Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-15 / 38. szám

/

381 ezer négyzetméter gondozott park

Érdekes képet mutat Baranya megye 3 városának — Pécs, Komló és Mohács — köz tisztaságáról készült statisztika. A gondozott parkok területét tekintve Komló áll az élen, mert ott 221 ezer négyzet méter területű parkot ápolnak. s még Komló után sem Pécs következük, hanem Mohács. Mohácson a parkok területe 88 ezer négyzetméter, Pécsett összesen 72 ezer négy zetméter gondozott park van, ami több mint kétszerese a két évvel ezelőtti 32 ezer négyzet méteres területnek.

Ami a köztisztaság egyéb ágazatait illeti; Pécsen 949 ezer négyzetméternyi területet tisztítanak. Komlón 200 ezer és Mohácson 90 ezer négy zetméter a tisztított területek nagysága. A szemétgyűjtésbe Pécsett 8159. Komlón 600 és Mohácson 1161 házat vontak be. A legtöbb úttisztító munkás Pécsett dolgozik, összesen' 115. Komlón 31, Mohácson pe dig 7 úttisztító munkást foglalkoztatnak.

ENSZ-ösztöndí j as indiai mérnök Pécsett

földiám kutatást módszereket tanulmányoz Pecse't és homlon

A Pécsi Szénbányásza') Tröszt földtani osztályának laboratóriumában tudományos munkáról beszélgetett három- négy ember. Köztük egy fiatal, magastermetű, kreolbőrű indiai geológus. Furcsa nevét így írja: dr. B. S. Venkatachala Az indiai Lucknow városkában lévő palinológiai kutató intézetben dolgozik. ENSZ- öszíöndíjas és hat hónapig tartózkodik hazánkban. Előzőleg már hat hónapot Romániában töltött.

— Mióta tartózkodik hazánkban?

— öt hónapja itt vagyoK Magyarországon, egyszer már Pécsett is voltam, október végén. Sokat hallottam régebben is a magyarokról. Delhiben a magyar követség könyvkiállítást rendezett, ahol sok könyv és illusztráció mutatta be a magyar nép történetét. Magam is sokat olvastam ás megszerettem a magyarokat. Egyébként egyetemi tanulmányaim folyamán találkoztam a mecseki szénmedence leírásával is és tudtam azt is, hogy a magyar szénbányászat és a geológiai kutatás igen magas színvonalon áll. Az intézetünkKincset érő állatok

A tanyánál meleg alomszag lopakodik a levegőbe. Ilyenkor prédát sejt a kóbor kutya, s jobban korog a gyomra a rókának is.

— Ne féljen! — nyugtat meg Szabó Istvánmé —. Eddig még nem történt semmi baj. bár itt, az istemhátamögötti helyen könnyen megtámadhatja őket

' Valami állat.

A1* HteheípáritaÖós nyuszik bairan ágaskodnak ' a ketrec szélére. Puha, meleg ónnak, a tenyeremmel barátkozik. Az öreg nyulakkal együtt hatvanötén vannak itt a mohácsi szigeti' tanyán. Piciny nyúltoi- ' rod alom a néhány négyzetméteres udvarban, kukoricaszár bástyákkal. Mellettük apró épület, ha netán nagy hideg lenne, odaviszi őket a gazdaasszony. Olykor még be is fűt, de csak annyira, hogy az ablaküvegről leolvadjon a jégvirág.

— Tavaly kezdtem el a nyúl- fenyésztést tíz anyával — mondja Szabóné. aki egyébként a homorúdi termelőszövetkezet tagja —. A nyulakat kilónként tizenöt forintos áron veszi át a földművesszövetkezet. Az idén már húsz anya után négyszáz nyúl tenyésztésére kötöttem szerződést. Ezért négyezer forint előleget kaptam a takarmányozásra, s ez elegendő lesz. Három kilósra akarom őket felnevelni, s két részletben szállítani, összesen ézerkétszáz kilogramm nyulat adok le, amiért tizennyolcezer forintot kapok. Ebből levonják a négyezer forint előleget.

— Látja ezt az anyát? — mutat a magasba egy nagyhasú nyuszimamát —: Évente négyszer ellik. Egy hét múlva megint nyulakat vár.

— Mire kell ügyelnie a nyúl- tenyésztőnek?

— Fontos, hogy a nyél füle mindig tiszta legyen, s az állat sohase legyen hurutos. Ezt pedig a tisztán tartás mellett a helyes takarmányozással lehet megvalósítaná. A túl sok lágy e leség hasmenést és fújódást

ÉPÍTŐIPARI

technikust

kettő-három éves gyakorlattal műszaki ellenőrnek azonnali hatállyal felveszünk. Jelentkezés: a Pécsi Vendéglátó Vállalat személyzeti vagy munkaügyi vezetőjénél (Tímár utca 2.)

4773

okoz, a takarmányrépa, a répáié vél szintén,

— Sok időt vesz-e igénybe a gondozásuk?

— Naponta kétszer kell őket etetni. Ez egy-egy órai munka. Három naponként pedig három-három óra hosszat tart az almozásuk. Egy gyerek vagy egy öreg családtag is elvégezheti. Különösen ott van lehetőség a nyúl tenyésztésre* ahol üres az istálló, a pajta, vagy az ól, — mondja és kiengedi a nyuszikat a tanya köré. De vigyáz, nehogy kutya jöjjön a közelükbe, mert attól félnek, mint a mesebeli kisnyúl. EL nem szaladnak, vagy ha mégis elcsavarog valamelyik, Szabóné szavára azonnal visszaszalad. Egyet-egyet felemel, hosz- szú fülénél fogva, s szeretettel simogatja. Tudja, hogy kincset tart a kezében.

Földessy

be jármaik magyar tudományos lapok és szakkönyvek, de egyébként is h magyar geológiának jó híre van a tudom i- nyos világban.

— Milyen munkaterületeket tanulmányoz Pécsett?

— A pécsi tröszt földtani osztályának laboratóriumvezetője, Láda elv társ tudományos értekezést írt a vitrit hamu szilikát elemzés által történő telepazonosítási • módszeréről. Ezt olvastam és ezzel szeretnék közelebbről megismerkedni.- Komlóra - is . átmegyek, ahol a Mecseki Földtani K )- tató-Fúró Vállalat labor;, tóriumában szeretnék megismerkedni az ottani palinológiai vizsgálati módszerekkel. Ennek az a lényege, hogy a kőzetet feloldjuk és abból kivonjuk azoknak a növényeknek a spóráit, virágporait, amelyek a szénképződés idején éltek. (Páfrányok, zsurlók, fenyők, ginkók stb.) A spórák és a pollen segítségével az egyes telepieket azonosítjuk.

A fiatal tudományos kutató

szívesen beszélgetett mindenről. a magyar konyhától az indiai gvephoki sportig. E'- mondta, hogy a magyar konyha nagyon hasonlít az indiaihoz, mert ők is szeretik a fűszeres ételeket, elsősorban a paprikát és a borsot.

Az indiai szénbányászatról szólva a következőket mond'/, el:

— Gazdag kőszénvagyon van Indiában. Fantasztikus nagyságú külszíni telepeink vannak. ahol újfajta módszerről történik a szén kitermelése. A külszíni szénréteg alá nagy nyomású vizet vezetnek, s szinte olyan vízágyúszerűen kiemelik a szénréteget. Az a törekvésünk, hogy a gazdag kőszén telepjeinket minél jobban kihasználjuk s jelenlegi tanulmányutam során ezzel kapcsolatban gyűjtök tapasztalatokat, hogy odahaza megkönnyítsük munkánkat.

Városunkról igen jó véleménnyel van. Szép a panoráma és mikor ősszel itt volt, nagyon tetszett a sok színben játszó mecseki hegyoldal.

Sokminden szóba került még, többek között az indiai nemzeti nyelv, amelynek általánossá tételére most törekszenek, mert még mindig az angol nyelv a hivatalos. Egyébként Indiában körülbelül 20—22 féle nyelvet beszélnek '(ennyi nyelvjárás van), amelyből dr. Venkatachala ötöt beszél.

Szűkebb kis hazájáról Lucknow városkájáról elmondta, hogy a Himalája alján fekszik, ahol a Ganges sík vidéke terül el és az időjárás nagyon kedvező, hisz a minimális hőmérséklet plusz 2, a maximális pedig 36—40 fok. öt hónap alatt kedves vendégünk mar sok magyar szót megismert és tőlünk is magyarul búcsúzik: , .Viszontlát ásra”.

(fft)

AZ MNOT TÁVIRATA A FRANCIA NÖSZÖVETSÉGHEZ

A Magyar Nők Országos Tanácsa táviratot intézett a Francia N ószövetséghez,

amelyben együttérzésüket tolmácsolják az antifasiszta mártírok hozzátartozóinak és szolidan tásukrói biztos:a francia nőket.

Zöldséges kert a Dráva mentén

Kassai Bélával már többször találkoztam. Egyszer Ko- zármislenyben. Kertészetet hozott létre ott, ahol azelőtt nem igen kertészked tek. Aztán a bere- mendi termelőszövetkezetben akadtam össze vele. Itt is kertészkedett és nagy része van abban, hogy ma már a beremendi termelő- szövetkezet zöldségféléit elsősorban külföldre szállítják.

Mo6t pedig Felsőszen tmártonban van.

Sok az ember és ke vés a föld Felsőszentmártonban ^ sok embernek munkát kell adni.

— Ott van a Dráva, aranyat ér a vize. Kertészetet kellene csinálná. — javasolták a megye vezetői.

— Nálunk még nem volt kertészet. Kivel csináljunk? — kérdezte az elnök.

Kivel; Ez volt a probléma. .ötyen hold kertészetet üze mehetni p>edig szakember nélkül lehetetlen. Különösen egy olyan községben, ahol a zöldségtermesztésnek még a kisüzemi módszereit sem igen ismerik.

Hát így került Fel- sőszentmárlanba Kas sai Béla. Azt mondták neki: „Ott még nem kertészkedtek soha. Vállalja-e,

hogy megszervez min dent?” Vállalta, pedig ekkor már februárt mutatott a na.p tár. És nem volt semmi, csak föld és a Drávában fodrozódó víz.

Melegágyakat készítettek. Az egész falu a csodájára járt: itt nevelnek palántákat?

Százhúsz holdon kezdték el a munkát. Csatornákat ástak, palántáztak. Ott guggoltak az asszonyok a földeken. Furcsa munka volt, nem is nagyon kedvelték. — Egyszer aztán megjelent a palántázó gép. Az asszonyok éppen szénát gyűjtöttek, amikor munkába állították. Ott hagyták a szénagyűj tést és a gépjét nézték. Az elnök is leült és úgy figyelt. Jó kát nevetett, amikor az asszonyok a gép után mentek és megpróbálták kihúz- gálni a palántát.

— A fene! Ez a gép még jobban a földbe teszi a palántát, mint mi.

Elérkezett a termés ideje. Annyi autó évekig nem fordult meg Felsőszen t- mártoniban, mint azokban a napokban. Teherautó teherautót ért. Hogyne ért volna, hisz 33 hold paprikaterületük volt és minden holdon átlagosan 120 mázsa paprikát termeltek. Pedig ekkor még csak mindössze 49 nő és 6 férfi dolgozott állandóan a kertészetben. A többiek azt mondták:

— A kertészkedés az semmi, a kukorica termesztés az valami.

Év végén már senki sem szidta a , kertészetet, hisz az 1,636 OOO forintos terv helyett 1 682 000 forintot jövedelmezett és ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a hatvanas évhez viszonyítva 1961- ban duplájára nőtt az egy munkaegység re eső jövedelem.

Ma már nem kell lasszóval fogni az embereket, hogy men jenek a kertészetbe dolgozni. Száz nő önként jelentkezett: majd ők dolgoznak, csak adjanak nekik munkát. Megszerették a kertészkedést a férfiak is. Amikor ott jártam, éppen akkor ment Kusfcr* Ferenc hat hónapos kertészeti iskolára Ha visszajön: brigád vezető lesz.

Kassai Béla itt is megnyerte a csatát. Már-már úgy volt, hogy továbbáll, — olyan termelőszövetkezetbe megy, ahol bizonyítani kell. de a tagság, a vezetőség nem engedte.- Azt mondták: idén százötven holdas lesz a kertészet. Szükség van Kassai Béla tapasztalatára. lelkesedésére. Maradjon még. így tovább maradt.

A felsőszentmárto- niak pjedig hozzáláttak: megteremteni

az idei többtermés alapjait. Két öntöző berendezésük volt ed dig, most újabb kettőt vásárolnak...

Az öntözés betört most már a növény- termesztésbe is. Meg bizonyosodtak róla az emberek, hogy mit jelent a víz. A víz, amát eddig kihasználatlanul hagytak. Az ősszel fúrtak már két csőkutat is és most ismét hármat fúrnak. Százhúsz hold kukoricát, nyolcvan hold cu- korrépxát és ötven hold pillangóst öntöznek az idén.

Szálát .

Ma Pécsre érkezik a Góliát

Bú navadásza1 az 4*tanti-óceánon

Világ leghatalmasabb emlőséi az északi és déli tengerekben élő kékbálnák. Némelyik 30 méterre is megnő, súlya pedig messze meghaladja a 100 tonnát. Egy-egy ilyen állat 30—40 tonna zsírt ad. Speciális bálnavadász-hajókkal, szigonyágyúval ejtik el és vagy a hajón vagy pedig a parti állomásokon dolgozzák tel. A berlini NBT képesriport ját. közöljük egy bálnavadászatról.

A szigonyágyú kezelőjének minden idegszála megfeszül, munkája nagy pontosságot igényel. Amikor ő munkában van, a hajó minden tagja őt figyelt.

A kisebb bálnavadász-hajók oldalukhoz kötve vontatják az elejtett bálnákat a parti feldolgozó állomásra.

Hoki-ütőhöz hasonló hajlított késsel fejtik le a bálna bőrét, hogy hozzáférhetővé tegyék a hatalmas zsírréteget.

Az emberek apró hangyáknak tűnnek a parton „kiterített" hatalmas állat mellett,

Állkapcsából próbálják meghatározni a kékbálna életkorát. Akinek kedve tartja, ezt a módszert kipróbálhatja a ma Pécsre érkező Góliátnál is...