdanként! átlagter­mésünk. A komlót is aszály, jég sújtotta, mégis közel öt mázsás volt a holdankénti ter­mésátlagunk. 1960-ban egy holdra számítva még csak 85 kiló húst termeltünk, 1961-besn már 102 kilót. Egy holdra nyolcezer forint termelési ér­iéit esett és egy hold tiszta jö­vedelme az elmúlt évben 1150 forint volt. Röviden így lehet­ne talán összefoglalni a gaz­daság fontosabb eredményeit Második éve működik a má­riakéméndi Rákóczi Termelő­szövetkezet baromfinevelője. A 2500 állat befogadására al­kalmas épületet 1960-ban ké­szítették el, mintegy negyed- millió forintos költséggel. Kor­szerű, úgynevezett „heating” kályhákat helyeztek él benne. Ugyanis ez a fűtőberendezés a legalkalmasabb a baromfi expressz hizlalására. Tavaly Időj árásjel entés Várható időjárás szombat es­tig: napos, az évszakhoz ké­pest meleg idő, eső nélkül. — Mérsékelt délkeleti szél. Vár­ható legalacsonyabb éjszakai hőmérsék’et 5—9, legmagasabb napapii hőmérséklet holnap 21—25 fok között. A lottó nyerőszámai: A Sportfogadás! és Lottó­igazgatóság tájékoztatása sze­rint a 16. játékhétre 4 541 812 lottószelvény érkezett be és így 1—1 nyerőosztályra 1 703 179 forint jut. A kiskunfélegyházi Móra Ferenc Műve’ődési Ház­ban megtartott sorsoláson a következő nyerőszámokat húz­ták ki: 10,18, 60, 68, 76 115 mázsa hízott baromfit ad­tak a központi árualapba a máriakéméndi szövetkezeti gazdák. Ezenkívül 150 tyúk­ból álló tojóállományt is fel­neveltek. 1961-ben 13 forint volt náluk egy kilogramm ba­romfi előállítási költsége. Tisz­ta bevétel 156 ezer forint eb­ből az üzemágból. így a ba­romfitenyésztés négy forint húsz fillérrel emelte fel a munkaegység értékét. Az idén még nagyobb len­dülettel fogtak a baromfine­veléshez. Hogy a tenyésztés színvonalát növeljék, rendsze­resen hallgatják a szaktanács- adást és az ott hallottakat meg is valósítják. Az 1962-es évre száz mázsa hízott baromfi nevelésére, valamint 60 ezer tojás termelésére kötöttek szerződést a Kaposvári Barórti- fifeldolgozó Vállalattal. Külö­nösen nagy lendületet adott a munkának két máriakéméndi KISZ-tag. Minárcsik Erzsébet és Billeg Teréz a KISZ felhí­vására léptek be a termelő- szövetkezetbe. Most mindket­ten a közös gazdaság barom­finevelőjében dolgoznak. A nekik segítő szövetkezeti ta­gokkal együtt négy hét alatt 75 dekás átlagsűlyra nevelték fel a kis kacsákat. Március 20-án ugyanis 1500 naposka­csát kaptak és arra töreksze­nek, hogy ezeket az állatokat mielőbb hízott állapotban küldhessék a városi fogyasztók asztalára. Verseny a közös és a tagok érdekében A baranyahídvégi termelő­szövetkezetben ma már nem újdonság a verseny. A múlt évben is versenyeztek itt a ta­gok a pártszervezet és a veze­tőség felhívására. A cél: több- termés a tsz és a tagok érde­kében, a legjobb eredményt etérő brigádok pedig a Bala­tonra mentek. A tagok elmen­tek a Balatonra és tíz nappal a határidő előtt befejezték a kapálást. A múlt évi tap aszta­Három aranyérmes szarvasbika ©OOQOOGOOOOGOOOOOOO0 eredmények biztatóak voltak. A dolgozók, a műszakiak és a fizikaiak egyaránt lelkes mun­A Mecseki Erdőgazdaság re­zervátumaiban 1958 óta va­dásznak rendszeresen minden évben külföldi vendégek. 1958 -59-ben tíz szarvasbikát, 11 őzbakot és több vaddisznót lőttek a nyugatnémet vadá­szok. 1959—60-as évben 13 szarvasbikát. 2 őzbakot és 14 vaddisznót lőttek. A nagy vad­disznóvadászaton a nyugatné­meteken kívül belga vadászok is részt vettek. Az ősszel és a tél folyamán 4 szarvasbikát és 7 vaddisznót lőttek, de a má­jusi őzbak vadászatra ismét 5 német vadászt várnak, a szep­temberi szarvasbika vadászat­ra pedig már újabb vadász­csoport érkezését jelezték. A két káváié, 10 kilón és 190 ponton felüli kiskoponyávai mért szarvasagancsú arany­érmes bikát Schulte Wrede nyugatnémet gyáros lőtte, aki már negyedik éve minden sze­zonban a baranyai rezervátu­mokban vadászik. A két arany érmes bikán kívül még egy 8 kilón felüli aranyérmes bikát és 4, ugyancsak 8 kilón felüld 190—200 pontos ezüstérmes bikát is lőttek a külföldi va­dászok. A nyugatnémet és belga va­dászokon kívül már angolok is bejelentették, hogy szeret­nének vadászatra jönni Ma­gyarországra. Sajnos, a vad­létszám korlátozott és így min den igényt nem tudnak kielé- gítertij latok jók voltak és ezért is­mét meghirdették ebben a ter­melőszövetkezetben a ver­senyt. A növénytermesztésben dol­gozókat arra ösztönzik: vál­laljanak minél nagyobb kapás területet és ezen a területen többet termeljenek az eddigi­nél. Ha a brigád tagjai más­fél hóidat kapálnak egyen­ként, akkor 50 pontot, ha ket­tőt, akkor 100. ha 2,5 holdat, akkor 150 és ha három holdat, akkor kétszáz pontot kap a brigád. Baranyahídvégen szorgalma san vetnek. Minden percet ki­használnak. Ennek oka az is, hogy a versenypontok között a vetés is szerepel. Az a bri­gád, amely május 1-ig befe­jezi a kapások vetését, 100 pontot kap. Amelyik előbb, az ahány nappal előbb elvetette, annyiszor plusz tíz pontot. De kaphat mínusz tíz pootot is, ha késett a vetéssel Hasonlóan oldották meg a növényápolás pontozását is. Az első kapálást 100 pontért május 20-ig. a másodikat pe­dig június 20-ig kell elvégezni. A versenyeredmények elbí­rálásában részt vesz mind­egyik brigádból két-két tag. A verseny juta1 ma: a győztes brigád tagja Budapestre men­nek kirándulni. A versenyfeltételek világo­sak, ösztönzőek. Érdemes ér­tük vetélkedni. De érdemes többet is termelni. Ha har­minc mázsa csöves kukoricát termel a brigád, akkor holdan ként 20 kiló kukoricát kap. — Öntözött területen 150 mázsa burgonyát, normális területen pedig 100 mázsát kell terme.- nie a brigádnak ahhoz, hogy holdanként egy mázsa burgo­nyát kapjon. Az állattenyésztésben is jók az ösztönzők A termeiőszövet kezet 2100 liter tejet tervezett be tehenenként. Aki ennél töb bet fej, az minden liter tej után — a tervezett kifejt tej­be a borjúnak megtartott is beleszámít — 20 fillért kap. Az extrém minőségben át­adott hízómarha után 70. az első osztályú után pedig 40 fo­rint prémiumot adnak a gon­dozónak. Több sertést, gyorsabban — ezt cé’ozza a verseny. Húsz százalékos daraértékesítést, 0 5 százaléknál alacsonyabb elhul- lási százalékot és 100 kilón fe­lüli átadási súlyt kel! etémie gondozónak ahhoz, ho°v m:n den értékesített híze^c^-tös után öt forintot kapjon. Versenyre keltek eevm^csal a baranyahídvégi ts7-g-j-"Jík ^ közös, a maguk érdekében. Ezt a versenyt csak helyeselni tehet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents