Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-07 / 31. szám

1SS2. FEBRUAR 7. 5 INTERJÚ A mozihálózat fejlesztéséről és a közönségszervezésről !Szakcikkek, amelyeknek hatása mázsákban és tonnákban mérhető A Magyar Mezőgazdaság ankétja a bólyi Kossuth fsz-ben „Egyik alapvető és legfonto- sajb feladatunk, hogy munka- módszereinket megjavítsuk. El sősorban tehát pontos vállalati terv kell, hogy minden dolgo­zónk pontosan tudja: mi ebben az esztendőben a feladata, és természetesen csak ilyen mód­szer mellett tudjuk kellően ősz szehangolni a vállalati csopor­tok munkáját is”. Körülbelül így fogalmazta meg Rejtő János elvtárs, a Baranya megyed Mozi üzemi Vállalat igazgatója a vállalat idei munkájának alapját — A baranyai mozihálózat — folytatta tájékoztatását — bízó nyos vonatkozásokban nehe­zebb helyzetben van, mint az ország más megyéi. Baranyá­ban nincsenek nagy lélekszá­mú falvak, ahol a községfej­lesztési alapból is lényegesen lehetne fejleszteni a helyi mo­zikat. A hálózat meglehetősen szétszórt, sok a film és gép­szállítás, ebből eredően a ron­gálódás is. —• Természetesen mindez rengeteg pénzbe ke­rül. Jelenleg a megyében még 108 mozit „vándor ollaíunku. Ebből az idén 19 „fix keskeny mozit” alakítunk, de még így is 89 köraetes mozi marad a megyében. — Ennek a gondnak az eny­hítésére megpróbáljuk a mozi­hálózat fejlesztése érdekében, hogy ahol lehet — ott megbe­széljük a helyi tanáccsal: sze­rezzenek be saját erőből saját gépet. A gép a helyi tanács tulajdonában marad, de mi üzemeltetjük, má javítjuk és kezeljük^ Ha több községben sikerül ez a megoldás, máris jelentősen csökken a gépek szállítási költsége, amely egy évben közel egymillió forint kiadást jelent. 39 falusi mozi felújítása • 108 mozi „vándorol” a megyében • Mi lesz a szigetvári mozi- probléma megoldása? . I ■ . i.ÍSi — Jelentős haladást szeret­nénk elérni a közönségszerve­zés területén is. Sok a tenni­való. Elsősorban az a legfon­tosabb, hogy a községekben a helyi szerveket teljes mérték­ben a kulturális munka, panto sabban a mozi ügye mellé ál­lítsuk A vállalat propagan­distái máris hatékony kapcso­latot teremtettek a járási párt és tanácsi szervekkel, továbbá kiterjesztik ezeket a kapcsola­tokat minden község párt, ál­lami és tömegszervezetére és a termelőszövetkezetekre is. Vagyis: együttesen a kar juk megoldani a gondokat. Máris nagyon jó a kapcsola­tunk a járási művelődési osz­tályokkal. — A megyében sofc helyen nem teljes a mozi kihaszmáitsá- ga. Elfogadható az az indok, hogy ebben a televízió is sze­repet játszik, de propaganda munkánk legfontosabb felada­ta most az lesz, hogy azokat az embereket nyerjük meg a film számára, akik a televíziót se nézik, de azelőtt se jártak moziba. — Ez évben is több mozi felújítását, illetve tatarozását tervezzük. így körülbelül har­minc megyei kismozi felújítá­sát tudjuk biztosítani, többek között Nagyharsányban, Vajsz- lón, Nagynyárádon és Szabad- szentkirályon is. Számos mozi­ban végeztünk kisebb javítást, átalakítást. Húsz moziban for­dítunk különös gondot a mű­szaki fejlesztésre, megvitatjuk a fényleadást, egy újfajta transzformátor alkalmazásával. Tizenhat moziban új, moder­nebb típusú keskenygépet ál­lítunk be. — A nagyobb felújítások kö­zül jelentős, hogy elkészül át­építéssel a magyarszéki kes- kenymozi. Űjszélesvásznú mozik Szélesvásznú filmszínházat nyi tunk Sellyén. Pécsszabolcson, Bolyban és a mágocsi új mű­velődési otthonban. Tervezzük — ha a községek is hozzá tud­nak járulni, hogy Majson, Vó- kányban, Dunafalván és Bár­ban a keskenygépeket normál- gépekre cseréljük át. Körül­belül háromezer széket cseré­lünk ki a falusi mozikban. — Előreláthatólag még ez év ben megkezdhetjük a sziget­vári moziprobléma megoldását A tervék szerint az országban elsőnek, itt építenénk fel — egyrészt a község, másrészt ál­lami és vállalati szervek se­gítségével az első típusterv sze itat készülő 350 személy befo­gadására alkalmas mozit. — S végül Pécsett? A Park kertmozit új gépekkel szerel­jük fel, ezáltal sokkal kielé­gítőbb lesz a hang és a fény. Teljes felújítást tervezünk a pécsi Kossuth moziban, és a látási viszonyt javítjuk némi belső átrendezéssel a Petőfi moziban is. — fejezte be tájé­koztatását Rejtő János, a vál­lalat igazgatója. A Magyar Mezőgazdaság cí­mű folyóirat szerkesztősége, kedden délelőtt 10 órai kezdet­tel olvasói ankétot tartott a bólyi Kossuth Termelőszövet­kezetben, a környező termelő- szövetkezetek vezető szalcembe rei részére. Az ankétem megjelent Biró András a Magyar Mezőgazda­ság szerkesztője. Fehér Ká­roly a lap állattenyésztési ro­vatvezetője és a Magyar Tele­vízió munkatársai, akik a tv- hiradó részére felvételeket ké­szítettek az ankétről és a tsz gazdaságáról. Szava Dezső a megyei tanács mezőgazdasági osztályának cső portvezetője megnyitója után Szabó Mátyás a vendéglátó tsz elnöke üdvözölte a részt­vevőket s néhány szóval bemu­tatta gazdaságát. Elmondotta, hogy éppen hétfőn este tartot­ta meg a Kossuth Tsz a 12. zárszámadását, amely az előző évekhez hasonlóan sikeres volt. Egy munkaegységre 40 forintot kaptak a tagok, a növényter-1 melésben dolgozók napi átlag- I A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat országos köz­pontja az alkoholizmus elleni harc fontos lépésének tartja az egészségügyi és egyéb szem­pontból hasznos gyümölcslevek népszerűsítését. Ennek érdeké­ben Budapesten és a nagyobb vidéki városokban már rendez­tek ilyen ankétot, ahol a gyü­mölcslevek összetételét, tulaj­donságát és hasznosságát is­mertették a szakemberek. A TIT Baranya megyei szer­vezetének agrárszakosztálya az 1 egészségügyi szakosztállyal keresete 60—80. az állatte­nyésztésben dolgozóké pedig 100—120 forint az elmúlt év­ben. A tavaszi munkák elő­készületeit már most megkezd­ték. most építenek egy 6000 köbméteres víztárolót, a tagok csíráztatják, triőrözik a tavaszi vetőmagot, ültetik a zöldség­palántákat, fejtrágyázzák az őszi vetéseket, felkészülve vár­ják a tavaszt. A bólyi Kossuth azok közé a termelőszövetkezetek közé tartozik a megyében, ahol so­kan olvassák a Magyar Mező- gazdaságot A lap legutóbbi száma éppen a szövetkezet ser­téstelepével foglalkozik. Sza­bó Mátyás elmondotta, hogy hétről hétre rendszeresen figye lemmel kísérik a folyóiratban megjelenő cikkeket s már sok hasznos útmutatást kaptak a laptól. Ezután Bíró András a lap szerkesztője ismertette a rószt- vevőkkel a lap szerkesztőbi­zottságának célját a lap tartal­mát illetően. Az utóbbi időben a lap nemcsak kizárólag a karöltve február közepén Pé­csett is szervez ankétot a gyü­mölcslevek ismertebbé, népsze­rűbbé tétele érdekében. Az ankétem Nagy György, a Bel­kereskedelmi Minisztérium osztályvezetője tart vetített­képes előadást „Értékes élelmi szerünk a gyümölcslé” címmel. A kóstolóval egybekötött elő­adásra meghívják az illetékes kereskedelmi szerveket, a ven­déglátóipari vállalatok veze­tőit, a boltvezetőket, felszolgá­lókat, ipari tanulókat és egye­temistákat. Természetesen szá­mítanak a közlekedési válla­latok dolgozóinak részvételére is, akiknek mivel szeszesitalt nem fogyaszthatnak, jó ha is­merik és megszeretik a táplá­ló, üdítő gyümölcsléteket: termelőszövetkezetek szakmai és szervezési problémáival fog lalkozik s csak időnként kap­nak helyet az állami gazdasá­gokkal foglalkozó cikkek. A szerkesztőség célja az, hogy elsősorban a tsz-ek, főleg az új tsz-ek kapjanak feleletet sok égető problémára. A nagy pél­dányszámban megjelenő fo­lyóirat hétről hétre egy-egy or szágos tapasztalatcserét jelent a jó módszerek átadását azok­nak, akik olvassák. A tanulás és az önképzés nem öncél, egy jó cikk hatása mázsákban, ton­nákban mérhető. A vita sarán kiderült, hogy a résztvevők nagy része isme­ri és jól hasznosítja a Magyar Mezőgazdaságot akadt azon­ban olyan tsz is, mint a ver­send!, ahova egy példány sem jár. A megjelent tsz-elnökök, agromómusok és brigádveze­tők a vita során elmondták, véleményüket a lapról és azt is mit hiányolnak belőle, mit várnak a szakfolyóirattól a továbbiakban. Oláh Jeremiás a bari tsz elnöke elmondotta, hogy ő jónak tartja a folyóira­tot. Kemény Lajos a Villány kövesdi tsz agronómusa arról számolt be, hogy mint ezüst- kalászos tanfolyam vezető igen jól fel tudja használni a lapot az oktatásban. Torma József a Bólyi Állami Gazdaság ré­széről hiányolta az állami gaz­dasági cikkeket. Eőry Ernő a siklósnagyfalusi tsz agronómu­sa véleménye szerint keveset foglalkozik a lap a gépesítés­sel, illetve a tsz gépesítés szer­vezésével. L a s sá n y i József a bólyi tsz brigádvezetője több állategészségügyi cikket vár a következőkben. Az ankétről hasznos tapasz­talatokkal tértek haza az ol­vasók és szerkesztők egyaránt, — Rné — A mezőgazdasági könyvhónap könyvei A gyümölcslevek hasznosságáról ANKÉTOT SZERVEZ A TIT AGRÁRTUDOMÁNYI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKOSZTÁLYA 1 1 ......... ■» U lfs! tartott az imátpíés kulturális, honvédelmi és ntnnkaiigyi bizottsága Filmhírek A Hunnia Filmstúdióban megkezdték az Elveszett para­dicsom című új magyar film forgatásának előkészítését; a színdarab alakjában már is­mert történetet Sarkadi Imre eredetileg forgatókönyvnek írta Az újdonságnak, — első jele­neteit előreláthatólag március­ban forgatják — Makk Károly a rendezője. Ugyancsak már­ciusban kezdik a Legenda a vonaton forgatását. Az érde­kes, munkások között játszódó történet írója Várkonyi Mi­hály, rendezője Rényi Tamás. A televíziós premier után a filmszínházak is bemutatják a Német Demokratikus Köztár­saság művészeinek érdekes alkotását, a Lelkiismeret láza­dása című ötrészes filmet A Pannónia Filmstúdióban máris hozzákezdtek az újdonság ma­gyarul beszélő változatának el­készítéséhez. Hamarosan szinkronizálják Walt Disney emlékezetes filmjét, a Hófe­hérkét, amelyet a mai gyere­kek kedvéért újítanak fel. A dramaturgián pedig már dol­goznak Nyikolajeva Útközben és Moravia: Egy asszony meg a lánya című regénye filmvál­tozatának szinkronszövegén. Február 8-án jelenik meg a mozik vásznán az Uj barázdát szánt az eke, a Solohov regé­nye alapján forgatott filmtriló­gia első része. A mezőgazdasági könyvki­adó és könyvterjesztő vállala­tok összeállították a könyvhó­nap bibliográfiáját. A jegyzék­ben a régebben megjelent, ma is időszerű és még kapható szatkkönyvéken kívül szerepel­nek az 1961. IV. negyedévben, valamint 1962. január 25-ig megjelent kiadványok. A jegy­zék összeállításánál figyelem­be vették az Akadémia, a Gon­dolat, a Kossuth, a Közgazda­sági és a Műszaki Könyvkiadó mező gazdasági tárgyú, illetve a mezőgazdasági dolgozókat érdeklő könyveit is. A könyvhótnap egyik újdon­sága: A. Beyer ^Az önköltség- csökkentés útja a termelőszö­vetkezetekben”, A könyv az NDK szocialista nagyüzemei­nek olyan szervezési tapaszta­latait foglalja össze, amelyek a mi viszonyaink között is jól felhasználhatók. Rámutat azok na a szervezési & ellenőrzési eljárásokra, amelyek révén a termelőszövetkezetek árutenne lése kibővíthető, a termelés szerkezete megfelelően alakít­ható. Külön súlyt helyez a szerző a munkaerő- és anyag- megtakarításokra, egyszer­smind a jövedelmezőség növe­lésének módszereire. Bessenyei Zoltán „Házi és háztáji zöldségtermesztés”. A házi és háztáji zöldségtermesz tés jelentősége a mezőgazda­ság szocialista átszervezésével nem csökken. A szerző ismer­teti a házi és háztáji zöldséges kert megtervezését, a trágyá­zással kapcsolatos tudnivaló­kat, a növények elhelyezésének sorrendjét, a szaporítás, palám- tamevelés és kiűlltetós tudni­valóit. A könyv érdeme, hogy az adott lehetőségek közti leg­korszerűbb módszereket, eljá­rásokat ismerteti. A könyvhónap során ismét megjelenik az Állattenyésztési Enciklopédia 1—3. kötete, má­sodik átdolgozott kiadásban. Harmadik kiadásiban jelenik meg J. Horváth László Vidám, rajzos sertéstenyésztés című már eddig is nagyon népszerű­vé vált könyve. A könyvhónap kiadványai között szerepel a Kertészet és szőlészet zsebkönyve, 1962., a Magyar Mezőgazdaság Zseb­könyve, továbbá Kaplonyi Ká­roly Mezőgazdasági kiskálauz című zsebkönyve, mely a leg­fontosabb növénytermesztési, állattenyésztési, kertészeti és szőlészeti fogalmak, elnevezé­sek, szakkifejezések rövid ma­gyarázatát közli ABC-rendben. Érdeklődésre tarthat számot Lehoczky László: A Zetor su­per traktor kezelése és karban­tartása, Jöcsik Lajos: A kom­posztálás című munkája, Ni- zsalovszky József: Kérdések és feleletek a korszerű trágyázás gyakorlatából. Végül a termé­szetikedvelők kedves olvasmá­nyaként negyedik kiadásban kapható Vertse Albert—Tildy Zoltán: Erdő—mező madarai című könyve. E könyveket a Mezőgazdasági Kiadó jelearrtsti meg. Az országgyűlés kulturális bizottsága Kelen Béla elnöklé­sével kedden ülést tartott, amelyen a Művelődésügyi Mi­nisztérium 1962. évi költség- vetésének tervezetét tárgyalta. A költségvetés főbb előirány­zatairól dr. Bán Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium csoportfőnöke tájékoztatta a bizottságot. A kulturális bizottság a Mű­velődésügyi Minisztérium költ­ségvetését elfogadta és az or­szággyűlésnek elfogadásra ajánlja. * Az országgyűlés honvédelmi bizottsága keddi ülésén Dapsi Károly elnöklésével megtár­gyalta a Honvédelmi Minisz­térium 1962. évi költségveté­sének tervezetét, amelyről La­katos Béla vezérőrnagy, hon­védelmi miniszterhelyettes tá­jékoztatta a bizottságot. Az ülésen felszólalt dr. Beresztó- czy Miklós, az országgyűlés al- einöke, Berencsi Mihály, Boáó Istvánná, Dapsi Károly, Gazsó Sándor, Hoklics Károly, Hor­váth István, Keleti Ferenc, Papp Ferenc, Pala Károlyné, Szomszéd László országgyűlé­si képviselők. A bizottság a tárca költség- vetését elfogadta, s az ország- gyűlésnek elfogadásra ajánlja. * Az országgyűlés munkaügyi bizottsága kedden Blaha Béla elnöklésével ülést tartott, ame­lyen résztvett Vass Istvánná, az országgyűlés alelmöke is. A bizottság a Munkaügyi Minisz­térium 1962. évi költségvetését tárgyalta. A költségvetést Nóg­rádi Sándor, a Munkaügyi Mi­nisztérium főkönyvelője ismer­tette, majd Kisházi Ödön műn kaügyi miniszter tájékoztatta a bizottságot a minisztérium tevékenységéről. A költségvetés .vitájában fel­szólalt Achátz Imre, Blaha Béla Fekete Pálné, Lacsán Mihályné, Leotkai István, Loy Árpád, dr. Noszkai Aurél, Ök­rös Illés, Schuchmann Zoltán és Vass Istvánná. A vitában elhangzottakra Kisházi Ödön munkaügyi miniszter, a Pénz­ügyminisztérium részéről pe­dig Faluvégi Lajos főosztály- vezető válaszolt. A bizottság a Munkaügyi Minisztérium 1962. évi költség­vetését elfogadta és az ország- gyűlésnek elfogadásra ajánlja, (MTI). wmMMmmimmmmmmmmzmmmzím® Február 10-én este 6 órától a Belvárosi és Kazinczy ét­teremben halászlé és túróscsusza A halászlét: Baracskai Sándor, a dunakömlődi foal*$?csárda vezetőle készíti Előjegyzéseket felveszünk. Mecsek vidéki Üzemi Vendéglá­tó Vállalat Belvárosi étterme Pécs, Kossuth Lajos u. 13. Telefon 50-52 és Kazinczy étterme Pécs, Kazinczy utca 4 sz. Telefon: 62-46. 72 > I ISÉDf BEMUTATÓI tart árusítással egybekötve a pécsi KISKERESKEDELMI VÁLLALAT és a SZÉKES- FEHÉRVÁRI V. T. R. GY. lins P1HNSNIUS 0.11 SÉTATÉRNÉL Nyitva: febr. 3-tól n-ig. NAPONTA 12-20 óráig. 3355

Next

/
Thumbnails
Contents