Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-27 / 72. szám
RIAPLÖ 1962. MÁRCIÜS n I Geiiauer Ernő festőművész 1882—1962 Januárban még örömmel emlékeztünk meg az idős művész nyolcvanadik születésnapjáról, s tervekről számoltunk be, amelyeket szeretne megvalósítani. Nem maradt rá ideje. Néhány hetes alattomos betegség elgyengítette szervezetét, s március 24-én délután négy órakor norvég származású felesége karjaiban meghalt. Gebauer Ernő neve szorosan ősz •sze fonódik Pécs művészi életé wel. ,A Fcíőíi ,és a Park mozi freskói, á Nagy Lajos Gimnázium folyosóját díszítő nagy falfestmény emlékeztet szorgalmas munkásságára. A gimnáziumi falfestmény készítésekor már beteg és fáradt volt az idős művész, de erős akarattal leküzdötte gyengeségét és megvalósította tervét. Ezzel is gazdagította városunkat. Pécsett kezdte pályafutását, itt érettségizett. Akadémiai tanulását apja halála miatt meg kellett volna szakítania, mert nem volt pénze. de szívós kitartással készítette pályamflveit, amelyek díjából kifizethette tandíját. Tudását Székely Bertalan mesteriskoláján gyarapította tovább, négy ízben járt Olaszországban, hogy a híres olasz képzőművészettel ismerkedjen, de Franciaországban- is tanulmányozta az ottani irányzatokat. Nősülése után feleségé szülőhazájába, Norvégiába is ellátogatott kétszer. Bármerre járt azonbap, csak Pécsett érezte otthon magát, ide tért vissza. Elhagyott műterme félbg- . szakadt rpimkáját tükrözi, a nagy .festőállványon az Apokalipszis egy vadul kavargó jelenete áll nyersen, s éles kontrasztként mellette két változatban, is. hosszúhetényi lakodalmi tánc derűs, optimista színei virítanak. Szerette az életet és az alkotó munkát. Ecsetei, vásznai már hiába várják. A környék lakói sem látják többé a népszerű Ernő bácsit, amint szokotfc sétáját végzi. De emléke tovább él, műveivel naponta találkozunk, a nyolcvan esztendő nem nyomtalanul röppent el. M. F. Nagyszabású díszhangversennyel megkezdődtek a jubileumi ünnepségek Ü Tíz pécsi kórus együttes részvételével vasárnap délelőtt a Nemzeti Színházban megrendezett díszhangversenynyel kezdődött meg az a több hónapos eseménysorozat, melv Ível Pécs zenei társadalma vá rosunk dalosmozgalmának száz éves jubileumát ünnepli. Impo náló volt az a számbeli tömeg, az a művészi felkészültség és az a hallatlan lelkesültség, mely- lyel dalosaink a pécsi közönség elé léptek, és dalkultúránk magas színvonaláról hitet tettek. Bebizonyították, hogy a száz esztendő gazdag hagyományai ott élnek és virágzanak ma is kórusaink tagjainak szívében. Mert mikért száz esztendeje, ma is „az igazi dalkultúrát, a dal lelket nemesítő és közösségi szellemet formáló erejét csak a közös éneklésben, a kórusmozgalom megjelenésében, a dolgozó emberek dalárdáinak megszületésében találjuk meg” — mondotta Gábriel József a városi tanács v. b. művelődésügyi osztályának vezetője a pécsi dalosmozgalmat méltató beszédében. A megnyitó „hivatalos” részéhez tartozott még Horváth Lászlónak, a Népművelési Intézet munkatársának ünnepi beszéde. Kedves színfoltot jelentett Bárdosi Németh János: Az ének erejével című, a 100 Atyai hagyaték... éves Pécsi Dalárdának ajánlott verse, melyet Herendi Erzsébet mondott el. A megnyitó hangverseny művészi műsorának első részében a Bőrgyári Vegyeskar, az Építők Madrigál Kórusa, a Közlekedési Vállalat Bartók Béla Férfikara, a MÁV Vegyes kar, a Mecsek Művészeti Együt tes Vegyeskara, a Pedagógiai Főiskola Vegyeskara, a PécsJeanne-Marie Darré hangversenye vészi teljesítmény volt, melyben Darré izig-vérig romantikus művészete, játékának poétikus színgazdasága tükröződött. Debussy Pour le Piano- ja is bizonyára eleven emléket hagyott a közönségben. Főként Debussy, majd Ravel művének tolmácsolásaikor vált nyilvánvalóvá, hogy Darré zongorajátékának tónusa legutóbbi ittléte óta puhább és zengőbb, tettebb éa súlyosabb lett. A csillogó színek még jobban érvényesülitek, bár sese- rettük volna erőteljesebben észlelni a virtuozitáson túlmutató, az érzelmek mélységéből fakadó, bensőséges zongorahang nemcsak világító, de melegítő fényét is. A koncertet záró két Liszt-etűdről csak csodálattal és igaz elismeréssel emlékezhetünk: nagyvonalú, briliüáns pianista-teljesítmény volt. A közönség viharosan tomboló lelkesedését Jeanne-Marie Darré három, eltérő hangulatú ráadásszám eljátszásával viszonozta. — nt — Nem könnyű feladat beszámolni Jeanne-Marie Darrénak, á világhírű, ünnepek zongora- művésznőnek, a francia becsületrend lovagjának hétfői koncertjéről. Hiszen amikor Jeanne-Marie Darré meglepően fiatalos rugalmasságával, megnyerő egyéniségével megjelent a színpadon és valami egészen különös, imponálóan fölényes biztonsággal elkezdte játszani Chopin scherzoját, már tudtuk, hogy a nagy várakozás nem volt hiábavaló: itt többről van szó, mint megszokott pianista produkcióról. Remek, oly sokszor megcsodált virtuozitása most is változatlan erővel hatott. Minden mozdulata, billentése a vérbeli zongoraművész rátermettségéről tanúskodott, aki nem torpan meg az igazán nehéz akadályok előtt sem. Hiszen vessünk csak egy pillantást Darré pécsi műsorára: Chopin scherzo, etűdök és po- lonéz. Debussy, Ravel és Liszt alkotások: követelményben. sőt. mennyiségben is komoly vállalkozás. (Persze, ha előre nem közölték volna a műsort, nem okozott volna bizonyos • hiányérzetet és csalódást az, ami kimaradt az ígért programból!) A szólóestet megnyitó Chopin scherzot ugyan még nem éreztük többnek, mint lendületes, nekifutásnak, de az etűdök és a po- lonéz már magasbaíveiő műjtíil ^ | MÉSZÁROS FERENC ÍS TALAJ GÉZA AISAE6ÉNTF (13.) Másnap már kezdte pedzemi a dolgot György előtt. — Azt hiszem — mondta — eléggé ismerem már ezeket a körtécskéket. almácskákat. •— Mit akarsz ezzel mondani? — Háiti.i jói tudod te, minek kérdezed? Meséltem már néhányszor arról az átkozottul csinos katonatisztről, akinek egy ilyen körtécskét szeretnék a pofájába vágni. — Jól tudod, hogy az egyéni bosszú tilos. —• Adjatok valami más feladatot, de engedjétek meg, hogy ezit úgy mellékesen elintézzem. — Ez Percsecre tartozik. De minek sietsz? Más örül. ha nem kerül bevetésre, te meg sürgeted., — Ilyen a természetem. Néhány nap múlva megkapta a feladatot. Aztán újra eltelt néhány nap és híre jött, hogy egy zágrábi kaszárnya előtt bomba robbant. A menekülő merénylőt az őrök agyonlőtték. — Elsiette a dolgot a marhája — morogta György — de legalább nem fecseg. Az igazság az, hogy Iván Karilovics valóban megszűntél ni. De a titkosrendőrt, aki a megbízatás tartamára ezt a nevet viselte, s aki György „kőrtécskéjével’* látszatmerényletet hajtott végire, maga Vladeta Milicevics fogadta kihallgatáson. Az ügynök sorra elmondta mindazt, amit a jankapusztai táborról megtudott. Milicevics helyeslő bólintásokfcal kísérte a jelentést, mert az megegyezett más úton szerzett adataival, de különösen ami a magyar tisztek közreműködését illeti, tartalmazott új tényeket is. — Volna még valami — mondta az ügynök. — Halljuk. — A névsorban említettem a brüsszeli merénylőt, Zarko Josipot is. — Igen. — Furcsán viselkedik Beszéltem vele. Úgy látom, megbánta, hogy a terroristák közé keveredett. Lehetne valamit kezdeni vele ... — Meglátjuk, meglátjuk .., — Egyébként sűrűn jár Pér- csec szeretőjéhez. Jelka Poge- relechez. Az asszony most szül ugyan, mégis úgy létszák, van köztük valami bizalmas kapcsolat Vladeta Milicevics érdeklődve hallgatta. Máris különféle lehetséges kombinációk jártak a fejében. — Köszönöm barátom *— mondta végül — most menjen, pihenje ki magát. Jól dolgozott, bányatelepi Bányász Férfikar, a Pécsszabolcsi Bányász Vegyeskar és a Pécsi Kamara- kórus együttes programját hallhattuk. Ez a műsor is hűen tükrözte kóruskultúránk sokrétűségét. Napjaink munkásmozgalmi dalai mellett felcsendültek Erkel Ferenc azon művei, melyek már az egykori Pécsi Dalárda műsorán is szerepeltek, továbbá Liszt Ferenc, Garay János Patakcsa című versére Nádasdon komponált férfikari műve. Zúgjon dalunk címmel a régi munkásdalos szövetség jeligéje is elhangzott. A Liszt, Bartók, Kodály, Sosztakovics, Novikov művekből összeállított első részében e hangversenynek Agócsy László, Hegyi József, Ivasivka Mátyás, Jandó Jenő, Ligeti An dor, Pécsi Géza, Sinkovits Georgette és Tillai Aurél vezényelt, szólót énekelt Kanizsai László, a zongorakíséretet Borsay Pál és Neményi Klára látta él. A hangverseny második részében a Liszt Ferenc Kórus és a Pécsi Szimfonikus Zenekar Antal György vezénylésével Beethoven: IX. szimfóniájának zárótételét, az örömódát szólaltatta meg. Az énekszólót Cser Tímea, Gere Lívia, Hotter József és Marczis Demeter énekelte. Az ügynök eltávozott, Vladeta Milicevics pedig ceruzájával mindenféle ákombákomot rajzolt egy papírlapra. —- Szóval Jelka és Zarko..; — diimnyögte közben — ez érdekes. nagyon érdekes. A gyengék ereje Ha nem banditák tanyájáról lenne szó, azt mondhatnánk, hogy csendben telt-múlt az idő Jankapusztán. Jelka kislányt szült Peresednek, de ez az esemény már nem hozta közelebb egymáshoz a két embert. A fiatal anyában a csalódás és a kastélyban, meg a kiképzőtáborban folytatott em bertelen életmód miatti mély csömör mindinkább gyűlöletté érlelődött. Tavaszodott. A tábor lakói, ezek a hivatásos banditák, akik legtöbbjének a múltjában szerepelt már egy-két gyil kosság vagy legalábbis kísérlet, erőszakoskodás vagy rablás, ráfanyalodtak a mezőgazdasági munkára is. Percsec— Horváth a látszat kedvéért kukoricát és szójababot vetett. Nem kellett megerőltetniük magukat, voltak elegen a mun kához. 1932 tavaszára nagyon felduzzadt a jankapusztai kiképzőtábor létszáma. A terroristák már panaszkodtak a szállások zsúfoltsága miatt. Percsec jelentést tett erről Raic Károly tábornoknak, s a Kettőskéreszt Vérszövetség Ismét akcióba lépett. Ezúttal a Somogy megyében birtokkal rendelkező főurakat hívta ösz- sze. A titkos megbeszélésen részt vett gróf Szapáry és gróf Zsig- rav is. Ezúttal ők voltak az ér dekelt felek. — Kegyelmes uraim — tájékoztatta őket Kánya Kálmán — az önök által is ismert kezTiz-tizenkót évvel ezelőtt még a kényszerűség hozta létre a BAV- ot a Bizományi Aruház Vállalatokat. amit a rossznyeivek azonmód el is kereszteltek Állami Ocskásboltnak. Többé kevésbé találó volt a „névadás", mert ezekben a boltokban valóban meg lehetett találni mindent, a tereiére taposott cugoscipőtől a kimustrált hdiógamitúráig. Es milyen nagy ke'etje volt mindezeknek. Soha. igaz, a bolt ajtaja előtt kétszer ts körülnézett a vásárló, hogy nem füleli-e le valamelyik ismerőse, akinek azután hiába magyarázza. bizonygatja, hogy a naftalinszagu télikabát, vagy a kelleténél két számmal nagyobb cipő, atyai, nagyatyai hagyaték. Mi tagadás, ma is nagy a forgalom a pécsi BAV-ban és talán ma is .,exkuzálják” magukat egymás előtt az Ismerősök, ha össze- botlanak a kapun belül, pedig az utóbbi évek alatt nagyon megváltozott a bolt s vele együtt a ke- resiet-kíndlat jellege is. Az egykor szemérmes kis „6cskás”-üzlet egyre inkább áruházi képet mutat, csakhát ott van rajta még a „bélyeg" a leértékelt áruk, a használt bútorok, na és a használt téli-tavaszi kabátok képében. Es ma ha pillanatokra is, de még mindig megáll előttük a kíváncsiskodó, de a mustrálgatáson kívül nem igen Olvasni le róla az érdeklődést, a vásárlási szándékot. 1 Mit mond az üzlet vezetője? — Ezelőtt nyolc-tíz éve karácsony és húsvét előtt szinte elkapkodták a használt téli, tavaszi holmit, ma igazán csak elvétve áll a ; tükör elé vaiaki is, hogy megsac- i colja a vásárt. Még a férfi népség 1 valahogy rászánja magát, hogy kt- ' nézzen magának valami jóképű bejáró öltönyt, de a nők messze elkerülik a „használt standot". I De így van ez a bútorokná is. Valamikor ott leselkedtek a vá- \ sártök a kapu előtt, hogy lecsapjanak az érkező bútorokra, s ma már erősen csökkent az ilyesfajta érdeklődés Is. Pedig az üzletvezető szerint az utóbbi időkben nagyon megválogatják a bizományba átvett holmikat, amelyek így válogatva és többszöri árleszálV-tá-sal is egyre ritkábban találnak új gazdára. Bizony sűrűn előfordul, hogy néhány hónapos eredménytelen kínálat után visszaküldik a portékát az eladónak. Mégsem kell féltem a BAV nt. Ha csökkent is egyes használati cikkek iránt a kereslet, annál nagyobb az érdeklődés a régi porcelánkészletek, festmények, dísztárgyak iránt, mert a modern takásrk harmóniájába ma is beleillik az I Isme-etlen festő müve csak:'ti. j mi egy-egy patinás régi porc"- j látj..j íra. Legfeljebb a szöveg marad a régi: — Atyai, nagyn-ai I hagyaték. I Ennyi csalafintaságot pedig <na- I zán megengedhetünk magunknak. — AZ ÉV KEZDETÉTŐL ! március második féléiig öt- ' vanezer csirkét és tizenötezer kacsát keltettek a seUyei keltető üzemben. — PÉNTEKEN együttes ülést tart a megyei és városi tanács végrehajtó bizottsága. | Az ülésen a múzeumok helyzetét, a megye és o város pénzforgalmát is a vásárlóerő alakulását tárgyalják meg. — ÁPRILIS második félében megkezdi próba üzemelését a dunai vízitisztító mű, j melynek végleges üzembehe- j lyezésére ez év júniusában kerül sor. — FCNYt rög Epékét u- ; szítanék jugoszláv megveszte- ; lésre a pécsi Vasas KTSZ dolgozói. — A MÁSODIK ötéves terv időszakában ezer családi ház épül magánerőből Pécsett deményezés a fejlődés szakaszába lépett Jankapuszta kicsinek bizonyult az érdekeink szolgálatába szegődött bátor férfiak számára. — De van-e már valami látható eredmény? — kérdezte fanyalogva Szapáry gróf. — Megnyugtathatom gróf úr, hogy azokban a nemzetközi közvéleményt erősen foglalkoztató hogy mondjam... eseményekben a Jankapusztán kiképzett hazafiak igen tevékenyen közreműködnek. Azt hiszem, nem kell részleteznem, mire gondolok... — Felesleges — legyintett Szapáry — felesleges... Természetesen változatlanul támogatom a KKV elgondolásait, csupán arra gondoltam, hogy ugyebár a befektetés és a tapasztalható hm... eredmé nyék aránya... — Elnökségünk nevében némi türelmet kérek gróf úr, s az eredmények nem maradnak el. A nagyobbszabású akciók előkészítése azonban időt kíván. És jelen pillanatban embereink elhelyezése okoz gondot. — Rendben van — vont vállat Szapáry gróf, — utasítást küldök annapusztai intézőmnek, hogy fogadjon fel mondjuk tizenöt gazdasági munkást. A tavaszi munkákra való tekintettel... — Köszönöm gróf úr. Zsigray gróf némi habozás után harminc usztasának biztosított helyet Busapusztán, húsának Bazi pusztáin. A KKV megbízottai ezenkívül kibérelték Kaposvárott a Fő utca 26. szám alatti házat, s ott is helyet kapott egy csoport. (Folytatása következik) — 1963-BAN ADJÁK AT rendeltetésének a zobáki munkásfürdőt, bányamentőállomást és üzemorvosi rendelőt, melyre ebben az esztendőben hétmillió forintot költenek. — HÁROM Utas traktort, két pótkocsit és több mezőgazdasági gépet vásárolt ts gödrekeresztúri termelőszövetkezet: a gépek segítségével akarják behozni a rosss időjárás okozta lemaradást. Az idei első lottó mill i omos t Kántor Mihály A tattá It. játékhéten «fl. letett" meg az idei első telitalálat. Az 1698 636 forintos nyeremény tulajdonosa hétfőn délelőtt felfedte kilétét Az új lottómilbomos Kántor Mihály, a Salgótarjáni Acélárugyár dolgozója. A 46 évnfl munkásnak két lánya van. A főnyereményből többek között a két lány családi házat kap. A több mint másfélmillió forintos főnyereményt Salgótarjániban, a nyilvánosság előtt fizetik majd ki. — TILTAKOZÓ röpgyűlést tartottak városszerte a pécsi asszonyok, a röpgyűlésekről táviratban üdvözölték a Becsben ülésezett leszerelési nő- konferenciát s követelték az általános, teljes leszerelést. — HELYREIGAZÍTÁS. A Dunántúli Napló 1962. március 25-i számának második oldalán, a hírek közé értelem zavaró sajtóhiba került a nyomda hibájából. Villányban nem sütőüzemet bővítenék, április 15-ig a sajtüzem bővítését végzik el. — PÉCSI ÍRÓK és költők müvei is szerepelnek a március 29-én Veszprémben rendezendő irodalmi esten, melyet a Jelenkor szerkesztősége és a Veszprémi Irodalmi Klub szervezett. Időjárásjelentés Várható Időjárás kedd estig: ma félhő9 Idő. a keleti megyék néhány helyén kis havazással, helyenként élénk északi széllel. Holnap néhány órás napsütés, utána nyugatról újabb felhősödé«, mérsékelt széllel és valószínűleg még csapadék nélkül. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 1—5, a Dunántúlon helyenként mínusz 3 fok alatt. Legmagasabb nappali hőmérséklet holnap plusz 2—<3 fok között. Távolabbi kilátások: a hét közepén enyhébb éjszakák, nyugati széllel. A ma esti balett-est Tóth Sándor sérülése miatt elmarad 4 t i V
