Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-01 / 50. szám
lm. március l NJMMLÓ 3 Több komlót kér a söripar a termelőktől Sátorhely a legjobb komlótermelő gazdaság — Pécsett épül fel az ország első komlóüzeme Tizenhárom érés emberfeletti kezdetem négy ? ó y s: éle éért Omlás volt Beke-aknán — Mind a négy eltemetett bányászt megmentettek Kedden délután a sörgyári kultúrteremben tanácskozásra gyűltek össze Dél-Dunántúl komlótermelő gazdaságai és a söripari szakemberek, hogy megbeszéljék a hazai komló- termelés növelésének módszereit, a komló csomagolásának, konzerválásának és tárolásának korszerű technikai megoldásait. A tanácskozáson előadást tartott dr. Nagy Istvámné, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tudományos Egyesület söripari szakosztályának a tagja. Elmondotta, hogy a sörfogyasztás évről évre nő, az egy főre eső sörfogyasztás tavaly elérte a 38 litert. Mig 1961- ben a sörgyárak 64,5 vagon komlót használtak fel, addig az idei terv 66,5 vagon komló, amelyből 3,95 millió hektoliter főzött sört készítenek. Az ötéves terv végére pedig az évi sörgyártás 4,5 millió hektóra emelkedik, az ipar komlószükséglete pedig eléri a 70 vagont. Igen nagy eredmény, hogy 1962- ben már a komlószükségletet 50 százalékban hazai komlóval fedezhetjük. Az elmúlt évben a nagy aszály miatt, világviszonylatban 30 százalékkal kevesebb komló termett. A hazai országos átlagtermés 257 kilogramm volt holdanként, ami nagyon alacsony. De a komló minősége is gyenge volt, a szárazság miatt 1,5 százalékkal kevesebb volt a komló lupulin tartalma. Sok volt — a rossz kezelés okozta >— pelyvás komló is. Igazán jó eredményt csak Baranya megyében értek el. A Sátorhely— Bólyi Állami Gazdaság az ország legjobb komlótermelő üze me; 161 holdon 3,81 mázsa átlagtermést értek el. A sátorhelyi körzetben koldamként 5 mázsás, Szi ebeit-pusztán a kései komlóból országos rekordot, holdanként 7,34 mázsás termést szedtek le holdanként. Ez a gazdaság egymaga 530 mázsa komlót adott a söriparnak. Ezután a hazai komlóterme- lés néhány hibájára mutatott rá az előadó. Sok gazdaságban elhanyagolják a komló őszi munkáit; a trágyázást és a be- szántást. Az NDK-ban, Csehszlovákiában, Jugoszláviában és a vezető nyugati komlótermelő országokban is úgy érinek él nagy hozamot, hogy évente 8—10 mázsa műtrágyát adnak Azt hittem, sötétség fogad a Kossuth-mozi gépházában, csak a vetítőgép fénynyalábja dereng azon át. A valóság: nappali fényben fürdő, meglehetősen tágas helyiség, két be- hemót masinával. Mind a két gép mellett kezelő ül. Az idősebbik — Mi- chelutti Gyula — a „riportalanyom". Most a másik, gép megy, 6 pedig pihen. „Élet és tudomány”-t forgat a kezében. Csak néha néz a kisablakra, melyről a nézőtérre, a vászonra nyílik kilátás. Délelőtt fél tizenlcettő van, a híradóműsor ideje. Most Jaurés, a nagy francia békeharcos alakja elevenedik meg a vásznon. Végeláthatatlan embererdő fogja körül, zászlók lobognak — szónokol. — Mióta mozigépész? — teszem fel a sablonos kérdést, amire Michelutti elvtárs elmosolyodik. Már tizenhat éves korában a mozik körül őgyel- gett — mert milyen is a gyerek — s mivel a mozigépész szakmát sem kínálták tálcán a nagy munkanélküli világban, cukrot és perecet árult a szünetekben. Csak később került be a szabolcsi moziba. Először csak filmet tekert, aztán a gépet is megnézhette, végül pedig a Ttezelője lett. a komló alá és kétévenként 300 mázsa istállótrágyát. Ezeknek az országoknak tapasztalatai, és a hazai kísérletek is bizonyítják, hogy a komlót nem szabad ősszel, vagy március elején metszeni, mart minden esetben 1—1,5 mázsával kevesebbet terem. A gazdaságaink általában már március 5-én él kezdik a komló metszését, ez helytelen. A metszés legopíimá idsabb időpontja április 1-től április 15-dg eltelt két hét. Sok gazdaságban elhanyagolják még az időbeni felvezetést és nem pótolják a Maulwurf által kitépett töveket Gyakori hiba az is, hogy a leszedett komló minőségéit a szárításkor rontják d. A jelenlegi komlószárítók kapacitása kicsi, s konstrukciójuk sem a legjobb, ezért a gazdaságok lássanak hozzá mielőbb a szükséges átalakításokhoz. Amelyik szárítóban a légsebts ség kicsi, ott állítsanak be ventillátorokat. A szárítás 60 Cel- zius fokon történjen, mert ennél magasabb hőmérséklet esetén a gyanták és illóolajok él- illamnak, a lupulin elveszti citromsárga színét. A zsákérett komló nedvességtartalma 12 százalék. A legtöbb komlótenrrvelő országban már építettek komlóüzemet. ahol a komlót átfésülik, bálázzák. Egy ilyen üzem már nálunk is hiányzik, mert a sörgyáraknak nincs elég tároló felületük a lazán zsákolt komló tárolására. Az üzem megépítése már tervbe van véve, néhány éven belül meg is valósul. S mivel Baranya megye az ország egyik — és talán legjobb — komló központja, a komlóüzemet Pécsett fogják felépíteni. Akkor még nem tudott ebből megélni. Nappal a bányába járt, este pedig a moziba. Csak 1951 után lett egyedüli és végleges szakmája a moziskodás, mert nagyon szereti ezt a mesterséget. Igazából nem itt, hanem a Petőfi moziban dolgozik, csak kisegítőbe jött át ide. Michelutti elvtárs bocsánatot kér, mondván: mindjárt ő következik, be kell gyújtania az ívlámpát. A gép oldalához megy, felnyitja a zöldüveges kisajtót, s addig csavar a fogantyúkon, amíg a két szembeállított szénrúd egészen közel kerül egymáshoz. Még egy csavarga- tás, s vakító fehér fény villan fel. Negyvenezer gyertya fényereje van & két rudacskában! Nagyszerű fényforrás, ez világítja meg a vásznat vetítés idején. Nézzük csak! Valamilyen német kisfilmet vetít a gépe. Tengerparti kikötőt látunk, nagy hajókkal és pazar színekkel. Kék az ég, fehérek a felhők, de hopp! — Michelutti elvtárs csavart valamit. A kép elsötétedik, a fehér hajó is elszürkül egy pillanatra. Utána ismét a derűs színek uralkodnak tovább. — Látja! Eltávolítottam egymástól a rudacskákat. Ezért kell vigyázni: fél szemünk a vásznán, g másik f£t pedig a Az elmúlt évben 1 millió dollárt fizettünk ki külföldnek komlóért, hogy a hazai növekvő sörfogyasztást ellássuk. Ez a szám is mutatja, hogy milyen szükség van a hazai komlótermelés fellendítésére. A vitában a söripari szakemberek és a termelők egyaránt elmondták véleményüket. A söripariak javasolták, hogy az állami gazdaságok szerezzenek be távhőmérőket a komló szárításának ellenőrzésére, térjenek át mielőbb az olajfűtéses szárításra s ilymódon automatizálhatják az eljárást. Mivel a Pécsi Pannónia Sörgyár a közeljövőben új, nagyteljesítményű főzőházat épít. amely korszerűbb és szebb lesz, mint a most épülő kőbányai, a gyáriak kérték az állami gazdaságokat, hogy még legalább 200 holdon termeljenek komlót. A sátorhely—bólyi gazdaság szakemberei beszámoltak távlati komlótermelési tervükről. Elmondták, hogy már ebben az évben felújítják a szárítókat, tárolójukat. — Négy-öt éven belül minden táblájukon elérik a fajtatisztaságot Már ebben az évben beszereznek egy automatikus komlóper- metező-gépet és amit meg sehol nem csinálnak az országban az idén Sátorhelyen megkezdik a komló öntözését. Végül a siklósiak felszólalásával ellentétben elmondták, hogy Sátorhelyen gazdaságos a komlótermelés .Az elmúlt évben egy mázsa komló önköltsége 3750 forint volt, ezzel szemben mázsánként 7780 forintot kaptak a komlóért a söripartól. gépen kell hogy legyen. A két rudacskának nem szabad messze kerülnie egymástól, a vászon képének világosnak kell lennie. Mosolyogva teszi hozzá, hogy a fiatalabb gépészek — miként ő is valamikor — nem mindig tudnak figyelni erre. Az is előfordul, hogy a kép jobb vagy balfele elsötétedik. Az imént harcias kakast láttam premier plánban a vásznon. Bekukorékolt a nézőtérre, olyan élethü volt, hogy nem tudtam megállni, a kisablakra tapasztottam az arcom. Michelutti elvtárs megint mosolygott, hiszen sokszor látta már a kakast, minden órában kukorékol egyet, mert addig tart a híradóműsor. Egyébként is: a gépész számára nem olyan a film, mint nekünk. Mi ha moziba megyünk, cukrot veszünk, kényelmesen elhelyezkedünk, nem látunk, nem hallunk, eggyé válunk a vászon emberalakjával. Ö nem terpeszkedhet el, neki mindig figyelnie kell, hiszen nem szórakozni, hanem dolgozni jött ide. Vigyázni kell, hogy meg ne lazuljon egy fogantyú vagy csavar ezen a bonyolult gépmonstrumon, hogy porszem ne kerüljön a filmbe, mert végigkarcolja, s olyan lesz a vásznon a kép, mintha szakadtam, _ _ A Béke-akna 11-es telepi fejtésében dolgozott Kisander István és harminc társa. Jól összeszokott csapat, többségében vidám kedvű fiatalemberek. A harmincegy bányász ontotta a szenet a kedd délutáni műszak kezdetén is. Minden ment simán, úgy, ahogy szokott. Féi öt múlott öt perccel, amikor elszabadult a pokol. Szempillantás alatt történt minden. Rémület ült ki az arcokra és az emberek a másod percek töredéke alatt ugrottak a szabad térség félé. Elemi erő vei dőlt össze a fejtés. Kisander István és négy társa balra ugrott. A csapatvezetőt térdig temette az omladék, majd hirtelen újabb nagyerejű omlás mellbe találta, de úgy, hogy kinyomta a betemetett lábait és belökte a csuzdába. Ez volt a szerencséje. A többiek — négy társa — nem meneküHh ettek. A csapat pillanatok alatt ren dezte sorait és megkezdte a mentést, bár mindenki tudta: az omlás alóíl nincs menekvés, az a biztos halál Elhangzott a bányamentők ügyeletes osztaga nál is a riadó. Debreceni István osztagparamcsnok csapata hamarosan átvette a mentést. A holttestek kiszabadításáért folyt a harc. Az akna vezetői sem remény kedtetk. Nincs levegő, s az omladék súlya csak percekig kegyelmez a ben tmarad taknak. Éjfél körül mindenki biztosra vette, hogy nincs menekülés. Csak egy ember bízott a sikerben, egy öreg, rutinos bányász, Garai József. Szerda reggel amikor a negyedik embert is felszínre hoz ták, akkor beszélgettem ezzel a hitét és erejét el nem vesztő emberrel. Nem kérdeztem tőle semmit, csak mondtam, miilyen ügyben járok. Megeredt a szó belőle és életre keltette ennek a szörnyű éjszakának a történetét: — A negyed tízes busszal jöttem műszakra. A kocsiban mondja a sofőr, hogy omlás volt Béke-aknán és ott maradi négy ember, s mind a négyen Ügyelni kell a tűzre is, a mozisok örök veszedelmére, mert még nem minden film éghetetlen. Olyankor csak egy pillanatnyi figyelmetlenségbe kerül, s már ég a celluloid, mint a zsír. Egyszer — még fiatalabb korában — nála is belekapott a láng, s csak a köpenyével tudta nagy üggyel- bajjal eloltani. Egyébként — már megint mosolyog — szerencsém van, hogy most jöttem. Télen egészen kellemes itt a levegő. Nyáron viszont olyan pokoli a meleg, hogy vörösek lesznek, mint a főtt rák. Ha a vállalat zuhanyozót építene a közeibe, az az álmok netovábbja lenne. Eltűnt a harcias kakas, elúsztak a nagy mesehajók is. Ismét a munkatársa veszi át a stafétát, újra Jaurés alakja tűnik fel a vásznon. Így megy órákon át, hiszen a gépésznek még a Petőfi moziban is fél tizenegyig, esetleg éjjel negyed tizenkettőig tart a munkaideje. Akkor dolgozik, amikor más pihen, neki nem este, hanem délelőtt van szabadideje. Már sokszor gondolt arra, hogy nem igazi szabadidő ez, ilyenkor dolgoznak a jócimborák, de hiába, aki a mozigépnél kezdte, ott is hagyja abba, mert nem tud megválni a szokott masinától. — MAGYAR — ban, hogy nem volt elég a múlt héten a tűz, most újból itt a baj. — Az István-aknán beálltam a sorba a márkáért. Egyszer csak jön az aknász és felém szól: — Jöjjön azonnal Garai, de gyorsan kerítsen maga meljó két társat is, és menjenek a Béke-aknára az omláshoz. — Gondoltam magamban van nekem társam, a Sznopek Jancsi, majd azt előkerítem. De nem is kellett keresnem, mert már jött is a lámpakam- réba. Futásban mentünk a Féke-aknáig. Tátrai elvtárs, az üzemvezető már várt ránk. Behívott az irodába, rajzolt is. meg beszélt is. Nagyon el volt keseredve, amikor mondta a történteket. Én csak álltam, mint a feszület és hallgattam. Nem kertelt semmit. — Négy ember bennmaradt. Meghaltak. Induljanak neki Jóska, tegyenek meg mindent... — Valami motoszkált a fejemben. Nem tudom miért, de belül valami azt súgta, hogy van még remény. A mérne»; leállíttatta a kast, s öt percen belül ott voltunk a 11-es telep előtt. Átvettem a mentést Sznopek ott volt mellettem, bányamentők meg a hátam mögött. Mindent a kezem aki adtak. Fél óra múlva csurom víz volt minden. Éles baltákat nyomtak a kezembe. Vertem a:-: ócsolaíot. Egy cél hajtott: előre, mert még van remény. Nőn a méteres ácsolat, kapartam a szenet kézzel, körömmel. A ke zem fejéről már patakzott a vér, de nem hagyhattam az ütemet egy percre sem. Cigarettára gyújt. S amíg Garai József újból összeszedi gondolatait, a szomszédja a fenn lezajlott eseményeket mondia el. — Éjfél után, amikor mát senki sem bízott, elhatározták hogy értesítik a négy ember hozzátartozóit. Mén János apja itt dolgozik, ő már mindent tu dott, Balogh bácsi és még egy társa ment ei Gyöngyi István feleségéhez, Puskás Balázs feleségéhez és Pesti István feleségéhez. Képzelje el. mind fiatal házasok voltak. Pestinek egyhónapos a kislánya, mos- tervezték a keresztelőt. Gyöngyi Istvánnak meg várandós - felesége, jövő hónapra számítják a jövevényt. Puskáséknál ugyancsak most várják a picit É6 elmondtak nekik mindent. Szegény asszonyok ..: Nehéz leírni azt a kétségbeesést. Garatnak, ennek az erős és oly sokat próbált embernek, aki húsz éves bányamentői szolgálata alatt annyi mindent látott és annyi embert hozott kj élve, vagy halva a veszélyből, most lehajlik a feje. Nem a fáradtságtól, mert a rövidke egy órai pihenő alatt már kifújta magát. Mindenki hallgatott ... Aztán Garai József folytatja a mentés leírását. — Talán öt métert haladtain előre, a kisméretű járomácso- laittail amikor neszt hallottam Elkiá’tottam magam. — Jani, csönd legyen! Csönd Beszédet hallok föntről! — Nem az omlásból hallik az, hanem a felső vágatból — mondták a mögöttem lévők. Én csak nyomtam az áesolato:. A torkom száraz volt, a por vastagon állt a számiban. Egyik kezemmel kapartam a szenet, a másikkal kulacsért nyúltam. Megint neszt hallottam. — Álljanak meg! Mindenki áldjon meg. Csönd legyen Emberi hang, amit hallok! — Elnémultak az emberek. Oda szorítottam a fülemet a szénhez és tisztáin hallottam: „Segítsenek! Segítség emberek! Ne hagyjanak itt. bennünket! Családunk van! Emberek!” — Neki vágtam magam a falnak és vertük az ácsolatokat. Később én is kiáltottam, hogy haiiják a benlszorultak. — Megyünk! Tartsatok ki! — Azt kérdeztem tőlük hogy hányán vannak. Visszakiá.tot- tak, hogy hárman. Kérdem, hogy a negyedikkel mi van? Kiáltanak, hogy az már nem éL — Előre emberek! Élesebb baltát adjatok, meg egy kis vizet mert nem bírom tovább. — összesen tizenhét métert fúrtuk magunkat előre amikor Puskás Balázs lábát elértük. Félig már kint volt Puskás Balázs és Mén János, amikor engem is kezdett eltemetni az omladék. Sznopek adott egy tartóvasat, azt raktam magara fölé. Közben kiáltoznak Pusfcá- sék, hogy ne hagyjuk otjt őket. húzzuk ki valahogy. Kénytelen voltam erélyes hangot használni és rájuk kiáltottam. — Hallgassatok! Itt vagyunk és megmentünk benneteket, csak maradjatok nyugodtan — Újból vizet kértem mert már úgy éreztem nem bírom tovább. Végre aztán kivettük az elsőt, Mén Jánost, majd Puskás Balázst. Vitte őket azonnal a mentő. A harmadikat is sikerült. Gyöngyi István is kinn volt. Amikor Gyöngyit kihoztam, én is ossza rogytam mellette. A negyedikért nem is harcoltunk már. Mindegy, fél órával előbb, vagy utóbb húzzuk ki. Nincs már por a torkán la most újból iszik ez a sokat tapasztalt bányamentő. A .eg- nehezebb perceket éli át újbóli — Tíz percet pihentem, amikor mellém állt az üzemvezető és azt mondta: — Jóskám mégegvszer métaj föl! Pióbáld meg! — Csak annyit mondtäfti, hogy fél óra múlva lenn lesz Pesti István. Nekiduráltam ma gam és megindultam. Elértem őt is. Míg élek, nem felejtem el. Eli az ember Érettem a hátán a szuszogást, Tudja, hogy milyen érzés volt az a pillanat? Nem tudom elmondani. Megcsókoltam a hátát és vittem magamma! le. Nem volt több erőm, csalt annyi, hogy kétszer elkiáítsam magam. — Él! Él! Aztán csalt arra emlékszem, hogy Tátrai elvtárs az én fejem csókolgatta, Sznopek meg oda rogyott mellém.. i A két hős mentőt pihenni küldték. Az én utam a klinikára vezetett azokhoz az emberekhez. akik visszajöttek az életbe. A folyosón a hozzá'.autózók vártak. A tolókocsm sorba jöttek a röntgen szobából. Fiatal arcuk már tiszta, érdeklődve tekintenek a várakozók felé. Amikor Pesti István kocsija haladt el mellettünk, felesége odatartotta kicsi lánykáját, hogy csókolta meg az édesapját. Olyan cseni lett a folyosón, hogy az ember szívverése is hallatszott. A kórteremben néma csend( Pesti mellett a felesége áll* csak nézi fiatal férjét. Gvön- gyi Istvánnak az arcát simogatja könnyes szemű asszonya. Mén József ágyúnál menyasz- szonva kulcsol ja'kezét szőri--íjra. Puskás Balázs sincs egyedül. Nincs egyedül egyikük sem. Akkor sem voltak egyedül, amikor majd tizenhárom órán keresztül feküdtek az orríős alatt. Harcoltak értük és visszahozták őket a - -ó paittól... Gazdagli IstvánA Szigetvári Cipőgyár azonnali belépésre keres gryor tics gépírvitf Illetményt a gyakori an évek számától függően folyósítunk. 102 „Testreszabott" társasutazások Csehszlovákiába A tavaszi idényben a különböző intézmények, vállalatok, üzemek, stb. dolgozóiból alakított csoportok számára különleges szakmai társasutazásokat szervez az IBUSZ Csehszlovákiába. Útvonaluk azonos valamelyik szokásos kiránduláséval, de a túra részvevői számára a rendszeresített programokon kívül különleges, az illető szakma szempontjából fontos és érdekes látogatásokat is szerveznek. Az első kirándulások most indulnak, az utolsóra pedig május elején kerül sor. Az ilyen társasutazások szervezése iránti igényeket március 15-ig lehet bejelenteni az IBUSZ-nál. meghaltak. Morogtam magamQítggatntztp it
