Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-28 / 73. szám

MÁRCIUS 88, kiaplö 5 A brigádok és a becsfiletpénztár Bácsi Imre, az Előre-brigád tagja felveszi a fizetését a be- •sfiletpénztáxbóL öt brigád küzd a szocdalsrta brigád címért a Mohácsi Bú­torgyárban. Két brigád vállait védnökséget árva vagy fel­írva gyerekék felett. Az Előre- és a Törekvés-brigád jutalom- eeztáskor mindig kedveskedik valamivel a „gyerekednek”, a brigádtagok eljárnak az iskoláiba, érdeklődnek előmenetelük iránt és a tanulásban segítik őket. Ez már a közösségi, szocialista embertípus kialakulása irányába mutait. A napi termelő munka, az újítások, ésszerű­sítések sokasága mellett erre is jut idejük. Most újabb ötlettel állt élő a Törekvés-brigád. Javasolta, hogy vezessék be a gyárban a becsületpénztárt, — vagy aho­gyan másképpen nevezik: az önkdfázető rendszert — a munka­bér fizetésben. A kép a máris bevezetett új fizetési rendszer sikerét mu­tatja be. Szöveg1 Krämer Ilona (Foto: Hellebrandt Vendel) Kisállattenyésztő telepet létesít az ifjúsági szövetkezet Hidason Felkészült a tavaszra az Autó- és Alkatrész- kereskedelmi Vállalat pécsi fiókja A dolgozók tulajdonáért A baranyai ifjúsági szövetke­zetek jelentősen megerősödtek a múlt évben. Erről tanúskodik 38 növénytermelő, kertészkedő, kis- óluutenyésztő és füztermelő szö­vetkezet zárszámadási eredménye. A falusi gyermekek összesen 90 holdon gazdálkodtak és közel száz állatot neveltek fel- Majdnem ne­gyedmillió forint értékű növényi és állati terméket értékesítettek közösen, s a fel nem osztható közös cuap meghaladja a 75 000 forintot. Mind több helyen hozzák létre kis közösségeiket a bara­nyai parasztgyermekek. Ma már több mint ötven falusi ifjúsági szövetkezet működik a megyében. A legfiatalabb szövetkezeti gaz­dák most készítik idei terveiket, sőt, több helyen már hozzá is fogtak azok megvalósításához. Kü­lönösen nagy fába vágták a fej­széjüket a hidasi gyerekek. A két éve működő ifjúsági szövetkezet, amelynek 280 tagja van, kisállat­tenyésztő telepet létesít. Az alapo­kat már kiásták, s előreláthatóan még a tavasz folyamán elkészül a három méter széles és 17 méter hosszú épület. Lakói meglehetősen i,vegyesek” — nyálak, malacok, baromfiak és galambok — lesznek. A padlásteret górévá képezik ki. Az egész építkezés körülbelül 40 000 forintba kerül. A földmű­ves szövetkezet tízezer forintos kölcsönt nyújt a gyermekeknek, amiből a szükséges anyagot szer- tik be. Az ifjúsági szövetkezetei Fegyverrejtegetés, izgatás Február 28-i számunkban »Fegyverrel akartak repülőgé­pet foglalni” cím alatt részle­tesen megírtuk Marton János és öt társának leleplezett szer vezkedését. Marton és bandá­ja Vasason szervezkedett arra, hogy fegyvert szereznek és a Budapest—Győr repülőgépen utazva a repülő személyzetét fegyverrel kényszerítik az or­szág légiterének elhagyására. A vádlottak bűnügyének tár­gyalását a megyed bíróság teg- bap kezdte BMg? patronáló Hidast Bányaüzem és a Mecseknádasdi KTSZ, valamint a szülők segítenek létrehozni a ma- gye első klsállattenyésztő telepét. Már nem sokáig árusít Rá­kóczi úti üzlethelyiségében az Autó- és Alkatrészkereskedel­mi Vállalat pécsi fiókja, mert rövidesen a Bajcsy Zsilinszky utca 23-ba költöznek. Április közepén kerül erre sor. — Addig és a költözködés idején — igyekszünk jó ellá­tást biztosítani vásárlóinknak, — mondotta a fiókvezető, — s annak ellenére, hogy nagyke­reskedelmi vállalat vagyunk, a magángépkocsi-tulajdonosok igényeit is a legmesszebbme­nőkig kielégítjük. Az autótulajdonosok egy ré­sze már a tél folyamán besze­rezte a szükséges alkatrésze­ket, s előkészítette a tavasz: Rovarod és gombakártevok fenyegetik a gyümöicsiákat Megyénk gyümölcsösei sajnos meglehetősen elhanyagolt állapot­ban vannak. Pedig a friss, egész­séges gyümölcsre nagy szükség van, keresett cikk, kifizetődő a termesztése. A gyümölcsfákat azonban gondozni kell, hiszen kü­lönböző rovar és gomba kártevők fenyegetik a termést. A kártevők ellen legolcsóbban a télvégi fatisz­togatással lehet védekezni. Ez ké­pezi a gyümölcsfavédelem alapját. Knélkül a tavaszi és nyári vegy­szeres védekezés sem lesz elég eredményes. Amíg a határban a tavaszi sze­zonmunkák nem kezdődtek meg, jut Idő az elszáradt, beteg galy- lyak eltávolítására. El kell távolí­tani az egymást érintő vagy ke­resztező ágakat is, hogy a meg­maradó vázágak szellős koronát képezzenek. A vastagabb ágakat csak fokozatosan, több évre el­osztva, kellő megfontolás után sza­bad kivágni, hogy a fa termő­egyensúlyában zavar ne keletkez­zen. Az ágakat sohase baltával, hanem mindig ágfűrésszel távolít­suk el. A levágott ágrészeken ál­talában sok az áttelelő kártevő, s így ajánlatos azt elégetni a téli hernyófészkekkei együtt. Az úgynevezett gyümölcsmú- miák, rejtik magukban a mo- nilia nevű gyümölcspenész csíráit, éppen azért ezeket az aszalt gyü­mölcsöket is le kell szedni a fák­ról. A kéreg részeiben a mohazúzmó alatt különféle rovarkártevők te­leltek át, éppen ezért erős kefével kell eltávolítani a fáról. Házi ker­tekben előszeretettel kenik be mésszel a fák törzsét, pedig az sem a gombabetegségeket, sem a rovarokat nem irtja. A mészkeze- lés kizárólag fiatal, csonthéjas termésű gyümölcsfáknál bír jelen­tőséggel, fagyveszély elleni véde­kezéskor. Az is fontos, hogy a fá­kon található sebeket simára vág­ják oltóviasszal, vagy sebkát­ránnyal bekenjék, mert csak így heged be maradéktalanul és gyor­san. autóidényre kocsiját. A gyak­rabban szükséges alkatrészek­hez most is és a későbbiek fo­lyamán is hozzájuthatnak az autósok: gyertya, izzó, corda- tic-folt és elektromos alkat­rész tekintetében kellő meny- nyiség áll raktáron. A Moszkvics és a Skoda gép kocsik alkatrészei között azon­ban vannak hiánycikkek. Je­lenleg nincs például kormány- összekötőrúd, gombfej, stabi­lizator. Májusban minden va­lószínűség szerint — mór ezek­ből a cikkekből is lesz elegen­dő, mert a Szovjetunióból vár­nak alkatrészeket, s ezekből a pécsi fióknak is juttatnak. A vállalat dolgozói örülnek az új, tágas és világos üzlethe­lyiségnek, melynek alapterüle­te a jelenleginek mintegy há­romszorosa lesz. Az új üzlet­ben az eddiginél nagyobb for­galmat akarnak lebonyolítani: valószínűleg Dél-Dunántúl el­osztói lesznek és ők látják el alkatrészekkel a környező me­gyék székhelyein működő ha­sonló boltokat. Mind a pécsi, mind a baranyai és a szom­szédos megyék autósait úgy akarják ellátni, hogy ne lehes­sen panaszra okuk. (BL) Segítség a légzőszervi betegségekben szenvedőknek A Baranya megyei Tanács szociálpolitikai csoportja fel­kutatja az asztmában, légző­szervi megbetegedésben szen­vedőket azzal a céllal, hogy a későbbiekben az abaligeti cseppkőbarlang gyógyhatású levegőjében, szervezett formá­ban gyógyuláshoz, illetve be­tegségük enyhüléséhez segítse őket. A Baranya megyei Ta­nács erre a célra gyógy szana­tórium építését is tervezi, a pavilon tervdokumentációját már elkészítették. Mindezt az indokolja, hogy az abaligeti barlang levegőjét évekig tar­tó műszeres megfigyelések alapján sterilnek találták, a barlang falán görcsoldó gyógy­hatású gombák tenyésznek és a barlangban orvosi megfigye­lés alatt ápolt betegeknél ha­tározott jobbulást tapasztaltak. Csaknem félmillió forint kárt okoztak az elmúlt evben a társadalmi tulajdon­ban a mezőgazdaság területén. — o megye állami gazdaságai­ban, gépállomásain és erdő- gazdaságaiban. Nem lehet szemet hunyni, hogy egyesek hanyagságából, nemtörődömségéből a közössé­get kár érje. Korántsem arról van szó, hogy eddig szó nélkül hagytuk a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntet­teket. Ellenkezőleg! Pártunk Központi Bizottsága titkársá ■ gának 1958. április 11-i hatá­rozata feltárta az itt tapasz­talható hiányosságokat és meg állapította: a köz vagyonának védelme nemcsak a bűnüldöző szervek feladata, hanem u párt, gazdasági, állami és tö­megszervezeteké is. A határo­zatot követő intézkedéseknek volt foganatja, amit az mutat legjobban, hogy 1957-től me­gyénkben is évről évre — még pedig nem kis mértékben — csökkent a társadalmi tulaj­donban okozott kár. Ha a ta­valyi félmillió forintot az 1957. évi 12 millió kárértékkel szem­be állítjuk — a két adat vilá­gosan példázza: dolgozóink mind jobban megértik, miről van szó, védik, óvják a társa­dalom vagyonát, a dolgozók nagy családjának tulajdonát. Ezt az eredményt az ellenőr­zés fokozásával, a bizonylati fegyelmek szigorításával, az anyagok kezelésének és táro­lásának javításával érték el. Különböző statisztikák­ból kitűnik, hogy megyénk állami gazdaságaiban, gépállo­másain és erdőgazdaságaiban leggyakoribbak a lopásokból származó bűnesetek — az ösz- szes bűncselekmjrnyek több mint 60 százaléka. Ezen kívül számos a csalás, sikkasztás, a hűtlen, hanyag kezelés is. A csalásból, sikkasztásból eredő kár nagy része megtérül, mert elkövetőiket az egyéb bünteté­sen kívül kártérítésre is köte­lezik. Más a helyzet azonban a hűtlen, hanyag kezelés okoz­ta károknál. Ezek többségét nem szándékosan követik el, nem egyéni haszonszerzés a célja, hanem abból adódnak, hogy nem tartják be a rendel­kezéseket, felelős vezetők el­mulasztják az ellenőrzést. Ezek következményei sokszor a leg­súlyosabbak. A zengöaljai Ál­lami Gazdaság lovászhetényi üzemegységében például a sza bályoktól eltérően ízzófejes traktorral húzták a szalmát. A kipattanó szikra tüzet okozott és azon felül, hogy jelentős anyagi kár is keletkezett, egy dolgozó az életét vesztette. A bizonylati fegyelem elha­nyagolása, az ellenőrzés elmu­lasztása is a közösség „zsebére megy”. Mátyus Dezső, a zengő­aljai Állami Gazdaság raktá­rosa hosszú ideig elmulasztot­ta a fogyóeszközök bevételezé­sét, a terményeket mérlegelés nélkül „súlybemondás” alap­ján raktározta: a kár 48 ezer forint. Számosán hajlamosak az „egy kis szabálytalanság megbocsátható” elvének alkal­mazására. Kiss Géza, az erdő- gazdaság Sásdi MÁV rakodó­jának kezelője felületesen, csak „bemondásra” vette át a fűrészárut. Következmény: készlethiányból az erdőgazda­ságnak 20 ezer forint volt a kára. Sokan „kukacoskodás”-nak mondják az alapos ellenőrzést. Ennek hiánya pedig sokszor alkalmat ad a sikkasztásra. Kerner Sándor, a bogádmind- szenti Állami Gazdaság bér­számfejtője magasabb béreket számfejtett, a 9 ezer forint kü­lönbséget pedig elsikkasztotta. A tapasztalatok szerint sokkal nagyobb kár érheti a népgazdaságot olyan esetek­ben, amelyeket nem tekinte­nek bűncselekménynek, pedig lényegében azok. Különösen az anyagok pocsékolásából ered­nek ezek a károk. A Pécsi Ál­lami Gazdaság üszögpusztai üzemegységében 10 vagonnal több műtrágya szabadon tárol­va megkövesedett — használ­hatatlanná vált. Az ügyet rö­viden azzal intézték el, hogy a károsodást a minisztérium úgyis jóváírja, tehát — nem bűncselekmény. Szemet lehet húnyrn az ilyen esetek fölött? Aligha! De szólhatnánk — és joggal — az állatelhullás és megbete­gedés magas számáról is. Az elhullások és megbetegedések oka pedig nem valami jár­vány, hanem az állatok tartá­sával, gondozásával függ ösz- sze. Az ellenőrzésnek pedig nemcsak a „számfejtőkönyvek rubrikájáig” kell terjedni, ha­nem túl kell látni a papírra írt’ számokon is. Ezekről és még sok egyéb­ről is szó volt azon az anké- ton, amelyet az MSZMP Bara­nya megyei Bizottsága és a Ba­ranya megyei Rendőrfőkapi­tányság szervezésében hétfőn tartottak meg. Az ankéton meg jelent állami gazdaságok, gép­állomások és erdőgazdaságok vezetői, dolgozói határozott és hasznos hozzászólásokban mon dották el tapasztalataikat és a meglévő hiányosságok meg­szüntetéséért — mint ígérték, — konkrét intézkedéseket tesz nek. Szigorítják a bizonylati fegyelmet, javítják a felvilága sító és nevelő munkát, de ha szükséges, nem viszolyognak a bűnvádi feljelentéstől sem. Vigyázzon az, aki a társadal­mi tulajdonból lopni akar, mert a becsületes dolgozók acélszorítása fogja le a közös­ség zsebében túrkáló kezet. GARAY FERENC Népmesék, mondák a szigetvári várról Kováts Valéria a Pécsi Ja­nus Pannonius Múzeum kuta­tója ötéves munkával, száz­nál több szigetvári lako6 meg­hallgatásával feljegyezte a vár ral kapcsolatos népi hiedelme­ket. A déli várfalban ma is látható, szabályosain ismétlő­dő üregekről azt tartja a nép­hit, hogy azok a várfalba be­épített aranytyúk kutatóinak nyomait mutatják. Az arany­tyúkot még a Zrínyiek korá­ban az építés közben állan­dóan leomló fal „megkö'csé- re” falazták be és a tyúk az­óta is szüntelenül tojja az aranytojásokat a népmese sze­rint. Ugyancsak elterjedt és még ma is széles körben é'ő néphit, hogy a várat és kör­nyékét hosszú alagútrendszer hálózza be. Ennek azonban szintén nincs valóságalapja, mivel a várat mocsaras, ingo« ványns terület vette körű.' Látogatás A főváros utcáin a tavasz küszkö- ** dik az uralmát tartani vágyó téllel, amikor Sas László nyugalmazott újságíróval belépünk az Amerikai úti Szeretetkórház hófehér emeleti szobá­jába, hogy meglátogassuk özv. Klein Bemátnét, Mohácsi Jenő édesanyját — Idén — március 28-án — lesz hetvenhat éve annak, hogy Mohácson, a mai Szabadság út 28. számú házban megszületett a Klein házaspár egyet­len gyermeke, Jenő. Érettségi előtt magyarosította nevét Mohácsira, és a harmincas évek elejétől kezdve ezen a néven vált Európai-saerte ismertté a magyar drámairodalom három reme­kének: Az ember tragédiájának, a Csongor és Tündének és a Bánk bán­nak németre fordításával. Hazánk iro­dalmi köreiben már egészen fiatalon, 1905-ben feltűnt el bő vers csikó te tével. Később színművei, opera- és pantomim szövegei, novellái, regényei és meg­számlálhatatlan kisebb-nagyobb írása terjesztette nevét az olvasó, és színház- bajáró emberek körében. Külföldi hír­neve — mint műfordítóé — azonban messze túlszárnyalta itthoni népszerű­ségét. Sas László, — aki felesége révén rokona a Klein családnak és két év óta mindennap meglátogatja volt barát­jának édesanyját, — előre bejelentet­te mai látogatásunkat. Magam már ta­valy is terveztem ezt a beszélgetést, de letettem róla. mert nem mertem válWnii, hogy kérdéseimmel fájó se­beket tépjek fel egy idős nő szívében. Most, hogy ilyen szíves segítségre akad­tam, örömmel indultam az előre beje­lentett látogatásra. Azt hittem, ágyban fekvő, tehetetlen, megtört öregasszonyt fogok látná, és — a kétórás beszél getés során gyak­ran étámul tam azon. hogy a néni — nagv karosszékben ülve — milyen ösz- szefüggően és bámulatos emlékezőké­Í peeséggél mesélt egyetlen, tootón elvesz­tett híres fiáról. egy fehér — Miért költözött a csalód Jenő szüle tése után néhány hónappal Bécsibe? A néni mesél .;, A férjem olyan környezetet akart " biztosítani gyermekünk számá­ra, amelyben a legelőnyösebben bonta­kozhatnak ki szellemi képességei. Vá­lasztásunk Becsre ' esett, és — odaköl­töztünk. Amikor fiam hat éves tett, beírattuk az egyik ottani elemi iskolá- ba. Három és fél évig tanult Bécsben, mint az osztály legjobb tanulója. Fél­év táján egyszer azzal jött haza, hogy egyik társa bántotta származása miatt. Hiába marasztalt bennünket tanítója és igazgatója azzal, hogy „ilyen gyer­meket még nem láttak”, férjem elha­tározta, hogy átköltözünk Pestire. így is lett. A negyedik osztály második fél­évét — 1896 januárjától — mór a pesti Szent István téri elemi iskolában vé­gezte. Ottani igazgatója, Vadász Vilmos segítette kiválóan tanuló fiamat ab­ban. hogy felvegyék a budapesti evan­gélikus gimnáziumiba. Végig jelesen tanult, majd érettségi után a budapesti egyetem jogi karára iratkozott be. Fáradt a néni hangja. Félbeszakí­tom egy kérdéssel, hogy lélegzetvétel­nyi pihenéshez jusson. — Miben mutatkoztak fia kiváló szel­lemi képességei az iskoláskor előtti években? — Négy éves volt, — feléli rövid me­rengés után, — amikor már milliókkal számolt fejben, ötéves korában sak­kozni járt ismerőseinkhez. Gyakran elő fordult, hogy legyőzte felnőtt partne­rét. További kérdéseimre is nyugodtan. ■ válaszol. Megtudom tőle, hogy fia Herczeg Ferenc segítségével kórházlótogató titkári állást kapott az első világháború idején, majd Bécsben élt két évig, és nősült meg 1919-ben. Néhány kedves epizódot mond el a hu­szas évek baldóci nyaralásairól, majd egyre lelkesebben mesét faAs ember szobában tragédiája” 1934-es nagy bécsi sikeré­ről és a hamburgi és berni bemutatók napjainak színes, szivet melegítő emlé­keiről. Szeretőién elkerülni, hogy szó essék fia életének utolsó, tragikus hó­napjairól, de a néni tereli a szót az 1944-es évre. Fényképeket vesz élő és átnyújtja. Fia pólyában az ő karján, (öreg, fém­lapra másolt dagerotip-képi), majd na­gyobbacska korában, érettségi előtt, meglett férfikor ban ... —1 Vigye magával, fényképezze de otthon, aztán juttassa vissza őket hoz­zám, — mondja, és átnyújtja féltve őr­zött kincseit. A meghatottságtól alig tudom megköszönni. Előkerül kis tás­kájából egy aranyszélű emlékkönyv is: Jenő emlékkönyve. Benne rokonok, barátok, ismerősök melegszavú bejegy­zései. Ezt is átadja, hogy magáimmal vigyem. De visszavárja. És folytatódik az emlékezés. Az óramutató rohan: már két 6rá- " ja vagyunk itt a kis kórházi szo­bában, Mennünk kell. Elbúcsúzunk. * Az utcán gondolatokba és érzésekbe mélyedve megyünk a villamosmegálló felé. Bent a kórházi szobában bizonyá­ra tovább peregnek az emlékezés képed özv. KlteStn Bernátné szívének mozi­vásznán, míg a pihentető álom le nem száll az öreg, fáradt szemekre. Bizto­san álmában is egyetlen kincsét látja, aki 1944. július 8-án deportálás közben halt meg, és akire néhány életbenma- radt rokonát, kortársát és barátját le­számítva alig emlékszik valaki. Pedig a legmegbecsültebb magyar műfordí­tók közt van a helye. Az édesanyának ébren és álmában " egy naigy vágya van csupán: hogy megtudja és felmérje a magyar társadalom apraja, nagyja, mit köszön­het fiának a művelt világ. Meg fogja tudni. Ezen dolgozunk; ____ fDr. Siptár Ernő)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents