Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-31 / 76. szám

*962. MÁRCIUS 31. KA£»B.€» 3 Szocialista bányászbrígádok és néhány aktuális probléma Gyakran írunk a szocialista omkabrigádok termelési edményeiről, munkájukról, étűkről. Szembetűnő az a jlődés, amelyet a szocialista mért küzdő kollektívák óle­ben tapasztalhatunk. Élen .mák a 'termelésben, szak- lailag és politikailag, erköl- dleg és az emberiesség tekin- tében nagyot haladtak előre, aek a tényék mégsem azt lentik, hogy a bányász szo- alisita brigádoknál nincsenek •oblémák. Mindjárt az első tón hiba, hogy kevés a fejtési csapatok űzött a szocialista brigád. Miért? Nem is annyira az ruberek hibájából, hanem a lunkahalyek adottságaiból folyólag. Mit mutatnak a té­rek? A bányász szocialista -igádok között a fejtésdek ’ánya alig érd el a 2—3 szá- ilékot, pedig ők dolgoznak a izóncsíaita első vonalában”, zzal magyarázható ez, hogy a íjtésd munkahelyek válrtozá- linál gyakran megváltozik; a :tszám is, és az embereket szétszórják” más-más csapá­ikhoz. így nehézségibe ütkő- :k a vállalás teljesítése és an- ak megbízhaitó értékelése, [ás a helyzet az előváj ásd és íltárási csapatoknál, ahol a itszám kisebb és adott, bár- ilyen munkahelyről legyen szó. E téren csak úgy lehetne egbízható vállalást tenni, ha fejtési csapatoknál a törzs- irda állandó lenne és azok indig együtt maradnának, _s szocialista címért küzdené- ;k egész év folyamán. Eset- g azon is lehetne gondólkod- , hogy milyen megoldások­at tudnák a „vándorló” dol- azók vállalásait beépíteni a irzsgárda vállalásai mellé, tindenesetre a régi gyakorlat ;m tartható fenn, mert több ■jbési csapat indult már a iocia!Wtá címért folyó ver- snyben, de mire elérkezett a értékelés ideje, nem tudtak >nkrét tényeket felsorakoz- btni, mert az induló kollektí- i tel jes egészében kicserélő- >tt. A vállalások gyakorlati kd- Ltelezése között is található éhány probléma. Egyik ilyen társadalmi munka, amely yakran íem társadalmi munka, hanem pótműszak. ársadalmfi munkára igen Je­sntős vállalásokat tesznek a rigádok, sok esetben 60—70, it, 100 óra munkát vállalnak ijenként. S mát csinálnak? A omlói Béta-aknán az a gya- oriat, hogy vasárnaponként ^szállnak a bányába és ott ülönböző vágatfenntartásd lunkálatokat, anyagok össze- zedését és ehhez hasonló unkákat végeznek. Ilyen kö- ilmények között előfordul, ogy a csapatok a saját mun- aterületükön, vagy éppen rás munkaterületen azokat a unkákat végzik él, amelye- et a rendes munkaidőben az lő írások megkövetelnek és melyet el kellett volna a ki- izetett munkabérért végezni. ',z nem nevezhető a „legtisz- ibb” társadalmi munkának. Az igazi társadalmi munka alamiben eltér ettől a pót- lűszakszerű munkáktól. Sok nás terület van, ahol haszno- I ítani lehetne a brigádok öfn- | :ént vállalt társadalmi mun- ;aóráit, akár parképítés, gyer­mekjátszótér építés, akár pe- iig a patronált termelőszövet- cezet segítésében. Megalapozatlan és „furcsa“ vállalások :özé sorolható némely brigád­jai a balesetek megszűnteté­sére, vagy csökkentésére tett felajánlás. Ugyancsak az egyik komlói bányaüzem kollektívá­ja vállalta, hogy a meghatá­rozott időszakban nyolc napon túl gyógyuló baleset nem lesz, három napon túl gyógyuló baleset pedig „csak kettő” lesz. Még nem érkezett él az értékelés ideje, de mi törté­nik, ha ezt a vállalásit valami keresztülhúzza? Nyilván nem kapják meg a szocialista cí­met. Lehet-e ilyen vállalást tenni? Aki ismeri a bányát, az ottani munkakörülménye­ket, az ilyen felajánlást nem tehet. Talán helyesebb lenne, ha arra tennének vállalást, hogy a balesetek előidézésében szerepet játszó technológiai „kihagyásokat” szüntetik meg, hogy a gépeket, szellőzőberen­dezéseket az előírásoknak megfelelően karbantartják és éppen ezen keresztül teszik biztonságosabbá munkájukat Érdekes vállalások közé sorolható az egyik István-aik- nad brigád felajánlása. Min­denkire kötelezően vállalták, hogy elvégzik a „Bányászaka­démiát”. Ez rendben is lenne, de a félkészülltséig emberét vá­logatja, s éppen abban a bri­gádban van egy csillés, aki analfabéta, se írni, se olvasni nem tud. Mégiscsak helyesebb lett volna, ha először megta­nul írni és olvasni, s majd csak utána végez „akadémiai szinten”. Ilyen vállalásoknál nem szabad sablont alkalmaz­ná az egész kollektívára. A színvonal ne csökkenjen! Mivel a szocialista címet nyert brigádok évek során jelentő­sen élőre lépitek, azt várná az ember, hogy követelményeik is magasabbak, mint mondjuk az indulásnál. Néha fordított a helyzet. Az István-aknai Moór Ferenc szocialista bri­gádja már az indulásnál be­kapcsolódott a versenybe és háromszor nyerte el a megtisz­telő címet. Most negyedszer indultak „harcba”, de van egy kis szépséghiba vállalásaik­ban, mert három évvel ezelőtt sokkal magasabb célokat való­sítottak meg mint most. Nem lehet jellemző egyetlen szocia­lista brigádra sem, hogy a ne­gyedik cím elnyeréséért még annyit se tegyen, mint az első­ért! A műszaki vezetés is tegyen vállalást! Ez volna a következő problé­ma. Miit mutat a gyakorlat? A brigádok megteszik felajánlá­saikat, hogy milyen területen kívánnak javítani, miit akar­nak elérni a féléves vagy egész éves időszakban; A mű­szaki vezetés ismeri a céljai­kat, papíron „patronáló” is akad, de a gyakorlatban nem igen mennek ennél tovább. Előfordultak már olyan esetek, hogy a brigád éppen a mű­szaki intézkedések elmaradá­sa miatt nem tudta teljesíteni vállalását. Helyes lenne, ha a műszakiak, de az üzem mű­szaki osztálya alaposabban megvitatná a kollektívák problémáit és maga is válla­lást tenne annak elősegíté­se érdekében. Azok a vállalá­sok nem csupán egyéni érde­keket lendítenek előre, hanem éppen az üzem és ezen keresz­tül a népgazdaság érdekelt Csak néhány problémát mondtunk el. Ennél több is található és főként az egyedi problémák a gyakoriak, ame­lyeket külön-külöm kell orvo­solni. S ezek a kirívó esetek nem csupán a szénbányászat­ban dolgozó brigádok problé­mái, hanem megtalálhatóak más üzemekben és gyárakban te. A rajtuk való segítés, a velük való foglalkozás nagyon időszerű és fontos feladat. Gazdagh István Világhírű zenészek a mecseki nyár nyitó hangversenyén A mecseki nyár nyitó hangversenyén június 27-én világhírű zenészek vesznek részt. Aldo Priano olasz kar­mester vezényel, közreműkö­dik: David Wilde angol zon­goraművész, az 1961. évi Liszt —Bartók zongoraverseny első díjának nyertese. A nyitóhangverseny ünnepi műsorán szerepel Vivaldi: Concerto Grosso, Beethoven; Esz-dur zongorahamgverseny és Mendelssohn: Olasz szim­fónia. Bővítik a sikondai éjjeli szanatóriumot Tavaly ezer bányászt kezeltek a szanatóriumban — Az 1961-ben megkezdett bővítésre 4 millió 800 ezer forintot költenek 30—40 ággyal nő a szanatórium férőhelyeinek száma A Komlói Szénbányászati Tröszt szakszervezeti bizottsá­ga nagy gondot fordít a bánya­munkások gyógykezeltetésére, amelynek egyik igen alkalmas formája a Sikondán levő éjje­li szanatórium. A sikondai szanatóriumban elsősorban a mozgásszervi betegeket keze­lik, de nagyon sok légzőszerv!, szív és vérkeringéses betegsé­gekben szenvedőt is kezelnek. Az elmúlt két esztendőben pontosain kétezer bányászt utalták be a sikondai szanatóriumba. A beutalt betegek nagyobb ré­sze gyógyult állapotban, je­lentős részük pedig javult állapotban hagyta el a sza­natóriumot. A szanatóriumba beutal* bá­nyászok költsége naponta meghaladja a 73 forintot. A szanatóriumot tavaly to­vább bővítették, sőt, a munká­latok egy része még ma is tart. összesen 4 millió és 800 ezer forintot költenek a bő­vítésre és korszerűsítésre. Az új épületben fürdőmedencé­ket, laboratóriumot, röntgent és fizikotherápiáit helyeznek el. A meglevő épületben fel­szabaduló helyiségeket beteg­szobákká alakítják át, s így a jelenlegi 80 ágy helyett 100— 120 ágy áll a beutaltak ren­delkezésére. A fejlesztés során jelentősen növekszik az intézet felszere­lése. Különböző műszerekre és berendezé­sekre eddig 500 ezer forintot fordítottak, s nemrégiben beszereztek egy új röntgen- készüléket is 190 ezer forint­ért. A kórházakból kikerülő és táppénzes állományba helye­zett bányászok részére még a tavalyi esztendőben felállítot­ták az úgynevezett fektetóosz- tályt. Itt utókezelést kapnak a táppénzes betegek, amely­nek az eredményeképpen csök­kent a keresetképtelenség ide­je, máved a betegek hamarabb meggyógyulnak és mehetnek dolgozni. Az újabb bővítés még több bányásznak teszi le­hetővé, hogy a nappali mun­kája után az éjszakákat gon­dos kezelés és ellátás mellett a sikondai éjjeli szanatórium­ban töltse. Jó munkaszervezéssel behozható az időjárás okozta lemaradás A tavaszi munkákról nyilatkozik Baracs József megyei főagronómns A havas március, a kései tavasz közel egy hónap kiesést okozott a koratavaszi munkák­ban. A jó idő beköszöntővel így bizonyos munkatorlódásra számíthatunk. Megkérdeztük Baracs József elvtársat, a me­gyei tanács főagronómusát; milyen mértékű a lemaradás és a sok fontos munka közül melyik kerüljön az első helyre a sorrendben? — Az elmúlt év hasonló Idő­szakában harmincezer holdat már elvetettetk; Baranyában. Növeli a gondot, hogy később lesz zödditaikarmiány s így bi­zony gondosabb takarmány- gazdálkodásira kényszerülnek a tsz-eik. Az idén egy hónap alatt kell elvégezni ugyanazt a munkát, amelyre tavaly két hónap állít rendelkezésre. Ag­godalomra azonban nincsen Ok, hiszen a szántásban pél­dául lényegesen kedvezőbb a helyzet, mint 1961 tavaszán. Míg tavaly márciusban száz­ezer hold volt szárítatlan, ad­dig most csalc huszonötezer hold vár felszántásra. Elegen­dő idő állt rendelkezésre s így jól sikerült a gépjavítás is. tfyfy twz tanulságai Erdőgazdaság raktárában anyagmozgatás, fel- és le­terhelési munkálatokhoz lehetőleg NYUGDÍJAS EGYÉNEKET felveszünk, nem folyama­tos. hanem egyes napokon végzendő munkára. Jelent- i kezes: Majláth u. 29. 199 A szabóműhely a tűz eloltása után. A másik, ami még sokkal fontosabb tanulság, hogy az üzemeknél, vállalatoknál a tűz rendészeti előírásokat be kell tartani. Bizony a Minőségi Ru­házati KTSZ-nél ezt sem tar­tották be. Sok tűzveszélyes anyagot tároltak a szabászmű­helyben, többet, mint ameny- nyit á szabályok megenged­nek. Egyik tényezője volt ez is annak, hogy a tűz hamar elha­rapódzott, s nagy értékű kárt tudott okozni. Amint azt megírtuk, a tüzet Mágocsi Gergely szabász gon­datlansága okozta, aki bekap­csolva hagyta a 800 wattos vil­lanyvasalót. De vajon csak egyedül ő okolható? Hiszen még a kötelező tűzrendészen oktatást sem tartották meg a KTSZ-nél. Talán, ha ilyen oktatáson résztvett volna, eszé be jut, hogy áramtalanítsa a villamos berendezést, mielőtt eltávozik. A tűz okának kuta­tásánál az is kiderült, hogy a villanyvasaló alátétje sem meg felelő: egy tűzveszélyes fával bélelt bádoglemez. Az áttüze- sedett lemez hamar meggyúj­totta a fabetétet, s utána izzás­ba hozta az asztalt is. Ha hő­szigetelő anyagot alkalmaznak alátétként, akkor talán nem is keletkezett volna tűz, hiszen a takarítónő, amikor eltávozott, a főbiztosítékot — állítása sze­rint — kikapcsolta. Szabálytalanságok sorozata okozta a tüzet, s lehet, hogy évek óta senki sem törődött itt a tűzrendészen előírások­kal, mert nem történt baj. De ebből az a tanulság, hogy so­hasem szabad megfeledkezni ezekről, mert csak így vehet­jük elejét a vörös kakas pusz­tításának. cel a riasztás után már a hely­színen volt és sikerült még mintegy 500 ezer forint értékű anyagot megmenteni. A házban lakók egyike vette észre a veszélyt, s ahelyett, hogy azonnal jelezte volna a tűzoltóságnak, felkeltette a szomszédját. Még ekkor sem értesítették a tűzoltókat, s nem is próbálták megakadályozni Jobb a tagság munkaikedve, hozzáállása, amely egyik leg- fontoeabb előfeltétellé a jó munkavégzésnek. Lényegesen több erő és munkagép van a tsz-eknél mamit tavaly, ame­lyek segítségével meg keU ol­dani a problémát, hiszen a tsz-éknek a betervezett és le­szerződött vetésterveiket mara­déktalanul teljesíteni keli. Milyen feladat vár a közös gazdaságokra a vetés megkez­dése előtt? — A vetést előkészítő mun­kák közül legfontosabb a vető­mag biztosítása. Ez általában időben megtörtént a termelő­szövetkezeteknél, csupán vető­burgonyából nincs elegendő. Meg kell érteniük a termelő­szövetkezeteknek, hogy a bur­gonya vetésterülete ebben az évben sem csökkenhet me­gyénkben. Ahol nem rendel­keznek megfelelő vetőgumóval a betervezett közös területre, ott fogjon össze a tagság. Akár készpénzért, akár köl­csönként az újból történő visz- szatérítés mellett, de minden­képpen adják össze a tagok a szükséges vetőburgonyát. Amint a talaj megszikkad, he­lyes táblánként végignézni, megvizsgálni a határt és azo­kat a földeket előkészíteni, ahova a legkorábban vetendő növények magvai kerülnek. Soronkívül kell előkészíteni a talajt azon a hatezer holdon is, ahol az idén vegyszeres gyormirtás lesz a kukoricá­ban. A növényvédő állomás gépei rövidesen kezdik a mun­kát és idén sem fordulhat elő, hogy a permetezőgépek mun­káját a késlekedő talajmiuhka akadályozza. A szántásnál óvatosabbnak kell lenni, mint az ősszel. A szalonnás talajt nem szabad szántani, mert úgy tönkremegy, hogy egész évben érezteti káros hatását. Érdemes várni egy-két napot, míg megszikkad a talaj. Mindig a helyi adottságok döntsék el mindenütt, milyen vetőelőkészítő munka szük­séges. A talajművelő gépek kombinációjának — tárcsa, gyűrűshenger, simító, kultivá- tcxr — gondos beosztása az agronómusok legfőbb felada­tai közé tartozik. Lehetőleg ne szántsanak újra őszi mély­szántásé talajokat. Ha a föld mégis kigyomosodott, kultivá- torozással, tárcsával lehet gyomtalanítani. Tartsák min­denütt szemelőtt, hogy minél jobban takarékoskodni kell az­zal a vízmennyiséggel, amelyet a talaj télen összegyűjtött. — Milyen körülményeket vegyenek figyelembe a terme­lőszövetkezetek a munkák sorrendjének kialakításánál? — Felsorolhatnánk az összes koraitavaszi vetést, hiszen va­lamennyi nagyon fontos, hogy mielőbb földbe kerüljön. A talaj állapotától függően azon­ban lehetőleg elsők közt kell vetni a borsót és a mákot. A mékvetés tervteljesítése nép- gazdasági szempontból a gyógyszeripar miatt fontos, a bonsó Pedig ameüetti hogy kedvelt élelmezési cikkünk, az egyik legfontosabb fehérjeta­karmányunk is. A borsók kö­zül lehetőleg a kifejtő borsó­kat kell először vetni. Sor­rendben a kora tavaszi árpa vetése következik. A takar­mányozási szempont mellett azért is lényeges, mert a sör­gyártás alapanyaga és az sem közömbös, hogy lesz-e elegen­dő sör a nyáron. Ugyancsali várja az ipar, hogy máelőbfc földbe kerüljenek a rostlenek. A koratavaszi kalászosok után amint lehet, vessék a lucernát és vörösherét. Itt a cukorrépa vetés ideje te, de elkésve nincsen, mert más években is március végén, április elején szokták megyénkben a répát vetni. Természetesen a vetések mi­előbbi befejezése mellett nem szabad megfeledkezni az őszi gabonák fejtrágyázásáról sem. Helyes ha felülvizsgálják az őszi vetések állapotát és ahol felfagyás mutatkozik, amint az idő engedi, azonnal elvég­zik a hengerelést is. — Behozható-e a kedvezőt­len időjárás okozta lemaradás? — Véleményem szerint szer­vezett munkával, amennyiben a további időjárás lehetővé te­szi két hét alatt behozható az eddig mutatkozó lemaradás. A burgonyát, kukoricát, stb. utána már a szokásos időben vethetjük. Természetesen a gépek mellett nélkülözhetetlen a lófogatok használata, hiszen azok már akkor is megkezdhe­tik a munkát, amikor a gép még nem mehet rá a földre. Nemcsak a gépállomásokon, de a termelőszövetkezetekben is helyes lenne, ha két vagy nyújtott műszakban dolgozná­nak a traktorosok, hogy min­den alkalmas órát, minden gépkapacitást megfelelően ki­használhassanak — fejezte be nyilatkozatát Baracs József. Bánáti rzlifigeí, zoltelnit és cirfandlit fefepiíenek a w- gyolili íeriiíefen a megye sz-ei A Szőlő, Gyümölcsültetvény Tervező és Kivitelező Vállalat pécsi kirendeltsége a tél folya­mán 5 millió szaporításra al­kalmas sima szőlővesszőt vásá­rolt fel a tsz-ektől és a szőlős­gazdáktól. Mivel a közeljövő­ben több ezer hold vár telepí­tésre, minden szaporításra al­kalmas szőlő vessző begyűjtésé­re szükség van. Baranyában a jövő hónap közepéig összesen 8 millió sima vesszőt szeret­nének felvásárolni, hogy idő­ben kiadhassák a tsz-eknek gyökereztetésre. A megye tsz-ei az őszi és tavaszi szőlőtelepítésekhez ez idáig 103 hold telepítéséhez elegendő oltványt vittek ki. Legnagyobb területen olasz rizlinget, bánáti rizlinget, zöld szilvánit, cirfandlit és opor- tót telepítenek majd a nagy­üzemi gazdaságnJg, Mint már beszámoltunk róla, a Pécsi Minőségi Ruházati KTSZ szabászműhelyében gon datlanságból tűz keletkezett. Az ügyben lefolytatott vizsgá­lat megállapította, hogy 174 560 forintnyi érték lett a tűz mar­taléka. A tűzoltóság négy perc a tűz terjedését, hanem a leg­közelebbi rendőrőrsre siettek s igy több mint háromnegyed órás késéssel kezdődött az ol­tás. A tűzjelzésre bármelyik telefonkészüléket igénybe lehe tett volna venni, akár nyilvá­nos, akár magán vagy válla­lati legyen az. Ilyen esetben mindenki köteles rendelkezés­re bocsátani a telefont. Első és legfontosabb, hogy a tűzről mindig a tűzoltóságot értesít­sék először. Egyik tanulsága ennek az esetnek, hogy a lakosságot job­ban kell tájékoztatni a tűzjel­zés módjáról, az ilyenkor teen­dő legfontosabb feladatról.

Next

/
Thumbnails
Contents