Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-08 / 56. szám

I 1962. MARCH'S 8. 5 A szovjet haditengerészet korszerű fegyvere EGY RAKETANASZADON A tengerre kifutott két hajó. Az egyik nagy. a másik kicsi. Mindkettőt radarral szerelték fel. Melyik fedezi fel előbb a távoli célt? A válasz egyszerű: a nagy, hiszen a magasabb megfigyelőpant előnye nyil­vánvaló. Zárjuk ki azonban a harma­dik célt, s hagyjuk a tengeren csupán a két hajót, hadd fi­gyeljék egymást. A távolság köztük nagy, csak a radar lát­hatatlan sugaraival tapogatóz­nak a tenger szintjén egymást keresve. Nos. melyikük van most előnyösebb helyzetben? A radar képernyője elárulja: a kis hajó megfigyelője előtt előbb tűnik fed a célpont. A hullámokhoz simuló kis na­szád még sokáig rejtve marad, s láthatatlanul közeledhet cél­ja felé. Az ilyen tulajdonságokkal rendelkező naszád a haditen­gerészet rég óhajtott fegyvere. Létezik ugyan valami hasonló —a torpedónaszád. Ez azon­ban aránylag kis hatósugarú fegyverrel van felszerelve — a torpedót csak olyan távolság­ból lőhetik ki, ahol már a ra­dar felfedezi a kis hajót is. A megoldás: a rakétanaszád. Olyan kiesd, de gyors hajó, amely nagyobb hatósugarú fegyverével előbb semmisítheti meg az ellenfelet, mint az ész­revehetőié. A távirányítású ra­kéta az a fegyver, amely a kis naszádot a nagy cirkálók, csatahajók legyőzhetetlen el­lenfelévé teszi. Rakétanaszád már létezik. Ez a tengerészek között „cso­dahajónak” nevezett fegyver a szovjet konstruktőrök és hajó­építők munkájának eredmé­nye. Látogassunk el egy ilyen hajóra, nézzük meg közelről azt. ami a mai haditengeré­szetben a legkorszerűbb, lép­jünk a „csodanaszád” fedélze­tére. Az első rakétanaszád kapitánya Az első rakétanaszád kapi­tányává Morjakov sorhajóhad­nagyot nevezték ki. Minden tengerész megfigyelhetné ne­vét, hiszen benne van nevében hivatása is — morjak — ten­gerész. Ősei bizonyára mind tengerészek voltak — gondol­juk. Szó sincs róla — cáfolja meg ő maga felvetésünket. Szárazföldi ember, falusi ká­dár fia. Morjakov sorhajóhadnagy 22 éves korában már maga mö­gött tudta a főiskolát, de még tanulni küldték. A matemati­ka, az elektrotechnika, a kor­szerű pirotechnika óriási tan­anyagával kellett megbirkóz­nia. A „rakétáaok” — így hív­ták az iskolában a rakétana­szádok leendő parancsnokait — napi 12—14 órát tanultak. A legbonyolultabb tervrajzok­kal Ismerkedtek, fantasztikus­nak tűnő képleteket vágtak be — egyszóval a legkorszerűbb technikával ismerkedtek. De tudták: e nélkül senkinek sincs joga a rakétanaszád pa­rancsnoki hídjára állni. Az első kilövés Vadonatúj naszádján Mor­jakov sorhajóhadnagy először rakéták nélkül végezte a gya- < korlatokat. Amikor végre meg- ! kapták a rakétákat is, Vinog­radov altiszt nem állta meg, hogy meg ne simogassa az egyik karcsú törzsét1 „Hallod, nehogy aztán szégyenbe hozz bennünket, drágaságom!” Nagy volt a készülődés. Végül a naszád kifutott első gyakorlatára. Mintha szárnya kelt volna, úgy siklott a hul­lámokon. Egyre közeledett a kilövés helyére. A legénység a fedélzetről a fedezékbe vonult. A parancsnok kezét a „Start” feliratú fekete gombra he­lyezte. Kilövés! A parancsnok meg­nyomja a gombot — semmi. A másodperc töredéke is hosz- szú időnek tűnik most. Egy­szerre csak fényes lángnyelv villan a parancsnoki híd védő­üvegén: a rakéta a magasba emelkedik. Jól látható, amint a láthatár felé, láthatatlan cél­ja irányába száguld... A fedélzeten A matrózok a kitűnően fel­szerelt fedélzetközben laknak. A tisztek kettésével a kabi­nokban. íróasztal, ruha- és könyvszekrény a kabinok fel­szerelése. Morjakov parancs­nok egyedül lakik, de nem magányosan — a fényképről felesége és hároméves kislá­nya mosolyog rá,.. A parancsnoki híd a naszád agya. Különleges vezérlőaszta­lok, műszertáblák, a műszerek sokasága, jelzőlámpák. Az indító gombja szerényen hú­zódik meg a sok csillogó mű­szer között. Fekete, apró — közönséges csengőgombnak nézné az ember. Ezzel indítják a láthatáron túli célok felé a hatalmas erejű, nagy hatósu­garú rakétákat. A legfonto­sabb munkát, a rakéták irá­nyításához Szükséges adatok kiszámítását elektronikus szá­mítógépek végzik. „Láthatatla­nok”. csak csendes zümmögé­sük árulja el, hogy itt van­nak ... Az ember el sem hinné, hogy ez a kis hajó milyen el­lenálló a tenger szeszélyeivel, hatalmas hullámaival szem­ben. A matrózok mesélik, hogy nemrég nagy vihar dúlt. s az egyik naszád künn volt éppen a nyílt tengeren. Lélegzet visz- szafojtva várták visszatértét. Egyszer csak egy úszó jéghegy tűnt fel a kikötő bejáratánál — a jégpáncél borította raké­tanaszád volt. Több órát töl­tött a viharban, legyőzte a há­borgó tengert, s mint a legény­ség mondja, még csak a se­bessége sem csökkent jelentő­sebben ... A legkorszerűbb is elavul Megtudjuk, hogy a rakéta­naszádok legénységét, parancs­nokait a torpedónaszádok ke­zelőiből válogatják. Mint aho­gyan az űrhajósok vadász piló­ták közül kerülnek ki. úgy a „rakétások” családja a torpe­dónaszádok legénységéből gya­rapszik. A matrózok figyelmeztet­nek: — Oda nézzenek, öreg baj- társaink hajója jön a kikötő­be... — A kikötőbe jön. de a di­vatból kimegy! — vágja rá az egyik tengerész. A kikötőbe egy rakétahor­dozó hatalmas cirkáló futott be. Négycentis hó a Mecseken Még néhány napig tart a hideg Kedden reggel váratlanul téliesire fordult az idő. Reggel hét órakor még tizenöt fok volt a hőmérséklet Pécsett, de nyolc órára már nulla falcra süllyedt a hőmérő higanyszála. A szól is hirtelen megfordult és a meleg déli légáramlatot erős északi hideg váltotta fel. Kedd este már mintegy 40—50 kilométeresre nőtt a szél órán­kénti sebessége. Kedden dél­után az eső néhány órára el­állt, de este ismét esni kez­dett s rövid időn belül már ha­vat is hordott as zéL Szerdá­ra virradó éjjel is folytatódott a hóesés. A hófúvás miatt pon­tosan nem lehet ugyan megál­lapítani a hó vastagságát, de azt a misinai meteorológiai állomáson négy centire becsül­ték. Szentáványi Miklós, a misi­nai obszervatórium vezetője elmondotta, hogy véleménye szerint ez a „márciusi tél” nem lesz hosszú életű. A hazánkba betört hideg légtömegek való- j színűleg csak egy-két napig j tudják megtartani uralmukat. A hideget hamarosan felváltja I az enyhébb és főleg csapadé- kosabb időjárás. Tőlünk nem j messzp délre már melegebb : légtömegek vannak. A hirtelen téliesre fordult I időjárás és leginkább a nagy j szél a megyében több helyen megrongálta a telefonvezetéke­ket. A postán tegnap reggel j hat zavart jelentettek. A vil­lamos hálózatot csupán egy helyein. Pécsett a Káptalan utcában szakította ed kedden este a szél. A KI Z segtö tanárik megyei értekezlete Tegnap délelőtt a KISZ megyei bizottságán megbe­szélést tartottak a középisko­lák és technikumok KISZ se­gítő tanárai részére. Megvi­tatták a nyári önkéntes ifjú­sági építőtáborok előkészíté­sének feladatait. A nyáron megyénk középiskolás fiatal­jai többségükben ismét a Sátorhely-bólyi Állami Gaz­daságban segítik a hibridku­korica címerezés munkáját. Az értekezleten szó volt a beiskolázások kapcsán a pe­dagógus-képzés feletti KISZ védnökség megvalósításának feladatairól is. A KISZ segítő tanárok me­gyei értekezlete befejezésül megtárgyalta a VIII VIT-re való felkészülés feladatait a középiskolás fiatalok körében. Hétszázbarminc Mim termesnek züdságet a moiiácsi járás tsz-ei Ikresített melegágyak — Ikersoros paprikatermelés Hódít a műanyagfólia EZEKBEN A NAPOKBAN már tevékeny munka folyik a tsz-kertészeiekben. Készülnek a melegágyak, vetik a kerti­magot, sőt a legfrissebb tsz- ekben, mint például a bólyi Koss-uth is már tűzdelik a pri­mőr zöitísógpalóntákat. A mo­hácsi járásban 730 holdon ter­melnek az idén zöldséget a tsz- ek. Tóth Lászlótól, a járás ker­tészeti előadójától kérdeztük meg, mi az első és legfonto­sabb teendő ilyenkor kora ta­vasszal a kertészetekben. — Bár az interjú kicsit el­késett. hisz a munka már ja­vában áll, mégis hasznos né­hány tanácsra felhívni a tsz- ek figyelmét. A tapasztalat'azt mutatja, hogy ellentétben a szántóföldi termeléssel, a tsz kertészetekben idegenkednek a nagyüzemi módszerek elterjesz tésétől A nagy zöldségterület, Modern technika a kirakatban Minden évszak, minden di- vaitvádítozás újjávarázsolja, más-más hangulattal tölti be a kirakatokat. S a kirakat vonzza, csábítja a vásárlókat, akaratlanul is megállnak előt­te. s gyönyörködnek a szép el­rendezésben. De nézzünk be egy pillanat­ra a kirakatrendezés kulisszái mögé, derítsünk fényt a ter­vezés, a rendezés titkaira! He­lyesebben bízzuk ezt Wágner Jánosra, a Pécsi Állami Áru­ház dekorációs részlegének ve­zetőjére! — Mi. rendezők nem arra vagyunk hivatva, hogy szolgál­juk a képzőművészet különbö­ző ágait, hanem ízléses szín­összeállításokkal, elhelyezéssel a díszítő motívumok helyes alkalmazásával segítsük a ke­reskedelmet. Arra törekszünk, hogy a kirakat a közönség íz­lésének. megfelelő legyen, mondanivalónkat mindenki megértse, kerüljük a sablonos­ságot, igyekezzünk mindig újat alkotni. A kirakatrendezőben töméntelen ötlet kell hogy szülessen, mert ötletet a bolt­ban nem vásárolhatunk — mondja tréfásan. Az asztalán fekvő mappák közül kinyitja az egyiket és egy csomó tervet mutat. A sokféle kirakatterv mellett vásári pavilon, színpad, kiállí­tás rajza is található, mert Wágner János ezzel is foglal­kozik. — Mi, kirakatrendezők úgy­mond ezermesterek vagyunk. Az összes szakmából kivesszük a nekünk szükséges oldalakat, ha kell, vasat tüzes ítünde és megformáljuk, ismerjük a mű­anyag minden tulajdonságát, ragasz! unk, kasírozunk, fes­tünk. Mindenféle anyagot fel­használunk a kirakatrende­zéshez. Raktárunkban ócska­vasból kiválogatott csavarokat, tengelydarabokat, kerekeket tárolunk. Ezeket egy kis for­málással jól felhasználhatjuk, Nagyon jó szolgálatot ítész a színezhető műanyagihab. mű­anyaghó. aztán a jól alakítha­tó műanyaglapok, s a külön­féle nylon szálak. A nylonszál megjelenése valósággal új korszakot nyitott a kirakat- rendezésben, mert a felfüg­gesztéssel jobban ki lehet hasz­nálni a rendelkezésünkre álló kirakat terét, s ugyanakkor kellemes hatást érünk el. Ma a technika világában még a kirakatrendezés is — mondhatnánk — könnyebb, több lehetőségekkel kecsegtet, amit egy ügyes rendező kitű­nően kiaknázhat. Az is igaz, hogy a közönség igénye is megnőtt. A régi kirakatokat úgy rendezték, hogy a rende­zési érzékkel bíró eladósegé­dek ösztönösen helyzték el az üveg alatt a mutatásra szánt árut. Wágner János is így kezdte 20 évvel ezelőtt boltossegéd korában. De amint belekóstolt ebbe a szakmába, rabja lett, nem tudott tőle elszabadulni, s szakkönyveket, folyóiratokat szerzett, képezte magát, köny­veken keresztül megismerke­dett az építészettel, a képző- és iparmű veszettel. Évek so­rán kialakult benne a tudatos alkotás. — Ma is így sajátítják el ezt a szakmát? — Néhány éve nyílt Buda­pesten egy szakiskola, ahova érettségizett fiatalok jelent­kezhetnek, hogy magukévá tegyék a kirakatrendezés for­télyait. Mi is állandóan ké­pezzük magunkat, figyelemmel kísérjük a bel- és külföldi szaklapokat. Leginkább a skandináv államokban és az NSZK-bam fejlett a kirakat- rendezés. De európai viszony­latban Magyarország is az él­vonalba sorolható. Az Állami Áruház kirakatai­ban sokszor látunk mozgó rek­lámot. amely jobban magá­ra tereüt az onberefc figyelmei. Wágner János szerint a mozgó berendezések alkalmazását csak addig a határig szabad vinni, amíg az áru kihangsú­lyozására szolgál. Arra törek­szenek. hogy a figurák ne ba­bák. hanem bábuk legyenek, ezzel elterülhető a giccses ha­tás. A kis műhelyben a polcokon hevernek a múlt idény dekorá­ciói, a szánkóján ülő télapó, az ezüsitesengők. fenyőágak. Már eltűnt róluk a csillogás, idejüket múlták. Uj születik majd belőlük. Már készülnek a tervek, miként varázsolnak tavaszi hangulatot az Állami Áruház belsejébe, kirakataiba. Bozsér Erzsébet 50 vagy 100 holdas kertészet nem jelent egyben nagyüzemi zöldségtermelést is. sőt az ön­tözés sem teszi egymagában nagyüzemivé a kertészetet. Sok helyen a nagyüzemi tapaszta­lat hiányában alkalmazzák a régi kisüzemi termelési eljárá­sokat s ez minden esetben na­gyobb munkaráfordítással jár, megdrágítja a termelést. Hogyan tehetik tehát olcsób­bá, jövedelmezőbbé a zöldség­termelést a tsz-ek? Már a me­legágy! telepek kijelölésénél gondolni kell arra, hogy minél kevesebb munkával készítsék el a melegágyaikat. A kisüzem­ben kézzel hordták a trágyát a melegágyakra s erre rendez­kedtek be a tsz-ek is. mikor keskeny csak gyalogosan jár­ható utakat hagytak a meleg­ágyak között. Leghelyesebb a melegágyakat ikresíteni s köz­tük 3—4 méter széles utat hagyni, ahova a lovaskocsi ké­nyelmesen bemehet a trágyá­val. Mivel egy-egy melegágyi ablak alá 4—5 mázsa istálló- trágya és 3 mázsa kertiföld kell, az új módszerrel, sok kézi munkaerőt takaríthatunk meg. A másik fontos nagyüzemi módszer, aminek elterjedése csak igen lassan megy, az iker­soros termelés. A tök. uborka és dinnye kivételével minden zöldségnövénynél meg lehet ol­dani az ikersoros művelésit. — Különösen lényeges ez a pap­rikánál, paradicsomnál A kis­üzemekben általában 33x30 cen timéteres volt a paprika köté­se. Termelőszövetkezeteink zö­me még az elmúlt évben is ezt a tő- és sortávolságot használ­ta. Pedig ebben az esetben a paprikát csak egyszer, legfel­jebb kétszer lehet gépiiéi meg­kapálni. Különösen ha öntö­Fokozottabb balesetvédelmi ellenőrzés Az elmúlt éviben 22 esetben tartattak balesetvédelmi vizs­gálatot a seflflyei já­rás termélőszövetke aetedban. Az eülen- őrzés többnyire ne­gativ tapasztalaitok­kal Járt. Megállapí­tották, hogy a tsz- ek vezetői és a bal­esetvédelmi megbí­zottak általában kevés gondot fordí­tanak a munkavé­delemre. Ezt számos példa bizonyítja. A sély- lyei és csányoszrói tsz-hamoikbá'nyiák nincsenek körülike­rítve és biztosítva az illetéktelenek el. len. Ritka az a ter­melőszövetkezet, ahol a veszélyes do- wat megfelelő, íi~ gyUDMOMBB satwa zik a területet — és mindé» öntözés után kapálni kell — a tenyészidő alatt kilencszer, sőt tízszer is meg kell kapálni gép­pel a paprikát. Az ikersoros művelésnél az ikersorok köté­se 35x20-as. a két ikersor kö­zötti sortávolság pedig 70 centi méter. így a tenyésztarület is ki van használva és a paprika egész éven át géppel művelhe­tő. Magukat az ikersorokat a beárnyékoltság miatt művelni nem kell. A 3. fontos munkaerő meg­takarítási módszer a terület kipxalántázás előtti művelése. A paradicsom, paprika és kápyosz- ta palánták aránylag későn ke­rülnek ki a szabadföldbe, mi" közben a föld gyomosodik. Már a palánták kiültetése előtt két­szer, háromszor meg kell kul- tivátorozni a földet s utána si- mítózni. Ha ezt megcsináljuk, a későbbiekben 2—3 kapálást kihagyhatunk és csak az első öntözés után kell megkapál- nunk a területet. IGAZÁN JÖVEDELMEZŐ­EN csak azok a tsz-ek kertész­kedhetnek. ahol a nagyüzemi méretek mellett a nagyüzemi módszereket is bevezetik. Míg a kisüzemi termelésnél — ker­tészet esetében — egy holdra kell egy munkaerő, addig nagyüzemi termelésnél egy sze mély 2 holdat is ellát. Égyre több tsz vásárol kerti, traktort, paléntázó gépet, egyre több he­lyen igyekeznek kikap>csolni, mind kisebbre csökkenteni a kézi munkát. Azonban ha a fent említett nagyüzemi eljá­rásokat nem alkalmazzák, ak­kor nem sokra mennek a gé­pekkel. Nagy problémát jelent a melegágyi ablakok beszerzé­se is. Ezért a termelőszövetke­zetek egyre jobban érdeklőd­nek a műanyagfól'ia iránt. A műanyagfólia jól p>ótolja az ab­laküveget. Egy melegágyhoz 75 négyzetméter műanyag fólia szükséges aminek az ára 3000 forint. Egy év használata után a keret megmarad, a műanyag megkopik, de a gyár fele áron visszavásárolja a tsz-től. A kölkedi és homorudi tsz ebben az évben már nagyrészt mű­anyag fóliával oldja meg a me­legágyi palántanevelést. — Rné — A Komlói Helyüpari Szol­gáltató Vállalat felvesz fia­tal. múlt évben szabadult, vagy katonai szolgálatról leszerelt asztalos szakmunkásokat Jelentkezés a vállalat igaz­gatójánál: Komló. Kossirh Lajos u. 21 sz. 109 SÍREMLÉKET szép tartós kivitelben részletre is vásárolhat Gusztáv kőfaragónál Sik­lóson. 9838 ► I val jelölnék. Hiá­nyosak a G 35-ös 'épek veratüiátor- ácsozatai, a közúti örgatomban részt /evő vontatók pót- rocsi-fekjed, bizton- ági láncai. Még sok nás hasonló hibát s feltárt a vizsgá­dat, ameCüett, hogy léhiány tsz-t meg is iicsértek. Közöttük i kétűj falusi Vörös ÜSiilliaigat és a gyön- [yösmellé'kd Már- :ius 15-öt, mélyek a ígmagyobb rendben ártják kombájnjai­ét és annak kör­ívekét. A munkavédelem IhanyagoJésa több úlyos balesetre ve- etett Ezek közül :ettő hadállás volt. 1 vejti Rákóczi Tsz i irt,esd üzemegysé- íében - a pásztort iem oktatták y ar­ra, hogy a bikát nem lehet a csárdá­ban kiengedni. Kö­vetkezménye: a bi­ka megölte a pász­tort. Királyegyhá­zán — ugyancsak a kellő kioktatás hiá­nya miatt — a ta­karmány betakairítá sa alkalmából a fo- gatos leesett a ko­csiról, hátgerinc- törést szenvedett és meghalt. A történtek alap­ján a selilyei járási tanács fokozottabb harcot indít a bal­esetek ellen. Ebben az évben növelik az íHen.Őrzések számát, ; gondoskodni fognak arról, hogy a tsz- elmökök és balese*- védelmi felelősök megfelelő oktatás­ban részesüljenek. A tanultaikról vizs­gát tesznek.

Next

/
Thumbnails
Contents