Dunántúli Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-23 / 69. szám

I MÁRCIUS 23. IVAPIÓ 3 Szakmai továbbképzések a Pécsi Kesztyűgyárban Űj bőripari technikum nyílik Siklóson Termelőszövetkezeti tagok a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülésben £» Olyan korban élünk, ásni kor mindenkinek a legjobb lelki ismerete, legjobb tudása szerint kell végezni munká­ját — jegyezte meg a Pécsi Kesztyűgyár egyik dolgozója a minap. S való igazt hogy az élet minden területén így van ez. Az iskolapadból kikerülve egyetlen fiatal sem mondhat­ja azt, hogy most már birto­kában van mindannak az is­meretnek. ami munkája elvég zéséhez szükséges. Szüntelen tanulás, állandó és rendszeres szakmai, politikai továbbkép­zés szükséges ahhoz, hogy lé­pést tarthassunk a gyorsiramú fejlődéssel. Jól tudják ezt a Pécsi Kesztyűgyár munkásai és a gyár vezetői is. Alig van az üzemnek olyan dolgozója, aki ne venne részt valamilyen oktatási formában, vagy po­litikai továbbképzésben. Az idei tanévben indult be Pécsett a bőripari technikum huszonhárom fővel. A gyár vezetőségének az volt a célja a technikum beindí­tásával, hogy a legjobb fiatal dolgozóik közül biztosítsák a szakmai vezetés utánpótlását. Közgazdasági technikumot végez 10 fő, gimnáziumba jár 9 fő, a mezőgazdasági techni­kumot pedig ketten végzik. Tizenkét dolgozó fejem be az idei tanévben az általános is­kola VII—VIEL osztályát, öt műszaki vezető Budaipestre jár hetenként szakmai tovább­képzésre, amely egy esztendős. Két ösztöndíjas egyetemistá­ja is van a gyárnak. Jelenleg több mint száz szerződéses dolgozó van, akik varrónőktől, különböző helye­ken sajátították el a kesztyű- varrást. Munkájuk azonban nem egységes. A közel jövő­ben indi tarnak egy szakmai tanfolyamot, amely előre lát­hatóan hat hetes lesz. s heten­ként két ízben kapnak elmé­leti, később pedig gyakorlati képzést. A hat heti oktatásnak az ered ményei majd a minőségi mun­kában mutatkoznak meg. Szak mai oktatást szerveznek azok­nak a dolgozóknak is, akik 1952—53 és 54-ben voltak át­képzésük. Ugyanis eddig a Kesztyűgyár csak kevés finom bőrt dolgozott fel, az idén pe­dig lényegesen többet. A varró műhelyekben eddig csak olyanok dolgoztak, akik egy munkafolyamai) végzésé­ben voltak jártasak. A szocia­lista brigádok felajánlották, hogy átképezik magukat uni­verzális szakmunkásokká, s így több munkafolyamatot vé gezhetnek. Eddig mintegy 120 fő vált univerzális szakmun­kássá, s az év folyamén még 200 főre lesz szüksége az üzemnek, g ezt szeretnék mi­előbb megvalósítani. Az év második negyedében indítják be a manipulációs tanfolyamot, amelyen mintegy ötven dolgozó vesz részt. A tanfolyamot 300 órára terve­zik. A manipulációs tanfolya­mon azok a szabászok vesz­nek részt, akik az exportra ke rülő kesztyűket szabják. Úgy tervezik, hogy az ősz­szel megindítják Siklóson is a bőripari technikumot, mivel a siklósi kesztyűüzemet jelentősen bővítik. A bőripari technikummal a kö- zépkáderképzés [lényegében megoldódik. Az eddigi felmé­rések során 10 jelentkező van s még legalább ennyire szá­mítanak Siklóson. A bőripari technikum középiskolai vég­zettséget ad a fiataloknak. A főtantárgy természetesen a bőrgyártás, a pécsi—siklósi kesztyűgyártás technológiája és a szakmai kiképzés. A tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülésről tanácskoztak a pécsi járás pártszervezetei, a termelőszö­vetkezetek vezetőségei, a ta­nácsok, a tömegszervezetek. Mindenütt hangsúlyozták, hogy több húst és tejet keli termelni. Bicsérden a község vezetői, párttagok, pártonkívüliek eddig már 50 termelőszövetkezeti taggal be­szélgettek a tavaszi mezőgaz­dasági munkákra való felké­szülésről. Ennek meg is lett az eredménye, mert az őszi ga­bona fej trágyázását befejez­ték, a trágyakihordás is lénve gében befejeződött. A termelő szövetkezeti tagokkal való egyenkénti foglalkozás ered­ményeként az állatok gondo­zása is megjavult és nincs ál­Mint lapunkban már közöl­tük hétfőn éjszaka tűz ütött ki a Minőségi Ruházati KTSZ Kossuth Lajos út 3. szám alat­ti üzemében. A tüzet a házban lakók vették észre háromne­gyed tízkor. Sajnos nem a tűz­oltókat, hanem a rendőrséget értesítették előbb s így a tűz­rendészet csak fél tizenegykor lett riasztva, ami jelentős kár- többletet okozott. A tűzoltó­ság négy perc alatt a helyszí­nen volt s megkezdte az oltást. Éjjel fél kettő előtt néhány perccel sikerült eloltaniuk a TAVASZVARAS A MECSEKEN Űj játékok a Vidámparkban — Mesterséges tó az Allatkertben Hivatalosan már „megérke­zett■ ’ a tavasz, mégis fehér hó­takaró borítja a Mecsek olda­lát. Néhol még félméteres ha­vat is találni. Víg hógolyócsa­tát vívnak a mecseki kirán­dulók, mert a „tavasz” azért kicsalogatja az embereket. Am a Mecsek az igazi tavaszra készül. A Vidámparkban serény munka folyik. Igaz, hogy a tervezett április elsejei meg­nyitóból, az időjárás miatt, aligha lesz valami, de a játé­kokat, szórakoztató egysége­ket már a megnyitásra készí­tik elő. A hó miatt még nem szerelhetik fel, de azok ki­javítva, rendbehozva várják, hogy a helyükre kerülhesse­nek. Több új játék is lesz a Vidámparkban. Bánfalvi Béla már az utolsó simításokat vég­zi a „Piroska és a farkas” cél­lövöldén s a többi új játék is készen van. A park területe is bővül. Már az Irma útig nyúló részen kiirtották az utak, sétányok 300 méhcsalád a baranyai tsz-eknek A tavaszra készül a baranyai méhész szakbizottság. Elkészítették az 1962. évi vándorlások tervét. Megszab­ták a termelőszövetkezetekkel kapcsolatos feladatokat is. 1962-ben háromszáz családdal növelik a tsz-méhészeteket. Eh hez azonban igénybe veszik majd a megyei tanács segítsé­gét is. Erre a célra ötszázezer forint középlejáratú hitel áll a megye rendelkezésére. A már meglévő termelőszövetkezeti méhészetek állományából min­taállatokat vesznek ki, hogy méhegészségügyileg megvizs­gálják őket. Különösen vigyáz nak a nosema nevű betegség­re. A megyei méhész szakbi­zottság és a baranyai méhész szakcsoportok tagjai vállalták, hogy patronálják a szövetke­zeti gazdaságok méhészeteit, segítenek a mintavételben és szorgalmazzák a tavaszi ete­tést. A tsz-méhészetek felesle­ges szaporulatát a jövőben minden évben átveszi majd az Országos Méhészeti Szövetke­zeti K özpont helyéről a fákat. Ha megérke­zik az igazi tavasz, a Vidám­park megnagyobbodva, sok új játékkal bővülve várja majd vendégeit. Mintegy százezer ajándéktárgy van a raktárak­ban s ezt is mind a látogatók­nak szánják nyereményként. Pécs másik fiatal létesítmé­járással. Vígan röpködnek a madarak a szűk kis ketrecük­ben. Most még kicsi a helyük, de épül itt egy nagy röptető is, s akkor már szabadabban mozoghatnak. A mesterséges tó építése is elkezdődött az állatkertben. Egy részén már a falazást is elvégezték. A tó tüzet. A tűzoltók áldozatos munkájának köszönhető, hogy csak a szabászműhely égett ki s a tűz nem terjedt tovább az igen tűzveszélyes tertőszerloe- zetre és a szomszédos házakra. A keletkezett kár így is igen jelentős, mert az előzetes becs­lések szerint megközelíti a kétszázezer forintot. Többszáz méter anyag vált a tűz marta­lékává, s sok, végszám tárolt áruban is okozott kárt a tűz. A kár pontos felbecslése most van folyamatban. A vizsgálat megállapította, hogy a tüzet egy bekapcsolva felejtett vasaló okozta. Mágo- csi Gergely szabász, a ktsz egyik dolgozója munkája befe­jeztével a villanyvasalót az asztalon hagyta bekapcsolva. A vasaló áttüzesítette az asz­talt, majd a lappangó tűz át­terjedt a műhelyben lévő más tárgyakra, ruhaanyagokra, bú­torokra is. A tűz felfedezése­kor az egész helyiség égett már. A bekapcsolva felejtett va­saló így kétszázezer forint kárt okozott, amely elkerülhető lett volna, ha az ott dolgozók fi­gyelmesebbek s a szabályok­nak megfelelően távozásukkor árarrrtalanítják az elektromos berendezéseket. latelhullás. Bicsérden a beszél getés arról folyt, hogy a rossz időjárás miatt a gondosabban kell megszervezni a munkát, ha beköszönt a jó idő és a leg­fontosabb feladat, hogy a ta­vaszi borsó, zab, árpa földbe kerüljön. Több termelőszövet­kezeti tag kijelentette, hogy ha szükséges, akkor még éjjel is megszervezik a munkát a ve­tésre. A tagok azt akarják, hogy mindenkire mérjék ki a földterületet, a kukorica, a ré­pa, cukorrépa, burgonya ka­pálása végett. Ezzel nem ért egyet a termelőszövetkezet ve­zetősége. Az a véleménye, hogy differenciálni kell a tagokat a munkákra. A vezetőség szerint az állattenyésztésben dolgozó tagok számára nem helyes ki­mérni a kukorica vagy cukor­répa növényápolási munkát is. Pogányban hasonló módszerrel dolgoztak. Megállapodtak a termelőszö­vetkezeti tagokkal, hogy csa­ládtagonként mekkora terüle­tet vállalnak kukorica, burgo­nya, vagy cukorrépa kapálásá­ra. A tavaszi növényápolási munkák elvégzésére megvan a szükséges munkaerő. Egyes családok többet is vállaltak a tavaszi növényápolási munkák nál — pl. a kukorica- vagy a cukorrépa-kapálásnál. A ter­melőszövetkezet vezetői el­mondták, hogy kellemesen csa lódtak a tagságban, mert a tagság javasolta, hogy a tava­sziakat milyen ütemben ves­sék el. A vókányi termelőszövetkezetben brigá­dok szerint beszélgetnek el a tagokkal. A beszélgetés folya­mán a tagok javasolták a mun ka átszervezését. Ennek alap ján hoztak létre három nö­vénytermelési brigádot. A köz­ség vezetői elmondták, hogy az elkövetkezendő napokban el fognak beszélgetni a kistót- falusi üzemegységben dolgozó termelőszövetkezeti tagokkal, de most már arról, hogy ki, mennyit vállal a termelési terv alapján a tavaszi mező- gazdasági munkákból. Az em­berek nagyon szívesen vették a községi vezetők közeledését és arra kérték őket, hogy más­kor is látogassák meg a tago kát. Szabadszentkirályon a termelési tervet lebontották családokra, az egyes termelő­szövetkezeti tagokra A tagsá­got kérték, hogy nyújtson se­gítséget ennek a feladatnak a megoldásában. Mivel a terme­lőszövetkezet tagjait is bevon­ták ebbe a munkába. Ennek az lett az eredménye, hogy a nem termelőszövetkezeti tagok a családon belül vállaltak mun kát. Sőt elmondták, hogy a nyári és az őszi mezőgazdasá­gi munkáknál is számíthatnak rájuk. A szálún (ai termelőszövetkezetben a múlt gazdasági évben a tagságnak egy része nem vett rendszere­sen részt a közös munkában. A termelőszövetkezet munkája ba való bekapcsolás érdekében az idős, nyugdíjas termelőszö­vetkezeti tagokkal való beszél­getés nyomán elérték, hogy a tagságnak egy részével az idős termelőszövetkezeti tagok be­szélgettek el. Ezek az idős ter­melőszövetkezeti tagok elmond ták azoknak a tagoknak, akik tavaly nem vettek részt meg­felelően a munkában, hogy régen, a kapitalista rendszer­ben milyen sors várt arra, aki megöregedett, és most a népi állam hogyan biztosítja szá­mukra a jobb életet. Elérték azt, hogy a tagok közül többen kijelentették, hogy helytelen úton jártak és egyesek közü­lük vállaltak is konkrét felada tokát a tavaszi mezőgazdasági munkákban. Bejelentették, hogy ezután rendszeresen fog­nak dolgozni. Egyértelműen nem lehet mégsem minden termelőszö­vetkezetről beszélni, mert egyes pártszervezetek nem kapcsolják be megfelelően a termelőszövetkezeti tagokat a tavaszi munkákra való felké­szülésbe. A vezetőség a ter­melőszövetkezetben maga akar megoldani mindent, elszigete­lődik, máshol a tagság részé­ről jövő tapasztalatokat fi­gyelmen kívül hagyják. Pedig a bicsérdi termelőszövetkezeti elnök elmondta, hogy amióta a pártszervezet, a tanács, a tö­megszervezetek segítenek a ta­vaszi felkészülésben, könnyebb lett a termelőszövetkezet veze­tése. Gungl Ferenc ...Hogy a fogadalom valósággá váljék Bánfai Béla az utolsó simításokat végzi az új játékon nye az állatkert nem zárta be télre sem a kapuit. Csupán a „fázós” állatok bújtak el a lá­togatók elől. A medvék bar­langjukba húzódtak. Csoki, a nagy anyaállat csak néha dug­ja ki az orrát, s már fordul is vissza a hideg elől. Na meg azért is, mert félti kicsinyeit. A két kis medvebocs még nem merészkedik ki. Talán két-há- rom hét múlva jönnek ki a szabadba. Csak egy-egy pilla­natra látni a kis mackókat, amint ügyetlenül botladoznak a barlang bejáratán belül. Cé­zár, a nagy oroszlán sem haj­landó, még nógatásra sem, el­mozdulni a jó meleg kandal­ló mellől. Dühösen kap a sep­rűnyél felé. amellyel felkelés­re biztatják. Azért van ami kicsalogatja a szabadba az oroszlánt is. Egy darab hús­ért szívesen megmutatja ma­rtát, de aztán morcosán vissza­vonul a melegre. A többi álla­tok nemigen törődnek az időz az állatkert északkeleti részén létesül, s mintegy 60 négyzet- méternyi területű lesz, a kö­zepén egy mesterséges szige­tecskével. Itt kap helyet majd a vidra is. Tárgyalások foly­nak arról is, hogy tavasszal több új állatot is kap a me­cseki állatkert. A Budapesti Állatkert igazgatója hamaro­san Pécsre látogat, s ekkor dől majd el, hogy milyen újabb állatokkal gyarapszik a pécsi állatkert. A Mecsek útjai, ha nem is mindenütt, új tájékoztató táb­lákat kapnak. Az Idegenforgal­mi Hivatal ízléses, modern vo­nalú táblákat készíttetett, amelyeket a jó idő beálltával izonnal felszerelnek. A kirán­dulók, főleg az idegenek tájé­koztatására szolgálnak majd ezek. Tavaszra készül a Mec­csek. s most már csak az idő­járáson múlik, hogy ne hiába várjuk. MAGYARSZÉKEN is ebéd­del, táncmulatsággal búcsúz­tak a múlt évtód, amely bi­zony nem volt eredményekben gazdag. Egy-egy munkaegység re 8,36 forintot fizettek. Szó volt erről a zárszámadó köz­gyűlésen is. De nem csak er­ről, hanem arról is, hogy ezen túl mindent másképp csinál­nak. Mert bizony a múlt év­ben kiadták résziben az ara­tást, a cséplést. a kukoricát, a rétkaszálást és mégis az 1180 hold szántójukra mintegy negyvenkétezer munkaegység jutott. El tudták volna vé­gezni az említett munkákat a magyarszéki tsz-tagok munka­egységre is? El bizony, hisz 272 tagjuk van. Csak az a baj, hogy itt is a tagok egyik része csak papí­ron van. Cserfán János, Feny­vesi Antal, Schmeller József és a többiek hiába dolgoztak sokat a közösben — az oszta­lék kevés lett. Hogy több le­gyen a jövedelem, ebben segí­tett a patronáló üzem. a kom­lói III-as akna is. Segítettek a hatvan férőhelyes szerfás szarvasmarha-istálló felépíté­sében., átalakítottak egy gát­iért, a Kutató-Fúró Vállalat kölcsön adta trágyahordáshoz a dömperét és így tovább. Az eredmény mégis elmaradt. A zárszámadó közgyűlésen fogadkoztak az emberek, az idén minden jobban megy majd. Biztosan meglesz a har­minc forint is munkaegysé­genként. Ha összefog a falu, akkor meglesz. A magyarszé­kiek dolgos emberek csak az a baj, hogy sokan még min­dig nem jutottak túl a vitat- 1 kozáson. A saját gazdaságuk- I kai vitatkoznak ők is. Felrúg- j ják a régi egyéni paraszti gya korlatot azt mondják: adjon többet a tsz, mintha egyéni korukban nem az lett volna a gyakorlat: először teszek valamit a földbe és csak aztán várok valamit. A KÖZGYŰLÉS ÓTA már eltelt néhány hét. És mintha lanyhulna az akkori fogadko­zás. Most már arról kezdenek beszélgetni, hogy a hatvan szarvasmarhát nem sikerül meghizlálmi. Férőhelyhiányra, takarmány hiányra hivaitkosE- nak. Nehéz ez az év mindenütt. De mindenütt, így Magyar­széken is megvannak a lehe­tőségei annak, hogy jobb ered ményeket érjenek él, miint az elmúlt évben. Magyarszéken egy véletlen folytán kiderült, hogy van olyan termelőszövet­kezeti tag, akinek a háztáji­jában tizenegy szarvasjószág áll most is. Tizenegy szarvas­jószág a háztájiban! Az ilyen és ehhez hasonló bizony nem valami nagy lelkesedést ad a közös munkához. Ezt a problémát bizony meg kellett volna már oldani És ha nincs másutt férőhely, akkor van az olyan tsz-gazdá- nak az istállójában, mint ami­lyen az említett példában sze­repelt, aki 11 szarvas jószágot tud háztájiban tartam. És mindezt egy hold háztájiból Erre azt hiszem a tsz-tagok többsége csak azt tudná mon­dani: „Ilyen állattenyésztő kellene a közösbe és. aki hold földből tizenegy szarvas- jószágot eltart. [ RENDEZNI KELL a ház­táji állományt, de rendezni kell a munkaegység kérdését A múlt évben például a tagok határozták meg sok eset ben, hogy milyen munkát, mennyi munkaegységet végez­nek. Ha azt mondták nekik: ezt a munkát 1,8 mnukaegy- ségért kell elvégezni, akkor ők azt mondták: csak 2,2 munka­egységért végezzük el. És meg adták nekik. Így jöhetett ki az a bizonyos 42 ezer mun­kaegység. Van itt más probléma is. Magyarszéken a csapatvezető­ket, a brigádveze tőket a köz­ségi tanács hangoshíradója helyettesíti. Este bemondják: kinek hova keil mennie más­nap és ezzel rendben is van minden. De a hangoshíradó nem helyettesítheti az élő­szót. Sok a tennivaló Magyarszé­ken, ahol még csak azt né­zik: mit kapnak a termelő- szövetkezettől és azzal keve­sen törődnek, hogy mit adnak a termelőszövetkezetnek. Szép és jó dolog, hogy a közgyűlé­sen szóba hoztáik a hibákat ‘is megfogadták: ezentúl minden másképp lesz Magyarszéken. De a fogadkozásból csak ak­kor lesz eredmény, ha az lee­ret betartása érdekében tesz­nek is valamit. Vannak ne­hézségek Magyarszéken az em­lítetteken túl is. De ezek 0 prob'lémák megoldhatók W1 nősen akkor, ha ebben a já­rási vezető> is segítenek 1 magyarszékieknek. Kétszázezer forint kárt okozott a bekapcsolva felejtett vasaló

Next

/
Thumbnails
Contents