Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-23 / 69. szám
MAKcrra is. ftlAPLÖ 5 LEVELEZŐINK Szalmakereskedés a Rózsa Ferenc utcában Igen, Lörincz Istvánnak van szalmakereskedése a Rózsa Ferenc utca 23. szám alatt. A kapu egész nap tárva van, sok lovaskocsi megfordul, és hordja a sarat. A sár pedig elég nagy azért is, mert a lakók — lefolyó hiányában — az udvarra öntözik a szennyes vizet. A ház kilenc lakója már több esetben kérte, hogy szüntessék meg a széna- és szalmakereskedést, a PIK építsen lefolyót a szennyes víz eltávolítása érdekében. Még a tűzoltóságnak is írtunk, mivel a szalma tűzveszélyes, de a kérésnek ezidáig sajnos nem lett foganatja. Ezúttal a lap hasábjain kérjük a tanácsot és a tűzoltóságot: segítsenek a problémák megoldásában. Sipos Ferenc, Rózsa Ferenc u. 23. Művelődnek, szórakoznak a vázsnoki fiatalok A Dunántúli Napló egyszer megírta, hogy a vázsnoki 3oul- túrház csúnyán néz ki, a verebek fészkelnek benne. 1960 tavaszán azonban fordulat következett be, megalakult a Kommunista Ifjúsági Szövetség Vázsnokan. A KISZ azóta is nagy sikerrel teljesíti azt a feladatát, hogy az ifjúságot kultúrált szórakozáshoz szoktassa és biztosítsa számára a művelődés összes lehetőségeit. A dolgozó fiatalok többsége a termelőszövetkezetben dolgozik, és megtalálja most már e községben a szórakozás és művelődés lehetőségeit. Rendbehozták a kulitúrott- hont, már nem a verebek, hanem az ifjak (és természetesen Köszönet a PKV-nak Mi, a 30-as autóbuszjárat utasai szeretnénk megköszönni Kovács Gyula gépkocsivezetőnek udvariasságát és figyelmességét, amelyet a 30-as járat útvonalán tanúsít az utazókkal szemben. Előfordult nála, hogy indítás után megvárta a siető édesanyát kisgyermekével, vagy az idősebb dolgozót, aki a már-már induló autóbuszt másként nem érte volna el. Figyelmességéért és udvariasságáért ezúton mondunk köszönetét c 30-as járat utasai. aiz idősebbek is) szívesen járnak oda. Létrehoztak egy színvonalas kultúrcsoportot is, a műsoros estek bevételeiből pedig televíziót vásároltak. Gabriella, „néni”, a bájos tanítónő vezetésével rendeztek mér sok sikeres estet, az ő érdeme, hogy szépen berendezett ifjúsági klubot hoztak létre, ahol minden este megtalálják a maguk szórakozását a fiatalok. Tiger József, határőr. Köszönet az ismeretlen jótevőknek A férjem rosszul lett Pécsett, a Kossuth utcában, összeesett. Kétségbe esve néztem szét, de azonnal ott termett két fiatalember és egy nagyon kedves asszony, felsegítették és hazahozták. Elsősegélyben részesítették és ellátták jó tanácsokkal és még engem is megvigasztaltak. Csak amikor már elmentek, akkor jutott eszembe, hogy még a nevüket sem kérdeztem meg. Rémületemben meg se köszöntem nekik ezt az önzetlenséget. Az a kérésem a szerkesztőséghez, hogy közöljék, nagyon szépein köszönöm az ismeretlen jótevőknek önzetlen segítségüket, BATH ISTVANNÉ, Pécs, Kossuth L. u. 56. BOLTKEZELÖ — SZÜLÉSI SZABADSÁGON Gi'lvánfán már néhány hónapja szülési szabadságra ment a boltvezető. Állítottak ugyan helyette, de azóta hol nyitva van a bolt, hol nincs. Igaz, hogy ez a boltvezető a szomszéd községben Mák. De azért feltesszük a kérdést: „Ha valaki a szomszéd községben lakik, akkor tarthat nyitva, amikor akar?” Gilvánfa község lakói. A tavaszi évad legnagyobb filmeseménye: Francia filmnapok Pécsett Három nagysikerű alkotás bemutatója A közelmúltban Franciaországban magyar filmnapokat rendeztek, finnek viszonzásaként kerülnek megrendezésre április 12 és 18 között hazánkban a francia filmnapok, melyet Budapesten és Pécsett rendeznek meg. Április 12-én a Petőfi filmszínházban gálaest keretében nyitják meg a francia filmnapokat, melyen résztvesz a városba érkező francia filmművész küldöttség is. Bemutatják az Ilyen hosszú távoliét című alkotást, melyet a Delluc-díjas Henri Colpi rendezett. A film egy asszonyról szól, aki a második világháború után 15 évvel egy emlékezetét vesztett férfiben véli felismerni a férjét. A különleges eszközökkel feldolgozott filmdráma két főszerepét Alida Valii és Georges Wilson játsszák. Egy modem történetet dolgoz fel A szép amerikai című vigjáték, amely egy kis ember ről szól, aki egy csodálatos autó, egy Limousin tulajdonosa lesz. Rendezte és főszerepé; Dhery játssza, partnerei Annié Duccan, Louis de Puncs és Alfred Adam. A filmnapok keretében egy napon bemutatják az előreláthatólag legnagyobb közönségsikerre számító Fekete Orfeusz (Orfeo Negro) című filmet, amely Orfeusz és Eurydike legendájának káprázatos, modem feldolgozása színes kivitelben. A Marcel Camus rendezte film az elmúlt évben Cannesban a filmfesztiválon kitüntetést kapott. Különösen az egzotikus, misztikus hangulata ad nagy varázst a filmnek. A főszerepeket Mor- pesse Dawn és Brenno Mello alakítják. (Mitzki) Takarékos fiatalok 1961-ben 600 ezer óra társadalmi munka — 71,5 millió forintos megtakarítás Kérés a megyei postaigazgatósághoz Somogyhárságyhoz két-há- rom kilométerre fekszik Antal- falu. Ez a község közigazgatási szempontból Szulimánhoz tartozik, ami sokkal távolabb van, mint Somogyhárságy. A falu népe inkább Somogyhárságyhoz tartozónak érzi magát, lakói a somogyhárságyi tsz-be léptek be, iskolásai is Somogyhárságy ra járnak, mivel közelebb van Szulimánnál. A posta már Somogyhársá- gyon van, a postai kézbesítéseket eddig házilag kellett megoldani. Ez a kézbesítési mód sok visszaélésre adott alkalmat. Voltak olyan egyének, akik a levelet felbontották, illetve nem adták át a címzettnek, legjobb esetben késve kézbesítették. A somogyhárságyi Vörös Sugár Tsz vezetősége, valamint a Hazafias Népfront helyi szervezete azzal a kéréssel fordul a megyei postaigazgatósághoz, hogy Változtasson ezen az áldatlan állapoton. Amennyiben lehetséges, engedélyezze, hogy hivatalos postai kézbesítés legyen Somogyhárságy on. Deák Imre, a Hazafias Népfront titkára. 1958-ban hangzott el az ifjúság takarékossági mozgalmáról szóló felhívás, amelyet hamarosan a konkrét tettek követtek. Nemrégiben készült el a KISZ Baranya megyei Bizottságának jelentése az elmúlt évek eredményeiről, melyből kitűnik, hogy évről-évre emelkedett a fiatalok részvétele a legkülönfélébb mozgalmakban, nőtt a társadalmi munkaórák száma és nőtt a megtakarított gazdasági érték. A takarékossági mozgalmak- nak jelentős szerepük volt és »» % »i» Újabb kulcs önakció az iparcikkek vásárlásához A baranyai falusi bankok párosyersenyl nyertek Győr megyével szemben Értékelték a Győr megyei és a Baranya megyei takarékszövetkezetek között folyó párosverseny 1961. évi eredményét. A MÉSZÖV székházában ösz- szegyűlt takarékszövetkezeti A tdckUHn^'d wztfá A SÁSDI TELEKKÖNYVI hivatalban vagyunk. Azon a helyen, ahol minden változást bejegyeznek. Akármilyen istenhátamögötti falva volt a járásnak, ha a föld gazdát cserélt ide jöttek beíratni. Még akkor is, ha csak öt négyszögölről volt szó. Hatvankilenc község népe járt ide. Nagyon sok ember. Pál Gyula bácsi, az ezüst- bajuszú öreg mind látta. Minddel beszélt — huszonöt éve dolgozik ezen a helyen. Sok emléke van. Azokból elevenít fel néhányat. Tempósan, kedélyeskedve mesél, amikor a szörnyűségekhez ér, megkomorodik a hangja. Mi minden történt a föld miatt? Kovács Nagy József — legyen ez a neve — embert ölt. A tulajdon testvérét gyilkolta le az örökségért a harmincas években. Nagy port vert fel a tragédia, sokat írtak arról a Mecsek lejtőjén húzódó kis faluról az újságok, ahol a dráma lejátszódott. A pécsi bíróságon rendezték meg « tárgyalást. Kovács Nagy Józsefet leültették, de a föld az övé maradt. KISZABADULÁSA után a falu egyik legmódosabb zsírosparasztja lett. Még az elmúlt években is bejárt a hivatalba. Aktatáskával jött, mint az ügyvéd. Büszke, egyenes tartással járt, nyoma sem volt annak, hogy testvére halála bántaná. Nem is volt benne lelkiismeret? Vagy kiölte magából? Nehéz lenne megtudni már — K. Nagy József hallgat. _ . A föld a termelőszövetkezeté ... A telekkönyvvezető elmélázik még kicsit ezen, aztán új történetbe kezd. Ennek egy öregember a főhőse. Jól öltözött férfi volt, gyak ran bejött hozzánk a harmincas évek végén. Ruhája még a régi, módos életről árulkodott, de a hangja sírás volt. Mindig ugyanazt mondta. Hogy a földjét és minden vagyonát odaadta a lányának, abban a reményben, hogy emberségesen bánik ve le. Es mi lett a légvárakból? A lány egy-két évig tűrte, aztán elkergette. Néha elsírta magát az öreg, de hiába, nem sokat lehetett tenni. A papír beszélt, a szerződésben pedig az állt, hogy minden föld és vagyon a lányé, és semmi az öregé. Szeretetházban halt meg. A harmadik történetben az apa fordult a gyermekei ellen. AZ EGYIK DIMBES-DOM- BOS faluban éltek, a maguk 16—18 holdjával. Két fia és egy lánya volt az apának. Hogy ne aprózódjon fel az örökség, a két fiút Idsem- mizte. A legkisebbet gimnáziumba járatta, kitaníttatta. Abban az időben még nagy szó volt az érettségi, falusi jegyző is lehetett vele. A legkisebb fiú így nem kapott semmit. Es az idősebb sem, akit — ugyancsak azért, hogy távol legyen a háztól — csendőrnek adott az apja. Csak a legkedvesebb, a lány maradt egyedül Jött a felszabadulás, a csendőr visszakerült c hájéba. Megnősült, ugyanakkor férjhezment a lány is. Vő jött a házhoz. Az apa közben ráébredt arra, hogy nem tud meglenni földéhes vejével. Elzavarta a lányával együtt. Utána a csendőrfia jutott erre a sorsra, mert nem tudott belenyugodni abba, hogy szegény lányt vett el feleségül. A lelketlen apa tehát az egész családot elmarta magától. Most együtt él egykori csendőr fiával. A termelőszövetkezetben dolgoznak mind a ketten. Az eziistbajszú telekkönyv vezető még mesélne talán, hiszen hosszú a huszonöt év, sok minden eszébe jut az embernek, ha kicsit megeről tett az agyát — de elég lesz ennyi is. Ebből a három nagyon is vázlatos, mégis valóságos, valóban megtörtént esetből is megcsap bennünket a régi idők szele. Annak az időé, amikor a testvér, apa a fia, fia az apa ellen lázadt a földért és a vagyonért, amikor még a legközelebbi hozzátartozó sem volt szent, amikor még azokat is letaposták a kíméletlen hajszában. Embertelen világról árulkodnak a telekkönyvek. TALÁN az ezüstbajszú telekkönyvi vezető is erre gon dől, miközben a viharvert, zebracsíkos köteteket nézi. Azt mondja, régebben kilencen dolgoztak a hivatalban, maholnap viszont két ember is elég lesz. A telekkönyvek elvesztették régi, mindenható értéküket. Talán múzeumba kerül néhány. ’i, M. L: vezetők nagy örömmel vették tudomásul, hogy ez alkalommal is Baranya megye vitte el a „győzelmi pálmát". Két éve, hogy a két megyéből összesen 33 falusi bank versenyez egymással. Ebben a versenyben az elmúlt évben mind az öt első helyre baranyai takarékszövetkezet került. így a véméndi, a bólyi, a drávaíoki, a dunaszekcsői és a harkányi falusi bank után következnek csak a Győr megyei takarékszövetkezetek. A baranyaiak ennek a versenynek a során érték el, hogy betétállományuk meghaladta a 20 millió forintot. Jelenleg 9 és félmillió forintjuk van kint a tagoknál kölcsönképpen. Fennállásuk óta több milliós összeget adtak ki arra a célra, hogy a falusi dolgozók házjavítási kiadását fedezzék. Hasonlóan több milliós kölcsönnel segítették már a fiatal házasokat is. A verseny alatt nemcsak a két megye küzdött egymással, hanem az egyes takarékszövetkezetek is összemérték erejüket egy-egy kijelölt Győr megyei falusi bankkal. A Győr megyeiek ez alatt csak összesen 19 és félmillió forintos be tétállományt szereztek, s a jelenleg kintiévé kölcsönök is csak nyolcmillió forint. A véméndi, a bólyi, és a lánycsóki falusi bankok vezetői tárgyjutalmat és pénzjutalmat kaptak jó munkájukért. Ezenkívül külön ajándékot kapott az ibafai, a nagydobszai és a véméndi takarékszövetkezet. Uj kezdeményezést is bejelentettek. E szerint a jövőben összehangolják a földművesszövetkezetek kereskedelmi tevékenységét a takarékszövetkezetek munkájával. Közös mozgalmat indítanak a tartás fogyasztási cikkek vásárlása érdekében. Ez az úgynevezett előtakarékossági mozgalom. Akinek ugyanis betétje van, az kölcsönt kap az iparcikkek vételéhez. Ha például a motor- kerékpár, a televízió, vagy a bútor árának egyharmada már bent van a takarékszövetkezet ben, akkor az utolsó harmadára kölcsönt adnak. van a fiatalok nevelésében, különösen kiemelkedő a társadalmi munka nevelő hatása. Több ezer azoknak a fiataloknak a száma, akik egy év alatt 40—50 óra társadalmi munkát végeztek, sőt sokan vannak, akik 100 órát vagy annál többet teljesítettek egy esztendő alatt. A társadalmi munkában résztvevő fiatalok egy része nem is tagja az ifjúsági szervezetnek és nem közvetlenül úgy vett a munkában részt, mint KISZ-tag, hanem egyszerűen hozzájuk csatlakozva végezte munkáját, látván annak közhasznú eredményét. Sok vállalatnál egy konkrét terület felett vállaltak védnökséget a fiatalók. A takarékossági mozgalmak eredményeképpen a KISZ- szervezetek, a fiatalcár közelebb kerültek a gazdasági vezetőkhöz, a gyárak, üzemek gazdasági feladataihoz. Nem egy ifjúsági kezdeményezést jelenleg a gazdasági veaetők kötelezően alkalmazzák, mint például a bányák légvezetőinek a karbantartását, a TH-csavarok felújítását, az építőiparban a darabtéglák bedolgozását, az elhullott habarcs ismételt feldolgozását, a mezőgazdaságban a rétek és a legelők karbantartását. Ami a mozgalmak gazdasági eredményeit illeti, szinte hihetetlen számokkal találkozunk. Az önköltség csökkentése, a termelékenység növelése, az elfekvő anyagok, gépek, felhasználható hulladékok felderítése és gyűjtése, egyre inkább kapcsolódik a gazdasági vezetés által meghatározott célkitűzésekhez. Míg a mozgalmak első éveiben az anyagmentés csaknem kizárólag a KISZ-szervezetek öntevékenységén múlott, jelenleg a gyárak vezetői már a megelőzésre tesznek hathatós intézkedéseket. A fiatalok takarékossági mozgalmai nagyban hozzájárul tak az önköltség évről-évre való csökkentéséhez. Például a szénbányákban az önköltség alakulása így Változott: 1959- ben 1 tonna szén költsége 48!) forint volt, 1961-ben 418 forint ra csökkent. Ugyanilyen számokat találunk az egy tonna szénre eső fafelhasználásnál is. Amíg 1959-ben 1 tonna szén kitermeléséhez 0.432 köbméter fát használtak fel, addig 1961- ben egy tonna kitermelt szénre mér csak 0.309 köbméter fa kellett. A Sopiana Gépgyár fiataljai az importanyagokkal való takarékossággal éveuként 300 ezer forintot takarítottak meg. A Pécsi Fűtőház ifjúmunkásai pedig a színesfém és az energia takarékossággal évenként több mint 1 millió forintot takarítottak meg. Az építőiparban a komlói vállalat fiataljai értek el jelentős eredményeket. 1961-ben 326 fiatal újító 423 elfogadott újítást nyújtott be. A szakma ifjú mestere mozgalomba a múlt évben 500 ifjú építőmunkás kapcsolódott be. A takarékossági mozgalom a megyében majdnem minden munkaterületre kiterjedt. Két érdekes szám mindennél jobban bizonyítja a fejlődést és az eredményességet. 1958-ban 7500 fiatal 17.5 millió forint értéket takarított meg a népgazdaságnak, 1961-ben már 30 ezer fiatal vett részt a mozgalmakban és a megtakarított ér ték összege 71.5 millió forintot jelentett. Érdemes megemlíteni a „leg- fiatalabbaknak”, az úttörőknek munkáját, akik a hulladékgyűjtésben jeleskedtek és bármilyen furcsán hangzik is, de éppen az úttörő csapatok gyűjtése adja a MÉH tervteljesítésének a 75—80 százalékát. S végezetül még egy számot; tavaly a fiatalok kereken 600 ezer óra társadalmi munkát végeztek. Nagyszabású tavaszi-nyári diluiihemuta tát rendez Szabó Samu Kossuti’- ' színművész konferálásávai 1962. «-»■ m, h& OLIMPIÁBAN 1962. in us h6 5-én n Pontúiul!) naí?y’ de. 11 rakor d 101111111110 termében 1962. március uó 25-én ^ PUSKli\ kultúreste 7 órakor otthonban A Pécsi Ruhaipari Vállalat a Pécsi Fodrá’Zipari Vállalat közreműködésével 10586. i 4
