Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-24 / 70. szám
NAPLÓ' I kedvezőtlen időjárás miatt késnek a tavaszi vetéssel Bontatlanok a burgonyaprizmák — A várakozási időt is hasznosítani kell Hótakaró alatt dermed a határ, pedig tavaly ilyenkor már kikelt, zöldült a répa, s most még a borsó, mák, árpa, zabos bükköny és a pillangósok is vetésre várnak. A somogyvis*- lói termelőszövetkezetben a vetés késése mellett a legnagyobb gondot az állatok takarmányozása okozza. Mindem esős, havas nap azt jelenti, ennyivel később lesz friss zöld. Nagyon takarékoskodnak, csak annyit kapnak a jószágok, amennyi a létfenntartáshoz szükséges, mégis 3 kocsi széna, 3 kocsi takarmányszalma, 5 kocsi siló, 14 mázsa takarmányrépa, 2 mázsa apróburgonya és 4 mázsa sertéstáp fogy el naponta. Négy vagon tápot kaptak kölcsön és 250 is kellett vásárolni, hogy veszteség nélkül tarthassák, az állatokat az újig, hiszen a szokottnál későbben számíthatnak a zöld futószalagra. Szerencséi® veszteség nélkül tárolták a burgonyát, de a lucskos hidegben a prizmát se bonthatják meg, csak késve tudják átadni a más tez-nek Ígért 50 mázsa vetóbungonya A termelőszövetkezet elnöke azt mondja: az öregek szerint amit as időjárás elront, azt általában helyre is hozza. Amit azonban az emberek rontanak el, azt már nehezebb elrendezni. lám tavaly is a sárba vetették a búzát a rossz időjárás miatt, s a kedvező nyár úgy kinevelte, hogy szebb gabonájuk termett mint valaha. A kapálatlan kukoricán azonban sem eső, sem nap nem segített, gyenge termést, satnya csöveket adott. Most a tavaszkésésnfl tehát az időjárásnál is fontosabb az emberi munka, hiszen várható, hogy a vetések után a kapálás is összetorlódik. A somogy- víszlóiak tudják, hogy a tavalyi tempóval, napi 3—i órai munkával az idén sem boldogulhatnak. Oj brigádrendszert alakítottak ki és a tagokkal is megbeszélték kire mennyi milyen feladat vár, de ez sem elég. Most is dolgozni kell, hiszen a hószállingózás nem akadályozhatja a fogatokat trágyahordásban. Most készítsenek elő mindent, mert ha kezdődik a vetés nem jut idő mással törődni. A patapoklosi termelőszövetkezetben sem használták ki a januári kitavaszodást, s így bizony még 450 hold gabona vár fej- trágyázásra. Nem végeztek még a fakitermeléssel sem és 100 szénaszárító állványt is el kell készíteni. Most az egyszer nem okoz problémát, hogy az új burgonya termesztéshez későn érkezett a vetőgumó, mert az övék még csak most csírázik. De rendes körülmények között már vetni kellene A tagok hangulata a tavasz késése ellenére bizakodó, hiszen szakképzett, tapasztalt agron ómust kapott a termelő- szövetkezet, akinek munkája nyomán szebb eredményeket várnak. ▲ las asszonyai is mondták a vezetőknek, ne búsuljanak, amint itt a jóidő, kiszórják a műtrágyát az utolsó dekáig, a férfiak mindnyájan mehetnek simítózni, vetni. A dencsházai termelőszövetkezetben szinte teljesen szünetel a munka. Azt mondják olyan ez a határ esőben, mint az ingovány. A fogatokat se használhatják, hiszen a nagy sárban még üresen is alig győzi a kocsit a ló. Nem tudtak földet hozni a kertészetbe sem, mert vizes, sáros, összeáll, tönkretenné a palántákat. Két földréteg és egy szalmaréteg őrzi a hatalmas prizmában a 350 mázsa sárgarépát, amelyből 10 holdon kéne ültetni magfogáshoz. Nem lehet prizmát bontani, pedig a fennmaradó 100—150 mázsát, amit értékesíteni szeretnének, nagyon várja már a város. Az alacsonyfekvésű földeken két nappal később szikkad meg a talaj, mint másutt, s így az esetleg előforduló egy-két napos jóidőt se tudják kihasználni. A 26 holdas öntözéses kertészetben is sok tenni való akad, munkaigényes a magfogásra szánt sárgarépa és a gyökér is. Így bizony nem lesz könnyű minden munkát időben és jól elvégezni. A dencsházaiak azt szeretnék, hogy egyetlen négyszögöl se maradjon kapálatlan ezen a nyáron. A közgyűlés határozatot is hozott arra, hogy a munkabíró családtar goknak is egyenlő részt mérnek ki megművelésre, hogy a nagy dologidőben győzze a határt a falu. Dencsházán, beosztással elég az újig a takarmány, míg So- mogyviszlón a takarmányhiány a legveszedelmesebb. Minden tsz-nek rossz valamilyen szempontból a tavasz késése, mindenütt problémát, gondot okoz. Szerencsére nem függ minden az időjárástól. De ami a tagságon múlik, annak az idén nem szabad elmaradnia. Hét község, tenseüszövelkezetek, ipari üzemek villamos tása a MEGYEVILL idei tervei m Középiskolai művészeti csoportok bemutatója Tegnap délután ülést tartott a Kulturális Szemle pécsi operatív bizottsága s megvitatta a városi középiskolák művészeti együttesei bemutatójának megrendezését. A beérkezett nevezések és az alapszerveaeti bemutatók alapján döntötték ed, hogy mely csoportokat hívják meg az április 17-i bemutatóra. A bemutatót a VIII. VIT jegyében rendezik meg, melyen résztvesz a külföldi ösztöndíjasok egyetemi előkészítőjén résztvevő 120 hazánkban tanuló különböző külföldi fiatal is. A pécsi középiskolások műsora után a külföldi fiatalok is fellépnek majd, közös ismerkedési estet rendeznek. A MEGYEVILL-nek az idei esztendőben 5 millió forinttal emelték a termelési tervét. A vállalat, amely hatszor nyerte el eddig az Élüzem címet, az idei esztendőben is igen jelen tős szereléseket végez a gyében. As Idd évre tervesték Baranya megye teljes villamosítását. A kitűzött határidő előtt bekapcsolják a villanyhálózatba Kishajmás, Kls- beszteroe, Szatina, Hosztót, Pflspökszentlásaló, Pusztákig falú & Kistájbanya községeket. A hét község villamosításán kívül még 21 termelőszövetkezetben végzik el a gazdasági épületek villamosítását, a belső hálózat kiépítését, felszerelését, szivattyúk beszerelését, mintegy két és félmillió forint értékben. Tervük, hogy a kitűzött határidő előtt 3—4 hónappal előbb befejezik a termelő- szövetkezetek villamosítását. A Szentegáti Állatni Gazdaságban 1 millió forint értékben végeznek szerelési munkálatokat, hálózatbővítést Több mint százezer forintra tehető az a munka, amit a megyében a keltetőállomások villamositá sában végeznek. Az idd évben történik meg a Húsüzem villamoshálózatának az átkötése 220-as áramkörre. A mohácsi kórház felújításánál mintegy 1 millió forint értékben végeznek szereléseket, átkötéseket. A Pécsi Közgazdasági Technikumban most szerelik a fénycsöveket, de gyakran kapnak megrendeléseket gépek fel újítására, megjavítására Budapestről, több nagyobb üzemből, Mezőhegyesről és Kiskunhalasról is. Megbízható, jó munkát végez a vállalat, eddig szinte még sohasem kaptak reklamációt. A göresönyi Erdőgazdaságnál 200 ezer forintos villamosítás, a Pécsi Bőrgyárnál pedig további korszerűsítés, rekonstrukció vár rájuk. Sik lóson és Harkányban megoldják a neonfényes világítást Egyik igen jelentős változás a vállalatnál az idei évben, hogy Mohácson is kiterjesztik a lakossági javítószolgálatot, amelyet Pécsett és Szigetváron már korábban sikerrel oldottak meg. Abaligeten az új campingtábor villamosítását, a selyemipar villamosításában pedig mintegy 800 ezer forint értékű munkát ők végeznek. A közeljövőben ünnepli a vállalat 10 éves jubileumát, s a vállalat hat dolgozóját része sitik jutalomban, s azok a dolgozók pedig, akik öt évnél régebb idő óta dolgoznak a vállalatnál, fizetésük 3 százalékát kapják hűségjutalomként. A jubileumi ünnepségen osztják ki a vállalat dolgozóinak a múlt évi nyereségrészesedést is. Százhatvanezer forintot fizetnek U a dolgozóknak, ami 19 fizetett napot jelent minden dolgozójuk számára. A hatszoros élüzem fennállása óta most fizetik a legmagasabb nyereségrészesedést. Egymillió-nyolcszázezer forint a többletnyeresége a vállalatnak a tervezettel szemben. A múlt évben jelentősen megnehezítette a munkájukat az a körülmény, hogy 1800 helyen dolgoztak, s ez jelentősen felaprózta erejüket. Az idei év ben 23 600 000 forint a tervük. Az év első negyedében mutatkoznak még problémák, mert a beruházók nem adták le idejében a megrendeléseiket. Azonban minden remény megvan arra, hogy az idei tervet is idejében teljesítik. Baranya megye legjobban áll a termelőszövetkezetek villamosítása terén, s ebben oroszlánrésze van a vállalat dolgozóinak. A közelmúltban született meg a vállalatnál egy verseny- felhívás, amelyben a dolgozók vállalták, hogy a termelési tervet 100 százalékban teljesítik, sőt 10 százalékkal emelik, az önköltséget 2 százalékkal csők kentik, a határidőket betartják, s a minőségi munka további javításáért harcolnak. A versenyt negyedévenként értékelik és az első helyezést elért kirendeltség és a segédipari részleg vándorzászlót és 500— 500 forint jutalmat kap. (Hamar) A legjobb kívánságokkal a békéért és barátságért // it „Ajánlja: Rudolf Petershagen, Greiswald.” A televízió nézői fokozott kíváncsisággal és némi irigységgel vették tudomásul a Rudolf Petershagennel készített televíziós riport alkalmával, hogy egy szemfüles pécsi eroA „BUMLIZÁSOK" EREDMÉNYE n A MÚLT HÉT egyik napján a Széchenyi-akna bányászai nem hazafelé igyekeztek műszak után, hanem a pártszervezet épületének nagytermébe Beszélgettek menetközben, vélemények és ítéletek hangzottak. Az épület bejáratánál kifüggesztve egy papír: „Ma a társadalmi bíróság tárgyalást tort”. Csordultig telt a bumlizók pohara. A nagyteremben 120 bányász ült a székeken, velük szemben az „elnöki” asztalnál a társadalmi bíróság tagjai fog toltak helyet, az asztal előtt pedig tíz bányamunkás várta sorsának intézését, a felelős- ségrevonást a sok igazolatlan mulasztásért, ahogyan a bányászok mondják: — a bum- lizásért. Nincs nagy ceremónia egy ilyen tárgyaláson, mindenki ismeri egymást, nincs külön védő és vádló a pulpitus két oldalánál. Egyszerű és sallang mentes a terem. Az emberek is mind egyszerűek, nyílt tekintettel néznek társaik felé, némelyik a fejét csóválja, itt- ott összesúgnak maguk között. A társadalmi bíróság elnöke feláll és ismerteti a „vádat”. Minden embernek elmondja a mulasztásait, de közben a hall gaíóság felé is magyaráz Elmondja, hogy a törvények le- hetőséget biztosítanak minden dolgozónak arra, hogy rendkívüli esetekben rendkívüli szabadságot kérjenek és kapnak is, ha indokolt, majd a munkahely megbecsüléséről és a rendszeres, pontos munkáról beszél, s végül felkéri a műszakmutosztókat, hogy a hallgatóság felé fordulva mond jél; el; miért követtek ej any- bumJJfc- y_ BESZÉLNEK a hiányzásokról. Ki őszintén, ki nem őszintén. Van, aki elismeri a hibáit, megbánást mutat és fogadko- zik, hogy többé nem mulaszt műszakot, van. aki kibúvókat keres, „megmagyarázza” az okokat, de olyan is akad, aki közömbösen sőt cinikusan veszi az ügyet A 120 bányász csendben hallgatja a „vallomá sokat”. Olvasni lehet az arcokról. Az őszinte szónál egymásra néznek és megértőén bólogatnak, a cinikus tagadásnál és mellébeszélésnél ösz- szeszorítják szájukat és taga- dóan csóválják a fejüket. A műszakmulasztók többségét, sőt egyiköjüket sem lehet a törzsgárdába sorolni, hiszen kilencen közülük még egy éve sincsenek a bányánál, illetve a jelenlegi munkahelyükön a Széchenyi-aknán. Egyedül Domonkos Károly vájár tartozik a régiek közé, azonban érdemes egy pillanatra megállni Domonkos Károly ügyénél. Régi bányászember, 1958. november 26-án vették fel a pécsbányatelepi aknához dolgozni immár negyedszer. Egyszer fegyelmileg bocsátották el, kétszer pedig hozzájárulással hagyta el munkahelyét. A múlt év októberében két igazolatlan hiányzása volt. amelyet nagynehezen igazoltak a műszaknál. Azóta folyamatosan kilenc műszakot mulasztott, legtöbbnyire részegség miatt. Most a tárgyaláson könnyed modorban ismerte be mulasztását. „Piás voltom és nem jöttem, februárban meg kértem szabadságot és nem adtak, azért nem jöttem. Miért vették vissza annyiszor? Azért mert nem őt nézték. hanem a családját Hat gyermeke van odahaza, s elsősorban azok sínylik meg a csa ládfő „kilengéseit”, esetleges munkanélküliségét. Fordítva is cselekedhettek volna a bányaüzem vezetői, de kinek segítettek volna azzal? Szép dolog a humánum és az emberek nagy részében meg van ez az érzés, de annál csúnyább dolog visszaélni e nemes érzéssel. A TÄRGYALÄSON többen szót kértek a hallgatóság köréből. Ki így, ki úgy elmondta a véleményét. Volt aki. a keresetkiesést, a hűségjutalom elvonását, az ebédpénz elvonást és egyebeket mondott a mulasztók szemébe. Az egyik iegényszállás lakója példának hozta fel Kiss Gyula esetét, akivel egy szobában lakik. Elmondta, hogy ő többször figyelmeztette társát a rendes műszakra járásra, de nem használt neki, inkább ivott és kártyázott. Volt egy nagyon figyelemre méltó megjegyzése is, mégpedig az, hogy a műszaki vezetők gyakran elutasítják a dolgozók jogos szabad ság igényeit és más irányú kéréseit, nincs elegendő megértés bennük, amikor ilyen ügyekben fordulnak hozzájuk a beosztott bányászok. Többen szigorú büntetést kértek a társadalmi bíróságtól, többen meg humánus enyhe elbírálást. Az akna munkaügyi előadója a műszakmulasztókhoz intézte szavait te elmondta, hogy naponta többen is jelentkeznék az üzemnél felvételre, sokan közülük családos emberek és nem tudják őket alkalmazni, mert teljes a létszám. Éppen azért nagyon meg kell gondolni, hogy a munkahelyet hogyan becsölik meg, járnak-« rendesen dolgozni. Kérte a bíróságot, hogy ne csak a büntetést tartsa szemelött, hanem a nevelést is. A tíz műszakmulasztó közül ötnek felmondó levelet ad- i tok, a többinek .megbocsá- | tottak” és írásbeli, vagy szó- 1 beli figyelmeztetéssel zárták ; le ügyüket. Németh József j csillés. Vati István csillés, i Nád Béla csillés, Kovács 27. Imre csillés és Kiss 10. Gyula csillés kereshet magának új munkahelyet. Kónyi Ferenc csülés, Molnár István segédvájár. Kurcsics Ferenc vájár, Olajos Mihály csillés és Domonkos Károly vájár lehetőséget kapott arra, hogy a Széchenyi-aknán. a régi munkahelyén bizonyítsa be; nem mél tatlan az előlegezett bizalomra. Az emberek megnyugodva hagyták el a helyiséget. Egyet értettek a társadalmi bíróság határozatával, amelyben érezték a szigor mellett az emberséget, a megbocsátást. KIFELÉ MENET még többen „hozzászóltak” a tárgyaláshoz. mint akkor a helyszínen. Nem tudtam pontosan megjegyezni, hogy ki mondta. kik mondták, de nagyon találóan és nagyon helyesen a becsületre apelláltak. „Becsület is van a világon”. — hallatszott az egyik idősebb bányász szava. Igaza van. A becsület, a család, a saját érdek. a közösség érdeke, a bányászok összetartás^ fegyelme. munkaszeretete. Sokat őrt volna, ha néhány Idősebb bányász ott a teremben mondta volna ezeket a szavakat a mulasztók szemlébe. (G I.) bér felküldte a vendégül látott szerző könyvét dedikálásra. S Rudolf Petershagen a tv nézői előtt jegyezte be az idézett szavakat a „Lelkiismeret lázadása” című könyvbe. Abból az alkalomból, hogy a pécsi mozik is műsorukra tűzték a tv-ben nagy sikert aratott filmet, a „Lelkiismeret lázadásáét, megkerestük a „titokzatos” pécsi Rudolf Peters- hagen-tisztelőt, dr. Timaffy Miklós orvost, aki könyvtára egyik legbecsesebb darabjaként őrzi a dedikált könyvet. Ma már nálunk is sokan isgül látja majd Rudolf Peters- hagent, s így határoztam el: megkérem a budapesti televízió munkatársait, dedikáltas- sák vele könyvemet. A könyv azóta visszaérkezett, dr. Timaffy Miklós pedig legszívesebben beülne a moziba, hogy ismét végigélvezhesse a jólsikerült filmet. — A filmnek az eredeti könyvvel való összehasonlítása rendszerint csalódást okoz, de a „Lelkiismeret lázadása” című film hűen követi a könyv eseményeit, minden lényeges mozzanatot megörökít. Külöfig illll llpöíit ' < .< IllflJlf! iPlt ifit V- . . kk/ . merik az azonos című film alapjául szolgáló könyvet a Lelkiismeret lázadását, mely az utóbbi évek egyik legnagyobb könyvsikere volt. Szerzője a hitleri Wehrmacht egykori ezredese saját életútjáról vall benne, arról, hogy ő a hagyományosan porosz, militarista szellemben nevelt katonatiszt — hogyan jutott el a német milita- rizmus ellen küzdők táborába. Első kérdésünk dr. Timaffy Miklós tanársegédhez természetesen az, hogy honnan támadt az ötlete Rudolf Peters- hagen könyvének dedikál tatására. — őszintén szólva a szerző érkezéséről szóló hír ragadott meg, miután a tévében már több részletet láttunk a „Lelkiismeret lázadsa” című filmből — mondja a mindig csendes orvos. — Gondoltam, hogy a televízió bizonyosan vendék nősen jól sikerültek a sztálingrádi részletek és a Greiswald átadásáról készült rész. Arról, hogyan kényszerítették >z amerikaiak Rudolf Pete re ha- gent a Nyugaton maradásra; nem is beszélek ... Rudolf Petershagen esete ismét bizonyíték arra, hogy a két világ- rendszer harcában a kapitalisták minden módot felhasználnak létük fenntartására, s nem kímélik az embereket... Rudolf Petershagen a min ikét Németországban élő németek okulására szánta könyvét; arra, hogy az igazság elmondásával figyelmeztesse a német népet: ne hagyja hogy még egyszer katasztrófába sodoriák. A német kérdés azonban ismét túlnőtt Ném<'tor'7ág határain, s fgv a filmszínházainkban pergő film a „Lelki- ismeret lázadása” is tanulságul szolgál (HARSÁNY!) *
