Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-06 / 54. szám

tm. március 6. 3 Bizalommal tekinthetünk az 19$2-es év munkája elé Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Baranya megyed bizottsága tegnapi ülésén a megye elmúlt évi ipari tervted- jesítését, az idei év ezzel kap­csolatos főbb feladatait, továb­bá a termelőszövetkezetek 1961. évi munkáját és idei fel­adatait tűzte napirendre. Az 1961. évi ipari tervék teljesítéséről, illetve ez idei főbb föladatokról Papp János elvtárs, a megyed pártbizottság titkára referált. A beszámolók­ból megállapítást nyert, hogy megyénk ipari üzemed 4,9 mil­liárd forint értékű terméket, illetve árucikket termettek; a múlt év folyamán, ami az 1960. évvel szemben 12 százalékos növekedésnek felet meg. A termelés egyenletes üteme mellett igen jelentős előreha­ladás történt a termetékemy- ség alakulásában. A múl* évi 12 százalékos termelési növe­kedés több mint 80 százaléka termelékenységből származott, amit elsősorban a gondos mű­szaki fejleszités eredménye­zett. A műszaki fejlesztés, a taka- rékassabb gazdálkodás, né­hány vállalatunk összevonása, továbbá a profilrendezés kö­vetkeztében százharmincmillió forint nyereségtöbblettel számolhatunk, ami a kifizet­hető nyereségrészesedés terén az előző évihez hasonló nagy­ság,rendben jelentkezik. Hamis képet adna, ha csak az eredményekről beszélnénk — hangoztatta Papp élvtárs és elmondotta, hogy néhány üze­münk nem teljesítette éves termelési tervét. Például: a pécsi hőerőmű, ha önhibáján kívül is (a turbinák konstruk­ciós hibái és a rossz malom­csapágyak miatt) 10,6 százalék­kal terrnelit kevesebbet az elő­irányzottnál. Az építőanyagipar komoly mértékű égetett tégla és egyéb építőanyag gyártáséval maradt adósa a népgazdaságnak. A mohácsi gépgyár a vasöntvény termelésben maradt el tervtel­jesítésével A Pécsi Cementipa­ri Vállalatnál a betonoszlopok súlyos minőségi kifogásai miatt közel 3 millió forint ter­melési értékkiesés származott. Ipari üzemeink exportterme­lése nettóárom számítva, 210 millió forint értékű volt, amely egyben ki is fejezi, hogy vállalataink teljesítették exporttervüket. Kivételt képez a Sopiana Gépgyár, ahol a fo­lyamatos hústöltőgépek, illet­ve a húsautomaták export- termelését mindössze 84 száza­lékban teljesítették. Ennél is nagyobb mértékű volt a sziget­vári cipőgyár exportlemaradá- . sa, amely évközben szinte ál­landó jelleggel 25—30 ezer pár lemaradást mutatott, s ame­lyet csak az évközben eszkö­zölt tervváltoztatás, illetve csökkentés mentett meg az éves tervteljesítés javára. Ipari vállalatainkra az is jellemző, hogy igen magasak az anyagkészleteik. Amiig 1958-ban ezer forint termelési érték, 474 forint készlet kö­téssel (különben ez a norma), addig ez a szám 1961-re már 657 forintra emelkedett, ami abnormális folyamat. Ebben is a Sopiana vezet, ahol 70 szá­zalékkal magasabb anyagkész­letet tárolnak a megengedett­nél, jóllehet más üzemek anyaghiánnyal küzködnék. A megye építőipara jelentős fejlődést ért él a bá' zisidőszakhoz képest. Javult a vállalatok gépesítési foka, a gépkáhasználás, a fejlettebb technológiák alkalmazása, az anyagellátottság és nem utolsó sorban a munkaszervezés. Ko­moly problémaként vetődött fed, hogy egy sor üzemünkben csupán 30—35 százalékos a gé­pek kihasználása. Pedig a töb­bi közül éppen a gépek jobb kihasználása segítené vállala­tainkat az egyenletes termelés és ezen keresztül a megadott jjerv maradéktalan tedjesítésé­Papp János elvtárs beszá­molója végéin részletesen is­mertette a megye ipara előtt álló idei feladatokat. Ezután Novics János élvtárs, a megyei pártbizottság titkára ismertette a végrehajtó bi­zottság beszámolóját a mező- gazdaság 1961. évi eredmé­nyedről és az 1962. évi fel­adatokról. A múlt év eredményeiről szólva elmondotta: lényegé­ben 1961-ben fejeztük be a mezőgazdaság szocialista át­szervezését. Ebben az évben már a termelőszövetkezetek útján teljesítettük a megye fel­vásárlási tervét, ónnak ellené­re, hogy az aszály mintegy száz­millió forintos terméskiesést jelentett. Ezt mutatja az, hogy 1960-hoz viszonyítva 56 mál- lió forinttal több áru* vásárol­tunk: fel A múl* évben a ter­melőszövetkezetek tiszta va­gyona 168 406 000 forinttal nőtt a gyenge jövedelem ellenére is. Az 1956—60-as évék átlagá­hoz viszonyítva 10 százalékkal nőtt a szarvasmarha és 4,7 százaléksad a sertésállomány. Az időszerű mezőgazdasági munkákat a növényápolás ki­vételévéi sikerült elvégezni. Nagy eredményi hogy az ősz­szél először teljesítettük a ke­nyérgabona vetéstervünket A vetésterület 44 százalékán nagy hozamú búzafajtákat vetették tsz-ék. Az őszi mélyszántást mintegy 30 000 hodd kivétedével elvé­geztük. Az aszály és a jég azonban alaposan érződik a termelőszövetkezetek jövedel­mén. A tervezett 29,35 forint helyett a tényleges munkaegy­ség értéke 22,31 forint Ezután az ez évi feladatokról szól* Novics elvtárs. Ebben az évben 1960-hoz viszonyítva 29.5 százalékkal nő a felvásár­lás volumene. Az aratás 78 százalékát géppel végezzük A fő takarmánynövény to­vábbra is a kukorica marad. 14.5 mázsa májusi morzsolt a megyei terv, amit túl lehet l< jesíteni. Mintegy 10 000 holdon termesztünk az idén silókuko­ricát, 350 holddal növéLjük a zöld termő területet és ebben az évben elkezdjük 32 tsz tel­jes gépesítését. A szarvasmar­ha állományit számszerűleg nem növeljük, csak a megle­vőn bedül a tehénállományt. A sertéseiknél a kocaállomány nö­velésére még szükség van, hisz elég nagymérvű a sertéshulilás a megyében. A feladatok nagyok, de meg­oldhatók. Ez volt a véleménye a vég­rehajtó bizottságnak, de ez volt a véleményük a felszólalóknak is. Lipcsik István elvtárs, a megyei pártbizottság munka­társa hozzászólásában elmon­dotta: egyes helyeken kevés gondot fordítanak a talajerő utánpótlására, majd azt fejte­gette, hogy a termelőszövetke­zeitek szállítóeszköz-hiánnyal küzdenek és ezen segíteni kellene. Papp János élvtárs, a pécs- váradi járási pártbizottság tit­kára a kukoricatőszám fon­tosságáról, a köztesbab és egy­általán a babtermesztésről, a rétgazdálkodásról és a pécsvá- radi járásban, különösen Hosz- szúhetényben, Hidason és Me- cséknádasdoo kialakítható juhtenyésztés Jelentőségéről szólt. Rameisl Ferencné, a megyei nőtanács titkára a kü­lönböző mozgalmaik, elsősor­ban a kukoricatermesztési mozgalom jelentőségét hangsú­lyozta, amely nagy eredménye­ket hozhat, ha a termedőszö- vetkezetekben komodyan fog­lalkoznak vele. Czégény Jó­zsef, a sedlyei járási pártbi­zottság titkára elmondotta: bár csökken* a termedőszövetke- zeti tagok jövedelme a közös­ből, ennék ellenére a járásban ötmillió forinttal nőtt a felvá­sárlás a múltévihez viszonyít­va. Palkó Sándor, a megyei tanács elnöke többek között asról számolt be, hogy az idén a tanácsok a Nőtanáccsal, a KISZ-szal és a Hazafias Nép­fronttal közösen társadalmi akciókat szerveznek a kukoricateimesztés növelése, a rétek és a legelők rendbeho­zása és a községpolitikai ter­vek összehangolása érdekében. Részletesen ismertette a ta­nácsszervek munkájának új vonásait. Tálas László, a pécsi járási pártbizottság titkára an­nak jelentőségéről szólt: az dönti el a tagok jövedelmét, hogy mennyi értőket tudnak termelni egy holdon. A pécsi járásban például 1300—1400 forint gazdálkodási érték jut egy holdra. Ez pedig azt je­leníti: egy tagra 5 hold szántó jut, de ennyiszer 1300—1400 forint lehetne egy tag jöve­delme. Bogár József, az SZMT vezető titkára a munkaversen yrőL, ezenbelül a szocialista brigád- moegákartról tartott tájékozta­tó beszámolói Az eredmények részletes taglalása mellett hi­bakén* vetette fel az egyéni versenyek nem kielégítő nyil­vántartását, szervezését és támogatását, noha számokban és eredményekben is komoly erőt képviselnek az egyéni versenyválladók. A legfonto­sabb most az — hangoztatta, hogy mind szélesebb mérték­ben kibontakoztassuk az egyé­ni versenyt, amely a munfca- verseny-mozgalom alapja. Marenics János eLvtárs, a könnyűipar nyersanyagellátá­sának gyors megjavítására tett javaslatokat, majd a kis ter­melőszövetkezeteik egyesítésé­nek jó tapasztalataira mutatott rá. Ambrus Jenő elvtárs — többek között ;— a pécsi párt­bizottság szervező tevékeny­ségével kapcsolatos kórdésék- ről szólott és a bányagépgyár­tásnak a baranyai bányaműve­lési viszonyokhoz való jobb alkalmazkodását tartotta szük­ségesnek. Javasolta, hogy a komlói bányagépjavító válla­latot alakítsák át bányagép- gyártó üzemmé, hogy a mecse­ki bányákhoz alkalmazható bányagépeket a helyszínen gyárthassuk. Az építőipari vál­lalat nehézségeiről szólva el­mondotta, hogy a kész épüle­teket nem tudja átadná, mert az épület-szakipari munkák el­végzéséhez ni ncsenek szakem­berei. A vitában felszólalt Rapai Gyula eivtárs, a megyei párt­bizottság első titkára is, aki hangsúlyozta, hogy a munka­verseny szervezésének nagyobb lehetőségei vannak az iparban mint a mezőgazdaságiban. Azt kérte a mezőgazdaság vezeté­sében dolgozó elvtársaiktól, a nőtanácstól és a népfronttól, hogy az egyéni versenyek sok­féle formáját kezdeményezzék és támogassák. Csak ott szer­vezzünk szocialista brigádmoz­galmat, — hangsúlyozta — ahol az egyéni és a munkabri- gádok közötti verseny tömege­sen elterjedt és eredményeket hozott. Ezután a megyében ta­pasztalható egészséges kezde­ményezésekről beszélt. Ezekkel kapcsolatban hangoztatta, hogy a pénzbeli előlegosztás helyes és jő dolog a termelő­szövetkezetekben, de csak ak­kor kell rátérni, amikor már jól meg van alapozva, az áru- értékesítési tervek teljesítésé­re meg van a biztosíték, gaz­daságilag erős a tsz, vannak gazdag tartalékai és szilárd a vezetés. — A megye dolgozóinak hangulata jó, szívesen és ered­ményesen dolgoznak, jogos re­ményekkel nézhetünk az idei év feladatai elé — ezekkel a szavakkal summázta Rapai elvtárs a vita legfőbb tanulsá­gát A megyei pártbizottság ez­után Földes Andrásné eivtárs- nő — a megyei pártbizottság PTO vezetőjének előterjeszté­se alapján szervezeti kérdése­ket tárgyalt meg. Vidám farsang, látványos busójárás Mohácson Egész napos program — Látogatók az ország minden részéből A torzonbors busók menete befordul a Széchenyi térre. Alig lehetett ráismerni vasár nap a máskor csendes mohácsi utcákra. A házak falán egész­napos programot ígértek a pla­kátok. Ennek megfelelően már fél tízkor elkezdődtek az ese­mények. Ekkor nyitották meg a Busómaszkok című kiállítást a Bartók Béla Művelődési Ház ban. Ezt Mándoki Lászlónak, a Pécsi Janus Pannonius Mú­zeum munkatársának előadása követte, a busójárás történeté­ről. Ezután a moziba tódult az embersereg, ahol a mohácsi farsangi szokásokról, a busók­ról láthattak kásifiimet. Még a templom tetejét is megszállták Délután három órára tele volt a hatalmas Széchenyi tér, a városi tanács épületének er­kélyén, a belvárosi iskola ab­lakaiban, még a bizánci stílus­ban épült fogadalmi templom Sikeres a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat pécsi árubemutatója Már hagyományossá vált a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat tavaszi és őszi árube­mutatója, mely Baranyában is a választékbővítést szolgálja. Ezekben a napokban, március 5-től 7-ig zajlik a tavaszi áru­bemutató a Hazafias Népfront Janus Pannonius utcai szék­házának emeleti nagytermében a pécsi és a baranyai üzletek vezetőinek, valamint a kiske­reskedelmi vállalatok képvise­lőinek nagy érdeklődése mel­lett. Majdnem az egész termet megtöltik azok a divatcikkek, amelyekből ebben az évben bő séges mennyiség kerül majd az üzletekbe Sok szép strandtás­kát. fürdőruhát, sálat, fehér­neműt láttunk az árubemuta­tón. de mégis érdekesebb ha a látottakról szakmabeli. Sümegi Károlyné a Pécsi Ruházati Bolt áruforgalmi előadója mondja el véleményét: — Naigyon szépek a bemuta­tott fürdőruhák. A strandtás­kák is minden bizonnyal megnyerik majd a vásárlók tetszését. Ezekből bőséges a választék, új formákban, üde, szép min­táikkal kerülnek forgalomba, különös figyelmet érdemelnek a bemutatott fehérneműk kö­zűi a szintétifcus anyagokból készült új vonalú meHltartók és harisnyatartók Babocsay Lajos és Kertész Károly boltvezetők már alapo­san körülnéztek, amikor meg­kérdeztük őket: saját boltjuk részére milyen újdonságokat választottak? Babocsay Lajos, mint a Kos­suth Lajos utcai férfidivatára bolt vezetője elsősorban a nyak kendő újdonságokra lett fi­gyelmes. — A keskeny, olasz-fazonú nyakkendő lesz tavasszal és nyáron divatos. Ezek tiszta se­lyemből, csíkos és mintás anya gokból készülnek. Uj a hernyó- selyem és nylon keverékéből készült herlon-nyatokendő, mely nemcsak szép. hanem tartós viseletnek is Ígérkezik A bemutatón látott nyakkendők zöme ferde csfkozásű. melyet már most is sokan viselnek. A nyakkendő-divatban új lesz a pettyes, akár saját színéből, különleges szövéstechnikával pattyezetit, akár elütő-színű, mondjuk zöld-vörös pettyes amivel a bemutatón gyorsam megbarátkoztak a szakembe­rek­A divathoz igazodó férfiak bizonyára szívesen fogadják majd a keresztbecsíkozott se­lyemsálakat valamint azt a fémvázas ernyőt, mely nem tö­rik és nem görbül el. Kertész Károly, mint kalap­szakértő végiigmustrálgatja va­lamennyi kalapot sőt a „Si- zal” nevű, Kínából importált anyatgból készült pehelykönyyű fehér „szalma’-kalapot fel is próbálja. — Tavaly volt néhány „Si- zol”-kalapunk, de elkapkodták, mint a cukrot. Most ismét rendelünk belőle. Reméljük divatba jön mert Igen kelle­mes viselet Aki nem ért a kalapokhoz, csak egy sereg fejrevalót lát maga előtt a terem közepén lévő asztalon. Kertész Károly ennél sokkal többet lát. Már az első percekben felfedezte, hogy a férfikalap divat ismét a csú­csosabb. úgynevezett spirálfe- : jes, szegettszélű, zsiinóros, tehát j a sportosabb fejrevalók tisz- - telőinek kedvez Az érdeklődő szakemberek ; szemlélődés közben megtud­ják, hogy a tavaszi kesztyűdivatban a sokszínű nylon mellett a per­forált bőrből készült lesz a ^sláger”, melyet most már a pécsiek számára is a Pécsi Kesztyűgyár lányai, asszonyai varrnak, hogy rövidesen meg­jelenik a boltokban saját fe- hémeműújdonságként a lyu­kacsos, hazai fűző; hogy ebben az évben nem lesz hiány frot­tír fürdőköpenyekből. A szemlélődést minden eset­ben vásár követi. A pécsiek kissé óvatosabbak. Előbb körül néznek, s talán délután, vagy csak holnap térnek vissza is­mét. A mohácsiak, szászváriak nem akarnak mégegyszer be­utazni, velük azonnal megköt­hető az üzlet. i—• Három napig tart a be­mutató — mondotta tájékoz­tatásul Szántó Pál, a Divatáru Nagykereskedelmi, Vállalat me gyei instruktora — tehát még van idő. Az idő mégis sürgeti őt: fel kell vennie a mohácsiak, kom­lóiak. szászváriak rendelését. Készségesen segít nekik a vá­logatásban, javasol, tanácsot ad. mert szeretné ha a legki­sebb baranyai faluba 4s eljut­hatnának azok a divatcikkek, amelyeket idén nemcsak Pé­csett, hanem a fővárosban is hordanak majd nők, férfiak, gyerekék egyaránt, H. Itt. tetején is emberek nyüzsögtek. Többnyire helybeliek és pé­csiek, bár Budapestről, Mis­kolcról és Ózdről jött autókat is lehetett látná. Megjelent az ünnepségen Novics János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Ognye- novics Milán, a Magyarorszá gi Délszlávok Demokratikus Szö­vetségének főtitkára, ország­gyűlési képviselő, Laki István országgyűlési képviselő és má­sok. Három óra felé tűnt fel a bu sók menete a Szabadság utca torkában. Kurjomgatásoktól, kereplőktől volt hangos a vá­ros, amerre elvonultak. Lefá­tyolozott arcú, délszláv díszvi­seletbe öltözött ifjú lovas ha­ladt az élen — a monda ara­nyosruhájú ifjú lovasának utódja —, őt „jankelek” kö­vették, akik — még ma is szo­kás — kisfarsangtól nagyfar­sangig zsákkal verik a lányo­kat. Utánuk álarcos, délszláv menyecskék ropták menet köz ben a táncot, a víg tamburaszo ütemére. Ezután jöttek a busók. Ékte­len kerepléssel, kolompoiással rontottak a téren feállított ..tö­rök” sátrak ozmánjainak. Az „igazhitűek" védekezni próbál­tak ugyan, kardjukat is elő­rántották, ám hiába, a vad csa­takiáltást hallató busók elől nem volt menekvés. Népünnepély a téren Meggyújtották a nagy rőzsc- máglyákat, megszólalt a tam- burazene, s a délszláv menyecs kék sebesléptű kólózásba kezd tek. Közben szakadatlanul szól tak a kereplők, kolompok, « időnként egy-egy kürt is elbő- dült — olyan hosszú, hogy két ember viszi — mély, hajóduda- szerű hangján. A nép esze, keze. lelemé­nyessége sok csodás dolgot pro dukál. Az egyik busó — László István — díszes fabuzogánya 221 „toliból” volt összerakva, valóságos remekmű, egyetlen szög felhasználása nélkül ké­szült. Ugyanez a László István hordta a mellén az ötletes bu­sójátékot is. Ez egy korong, melyen különböző busófigurák és délszláv menyecskék voltait körbeállítva. Amikor László István a korongot megforgatta, a figurák táncolni kezdtek, csattogott a cipőjük, akárcsak a valóságban. Ennyi ötletesség után nehéz dolga volt a bíráló bizottság­nak. Végül mégis megszületett ta döntés: a tíz első helyezett dicsérő oklevéllel és 200 forint- teli, a tíz második helyezettet dicsérő oklevéllel és 100 forint­tal jutalmazták meg. Díjat ka­pott a tizenöt harmadik helye­zett is, a gyermekbusók leg­jobbjainak pedig könyvvel, csokoládéval kedveskedtek. Sokáig tartott még a víg-ág és a tréfa, majd este, a vidám műsoron, a hagyományos so- kacbálon folytatódott tovább, ki világos hajnaliig. Magyar Läszl» *

Next

/
Thumbnails
Contents