Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-17 / 40. szám
tan. február n WAPlé 3 Megkezdődött az orszáncyiés ölesszaka [ (Folytatás a 2. oldalról.) Ebben az évben 110 millió forintot irányzunk eld a költ ségvetcsbcn az elmúlt év őszén megszavazott oktatási törvény végrehajtására. Ebben az összegben a politechnikai oktatás kiszélesítésének, új iskolai osztályok és tanműhelyek létesítésének költségei, a felszerelések korszerűsítése. valamint 19 ipari és mezőgazdasági felsőfokú technikum költségei szerepelnek. A 110 millió forinton felül kell számításba venni az üzemek által az iskolák részére átadott anyagok és fel- szerelési tárgyak értékét, — ami további ötvenmillió forintot jelent. Számolhatunk azzal, hogy a következő években évről évre jobban növekszik majd az oktatási célra fordított kiadások összege. Az állami pénzzel való takarékos gazdálkodás azt követeli hogy az oktatási reformot fokozatosan hajtsuk végre és az erre a célra szolgáló pénzeszközöket is fokozatosan növeljük. Oktatási célokra már most, az oktatási reform megvalósításának kezdetén is nagyon jelentékeny összegeket fordít az állami költségvetés. 1962-ben például egy általános iskolai tanuló képzésére átlagban 1255,— forintot, egy középiskolás diák képzésére 3 882 forintot juttat az állami költségvetés. Ezenfelül egy ip® xi tanulóira átlagosan 4 700 forintot, egy egyetemi hallgatóra pedig 23 366 forintot költünk ebben az évben, — A költségvetés közvetlenül is, közvetve is hatással van a lakosság mindennapi éle téré. Az előterjesztés azt a törekvést fejezi ki, hogy ez a hatás a lakosság szempontjából kedvező legyen. A költségvetés kiindulópontja az 1962-es népgazdasági terv előirányzata. amely szerint a lakosság fogyasztása 4 százalékkal növekszik. Egyidejűleg nő a bérből és fizetésből élők reáljövedelme, valamint a parasztság egy főre jutó fogyasztása. Arra is számíthatunk, hogy a lakosság az idén tovább növeli takarékbetétjeit. Ezt a feltevést alátámasztja, hogy a takarék- betétállomány az év első hónapjában is tovább növekedett. Jelenleg az Országos Takarékpénztár 4 200 000 betétkönyvet tart nyilván. Folytatjuk a lakásépítési program megvalósítását. 1962-re 2,6 milliárd forintot irányoztunk elő állami lakásépítésre. amiből 18 000 lakás építését fejezik be az év folyamán. A magánlakásépítés állami támogatására 1,1 milliárd forint szerepel a költségvetésben. ezzel a magánerő bői létesítendő 29 000 lakás megépítését segítjük elő. Ezenfelül 115 millió forintot irány- zunk elő az emelet ráépítésekre. Az idén összesen legalább 47 000 lakás készül eL Tervszerűség, gazdaságosság Nyers Rezső a továbbiakban rámutatott arra. hogv a költségvetési eszközök felhasználásának hatékonyságát a célszerűség és a takarékosság elve alapján növelni lehet. Az előttünk álló esztendőben a gazdálkodás minden területén elsősorban a terv- szerűség és a gazdaságosság követelményét kell érvényesíteni — hangsúlyozta, majd így foly tatta: — Vajon minden vállalatnál kihasználják-e a termelékenység növelésének és a termelési költségek csökkentésének adott lehetőségeit? Az utóbbi évek adatai népgazdasági szinten kielégítő fejlődést mutatnak, de korántsem minden vállalatnál. Különösen sok lehetőség rejlik az üzemszervezés tökéletesítésében. A továbbiakban felhívta a figyelmet a vállalatok készlet- gazdálkodására. A múlt évben a vállalati készletek túlságosan megnőttek, s a nemzeti jövedelemnek indokolatlanul nagy részét kötik le. De a kereskedelemben is növekedtek az immobil készletek. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a belkereskedelemben mintegy egvmilliárd forint értékű elfekvő készlet van. —• Jelentős tartalékokat mozgósíthatunk a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek megerősítésével. A tapasztalatok szerint ez elsősorban a szövetkezet vezetésén múlik. A gyenge szövetkezetek erősítését legtöbbször a vezetés erősítésével kell kezdeni, persze a tagok egyetértésével. A szövetkezetek erősítését szolgálhatja a járási tanácsok hatékonyabb munkája. Ezért a közeljövőben erősíteni kell a járási tanácsok mezőgazdasági osztályait is. — Nem nyugodhatunk bele a lakosság részére végzett ja- vításd-szolgálitatási tevékenység elmaradottságába, csiga - lassúságú fejlődésébe A kormány nemrég megvitatta a Pest megyei helyiipar munkáját és sok fogyatékosságról kapott tájékoztatást. Jobban kell ösztökélnünk az állami vállalatokat és a kisipari szövetkezeteket a szolgáltatások színvonalának emelésére, de továbbra is számításba kell venni a magánkisiparosokat, mert egyes munkáknál nélkülözhetetlenek— A gazdálkodási tervek teljesítése megköveteli a pénzügyi szabályok következetes megtartását, a rendszeres ellen őrzést és a takarékosság érvényesítését, — hozzáteszem: a szocialista morál érvényesítését. Ebben az évben nagyobb igénnyel kell fellépni a vállalatok és a szövetkezetek mérlegeinek elbírálásakor. Az állami vállalatoknál és a szövetkezeteknél rengeteg tennivaló van a pontos könyvelés, nyilvántartás és mérlegkészítés terén. Nyers Rezső befejezésül a dolgozók és a vezetők közötti rendszeres eszmecserék fontosságára hívta fel a figyelmet, s kérte a költségvetés elfogadását (Nagy taps.) A pénzügyminiszter expozéja után Molnár Ernő, a terv- és költségvetési bizottság előadója szólalt fel- Az 1962-es költségvetési javaslat vitájában elsőként Gáspár Sándor képviselő, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára szólald fel. Az elnöklő Rónai Sándor Javaslatára az országgyűlés úgy határozott hogy legközelebbi ülését február 17-én, szombaton délelőtt 10 órai kezdettel tartja. Az ülés napirendje: az 1962. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása, valamint az interpellációk. A délutáni ülésen résztvett Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Czottner Sándor nehézipari miniszter, Aj- tai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke is. A loltó nyercszámaí: A Sportfogadási és Lotto Igazgatóság tájékoztatása szerint a 7. játékhétre 4 505 166 lottó-szelvény érkezett be, így egy-egy nyerőosztályra 1 689 438 forint jut A váci Madách Imre Művelődési Házban megtartott sorsoláson a következő nyerőszámokat húzták ki: 17, 24, 38, 39, 53 riporterek közül kettő hozzánk lép és egy pillanat alatt „ke- resztűzbe” fogja a baranyai képviselőket. — Legalább lesz fénykép, igazolásul, hogy itt voltunk — mondja az egyik képviselő mosolyogva. * Pontosan 10 órakor Rónai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke kezébe veszi a csengőt és az országgyűlés meg- k-^rii munkáiét. Villos a fotóriporterek vakuja, halkan zöm mögmek a filmhíradó felvevőgépei. Kiss Károly elvtárs, az elnöki tanács titkára lép az emelvényre és elmondja az elnöki tanács beszámolóját, majd dr. Wild Frigyes, a külügyi bizottság javaslatát ismerteti, a második havannai kiáltvánnyal kapcsolatban. Az országgyűlés résztvevői között foglalnak helyet a hazánkban tartózkodó kubai küldöttek is. Tapssal köszönti őket az országgyűlés, Wild elvtárs beszédét tolmács fordítja a kubaiaknak. Amikor az előadó arról beszél, hogy a kubai nép harcának még nincsen vége, a kubaiak igent intenek. Az amerikai imperializmus újabb agressziót készít Kuba ellen. A Tegnap 9 óra után már egymás után érkeztek a képviselők a Parlamentbe. Számos . kucsmás, csizmás férfit, fej- \ kendős asszonyt láttam a ka- I pun Itemenők között. i A folyosón baranyai képvi- \ selőket pillantok meg; Pataki j Mihály, Gregor Sándor, Mol- i nár István és Kaszapovics ' András elvtársak beszélgetnek egymással. Éppen hogy odaérek hozzájuk, megérkezik Achátz Imre elvtárs is. L — Már tegnap feljöttem, sok Welintézni valóm volt, két mi- I nisztériumban is jártam. F Közben Laki István elvtársat látom a folyosón jönni, ő is már csütörtökön felutazott — mint mondja. — Mi újság Baranyában — szólít meg Takács József elvy társ. aki szintén ezekben a i pürViatokban lép ide a bcszél- ' getökhöz. Kérdőn tekintek rá, l hiszen ő a mohácsi járási ta- * nács elnöke, tudnia kell, hogy mi újság a megyében? — Igen ám, de én már január 3-tól Szombathelyen va> gyök. három hónapos tanácsakadémián, ezért érdeklődöm. — így persze érthető és már mondanék is egy-két újságot, de a folyosón „vadászát’- fotóA társadalmi Iiéíéií védelae minién iecsieíes eile töteiissége Ankét a rendőr klubban — Az üzemekben is bemutatják a kiállítás anyagát A megyei pártbizottság és a megyei rendőrfőkapitányság tegnap délelőtt ankétot rendezett a Sorház utcai rendőrklubban „A társadalmi tulajdon védelme a nehéziparban” címmel. Megjelentek a tanácskozáson Papp János elvtárs, a megyed pártbizottság titkára, Nyéki Károly elvtáns, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Nemes Alajos elvtárs, megyei rendőrfőkapitány, dr. Lévai Tibor elvtárs, megyed főügyész, Molnár János elvtárs, a Nehézipari Minisztérium Ja küldötte továbbá a nagyüzemek párt-, gazdasági és szak- szervezeti vezetőt Kormány József rendőrőrnagy megnyitója után, dr. Nemes Alajos elvtárs tartott vitaindító előadást, majd színvonalas vita következett Ezután bemutatták az ipar területén előforduló bűncselekmények című több-tablós kiállítást, majd kisfümeket vetítettek ugyanerről a témáról. A tanulságos, a nyugati kém- SEervezetek aknamunkájára is fényt derítő kiállítást és filmeket a város több nagyüzemében is be fogják mutatni. Tepyük társadalmi ü«e\é! Dr. Nemes Alajos elvtárs előadásában megállapította, — hogy a társadalmi tulajdon védelme egyre hatékonyabb. 1957-ben még 1624 ilyen jellegű bűncselekményt jegyeztek fel a megyében, melyek együttesen 12 millió forint kárt okoztak a népgazdaságnak. A hős kubai nép azonban felkészült rá.., Tapsol az országgyűlés. * Az 1962. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot Nyers Rezső elvtárs pénzügyminiszter terjesztette be. Ehhez szólt hozzá Gáspár Sándor elvtárs. Élénk helyeslés közepette arról beszélt, hogy nekünk, a magunk munkájára kell elsősorban támaszkodni, ez a döntő az életszínvonal emelésében. Mi nem szerezhetünk gyarmatokat, hogy azok dolgozzanak helyettünk, sőt „akinek van, azoknak is le keü adniok” — mondja. Derül az országgyűlés. * A szünetben egy nagybajszú, idősebb férfi ült mellém. Csizma a lábán, Látszik, hogy nem városi ember. Jegyzetfüzetét olvasgatja. Én is belepillantok. lejegyezte, ami elhangzott itt az országgyűlésen, azt, hogy míg 1931-ben egy holdra 7.5 kiló műtrágya jutott, addig 1962-ben már 120 kiló műtrá-1 gyát tudunk holdanként felhasználni. Látom, olvassa a számokat és megelégedéssel sodor egyet bajuszán. A beszélgető csoportok egyikében Kádlír elvtársat és Münnieh elvtársat pillantom meg. Megszólal az országgyűlés folytatását jelző csengő. Újra elfoglaljuk helyünket. Az országgyűlés a költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájával folytatja munkáját. Garay Ferenc • múlt év végére 5 millió 745 ezer forintra csökkent ez a kár. Ez még mindig sok, ebből az összegből csaknem 50 kétszoba összkomfortos lakást tudnánk építeni. A nagyüzemekben az össz- kár zöme hűtlen anyagkezelésbőd származik, bár a csa- lások-sikkasztások és a lopások sem ritkák még, különösen a szerszámlopások, mivel a nehézipari üzemekből mást nehéz is lenne ellopni. Ennek megelőzésére Nemes elvtárs javasolta, hogy minden vállalat lássa el a szerszámait cégjellel. El kell érni, hogy a társadal mi tulajdon védelme közüggyé váljon — hangsúlyozta az előadó. majd javasolta, hogy a nagyüzemek gazdasági és politikai vezetői tegyenek konkrét intézkedéseket a megszilárdítás céljából. Vizsgálják meg a helyzetet, számolják fel a még több helyen tapasztalható álhumanizmust, tegyék folyamatossá és aktívabbá a társadalmi bíróságok működését és így tovább. Helyes lenne — folytatta Nemes elvtárs — ha a munkaversenynek, a szocialista brigád címért folyó harcnak a társadalmi tulajdon védelme is feltétele lenne, megfelelő felbontásban, mint a szerszámok és gépek megóvása, stb. Dr. Nemes edvtárs előadásához sokan hozzászóltak Általánossá vált az a gondolat, hogy szélesíteni kell a társadalmi tulajdon védelmének fogalmát, és oda kell sorolni azokat az eseteket is, amikor ugyan nem lehet bűncselekményekről beszélni, mégis nagy összegekkel károsodik a népgazdaság. Szinte minden hozzászóló rámutatott, — hogy az így keletkező károk jóval nagyobbak a fent említett öt és háromnegyed millió forintnál. A pazarlás, a tudatos szépítés is büntethető Papp János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára áttekintő képet adott a megye iparának tavalyi munkájáról. — Eszerint 1961- ben 12 százalékkal termei!- tünk többet, mint egy évvel korábban. A termelés emelkedésének 80,5 százaléka a termelékenység növekedéséből származott. Büszkék lehetünk erre, hiszen a felszabadulás óta még sohasem értük e! ezt. Papp eMárs rámutatott a hibákra is, a minőség és az anyaggazdálkodás terén. Hang súlyozta: 1962. évi terveink reálisak és teljesíthetők, Ehhez persze több területen javulást kell elérnünk. Visz- szatérve az anyaggazdálkodásra. néhány1 vállalatunknál tapt hatatlan helyzet állt elő. A Sopiana Gépgyárnak 70 százalékkal több anyagkészlete van, mint amennyit a norma megenged. Az építőipari vállalatoknál és a szénbányáknál is súlyos tízmilliókat tesz ki az elfekvő anyagkészlet. Ez esetben ugyan nincs szó ío- pásról, de az anyagok elévülhetnek és így tovább, s vajon nem károsodik-e ezáltal a nép gazdaság? Nagy figyelmet keltett dri Lévai Tibor elvtárs, megyei főügyész hozzászólása is, alti az ország- gyűlés decemberi ülésszakán elfogadott új Büntetőtörvénykönyv néhány új vonatkozását ismertette. Ennek alapján több éves elzárással büntethető a pazarló gazdálkodás, a szépítés, vagyis a népgazdaság, a felettes szervek kozmetikázott „tájékoztatása”, tudatos becsapása, Dr. Lévai eúvtára aláhúzta: nem a mumus szerepét szeretné az ügyészség játszani, de tájékoztatni akarja a részvevőket a való helyzetről. Molnár János elvtárs, a Nehézipari Minisztérium kép viselője is a társadalmi tulajdon védelme fogalmának szélesítését szorgalmazta. Rámutatott a tervezés gyakori hibáira. Egyes tervezők, amikor a gazdasági vezető új terveket kér tőlük, arra hivatkoznak, hogy a kitűzött határidő nem elég és így tovább* Ha ugyanez a gazdasági vezető megcsillogtatja a célprémium lehetőségét — ahogy ez történni szokott — mindjárt elég az idő. Ezeket a célprémiumokat rendszerint 3—4 ember veszi fel, tetemes összegeket vágn-k zsebre. Ugyancsak a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos a vállalati jóléti keretek kezelése. Ha a hovafordítás kérdését vizsgálja az ember, a szén- bányászatnál valóságos dzsungelt talál — folytatta a minisztérium kiküldötte. Megtörténik, hogy kényelmi cikkeket vásárolnak belőle, amit gondnokok meg kultúrotthon igazgatók használnak a saját lakásukon — legalábbis egyes esetekben, Ne csak nyugati bányagépeket A* üzemek és vállalatok számos hozzászólója között szerepelt Kovács József elvtárs, a komlói széntröszttől. Elismerte a trösztöt ért bírálatok jogosultságát, segítséget kért több pazarlásra vezető és termelést gátló probléma megoldásához. Ilyep a régóta hangoztatott alkatrész ellátás. Mivel a külföldi gépek nagy részéhez nem kaptak, kénytelenek voltak néhány plusz gépet rendelni, azzal „ számítással, hogv majd kizsigerelik és abból pótolják i hiányzó alkatrészeket. Változtatni kellene már ezen az állapoton, mint ahogy a gépimpo irányán is. A bányagépeli zömét ugyanis nyugatról hozzu i be, ugyanakkor a Szovjetunió is jobbnál-jobb gépeket produkál. A vita, a kiállítás megteikin- tése és a filmbemié-tó - délutáni órákra tolód den részvevőnek az volt a véleménye, hogy az értekezlet sok segítséget adott a minden- napi munkáh'TKfr
