Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-03 / 52. szám
' 19*6. MARCIIM ft. ivm6 3 Tíz kilométeren ót fénycső világít a városban Távlati terv készül a közvilágítás korszerűsítésére —Változatosnak ígérkezik a Mecseki Nyár ez évi programja A városi tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülése két fontos napirendi pontot tárgyalt. Az egyik a közvilágítás fejlesztésének irányelvei a II. ötéves terv időszakában, a másik pedig a Mecseki Nyár 1962. évi programtervezete címet viselte. Amint az előterjesztésből kitűnt, 1959-ben kezdődött meg a közvilágítás nagyobbmérvű rekonstrukciója. Elkészült a Széchenyi tér, a Kossuth Lajos. SaUad és Bem utca. a tc- nin tér és Szabadság út fénycsöves közvilágítása, higanygőzlámpás közvilágítást szereltek fel a Déryné utca egy részében, Kossuth téren, Hunyadi János úton és a Tolbuhin úton. Mintegy hétmfíKó forintot fordított e nagyszabású munkákra a városi tanács és a DÉDÁSZ. Uj közvilágítási berendezéseket szereltek fél az új lakótelepeken, Uj-Meszesen, Uj- Mecsekalján. a Petőfi, Kolozsvár és Jókai utcákban, valamint azok környékén. Mindemellett évente 4—8 kilométeres távon épült td a közvilágítás a családi lakóházas területeken, más utcákban pedig lámpahely sűrítések történtek, összegezve: mintegy 10 kilomé térén át fénycső világit Pécsett, a közvilágítási összteljesítmény pedig jelentősen megnövekedett. A keleti városrészben (a peremterületek nélkül) kétszer annyi fényt kapnak az utcák, mint a korábbi években. Űjabb tervek, díszkivilágítás Ebben az évben a DÉDASZ mintegy 650 ezer forintot fordít a közvilágítás korszerűsítésére. Ez az összeg a belváros és Pécsbányatelep elavult hálózatának kicserélésére, illetve mintegy 200 higanygőz armatúra felszerelésére elegendő. Természetesen, az igények jóval nagyobbak ennél, ezért a városi tanács a nagy- forgalmú utak közvilágítási rekonstrukciójára — Felszabadulás útja, Ady Endre utca stb. •— készül a második ötéves terv során. Az irányelvek részletesen meghatározzák, hogy hol a legsürgősebb a tennivaló. A témához számosán hozzászóltak. Ambrus Jenő élvtárs, a városi pártbizottság titkára főként a peremterületek közvilágításának korszerűsítését szorgalmazta. Kónya Dávid vb-tag a pécsszabolcá Hősök terétől Béke, ületve Istiván- aknára vezető út elhanyagolt világítását bírálta. Gócz Béla élvtárs, a városi tanács étaök- helyettese sok hasznos és érdekes elgondolással járult hozzá a vita sikeréhez. Félvetette: a reklémvilágítás és a köz- világítás terén nagyobb összhangra kellene törekedni. Tervezés kérdése ez. Javasolta, hogy kísérletezzünk bátrabban az új megoldásokkal. Mivel a közvilágítás korszerűsítése ma több tánca között oszlik meg, össze kellene lógni anyagi erőinket A vb-tagofc között nagy tetszést aratott a jelentősebb középületek, szökőkutak, emlékművek, szobrok, parkok díszkivilágításának terve. Körösi Lajos élvtárs, a városi tanács elnöke minimális és maximálás program kidolgozását javasolta a közvilágítás terén. A MTESZ megfelelő munkabizottságával karöltve «H kellene készíteni a közvilágítás korszerűsítésének távlati fejlesztési tervét is. Torony zene, fény- és hang játék-elképzelések Mint jeleztük, a második napirendi pontban a Mecseki Nyár ez évi programtervezetéről volt szó. A városi tanács művelődésügyi osztálya konkrét, napokra meghatározott tér Az Országos Mezőgazdasági Kiállításra a Szovjetunió, Len- gyelország, a Német Demokratikus Köztársaság és Mongólia már bejelentette részvételi szándékát. Amellett, hogy önálló pavilonban számolnak be mezőgazdaságuk eredményeivekkel áUt a vb élé. A tervet a végrehajtó bizottság — jelentős kiegészítésekkel — jóvá hagyta. A terv egyik érdekes része az ún. toronyzene elképzelés. Eszerint július elsején és nyolcadikén körülbelül félórás műsort adnak a városháza tornyából, a pécsiek és a turisták szórakoztatására, rézfúvósok közremúködéséveh Ha a kísérlet beválik, a programot a későbbiekben is megismétlik. Ambrus Jenő elvtárs javasolta, hogy a Mecseki Nyár programtervezetét hozzák közelebb az élethez. Indítványozta, hogy az iskolaév befejezése, illetve pedagógusnap, az építők napja, a vasutasnap, a bányásznap alkalmából rendez zenek vidám, a napok jellegének megfelelő műsort a város központjában. Tancsik Lajos vb-tag javasolta, hogy amikor a Szabadtéri Színpad szabad, rendezzenek ott filmelőadásokaít. Más szavakkal: ezekre a napokra telepítsék oda Pécs egyik moziját, tartsák meg ott az előadásait Ez mindkét fél számára előnyös lenne. A közönség számára azért, mert nem kényeszerülne a fülledt helyiségbe, a vállalat számára pedig azért, mert a Szabadtéri Színpad befogadóképessége na gyobb bármelyik mozi férőhely számánál. A vita során felvetődött, hogy a jelentős műemlékeknél fény- és hangjátékot lehetne bevezetni nyáron, részben a szórakoztatás, részben az ismeretterjesztés céljából. Külföldön már vannak erre példáik, az ötlet megvalósítása új színfolttal gazdagítaná városunkat. rőS, a tudományos munkában és a termelésben szerzett új tapasztalatokról, résztvesznek a nemzetközi kemizálási bemutatón és a gépkiállításon is. Több baráti állammal most folynak a tárgyalások a részvétel módjáról.------------ «V % ■ ■ E ddig négy baráti ország jelentette be részvételét az Országos Mezőgazdasági Kiállításra 1850 mázsa dohány termett a baranyai közös gazdaságokban Félmillió forintot kapott a dohányért a mágocsi Béke Tsz A baranyai termelőszövetkezetek dohán ypajtái ban befejeződött a dohánylevelek sórnitá- sa és kötözése. A megye szövetkezeti gazdái 1850 mázsa dohányt szállítottak be a Pécsi Dohánygyárba. A szakemberek megállapítása szerint jó minőségű dohányt kap az idén a feldolgozó ipar. A múlt évi időjárás ugyanis a termés- mennyiségre nem. de a minőségre általában kedvező voilfc: a dohánylevelek jó szövetűek, tartalmasak, rugalmasak. A dohánytermelés a legtöbb helyen szépen jövedelmezett * szövetkezeti gazdáknak az aszályos év ellenére is. A má- gocsá Béke Termelőszövetkezet például, amely huszonhét holdon majdnem 240 mázsa dohányt takarított be. mintegy félmillió forintot kapott a dohánybeváltótól. Ez holdanként 18 és félezer forint bevételt jelent, ami igen kedvező eredménynek számít A feldolgozó iparnak szállított dohányért több mint 2,3 millió forintot fizettek ki a termelőszövetkezetnek és e mellett még 1 700 000 cigarettát kapnak ingyen a tagok. Ebben az évben kereken 400 holdon termelnek szabolcsi, szülőid és kerti dohányt a baranyai közös gazdaságok. A szerződéskötések során arra törekedtek a szakemberek, hogy — amennyire csak mód van rá — szakosítsák a dohánytermelést is. Az első „dohán yos- körzet”-et a seByei járás nyugati csücskében — Kétújfalu környékén — alakítják ki, ahol az idén öt közös gazdaságban több mint száz holdon termelnek majd dohányt Tizenkét új autóbusz érkezett Pécsre A Pécsi Közlekedési Vállalat tizenöt áj, egyenként hat van személyes autóbuszt ka# az idén. Ebből 12 autóbusz pénteken a várasba érkezett, azokat folyamatosan állítják a lakosság szolgálatába. Selejtezésre nyolc autóbusz kerül az idén, de ezek közül hatot pótkocsinak alakítanak át, hogy ezzel is enyhítsék a csúcsformáim! időszakokban tapasztalható utaszsúfoltsá- got. A lottó nyerőszámai: Március első lottó sorsolását pénteken Pestlőrincen tartották. Ezúttal a 9. játékhét nyerőszámai és a februári tárgynyer cm én vpkrt húzták. A kihúzott számok a kővetkezők: 1, 39, 58, 70, 87 Izgalmas téma Egy gyűlés, vagy összejövetel hangulatát mindig a téma szabja meg. (És persze, sok függ az előadótól, de még több a hallgatóságtól.) Tegnap izgalmas témával találkoztam. A kukoricatermesztésről volt szó Pécsett. Aki itt abba akarja hagyni az olvasást, rosszul teszi, mert nem fogja megtudni, hogy a kukorica milyen izgalmas téma a valóságban. Először én is azt hittem, hogy unalmas, pedig nem. — Lösz kövérmarha, lösz hízott disznó, lösz kacsa, liba, tyúk, ha jól kapálunk! — mondták az asszonyok, — s ha rosszul kapálnak, nőm lösz se ez, se az! A járási tanácselnökasszony — Právicz Lajosné —, azt mondta, hogy a fejlettebb gazdálkodási forma, a fejlődés előre lendítője már jelen van a falun. Megvan a tsz. Most- már fejlett, művelt paraszti emberfők sokasága kell. Asszony! lelkesedés is kell. De ez meg is van. A nők minden munkát jól elvégeznek, a kukoricatermesztésben is élen járnak, csak hozzáértő vezetés I legyen, amelyik támogatja őket Ezért volt okos dolog, hogy a megyei nőtanács a pécsi járási tanács vb-vel együtt ösz- szehívta az asszonyokat és elhívta az agronómnusokat elnököket, brigádvezetőket te. Együtt kell megvitatni és megérteni, hogy mit akarnak az asszonyok. El akarják érni, hogy a lehető legtöbbet teremjen a fold kukoricából. Sass László járási főagronómus ennék serkentésére egységes premizálási rendszert javasolt. Lényege, hogy ha a betervezett kukoricamennyiséget megtermelték, akik azt megművelték, kapjanak húsz munkaegységet, plusz a termés tíz százalékát holdankénti átlagból számítva. Tálos László, a járási párt- bizottság titkára a hosszúlejáratú állami hitelek 13 milliós összegével szemléltette, milyen nagy segítséget adott 1961- ben az állam a szövetkezeti parasztságnak a járásban. Elmondta, hogy volt 27 állami fizetésű szakember te a tsz-ek- bean, mégis tovább kell erősíteni a vezetés színvonaléit. £s nagyon igaza volt, amikor azt mondta, hogy hiába lesz kitűnő kukoricatermés, hiába dolgoznak, kapálnak jól az asszonyok, ha az állattenyésztésben nincsen rend. Ha elhullanak az állatok, kárbá- uész megtermelt ás feletetett kukorica is. Ezért szakemberek, tapasztalt álattenyész- tők gondjaira legyen bízva mindenütt az állatgondozás. Mert kell a baromfi, a hízott sertés, a szarvasmarha is, hogy ne legyenek még apró zavarok sem a húsellátásban. Ha ilyen témákat hallanak az emberek, a zsebükre is rátapintanak. mert ott érzik legjobban az igazságot Gregor Sándomé, a megyei nőtanács titkárhelyettese azoknak válaszolt, akik a nőknek a vezetésbe váló fokozottabb bevonását követelték. Igazat adott nekik, maga is ennek a hive. Vezetni azonban csak az tud jói, aki tanul és mindig tud. Ezért, ha nehéz te, az asszonyoknak is tanulniok kell! — A kukorica legnagyobb ellensége a kapa — ha rosszul forgatják — mondta Rab An- talné, a járási nőtanács titkára — és legjobb barátja, ha jól használják! Ezt arra értette, hogy a Simazin, meg a többi vegyszeres gyomirtó kiváló ugyan, de azért ma még ott tartunk, hogy NAGYON MEGVÁLTOZOTT az egykori pécsi „Lakics-lak- tanya”. A nagy, fedett lovarda helyét ebédlőnek, kultúr- otthonnak egyaránt alkalmas, hatalmas terem foglalja ed és a tüzérek „nyugdíjba vonult” védőszentje, a Borbála-szobor környékén sem olyan sivár a kép, mint húsz esztendőnek éiSőtte. A lóistállók, a zabos- kamrák, a löveg-szánek, csak fundamentumaikban őrzik lovag Ráthkyék, csatai Csatay Lajosék emlékét, mert a kényes tiszti paripák rangos boxait, a tábori tarackok rideg fészereit is rég lebontották, vagy átagyusztálták takaros felvételi irodákká, kényelmes, tiszta munkásszállásokká A Baranya megyei Építőipari Vállalat Tüzér utcai munkásszállása csak egy valamiben hasonlít „elődjéhez”. Szintúgy, mint annak idején, hadosztálynyi ember lakja és reggelenként most is csak kivonulnak „gyakorlatra”, noha a lövegek, a teodolitok helyett másféle szerekkel és másféle mundérban vezényli tó őket a briga- déros a közelebbi, vagy távolabbi „gyakorlótereikre”. A különbség „csak” annyi, hogy ez az új hadsereg odakint nem a „belövést”, a rombolást gyakorolja. hanem pontosan az ellenkezőjét. Százaknak és ezrek nek építik a lakásokat, iskolákat, az orvosa rendelőket, a kultúrotthonokat és cserébe nem soványka zsoldot. hanem tisztes fizetést külder»ek, vagy visznek haza távol élő családjuknak. Mert ebben is. a távol élésben is, van egy csepp hasonlatosság a régi és az új kö- Zött. De vajon hasonlatosság ez? ÍLrmyiban igen, hogy tóé is érTÁVOL A CSALÁDTÓL keznek „hazad csomagok”, rózsaszínű, vagy egyszerű kékborítékos levelek, aszerint, hogy legén yembernek, vagy családosnak címezték meg a távok feladók. És innen is távoznak hosszabb vagy rövi- debb időre szabott szabadságé« levelekkel az emberek, és bizony itt is, odahaza is, egyformán sóvárognak ritkán látott kedveseik után. Az még hagyján, ha egészséges az ember, mert hetenként, kéthetenként hazalátogathat a családhoz, de mi történik akkor, ha beleszól ebbe egy legkevésbé óhajtott vendég, a betegség, vagy éppen egy sérülés, mert ilyen is előfordul. Orvosi rendelője, betegszobája is van a munkásszállásnak, és szigorú orvosa, aki nem engedi haza a fertőző betegeket, a baleseti sérülteket. És, hogy ebben is, másban is előrelátóbb a betegeknél, az abból derül ki leginkább, amikor azt mondja: „Miféle szeretet az, amikor a beteg hazacipeli az influenzát, a torokgyulladást az asszonynak, a gyerekeknek. És ki tudja ellenőrizni azt, hogy a balesetesek nyugton maradnak-e otthon. Itt vannak csak igazán szem előtt, itt vannak igazán biztonságban”. A négyágyas, patyolattíszta betegszobában pedig jelenleg hárman gyengélkednek. Simon Péter parkettázómunkás bor- dasérüléssél, Petiik Mátyás üvegszabász csontgyulladással és Dick János kőműves torok- bántalmakkal nyomja az ágyat, fámon Péter a legbeszédesebb. és úgy látszik, hogy a legzabolátlanabb is a betegszoba lakói közül. A múlt vasárnap is ő szegte meg a rendet amikor az orvosi tilalom ellenére is hazautazott Bara- nyahddvégre a családjához. De őszinte bűnbánat van a hangjában, amikor elmondja, hogy menyire igazia volt, az orvosnak, amikor „leteremtette” a fegyelemsértésért — AKKOR VOLTAM igazán kétségbeesve, amikor hétfőn reggel visszakészültem Pécsre. Olyan rettenetes szúrásokat kaptam a mellembe, hogy kény telem voltam betelefonálni a kezelőorvosamhoz: Nem tudok utazni doktor úr, rosszul érzem magam. Gondolhatja, mit kaptam tőle... Különben elsőrendű szakmunkás, becsületes, rendes ember, csak hát nem tudott eHenállni a csábításnak. — Nem is tudom elmondani, milyen érzés, amikor a három gyerek körülfog és nem győzök nekik mindenre válaszolni. Pedig minden szombaton hazajárok. Sok ám az az egy hót is. Különösen akkor, amikor az ember már tíz éve csinálja egyfolytában. Ezek szerint őtvenkétsaer jár haza évenként leszámítva a rendes szabadságok Ha pedig úgy számoljuk, hogy a tíz év alatt összesen hatszázegyné- hány napot töltött odahaza, akkor ebből az jön W, hogy kerek nyolc esztendőt töltött el a munkahelyén, távol a csa Iádtól Nagy idő ez, nyolcadré- szt esy emberöltőnek, s talán nem is csoda, hogy kísértésbe esik az ember és csak ajkkor veszi észre, hogy nend- szegő lett amikor már megtörtént a baj. Hátha még azt is hozzágondolj uk, hogy Simon Péter harminc éves korában kezdte el ezt az életet kis családjától, fiatal feleségéitől távol. Petrák Mátyás, noha nyolc éve osztozik ezen a kenyéren, már higgadtabb természetű ember, de ha úgy vizsgáljuk a helyzetét, hogy ő két év múlva nyugdíjba megy, egészen más színben tűnnek fel a dolgok. Pedig ő is sóvárog az otthona után és szombatonként ő is megváltja a jegyet Bajára és visszatérőben ő sem győzd vigasztalni az asszonyt és a tós- unokát. — Kis lakodalom az, amikor hazatérek, és temetésféle, amikor búcsúzom. DicsérgetésseL pátyolgaitással kezdődnek az ilyen vasárnapok és sírással, szemrehányással fejeződnek be: „Mit gondolsz vénember, meddig bírom itthon így egyedül a négy falat...” — Pedig maga is tudja, hogy nem mond igazait, hiszen neki ott van a lánya is, meg az unokája is. De érv, én mit szóljak? Aztán kiderül, hogy azért van neki is mit szólnia. Majdnem dicsekedve mondja, hogy második otthona a munkásszállás. Jó barátok között az esti ultipartik, a mozi, a televízió és mind egy szálláson, egy helyben. És a hazautazások? Havonként két esetben filléres munkásbusz-járaton, ha meg vonatom megy, 80 százalékos kedvezménnyel. <— Na és, azt a két évet a nyugdíjig már igazán kibírom. — És abban a hangsúlyban, ahogyan mondja, egyformán vegyül ed az öröm és a bánkó- dás. Érezni, hogy valahol, a lelke legmélyén szívesen vállalná még újabb nyolc évig a hétvégi munkásjáratókait, az esti ulitipartikat. Pedig nagyon szereti a feleségét és sas «mókáját! Dick Jánosnak egészen más természetű gondjai vannak, ö jár a legritkábban haza Tolna megyébe, ami érthető, hiszen neki csak a nagyszülei élnek. És itt, ebben az egész „kaszár- nyaélotben” azt hiányolja a leg jobban, hogy kicsire szabták a ruhaszekrényeket. Nem fér bele csak négy öltőzet, az ő igényed jóval nagyobbak ennél. S oly természetes, hogy nagyobbak. Hiszen ő még csak 18 éves, és mikor legyenek igények, ha nem ebben a karban. Különösen neki, aki brigádvezető is. tószista is, és ezek a tisztségek sok egyéb másra kötelezik. Napköziben a brigád iáért, a munkájáért felei, de esténként sem üldögélhet vén- asszony módjára a szálláshelyén. Egyszóval, neki is vannak gondjai. Amikor ezek felől faggatom, rösteükedve szabadkozik. — A VILÁGÉRT SE Ha le a »evét, hátha zokon venné. Annyit elárulhatok, hogy géip- írénő, hogy anyi idős, mint én és tán annyit még, hogy nagyon csinos.; ; Igaza van, miért kell az ilyet tovább forszírozni jj. "’.ísL.'te sv gy. te. a kapára is szükség van. Ezt pedig az asszonyok használják leginkább, a férfiak más munkával foglalkoznak. Jó volt, hogy a nőtanács és a járási tanács együtt hívta össze az asszonyokat, hogy ezt megbeszéljék. Jó volt, hogy ott voltak a tsz-elnökök, agro- nómusok, brigádvezetők is. Megértették egymást. Gy. K. Megkezdődött a baleset- elhárítási és munka- egészségügyi filmek feszti rálja Pénteken reggel a Technik» Házában, mintegy 450 meghívott jelenlétében megkezdődött az 1961-ben készült balesetelhárítási és mumkaegész- ségügyi filmek fesztiválja. A fesztivált Donáti» Béla, a SZOT munkavédelmi osztályának vezetője nyitotta meg. A munkásvédelmi filmeknél:, amelyeket nálunk ma már milliók néznek végig — mondotta — jelentős szerepült van a baleseti helyzet javulásában, abban, hogy tavaly 1000 munkásra számítva a balesetek száma az előző évi 72-ről 70-re, a halálos balesetek száma pedig 100 000 munkást véve alapul, 25,5-rűl 23,5-re csökkent. Elmondotta, hogy a magyar munkásvédelmi filmek nemzetközi sikereket is arattak az elmúlt évben. Pénteken és ■zombaton összesen 34 filmet pergetnek 1*. ___ i i I
