Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-11 / 35. szám
SM2. FEBRUAR It WAPló 7 Jdíitö gat/u &áidi Sándornál A könyvtári statisztikáik és a könyvesbolti adatok azt bizonyítják, hogy Sásdi Sándor a legkeresettebb és a legolvasottabb íróink közé tartoziik^ Mi a titka sikerének? Sásdi Sándor valameníiyi hőse a való életben gyökerezik, s szánté valamennyi művében a paraszti élet küzdelmeit és változásait ábrázolja. a Pécsi Naplóhoz, ahol Somlyó Zoltán íróasztalát kapta. A főszerkesztő: Lenkei Lajos azt mondotta: — Nem örülök annak, hogy ehhez az asztalhoz ülsz. Nem mintha nem lennél elég tehetséges, hanem azért, mert attól tartók, hogy te js itthagysz bennünket! A Pécsi Naplónál mint rendőri riporter kezdte tevékenységét, s ezt később, helyettes szerkesztői működése alatt is szívesen csinálta, mert érdekes terület volt ez akkoriban, tág teret adott az igaz életismeretre. Mint újságíró is egyre tudatosabban foglalkozott az irodalommal. Első novellája: az Áruló lábak bátorhangú, uralkodóosztály-ellenes tendenciájú volt. Gyakran írogatott a Világ című lapnak Pécsről. Az első katonai zendülésről, a 6-os lázadásról írt cikke miatt perbefogták, s nyolc hónapi börtön- büntetésre ítélték. Egy másik cikke miatt, amelyben Praka- tur Tamás mohácsi kiskirály üzelmeit leplezte le. — Ezért ugyancsak három havi fogház- büntetésre ítéltél-e. Fellebbezés útján sikerült a börtönbüntetést pénzbírságra változtatni. Rendszeresen írt a 100 % című folyóiratba és a Pécsi Nap lóban pedig ismertette a megjelent számokat. Baloldali tevékenysége miatt ugyancsak letartóztatták, s az volt a szerencséje, hogy az ügyészségi elnök: Felszeghy ismerte és szerette az írásait. — Magát már a 100 %-bam kifejtett tevékenysége miatt le kellett volna tartóztatnom, de nem tettem, mert ismerem az írásait, s szeretem is azokat. Török Lajos akkori főkapitányhelyettes közbenjárására szabadon bocsátották. Török Lajos a későbbiekben is, amikor a hitleri uralom Pécsre is kiterjesztette csápjait — a segítségére volt. Házkutatások alkalmával olyan nyomozókat küldött hozzá, akik emberségesen viselkedtek. Török Lajos megmentette nővérét a Gesta- pótól is. (Bár később kivégezték a németek az auschwitzi koncentrációs táborban.) Sásdi Sándor alapított egy irodalmi folyóiratot is, Uj Írások címmel, amelyben a korabeli jelentősebb pécsi és Pécsről elszármazott írók alkotásai szerepeitek. Sajót* azonban csak hárem szám jelenhetett meg, mert az ügynök a hirdetési pénzt elsikkasztotta. Az Uj Írások című lapban jelent meg a későbbi Vadludak című regény, novella formájában. A Vadludak című könyvét követte a Hanna nagy útja, amely miatt vád alá helyezték az írót A Somogyi Újság hatalmas cikket közölt a következő címmel: a Kaposvári Nemzeti Kaszinó indexre helyezte Sásdi Sándor Hanna nagy útja regényét A pert Budapesten folytatták le. Sásdi Sándor ebben a regényében megírta, hogy a magyar paraszt mennyire utálja a háborút, s hogy az első világháború mennyire az urak háborúja volt. Első tőkön másfélévi börtönbüntetésre ítélték, s elrendelték a könyv elkobzását. A Dante kiadó akkori igazgatója: Erdős a fellebbezés során kivívta, hogy a másfél évből csak három hét fogság lett. A Dante kiadónak viszont nagy összegű büntetést kellett fizetnie. A Hanna nagy útja után írta a Nyolc hold föld című regényét, amely nagy példányban jelent meg, s hamarosan Újra ki kellett adni mégegy- saer. Sásdi Sándor sorra írja paraszti tárgyú regényeit: a Megtalált utat, az Egy nyár történetét, az ősz feléli. Az árnyék-nélküli embert, a Szívre hulló kő című regényét, a Kö- nyörületet, a Gyáva szerelmet és az Aratástól hóhullásig című regényét, amelyben bátran bírálja Hitler szellemét. A pékét bábjéiszó-szakkör működik Kós Lajos szakkör-vezető irányításával. A pajtások a báb- figurák mozgatásén kívül a bábjátszás más műhelytitkaival is megismerkednek. így a modellező szakkörrel közösen maguk készítik a színpadot, a díszleteket, illetve festik a szín egyelőre könnyen beszerezhető tanulják a bábkészítést, amit egyénről könnyen beszerezhető és feldolgozható anyagból gyakorolnak, majd a későbbiekben gényt a legbaloJdalibb könyvkiadó is csak úgy adhatta Id, hogy az ügyészségi cenzúra parancsára Hitler neve helyett Vilmos császár nevét kellett behelyettesíteni. Sásdi Sándor miután megjött a koncentrációs táborból, Mátyásföldön telepedett le. A felszabadulás után sorra követték egymást a regényei: a Fehér kenyér. Egy asszony elmegy, Éneklő élet (az élsó telepes regény). Magvetők, Rw- zsinka (ezért József Attila- díjjal tüntették ki). Boldog órák, Árnyék, Bosszú, Fecskefészek, Elhagyott szerető, Ta- vaszodik és a Harmadik elmegy. Négy régebbi regénye pedig új kiadást ért meg. A Szívrehulló kő két kiadást ért meg, Hollandiában, az Éneklő élet 25 000 példányban jelent meg Lengyelországban. A Szív rehulűó kő most jelenik meg Lipcsében. Nyolc rádiódirámát írt: a Nyolc hold föld (amely eddig több mint 600 előadást ért meg színpadon), Vízimalom, Apai örökség, Bosszú. Az intéző úr, Tűz a vízzel, a Sólyom utca 18, és az Árnyék. Mátyásföldön úgy él Sásdi Sándor, mint. Vargán öt. Korán fekszik és korán kel, jó időben már reggel 5-kor kint ír a diófa alatt. Ebben az évben új kiadásban, a Kincses könyvek sorozatban 29 000 példányban jelenik meg a Boldog hajlék című regénye. Mo6t a Móra Ferenc kiadónak ír egy ifjúsági regényt, év végére pedig egy televízió drámát. Hamar Imre a bábelőadáoofanál is felhasználható figurákat készítenek. A táncosokat, bábosokat és a gyermek irodalmi szakkört egyesítő regőscsapat első bemutatkozására február 25-én kerül sor a liszt Ferenc hangversenyteremben. A „Körtáncé című műsorban a népek táncai bői, dalaiból, irodalma alkotásaiból adnak részleteket. A paj tások előadásában osztrák, cseh, orosz, délszláv, német és magyar táncok váltakoznak. A pécsi Űttörőházban GALAMBOST LÁSZLÓ VIRRASZTÓ _ arázs-szemű dongók alszanak már mélyen, sűrű tücsök-nóta nem ragyog a fényben. Nagy varázsütésre álom szállt a földre, álmodik az ágon az utolsó körte. Kemény szél virraszt a -csillag-tüzek mellett, kürtjébe fúj zengve s rohan fürgén egyet, mint a hetyke pásztor, ha nyája eltévedt s meghajtja a tartott, lapuló vidéket Hűvös van, a hangok dideregve járnak. Hold köt nagy koszorút sírjára a tájnak Mint halottat-néző térdére hajolva, zokog a ligetek mezítelen bokra. Készül a zimankó, ruhánkat varratja, szögön már a fehér, bolyhos-fülű sapka. Hallgatnak a kaszák, álmodik a kapa, csapzott a fészerek sötétszőke haja. Mint hatalmas kutyák hasalnak az ólak, köröttük a rókák sandán kóborolnak. Bent a fehér ágyban mosolyog a gyermek, álmában tűz-tollú madarakat kerget Csak a férfi ébred, nézi szép asszonyát s füzögeti hosszan istállós bocskoráh Etetni kell, virrad, ébren van a tehén, s ébred a két ló is csillaggal a fején. Esznek már, a fogak őrlik a jó zabot, szájuk, mint a gyöngyöt buggyantja a habot.-Künn a szél még virraszt csillag-tüzek mellett kürtölgetve riadt felhőket terelget. Föltartott orral fut valamennyi felhő s elnyeli a nyájat a messzeség-erdő. Utánuk a hajnal integet fehéren, fátyolét a ködöt leengedi mélyen s róhajol egy kicsit búsan a hegyekre, mint urát sirató fiatal menyecske. SIMON LAJOS: Maqámpu tanya téten Nálunk, mint szakállas vén kocsisok, a fák nem fogják kantárvégre a szelet, és égre nyúló szikla-karámja se Zárja . körbe a megbokrosodott ménes fergeteget. Zúdul a tanya, tetejére szinte dobogva, nyerítve vedlik, hókristály-szőre zuhog, fehér hasú hideg ágaskodik az ereszaljig, s alatta picin, madárka-szemével a ház csak hunyorog. Hunyorog... Körös-körül fehér, mint szakállas vén kocsisok szeme felett lengő buja bozót. Testvérek! így behavaz még minket a Várunk gyönyörű tavaszt, clvadozót, hogy szóljon már bennük, mint halk ereszek muzsikája valami egyaknrat öröme, valami egyakarat öröme! Kevesen tudják, hogy Sásdi Sándor Baranya szülötte, Sás- don és Pécsett végezte tanulmányait, s húsz esztendőn át volt munkatársa, majd pedig helyettes szerkesztője a Pécsi Naplónak. 1900-ban született Vargám „Ott. Vargán és Sásdom rajzattak figyelmébe a később megörökített figurák. Ott élt _a Nyolc hold föld Kehes Parnni- •ja, a Szívrehulló kő Ember Katija. Ott csodálta meg a falu „íeűszemű Dömé”-jét, akiből a Ruzsinka vájára lett. Sok írásában bukkan fél a falusi tanító felesége, a valószínűtle- nül nagy szívjóság megtestesítője. Egy egész írói életre elég emberanyagot ismert meg a baranyai földön” (Halasi Andor: Sásdi Sándor 60 éves, Élet és Irodalom, 1959, szeptember 11.) Az elemi iskola első osztályát Vargán, másik három osztályát pedig Sásdcxn végezte. Ezután a pécsi reálgimnáziumba került, ahol ugyancsak négy osztályt végzett. Ekkor azonban az egyik tanára: Vezér Mór azt mondotta:—■Fiam, ha átmégy a kereskedelmibe, akkor nem buktatlak meg, de ha itt akarsz maradni, akkor magyarból és németből megbuktatlak. így aztán az érettségi vizsgát a kereskedelmiben tette le, majd csak később, négy év múlva tett különbözeti vizsgát. Húsz esztendős, amiken* a budapesti Színház és divat című laphoz került. Immen nemsokára átkerült a Világ című laphoz. Itt azonban csak néhány hónapig dolgozott, mert - öt is utolérte a „vargai betegség”, amely szinte valamennyi barátját és ismerősét elvitte. „Barangolás Baranyában” című riportjában később így • emlékezik vissza a vargai. barátaira: „Egylcori pajtásaim, Gyula, Dénes, Antal arca réved fel előttemt és a többieké, akikkel együtt gyerekcsked- tem és akiket olyan korán elvitt az én falum kegyetlen kaszása, a tüdővész. Most már ' tudom, hogy az egészségtelen lakás, a rossz koszt, a szegénység okozta a bajt, lehetett volna segítem rajta, ha törődtek volna vele azok, akiknek törődniük kellett volna.” (Élet és Irodalom, I960, okt. 14.) Hosszú ideig szanatóriumokban kezelik, majd pedig azt ajánlják az orvosai, hogy költő ::/.cn • vidékre. a vidéki levegő segíthet. így került Pécsre ÜGY IS KEZDHETNÉM, mint a mesét Élt valahol a fővárosban egy apa. Ivott, mint a kefekötő, fiad, lányai szétszóródtak az ország neveüőinté zeteiben.. 3 A legkisebb Göresönyben kötött ki. Itt ül velem szemben. Szögletes áKú, csontos legény, sűrű haja benövi a homlokát. PufajHát és bakancsot hard, amd nagyon jó szolgálatot tehet mostanában, hiszen üvölt odakint a szél, belenyögnek a park öreg iái. A fiú is a, hó kavargását nézi, aztán az órájára pillant, nem is tudom hányadszor már. Most vette, büszke rá. Huszonnégy évet ért meg ez a legény. Az apja — egyetlen ki vétólles esettől eltekintve — sohasem kérdezte meg tőle, hogy vagy fiam, megy-e a tanulás, nem voltál-e beteg és így tovább. Ennyit pedig illő lett volna megkérdezni, legalább ennyit, de az apa csak a múlt év októberében jelentkezett. Levelet írt az intézet vezetőjének. Idézem: „Tisztelt vezető úr! Alulírott, kérem Kocsis Lőrinc nevű fiam ideiglenes haza engedését. Munkát szereztem számára, ha megbecsüli magát, véglegesen kiveszem. Ha nem komplikált az ügy, kérem, engedjék haza ideiglenesen őt! Tisztelettel: id. Kocsis Lőrinc”, Kedves levél. Csupa szerény sóg, mintha valami megbánás- féle és magábaszállltás bujkálna a sorok mögött! Martonossy József, meg MatiSa Gyula, az intézet vezetői magúk élé hívják a simahajú fiúi és megkérdik tőle: — Szeretnél hazamenni? A fiú szeme felcsillan. Ó, hogyne! Talán más lesz az apja!... Mégiscsak jobb szabadon élni, kötött intézeti fegyelem nélkül!... Dolgozni fog, szép ruhát, szép dpät yeea ma Ifjabb Kocsis Lőrinc vesszőfutása gának. Talán még asszonya. Is lesz, hiszen hiányzik már. Az intézetben mindig érdes férfiszót ball az ember... ÍGY ÁLMODOZIK a legény s megy a levél az apához: kiadják a fiát. Affig múlik el néhány nap, megérkezik a válasz is. Mégpedig: kéri, indítsák útnak a fiát. Figyelmeztessék őt a rendre, hogy az útón jól viselje magát. Legyenek szívesek értesíteni, hegy mikor érkezik, mert várni szeretné a kelenföldi pályaudvaron... Csupaszív apa! Lám, még arra is van gondja, hogy a fia jól viselje magát! Nagyon kér, utódratot ír, melyben hírül adja, hogy fiát már vtárjálk új munkahelyén. Megy is a fiú, november 21- én. Visszanéz a kastélyra, utoljára látja a Csipkézett bástyákat, a falra kúszó fodyon- dárokat. Megy a parkban, sietve lépked az áffiomásra. Nem visz haza kincset, de emberként állít a szülői házba: új ruhában, frissbdtybú lódemfca- bátiban, pénzzel a zsebében, huszonnégy éve bizakodásával és erejével. Megy, affig várja, hogy hazaérjen. Egy hét múlva megint bekopog a postás, és tevéiét hoz az apától. Ezt írja: , .Tisztelet bed közlöm, hogy fiam november 22-én délelőtt 11-kar megérkezett... Továbbá neheztellek az igazgató úrra, mert csupán egy lódenkahé tot és egy sálat adott neki, a cipője talpig rossz, mégcsak sapka sem volt a fején”... — Igaz ez? — kérdem a fiútól. A fejét rázza: szememszedett hazugság. Az intézet sapkát is adott. Öltönye, nagykabátja majdnem vadonatúj volt. Öt váltás fehérneműt, egy oStóaet munkaruhát is vitt hasa, nem beszélve a aoknikpói és zsebkendőkről. De nézzük tovább a tevédét Az apa megtudta, hogy fia elutazása előtt Margáitmajorban doägazott, s több mint hats&áz forintot fog kapni, ha a pénzt kiutalják. Néhány hétig keltene várni, de az apa türelmetlen tehet, mert ezt írja: ,„ .. ha a járandóságot a dolgoztató nem küldi meg három napon belül, akkor én bírói úton fogom behajtatni!” . j. Puff neki! Én mást vártam. Arra gondoltam, hogy köszönőlevelet ír az intézetnek. Megköszöni, hogy több mint tizenhét éven át neveitek a fiái. így illett, vcána, és iám: fenyegetőzik! Fenyegetni meri azokat, akik befogadták, etették, ruházták és tanították a fiát akik munkabíró férfit adtak neki vissza! Úgy látszik, a szemtelenségnek nincs határa. December ötödikén újabb tevétet hoz a postás. Az apa végső úitímátu- mot ad: nyolc nap vagy a minisztérium és a bíróság. Kijelenti.: „én nem könyörgök tovább”, vagy lesz pénz, vagy... Az intézet vezetői már úmják a zaklatást A megyei tanácshoz fordulnak, felhívják Mar- gitmajont, megsürgetik a bankot is. Végre, december 15-án értesítfe őket hogy megérkezett a pénz. Ez szombati napra esett. Hétfőn akarják feladni, ám vasárnap délelőtt beállít a fiú. LeírhatatÜianul mocskos, rongyos mikádóban, ócska nadrágban, amiből ki kandikál lilára fagyott térde. Remeg, didereg, úgy csillog a szeme, mintha lázas lenne, sovány. A vezetek bűledezaek, de nincs idő & esoriáSacesasru. 4 fiú nagyon éfhes. Több mént 2 liter tejet hajt te néhány szusszá násra, kenyérrel tömd magiát, másfél óra múlva befai ja az ebédet is. MS történt bét? A fiú kesernyésen etmoso- lyodük. Mi történhetett? Senki sem várta Kelenföldön. Nagynehezen mégis hazaver- gődött. Pest határában, egy szőlőben tatáit az apjára. FÖLDBE VÁJT KUNYHÓBAN lakott. Maga eszkábálhatta, kátránypapír védte a tetejét, ablaka csak. tenyérnyi. Amikor belépett, félhomály és fojtogató levegő fogadta. Végre hozzászokott a szeme a derengéshez: apja az ágyon feküdt és idegein nő ült mellette. így tudta meg, hogy elkerget ték az anyját. Az utcaseprőknél szereztek neki munkát Egész nap a pesti aszfaltokat koptatta, s arrakor hazaballagott, csak feketekávé meg kenyér várta. Nem akartam elhinni, de a fiú megesJtü- dőtt rá: három héten át csak feketekávét meg kenyeret topott, az idegen nő csak egyszer főzött ételt. Néhány nap múlva az is otthagyta őket, csak ketten maradtak. Amíg a fiú dolgozott, az apa elkótyavetyélte a ruháját. Kétszázötven forintot kapott érte, de mire a fiú hazaért, csak százötven maradt. A többiről apja borgözös leheleté árulkodott. így múltak a napok egymásután. A fiú dolgozott, a munka bíró apa meg heverészett az ágyban. A feketekávéval tankolt legény végül már támoly- gott az éhségtől. Hárem bét múlva betett aj pékár. Az egyik; szombaton ári* vén. maradt a fltú söprűje. Lapátot szorongatott a kezében, Kelenföldön hányta a «Bemet, hogy útiköltsége legyen Pécsre. Megbízója, az ismeretlen civil férfi csak harminc forintot adott az egy vagon szén le- lepátolásáért. Édeskevés! Még az útra sem volt elég, csak Dombóvárig kapott jegyet érte. Várt késő estig, a vonat indulásáig, sétált, hogy elterel ie figyelmét az éhségtől. Pénteken este evett utcájára ... Dombóvártól kezdve zóná- zott, a vécében bujdosott a kalauz elöl, Pécstől pedig már gyalogosan tette meg az utat» Piros pontok ugráltak a szeme előtt, mire Görcsönybe ért. A többit tudjuk. Most már csak az édesanyja levele érdekes: „Tiszteit Igazgató úr! .. A férjem, akitől kűSőm- váltan étek, kikérte az intézetből a fiaimat. Hogy dolgozni küldte, még nem lett volna baj. A baj az volt, hogy éhezteíie, és nem méltó módon bánt vele ... Hogy a fiam megszökött tőle, érthető.: i Sajnos, mag keil emíitenem, hogy a férjem három évet és kilenc hónapot ült... Nemrég szabadult, azóta munkákéra les a főfoglalkozása. Remélem tisztelt Igazgató úr, ön megértéssel tesz egy szeren csátlen anya iránt, aki nehéz sorsban, eltartottként él egy családinál és súlyos beteg.., Kérem... vegye fiamat emberi pártfogásába, hogy egy szenvedő anya megnyugvássá visel hesse el súlyé* betegségét”. ■.. ...Az igazgató cisszehaifia a levelet, és beteszi a ma puliba. Egész iratcsorbó lett ifjabb Kocsis Lőrinc vesszófutósábö’ Jó lesz emléknek, meg figyelmeztetőnek a jövőre. Máskor megnézik, kihez adják a fiút. Magyar LásJŰ
