Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-09 / 33. szám

MA. FEBRUÁR 9. 3 Érvényesült a tagság akarata Támadás a kártevők ellen Tizenötezer építőmunkás dől gozik Baranya megyében, s a munkások 86,3 százaléka tag­ja a szakszervezetnek, össze­sen 12 ezer 855-en. Ez igen je­lentős szám, s a bányászok után az építők szakszervezete a legnépesebb Baranyában. A szervezettség sem mondható rossznak, ha figyelembe vesz- szük az egyes építőipari ágak­ban meglévő nagyfokú munka- vándorlást. Az építők szakszer vezetéhez tartozik minden olyan vállalat munkás kollek­tívája, amely az Építésügyi Mi­nisztérium alá tartozik, így a nagy építőipari vállalatok a Porcelángyár, a téglagyárak, a Farostlemezgyár, a Cement- áruipari Vállalat stb. A szakszervezetekben min­den két esztendőben választják újjá a tisztségviselőket, s így 1962-ben is, mivel a legutóbbi választások 1960-ban voltak. Az előkészületeket már a múlt év végén megtették és a bizalmi választások munkájá­ba közel ötven aktíva kapcso­lódott be. A bizalmiak meg­választása decemberben és ja­nuárban zajlott le. összesen 549 bizalmit választottak, ami annyit jelent, hogy 90 szá­zalékban tudták befejezni a vó tesztásokat, mert a téglagyá­rak többségében ebben az idő­ben nem dolgoztak és a mun­kások fagyszabadságon van­nak március köziepéig. A vá­lasztásokat bizalmi csoporton­ként tartották meg, ahol részt vettek azok a dolgozók is, akik nem tagjai a szakszervezetnek. Leglényegesebb mozzanata az volt a bizalmi választásoknak, hogy a tagság többsége részt vett a választásokon és eleven vita alakult ki, sok de jó ja­vaslat hangzott eh Igen hasz­nos volt a Pécsi Porcelángyár­ban és a Közúti Igazgatóságon tartott bizalmi választás. Érdé-; kés megjegyezni a dolgozók fel szólalásait. A Pécsi Porcelángyárban el­mondták a dolgozók a válasz­tások alkalmával, hogy sok az indokolatlan túlóra, hogy a ko­rongos üzemrészben baj van a munlcaellátottsággal. Azt is szóvá tették, hogy a fürdőhöz vezető folyosót immár évek óta nem hozták rendbe, pedig nagyon kellene, hiszen a me­leg munkatermekből kimenve gyakran megfáznak a dolgozók A Baranya megyei Építőipari Vállalatnál bírálták a munkaszervezést, valamint a fagyszabadságolást, a családos üdültetést és a szo­cialista brigádokkal való haté­konyabb foglalkozásit tették szóvá a bizalmi választások al­kalmával. A Közúti Üzemi Vál Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának illése Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága dr. Pesta László elnöklésével csü­törtökön ülést tartott, amelyen az Egészségügyi Minisztérium 1962. évi költségvetésének tér- í vezetet tárgyalta. A tárca költ- ségvetéséniek főbb előirányza­tairól dr. Vilmon Gyula egész­ségügyi miniszterhelyettes tá­jékoztatta a bizottságot. Részt vett az ülésen dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alel- nöke is. Az ülésen felszólalt dr Bene Zoltán, Bodovyi Pálné, Csikós József, dr. Huth Tiva- dar, Máté János, dr. Noszkay Aurél, Sárfi Rózsi, dr. Sáró András, dr. Stark Janka, Sza- lados Emil, Tugyi István, Vas József országgyűlési képvise­lők, valamint dr. Császár Fe­renc, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője és Cserba László, az Egészségügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője. A bizottság az egészségügyi tárca költségvetését elfogadta, 9 az országgyűlésnek elfoga­dásra ajánlja» lalat dolgozói elmondták, hogy náluk is sok a túlóra és zök­kenők vannak a mnukaszerve- zésben. A Közúti Igazgatóság dolgozói pedig sérelmezték, hogy náluk nem alkalmazzák azt az általános rendelkezést, hogy a munkában hosszabb ide je kiválóan teljesítő emberek­nek ítéljék oda a kiváló dolgo­zói oklevelet, vagy jelvényt és vele járó pénzjutalmat. A munkaversennyel majd minden választások alkalmá­val sokat foglalkoztak, amely­nek alapján lényeges problé­mák is odódtak. Kitűnik pél­dául, hogy építőipari vállala­toknál komoly hiányosság a munkaellátottság egész évre való biztosítása. Például a Ba­ranya megyei Építőipari Válla­latnak 437 millió forint érékű munka az 1962-es terve, de eb­ből csak 194 millió forint ér­téket ismernek. A Gépkarban­tartó Vállalat terve ez évre 26 millió, de csak 9 millió fo­rintban ismeretes, hogy milyen munkát kell elvégezni. így le­hetne tovább sorolni a példá­kat más üzemek területéről is. A dolgozók kifogásolták, hogy nincsenek meg az éves konk­rét feladatok, amelynek nyo­mán a munkaversenyüket is célirányossá tudnák tenni. Voltak olyan problémák is, amelyekben a szakszervezet hathatós támogatást nyújtott tagjainak. Ilyen volt többek között a téglagyári munkások hosszú téli szünetének az ügye A megye téglagyáraiban 612 fizikai dolgozó van és a gyá­rak október 22-től március 20- ig csak 280 dolgozót tudnak foglalkoztatni. Ezt sokan sé­relmezik, elsősorban azok, akiknek nincs más kereseti le­hetőségük, illetve jövedelmük. A szakszervezet megyei bizott­sága úgy próbált segíteni a té­len munkanélkülivé vált tégla­'.-..A topogréfus hátára vet­te a harminc-negyven kilónyi műszert és kiutazott valahová az isten háta mögé. Ott, vala­melyik kis faluban vagy ta­nyán élt és méricskélt hóna­pokon át. Hosszú évtizedek óta így ké­szült a térkép. Ez a módszer nagyon hátrányos volt az ál­lamnak is, meg a topográfus- nak is. Az államnak azért, mert rendkívül lassan készült a térkép, s — ami ebből kö­vetkezik — felettébb drága volt A topográfusnak azért, mert nem leányálom heteken, hónapokon át távol élni a csa­ládtól. Hogy mást ne mond­junk: sokszor még a napi egy­szeri főtt ételt sem sikerült biztosítani, ez pedig igazán elemi szükségletnek számít az embernél. 70-80 siáz^éllal »vorsahb a földi módszernél A Pécsi Geodéziai és Térké­pészeti Vállalatnál mondják, az utóbbi években merőben új módszer tört utat a térképké­szítés technikájában. Lényege a légifényképezés. Egy csapásra másodrendűvé süllyesztette a sáros földi gya­korlatot. Kiválasztanak egy lassújára­tú gépet (a helikopter nem jó, mert rázkódik), feiszállnak ve­le négyezer méter magasságba és lefényképezik a kiválasztott területet. Feltételek: verőfé­nyes idő legyen, még egy fel­hőpamacs se úszkáljon az égen mert a felhő és az árnyéka ta­kar. A másik: a légifényképe­zésnek még a lombosodás előtt kell megtörténnie. A lombos fák is takarnak. Úgy elrejthe­tik a tanyákat, hogy ligetnek vélné odaföntről az ember. Előhívás után félig kész tér­képet. kapnak a topográfusok. Pontosan kivehető a tábláit, szántóföldek csíkozása, az utak folyók kígyózó vonala és így tovább, Némi földi ellenőrzést gyári dolgozókon, hogy azok egy részét elhelyezte ideiglene­sen az útépítő vállalatoknál. A bizalmi választásokon érvényesült a latsán akarata, a szakmának megfelelően vá­lasztották meg a bizalmijukat, s azokat, akik jól végezték a munkájukat. — Előfordultak olyan esetek is, amikor nem a régi bizalmit választották meg újból, hanem helyette újat, megfelelőbb embert delegáltak a csoport élére. A szakszervezeti bizottságok megválasztásának előkészüle­tei minden tekintetben jól ha­ladnak. Az üzemeknél aktíva üléseken választották meg a jelölőbizottságiokat. A jelölő­bizottságok megkezdték a mun Icájukat. A Cementáruipari Vállalatnál a jelölőbizottság a jelöltek névsorét kifüggesztet­te minden üzemrészben. Ezt a dolgozók komoly érdeklődéssel fogadták és élénk vita követte a jelölést, néhány jelölt eseté­ben elmondták véleményüket a bizottságnak, sőt egy jelöltet egyá1 talán nem javasoltak a listára. A többi üzemben is a bizottság kikéri a dolgozók vé­leményét és javaslataikat fi­gyelembe veszi a jelöléseknél. A szakszervezeti bizottságok beszámolóinak az elkészítését a vezetőség tagjai együttesen végzik, sőt a nagyobb vállala­toknál a beszámolót témakö­rök szerint a vezetőség egy- egy tagja készíti el. Elmond­ható tehát, hogy az építő mun­kások szakszervezetében a tisztségviselők újjáválasztása a legnagyobb rendben folyik, azt jól előkészítették, aminek foly tán aktív vita és sok jó javas­lat hangzott ed a dolgozók ré­széről: (G. I.) kivéve már csak íróasztali munka van hátra. Hogy a ha­tárvonalak élesebbek legyenek meghúzzák a kontúrokat és berajzolják az egyezményes je­leket. Ha az adott területet például út széli ketté, akkor odaírják, hogy az út hányad- rendűnek számít stb. Ezzel a módszerrel — már­mint a légifényképezéssel — 70—80 százalékkal gyorsabb a munka. Ezt a számot nem szűk séges bővebben kommentálni. A légifényképezés életrevaló ságát mutatja, hogy újabban a magasságot, vagyis a szintvo­nalakat is meg lehet kapni fényképek segítségével. Külö­nösen a hegyes vidékeknél, így készült él például a mecseki térkép is. Ebben az esetben két fényképet készítenek ugyanarról a területről, s erről a két képről egy műszer se­gítségével a szintvonalak is felrajzolhatók. A szintvonalakat eredménye aö légifényképezést egyelő­re a hegyes vidékeken alkal­mazták. Újabban, vagyis az idén az alföldi buckás terüle­ten is ki akarják próbálni. A fejlődés és a jövő tehát affelé tendál, hogy még az Alföld rendkívül csekély szintkülönb­ségeit is ábrázolni lehet a fény képezés segítségével. Iiz centiméteres változást is beie ölne!« A Pécsi Geodéziai és Tér­képészeti Vállalatnak kilenc megyére kiterjedő hatásköre van. Több munkája szűkebb hazánkat, a várost és a me­gyét is érinti. Elkészült és nyomás alatt áll a Mecsek és Komló város térképe. Mind a kettő több éves munkát foglal magában és sok millió forint­ba került. A több éves programnak megfelelően változatlanul foly­tatják a pécsi térkép készíté­sé*»« szükséges külső ménése­Olyan volt csütörtökön a nö­vényvédelmi napok keretében megrendezett ankét, mint egy vezérkar tanácskozása. Eg\ olyan vezérkar tanácskozása, amelynek vannak tábornokai, vezérkari főnökei, ütegpa­rancsnokai. akik egy akarattal támadást akarnak intézni a kártevők ellen. A gyomok és kártevők ellen, amelyek tevé­kenységéről bizony csak mil- liárdokban lehet beszélni. Kétmilliárd forint kárt okoz­nak a gyomok és kártevők évenként az országnak. Leg' alábbis a múlt évben annyit okoztak, mint ahogy ezt Nagy Bálint, a Földművelésügyi Mi­nisztérium Növényvédelmi Szolgálata vezetője elmondotta. Ez a hétmilliárd forint kár akármilyen furcsán is hang­zik, ez is a mi szűzföldjeink közé tartozik. Oda bizony. Ta­valy például a pajzstetvek és egyéb kártevők miatt 200 mil­lió forint volt a kiesés az or­szág jövedelméből. Hasonló volt a helyzet a kajszi és őszi­barack esetében is. Itt 150 millió volt a kiesés. Ne áltas­suk magunkat azzal, hogy a mi megyénkben edenyészöek a károk. Ez nem így van. A múlt évben nem kevesebb, mint 300 millió forint kárt okoztak a növényi és állati kártevők. A hicemamagot úgy tartják szá­mon, mint a magyar aranyat. Sajnos ennék az aranynak a fénye egyre inkább homályo­sul. Ezt mutatják a megyei példák is. A megyében gyenge volt a magfogás és ennek nagy része sajnos aranka fertőzött, így nem lehet exportálni. A bólyi Kossuth Termelőszövet­kezet védekezett a kártevők ellen és nem bánta meg. Két­szer annyit takarított be lucer­na magból holdanként, mint amennyi a megyei átlag volt. A beremendi tsz a múlt évben is mintegy 700 holdon végzett vegyszeres gyomirtást és az aszályos év ellenére is 42 forintot tudott fizetni munká­két Legutóbb ugyanis csak 1917-ben készült l:10 000-es méretarányú térkép a városról. Az a térkép — a belvárost ki­véve — ma már nem sokat ér, hiszen nemcsak Uj-Meszes és Uj-Mecsekalja neve volt akkor ismeretlen, még a Rét utca, meg a Szigeti úttól délre eső területek tekintélyes része is legelő volt abban az időben. Ezért az azóta beépült terü­leteket házanként és udvaron­ként bejárva meg kell mérni, a belvárosi részeken pedig be kell jelölni a változásokat az 1917-es térképbe: Mivel a belváros nagy há­nyada patinás házakból áll, ar ra gondolhatnék, hogy nincs sok változás 1917 óta. Tévedés. A térképészek szerint már tíz centiméteres eltérés is válto­zásnak tekintendő, amit nekik jelölniük kell. Magyarán: ha a Sallai utca egyik lakója a harmincas években kis nyári konyhát ragasztott a házához, ennek a nyárikomyhának az új térkép>en nyoma kell, hogy le­gyen. A tíz centiméteres változás az új l:1000-es méretarányú térkép>en nagyon csekély, csak 0,1 millimétert tesz ki. Szabad szemmel alig érzéke1 hető, na­gyítóval azonban jól kivehető. (A hivatásos „térképolvasók” nagyítót használnak.) A tíz centiméter jelölése egyébként arra is fényt vet, hogy milyen műgonddal készül a térkép. Tűhegyes ceruza és végtelen türelem kell hozzá. Még sok helyen munkálko­dik a vállalat, hiszen nagyon kell a térkép az országnak. Térkép nélkül nem bővülhet­nek a városok, nem épülhet új üzem, öntözőmű, úi út. enélkül a geológusok, a szenet, ércet kutató tudósok is tehetetlenek lennének. Magát a nagyüzemi mezőgazdaságot sem lehet irá­nyítani térkép híján — nem túlzás tehát azt mondani, hogy térkép nélkül nincs élet m Magyar ts egységenként. A nagydobsza | Vörös Sugár Termelőszövetke­zet mindig kellő időben és kellő mennyiségű vegyszerre, akadályozta meg a burgonya­bogár pusztítását és nagy rész' ennek köszönhető, hogy bur­gonyából kétszer annyit tér melt, mint amennyi a megye átlag volt. Ezért számít szűzföldnek a vegyszeres gyomirtás, meri amint a szakemberek kifejtet ték: ha széles körben alkal­mazzuk a vegyszert és jól alkalmazzuk, csupán ezzel tel­jesíteni lehet a mezőgazdaság ban a második ötéves terv cél­kitűzéseit. Ma már nem bel- ügy a vegyszeres védekezés vagy nem védekezés. A terme lőszövetkezetekben mindenütt kialakultak a nagy táblák és a védekezés elmulasztása nem­csak az illetékes közös gazda­ság belügye, hanem a szom­szédos termelőszövetkezeté is, hisz az ő termése is veszély­ben van. A vegyszerek garma­da áll rendelkezésre és a ter­melőszövetkezetek a rézgálic kivételével minden vegyszerre 30 százalékos kedvezményt kapnak, A korábban drágállott Rapidtox gép>et is lényegesei1 olcsóbban kapják: mindössze 26 000 forintért Igaz: nincs még elég gé­pünk, a termelőszövetkezetek és a növényvédő állomás min­denütt nem tudnak eleget ten­ni a feladatuknak, de segíthet­nek az állami gazdaságok, minthogy ezt már megteszi a sátorhelyi-bóíyi és a szente- gáti. Óriási a vegyszeres növény- védelem perspektívája. Ma már elméletileg igaz az, amit dr. Ubrizsy Gábor, a Növény- védelmi Kutató Intézet igazga­tója mondott: „A kukorica nem kapás növény. Elméletben igaz. Az lehetne, ha volna elég vegyszer, ha a termelőszövet­kezetek jobban kihasználnák a lehetőségeket, ha felhasznál­nák a tudomány eredményeit. Mert a tudomány óriási lép­tekkel halad előre. Igaz, hogy még kevés az Atrazin, a Si­mazin, de az is igaz, hogy egyre több lesz, hisz a magyar ipar is megkezdte ennek a szemek a gyártását Hungazin néven. És amíg nincs elég eb­ből a vegyszerből: megteszi a Dikonirt is, amivel ha többet nem is érünk el, de legalább a nagy munkák idején kitol­juk a kapálás idejét. Ez pe­dig nagyon lényeges dolog. Ma már mind több az olyan nagy­hatású vegyszer, amely megvé­di növényeteket hosszú időre a kár+evőktől. Olyan szerek jönnek forgalomba, hogy csak1 1959. februárjában alakítot­ták meg brigádjukat a Sörgyár főzőházában dolgozó fiatalok. A gyári brigádmozgalomban ők voltak az eíső kezdeménye­zők. Munkájukra legjellem­zőbb, hogy még abban az év­ben megszerezték a szocialista brigád címet. A brigád 12 tagja három műszakban dolgozik mégis jó közösséget tudtak összekovácsolni. Havonta össze ülnek, brigádértekezletet tar­tanak. ahol megbeszélik az el­múlt hónap eredményeit, hi­báit, és terveznek a kővetkező hónapra. A napokban tartották ez év első brigádértekezletét, amely nemcak első volt, de legjelen­tősebb is, mert itt határozták el, hogyan is dolgozzanak, hogy 1962-ben a szocialista bn gád cím mellé elnyerjék a szocialista üzem címet is­A beszámolót Hermész Jó­zsef brigádveaető mondta el, amelyből kitűnt, hogy tervük­nek eleget tettek január hónap ban, sőt túlteljesítették, mert 32 ezer hektoliter helyett 32161 hektóliter sört főztek. Felsorolta, hol követik el a technológiai fegyelemben. a hibákat, szigorúan felhívta mindegyik brigádtag figyelmét, hogy a bevezetendő új techno­lógiával mindent pontosain, elő írás szerint végezzenek. Még a jónak bizonyuló eljárásvál­tozásokat is együttesen kell megbeszélni. Hogy ne menjen feledésbe a brigád tevékenysége, díszes brigádnaplót készítettek, ee- otte abba vezet* a kottefcti­egy péidát említsek, húsz deka elég belőle egy holdra, hogy három hétig teljes védelmet biztosítson a lucernának. Vagy itt van a levéltrágyá- -assal egybekötött növénvvé- ielem. amely például a meggy­nél a kísérletek szerint nem­csak védelmet nyújt, hanem még teivnésfokozó hatása is van. A meggynél 30 százalé­kos, az ősziárpánál holdan­ként kétmázsás termésnöve­kedést eredményezett ez a módszer. A gyomnövények is óriási károkat okoznak. Dr. Ubrizsy Gábor szerint elviszik a ter­més húsz százalékát. Ez pedig legalább három milliárd forint kiesést jelent. A gyomok elleti is sikeresen lehet ma már ka­pa nélkül is küzdeni. Ezt bizo­nyította dr. Ubrizsy Gábor, de ezt bizonyította Húsz Ist­vánnak, a Sátorhely-Boly i Ál­lami Gazdaság növényvédelmi szakmérnökének felszólalása is, aki példákon keresztül bi­zonyította be, hogy hódított tért nálunk a vegyszeres gyomirtás a kukoricában és hogyan nőtt a termésátlaguk. Ha lassan is, de terjed a vegyszeres gyomirtás. Ma már nemcsak a kukoricákba, de a szőlőkbe is behatolt ez a mód­szer és egyre jobban tért hó­dít a réteken és legelőkön is. A termelőszövetkezetek jó- részében még idegenkednek a vegyszertől. Ezeknek a terme­lőszövetkezeti vezetőknek hal­lani kellett volna Bariba Lászlónak, az újpetrei terme­lőszövetkezet főagronómusé- nak felszólalását. Bariba elv­társ elmondotta: megnézte a növényvédelmi kiállítást. Idős gazda, sok kiállítást látott már életében, de olyat, ahol a gaz­dák ellenségeit mutatják be csokorba kötve és nem a szép búzát, olyat még nem látott. „Most láttam csak igazán, mennyi kártevője van a nö­vényeknek és most döbbentem rá igazán, hogy a kártevők között duvad az az ember is, aki nem érti meg, hogy ezek ellen a kártevők ellen véde­kezni kell.” Megtapsolták. És ez a taps azt jelentette, az ötszáz em­ber, aki ott ült ezen a napon a Doktor Sándor Művelődési Otthon nagytermében egyetér­tett vele. Egyetértett vele. hisz nemcsak arról volt szó, ho­gyan lehet több termést bizto­sítani az államnak, hanem ar­ról is. hogyan lehetne azt a hétmilliárd forintot az állam, a dolgozók zsebébe tenni, amit az elmúlt évben is a kártevők emeltek ki onnan. Szólói János vával történő eseményeket. Nemcsak fiatalok vannak a KISZ ifjúsági brigádban, ha­nem négy—öt idősebb munkás is. ök azt kérték, hogy tiszte­letbeli tagok lehessenek. A KISZ-tdtkár, Szalma János, örömmel fogadta őket. hiszen tapasztalataikkal segítséget je­lentenek egy igazán jó kollek tíva kialakításához. A főzőházi fiatalok felvették a kapcsolatot a Gagarin-bri- gáddal, s a téli nagy karban­tartási munkák idején segítet­ték egymást. Ezt a kapcsolatot továbbfejlesztik, sőt más bri­gádokkal is megpróbálják a jó együttműködést kiépíteni. Eb­ben segítségükre van a párt- szervezet, a szakszervezet, a KISZ és a vállalat vezetősége. Minden lehetőségük megvan arra, hogy megtartsák a szórta lista brigád címet és üzemké­szük legyen az első szocialista üzemrész. Tehát minden csak rajtuk múlik! A Magyar Honvédelmi Sportszövetség Baranya me­gyei rádió klubja értesíti a megye dolgozóit és diák­jait, hogy 1962 február 15-ével Telgyízln-fanfolvameí j indít kezdők és haladók ré­szére Jelentkezni lehet fo­lyó hó 15-ig MHS Rádió Klub vezetőnél. — (Füstös László) Pécs. Megye utca 20 ku alatt, 4605 A légifényképezés minőségi változást jelent a térképkészítésben Nyomásra kész a mecseki és komlói térkép A szocialista üzem címért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents