Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-04 / 53. szám

2 ftíAPIL^ tm. Náicim «. ' Ki mint él, ágy ítél — avagy nyugati §zeiii(anúli Magyarországról Táncos, zenésest A belügyi szervek kultúr- bizottsága ma este nagysza­bású műsoros estet tart »Ki mit szeret?” címmel. A tán­cos, énekes, zenés estet a Liszt Ferenc teremben tart­ják fél nyolc órai kezdettel. A műsoron ismert művészek szórakoztatják a közönséget. Lorencz Kornélia. Margaréta Petrovna, Géczy Éva. Mikes Lilla, Puskás Sándor és Macit Judit lép fel. A konferanszié szerepét Halász Tivadar lát­ja el. A színvonalasnak Ígér­kező műsoros est iránt igen nagy az érdeklődés. Ha az ember a nyugati saj­tóban a Magyarországról ké­szült riportokat és cikkeke! tanulmányozza, érzései kétség­telenül vegyes jellegűek, de végeredményben is — azt hi­szem, — tanulságosan érdekes, hogy mit írnak rólunk a nyu­gati sajtóban a szemtanúk. Igaz, hogy ezek az írások gyakorta nem tükrözik a hazai Valóság hű képét — mint a későbbi idézetekből ez majd kiderül. Igaz, hogy helyenként akad éppen elég vállveregető, lekicsinylő, sőt, ellenséges hang is, de nem egyszer a ne­vetséges feltételezés egy-egy cikk jellemzője. Mégis általá­nos jelenség, hogy a nyugati zsumaliztika korábbi mocsiko- lódását felváltotta egy mérsé­keltebb és tórgyilagosabb hangvétel, amelyre egyaránt jellemző az alapvetően ironikus magatar­tás, de a csodálkozó értetlen­ség is. Azt hiszem, hogy szinte va­lamennyi nyugati újságíró első magyarországi utazása egyfor­mán „kezdődik”. Azzal a szent és elszánt fohásszal indulnak a „vasfüggöny mögötti” Ma­gyarországra, mint ahogyan a megrögzött nagyvárosi ember nekifohászkodik egy sáros falujárásra. Bizonyításul íme talán egy idézet a tekintélyes francia Combaí-bói, amely röviddel ezelőtt közölté Louis Teissi ér­nék, a lap kiküldött tudósító­jának riportsorozatát — Ma­gyarországról. „Amikor * repülőtéren, be­szálltam a ntagyar légitársaság MALÉV JL—IS gépébe, elmé­letileg átléptem a vasfüggönyt. Mégis, ezt semmiből se lehe­tett észrevenni. A gyors és lté- nyelmes repülőgép nem külön­bözik az Európa felett szálló gépek többségétől. A légikis­asszonyok a legnyugatibb tí­pusú hölgyek voltak, kifogás­talanul csinosak egyenruhá­jukban, figyelmesek, csende­sek, A felszolgált ennivaló ritka finom volt. Semmi sem éreztette, hogy immár egy pro­letárállam világában va­gyok ..." Louis Teissier űr többnyire meghökkenve áll meg egy-egy magyarországi jelenség előtt, s magyarázatot „ki mint él, úgy ítél” alapon ad a Combat olvasóinak. i,... Az életstílus határo­zottan nyugati maradt, s an­nak is akarják.*.” — írja a nyugati riporter. Egyszerűen nem érti, hogy a magyarországi .életstílus“, a konstatált jólét — egy szo­cialista országban tömegjeiein- sóg. Végeredményben nem is értheti, hogy a szocialista épí­tés velejárója, célja az embe­rek anyagi és kulturális igé­nyeinek lehető legjobb kielé­gítése. Csodálkozva áll a zsú­folt fővárosi kirakatok előtt. Értetlenül bámulja a magya­rok „finom” és „nyugati” ele­ganciáját, a főváros modem és szakadatlanul nyüzsgő életét. „Úgy látszik — írj® a riport­sorozat egyik cikkében — a szocializmussal nem jár feltét­lenül együtt a polgári értékelj lebecsülése. Korántsem ítélik el a polgári kényelmet és szo­kásokat, hogy spártai aszkétiz- must állítsanak a helyeikbe. Ellenkezőleg, arra törekednek, hogy az egész népet hozzájut­tassák a sajátosan polgári anyagi, szellemi és életmód-, beli komfort örömeihez.,.” Teissier makacsul a „nyu­gati”, a „polgári” életstílus magyarországi jogfolytonossá­gát hangoztatja, s mint egyik fejtegetését befejezi: „..,Az elegancia sem kelt megütkö­zést, úgy fogadják, mint meg­nyugtató megvalósulását an­nak. amiről az egész nép ál- ■ modozik. És ez az álom sok -zempontból nézve lényegében >urzsoá álom....” „Ki mint él, úgy ítél” — tartja a magyar közmondás. A mai nyugati világ értékrendje szerint a jólét az szükségkép­pen burzsoá álom. A kénye­lem. az élet modern komfort­ba pedig szükségképp«« pol­gári „életstílus”. A modern kapitalizmusban a jólét nem jellemző a tömegek helyzeté­re, és az ottani „polgári élet­stílus” és a párizsi, külvárosi bádogvárosok „életstílusa” kö­zött természetszerűen óriási a szakadék. Mindez éppen annyira érthe­tő számunkra, mint a francia riporter számára érthetetlen a magyarországi helyzet. Hogy a magyarországi életstílus az nem a polgári kényelem jog­folytonossága, nem a nyugati „átmásolás”, hanem a modem, a szocialista ember természe­tes kényelme és életstílusa. Mindenesetre az a tény, hogy a francia újságíró, ha külsősé­gekben is, de meglátott vala­mit az új Magyarországból — azt hiszem, hogy örvendetes. Természetes, hogy a nyugati sajtó meglehetősen sok két­értelmű, és hiányos tájékozottságot bizonyító cikket is közöl ró­lunk. Hiszen aligha a valósá­gos tények alapján írhatta az egyik nyugati újságíró, hogy a magyarországi mántagazda- ságokban nincsen fejőgép és nincsen aratógép. A riportok és cikkek túlnyomó többsége azt bizonyítja, hogy a nyugati riporterek előtt teljesen össze- kuszáiódnak az élmények, a szocialista viszonyok gyakor­latát megkísérlik a burzsoá ideológia alapján megmagya­rázni — amiből természetesen káosz lesz. Mindenesetre egyre gyako­ribb az elismerő szó. B... Budapest változatlanul nemcsak egy része Európának, amit a vasfüggöny néha elfe­ledtet velünk, hanem euró- paias is — írja a svéd Alster- dal a Smolanda Folkblad-ban. — A budapesti éttermekben, kávéházakban és üzletekben az ember kényszerül elismerni, hogy nem törvényszerű, hogy a kellemesség eltűnjön a kol­lektivizálással. Vannak bizo­nyos emberi tulajdonságok, amelyeket ez sem befolyásol. Es a magyaroknak vannak ilyen tulajdonságaik ...” A másik csoport a „csodál­kozó”. A Stockholms Tidnin- gen munkatársa elámul amiatt, hogy a magyar fővárosban van „Mátyáspince”, és hogy ebben az étteremben milyen nagy a forgalom. Szerinte meglepő, hogy éppen olyan nagy a forgalom, mint a stock­holmi éttermekben. A másik a magyarországi lakáshelyze­ten csodálkozik, s mint írja a Smolanda Folkblad-ban — „...a színvonal nem rossz a nevetségesen alacsony lakbér­hez képest... Egy dolgot a nyugati kollégák azonban jó. lenne, ha tanulnának Weiner Tibortól, Dunaújváros építé­szétől: elkülönítette az ipart a A Dráva felől enyhe délnyu­gati szellő simogatja végig a látszólag még java téli álmát alvó lugi és gyótai erdőt. Fűz­fa, sombokor nagyot lélegzik, s erre a sóhajtásra egyszerre kipattan a barim bolyhos bim­bója. A hóvirág fehér csen- getyűje, som sárga virágocská- ja titokzatosan összemosolyog a téli avar közül kikandilcáló primulával. Valami nagy dolog van ké­szülőben. — Jön a tavasz! S csakugyan! A napsugár­ban csillogó nedves rétek, to­tyogók felett vidáman csipong és kiáltoz az imént érkezett bibié. Az örvösgalambok is megjelentek a Gerenda hatal­mas tölgyein s a Gyóta, Palaj tüskés, galagonyás-ltökönyes fiatalosai felett alkonyatkor hosszúcsőrű, groteszk, imboly­gó árnyak jelennek. meg: „Kvorr-kvorr, pszszt-pszszt”! Újra itt vannak az erdei szalonkák! Amikor így március elejetájt azok az „enyhe földközi-ten­geri légtömegek” eljutnak hoz­zánk s megüti szimatunkat az a hódító, tavaszi „földszag”, az eső-tócsákban nagy, kövér földi giliszták húzzák kanyar­gó Csákjaikat s az országuta­kon megye!ennek a hosszúfa r- kú barázdabillegetők, a vérbeli vádász fogja puskájat s indul s&shoKkA-kúzásm. város többi részétől egy-egy kilométer széles zöld övezet­tel ...” Ritka ma már az olyan „balfogás“, mint amit Margit Peresen az örebro-Kuriren-besn elköve­tett A magyar színjátszásról és a mai .magyar rapszódia” ösz- szefüggéséről írja: „Medgyessi Máriának hívják manapság a legmegbecsültebb filmcsillagot, akire a főszere­pet bízták az új propaganda filmek egyikében. Szenvedé­lyes szerelmi história, amelyet Barsi Bélával forgattak, ö a brutális partner (?) A film fo­gadtatása mégis egy árnyalat­nyit hűvösebb volt « pre­mieren (a Duvadról van szó — a szerk.), ahol a szép Máriát bemutatták, aki nem párt­tag...” Mosolyogni való tárgyi bak­lövés és még mosolyogndvalóbb furcsa következtetés — a film mondanivalója és a művésznő pártonlcívülisége között. Mindezek természetesen csak kiragadott szemelvények a nyugati sajtó legutóbbi ma­gyarországi híradásaiból, csu­pán mozaikok. De a kép egé­sze is azt bizonyítja, hogy a nyugati zsurnalisztika megpró­bál közeledni a tárgyilagosabb magatartáshoz, amely persze, még nem lehet egyenlő azzal is, hogy értik mindezt, ami itt van Magyarországon. Ma már ritkábban mocskolódnak, a ka­ján kodásból is iróniába eny­hültek, és jelenlegi magatar­tásukra a csodálkozás a jel­lemző. A lényeges az, hogy legtöbb­jük barátságosan ismerkedik Magyarországgal a hajdani „tschikós pusztával”, amely­ben „csodálatosképpen” meg lehet lelni a „modem életstí­lust”, a „jólétet”, az „udvarias­ságot” és mindazt, amiről még ma is azt hiszik Nyugaton, hogy a polgár privilégiuma. Thiery Árpád --------------­O sztják a műtrágyát a pécsi gyümölcs­termelőknek Március 7-én délután négy órakor tartja vezetőségválasztó ülését a nemrég alakult Pécsi öszibaracktermelő Társulat. Ez alkalommal dr. Horvai Vik­tor tart ismertető előadást a forgalomban lévő növényvédő szerekről és az időszerű nö­vényvédelemről. Már itt össze­írják a termelők műtrágya ás védekezőszer igényeit. Csü­törtökön pedig át is vehetik az igényelt pétisót, szuperfosz­fátot, káliumot és kvasszia-t. Tájékoztató az idei Budapesti Ipari Vásár előkészületeiről Szombaton a Budapesti Ipari Vásár városligeti központjá­ban Kelemen Lajos, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságá­nak elnökhelyettese, a vásár­bizottság elnöke tájékoztatta a sajtó képviselőit a májusi nagy ipari seregszemle előkészüle­teiről. A vásárra eddig huszon­négy országból jelentkeztek ki­állítók. — PÉCSETT a legutóbbi statisztikai felmérés szerint a KISZ alapszervezeteknek 13 392 tagja van. Az elmúlt évben a városban a KISZ- tagok száma 4359 fővel növe­kedett. Országszerte megkezdődtek az előkészületek a Nemzetközi Nőnapra Változatosnak, eredmények­ben gazdagnak Ígérkezik az idei március 8-a, a Nemzetközi Nőnap. Az ünnepségek előké­születei már mindenütt meg­kezdőditek; a gyáraikban, a föl­deken és a hivatalokban most a férfiak készülnek arra. hogy színvonalas műsorral, ünnepi előadásokkal bensőséges meg­emlékezéseken köszöntsék a lányokat, asszonyokat Csaknem mindéin nagyobb városban ünnepi gyűlésen em­lékeznek meg a Nemeztközi Nőnap hagyományairól, jelen­tőségéről, s számos helyen ser kerül a tsz-asszonyok es üze­mi dol@ozónők találkozójára iß. MEGJÖTTEK ÚJRA! Ez a kedves vándormada­runk tavasszal és ősszel csak néhány hétig vendégeskedik erdeinkben és érkezése mégis mindig megdobogtatja az iga­zi vadászszívet. S miéri? Mert rejtélyes, kiszámíthatatlan, szeszélyes a madárvilág eme elegáns kis primadonnája. S mi kell más a szenvedélyes Nimródoknak?! Délről, a Földközi-tenger partvidékeiről, szigeteiről ér­keznek hozzánk s vonulnak északabb, hegyvidéki költő- helyeikre. Mikor, hogyan ér­keznek? Éjjel vagy nappal? Csoportosam, egyenkint? Egy- tömegben vagy folyamatosan? Ma sem tudjuk biztosan, pedig sokan vagyunk, akilc évtizedek óta figyeljük, tanulmányozzuk őket. Nagyon kevés vadászem­ber van,,aki találkozott vonu­lásban levő szalonkával. Tavasszal a hajnali, esti hú­zás egyúttal nász-repülés is. Főleg a szerelmes kis kakasok keresik párjukat. A kakas a tojótól külsőleg nem külön­böztethető meg, ellentétben a madárvilág túlnyomó többsé­gével, így vadászaidnál a to­jók: egy része is áldozatul 'Sik. Az így okozott veszteség azonban a vonuló tömeghez arányítva elenyésző. Kétségtelen, hogy a húzáson lőtt szalonkák legnagyobb ré­sze kakas. A korrogva repülő is kakas, valamint — ha töb­ben repülnek egymásután, — a hátsók is kakasok. Ami bokrászó vadászatukat illeti, az egyik legnehezebb, legszebb és nagyon is sport­szerű vadászati mód, a vadá­szat egyik ..magasiskolája”! öreg barátommal, — mint minden tavaszon eddig, — ott állunk ff mecseki fiatalosban. Alkonyodat. Az esthajnalcsil­lag hunyorog már a szürkülő égbolton. Fácánkalsas dürrög még magáról megfeledkezve néhányszor. Mint a dob, pereg a szárnya. Aztán elcsendese­dik. Néhány elkésett feketerigó ideges röpte, zajongása zök­kent ki a csendes figyelésből. A vákúton, — mintha jó gu­mitalpú cipője lenne — szel- lemszerűen oson át egy kopott- bundás, lomposfarkú csavargó éjjeli cserkészetére. A rigók azért észreveszik s riadtan rá- pörölnek. A nyiladékon ide-oda libbe­nő bogarászó bőregérnek már így un k gyümölcslevet l Mindig úgy tud­tam, hogy az alko­hol öl, butít, nyo­morba taszít. így hirdették ezt a pla­kátok, de nem he- deritett rájuk senki. Végre rájöttek, hogy okos hírveréssel az alkoholmentes üdítő italok fogyasztására keü buzdítani a né­pet. Elvonó kúrák Tnelyett gyümölcslé­fogyasztásra keU rá beszélni a szenvedé lyes lumpokat. Utó­végre a valódi gyü­mölcslé üdít, táplál. Nem elég csak az éttermekben, kávé­házakban az asztal­ra tenni az édes tto­két, rá kell beszél­ni az embereket azok elfogyasztásá­ra is. Ezért tart a TIT előadásokat: „Értékes élelmisze­rünk: a gyümölcs­lé” címmel, s ezért vannak tele bolt­jaink értékesebbnél értékesebb belföldi és külföldi gyümölcs levekltel. Az erős pmpagan da hatására eltökél tem, hogy nyakam­ba veszem a várost. Az ilyen influenza- járvány idején cél­szerű, ha az ember vitaminpótlásként gyümölcslevet iszik. A Bem utcai hús- bolt hatalmas kira­katában feltűnő táb a hirdeti: Üdítőita­lok. Nem tudom, bent a boltban mit értenek üdítő ita­lon. A táblai kiírás mellé rakott üvegek, aligha szolgálhatnak jó reklámul. A ki­rakat ugyanis üdítő italok helyett zsú­folva van ecetes cse resznyepaprikát tar talmazó üvegekkel, melyeknek egyhan­gúságát az előtérbe helyezett Vénusz- étolajüvegek szakít­ják meg. Minthogy Vénuszt ebben a for májában nem szere­tem, ezért másfelé néztem gyümölcslé után. Az egyik Kossuth utcai csemegebolt­ban hatalmas ha­lom TAOHO nevű ananászlé mosoly­gott felém. A kiszol gáló kislány is na­gyon dicsérte: Ku­bából került hoz-» zánk, nagyon olcsó, csak 2,80 az ára, vitamindús, nem leszek influenzás, stb. Közben kelle­mesen rámUacará- szott. Nem tudom, miért kuncogott még akkor is, m kor a négy doboz TAO- RO-t becsomagolta. Mindegy. Fizettem, hazavittem a TAO- RO-t. Otthon nagy ne­hezen felfedtem a doboz tartalmú* Ki­tűnő zamatú, aro­más itóka volt a hu bei ananászlé. Ta­lán ennek köszlmhc tem, hogy nem let­tem influenzás. Sze­rettem volna meg­tudni, hogy a ku­baiak miként neve­zik az ananászlét. Ezért az „ANA- NÁSZLE” magyar felírást letéptem az eredeti spanyol szö­vegről s végre meg­tudtam, hogy a ku­baiak miért élvezik annyira az ananász­levet. (T. Sz.) i— „G1CCS A FILMBEN” címmel előadást rendeznek a városi Művelődési Ház ifjúsá­gi klubjában március 8-án es­te fél 7 órai kezdettel. Elő­adás után a „Vigyázat, má­zolva” című filmet vetítik le. — 15 KÜLÖNBÖZŐ SZÍNŰ anyagból készít divatos tava­szi kosztümöket a Pécsi Álla­mi Áruház konfekció üzeme. <— ÖTVENKÉT műszaki ve­zető beosztású dolgozó vesz részt a lipcsei tavaszi vásá­ron március 6 és 12-e között a Baranya megyei tanács ipa­ri osztályához tartozó üze­mekből, — KORSZERŰ olajtüzelésű berendezéssel látták él a har­kányi sütőüzemet. Az újon­nan félszerest berendezéssel március 5-én kezdik meg a sütést. — 220 EZER forint»s költ­séggel korszerű fürdőt és yéb szociális létesítménye- t építenek az idén a Bara­nya megyei Építőipari Egye­sülés dunaszekcsői cement­üzemébe*. — 200 EZER forintos költ­séggel korazerűáítik a Pécsi Húsipari Vállalatnál működő húsipari állatorvosi ellenőrző szolgálat laboratóriumát másodszor ugróm be, felé kapva a puskát helyettesítő fütykösömet! „Tiró.1”* kiáltom önkéntele­nül, amikor a következő perc­ben alacsonyan, hangtalanul, mint a fecske átvág felettünk az „első”! Est bizony jói eltoltak vol­na! De most hallom ám messzi­ről, folyton közeledve a titok­zatos, semmivel össze nem té­veszthető hangot: Kvorr-kvorr, pszt-pszt! Aztán megjelenik a még derengő nyugati égen a tün­dérmadár! Imbolyogva, puha, bagolyszerű számycsapások- kal libben át fölöttünk. A szívem megint a torkom­ban kalapál! Hát sosem múlik el ez a vadásziás. ami az „el­ső” alkalommal újra és újra elkap? Pedig már 50 éve le­sem őket! De sokat koptattam a bakancsot ezért a néhány perces randevúért! Aztán lassan besötétedik, mind több és több csillag gyűl ki az égen, de mi csak állunk, hallgatózunk, nem a karózik a hazamenés! Ismét tavasz van! Itt van­nak újra az erdei szalonkák! VÄRADY GÉZA • Tiró —1 ..Tire haul” Lijj ma- \ ttasrt* A repülő veti jelzése közis- | meri aadisi kifejezéssel. 1 — ORSZÁGOS erőművi an­kétet rendez Pécsett az Ener­giagazdálkodási Tudományos Egyesület június 8-án és 9-én, Az ankéton előadást tart: dr. Lévai András, a műszaki tu­dományok doktora, Kossuth- díjas egyetemi tanár, minisz­terhelyettes, dr. Hajdú Ele­mér az Erőmű Tröszt főmér­nöke és dr. Zettner Tamás, a műszaki tudományok kandi dátusa, a Pécsi Erőmű fő­mérnöke. — „SOPRON”, ^Az egyen­lítő körüli népek élete”, „Az ősember műrészét«” és a „Jég revü" című kisfilmeket mu­tatják be a március 7-én 18 órai kezdettel a Bartók Klub­ban megrendezésre kerülő művészeti klubesten, — MA TARTJÁK meg a Steinmetz Miklós kulturális szemle keretéiben a körzeti be mutatókat Diósvisaűón, Ber- kesden, Kovácshidón és Sdk- lósraagyMuban. Hivatalos nyeremény­jegyzék a lottó kilencedik játékhetéről A 9. játékhétre beérkezett 4 607 403 darab lottószelvény, öt találatos szelvény nem volt Négy találatot 21 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 1G4 550 forint Három találatot 2264 fogadó ért él, a nyere­ményösszeg egyenként; 763,75 forint A két találatos szelvé­nyek szúrna 79 728 darab, ezek­re egyenként 21,67 forintot fi­zetnek. • —* A PÉCSI Gépipari Tech­nikum (Szakiskola, Felsöipar- iskoia Igazgatósága kéri az is­kola volt tanítványait — az intézet fennállásának 50. év­fordulójával kapcsolatban — közöljék haladéktalanul című_ két Írásban, vagy szóban az iskola igazgatójával. Közöl­jék egyúttal ismert osziály- társaik címét is. — A „JELENKOR” szerzői c. irodalmi estet március 12- én, hétfőn este 7 órakor ren­dezik Pécs város Művelődési Házában (Déryné u. 18.) Be­vezeti Szabó Ede, az „Uj írás” főszerkesztője. Közreműköd­nek: Koppány Miklós, Med- gyesi Mária, Szabó Ottó, Tán- ezos Tibor, a színház művé­szei. — Jegyelővétel az írók Könyvesboltjában és a Műv. Házban. — MÁRCIUS 24—25-én Pé­csett rendezik meg az ipari tanulók művészeti csoport iá­nak területi bemutatóját, me­lyen Baranya. Tolna, Somogy és Zala megyéből érkeznek e résztvevők. I

Next

/
Thumbnails
Contents