Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-13 / 36. szám

2 NAPLÓ mz. «EBEVÁM « SZŐVÁ TESSZÜK KÖSZÖNETHA LMOZÁS Kedves dolog, ha valaki valamiféle szívességet meg­köszön.. Főleg nemvárt tevé­kenység esetén. Talán ezt gondolta a PKV vezetősége is, amikor tefúrészeltette az ízléstelen vascsökorlátokat, és helyettük a buszmegálló oszlopokra rárakták a kis fe­hér táblákat fekete betűk­kel: „Köszönjük, hogy sorba állt”. Nem azt köszönik meg, hogy valaki vállalja a sor- banállás veszélyét, niégcsak a buszokra várakozó jámbor utasofanák a türelmét sem köszönik meg, hanem csak azt, hogy valaki a múltban sorba állt. Milyen másként hangzanék ez. így: „Köszön­jük,. hű sorba áll”. Itt azon­ban nem erről van szó. Utó­végre a PKV nem pedagó­giai intézmény, hogy az uta­sokat jó ízlésre nevelje! Itt a múltban végrehajtott szí­vességért jár a bók, az elis­merés. Azért, mert a vascső- korszak idején mindenki sze­líden és szívesen sorba állt. Most azonban vaskorlát nélkül is mindenki sorba áll, ezért úgy gondoljuk, felesle­ges a pécsi közönség jóhír­nevét az idegenek előtt meg­tépázni ilyen- helytelen szö­vegű táblákkal. Persze, szó sincs itt arról, hogy az említett köszönő táblákat beszereljék. Nagy­szerűen rájuk lehetne ra­gasztani az egyes buszok in­dulást idejét feltüntető me­netrendet. A Pécsre érkezők úgyis únns-untalan panasz­kodnak, hogy csak hosszas kérdezgeftések után tudhat­ják meg, hogy a buszok mi­kor indulnak • kívánt cél féké. RUHATÁR Az Orvos-Egészségngyi Dolgozók Szakszervezete segíti a tsz-tagok szűr ovi zsgála t át miiitiimitmtmiti ipl liüllllÜII! Kint hideg, bent izzasztó a meleg. Hiába, le kell vet­ni a télikabátot! És ezzel kezdődök a baj. A moziban az egyes székek között ke­vés a leabálievetósne a hely. Gyakran előfordul, hogy az ujjból kibújó kar lendülete lesodorja az előttünk ülő helyrekisiány modem mo­hai r-satyak iát. Az ilyesmi mindig kjellej netten. Még kellemetlenebb, ha szépen, kényelmesen elterülsz a szé­keden, térdedre teríted ha­vas kabátodat, megnyugodva várod a fütmpergetés kez­detet, és amikor éppen el­sötétül, 'nerobog a szomszéd szék szédült tulajdonosa, * felállítja útjáfoói. a fél sort, hogy a saját helyére talál­hasson. Eire újra felmarko- iászod a kabátod, újabb fel­állás és teülés, kabátszétterí- tés. így történhetett eseten­ként többször is, h® valaki­nek sikerül „kifognia”. Köz­ben a nedves kabát gyú­ródik, földre lóg, pisákos tesz, siö. Szóvá tesszük ezért azt a kérdést, miért nem lehet a pécsi mozikban -ruhatárt el­helyezni. Hely és személyzet bizonyára meglenne hozzá. Csak egy kas jóindulat és mindezektől a foeUemetlen- ségektöl megszabadulnának a pécsi mozilátogatók. A legtöbb budapesti moziban van már ruhatár. így van ez Pécsett a művelődési ottho­nokban is. Miért nem lehet­ne megvalósítani a három pécsi moziban is? A Magyar Honvédelmi Sportszövetség Baranya me­gyei rádió klubja értesíti a megye dolgozóit és diák­jait, hogy 1962, február 15-ével Televízió-tanlüiyamot indít kezdők és haladók ré­szére Jelentkezni lehet fo­lyó hó 15-ig MHS Rádió Klub vezetőnél. — (Füstös László) Pécs, Megye utca 29 sz. alatt, <665 Az Orvos-Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezete nagy gonddal vizsgálta meg a na­pokban azt, hogy milyen ütemben és milyen eredmény­nyel folyik a megyei tanács vb. határozatának végrehajtá­sa a termelőszövetkezeti tagok szűrővizsgálatával kapcsolat­ban. A szakszervezet megyebi­zottságának február kilencedi­kén tartott ülésén a kórházak igazgató főorvosai és szb- 'titkárai képet adtak a szűrő- vizsgálatokról, kicserélték ta­pasztalataikat. A íelelösségteljes beszámolók hű képet adtak a munkáról és alkalmat adtak arra. hogy több értékes javaslat és ta­pasztalat terjedjen el. Beiga­zolódott, hogy Baranya megyé­ben az egészségügy legkülön­bözőbb szintjein vannak olyan orvosok, akik a maguk min­dennapi kötetes teendőin túl­menően is_ hozzájárulnak az egészségügyi ellátás fejleszté­séhez. Ezek az orvosok felku­tatják a betegeket, tanulmá­nyozzák a higiénés viszonyo­kat. Rámutatnak azokra a szükségletekre és igényekre, amelyek kielégítésére terüle­tük egés&ségügyi fejlesztése során törekedni keli. A megyei tanács határozata kötelezően előírta a sziirűvizs- gálaítofcat. A végrehajtás fo­lyik. A termelőszövetkezeti ta­gok többsége maga is megér­tette, hogy ebben az állam messzemenő gondoskodása nyilvánul meg állampolgárai - rój s ezért maguk is igyekez­nek megkönnyíteni a saját ér­dekükben folyó szűrővizsgála­tokat. Ez a megértés és felis­merés szerencsésen párosul olyan kiváló szervezőképességű és hivatásszerető orvosok ak­tivitásával. mint például Éles István doktoré, a sellyei járás főorvosáé. Éles István doktor minden szűrővizsgálaton meg­jelenik és rendkívül harmo­nikus kapcsolatot épített ki a járás körzeti orvosaival, védő­nőivel, szülésznőivel. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével megnövekedett a biztosítottak száma. A két- három évvel ezelőtti hat és fél millió biztosítottal szemben ma már közel tízmillió azoknak a dolgozóknak a szá­ma, akik ingyenes orvosi ellá­tásra jogosultak. Nehéz, fele­lősségteljes feladatot jelent ez a most folyó szűrővizsgálatok lebonyolításában, hagy ne csak futó vizsgálatokat végezzen az orvos, de alaposan és jól telje­sítse kötelességét, aztán pedig biztosítani lehessen a betegek ellátását, kezelését is. Azt kell biztosítani, hogy «ki való­ban rá van utalva, az kerül­jön be a gyógyintézetekbe, aki pedig nincs . ráutalva, ne ve­gye él a helyet a rászorulók­tól. A sellyei járást patronáló akció vezetője, dr. Benkő György egyetemi docens tájé­koztatója szerint a szűrővizs­gálatok második szakasza múlt év november közepétől ez év februárjának második feliéig tart. E második szakaszban eddig 1689 tsz-tagot vizsgáltak meg s a két hátralévő kiszállá­son még 400—500 tsz-tag vizs­gálatát fogják elvégezni. Az Orvostudományi Egyetem szakszervezeti bizottsága szer­vezésében alakult két szakor­vosi szűrőbrigád jelenleg is működik és belgyógyászati, se­bészeti, nőgyógyászati, bőrgyó­gyászati és fogászati vizsgála­tokat végez. Ezeken a vizsgá­latokon a tsz-tagok 70 száza­léka szokott megjelenni, a második idényben azonban több községben már 100 száza­lékos volt a megjelenés. A szigetvári járásban a já­rási kórház szakorvosai a múlt év telén 950, és 1961—62 telén eddig 932 tsz-tagot vizsgáltak meg. A Miklósi járási kórliáz or­vosai és a körzeti orvosok bri­gádja a múlt év telén 2500 szűrővizsgálatot végzett; 1961— 62 telén eddig 500 tsz-tagot vizsgált meg. Jelentős mértékű javulást lehet majd elérni, ha létrejön az ambulancia, amely a szakrendeléseket fogja lebo­nyolítani. Az ambulancia épí­tését még ebben az évben el­kezdik. A komlói tanács kóűházá- nak orvosai 1961 decemberétől ez év február elejéig összesen 435 vizsgálatot végeztek. Ha azt nézzük, hogy a komlóiak körzetében 775 tsz-tag van. ak kor azt látjuk, hogy az összes tsz-tagoknak csupán 56 szá­zaléka vetette alá magát a szű Fővizsgálatoknak. Ez nagyon kevés, ennél az orvosok többre képesek, a tsz tagjai pedig meg érthetnék végre, hogy a szűrő­vizsgálatokat , végző orvosok fáradságos, nehéz munkájukat éppen a mezőgazdasági dolgo­zók érdekében végzik. Saját érdekük, ha már az álltam ilyen szeretettel gondoskodik róluk, hogy részt, vegyenek a szűrővizsgálaton és helyreállít­sa az egészségét mindenki, aki nél az szüksége«; Az Orvos Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezete összes alapszervezeteiben a jövőben is nagy gondol (ordítanak arra, hogy az orvosi szűrővizs gálátokat ellátó brigádok, — maximálisan teljesítsék a vizs­gálatokból rájuk eső részt. Mindenütt nagy jelentősége van ennek a munkának, de ott különösen, ahol nincs még körzeti orvos. Ezért a körzeti orvos nélkül levő községek­ben még fokozottabb felvilágo­sító munkára lesz szükség. Az Orvos-Egészségügyi Szak szervezet ehhez a munkához a jövőben is kéri a összes tár­sadalmi és t öm egs zerveze te k támogatását. Gyevi Károly A boldogító igen Munkatársak és sportolók sor­fala között érkezett a Posta igaz­gatóság feldíszített lemébe Solti László technikus és Decik Teréz adminisztrátor. Persze, az, hogy érkeztek ez még magábavéve nem mond semmit, Terin ugyanis ez alkalommal gyönyörű fátylas menyasszonyi ruha, Létein pedig ünnepélyes fekete öltöny feszült. A postások KlSZ-szervezett ra­gyogóan megszervezett esküvőt rendezett a két fiatal számára. A MEGYEI HAZAFIAS NÉPFRONT jogi akcióbizottsá­ga ma délelőtt ülést tart. Dr. Lévai Tibor elvtárs. a Hazafias Népfront megyei bizottsága al- elnöke, az akcióbizottság el­nöke tart tájékoztatót, amely­nek alapján megtárgyalják a termelőszövetkezetek irányába folytatott eddigi jogi munkát s a további ilyenirányú feladato­kat. A MÁSODIK NEGYEDÉV VÉGÉIG korszerűsítik a fő- pályaudvar éttermét. Az átala­kításra 200 ezer forintot köl­tenek. í; Snehkar köszöntötte őket a terem­be lépéskor és énekkar búcsúzt At tőlük a kölcsönös boldogító Aarn elhangzása után is. A munkatár­sak, a pártszervezet, a szakszerve­zet és a KISZ-szervezet kedve* ajándékokkal halmozta el őket es a rokonok, a jelenlevő sok kol: vendég gratulációja csak hozzájá­rult ahhoz, hogy a két jiatal klszes számára Örökké felejthe­tetlen legyen ez a nap. (ej) — Ebből a gyerekből kőmü vés lesz, majd meglátjátok, — mondta annak idején az öreg Fritz, amikor unokája a tég­lákat rakosgatta az udvaron. Persze sok nagypapa jósolga­tott már unokája jövő­beli foglalkozását illető­en, annak egy-két mozdulata láttán. Később az élet rá­cáfolt a jóslatokra. De jelen esetben igaznak bizonyult a jö vendölés, sőt annyira igaznak, hogy nemcsak Ernőből lett kő műves, hanem fiú testvéréből is. Emeletes lakóházat építenek a Petőfi utca és a József At­tila utca kereszteződésénél. Itt dolgozik Fritz Ernő kőműves­segéd hat szaktársával együtt Hilbert Adám brigádjában. — Mind fiatalok, alig négy-öt éve szerezték meg a szakmunkás bizonyítványt. Hilbert és Fritz az épület sarkán falaznak. — Négyen a darut helyettesítik, mert kézzel cipelik a födémge­rendákat, a többiek -a leendő függőfolyosó alapjait rakják. Nagykabátom zsebébe du­gom a kezem, bár szépen süt a februári nap, hideg van. A kőműveseken nincs nagy ka­bát, csak a szokásos munkaru­ha. ' — Ha az ember állandóan dolgozik, akkor nem ér rá fáz ni, — válaszolja a mellettem álló Fritz Ernő, s aztán hozzá­teszi: — Persze nekünk sze­rencsénk van, hogy ilyen jó az idő és lehet dolgozni, össze­sen három napot voltunk fagy szabadságon, de akkor betyár idő volt. Emlékszik arra a nagy hófúvásra'! Hát akkor — nem dolgoztunk. Az ifjú brigád vezető mar a vállalat gazdálkodásának a szempontjából magyarázza a téli építkezések jelentőségét. — Az a helyzet, hogy a telet száz százalékosan ki kell hasz­nálni. Az első negyedévben ki sebb ugyan a feladat, de a nyá ri hónapokban annál több, s ha most nem fogjuk meg a munkát, akkor nehéz lesz be­hozni, Igaza van Ernőnek, hogy kedvez az idő. Szeren­csénk van! — véli Hilbert Adóm, és belelehel a tenyeré­be. — Nem mondom, azért jobb nyáron dolgozni. De elhi­szi, hogy itt nem volt még in­fluenzás se köztünk. Hama­rabb leveri az a nátha az iro­distákat, mint minket. A megfázással kapcsolatban megkérdem, hogy kapnak-e va Iamilyen meleg italt? — Csak akkor, ha mínusz 4 fok hideg van, Most nem. A brigádvezető azonnal meg is jegyzi. — Nem tudom mi a különb­ség a vállalatok között, de most is jól esne egy bögre jne- leg tea.' Ugyanis a fekedi er­dőmunkások azok már plusz 4 fok alatt kapnak, mi meg — nem. Oda való vagyok, sokat beszélek velük és ezt is tőlük tudom. Igazuk van. Az tény, hogy a habarcs mínusz 4 fokig nem fagy meg, és lehet vele dolgoz­ni, dehát a nulla fok körül sem kellemes a szabad ég alatt falazni, vagy a födémeket ra­kosgatni. Mindketten szeretik a szak­májukat és nem cserélnének egy műhelybelivel sem, hiszen nem csak télből áll az eszten­dő. Nyáron pedig. — Megfizethetetlen, hogy az ember kint van a szabadban a jó levegőn. Mire az emberek megkezdik a strandóidat, mi olyanok vagyunk, mint a ci­gányok, — mondja Fritz Ernő. Érdemes egy-két mondatot leírni arról, hogy miként be­szél ez a két fiatalember a kő műves szakmáról. — Amit mi csinálunk, azt nem fogyasztják el másnap az emberek. Még az unokák is láthatják majd, hogy mit épí­tettünk. Nekünk is kellemes érzés látni az új épületeket, sőt még akkor is, amikor félig kész. Este ha befejezzük a munkát, elmegyünk néhány ni éterrel odább és nézzük mennyit haladtunk aznap. — Persze van -néha bosszúság is a szakmában, de több az öröm. s ez a lényeg. Arra a kérdésre, hogy mit szeretnek csinálni az építke­zéseknél, Fritz Ernő válaszol: — Én azt hiszem, hogy min den kőműves a falazást, meg a vakolást szereti leginkább csinálni. Ez a legszebb munka, meg ebben lehet — őszintén szólva — keresni is a legjob­ban, márpedig a pénz sem megvetendő. Hilbert Adám legalább any nyira szereti a kőműves mes­terséget, mint barátja, de ne­ki mégis más munka tetszene. — Gyárkéményt szeretnék egyszer építeni. Az tetszene ne kém. — Majd leszédülnél a tetejé­ről, — véli a barátja. Mire Hilbert elmondja, hogy gyer­mekkorában az iskola mellett mindig a nagy fák tetején mászkált a verébfészkek után, de soha nem szédült, s most sem szédülés, akármilyen ma­gas épület tetején dolgozik. Beszélgetünk, de ők közben is dolgoznak. Szépen süt a nap, de azért „foga van” az időnek. Téli építkezésnél nem lehet állni, mert könnyen meg fázhat az ember. Ök nem ér­nek rá megfázni. W5 A PÉCSI MEGYEI KOR­HÁZ VEZETŐSÉGE KÉRI A BETEGEK HOZZÁTARTO­ZÓIT, hogy az influenza-jár­vány miatt a betegeket hozzá­tartozóik ne látogassák. A Pécsi megyei Kórház vezetősé­ge a látogatás engedélyezéséről az újságban értesíti az érde­kelteket. BARANYA MEGYE távlati fejlesztési terve szerint IS év alatt 30 új törpevízmüvet lé­tesítenek. I ÜJABB 30 PADOT áBáíanak fel az idén Pécsett at III. ke­rület parkjaiban. ' SZÍNES FOTÓKKAL és grafikával leporellót készít Pécs nevezetességeiről Lantos Ferenc festőművész. „AZ OKTATÁS és nevelés helyes módszerei” címmel a szülők akadémiája keretében február 21-én 18 órai kezdet­tel az SZMT székházéban tar­tanak előadást. Műsoros zárszámadás Ma, kedden délután három órakor a diósviszlól termelő- szövetkezet vezetőségének meghívására a zárszámadási ünnepségen a Pécsi Nemzeti Színház művészei előadják a „Kislány, hallod a muzsi­kát?” című kétrészes, zenés műsort. A műsor keretébe» Bakos lászlő, Budis Irén, Da- riday Róbert. Nagy .lózsn, Szivler József lépnek fel. Kő­vári Vilmos pedig harmoni­kán kíséri a műsorszámokat. 66 HÁROMSZÁZ literes da­gasztógépet és 240 csészéi gyárt ebben az évben a So-‘ piano. Gépgyár. 200 EZER forintos költség­gel Igor szerűsitik a Pécsi Minő­ségvizsgáló Intézetet. A mun­kát márciusban végzik el. IDRISZ BABA türbéjenek újonnan létesülő kertjében a tervek szerint 1460 rózsa tövet ültetnek ki. „AZ AKAR AT ERŐS. jelle- mes ember” címmel Kamlösi Sándor főiskolai tanár tart e'ő adást a Városi Művelődési Ház ifjúsági klubjában február li­án 19 órai kezdettel. — A RÁDIÓ- és televízió kiállítás után új kiállítás nyí­lik a Hazafias Népfront ter­mében, A (Budapest en nagy visszhangot keltett fiatal fo­tóművészek kiállításának tel­jes anyagát — Bállá Demeter, Molnár Edit. és Tilűai Ernő 140 fotóját mutatja be a Me­cseki Fotoklub. Áramszünet, lesz 14-én, szerdán és L5-én. csütörtökön a Mécsé szabol«3i úton a Dóz^-& Gy. úttól « vawiti étjáróii? valamint Boc- l bák tel** egpér. területei. t f

Next

/
Thumbnails
Contents