Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-14 / 61. szám

1982. MÁRCIUS 1«. ' II törvényessel betartása - teil) mvedetein f A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1961. február 17-i közleményé­ben megállapította, hogy: „■..a termelőszövetkezeti mozgalom győzelemre jutásá­val létrejöttek annak feltéte­lei, hogy a magyar mezőgaz­daságot viszonylagos elmara­dottságából kiemeljük, az or­szág fejlődését meggy őrsi t- suk ... minden erőfeszítésün­ket most az elért eredmények megszilárdítására fordítjuk. Ez most a fő feladat.’' A termelőszövetkezetek megszilárdításának munkája jól halad. Termelőszövetkeze­teink az 1961-es évben a ked­vezőtlen időjárás ellenére is számottevő eredményeket ér­tele. él. Gazdasági eredménye­ink azonban még jobbak le­hettek volna, ha tsz-eink min­den vonatkozásában betartják azokat a jogszabályokat, ame­lyek a tsz-ek működését sza­bályozzák. Tény az, hogy a törvények betartása és a gazdasági ered­mény szorosan összetartoznak. Több tsz példája bizonyítja, hogy ahol a tsz-aken belül a tagok összefognak, ahol ismerik kötelességeiket és ölnek jogaikkal, ott az eredményeik is „miutatósab- bak”. Ha a tsz-ek vezetőségei az eddiginél alaposabban ^forgatták” volna az 1957. évi 7. törvényerejű rendeletét, amelyik a tsz-ek atopeiveiről, a tagok jogairól, kötelessé­geiről, a vezetőség működésé­ről szól —<■ jó néhány olyan dolgot elkerülhettek volna, amelyek nemcsak • jogszabá­lyokba ütköznek, hanem a tagok „zsebét is érintik”. A 6. § 2. bek. előírja: *A termelőszövetkezeti tagok fel­vételéről a közgyűlés határoz”. Számos az olyan tsz., ahol a tagok felvételéről közgyűlési határozat nem található. Ez pedig nem megengedhető, mert a termelőszövetkezeti tagság nem a belépési nyilat­kozat aláírásával, hanem a közgyűlés határozatának idő­pontjával kezdődik. Ideje len­ne ezeket az „adminisztrációs” dolgokat rendezni, mert ké­sőbb esetleg jogi kellemetlen­ségek származhatnak belőle a tsz-tág kárára. A 12. § 1. bekezdése pél­Hazaérkeztek a lipcsei vásárból a Baranya megvei ipari szakemberek A Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága lehetővé tette, hogy a vb. felügyelete alatt működő vállaljatok és ipa­ri üzemek dolgozói közül ösz- szesen ötvenhármán részt ve­hessenek a lipcsei vásáron. A Baranya megyei ipari szak emberek hat napig tartózkod­tak Lipcsében. Ez idő alatt nemcsak, a vásárt tekintették meg, de meglátogattak ipari üzemeket is. Több ipari üzem­be látogatott 'el például a Mo­hácsi, Gépgyár, és a Mohácsi Bútorgyár kollektívája, hogy saját iparáguknak megfelelően m:inéi több tapasztalatot sze­rezzenek. Egyébként is áz volt a cél, hoey a vásárba küldött szakemberek elsősorban saját üzemükben használható tapasz tálatokat gyűjtsenek. Az ötvenhárom küldött — zömükben művezetők, csoport? vezetők — 12-én éjszaka érkez­tek haza és a közeljövőben be­számolót tartanak az üzemek­ben. dául előírja: „A tag köteles­sége, hogy az alapszabályban előírt munkaegységet teljesít­se.” Nagynyárádom például több mint 100 tag nem telje­sítette az alapszabályban elő­írt munkaegységet. Az ilyen „munka” kétségkívül a jól dolgozók rovására megy, csökken a termelés s ennek az egész tagság érzi hátrányát. Dencsházán például 23 tagnak nem volt munkaegysége, de az úgynevezett harmadosból azért részesült! Az ehhez ha­sonló „munkaszervezés” ko­rántsem találkozik a tagság akaratával, nem növeli, ha­nem csökkenti az egész ter­melőszövetkezet anyagi alap­ját. A 14. § L bekezdése ú gy rendelkezik, hogy ^A tsz-tag a tsz-nek vétkesen okozott kárt köteles megtéríteni”. Meg kell mondaná, hogy a termelőszö­vetkezetek vezetői sok helyen ennek a jogszabálynak betar­tását nagyon liberálisan keze­lik. Nagybudméron például 359, Kölkeden 248 darab ser­tés hullott el 1961-ben — jó­részt a gondozók hibájából — de kártérítésre senkit sem kö­teleztek. Mondhatni, milliókra rúg az ilyen kár — de vala­hogyan a tsz-ek vezetői „sze­met hánynak” fölötte. A tsz- tagok érdeke megkívánja, hogy a jövőben a tsz tulajdo­nában okozott ilyen károkat szigorúbban vizsgáljanak meg, mert ezek a hanyagságok ugyancsak negatívumként je­lentkeznek a zárszámadáskor. Bonyodalmat okoz számos tsz-ben az is, hogy anyagszá­madást nem vezetnek, anyag­utalványozás nincsen. Lány- csókon például 330 mázsa gabonahiány volt az elmúlt évben azért, mert a kom­bájnoktól a gabona tisztításáig a gabona szállítását nem el­lenőrizték. A 330 mázsa ga­bona cséplási díját a tsz kifi­zette — de ez a jelentős mennyiségű gabona raktárba már nem került. Meg kell érteniük a tsz-ek vezetőinek és tagjainak, hogy a rendeletek, törvények be­tartása az ő jó munkájukat segíti elő a a jó munka nyomán a több keresetet. Versenden például a vezető­ség elmulasiztotta bejelenteni az év folyamán született üsző­ket — így kedvezményt nem kaphattak. Ez miatt 1961-ben 20 ezer forint károsodás érte a tsz tagságát A törvényesség megsértése egyéb területen is előfordul. A termelőszövetkezetek például jelentős összegű hiteleket vesz­nek fel anélkül, hogy ehhez a közgyűlés jóváhagyását kér­nék akár utólag is. A tsz el­nöke „gondol egyet” és veszi fel a hiteit, sokszor még a ve­zetőséget sem értesíti erről. Helytelen ez, hiszen a tsz- tagnak joga van tudná, hogy mennyi hitei terheűi azt a kö­zösséget, amelyben dolgozik, mart a hitel visszafizetésében nyilván ő is érdekeit. Már szóltunk a kártérítési kötelezettség liberális keze­léséről, de ennek „ellenkező­je” is előfordul, ami ugyan­csak törvénysértő. Az említett rendelet előírja, hogy „300 fo­rintig kártérítési összegben a vezetőség határoz”. Vannak „/túlbuzgó” tsz-ek, ahoi min­den különösebb eljárás nélkül vonják le a munkaegységeket. Versenden például a vezetőség mintegy 40 személyt kötelezett kártérítésre 1000—1200 forint összegben. Nem vitás, hogy ez a törvénysértés is a rendele­tek nem ismeréséből fakad. A törvényesség betartása kö­telező a termelőszövetkezetek­ben is. Hasznos lenne, ha a tsz-ek vezetőségei elővennék az 1959. évi 7. törvényerejű rendeletet és azt mind a ve­zetőség mind a tagság javára kamatoztatnák. Garay Ferenc Fejlesztik a falusi ipari szoipália ást A falusi lakosságnak nyúj­tandó ipart szolgáltatásról tár­gyalt tegnap délelőtt a MÉ­SZÖV igazgatósága. Megállapították, hogy a föld- művesszővé tkezeti szerveknek ez az új kezdeményezése tel­jes mértékben bevált, 1961. no­vember elseje óta csak a pécs- váradi járásban 22 ezer forint költségű javítást végeztek el az £msz-i szervek közvetítésével a kisipari szövetkezetek. Köztük 102 rádiót és 11 televíziót ja­vítottak meg Pedig a járás 32 községéből csak 20 faluban in­dítottak be az ipari szolgálta­tást. Eibből négy községben már a fodrászat! ellátást is megszervezték. A MÉSZÖV igazgatósága ha­tározatokat hozott az ipari szol. gáltatás fejlesztéséről. Ennek alapján a megye hetedek járá­sában, a pécsi járásban is be­indítják ezt a munkát, legké­sőbb május 15-én. Valamennyi járásban, illetőleg valamennyi földművesszövetkezetnél, eőt megyei vonatkozásban is lét­rehozzák az úgynevezett sgol- gá’tatási szakbizottságot. A jö­vőben a földművesszövetkeze­tek minden vas- és műszaki szakos kereskedelmi tanulójá­nak két hónapot valamelyik KTSZ-nél kell eltölteni, hogy ezzel bővítse szaktudását, és az ipart szolgáltatást jobban tudja szervezni IIIlllltlll — Határidőre kel­lett kiadnunk az utalványokat, ezért van keveredés. Nem tudtuk felmérni az igényeket és ebből adódott a baj. A jó vőben valószinü'eg változtatunk a mód­szeren úgy, hogy mindenki a lakóhe­lyéhez legközeiebö eső üzletben vásárol ja meg a bútort. Miután az utalva nyokat most m.ir nem lehet cserebe­rélni, egy módon mégis segíthetnének s vásárlókon: han­golják össze a kom­lód, mohácsi bútor­boltokban a Pécsre szállíttatok fuvar­jait, hogy ha mess d ről kell hazaszállí­tani az új szerze­ményt, legalább ne kerüljön a szállítás m. m. Harmincféle készítmény — Napi háromszáz lángos Közkedvelt lett a pécsi tejbisztró Két hete nyílt meg Pécsett a Jókai téren a Vendéglátó Vál­lalat tejbisztrója. A reggel fél hattól este fél tízig nyitvatar- tó bisztrót hamar megkedvelte a közönség. Naponta átlag két­ezer ember vásárol a modern, ízlésesen berendezett önkiszol­gáló rendszerű bisztróban. Kapható itt mindenféle tejes készítmény, de még forró virsli és debreceni is. A különböző készítményekből 25—30 féle közül válogathatnak a vendé­gek. S ezek mind a bisztró konyhájában frissen készülnek. A palacsinta, túrósrétes nagy közkedveltségnek örvend. Há­romszáz adagnál többet is el­adnak belőle egy nap. Legjob­ban mégis a bisztró speciali­tását a máglyarakást fogyaszt- • ják leszivesebben. A tejes ételek meiletit igen sok lángos készül a konyhán Naponta háromszázat is elfo­gyasztanak belőle a vendégek. A friss virsli és debreceni ugyancsak á közkedvelt ételek közé tartozik. Már kialakult a bisztró törzsvendég gárdája is. Reggel, délben és este isme­rősen üdvözlik a kiszolgálókat a megnyitás óta itt étkezők. Nagyon kellett már Pécsnek egy ilyen olcsó vendéglátó egy­ség, ahol gyorsan és kényelme­sen elfogyaszthatják reggelijü­ket, ebédjüket a vendégek. A közönség megszokta és meg­szerette a bisztrót. Szívesen vá sárolnak itt s a két hót, ami a megnyitás óta elmúlt, bebi­zonyította, hogy érdemes volt létrehozni — ÖTVEN HOLDON kertész kedik az idén a kölkedi Vö­rös Fény Termelőszövetkezet. A tsz-ben már időben meg­kezdték a melegágyak készí­tését és a burgonya csírázta- tását it. — KÉPZŐMŰVÉSZETI ki állítás nyűik ma a komlói Zrínyi filmszínház társalgó­jában. A kiállítás képanyaga a „Magyar festők a XX. szá­zadiból” címmel mutat be vó lógatott műveket — SZAVALÓVERSENYT rendez március 14-én a kultu rális szemlére való készülő­dés jegyében a Pécsi Tudo­mányegyetem Állam- és Jog tudományi Karának KISZ- szervezete, az egyetem I. sz. előadótermében. — A SZOCIALISTA bri­gád vezetők részére csütörtö­kön délután 5 órakor értekez letet tartanak a Pécsi Szén- bányászati Tröszt Déryné utcai székházának tanácster­mében. A bányász szocialista brigádok vezetői megbeszélik tennivalóikat és négy kül­döttet választanak az április 13-án megtartandó országos tanácskozásra. Családi házak, öröklakások, leválasztható lakrészek, ház fészek házhelyek, egyéb ingatlanok adás vételét, la- kiscseréket közvetítünk, fő- bérleti lakásokat vásáro­lunk kijelölt vállalatok ré­széi-e. IÜKÖ7 Pécs, Rákóczi út 38/b. 1NKÖZ kirendeltségünk: Mohács; 102 MÉSZÁROS FERENC ÉS TíKJ GÉZA KISREGÉNYE tüzes vérét és komolyságát. De leginkább azt, hogy a lány úgy tisztelte őt, mint igazi hőst. Amikor Jelka mellette volt, néha maga is igazán és őszin­tén hitt abban, amiért harcok Abban, hogy a horvát népet akarja kiemelni az elnyomás­ból, hogy a királyi zsarnokság elleni forradalomért küzd, hogy tevékenysége igazi hős­tettek sorozata. De ha Jelika nem volt mellette, gyenge pil­la nataiiban maga is bevallotta önmagának, hogy tevékenysé­gének lényege a rombolás, az erőszak, a terror, s tulajdon­iképpen nem is látja ennék a valódi célját, azon kívül, hogy ha Ante Pavelieset sikerül ura lomra juttatni, akkor ez szá­méra is gondtalan, fényűző élet kezdetét jelenti. — Most talán megfoghatom a szerencsemalac farfkát — pró bá’ta biztatni önmagát. Ha An­te biztait, oka van rá. Ez a tár­gyalás Aporral, sokat ígér. Az időjárás is biztató volt, amikor másnap, 1931. szeptem­ber 30-án elindult, hogy tár­gyaljon báró Apor Gáborral. Az utcai padokon feketekabá­tos öregasszonyok sÜJttették ma gitlcat a bágyadt napfénnyel eétabofos öregék beszélgettek — A MAGYAR Történelmi Társulat dél-dunántúli cso­portja és a TIT történelmi szakosztálya március 14-én délután 3 órakor a TIT Bar­tók klubjában ankéttől egybe kötött előadást rendez. A ren dezvény keretében lAidvig l/sngerbech, az NDK Törté­nelmi Társulatának főtitkára ,JL történetírás és a történet tanítás problémái az NDK- ban” címmel tart előadást. — A PÉCSI Ingatlankezelő Vállalat szakszervezeti bizott­sága értesíti a vállalat összes dolgozóját, hogy folyó hó 14- én. (szerdán) 15 órakor * KPVDSZ (József utca 13.) he­lyiségében szakszervezeti vá­lasztó taggyűlést tart, melyre minden tagját szeretettel vár ja (a szakszervezeti könyvét minden dolgozó bocsa magá­val) Vezetőség. 177 Elütötte a mozdony Kedden délután, valamivel fé* öt előtt könnyen végzetessé vál­ható baleset történt a Külvárosi pályaudvaron. A szerelvényre ráállni készülő mozdony elütötte Szabó Júlia húsz éves távirász tanulót, Oki « sínek között tar­tózkodott és nem vette észre a közelgő mozdonyt. A fiatal leány olyan szerencsésen esett a sínek közi, hogy a mozdony fölötte áthaladt és így csak a fején szenvedett könnyebb sérüléseket. —• A BARANYA megyei Intéző Bizottság Mohácsi vá­rosi albizottsága szombaton tartja alaíkuló ülését a városi tanács termében. A bizottság számos érdekes napirendi pontot tárgyal meg, köztük: Mohács szigieti részének üdü­lőteleppé építését. A bólyi Batthyány kastély felújítá­sát, turistaszálló létesítését Mohácson. — A PÉCSI földművesszö­vetkezet a tervezett 35 000 forinttal szemben, 42 000 fo­rintra teljesítette elmúlt havi saját készételforgalmi tervéU I Közlemények A Magyar Ebtenyésztők Orezá» gos Egyesülete Baranya megyei csoportba örzö-, védő-, fegyelmező-, kotoréfc- és vadászkutya-képzést szervez. Jelentkezni folyo hó 15-én* csütörtökön 17-től 19 óráig szemé* lyesen vagy levélben lehet (Pécs, Széchenyi bér 9. félemelet). A pécsi dalárda 15-én próbát tart a Nevelők Házában (Szt. István tér 6.), Kérem a dalosokat, hogy este 6 órakor pontosan jelenjenek meg. Kiss István alelnök. Áramszünet lesz 14-én védelmi berendezés karbantartása miatt Z—12 óráig az. alábbi területeken: Aradi vértanúk útja 42—52. 51—5í‘. Esze Tamás u. 2—8. L-andler Jenő u. 27—33, 24, Székely Bertalan u. 1—15, 2—22, Bartók Béla u. 26—iö, 1*—77, Daoijanijrih ti. 1—11, »—19 2« - György \i„ 7—17, 4—16. MSc!..* I u. 1—15, 2—18. Vilmos u. 1-3». i 4 M 1300 ntaivnny Miért nem osztották el ésszerűbben a szakszervezeti bútorulalványokat ? Miért nem csztot- 1 ták el ésszerűbben s a szakszervezeti bú- í taruitalványokat? — Erre a kérdésre ke- t resnek választ ezek- : ben a napokban so- 1 kan, akik a részlet- i vásárlási akció ke- 1 rétében szakszerve- í zeti bútorutalvány- i hoz jutották. : — Arról van szó : — adtak tájékozta- ; tást a Szakszerveze- : teli Baranya megyei Tanácsánál, — hogy vidékre nagyobb ke : retet kaptunk, noha ] Pécsett jelentkezett i több vásárló, össze- i sen 1300 utalványt : osztottunk szét a pécsi, baranyai vál­lalatok között. A vállalaton belüli el­osztást mér nem mi : végeztük, de ez nem változtat azon a Baj nálatos tényen, í hogy sok pécsi lakos , :apott vidéki vá- árlási utalványt és ordítva. Az utalványokkal egyébként egész ráoszt teremtettek, fannak pécsiek, lrik Komiéról szól­ítják be a háimas- zdkrényüket 180 arintórt, és vannak lüdósiak, akik Mo- íácson veszik meg t kapott utalvány elhasználásával há jőszobaibútarukat S nég szerencsések ezok a pécsiéit, aki- tét „csak” Komlóra rándítottak, mert szép számmal vám­sak olyanok is, akik kizárólag Mohácson válthatják be utal­ványukat. Nem le- letett volna ezt írásiként megcsinál­ni? — kérdezik a : vásárlók, mire az . 5ZMT-nél est mond i áSu az étet nehézségeiről, vásottru­hájú gyerekek futkároztak ex iskolából kiszabadulva. A báró előzékenyen, »öt ba­rátságosan fogadta. — Nagyjából tájékozva va­gyok jövetele céljáról — mond­ta. — Ez megkönnyíti a dolgom méltóságos báró úr — felelt Pencsec. — De azért csak adja elő, kérem. Hallgatom. e — Méltóságos uram — fogott y bele Percsec. — ön jó ismerő- t. je a horvát hazafiak helyzeté- t, nek. A hazánk félszabaditá- i- sóért folytatott küzdelmünk í. sajnos nem mindenütt talál :i oly megértő támogatásra, mint ;- önöknél. Ausztriából huszad a magammal kiutasítottak ben- 1, nünket. Az önök támogatása >- végre lehetővé tenné, hogy sok hányattatás után nyugodt, békés munkához fogjunk. — Helyes — bólintott a bé­ré. — Kérésünk tehát az lenne — folytatta Percsec —, hogy maradék pénzünkön gazdasá­got bérelhessünk, ahol szak­ismereteinket hasznosíthatjuk. — Igien — mosolygott meg­értőén Apor báró — csakis er­ről lehet szó. — Barátaim mér ki is sze­meltek egy gazdaságot, amely nekünk nagyon megfelelő len­ne. Szájbély Gyula magyar ki­rályi udvari tanácsos úr janka- í pusztai birtokáról lenne szó, amelyen a tanácsos úr, mint tájékoztatták, mintagazdasógot kíván létrehozni. — Ó igen — mosolygott I Apor — tanácsos úrnak való­ban szívügye a mezőgazdaság fellendítése. Mellesleg, ez a birtok ugyebár a jugoszláv ha- ] tár mentén fekszik? — Természetesem méltóságos j uram. — Persze, persze >. •. — Csupán egy szerény ké­résünk lenne még méltóságos uram. A méltóságos tanácsos úr álltai kért bérösszeg ugyanis meghaladja szerény anyagi erőnket... — Értem, értem ... Wallko külügyminiszter úr Öméltó­sága tud a dologról és hala­déktalanul intézkedik. Sok si­kert a gazdálkodáshoz kedves Hoaváth úr. — Bocsánat méLtőságos uram —• mondta Percsec — Héber József, szive* engedetmével (Totytatása következik-) elk» Pagwetoc. Ftmrtir Tmnxtc nokalMTga, titkárnőié és szeretfiye, "ajc! pllonfele. (3.) j ■—Baj? Ahogy vesszük. Ha igaz, amit mondanak, gyereket vár tőled és azt üzeni, hogy nagyon szeretne mefilletted len­ni. Percsecet váratlanul érte a bír. Hirtelen nem tudta, örül­jön-e, vagy bosszankodjék. Asz szony, gyerek, csak teher eb­ben a mozgalmas életben, mi­kor még azt sem tudja, hol lesz hoünap, sőt azt sem, mi­lyen nevet fog viselni, Auszt­riában utazgat-e vagy Jugoszlá viában bujkál a király rendőrei elől Fel-alá járva gondolkozott a helyzeten. Nem tudom — mormogta — igazán nem tudom... Tálán ez a tárgyalás Apor báróval majd eldönti ezt a kérdést is. Egyelőre továbbítsd azt, hogy ha úgy alakul a helyzet, írok neki. György eltávozott és Percsec I gondokba mélyedt. A.rról tü- I nedóít, hogy ha ’gaz a kikép­zőtábor alakításának lehetősé­ge, ez hosszú időre, talán né­hány évre is szóló viszonyla­gos nyugalmat jelent, s akkor Jelkát elhivatja magához. Sze­rette ezt a lányt. Szerette szép fekete szemét, arányos testét,

Next

/
Thumbnails
Contents