Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-13 / 60. szám
r 19#*. MÁRCIUS 13. lUAPLé 3 Jól irányítanak, újabb eredmények elérésére serkentenek a Sörgyár „vezetői“ előkészítés gyümölcse, hogy a Sörgyárban minden termelési tanácskozáson aktívak a dolgozók, a szóbamforgó problémákhoz nemcsak azért szólnak hozzá, hogy éppen csak mondjanak valamit. Az ésszerű javaslatok egész sora kerül egy-egy terméLésd tanácskozáson a művezetők által vezetett füzetbe, melynek megvalósulását a szakszervezeti bizalmiak, de maguk a dolgozók is ellenőrzik. A gyárvezetés, a pártszervezettel és szakszervezettel közösen oldja meg a feladatokat, a pártszervezet mégis „külön gondot” csinál magának a termelésből. Munkatervében részletesen szerepel a termeléssel és a muni aversennyel való foglalkozás. Különösen a munkaversenyre fordítanak gondot. A párt- szervezet szemmel tartja a szocialista brigádok munkáját, s segít is nekik ha esetleg nehézségeik támadnak. — A pártszervezet és a szakszervezet segítségét állandóan élvezzük — mondják a gyár vezetői — és ez nagyszerű dolog. Néha vitatkozunk egymással a végrehajtás módján, de alapvető kérdésekben mindig egyezik a véleményünk. A „vezérkar” tagjai 1957 óta megszakítás nélkül együtt dolgoznak. Nemcsak egymás szokásait, szinte már gondolatait is ismerik. Ahogy ők mondják „együtt menetelnek”, mert ha külön utakon járnának, bizony megérezné a termelés is, amellyel már évek óta nem volt baj a gyárban. Ritkán értekeznek és ha elkerülhetetlen egy-egy megbeszélés, akkor csak a lényegről beszélnek, s amit elhatároznak, végre is hajtják. Az a céd vezérli őket — mondják —, hogy a párt politikájának szellemében, a népgazdaság és a dolgozók közös érdekeit szolgálják. S ha ezt elértek, már elmondhatják, hogy jól dolgoztak. — Mi sem vagyunk hiba- nélküliek — mondja a párttitkár — ezért szeretjük a bírálatot. így sosem gyűlnek ösz- sae a bajok, mert idejében segíthetünk. Aztán azt is szeretjük, ha a dolgozók el mondják a javaslataikat a termelésre, vezetésre vonatkozóan, mert a kollektív vezetésben erő van. A faliújság-szerkesztés ellenőrzése, a verseny nyilvánosságának biztosítása külön gondjuk. A gyár központi helyén színes grafikonok, feliratok jelzik, melyik üzemrész hogyan teljesíti tervét, és mit valósított meg versenyfel- ajánlásából. így eleven az április 4-re indított munikaver- seny is, mely pénzben kifejezve 396 408 forint értékű, politikai vonatkozásban még sokkal többet jelent. Mindenekelőtt nagyobb egységbe kovácsolja a dolgozókat és az eddigieknél is nagyobb sikerekre serkenti őket. Körülbelül ezeket mondták el a kerékasztal mellett a sörgyári „vezérkar” tagjai. Módszereik, tapasztalataik jól hasznosíthatók a város és a megye más üzemeiben is. Harsányi Márta Építés ülést tart a városi párt-végrehajtó bizottság és a városi fanács v. b. A városi párt végrehajtó bizottság és a városi tanács vb. március 16-án. pénteken ülést tart. Négy napirendi pont ke- . rül a plenum elé. Az elsőben a! városi tanács 1962-es és a második ötéves tervre szóló helyi-; ipar-tervjavaslatát tárgyalják I meg, különös fontossággal a: lakosságnak nyújtott szolgáltatások javítására. A másodikban a termelőszövetkezetek I helyzetéről] és a tavaszi mun-1 kára való felkészülésről, a harmadikban és negyedikben pe-i dig Pécs munkaMŐhelyzetérő1!.: továbbá a kereskedelem tava- : szá és nyári felkészüléséről fognak tárgyaim. Időjárásjelentés Várható időjárás kedd estig: erősen felhős idő, sok helyen eső, havazás, élénkülő szél. — Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0 — plusz 3, legmagasabb nappali hőmérséklet kedden plusz 1 — plusz 4 fok között. Távolabbi kilátások: a hét közepén újból éjszakai fagyok, — PÉCSI Ingatlankezelő Vállalat szakszervezeti bizottsága értesíti a vállalat összes dolgozóját, hogy március 14- én. (szerdán) 15 órakor a KPVDSZ (József utca 15.) helyiségében szakszervezeti választó taggyűlést tart. melyre minden tagját szeretettel vár a (szakszervezeti könyvét min den dolgozó hozza magával) Vezetőség. 177 326 ezer hektoliter sört gyártottak 1961-ben a Pannónia Sörgyár dolgozói, 11 ezer hektoliterrel többet, mint ameny- nyit a terv számukra előírt. 1962-re a tavalyinál lényegesen magasabb tervet kaptak. Nem kevesebb, mint 332 ezer hektoliter sört kell gyártaniuk. Amikor a gyár dolgozói megismerték a tervet, teljesíthe- tetlennek tartották. Majd amikor számfoavették erőiket, kiderült, hogy az 1962. évi terv teljesítése sem lehetetlenség, sőt, az előírtnál több sört is gyárthatnak. Legalábbis erre utalnak azok a felajánlások, amelyeket még az év elején tettek a dolgozók. Azt kutatjuk most a gyárvezetői szoba asztala körül ülve dr. Rúgás! Endrével, Somogyi Jenővel, Papp Ferenccel és Bürge Józseffel, a sörgyári „vezérkarral”, hogy milyen mozgatórugói vannak a sörgyári munkások soha nem szűnő szorgalmának, lelkesedésének. — Sok múlik az előkészítésen — vallják mind a négyen, csak a mondat megfogalmazásában van eltérés köztük. — Ha jó az előkészítés, akkor megy a munka és jó a tervteljesítés is. Az előkészítést úgy értik, ahogy az évek hosszú során kialakult gyakorlat, náluk már szinte parancsolólag írja elő: amikor megkapják a következő év vagy negyedév tervszámait, azokait rögtön lebontatják üzemrészekre, műhelyekre, majd elkészítik a tervismertető termelési tanácskozások szempontjait, melyek minden fontos feladatra kitérnek. így szó esik nemcsak a terv meny- nyiségj és minőségi teljesítéséről, hanem a műszaki fejlesztésre, anyaggazdálkodásra, anyagtaJkarékosságra, munkásvédelemre, társadalmi tulajdon védelmére, munkafegyelemre, sőt, még a jóléti, szociális, kulturális és sportlétesítmények igénybevételére is kitérnek. A szempontok közé tartozik többek között az is, hogy a művezetők, gyárrészlegvezetők hívják fel a dolgozók figyelmét a gyárvezetésre, kérjék ki véleményüket, hogy ezzel is elősegítsék az esetleges hibák kijavítását. A termelési tanácskozásoknak nagy jelentőségük van — vallják a vezetők — de csak akkor, ha előkészítésük alapos, jó munkával történik. A jó Amin nem segít az orvosi táska Érdekes dolog a statisztika. Sok mindenre felhívja az emberek figyelmét. A számok elmondják a jót is, a rosszat is. így van ez a siklósi járás állattenyésztésének esetében is. A siklósi járásban az elmúlt évben sokat tettek az állattenyésztés fejlesztéséért. Egy év alatt a szarvasmarha-létszám 1015 darabbal nőtt a termelőszövetkezetekben és ígv a tavalyi éveleji 8,8 darabbal szemben ma már 11.9 szarvas- marha jut 100 hold termelőszövetkezeti szántóra. A legL O T T O-KIALLITAS A Sportjogadási és Lottó Igazgatóság az Állami Áruházzal közösen lottó tárgynyeremény-kiállítást rendezett a Hazafias Népfront helyiségében. Bemutatják a látogatóknak, mit nyerhetnek a sorsolásokon, délutánonként pedig kisjilmet is vetítenek. A kiállítás 15-én tombolasorsolással zárul. Képünk: nagy az érdeklődés a kiállított burkolt Fannonia nagyobb állatsűrűség a kémesi Közös Ut Termelőszövetkezetben van, ahol 14,2. a legkisebb a turonyi Zöld Mezőben, ahol viszont mindössze 6,8 szarvas- marha jut száz hold szántóra. Nőtt a szarvasmarhaállomány, de minőségi változás nem igen következett be. Ezt mutatja az, hogy a múlt évben | egy tehéntől átlagosan 1307 ; liter tejet fejtek. Tejtermelésben a legjobb eredményt a szavai 2292 literes, legrosszabb eredményt pedig a nagyharsá- nyi termelőszövetkezet érte el egy tehénre eső 1218 literes eredményével. Ha a számszerű adatokat nézzük, akkor a sertésállomány növelésében már nem értek el ilyen jelentős sikereket a járás termelőszövetkezetei. 1961. január 1-én 10 230 sertés volt a termelőszövetkezetekben. Ezt a létszámot az intézkedési terv szerint 1961 végére 16 100 darabra kellett volna növelni. Év végére mindössze 10 717 sertés volt a termelőszövetkezetekben és a tervezett ötszáz kocával szemben mindössze 105 új kocával gyarapodott a kocalétszám. Miért nem sikerült a sertésállományt növelni? Ennek a sikertelenségnek a döntő oka a nagyfokú elhullás. Érdemes néhány számot itt is kiragadni. Külön érdekesség, hogy a nagyharsányi termelőszövetkezetben, ahol azelőtt sok sertés pusztult el, a múlt évben csökkent az élhullás. A választás előtti elhullást figyelembe véve. a legjobb helyen a nagyharsányiak állnak. Itt 1,8, a beremendi tsz-ben 3, a nagytótfaluiban pedig 8,5 százalékos volt a választás előtti elhullás. A legnagyobb elhullás a magyarbólyi, a diósvisz- lói és a siklósn agy falusi termelőszövetkezetben volt. A felnőtt sertéseknél a legkevesebb elhullás Beremenden, Csamótán és Nagyharsányban volt. Érdemes megvizsgálni közelebbről is az elhullások okát. Az elmúlt évben a siklósi járás termelőszövetkezeteiben nem kevesebb, minit 11653 se*^ tés betegedett meg az elmúlt évben. Ebből 2386 elhullott, 542 pedig kényszervágásra ment. Ha az alapállományt vesszük alapul, akkor kiderül: az egész alapállomány átment bizonyos betegségeken. Nagyon elterjedt a járásban a sertések gyomor- és bélgyulladása. És ez a betegség igen nagy károkat okozott. A siklósi járásban is, mint mindenütt a termelőszövetkezetek szerették ezt a betegséget úgy feltüntetni, mint fertőzőt, holott zömében nem fertőző gyomor és bél- gyulladássrál volt szó. A betegséget legtöbb esetben a helytelen takarmányozás és a higiénia be nem tartása okozta. Nagy károkat okozott az úgynevezett hurutos-igennyes tüdőgyulladás is. A példák bizonyítanak. A nagyharsányi termelőszövetkezetet körülbelül két évvel ezelőtt éppen a szakszerűtlen takarmányozásért, nemtörődöm gondozásért bíráltuk mi is, mások is. A nagyharsányiak belátták1 így nem mehet tovább és ennek meg is lett az eredménye. A legjobb sertés- tenyésztő termelőszövetkezetek közé kerültek. Ma. már szinte mindenki tudja a járásban, hogy az ál)átok elhelyezése általában rossz. A járás területén bizony aligha lehetne olyan elhelyezési létesítményt találni, amely az összes kívánalmakat kielégíti. A hibák adódnak az épület típusából, a talaj és terep adottságaiból, a vízellátásból... Ezeken a hibákon sajnos nem segít az állatorvosi táska, mint ahogy nem segít azon sem, hogy egyes termelőszövetkezetekben fehérjeszegény takarmányozás volt. az elmúlt évben. Ezeken a hibákon a járás, a termelőszövetkezet vezetői segíthetnek csak. És segiteniök is kell, mert a termelőszövetkezetek jövedelme, a jobb hús- és tejellátás forog kockáin. UéíUSzh^afv esie> Valamikor csak a kocsma jelentette a szórakozást a falvakban, de oda is leginkább csak a férfiak jártak. Ma már a televízió előtt ül a falu apraja-nagyja a kultúrházban. Bor* bála, Hedvig és Erzsiké jól szórakoznak a vidám műsoron. Keresett hely a. falu könyvtára is. A kis faluból hetvenen kölcsönöznek rendszeresen könyvet Fodor Gézáné tanítónőtől, aki egyben könyvtárosa is a kultúrháznak. Dologidő után, este ülésezik a tanács is. Baranyák János tanácselnök elnökletével a falu problémáit tárgyalják meg. Foto: Erb O000000000O0OG00O0GG Vállalatunk felvesz cipőipari rr rr rr k tusa nőket. akik szakmunkás-bizonyít - vánnyal rendelkeznek, vagy cipőipari tűzésben nagy 'ár- tassággal bírnak Jelen-ke-' zés: személyesen a válla'at igazgatójánál, vagy levélben a következő 1 Kom’ói He’v!:nari tató VáPa1«' K suth- Lajos u. 21. OQO©GÖQ^Ö&Q©eOG0GÖ 4kar On pénzhez jutni ,v Használt könyveit március hó 14-én megvásároljuk f> mohácsi kön' vesboltban, 9912 I *
