Dunántúli Napló, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-20 / 92. szám

1962. Április 20. NAPLÓ 5 LEVELEZŐINK Pécsbányatelepi problémák A nehezen várt tavasz meg­érkezett, új lendületet adott Pécsibányán is a társadalmi munkának. Felső-Bánom lakói elhatározták, hogy társadalmi munkában járdát építenek, ha szükséges anyagi áldozatiból sem riadnak vissza. Pécsbá- nyaitelepen megbeszéltük a te­lep csinosítását, fásítását, par­kosítását. A lakókkal való be­szélgetés során néhány prob­léma merül fel. A Sütőipari Vállalat több gondot fordíthatna a telep ke­ÁHítólag szeretjük a rendet és a tisztaságot Felnőtt emberek vagyunk, mégis komolytalankodunk né­ha és nem is vagyunk eléggé fegyelmezettek. Otthon szeret­jük a rendet, talán még kri­tizáljuk is a feleségünket, ha véletlenül nem tetszik a „szo­barend”. Üt U j -Mecsefealján, a szépen zöldellő parkok mellett szépen fehérlő foltok is vannak, pedig már nincsen hó. A fehér foltok a gyermekorvosi rendelő előtt levő buszmegállóinál már fehér mezővé nőttek. Sűrűn egymásradobált, heez- szú, félig szívott cigaretták fehérlenek itt, némelyik soká­ig füstöl is még. Alig akad egy-két ember, aki a megálló­nál felszerelt csákkgyűjtőbe dobná, pedig ott van, egyetlen lépést se kiéli tenni máshová. Mégsem abba dobják, hanem melléje és szamaszéjjel. Pedig állítólag az itt felszál­ló emberek szeretik a rendéit és a tisztaságot... Szentimrey S. Péter •< > Uj-Mecsekalja nyérellátásának megoldására. Ha valaki tejet és kenyeret akar vásárolni, akkor kétszer kell elmennie a boltba. A ven­déglő külsőleg lassan a telep csúfsága lesz. A Vendéglátó Vállalat vezetősége vegyen annyi fáradtságot, hogy a bá- nyásziakita területekre is gon­doljon. Az Áramszolgáltató Vállalat pedig gondoskodjék, hogy Pécsbányatelepen is le­hessen éjjel közlekedni. Isten- áldás-völgyben is nagyon rossz a közvilágítás. Az áramveze­tékek elavultsága miatt pedig szinte élvezhetetlen a televízió. Nyéki László tanácstag Nincs vizünk Az Édesanyák útja 4, 6. 8 és 12 sz. házakban nincs víz­vezeték. Pedig már nagyon sokszor kértük, hogy hozzánk is vezessék be a vizet. Már mindenüvé fordulunk, de ed­dig még semmi eredménye ké­résünknek. Sok esetben még csak választ sem kapunk. A vizet könnyen be lehetne ve­zetni a házakba, mert az ut­cában és a környező épületek­ben már van vízvezeték. Mi még társadalmi munkában azt is vállalnánk, hogy az árkot kiássuk. Ezúton kérjük az ille­tékeseket, ne utasítsák el most már kérésünket. SÁRÁN JÁNOSNÉ „Hinta-palinta“ — avagy néhány kisiparos szemfényvesztő bűvészmutatványa Filmművészeti kör Mohácson Az év elején helyi kezdemé­nyezésre filmművészeti kör alakult Mohácson. Már az el­ső negyedévben háromszáz bérletes látogatója volt a két­hetenként sorra kerülő, vetí­téssel egybekötött előadások­nak. A filmművészeti kör célja, hogy a film fejlődéstörténeté­nek elemzésével is közelebb hozzák a közönséget a modem film teljes értéséhez, józan, igaz értékeléséhez. Az előadásokat a Filmtudo- mányi Intézet munkatársai tartják, s a bemutatott filmek közt az elmúlt évtizedek leg­nagyobb alkotásait mutatják be, köztük J. Gabin és Greta Garbo fiatalkori filmjeit is. (Bükkösdi) Tervbe vették a mecseki nyári napokon a Budapest Táncegyüttes szerepeltetését A mecseki nyári napok gaz­dag programja között szerepel az Állami Budapest Táncegyüt tes pécsi vendégjátéka. Az együttes Molnár István érde­mes művész munkája nyomán az ország különböző részeinek legszebb táncait vitte színpad­ra. Uj utakat keresve magas művészi igényességgel lépett a magyar és külföldi közönség elé. 1953-ban például a buka­resti Világifjúsági Találkozón első díjat nyert. 1956-ban Genf ben, Nizzában, majd 1959-ben Válaszolnak az illetékesek 1962. március SO—i számuk „Le­velezőink írják” című rovatban megjelant „Csak gyorsan, mert újra betemetik” című levelezői ész­revételre az alábbiakban adom meg a választ: A Sailai utcai március hónapban megkezdett munkálatok elsőrendű célja a Sailai u. burkolatának fel­újítása. Ezzel kapcsolatban a Gáz- szolgáltató Vállalatnak ki kell cse­rélni a kb. 70 éves, teljesen el­avult gázvezetékét, hogy a korsze­rűsített burkolatot lehetőleg Bár évig ne kelljen felbontani, csőtörés miatt. A felújítással kapcsolatban eltávolítjuk a villamossíneket, to­vábbá a szegélyköveket is kicserél­jük, illetve újrarakjuk. A munka természeténél fogva először a Gáz­szolgáltató Vállalatnak kell elvé­gezni a földmunkával járó mun­káját. Ezt munkavédelmi szem­pontból a munka bevégzése után azonnal vissza kell temetni. A Gázszolgáltató Vállalat föld vissza­töltése után kerülhet csak sor a Pécsi Közlekedési vállalat által végzendő sínbontási munkákra. A sínbontási munkák befejezése után az Aszfaltútépítő Vállalat végzi az úttest és szegélysor felújítási munkákat. Érthetetlen előttem, hogy a le­velező mit kifogásol, mivel a mun­kákat más sorrendben végezni nem is lehet, és „összedolgozás” hiánya nem áll fenn a vállalatok között. A járdaszélesftéssel kapcsolatos észrevétellel részben tudok csak egyetérteni, mivel a Sailai utcá­ban — annak ellenére, hogy egy­irányú utca — két nyom szélessé­get biztosítani kell, mert ellenkező esetben az üzletekbe történő áru- szállítás esetén a megálló teher­Lapunk április 3-i számában megjelent: „A lakosság szol­gálatában?" című cikkünkre, melyet Fülőp István pécsi la­kos panasza alapján írtunk, az illetékesek lefolytatták a vizs­gálatot és avmak eredményé­ről értesítették szerkesztőségün két. A KISZÖV megyei elnöksé­ge megállapította, hogy a számla elkészítésénél valóban fennáll a 100 forintos össze­adást hiba és a munkálatokat ténylegesen egy kőműves vé­gezte el. Utasították a Pécsi Általános Építő KTSZ-t, hogy a hibás számlát ezek alapján helyesbítsék. Hasonló levelet írt a Pécsi Általános Építő KTSZ, mely­ben bejelentette, hogy a szám­lát kijavították, a munkát megfelelő módon elvégezték és a panaszos a számlái rendezte. gépkocsi a folyamatos forgalmat akadályozná. Mivé. a felújítási tervnél szigorúan ragaszkodtunk azon elvhez, hogy két nyomszéles­ségnél szélesebb ne hegyen az úttest, Így néhány helyen tényle­gesen sor kerúl a járda kiszélesí­tésére. Szicíliában, 1960-ban Agrigen­tóban a nemzetek versenyé­ben a nemzetek nagydíjával tüntették ki. Az együttes 10 éves fennállá­sának évfordulóján jön előre­láthatólag városunkba és is­merteti meg műsorával az ér­deklődőket. Megszűnik a zűrzavar A Dunántúli Napló kifogásolta, hogy Uj-Meesekalján az utca- és házszámtáblák rendezetlensége miatt nagy a zűrzavar. A cikkel kapcsolatban közöljük, hogy a házszám- és utca ablak elhelyezé­se, rendezése a beruházó köteles­sége, s ennek költségei az épüle­tek összköltségében is be vannak kalkulálva. A tanács hatáskörébe az utcanevek megállapítása tarto­zik, ami meg is történt. A táblák elhelyezése is folyamatban van és a kerület házszámtábláinak rende­zése is hamarosan megoldódik. ITT. kerületi tanács, Bojtor János vb-titkár. A kisiparosok tevékenységé­re szükség van, jelentős mun­kát végeznek és végezhetnek a különböző szolgáltatások terü­letén. Társadalmunk a „tisz­tes ipart” megbecsüli, munká­ját igényli. Ezt bizonyítja, hogy megyénkben több mint 3200 kisiparos dolgozik s dön­tő többségük tisztességgel és becsülettel végzi feladatát s ennek megfelelően alakul jö­vedelmük is. A kisiparosok között is akadnak azonban olyanok, akiknek „semmi sem elég”. „Hiba van a kréta körül” — szokás mondaná s ebben az esetben a „kréta” — a tiszta jövedelem. A tiszta jövedelem bevallása különösen „érzékeny pont“ néhány kisiparosnál. Pécsett a kerületi tanács adóügyi cso­portjánál mondották el az alábbi történetet K. Gy. pécsi kisiparosról: tataroztatta a há­zát és ezt bejelenteni elment az adóügyi csoporthoz. Az adó­ügyi csoportnak sok feladata van, de ezekhez egyáltalán nem tartozik annak „figyelé­se”, hogy ki, mikor és miért tatarozza a házát. Az illető azzal a „meggondolással” je­lentette be a dolgot, hogy — „még utóbb azt hiszik, milyen jól megy nekem és megemelik az adóimat”. „Eladtam a moto­romat és abból hoztam rend­be a házamat” — mondotta. Közölték vele. hogy jól van és különben is az adóügyi cso­portot ez nem érdekli, sőt, az a helyes — ha a háztulajdono­sok rendben tartják a portáju­kat. Érdekes véletlen azonban, néhány hét múlva egy új pi­ros Skoda tulajdonosként le­hetett „üdvözölni” a történet főszereplőjét. Ez azonban még hagyján. Van néhány kisiparos, aki azt a látszatot akarja kelteni, hogy — éppen csak él. Mert mi más következtetést lehetne levonni például F. J.-né pé­csi — köznyelven mondva — kötődésről, aki 1961. évre tisz­ta jövedelemként 28 ezer fo­rintot vallott be. Ehhez azon­ban hozzá kell számítani, hogy a bevallási íven az eltartott családtagok számaként 4 főt jelöl meg. Egy évben tehát öten élnek 28 ezer forintból!? Egy kis számítás és kiderül: a havi jövedelem 2300 forint s ebből — öttel osztva — alig jut személyenként egy hónap­ra 500 forint. Ezért pedig isten uccse, nem lenne érdemes „maszekoskodni”. Pedig — két­ségtelen — szép dolgokat lehet látni kirakatában, a Rákóczi úti üvegvitrinben. Na, de havi 500-ért dolgozni ? Viszont lakása előtt a Várady Antal utca és a Rákóczi út sarkán hónapok óta „parkíro- zik” egy gyönyörű új Ford autó... Ellenben nem mehet rosszul annak a becefai villanyszere­lőnek, aki az elmúlt évre nem kevesebb mint 258 394 fo­rintos forgalmat mutatott ki s ebből — bevallása szerint — 104 805 forint volt az évi tiszta jövedelme. Ez a tiszta jövede­lem élhihető. Ennek a példá­nak pedig szinte az ellenkező­jét lehet leolvasni Sch. K. pé­csi kőműves kisiparos bevallá­si ívéről, aki az elmúlt évre 179 913 forintot ír bruttó be­vételként és a tiszta jövedelem rubrikába pedig 3510 forintot, azaz háromezerötszáztíz forin­tot! íme egy kőműves, aki ha­vonta alig 300 Ft-ért dolgozik. Tisztesség ne essék, de el kell hajítani azt a malteroskanalat, amelyikkel havonta csak 300 forintot lehet keresni. De nem hajítja el! Nem, mert azt hiszi, hogy a hivatalos hatóságok nem veszik észre a bűvészmu­tatványt. A következő történetre vi szánt az ember már nem is tudja, hogy mérgelődjön-e vagy nevessen? Még egy hó­napja sincs, hogy az egyik pé­csi kisiparos „elkeseredve” állított be a KIOSZ-ba és pa­naszkodott: nincs kereset, rosz- szul megy az üzlet, szállítsák le az 50 forintos KIOSZ tag­sági díját. A KIOSZ vezető­sége hosszú huza-vona után helyt adott kérésének és tag­sági díját 35 forintban állapí­totta meg. Mit tesz a „vélet­len”? Néhány hét óta egy Skoda volánja mellett lehet látni az illetőt... Vannak kisiparosok, akik egyszerűen „elfeledkeznek” a forgalmi adó befizetéséről. A forgalmi adó lényegében pe­dig nem is őket terheli, — összegét az áru árába bekalku­lálhatják, tehát a forgalmi Megnyerte az első csatát a kozármislenyi gépállomás műszaki gárdája 200 ezer forint megtakarítás — 2800 normálholdnyi tervtúlteljesítést vállaltak a pártkongresszus tiszteletére MEGTÖRT A JÉG a kozármislenyi gépállomáson. Míg az elmúlt években mindig a gyengék között emlegették a kozármislenyieket, a télen komoly és jó munkát végeztek a gépjavításoknál. — Időben kijavítottak miamennyi kora ta­vaszi munkához szükséges erő- és mun­kagépet, s így a jó idő beköszöntővel teljes kapacitással kezdhették a mun­kát. Hajnaltól sötétedésig két műszak­ban 85 erőgép dolgozik a határban. A gépállomás igazgatója, Vértes Jó­zsef elmondotta, hogy közel a város és nagyon érezteti szívóhatását az iparvi­dék. Ez a fő oka, hogy a gépállomáson alig akad idős, tapasztalt traktoros és szerelő, hiszen legtöbbjük már gyárban dolgozik, vagy gépkocsivezető. Az el­múlt évben alakítottak ki egy egészen fiatal műszaki gárdát. Fiatal az agro- nómus, a technológus, tavaly végezte az egyetemet a főmérnök, Vukovics Mi­hály és a télen képeztek ki húsz fiatal traktorost is. Az eredmények azt mutatják; a fia­tal műszaki gárda megnyerte az első csatát, megbirkózott a téli gépjavítás nehéz feladatával. AMIKOR VUKOVICS MIHÁLY fő­mérnök a gépállomásra került, legelő­ször azt derítette ki, miért került olyan sokba a gépállomáson a gépjavítás. Az iratokból kiderült, hogy az elődök leg­több esetben egyszerűen kicserélték új­jal a meghibásodott alkatrészt, ahe­lyett, hogy megjavították volna. Ez a kényelmes, de igen drága megoldás tette ráfizetésessé a gépjavítást Kozármis- lenyben. A gépállomás vezetői géptípusokra lebontva pontos takarékossági tervet ké szítettek és vállalták, hogy az év folya­mán 447 ezer forint anyagalkatrész-és anyagjellegű megtakarítást érnek el. A tervszerűbb munka és a jobb ellenőrzés következtében már az első negyedév­ben 200 ezer forintot takarítottak meg. A főmérnök példaként megemlítette, hogy egy új vízpumpa 800 forintba ke­rül ha cserélik, javítással azonban 80 forintból is megoldható. Megbeszélték a Fémipari Vállalattal, hogy a finomabb munkát igénylő javítást velük végezte­tik, még akkor is olcsóbb, mintha új alkatrészt használnának fel. A gépállo­más új munkagépeket is kén a köz­ponttól, hogy a jövőben minél több ja­vítást végezhessenek el házilag gazda­ságosan. Sajnos, a gépállomáson sok a tapasz­talatlan vezető, s a régi traktorok köny nyen hibásodnak. A szerelőkre így ta­lán még több és gyorsabb javítás vár, mint a tél folyamán. Minden perc ki­esés, minden óra gépállás komoly vesz­teség, hiszen az időjárás viszontagsá­gai miatt ez idáig csak 2000 normál­holdnyi munkát végzett a gépállomás. Az elmúlt év hasonló időszakában 16 ezer normálholdat teljesítettek. A Vili. PARTKONGRESSZUS tisz­teletére szocialista munkaszerződésben vállalták, hogy az alkatrészek feljavítá­sával, munkaidő-ráfordítás csökkentés­sel komoly összeget takarítanak meg. A Vörös Csillag brigád, amely tavaly elnyerte a „Szocialista munkabrigád” cí met, az idén is szeretné a feltételeket teljesíteni. Emellett a kongresszus tisz­teletére vállalták, hogy 690 normál­holdnyi munkával többet végeznek a tervezettnél, valamint hogy az anyagal­katrész, üzemanyag és kenőanyag meny nyiségböl 34 ezer forint értéket taka­rítanak meg. A Kossuth és Dózsa bri­gádok beneveztek a „Gépállomás kiváló brigádja” címért indított versenybe és a két brigád összesen 575 normálhold­nyi többletmunkát vattait, a gépek jobb kihasználásával. A Petöfi-brigád az if­júsági brigádok versenyében szeretne komoly eredményt elérni, hárman pe­dig a „Szakma ifjú mestere”-mozgalom, ban vesznek részt. A gépállomás dolgo­zói közül 15-en komoly felajánlást tet­tek személyenként is. Sztranyák Fe­renc, Sári András és Tóth Imre több száz normálholdnyi tervtúlteljesítést vállalt. A kozármislenyi gépállomás dől gozói összesen 2800 normálholdnyi mun kával végeznek majd többet a terve­zettnél a pártkongresszus tiszteletére és anyagalkatrész, üzemanyag és kenő­olaj takarékossággal 138 ezer forintot takarítanak meg. JO A VERSENYSZELLEM Kozármis lényben és a kezdeti eredmények azt mutatják, nem vallanak szégyent. A ta­vaszi munkák jó elvégzése nem csupán a gépállomáson függ, javítani kell az együttműködést a tsz-eknek is. Előfor­dult, hogy a vetőgépekhez nem bizto­sított olyan személyt a közös gazdaság, aki a vetőmagot a géphez vitte volna, de hasonló eset előfordult műtrágya­szórásnál is. A jobb munkaszervezés, a munkák összehangolása még jobb ered­mények eléréséhez segíti a gépállomást és a környező tsz-eket egyaránt. W. M. adót a vevő fizeti. Ennek elle­nére például Gy. J. pécsi asztalos — jó kereseti lehető­séget nyújtó faredőnyök gyár­tásával foglalkozik — több mint 3200 forint forgalmi adó­val tartozik, 1960 óta nem fi­zetett. Ezt az összeget neki a vevők „leszurkolták”, köteles­sége lett volna befizetni. Lé­nyegében tehát több mint 3200 forinttal megkárosította az ál­lamot. A tájékoztatás szerint iparának visszavonásáért a szükséges intézkedést megtet­ték. De özv. H. N.-né pécsi asztalos sem tartozik a jól fi­zetők közé. Az elmúlt év má­sodik félévéről közel 9500 fo­rint a forgalmi adóhátraléka. Ezen kívül egymásután érkez­nek a panaszok ellene, kifogá­solják a munka minőségét is. Külön fejezetet „érdemel­nek” a „maszek” fuvarosok. „A Baranya megyei Szerző­déses Fuvaros és Rakodó Kis­iparosok” bélyegzővel ellátott ügyirat érkezett a napokban illetékes helyre. Ebben az ügy­iratban a „Szerződéses Fu­varos és Rakodó Kisiparosok” egy kimutatást állítottak össze, amelyben — enyhén szólva — kifogásolják néhány fuvaros tevékenységét. A kimutatásban szerepel többek között F. K. pécsi fuvaros is, aki a 691 346 számú menetlevéllel négy fu­vart is végzett és a menetle­vélen csak egyet tüntetett fel. De ez csak kiragadott példa arra, hogy miként igyekeznek egyesek az adófizetés adói ki­bújni, illetve, minél kevesebbet fizetni. Neveket is, eseteket is még sokat lehetne felsorolni. Tény az, hogy a kisiparosok­nál a szakmai bizottság és a tanács is felülvizsgálja az adóbevallásokat és így állapítják meg az adó­alapot. A már említett F. J.-né esetében példáiul a becsült adó­alapot a 28 ezer forint helyett 32 400, Sch. K.-nái pedig 47 ezer forintban állapították meg. Az orvosok a magánrendelés után adót kötelesek fizetni. Nos, ezen a területen is akad kirívó példa. V. P. orvos a magánrendelés uitán például 1959-ben 10 400 forint, 1960- ban 16 500 forint, 1961-ben pe­dig 9 334 forint tiszta jövedel­met vallott be. A tanács ille­tékesei 1959-ben, 1960-ban és 1961-ben is kételkedtek és mindhárom évben 50 ezer fo­rint után vetették toi az adót. Mondani sem kell, hogy a megemelt összeg miatt rekla­máció nem érkezett... De mi­ként is képzelt doktor úr ilyen hiszékenységet? Lehetetlen az, hogy az éfawúlt évben mindössze 9334 forint volt a magánrendelésből származó tiszta jövedelme. Ebből a pénz­ből — illetve évek során ilyen kevés keresetből már miként lehetne Budapesten a X. kerü­letben két ingatlana, a XIX. kerületben szintén két ingat­lana és Pécsett ugyancsak két ingatlana? Mert ne tessék elfe­lejteni, hogy a kerületi taná­csok nemcsak Pécsett, de Bu­dapesten is kimutatják az in­gatlanok bérjövedelmét, s eb­ből a „statisztikából” állapí­tottuk meg. hogy a bevallott kevés kereset ellenére is 6 in­gatlannal rendelkezik! A „hinta-palinta” és a „tisz­tes ipar” nem fémek meg egymás mellett. Azok, akik becsülettel dolgoznak, akik szakmájukkal, tudásukkal a köz javára vannak — tisztes megélhetést találhatnak j a megyében 130 kisiparosnak van gépkocsija... Meg kell azt is mondani, hogy a kisiparo­sok döntő többsége ellen nincs kifogás, sőt, 1961-ben, 1960- hoz képest a közgyűlés meg­állapítása szerint is javult az adómorál, az álampoigári kö­telezettség teljesítése. A szak­mabeliek megvetésével talál­kozik az a kisaparos — vagy legyein más foglalkozású — aki „kiskapukon” bujkál, amikor lehetősége van a „nagy ajtó­kon” is széliében hosszában „járkálni”. Garay Fcreno V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents