Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-07 / 55. szám
I IMS. MÁRCIUS 7. 5 Százhúszezer Pécs lakossága? Tizenöt ezer-öt száz épület, 33000 lakás van a városban Az 1960. évi népszámlálás adatai szerint Pécsett 114 655 ember lakik, de most már halljuk azt is, hogy a 120 ezret is elérte. Természetesen ez csak becslés, de valószínűleg nem jár messze az igazságtól. Forgassuk kissé vissza az idő kerekét! Csupán 270 évvel menjünk vissza! Nehéz elképzelni az akkori Pécset. Városnak nem is nagyon nevezhetjük, hiszen mindössze 1652 lakója volt 1692-ben, néhány évvel a török uralom alóli felszabadulás után. A törökök kivonulása után a Ferences termplam környékén és a budai kapuk télé vezető utcákban maradtak aránylag épségben az épületek. Néhány emeletes ház is állt már ekkor. Száz évvel ezelőtt is csak 9000 lakója volt Pécsnek. A fejlődés csupán 1780 után gyorsult meg, amikor Pécs szabad királyi város lett. A XIX. században a legerőteljesebb a lakosság gyarapodása. Fél évT század alatt mintegy hatvan százalékkal növekszik a város lakóinak száma. Már gyorsabb a lakóházaik építése is, bár legnagyobbrészt földszintesek az épületek, s ezek többségükben vályogból épülnek. A századforduló előtt Pécsett az épületek 90 százaléka földszintes s az emeletes házak közül is mindössze fel százaléka 2 emeletes. Háromemeletes épületnél magasabbat nem is találunk ekkor még. A lakóházak számának alakulása is mutatja a fejlődést. Míg például 1890-ben 4015 épületből állt a város, addig 10 évvel később 1900- ban már 4596 lakóházat tartottak nyilván. Az 1890-es statisztika szerint 7960 lakás köziül 7433 földszintes. 497 egyemeletes, s csupán 30 van a második emeleten. Az 1954. évi lakásösszeírás tájékoztat arról, hogy a földszintes és emeletes épületek aránya miként alakult 1900 óta. Természetesen még most is jelentős többségét a földszintes lakóházak teszik ki Pécs épületeinek. A házak 9 százaléka az egyemeletes, 1,9 százaKérdeznek a lányok A Leöwey Klára gimnázium irodaimi szakkörének Jelenkor-délutáni a Hétfőn délután a Leőwey Klára Gimnázium irodalmi szakköre meghívta a Jelemkor néhány szerzőjét, hogy a szakkör tagjai előtt ismertessék műveiket, tevékenységüket-. Tüskés Tibomé tanárnő fogadta a megjelenteket: Tüskés Tibort, a Jelenkor főszerkesztőjét, Csorba Győzőt, Pál Józsefet és Bertha Bulcsút. Bánky József zongoraművész azt a feladatot vállalta, hogy a szakkör ülését zeneszámokkal élénkíti. Bevezetőben Tüskés Tibor mondott rövid beszédet, majd Csorba Győző néhány versét Bertha Bulcsu „Hőség” című novelláját, Pál József verseit, Tüskés Tibor pedig „Film és Irodalom” című tanulmányát olvasta fel Bánky József Liszt Petrarca szonettjét, majd Kodály: „Székely keserves” és Prokofjev „Induló” című művét játszotta nagy sikerrel. A műsor után az irodalmi szakkör tagjai számos kérdést tettek fel, ami arról tanúskodott, hogy élénken figyelemmel kísérik a Pécs irodalmi életét, számontartják a helyi írók tevékenységét. Már az első kérdés így szólít: „A tavaly élvezett alkotószabadság mennyiben segítette az írók alkotómunkáját, milyen új művek születtek ennek eredményeképpen?” Válaszképpen előbb Pál József mondta él, hogy az alkotó- szabadságot a bányában töltötte, s arra használta fel, hogy megismerje a bányászokat, azok életét, hogy azután versciklust írjon, amelynek központi témája a bányáseélet. Bertha Bulcsu Szaporcán töltötte alkotó szabadsága egy részét, de — mint elmondotta — ott-tartózkodása nem járt a várt eredménnyel. Arra a kérdésre, hogy „Kinek a hatására, milyen körülmények között jött létre a Jelenkor?” Tüskés Tibor válaszolt. Elmondta, hogy a folyóiratnak voltak korábban elődjei: a „Sorsunk”, majd a „Dunántúl”, s a Jelenkor szerkesztő bizottsága aktív irodalmi tevékenységet kíván kifejteni, a szűkebb szerkesztői munkán túl is. Ugyancsak a szerkesztőhöz' címezték azt a kérdést is: „Milyen szempontok szerint válogatják ki egy számba a műveket?” Tüskés Tibor elmondotta, hogy a folyóirat egy-egy számához megfelelő arányban választanak a különféle műfajú művekből, s ezeket tördelés-technikai módszerekkel és különféle betűtípusok alkalmazásával is felismerhetővé teszik. Természetesen a válogatáskor tartalmi és formai igényeket is támasztanak. A kérdéseik és válaszok elhangzása után sokan kérték meg Pál Józsefet és Csorba Győzőt, hogy dedikálják ver- sesköteteáket. léka kétemeletes, és fél százaléka már háromemeletes 1954- ben. Elekor még csak 1 négy és 1 ötemeletes épületet találunk a városban. És ma? Ehhez azt hisszük nem is kell adatokat közölni, hiszen a szemünk előtt nőnek ki az új öt-hait-hót és még több emeletes épületek a földből. Igen jellemző az is, hogy míg 1930—1939 között évente átlagosan 269 lakás épült, addig 1951—1960 között, majdnem 700 új lakást építettek évente a városban. Jelenleg már mintegy 15 500 épület van Pécsett s ezekben több mint 33 000 lakás. A népességet tekintve is hasonló a fejlődés. A századfordulón már 53 ezernél több lakója volt Pécsnek és érdekes, hogy még az építkezések meggyorsulása 1900 után következett be, addig a lakosság számának gyarapodása már 1835 —1870-ben kezdett fokozódni. Az 1869. évi népszámlálásnál már 28 959 lakója volt Pécsnek. 1900-ban pedig 53 721 ember élt a városban. Általában a tízévenként megtartott népszámlálási adatok váltakozva 6000—8000-es gyarapodást mutatnak. Csupán a két világháborút követő időszakban volt visszaesés. 1910-ben hatvan- ezernél több volt Pécs lélek- száma, de tíz évvel később még az 59 ezret sem érte el. Ugyanez volt tapasztalható a második világháború után is. Bár az 1941. és 1949. évi népszámlálások majdnem ugyanannyi (88 473 és 88 302) lakót mutatnak ki. megállapítható, hogy a háború Pécs lakói közt is sok áldozatot követelt. Ha tekintetbe vesszük az állandó gyarapodási arányt, akkor mintegy 12 000—15 000-re becsülhető a pécsi lakosságot ért veszteség. Pedig Pécsett a légitámadások és a harcok nem követeltek nagy emberáldozatot. Az 1949. évi népszámlálást követő tíz évben volt a legnagyobb arányú a megye székhelyének fejlődése. Mint említettük. 1960-ra már több mint 114 ezres lélekszámúvá növekedett a város. Az ország harmadik vidéki városa lett Pécs. Jelenleg pedig már 120 ezer körül mozog a lakosság száma. Hatvan év alatt több minit a kétszeresére nőtt a népesség. Hillebrand Lajos Száz műanyag hajtatóházat kapott 18 baranyai tsz-kertészet Hétfőn délelőtt a Pécsi Kertészeti Vállalat Megyeri úti telepén Szabó Márton, a MÉK főagronómusa mutatta be a na pókban érkezett műanyagfóliiá- kat. Részletesen ismertette az összeállítás technikáját és a használattal kapcsolatban tanácsokat adott a bemutatón résztvevő 18 termelőszövetkezet kertészének. Köztük osztották el a Baranyába érkezett 100 műanyag haj tat óházat. Legtöbbet,, 12 darabot a fel- sőszentmártoni Zrínyi Termelőszövetkezet kapött, ahdl az idén 160 holdas kertészetet ala kitárnák ki Ugyancsak 12-ót kapott a hoanorudd Kossuth Tsz is. Itt 110 holdon kertészkednék és nagyon komolyan foglalkoznak az idén a palánta neveléssel. 10 műanyagtól! át vásárolt a mohácsi Uj barázda Tsz, ahol nagy lehetőség van az öntözésre és 1962-ben 120 holdon kertészkednek. Ezen kívül a kölkedi Vörös Fény, a szederkényi Karasica Gyöngye, valamint a mágocsi Béke Tsz is kapott az újtípusú hajtató- hézakból. A műanyagfólia alkalmazása igen előnyös a. termelőszövetkezeteknek, mert csupán 3000 forint darabja az épített hajtatóház 5000 forintos költsége mellett. Nincs szükség üvegre, nem kell félni, hogy eltörik. A műanyag alatt esős időben is dolgozhatnak, mert a hajtatóház magassága eléri a 130 centit. Mintalegelő lesz Kölkeden és Bárban A mohácsi járás tsz-eá arány lag kis legelő területtel rendelkeznek. A járás összes legelője mindössze 1260 hold, ez is többnyire ártereken van; A legelők megjavításához ezen a tavaszon 12 vagon műtrágyát kaptak a tsz-ek ebből 5 vagon nitrogén. 7,5 vagon fősz. for műtrágyát. Nagyobb meny- nyiségű műtrágyát kap a kölkedi és bári szövetkezet, ebben az évben mindkét tsz mintalegelőt létesít. Az ártéri legelővel rendelkező tsz-ek közül elsőnek a nagynyárádi és töttö- si tsz-ekben kezdik meg, több, mint 4 kilométeres szakaszon a vízlevezető árkok megépítését, jßaei őrüós Idt A dunántúli naplóban 1949. áprilisában „Laci orvos lösz” címmel riport jelent meg. Az újságírónő egy pécsi általános iskolába látogatott el, ahol a végzős diákok pályaválasztása iránt érdeklődött. A riport Keszthelyi László VIII. osztályos tanulóról íródott, aki az orvosi pályát választotta éllethivatásáuL Azóta 13 év telt ei. Vajon mi lett a Laciból? Csinos, sárgára meszelt ház, az udvaron menetkészen egy Trabant áll. A szobában zongora, rádió, televízió és kellemes meleg fogad. Ez tehát dr. Keszthelyi Lászöó, az egyhá- zasharaszti orvos otthona. A jóképű fiatalember és csinos felesége kedvesen fogad. Az or voson. síbakancs, rajta a friss sár arról tanúskodik, hogy nem régen érkezett haza. Az első percekben az az éráé sem, hogy kissé feszélyezve érzi magát a fiatalember, de hamarosan feloldódik a hangulat és gondolatban néhány évet fiatalodunk. — Tulajdonképpen gyermek koromban és persze akkor még gyerekesen határoztam el, hogy orvos leszek — mondja. — Csa ládánktól távol állt ez a szakma. Inkább az indított erre az elhatározásra, hogy anyám sokat betegeskedett, többször műtötték, gondoltam, ha felnövök, orvos leszek és majd én gyógyítom. Közben a fiatalasszony felszolgálta a feketekávét és néhány percre hozzánk telepedett. Dmilt (ujuqalőm lesz Díeftaámihait Keresünk gyakorlattal rendelkező, csőszereléshez értő VILLANYHEGESZTÖT. Jelentkezés ÉM Bra. Állami Építőipari Vállalat, Pécs. Rákóczi u. 56. Munkaügyi osztály. 9673 A Komlói Helyiipari Szolgáltató Vállalat felvesz fiatal. múlt évben szabadult, vagy katona: szolgálatról 'eszerelt afztalot szakmunkásokat Jelentkezés :a válla'at igazgatójánál: Komló. Kossuth Lajos u. 21 sz. 109 A nyomozó asztala mellett jól öltözött csinos asszony ül. Az asszony mellett soványarcú, stuccolt ba juszú férfi álL karján putókarcú három éves kislány. Szép, piros télikabátka, hosszú kötött fehér nadrág ócska van rajta. Tágranyílt szemével hol a széken ülő anyjára, hol az őt tar tó apjára pillant Látszik rajta, hogy fogalma sincs miért sir dogál édesanyja és amikor lopva papája lábára néz, nem tud ja miért hiányzik apja cipőjéből a fűző... A férjnek rendes munkája volt a Tej ipari VálBaliatnál, az asszonv is dolgozgatott időnként. — Még most is alig akarom elhinni — szí pogja az asszonyka. Férje szó nélkül áll, nem mer a felesége szemébe nézni, de kerüli kislánya tekintetét is. Ez év januárjában, februárjában egymás után érkeztek a rendőrségre a feljelentések. hogy a bőrgyár környékén egy bőrkabátos férfi garázdálkodik. különösen «Síi óráikban támadja meg a nőket, szemtelankedik velük. Később már nem csak „egyszerű • szem telemkedésről” volt szó. hanem erőszakoskodásról is. Januárban a bőrgyár mögött megtámadott egy idősebb asszonyt, erőszakoskodott vele, először fejbeütötte, majd ököllel az arcába vágott. A szerencsétlen asszony se- Rélyfciáltására a közel ben lakók kiszaladtak az utcára de a támadónak sikerült a sötét utcán elmenekülnie. Két bét múlva ugyancsak a bőrgyár környékén „sétálgatott”. lapulva húzódott az együk ház kerítéséhez, s várta az alkalmat, mikor jön a „préda”, egy- egy magányos nő. Anya és lánya ment arra. Szerencséjükre sikerült elmenekülniük. Néhány nap múlva ismét megjelent a bőrkabátos férfi, a környék egyik buszmegállójánál várakozó fiatal lánnyal kezdett erőszakoslkod ni, de a lánynak sikerült befutnia a bőrgyár portájára. Nem csoda, hagy a Kertváros felé lakók — különösen a dékitá ni műszakból hazatérő nők — nem érezték biztonságban magukat, nem tudták, mikor támad rájuk valaki a sötétből, — Nem eigy férj elébe ment műszakból kijövő feleségének, aki félt egyedül hazamén ni. A rendőrség sem tétlenkedett — megfigyelés alatt tartotta a környéket s rövid idő alatt sikerült a garázdálkodó bőskabátost lefülelni. Most itt áH sándo- gáló felesége mellett. Szinte érthetetlen, mi volt tettének indító oka, mi késztette arra, hogy a „családi élet melegét” időnként a garázdasággal váltsa fel. — Ittam.;; már két fröccs is megárt— ilyenkor nem tudok magamnak parancsol ni.;. — mondja. Most józan. Kislányát magához szorítja és csókolgatja. — Tudja, hogy bűnt követett el és ezért büntetés jár. — Ha engem elítélnek. nri lesz veletek? — mondja félhangosan csak a fejét fordítva feleség» fejé, •»Most döbbent erre rá? Nem kellett volna ezt a kérdést magának előbb feltennie? A férj megcsókolja feleségét, kislányát és a nyomozó kíséretében kamegv a szobából; Az asszony sfe Kis idő múlva a nyomozó visszajön —• Asszonyom, a férjére börtön vár — mondja, — Tudjuk, hogy maga nem dolgozik és itt van a kisgyerek is. Mi szereztünk magáinak állást holnap hozza be az önéletrajzát és hol napután felkeresheti munkahelyét A síró asszony szánté hiteüieinül néz a nyomozóra. Megtöri: szemét tekintetében a hála és köszönet.;. Amiről nem gondol kodott előre a férj, gondoskodik a családról a rendőrség. Mert egyszerű volna a bűnöst megbüntetni és a többiről nem szerezni tudomást. Hogy mi lesz a kereső nélkül maradt feleséggel és a kisgyermekkel — erről gondoskodni rendőri feladat? Nem emberség dolga' Garay Ferenc A középiskolában Keszthelyi László még mindig fenntartotta korábbi elhatározását és amikor negyedik gimnáziumban a minisztérium kiküldöttei továbbtanulásra az idegennyel vek főiskoláját ajánlották és kilátásba helyezték a külföldi utazásokat, akkor sem tágított. Ragaszkodott az orvosi pályához. 1959-ben avatták doktorrá; <— Avatás után hová került? — A pécsbányatelepi kórház sebészeti osztályára osztottak be Két éven át dolgoztam a kórházban, de közelebb akartam kerülni az emberekhez. Szierettem volna meghálálni azt az áldozatot, amit hoztak értem, hogy orvos lehessek. Sokait hallottam arról, hogy kevés falun az orvos. Úgy gondoltam, legtöbbet akkor tehetek az emberekért, ha falura megyek és tudásommal segítségére lesznek a vidéki embereknek. — És a féleség, hogyan fogadta ezt a kissé szokatlan elhatározást? — Ezt a kérdést már a fiatal asszonynak teszem M, hiszen pécsi származású és gondolom nehéz volt elhagyni a várost. — Kétségtelen, hogy első pillanatban fájdalmasam érintett férjem elhatározása, de hamarosan megértettem érveit, és ma már jól érzem magam falun, A FIATALASSZONY nemcsak felesége, de munkatársa is férjének. Adminisztrátor és asszisztens. Mindenben segít. Együtt látogatják Egyházasha- raszti, Old, Alsószenitmárton, Matty, Godísa és a környező tíz tanya betegeit Szinte reggeltől estig dolgoznak. De azért időnként szórakozni is tudnak, szabadidejükben a kis kocsival bejárnak Pécsre, Mohácsra, Siklósra, na meg a teltevizió és a helybeli barátok is nyújtanák szórakozást Nehéz beosztaná a munkát 3600 körzetének a lakossága. Reggel korán a házi rendelőben vizsgálja a betegeket, majd vidéken rendel és beteget látogat. Negyedévenként át tagban négyezer betegnél fordul meg. A napi betegforgalma a rendelőkben száz—százhúsz. Előfordult már, hogy négy beteghez Is M kellett mennie egy éjjel. A vizsgálatok mellett rendszeres terhestanácsadást is végez. Részben ennek is köszön hető, hogy ritkán fordul elő háznál szüíés. Előfordul persze, hogy indokolatlanul hívják ki. Például egy férfi sürgősen hivta, mert haldoklik a felsége. Azonnal elindultok, s amikor a ház közelébe értek, a „haldokló” asa- szomy futni kezdett a rét feléj Vagy amikor a szintén haldoklónak jétett beteg gyerekhez kiért, a szülők nem engedték felébreszteni azzal, hogy csak kíváncsiak voltak, mi baja a fiúknak, mert kicsit köhög. Sajnos, előfordul, hogy felesleges utat kéül megtenni, egyesek felelőtlensége miatt, ugyanakkor az igazi betegnek várakoznia keüfl. — Sokszor nehéz a munka, fáradtan, de betegen is kell dolgozni — mondja Keszthelyi doktor. —< Az influenza-járvány engem is ei.ért. Negyven fokos lázzal mentem ki egy harmincnyolcfokos lázzal fes- vő emberhez. Ha rossz néven is veszem az indokolatlan kihívást, azért azt tartom, hogy inkább kétszer menjek hiába, mint egyszer ne hívjanak ki súlyos beteghez; AZ IDŐ LASSAN LEJÁR, Esteledik. Beszélgetésünket sző rencsóre nem zavarta meg senki Visszafelé jőve az volt az érzésem, hogy jól választotta a kolléganő 13 évvel ezelőtt riportalanyául Keszthelyi Lacit. Az erősakanaltú fiú diplomát szerzett és valóban jó orvos lett, Schmidt Attila Családiházak, öröklakások, leválasztható lakrészek, házrészek, házhelyek egyéb ingatlanok adás vételét, lakáscseréket közvetítünk, főbérleti lakásokat vásárolunk kijelölt vállalatok részére. INKÖZ, Pécs, Rákóczi út 39/b és INKÖZ kirendeltségünk, Mohács, 102 i I \
