Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-02 / 27. szám

2 ivaplA 19*52. FEBRT7Ä* & 1 Memes Dezső elvtárs Pécsett Kedden délelőtt Pécsre érke­zett Nemes Dezső elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja. Délelőtt a megyei pártbizottság székházában párt-, állami és tömegszerve­zeti vezetőkkel találkozott, dél­után pedig megtekintette a hő­erőművet. Kiosztották a hizonyiivénvokat Csütörtökön országszerte ki­osztották az általános és a középiskolákban a félévi érte­sítőket. Az idei tanévben az általános iskolába járó tanulók száma megközelíti az 1 445 000- ret, a gimnáziumokban, szak- középiskolákban és a különbö­ző technikumokban csaknem 171 000-ran tanulnak. Az ál­talános iskolák első osztályai­ban több mint 223 000 diák kapta kézbe első bizonyítvá­nyát. A Leningródi Filharmonikusok pécsi hangversenye Magyarországi hangverseny- kőrútja során csütörtökön este a Pécsi Nemzeti Színházban vendégszerepeit a világhírű Leningrádi Állami Filharmó­nia Szimfonikus Zenekara, Jevgenyij Mravinszkij, a Szov­jetunió Lenin-díjas népművé­szének vezénylésével. A több. mint száz tagú, impozáns zene­kar elhelyezése a nem ilyen arányokhoz méretezett színpa­don nem könnyű problémát jelentett, és újból igazolta a zenekari árok lefedésének szűk ségességét. A műsor — a zenekar jelen­tőségéhez mérten — nagysza­bású volt. Bár két számból ál­lott mindössze, de a két mű a XX. századi zeneirodalom óriá­sának egy-egy döbbenetes ere­jű alkotása. Bartók Béla: Zene húros és ütőhangszerekre és celestára című, 1936-bap kom­ponált műve — a partitúra ge­rincét alkotó vonószenekar két ellentétes csoportján szólal meg, melynek intim hanghatá­sai újszerűén vegyülnek az ütő hangszerek xijpfon, hárfa, ce­lesta és zongora merész színei­vel, megteremtve a mű hangu­latához szükséges, néhol egé­szen szélsőséges hanghatáso­kat. A leningrádiak pécsi kon­certjén századunk ezen monu­mentális zenekari alkotását len dületes, széles színskálájú, igen gondos és lelkiismeretes tolmácsolásában hallhattuk. Az első tétel témabelépéseinek plasztikus megrajzoltsága, a crescendo-decrescendo szerke­zet hibátlan megoldása már az első győzelmet jelentette. Ha­sonlóképp jól sikerült a máso­dik tétel metsző humorú, he­lyenként jókedvű hangja is. Nem hiányzott a mágikus mu­zsikái ú harmadik tételből, Bar­tók átszellemült természetpoé- zisének egyik legmegragadóbb megnyilatkozásából a gazdag lírai ság sem, és megrázó erő­vel hatott a finálé csúcspont­jának, a négy tételen át végig­vonuló fuga-témák himnikus hangzású beteljesülése. A ze­nekar kiváló teljesítményt nyújtó minden tagja közül az elismerés hangján külön is kell szólnunk az ütőhangszerek, ce­Fiim Film Film Film MÁJUSI FAQY FeMéttenűi hiba lenne, ha álszemérem vagy más ok ürügyén bárki is — felületes vélemény alapján — visszauta­sítaná Csurka István író és Kis József rendező filmjét — a Májusi fagyot. Egyrészt esz­közei. képi ereje, művészi konstrukciója rendkívül hatá­sos. kétségtelenül a mostaná­ban gyártott magyar filmek között előkelő színvonalat je­lent. És másrészt — bár mon­danivalójában többrendbeli igazság és többrendbeli hazug­ság van — okvetlenül érdeklő­désre érdemes film, A film problémája mindvé­gig őszinte, de csak helyen­ként igaz is. Falusi fiatalokról szól a Má­jusi fagy. A fővárosba járnak dolgozni, és hetenként egyszer hazalátogatnak. Látszólag vé­letlenül ismerkedik meg egy fiú és egy leány. A fiú kőmű­ves. a lány egy gyárban dol­gozik. A fiú nem tagad semmit önmagáról, még a mai fiata­lokra általában jellemző szkep­ticizmust és hányaveti séget sem. A leány eltitkolja, hogy a fővárosba jár dolgozni. Eb­ből lesz a dráma. A végén — rendkívül ügyes és hatásos cse­lekmény-bonyolítás után kide­rül a hazugság. A kettős ha­zugság. Egyik reggel a M egy kie­sebb elvált asszony hálószo­bájából lép ki egy f anyar sze­relmi éjszaka után. Csak „fo­gadásból”, virtusból történt, aludt a* asszonynál, hiszen Miska a leányt szereti, akiről azt hiszi, hogy otthon él, a faluban, és aki az ő szemében tisztább a vakítóan fehér hó­nál. A leány ugyanabban a la­kásban ugyanakkor — egy al­bérlő fiatalember szobájában tölti az éjszaka másik felét — a véletlenek kicsit sajátságos összejátszása folytán. A szín­hely a lakás fürdőszobája, ahol a leány a meglehetősen nagymennyiségű akoholt igyekszik hűsítésset ellensú­lyozni. Ide nyit be a hálószo­bából Miska. Drámai ötletnek rendkívül izgalmas, hatásos is — hely­színnek mindenesetre egy ki­csit furcsa — de ezúttal nem fe ez s lényeges. A film utolsó képsoraiban kiderül valamiféle morális következtetés. A szerelem szent és tiszta érzése mindket­tőjükben élt és talán még él — valahol elhibázták a dolgot. Akkor döbbennek saját tragé­diájukra életfilozófia juta se­kélyei voltára — amikor lé­nyegében már késő. Dehát ilyenek a falusi fiata­lok. akiket felszív heti hat napra a váro6? A probléma vát&hof eredeti hiszen a bázMKÖg élőt­ti szerelem milyenségére, igaz­ságára vagy megtartóztatására — az az ifjúság is választ vár, amelyik hat napot a város­ban tölt. De a Májusi fagy nem erre ad választ, ezt a kér­dést a film közepe előtt már megkerüli. így kénytelen az emíber, az író és a rendező ál­tal kijelölt utat végigjárni. Csakhogy ez az út meglehető­sen tisztátalan. A filmben úgyszólván egyet­len épkézláb karakterű, .fiatal­lal nem találkozni. Szinte mind, kivétel nélkül magában hordoz egy olyan erkölcsi de­fektust, ami a kelleténél ugyan többször előfordul a mai ifjú­ságban — de közel sem általá­nos. A kővetkező probléma, amelyet a film elég hangsúlyo­san felvet: a falusi fiatalokat a fővárosban vagy egyáltalá­ban a „városban” — rendsze­rint elnyeli egy fertőzött er­kölcsi hullám, amelybe óhatat­lanul belebuknak. Tulajdonkép pen ezt a filmben több rend­ben alá is húzzák, hiszen min­den kétséget kizáróan a lány azért nem meri megmondani a fiúnak, hogy Pestre jár dolgoz­ni — mert a fiúknak általában „olyan” véleményük lehet a vidékről feljáró lányokról. A kétségtelenül tehetséges rendezésért, a helyenként el­sőrendű operatőri munkáért, a sok, ragyogó részötletért és szó kimondásért még hajlandó az ember elfelejteni, hogy a cse­lekményt a terjedelem ked­véért a legizgalmasabb drámai csomópontnál késleltetik, hogy ami a fürdőszobában bekövet­kezik, annak már minden pszichológiai és tárgyi alapja megvan akkor, amikor Miska a lánnyal a ruházati boltban találkozik, és el lehetne felej­teni néhány vontatott képsort is. De a hibás felfogás, a több- rendbeli tévedés és tisztázatlan ság az ellenérzések javára bil­lenti a mérleget. Mert aligha igaz, hogy a mi falusi fiatalsá­gunk csak „rámenősen” és így tud szeretni — várót' környe­zetben. Ez így nem igaz. A májusi fagy több vonatkozás­ban eltévesztette az igazságot. (Thtery) leste és zongora virtuóz keze­lőiről. Rendkívül nagy érdeklődés előzte meg a XX. század má­sik kimagasló mesterének, Sosztakovicsnak új alkotását, a XII. szimfónia bemutatóját. Mindössze néhány hónapja, hogy ugyanez a Leningródi Filharmonikus Zenekar először mutatta be a négytételes, Vla­dimir Iljics Lenin emlékének ajánlott művet, mely magasz­tos emléket állít az 1917-es (a zenei ismertetőben tévesen 1927-nek írt) esztendő történel­mi eseményeinek. Tételszüne­tek nélkül áradnak a dalla­mok, elénk vetítve A forradal­mi Pétervár képét az első tétel ben, Lenin rejtőzőhelyét. Razliv-ot a tájfestc jellegű, lassú második tételben, a for­radalmat kirobbantó, legendás emlékezetű Auróra cirkáló ágyúinak dördülését a harma­dik tételben, és végül Az em­beriség hajnalát a fináléban. Mindezt a szerző személyes instrukcióit, útmutatásait ma­gán viselő, hiteles tolmácsolás­ban hallhattuk.. E hangverseny tökéletesen meggyőzött mindenkit, hogy a leningrádi zenekart méltán so­rolják a világ legkitűnőbb együt tesei közé. A sikerből oroszlán rész illeti meg Mravinszkij kar mestert, akiben páratlanul ezuggesztiv erejű, igazi mű­vészegyéniségeit ismertünk meg. Ez a magyarázata annak a forró sikernek, a közönség hosszú percekig tartó, freneti­kus erejű tetszésnyilvánításá­nak, melyet a zenekar kincseit bőkezűen osztogatva Mu­szorgszkij és Glinka műveinek előadásával viszonzott. Dr. Nádor Tamás itiiiinm tiiiitjfnfm E5 KCI llltillllll llllllllll! Üzenet Pécsre Po«ányi példa Tegnap készült el á pogányi Uj Tavasz Termelőszövetkezet új gépszíne. A 196 ezer forin­tos állami hitelen vásárolt alkatrészeket csalt január 14-én szállította a gyár a szö­vetkezeti gazdaságinak. így mindössze tizenöt nap állt a tsz rendelkezésére, hogy a be­tonozást és a felszerelést elvé­gezze. A tíz szövetkezeti gazda öt méteres magasságban, da­colva a kemény idővel, állan­dó hófúvás közepette tegnap reggelre mégis befejezte a munkát. Ezzel 196 ezer forin­tot mentett meg a tsz-mek. Ha ugyanis nem építették volna fel a gépszínit, akkor ért az összeget a saját erőből kellett volna kifizetni. rVavaly nyáron történt, hogy az egyik alkalommal a Fő- '*■ városi Autóbuszüzem Főműhelyébe látogatott a Pécsi Közlekedési Vállalat igazgatója. A látogatás során természe­tesen megtekintette a csuklósok, készítését is, amelyek igen nagy hatást tettek rá. Annyira, hogy később megállapodás is született a két közlekedési vállalat között csuklós autóbuszok készítésére. A megállapodás szerint eredetileg a két pécsi csuklód 1961 végére kellett volna a főműhelynek elkészítenie, erre azonban nem kerülhetett sor, mivel az ötven csuklós határ­időre való elkészítése amúgy is nagy nehézségekbe ütközött. A napokban kint jártunk a főműhelyben és érdeklőd­tünk a pécsi csuklósok felől. — Már a szalagban van mind a kettő — mondta ö. Ko­vács János főművezető elégedetten és gyorsan elővette zse­béből a kis noteszt — A GA 26-11-es rendszámú pécsi kocsi sorrendben az ötvenkilencedik, a 26-18-as pedig a hatvanadik kocsi lesz. Kint a karosszéria műhelyben meg is találtuk az egyik pécsi kocsit. Ott áll az egyik aknán vázra emelve és már hozzá is kezdtek az emberek a lemezelési munkákhoz. Köny- nyü ráismerni, nemcsak azért, mert az a kocsi elüt a többi csuklóstól, mivel nincs relációtáblája, hanem azért is, mert a hűtőrácsra valaki — nagy fehér betűkkel ráírta: „Pécs”. Gyorsan folyik rajta a munka. Az emberek szívesen csi­nálják, mert mint közülük az egyik tréfásan megjegyezte: — „Ezt a kocsit külföldnek készítjük”. Éppen ezért így is dolgoznak. Minden munkát apróléko­san átnéznek, nehogy valamit elrontsanak rajta, mert akkor csorba esne a becsületükön. Ezt pedig nem akarják. Ezért mondja a főművezető: — Különös gonddal készítjük a pécsi csuklósokat, és azt szeretnénk, hogy amikor készen lesznek, a pécsi kollegák is meg legyenek elégedve. — Mikor lesznek készen a kocsik? A 26-11-es e hónap végére, a másik február derekára. — Mit üzennek Pécsre? — Olyan szeretettel fogadják majd a két csuklási mint amilyen szeretettel mi készítettük azokat. És búcsúzóul hozzáteszi: — Vigyázzanak is rájuk nagyon!... — AZ ÍRÓSZÖVETSÉG pé­csi csoportja és a Jelenkpr szerkesztőbizottsága 1962. feb­ruár 9-én 19 órakor vitaestet rendez a szerkesztőség helyi­ségében. Vitaindító: Fehér István. Tárgy: A Jelenkor IV. évfolyam, 6. száma. — BABSZAKKÖRÖK ve zetői részére tapasztalatcserét tart a Pécs-Baranyai Népmű­velési Tanácsadó február 2-án (pénteken) Komlón a Zrínyi Művelődési Házban. — 32 HALLGATÓ részvé­telével megkezdődött Duna- saekcsőn a mezőgazdasági technikum kihelyezett leve­lező tagozata. — MAGYARORSZÁG leg­nagyobb élővirágkertjét ala­kították ki a Pécsi Kertészeti Vállalat egyik telepén. A ker­tészek itt csaknem 700 virág­fajtát gondoznak. (45.) — Honnan veszi maga eze­ket? — Haűottem .;. Egy mű­vésztől ... az mondta... — Furcsa elmélet... — csó­válta a fejét a rendező Felkelt, néhányszor végig­ment a szobán. Ügy éreztem, nem közömbös számára mind­az, amit mondok. És átérzi an­nak felelősségét amit ő mond. — Szóval otthagyta az isko­lát A rivaldafény kedvéért otthagyott csapot-papot, és fel- jöt a fővárosba, egyenesen ide a filmgyárba, csak azért mert két szót szóit már egy film­ben. — Mondom, hogy azóta egy nagy szerepet is eljátszottam. ssék. a kritikák... — tás­kámból újságkivágásokat tet­tem élé. Átnézte őket Aztán megszólal!, a telefon. Nyilván a próba folytatását sürgették. — Rögtön jövök. Addig kezdje a Surci! Odaállt elém. — Hm... Magát azzal biz­tatták. hogy tehetsége van. te­hát jöjjön nyugodtan ide, mindenütt tárt karokkal, re­mek szerződésekkel várják. Egy „nagy” szerep, siker, ká- bolóság.., Mafia úgy járt. kis­lány. mint az éjszakai lepke, amelyik belekeveredik egy lámpa fényébe. Nem tud ki­szabadulni. Magát a rivalda fénye kápráztatta eL Pedig nagyon csalóka fény az! És maga mégis felrúgott miatta mindent! Nem gondolt arra, hogy egy szerep, egy siker még nem belépő a színház világá­ba? Újra a szomjúság kezdett gyötörni. Forgott körülöttem a szoba. Kardos, akinek szavai messziről, kongva jutottak el fülemhez. — Mit gondol, kislány? Akik itt dolgoznak, azok is az isko­lapadból, 16 meg 18 éves ko­rukban jöttek a filmgyárba vagy a színpadra? Van magá­nak fogalma arról, hogy hány esztendei komoly tanulás, főis­kola. vizsgák, apró kis szere­pek. kínlódva megszült alakí­tások, kudarcok és újrakezdé­sek után jutottak el oda, ahol most vannak? Maga art hiszi, egy művésznő abból áll, hogy sokat keres, autója van, egy szekrényre való ruhája, hogy hisztériázhat és hetenkint más férfivel udvaroltat? Rég el­múltak már ezek az idők! Újból a telefon. — Várjon rám egy percig — mondta Kardos és kiment. Ez a gyártó ssw«»júság... A kis, kerek asztalkán üveg. Mei lette poharak. Gyorsan töltőt tem és felhörpintettem. Vala mi erős volt Mint tüzes Ián* égette a torkomat. Még egy szer töltöttem. Azt is kiittam. Jólesett. Egyszerre könnyű­nek éreztem magam. Valahogy a gyomrom sem kevergett annyira. Csak álmos lettem. Kardos visszajött — Nézze, kislány, nekem most nincs több időm. így is sokat pazaroltam magára ... Idefigyeljen. Maga tehetséges, ezt most is állítom. De ha iga­zán tehetséges, és igazán hiva­tást érez erre a pályára, akkor sürgősen menjen vissza az is­kolájába, érettségizzen le, az­tán jelentkezhet a főiskolára. Majd ott találkozunk. Jónapot. Szédülten támolyogtam kife­lé a filmgyár folyosóin. Ki­maszkírozott színészek siettek, egy díszleteket vivő targonca majdnem elgázolt. Arra már nem is emlékszem, hogyan jutottam kj a portán. Csak az utcán tértem ma­gamhoz: meg kellett fogóznom egy kerítésben. Idősebb asszony ment el mel­lettem. — Ilyen fiatal lány és fényes nappal részeg.. — hallottam megbotránkozott hangját. Igen ... részeg vagyok... részeg... és gyűrűzni kezdett körülöttem az utca, mintha vízbe merülnék... Aztán ö fodrozódás kitisztult. Egy férfi arca hajolt fölém. — Maga kicsoda? — kér­deztem tétován. — A mentőorvos — felelte. — Akkor mentsen meg! Néhány bámész járókelő állt körül bennünket De csakha­mar becsapódott a mentőautó ajtaja. És én megint elmerültem a fodrozódó vízben.,. * A kórházi ágyon tértem ma­gamhoz. Először nem tudtam, hol vagyok? Az ápolónő mond­ta meg. — A Költői úti kórházban. Az utcán szedték fel... — Napok óta nem ettem, szállásom sincs. — Miért nem megy haza? — Nem... haza semmiesetre sem... Ott mindenki kinevet­ne. újjal mutogatnának rám... Nem akarok élni! — Ugyan, kislány ,.. Ne be­széljen csacsiságokat Inkább ígérje meg, de nagyon komo­lyan és őszintén, hogy haza­megy.. . * — Megígérte? — kérdeztem ott, az étterem sarokasztala mellett Annától. — Meg is te­szi? Anna most nézett rám elő­ször őszinte nyíltsággal, se- gélytfoérően. — Mit tegyek? Mondja... mit tegyek? Órámra pillantottam. Az öt­órai gyorsot már nem érjük el. — Ha rám hallgat, úgy az éjszakai vonattal hazautazik velem. Meglássa... Egy pillanatra megakadtam. Mit is mondjak Annának? (folytatjuk.) — MA DÉLELŐTT o me­gyei pártbizottság aktívaérte­kezletet tart. Napirenden az „Ifjúság a szocializmusért?' mozgalom helyzete megyénk­ben, melynek előadója Földes Andrásné, a megyei pártbi­zottság PTO vezetője. — TEGNAP délután ülést tartott a KISZ megyej -végre­hajtó bizottsága. Megvitatták a bizottság 1962. éVT'Ukció- programjának tervezetét és a Balatonfenyvesen működő ve­zetőképzőtábor nyári felada­tait. — MAR A MELEGAGYA­KAT készítik a borjádi "gye- sült termelőszövetkeze' 'ion- nan létesülő kertészete szá­mára. Terveik szerint tavasz­ra primőrt szállítanak a piac­ra* — PÉCSETT és a megyében 92 munkásakadémia működik ebben az évben, közülük 49 ipari üzemekben, illetve me­zőgazdasági munkahelyeken. A tanfolyamokon összesen öt­ezren vesznek részt. —i A MOHÁCSI tanács műszaki csoportja, KISZ- szervezete, valamint a városi KISZ-bizottság megbízottai, az elmúlt napokban Ba jára Iá togattak, ahol megtekintették az épülő KISZ-akciós családi házak költségvetéseit és terv­dokumentációit. A látogatás célja tapasztalatgyűjtés volt a fiatalok építési programjá­nak elősegítésére. — DÍSZNÖVÉNYKERTÉSZ és parképítő szakiskola nyílt Pécsett. Az új iskolában 14 dunántúli és 8 alföldi város 100 fiatalja tanul. — ÚJABB FIÓKOT létesít Meszesen, a nagypiacon és a Kossuth Lajos utcában az Ál­lami Biztosító Baranya me­gyei igazgatósága. — A MOZIÜZEMI Vállalat értesíti a közönséget, hogy a nagy érdeklődésre való tekin­tettel 2-án, pénteken a Petőfi moziban fél 3 órás kezdette; is bemutatják a Májusi fagy című új magyar filmet. A „NYUGAT" K.OLTÖI c. nagysikerű irodaim! est előadá­sának megismétlése február 4-ési vasárnap de. 10 órakor lesz Pécs város Művelődési Házában (Déry­né u. IS.) Bevezeti: Dr. Németh Antal. Közreműködnek: BAnfíy György, Dobák Lajos. Koós Olga. Szabó Ottó — a színház művészei és Bánkv József zongoraművész. A műsorban Babits. Kosztolányi. Tóth Árpád Juhász Gyula Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, sárközi György. Illyés Gyula. Weöres Sáli dór stb. vemet, Jegyek r> Ftpos áron válthatók az írók Könyves- boWábm. A I

Next

/
Thumbnails
Contents