Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-07 / 55. szám

2 NAPLÓ MÁRCIUS l Ünnepi nőgyulés Pécsett Pécsett, a KISZ és a Szak­szervezetek Doktor Sándor Mű velőd ési Házának nagytermé­ben rendezi meg a nemzetközi nőnap ünnepi gyűlését március 7-én, este hat órakor a megyei és városi nőtanács, valamint a szakszervezetek nőbizot/tsága. Ünnepi beszédet mond dr. Bihari Ottó, a Baranya megyei Pártbizottság tagja, az áUlam- és jogtudományi egyetem dé­kánja. A műsorban közreműködik a Liszt Ferenc-kórus, a Filhar­mónia Szimfonikus Zenekara, s fellépnek a Pécsi Nemzeti Színház művészei. 196Smben új bánya WWA lignit minősége romlott — Kísérletek “ i a brikett kalóriatartalmának növelésére Több mint hétezer gyártmány Több mint kétszáz vagont töltenek meg azok a magyar áruk, amelyeket az év első félé­ben megrendezendő nemzetkö­zi vásárok kiállításaira visz el a Magyar Kereskedelmi Ka­mara. Lipcsében, Utrechtben, Milanóban, Páduában, Poznan­ban, Párizsban, Grazban, Gö­teborgban, Casablancában, Triesztben és Novoszibirszk- ben összesen több mint hét­ezer magyar gyártmánnyal, köztük iparunk számos újdon­ságával ismerkedhetnek meg a látogatók; Bemutatjv* Lipcsében és több más ipari kiállításán is, az egyik új magyar találmányt ez olajregenerálót Közismert, hogy a hidasi lignitből kitűnő minőségű bri­kettet gyártanak a szomszédos magasnyomású üzemben. A bánya és a brikettgyár egy vezetés alatt működik, ami könnyebbséget jelent és egy­szerűsíti az egész komplexum mozgatását. A bányából kike­rülő lignit teljes egészében a magasnyomású brikettgyár­ba vándorol, ahonnan mint készterméket szállítják el a kis konzervdoboz alakú bri­ketteket. A gyár, illetve a bá­nya vezetői mégsem elégedet­tek a helyzettel, legfőképpen a minőséggel. Az utóbbi időben olyan hí­rek keltek szárnyra, hogy a hi­dasi brikett minősége gyen­gébb lett, aminek elsősorban az az óka, hogy romlott a lig­nit kalóriaértéke, sőt, azt is hallani, hogy a lignit-mezők kimerülőben vannak és nem fognak már sokáig bányász- kodul a hidasi határban. Elmentem. a bányaüzem igazgatójához és ' megkérdez­tem tőle: — 7gaz-e, hogy romlott a brikett minősége és nincs már elegendő lignittelep a környé­ken7 — Válóban csökkent a lignit minősége a bányában és a mű­velésre felkutatott és előké­szített telepek is kimerülőben vannak. Éppen ezért a gyen­gébb telepeket fa kitermeljük, Az OKISZ texffl-lriboraitóriiu­tna a budapesti Geliért-szálló Gobelin-termében fetoo^akaz- tatta a szövetkezeti mérléksza- bóságök számára tervezett ta­vaszi-nyári kollekció legszebb rabéit. A férfiak ruházkodásánál a táííaszi divat egyik legfőbb új­donsága, hogy a zakók szőkéb­bek, karcsúbbak, mint az ed­digi olasz formák voltak és kissé hosszabbak is. Legked­veltebb a háromgombos zakó, de bemutattak kétgomboeat is, amely szintén magasain zárul, a kihajtó rever kicsi. A nadrá­gok hajtóka nélküliek, illetve belül hosszabb hajtást hagytak, hogy lépésnél ne törjenek be. Az öltönyök többségét mellény nyel készítik. Divatosak a tér­dig érő, illetve még annál is rövidebb ragián szabású, vagy bevarrott újjú felöltők. Kihaj­tójuk keskeny. A kabátok öv- jeit azonban sok ifjú téves hiedelmével eliten tétben, csak kissé a derék alá csúsztatják, s nem csápon kötik meg. Az öltönyök divatos színei —, bár ebben az évszakban szokatlan — mégis a sötét árnyalatok lesznek. A szürkén kívül a kéket, a kékes- és bamásHiát kedvelik. Többnyire műszállal átszőtt anyagot használnak féL ahol a kalóriaérték közel száz­zal alacsonyabb, a hamutar­talom meg magasabb a régeb­bi átlagnál — S a brikett? — A brikett minőségénél nem beszélhetünk olyan visz- szaesésről, mint a lignitnél A szabvány 3600—3800 kalória- értékű brikettet ír elő, mi je­lenleg alsó határ körül moz­gunk és 3500 kalóriás briket­tet szállítunk. Tavaly 103 ezer tonna brikettet gyártot­tunk, és minden brikett paku­ra fürdetést kapott, aminek a révén javudt a minőség is, főleg a vízállóképesség Az or­szágban kilenc helyen van le­rakatunk és minden szem bri­kett vevőre talált, mert jó és a közönség szereti a hidasi brikettet — A lignit romlása ezek sze­rint nem hat ki a brikett mi­nőségére? — De kihat, hiszen a szab­vány előírás alsó határa alatt vagyunk a kalóriaértékben. Ezt persze nem nézzük tétle­nül, hanem kísérleteket foly­tattunk és most is folytatunk annak érdekében, hogy javul­jon a helyzet. A komlói cik- lonporral végeztünk először kísérleteket, de azok nem hoztak eredményt Később szurokport kevertünk megfe­lelő arányban, amely még a legjobban bevált. A pécsi iszapszénnel is próbálkoztunk, de az sem hozott sikert, kü­lönben is nagyon drága lenne. — Mit tesznek a lignit mi­nőségének megjavítása érde­kében? — Ez esetben csak egy lehe­tőségünk van, hogy a meddő kiválogatásával egyensúlyoz­zuk a minőségi romlást. A ta­valyihoz képest majd két szá­zalékkal emeltük a válogatók létszámát és részükre pré- miumos bért állapítottunk meg. Ettől függetlenül nem jött meg a várt eredmény, mert amíg tavaly átlagban 1930 kalóriás lignitet termel­tünk és szállítottunk a bri- kettüzerrmek, addig az idei év első hónapjában 1860, február­ban pedig 1830 kalóriás lig­nit került ki a bányaüzemből. Most egy új fejtést indítunk be a 6-os telepben, de ez is csak 1900 körüli les^ Ami a kimerülést illeti, az is igaz. A jelenlegi bányamező még körülbelül két évig bírja, s ha a bővítés megtörténik, akkor 1969-ig elegendő lesz. A bőví­tési munkálatok folynak, erre a célra 22—23 millió forint áll a rendelkezésünkre. — Van-e még a környéken lignittelep, * milyen temetik varrnak a jövőt illetően? ntnnnniPHnnnnnHniiitnnii| äipie Nagyszerű program nagyszerű távlatok Hatszázezer ára társadalmi maaka A KISZ Központi Bizottsá­gának határozata alapján min­den KISZ-tag köteles évente 20 óra társadalmi munkát el­végezni. Megyénkben a hivata­los kimutatások alapján az el­múlt évben a KISZ-tagök hat­százezer óra társadalmi mun­kát végeztek. Az egy főre eső megyei átlag 22 óra társadal­mi munka. Az üzemekben dolgozó fia­talok a társadalmi munka ke­retében elsősorban anyagmen­téseket, közhasznú létesítmé­nyeit építését, termelőszövet­kezeték segítését, városfejlesz­tési programok megvalósításá­ban való részvételt valósítot­ták meg. A hivatali és a falusi KISZ-szervezetek tagjai köz­hasznú társadalmi munkában vettek részt. A diákifjúság a társadalmi munkáját a nyári önkéntes ifjúsági építőtáborok bon végezte el^ — Vannak telepek, azok nincsenek részletesen megkutatva. A brikettgyárhoz közelebb fekszik az úgyneve­zett északi mező, ahoi voltak annak idején próbafúrások. Most rendelkezésünkre bocsá­tottak hárommnifflió forintot, s az idén és jövőre felfúratjuk részletesen az északi mezőt, s 1964-ben elkészülhetnek a ter­vek és hatvanötben megindul­hat az új bánya megnyitása is. Ott állítólag jobb minőségi telepek vannak. Van itt a kör­nyéken lignittelep elegendő', nincs ok az aggodalomra. — A bányaművelésben tör­tént-e előrehaladás az utóbbi években, s milyen lehetőségek vannak a gépesítés terén? — Elég szépen fejlődtünk, de csali a szállítást illetően. Jelenleg a szállításnak 94 szá­zaléka gépesítve van. Csúsz­dák, kaparószalagok vannak beépítve a munkahelyekre, a a főszálílítást kötélvontatással végezzük, az osztályozóra pe­dig szállítószalag visti a lig­nitet. A jövesztés területén már korlátozottabbak a lehe­tőségek, egyrészt azért, mert a telepek dőlése igen változatos. Megtalálható az öt fokostól a 70 fokos dőlésig, másrészt pe­dig a lignit nedvességtart alma korlátozza a gépek alkalmazá­sának a lehetőségeit. Például a bányákban közhasználatú fejtőkalapácsot itt nem tudjuk használni, mert a nedvesség miatt beragad. Csak a robban­tás és a csákány a jövesztési mód a hidasi lignitbányában. Elmondta még az igazgató, hogy problémájukkal foglal­koznak az illetékes felettes szerveik és minden remény meg van arra, hogy megvál­tozzon a hidasi iignitbánya és a brikettgyártás jelenlegi ne­héz helyzete fG. I.) Gyümölcsöző kapcsolat ala­kult ki a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Baranya me­gyei elnöksége és a Városi Művelődés] Ház között. Már az elmúlt években is sikere­sek voltak közös rendezvé­nyeik (Szovjet—magyar baráti est, Sevcsenkó ernlékműsor, Komszomolisták találkozója az Ifjúsági Klub tagjaival, stb.). Igen gyakran használják fel ismeretterjesztő munkájukban a művelődési ház munkatár­sai az MSZBT film- és kép­anyagát. Az ifjúsági klubban rendszeresen rendeznek film­vetítéseket szovjet kisfilmek- keL Nagyon tetszett a fiatalok­nak a nemrég levetített Ezt látta New York című film, amely az Egyesült Államokban megrendezett szovjet kiállítást mutatta be. Jelenleg egy klubkiállítást nézhetnek meg az ifjúsági klub látogatói. Nagyszerű program — nagyszerű távia­tok címmel állították ki már­cius 3-án azt a közel 50 képei és grafikont, amelyek a Szov­jetunió programtervezetét kí­vánják szemléltetni. Vasárnap, amikor a legtöbb fiatal megy el szórakozni, tán­colni a művelődési házba, a hangosbeszélőn keresztül hív­ták fel az érdeklődők figyel­mét a kiállításra. így az ifjú­sági klub tagjain kívül inti egy 180—200 fiatal nézte meg a képeket — ghj — — KEDDEN hajnalban tra­gikus hirtelenséggel elhunyt Kókai Rezső Erkel-díjas ze­neszerző, a Zeneművészeti Fő iskola tanára, a Magyar Zene művészek Szövetsége Elnök­ségének tagja, — NÉHÁNY héttel a tele­vízióban metartott premier után a pesti és vidéki mozik­ban is bemutatják a Német Demokratikus Köztársaság filmművészeinek nagysikerű alkotását A lelkiismeret láza­dása című újdonságot. A fil­met három részben vetítik majd. Az első rész március 22-én, a második rész március 29-én, a harmadik rész pedig április 5-én jelenik meg a mozik vásznán. — A PÉCSI Ingatlankezelő Vállalatnál bensőséges ünne­pélyt rendeznek a nők tisz­teletére. ízléses üdvözlőkár­tyával, hóviinágcsokanral kö­szöntik őket, a fehér asztal­nál pedig sör és szendvics várja az ünnepeiteket. Nem feledkeznek meg a házfel­ügyelő nőkről sem. A válla­lat vezetősége mindegyiküket szépkivitelű képeslappal kö­szönti. — A MEGYEI Kórház ve­zetősége értesíti a betegek hozzátartozóit, hogy az in­fluenza jároány miatt koráb­ban betiltott beteglátogatási ismét engedélyezi. *— TÉLI foglalkozásként, mintegy 40 fő készített nád- pallót a homarudi Kossuth Tsz-ben. A nádfeldolgozás komoly bevételi forrása volt a tsz-siek­Évek óta lámpással keresik a jó képességű ép'ítőszakmun- k ásókat, különösen az ácsmes­tereket, akikből nem tudni mi­ért, nagyon kevesen vannak; Nagyobb részt a szinte már szalagon futó építkezések szip­pantották fel őket s csak hír­mondónak maradt meg közü­lük néhány magánvállalkozó­nak. Ki számításból, ki pedig a taposatlan úttól való viszoly­gásból tartotta meg magának az ácsszekercét, a nagyi űrészt, a csörlőt, a kéziszerszámokat. És még attól sem kellett tarta- niok. hogy tétlenség, munka- nélküliség vár rájuk, mert a megrendelő körük szélesebb és pénzesebb is volt a régi „ma­szekvilág” kuncsaftköreinél, — Nem kell munka után kajtat­niuk mint régen, házhoz jön az magától is, csak fussa az erejükből, idejükből. Valószínű erre gondoSt Vla­sits László ácsmester is, ami­kor öt évvel ezelőtt otthagyta a Baranya megyei Építőipari Vállalatot és vele együtt húsz esztendős jogfolytonos­ságát. ügy számított, hogy a nyugdíjjogosultságánál is kifi- zetőbb lesz ,,a maga ura —• maga gazdája” forma életút, s majdcsak összekapar a család­inak annyit, amiből jut is, marad is a nyugalmas eszten­dőkre. És nem is ütött be rosz- *zul a választás. Hamarosan két segéddel •nm győzte a legkülönbözőbb Ifissza a szMctkizcl&c vállalatok megrendeléseit, nem is beszélve az egymásra lici­táló magánrendelőikről, akik még éjszakánként sem restel- ték felzavarni, némi építési ha­táridő szűkítésért vagy sorrend beli „protekcióért”. Mégsem kellett sohasem , meggyanúsí­tani Vlasdts Lászlót, hogy ki­csit is engedett volna elveiből, mert megszabott „BUVATI” árakon dolgozott a cégnek és a privátnak egyaránt Az első bökkenők mégis ott kezdődtek, hogy túlontúl is több jutott ki a „jóból”, vagy­is az ő esetében egyáltalán nem érvényesült a magánvál­lalkozók ama szállóigéje: „A magam szegénységében akkor állok meg, amikor kedvem tart ja. s akkor fogok hozzá me­gint, ha szükségét érzem”. — Mert bizony mások diktálták a kedvét és a szükségét is. Az örökös postamunka, az állan­dó sürgetés, felért száz válla­lati pallérral, de nem is jó a hasonlat, mert a pallér lega­lább gondoskodott az anyagról itt meg neki kellett loholnia utána, — Eleinte a vasárnapjaim a pihenőidőm ment rá. később már a munkaidőből is napokat kellett ellopnom a sok után- jácáséet Ez aztán kapkodáshoz veze­tett Egyre inkább rájött, hogy ez az önként vállalt „szabad­ság” keserűbb még annál az életnél is, amit valamikor a háború előtti segéd! minősítés­ben töltött el a magánvállal­kozóknál. S arra is egyre sű­rűbben gondolt, hogy a vállalat amelyet az önállóság kedvéért otthagyott, mennyivel több sza badságot biztosított a számára. Ott arra volt gondja, hogy becsületesen elvégezze a kia­dott munkát s ha mindent egybevet így sem keres többet, pedig egyszemélyben főnöke, elszámolója is önön magának. — Meg tudnám számolni az egyik kezemen, hogy öt év alatt hányszor voltam színház­ban, moziban a feleségemmel. És mit tudtam félretenni? Sem mit Az egyre állandósulóbb utazgatások, hajkurászások az anyagért, időt vettek el tőlem, az idő pedig pénz. És még va­lamit. A jó barátokat is el­vesztettem. Eleinte még össze, jártam azokkal, akiket ott­hagytam a vállalatnál, de az útjaink egyre inkább szétvál­tak. Más volt az ő problémá­juk és megint más az enyém. A végén azonban mégis az derült ki, hogy az egykori jó barátok nem feledkeztek meg róla. számon tartották VHasáts Lászlót, Körülbelül két hónap­pal ezelőtt összebotlott az ut­cán Czöndör Jánossal, és Lan­tos Mihállyal. A két régi cim­borával, akikkel még negyven­hétben is együtt alakították meg Pécsett az ács- és aszta­losszövetkeze tét Nehezen in­dult meg közöttük a beszélge­tés. a régi közös emlékek fel­elevenítése. A „nehéz időik”, amikor a szövetkezetnek mind­össze egy íróasztala volt és a papírra, a ceruzára valót úgy adták össze egymás között fil­lérenként. Csak altkor élén­kültek fel, amikor szóba került hogy ebből a szövetkezetből csúfolt „nyomartanyából” ho­gyan alakult ki a Pécsi Magas- építési NV, évekkel később a Baranya megyei Építőipari Vállalat, amely már ezrével foglalkoztatta a szakmunkáso­kat. s amely ma százával építi az emeletes lakóházakat. Szó­val idáig jutott el, idáig nőtt fel az egykori szerény, gyá­moltalan kezdeményezésünk. Azt talán nem is kell rész­letezni, hogy ez a beszélgetés a közös emlékek felidézése ho­gyan jutott el addig a pontig, sünikor a búcsúakodásnál Vla­sits László hogy, hogynem ki­jelentette: — Ha nem lennék termetek­re, felkeresnélek benneteket;; — az irodátokban, az építő RTSZ-bei*;?i j Nem sokat kellett várniuk erre a látogatásra. Mert Vla­sits László levizitált és a vizit vége mi más lehetett, mint egy hivatalos aktus gyors elin­tézése. amely abból állt, hogy Vlasits László munkakönyvébe újra vállalati pecsét került. És most két hónap után fer véle- kedik: •— Ma már a kisiparosoknál is megvan a nyugdíjalap. De ha összeszámolom, hogy ha­vonta 150 forintot kell az alap­ra adniuk, és ebből legfeljebb 800 forintos nyugdíjra futja, akkor mégis csak jobb, a szö­vetkezeti nyugdíj. Mt a havi 76 forintos aláp ellenében 1400 forintos nyug­díjat kapok, hát ezért is, más­ért is vetettem meg újra az ágyamat a szövetkezetben. Na­gyon sajnálom azt az öt évet amit „odakint” töltöttem, mi­lyen jó lenne most azt is hoe- zácsapni az éveimhez f i, És ahogy elnézem Vlasits Lászlót, ha nem is tudja már „hozzácsapni” a többihez azo­kat az esztendőket, de arra ké­pes tesz, hogy nagy szorgalom­mal. jobb keresettel pótolja a kiesést, hogy saját erőből leg­alább egy százassal megjavítsa a nyugdíját. Van ideje bőven rá, „hiszen mindössze” ötven­négy éwes; — A MECSEKJÁNOSI vasútállomás meUett 80 ezer forintos költséggel építettek egy bitumentárolót. Ezután innen szállítják az útjavítás­hoz szükséges anyagot, ami­nek eredményeképpen a mi­nőséget megóvják és csökken­tik a szállítási költséget. — 24 BÁNYÁSZBR1GÁD­NAK Ítélték oda a szocialista brigád oklevelet, illetve cí­met a legutóbbi termelési ta­nácskozások alkalmával a Komlói Szénbányászati Trösztnél. Tizenegy brigád a szocialista brigád címet és 13 brigád a szocialista brigád oklevelet kapta meg. — JÖVÖ PÉNTEKEN meg nyílik a siklósi központi ét­terem, melynek átalakítására 650 000 forintot költött a Baranya megyéi Vendéglátó Vállalat. — MEGKEZDŐDÖTT a borsóvetés a nagyharsányi, gyűdi és a siklósi dombokon- Erről a környékről összesen 500 holdról szállítanak majd a tavasszal primőr zöldborsót a városba. — HÁZIKERTVÉDELM1 tár sülős alakult a közelmúltban 30 taggal Egyházaskozáron. A tagok közösen szerzik be a gyümlöcsfákat és a szőlősza­porító anyagot. Eddig össze­sen 240 gyümölcsfát és 1100 szőlővesszőt vásároltak a köz ség lakói, Távirányított vadászkutyák Eszak-Baj orországban a téli va­dászatokon „távirányító berende­zéssel” látják el a vadászkutyá­kat. A „láthatatlan póráz” egy igen könnyű súlyú, antennával Jelszereit rádiókészülék, amelyet • kutya nyakörvére szerelnek. En­nek segítségével nagyobb távol­ságra Is eljutnak az állathoz gaz­dájának utasításai. Egy elektromos berendezés szükség esetén enyhe áramütéseket ad a kutyának és ezzel megakadályozza, hogy tűi messzire elcsatangoljon a vadá­szoktól. — A TAVASSZAL 4 hol­don telepít szamócát a hosz- szúhetényi termelőszövetke­zet. — MELEGÁGYBAN hajta­tott primőr hónaposretket szállít se hét végén a pécsi toWségboJtokha a magyarbó- lyi Tartós Béke Termelőszö­vetkezet — HARMINC dolgozó nőt jutalmaznak meg 300—300 fo­rinttal az idei nemzetközi nő­napon a Pécsi Kesztyűgyár­ban. A kesztyűgyár több mint ezer asszonya és leánya kap üdvözlőkártyát és egy-egy csokor hóvirágot ezen az ünnepen. Közlemények A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület Baranya megyei csoport ja március 8-án Kindl Jakab elő­adásában a „GENPLAN és vezeté­sének ismertetése” címmel előadást tart. * A Magyar Elektrotechnikai Egye sülét pécsi csoportja rendezésében március 8-án, csütörtökön délután 2 órai kezdettel a DED ASZ kultúr­termében (légszeszgyár u. 13. sz.) Zombori Emil oki. villamosmérnök (Villamos Energetikai Kutató Inté­zet. Budapest) Hibahelymérés mód­szered és készülékei erősáraméi fvabedvcT-roikoken és kábeMam címmé* etúadfec mt, i I ♦ Milyen lesz a tavaszi férfiruha-divat?

Next

/
Thumbnails
Contents