Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-07 / 31. szám

»es. február 7. 3 Zárszámadási tapasztalatok a mohácsi járásban A -mohácsi járás huszonnyolc termelőszövetkezete közül hu­szonötnek már megerősítették a zárszámadását. Ez a huszon­öt termelőszövetkezet már mu­tatja a járás termelőszövetke­zeteinek eredményeit, hibáit. Vannak jó, közepes és gyenge termelőszövetkezetek. Mind­járt szembeötldk. hogy a jól osztó termelőszövetke­zetek egyúttal jó állatte­nyésztők is, jó állatállo­mánnyal rendelkeznek. Ezekben megvalósul az a pa­raszti mondás, hogy: „A ta­karmányt bőrben a legjobb . értékesíteni”. A gyenge terme­lőszövetkezetek kivétel nélkül mind rossz állattenyésztők is. A bólyi Kossuth Termelő­szövetkezet az idén sem jött zavarba. Emlékszem, egyszer Szabó Mátyás, a tsz elnöke ezt mondta: „Ha bármilyen természeti csapás jön közbe, mi altkor is kifizet,'a negy­ven forintot munkaegységen­ként.” Nos, a múlt évben nagy volt a szárazság itt is. & en­nek ellenére mégis negyven forintot fizettek. Negyven fo­rintot. most már hetedik éve. A somberek! termelőszövet­kezet lényegében kétéves múltra tekint vissza. Itt is a fő üzemág az állattenyésztés. A múlt héten vittek el tőlük 40 extrém marhát a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba és dicséretükre legyen mondva, már erre az évre is 128 szarvasmarhájuk áll hizlalásra készen. Itt 32 forintot fizetnek munkaegységenként és hogy gondoltak erre az évre. a jö­vő j ükre is. azt bizonyítja az a 250 000 forint, amit erre az év­re tartalékoltak. Ebben a ter­melőszövetkezetben is jó a ve­zetők és a tagok közötti össz­hang Ez pedig nem lényegte­len. Ezt mondják a szajkiak is, ahol szintén jó az állattenyész­tés. Itt is évek óta. most is negyven forintot osztanak. Az említett termelőszövet­kezetek’ á várt eredményt ér- • ték el. A versendi viszont kel- leméi meglepetést okozott. Ha a nyáron válaki azt mondta volna: ez a termelőszövetkezet az előző évhez viszonyítva 10 forinttal növeli az egy munka­egységre jutó pénzt, akkor azt enyhén szólva kinevették vol­na. Pedig ez így lett. Harminc­egy forint néhány fillért osz­tottak munkaegységenként és még arra is jutott az erejük­ből, hogy 100 000 forintot erre az évre tartalékoljanak. Kisnyárád a mohácsi járás dimbes-dombos területén van. Még bekötőútja sincs. De ez azért nem akadályozza az itt élő dolgozó embereket, hogy ne menjenek minden évben előre. Ebben a termelőszövet­kezetben viszonylag sok a sa játérő beruházás. Még nem volt olyan év, hogy ne ruház­tak volna be többet, mint az előírt tíz százalékot saját erő­ből. És mégis 35,10 forintot fi­zetnek munkaegységenként. Hogyan érik el ezt? Úgy, hogy itt is sok állatot tartanak. Hároméves a borjádi terme­lőszövetkezet és 34.20 forin­tot adnak a tagoknak a meg­dolgozott munkaegységek után. Szép eredmény ez, külö­nösen ha figyelembe vesszük a múlt évet. Ha felteszi az em­ber a borjádiaknak a kér­dést. hogyan érték el ezt az eredményt, akkor először ezt mondják: „Dolgoztunk és jó volt az állattenyésztésünk.” Hogy jó volt az állattenyészté­sük, azt bizonyítja az is. hogy 24 százalékkal több sertéshúst adtak az államnak. mint amennyit a tervük előírt. Hét­száznyolcvan hold szántójuk van és 405 mázsa sertéshúst adtak el az államnak. Az idén ennél is többet adnak. Ehhez megvan az alapanyaguk is. ta­karmányuk is. A példák azt bizonyítják, ahol jő a vezetőség, ahol dolgoznak a tagok, ahol van állatállomány, ott nem ma­rad el a várt eredmény. Ahol viszont az egyikkel, má­sikkal, vagy mindegyikkel baj van, ott nem is osztanak. A kö'Jkedi termelőszövetkezet ren delkezik talán a legjobb adott­ságokkal a mohácsi járásiban. Ennek ellenére szinte minden évben szégyenkeznáök kell a járásiáknak a kölkedá termelő­szövetkezet miatt. Miért? Gyenge a vezetés és nincs meg az összhang a vezetők és a ta­gok között. Nem arról vitatkoz nak, hogy mit, hogyan lehet megcsinálni, hanem arról, hogy mit, hogyan nem lehet. Vilá­gos, hogy ebből nem sok hasz­na származik a közösnek. Gyen ge az állattenyésztésük is és hogy rosszul szervezik a mun­kát, azt bizonyítja az is: ja­nuárban jó idők voltak, dol­gozhattak volna, megszánthat­ták volna a négyszáz hold ősz­ről elmaradt területüket. Nem tették ezt. Mind az öt trakto­ruk állt. Még most is kétszájz hold területük mélyszántatlan. Ilyen felfogás mellett bizony nem lehet sokkal többet várai a termelőszövetkezettől, mint amennyit a múlt évben produ­káltak: 13 forintot munkaegy­ségenként. Székelyszabaran 14 forintot kaptak a tagok munkaegységen ként. Itt is gyenge a vezetés. Ezt érzik, tudják a székelysza- bariak is. Ezért beszélnek most már mind többet arról, hogy átjön hozzájuk elnöknek Róth Károly, az erdőfűi üzemegység vezetője Persze az elnök nem tnd csodát mű vélni, a tagoknak is tenniök kell valamit, mégpedig többet, mint eddig tettek. Másfél—kétliteres is- tállóátteggal például az idén sem igen jutnak élőbbre. Végére hagytuk a járás egyik legrégibb termelőszövet­kezetét, a majsát. 12 éves a majsi termelőszövetkezet. Itt is mindig a vezetők és a tagok közötti viszonnyal van a baj. Akárki a vezető itt, mindig akadnak, akik a vezetőség el­len beszélnek. Bár igaz, hogy a múlt évben jégkáruk volt, de nem ez az oka, hanem a rossz munkafegyelem, a tagok és a vezetők közötti torzsalko­dás, hogy 14 forintot osztanak munkaegységenként. Vannak jó, közepes és gyen­ge termelőszövetkezetek a mo­hácsi járásban. A gyenge egy­re kevesebb. De van; És ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. A járási pártbizottság, a járási tanács mindent meg­tesz e gyenge termelőszövetke­zetek megerősítése érdekében. Helyesebben csak sokat tesz, mert mindent csak a termelő­szövetkezeti vezetők, tagok te­hetnek meg. Rajtuk múlik, hogy az idén mennyire jutnak élőre. Rajtuk és senki máson. Szálai János UJ HANGOK A Pécsi Bőrgyárban régen folyt le olyan szenvedélyes- hangú műszaki konferencia, mint az elmúlt napokban. Pe­dig ezúttal is szokásos napi­rendről, a múlt év eredmé­nyeiről, hiányosságairól folyt a vita s ezen a konferencián is meghatározták a „soron lé­vő feladatokat”. Az értekezlet a szokásos be­számolóval kezdődött, ahol szó bakerült a vállalat eredményei nek három esztendőre vissza­mutató értékelése is. Megálla­pítást nyert, hogy 1959-ben a vállalat termelési „mélypont­jának” idején mindössze 150 ezer forint nyereséggel zárták az esztendőt, ami 1960-ban az egészséges összefogás, az ered­ményes műszaki intézkedések folytán ugrásszerűen mintegy 14 millió forintos nyereséggel zárult. Egy évvel később, 1961- ben körülbelül 25 millió forin­tot tett ki a vállalat nyeresé­ge, ami egyben népgazdasági nyereségnek számított, s min­dennél hívebben igazolta a Bőrgyár dolgozóinak, vezetői­nek nagyszerű munkáját. Szó esett arról, hogy ezek­hez az eredményekhez feltét­lenül hozzájárul a gyáron be­lül kialakult és egyre jobban fejlődő szocialista munkaver­seny, amelyet jelenleg har­minchárom brigád képvisel. Ebből tizenhárom brigád egy­szer, négy brigád kétszer nyer­te el a szocialista címet és a sertés meszes műhely szocia­lista brigádba tömörült dol­gozói már újabb, magasabb célt, a „szocialista műhely” cím eléréséért küzdenek. Elismerésben részesült a Bőr ipari Tudományos Egyesület helyi csoportjának eredményes tevékenysége is, amely az eddi­gi jó eredmények mellett erre az évre is hasznos felajánlást tett. Többek között vállalták, hogy a gyár fiatal technikusai részére rendszeres korrepetá­lást rendeznek és minden lé­nyeges újítási ügyben szakta­nácsot adnak. Továbbá kidol­gozzák egy két, illetve egy­éves művezetői továbbképző, tanfolyam tematikáját és mész szemenő segítséget nyújtanak a gyár kétszázéves jubileumá­nak megrendezéséhez, lebonyo­lításához. De a beszámolóra mégsem e „békés” hangulatú tanácskozás nyomta rá a bélyegét, hanem az őszinte, kemény bíráló hang is, amely a vezető és a „beosz­tott” között pro-kontra egyfor­ma súlyban nyert kifejezést. Ugyanis a vitában derült ki, hogy a nagyszerűnek értékelt eredmények mögött is bőven akadnak még javítani, csiszol­ni valók. Például nem bizo­nyult elegendőnek, illetve meg nyugtatónak, hogy a vállalat a tavalyi mennyiségi felfutást mintegy 19 százalékkal teljesí­tette magasabban az előző esz­tendőnél. Vagyis nem minden a mennyiség. A hibák boncolgatásánál több probléma is felmerült s ez különösképpen az úgyneve­zett ütemes termelés, valamint a minőség körüli problémák­ban csúcsosodott ki. Előfordult hogy egyes cikkekből egy hét leforgása alatt több áru került le a raktárba, mint az előző ■(Jmp. m három hétben együttvéve. Az ütemes termelés ilyenfajta fel- kavarása azután nemcsak a szállítási határidőket tolja ki, hanem az ebből származó köt­bérezésen kívül előidézője le­het a selejtnek is. És mi ered­ményezi mindezeket? A ter­vezés, a programozás, a mun­kaszervezés hiányosságai. A másik fő probléma a mi­nőségi követelmények mellő­zése. Megtörtént, hogy a mű­szakiak nem egyszer figyelmen kívül hagyták azt a igazgatói előírást, amely megszabja, hogy az V-ös, VII-es szorti­mentből mennyit szabad gyár­tani és ennek következménye- . ként a meghatározott mennyi­séget egyes negyedekben túl­lépték. Ebből aztán az követ­kezik, hogy a nagyobb töme­gű gyártás mellett az illetékes műszakiak későn figyelnek fel a minőségben előforduló hi­bákra. Ebből kifolyólag felve­tődött a társadalmi ellenőrzés szükségessége, amelynek első­sorban abban kell megnyilvá­nulnia, hogy a dolgozók a meg munkálásra kapott bőrön mu­tatkozó hibákat ne csak kons­tatálják, hanem azonnal ad­ják vissza a „feladónak”. •> Szóba került a műszakiak szerepe és felelőssége, a mun­kaversenyek során, amelyben nekik is előrébb kell lépni, vagyis a műszaki előfeltételek biztosításán túl kapcsolódja­nak bele, legyenek tagjai is a szocialista brigádoknak. Egy­szóval minden jel arra mutat, hogy a Pécsi Bőrgyárban az eddigieknél is egészségesebb szellem van kialakulóban, amely minden bizonnyal újabb nagyszerű eredményekben nyert kifejezést ebben az esz­tendőben is. T íz évvel ezelőtt hat vidám fruska kezdte ízlelgetni az esztergályos mesterséget a Sopiana Gépgyár műhelyében. Hatan indultak, de csak egy maradt ott közülük, a szőke Berecz Mária. Ellátogattunk hozzá. A for­gácsoló műhely egyik sarka a birodalma. Éppen dolgozik, egy univerzális kivágógép du­gattyúját illeszti a köszörű elé. Mellette rajz, méretekkel, amiről látja, hány századmil- liméternyit szabad lecsiszolni a munkadarabról. Nagy pon­tosságot, figyelmet igényel ez a munka, mert csak egy félre- pillantás, s máris kész a selejt. Ahogy elnézem, a környezet sem leányálom, ahová nyúl minden olajos, olajosak az em­berek, a gép és Mária overáll- ja is. Csak a haja bújik elő pajkosan, pettyes kendője alól eredeti színében, amint gépe felett hajladozik. — Talán azért is maradtam egyedül, A többiek gyorsan le- { morzsolódtak, egyiknek nem i tetszett az esztergályosság, a í másik férjhez ment. Én marad { lám csak itt, pedig nem is ide í akartam jönni, minden álmom í az volt, hogy fodrász legyek — > mondja. Nagy különbség, hogy nem a lágy hajgyűrűket igazgatja, hanem kemény, csillogó fém- hullámokat vág esztergályozás közben. Mégis mi tartotta itt? elindítja a gépet, a dugaty- & tyű sebesen forog, millió pici szikra hull szerteszét. Még egy csavarás, megindul a víz, ráfolyik a munlcadarabra, s elnyeli a sok-sok szikrát. — Nem is tudom miért, va­lahogy úgy érzem, nem tud­nám itthagyni, megszerettem. A munka változatos, minden darab más, másként kell hoz­záfogni, egyikkel majd egy óráig, a másikkal tíz-tizenöt percig dolgozom. Megállítja a gépet, mikro­méterrel méri a dugattyút. — Még egy picit csiszolni kell — mondja határozottan. Ahogy készül a munkadarab, úgy ismerem meg Máriát, az egyszerű munkáslányt, aki nem szerzett semmiféle kitün­tető címet, nem dicsérték meg a világ előtt. Munkáját min­dennap elvégzi rendesen. Ha­vonta megkeres 1500—1600 fo­rintot. Munkatársai is szere­tik, mert egyszerű, kedves, ba­rátságos. Egyébként eléggé zár­kózott lány volt mindig. A műszak után bevásárolt, felült a buszra és hazament Patacs- ra, ahol várta a háztartás, a második műszak, mert édes­anyja nem él már. A háztar­tást ő vezette otthon, főzött, mosott, vasalt, takarított az apjára és a két öccsére. Néha szórakozni is eljárogatott. Ami­kor ideje engedte, szívesen megnézett egy-egy jó filmet. Hogy miért írtam mindezt múlt időben? Nem véletlen. Mária két hónappal ezelőtt fordulóponthoz ért életében. Azóta Várhelyi Istvánnénak hívják. Férje gépkocsivezető a KPM-nél. Most is siet műszak után, de már az új otthonba. Mert ott is akad munka jócs­kán. Uj élet, új gondok. — Sok mindent szeretnénk még beszerezni, a lakást szé­pen akarjuk berendezni. Segí­tek édesapáéknak is, tehát nem sok szabadidőm van. A dugattyú elkészült, síma r* és fényes. A mikrométer hajszálpontosságot mutat. Újabb darabot szorít a gépbe, föléhajol, igazít, csavar néhá­nyat s máris forog, sistereg, sziporkázva szórja a szikrá­kat, s úgy tűnik, hogy a keze alatt meglágyul, mint a fod- rászfésű alatt a haj. BOZSÉR ERZSÉBET Puskin tSb’i mint ölvén leszármazott a éi a Szövi e uni ban Puskin halálának 125. év­fordulóján a szovjet sajtó számba vette a nagy költő ma is élő dédunokáit, ükuno­káit és egyéb leszármazottai t. Jelenleg több mint 50 Puskin- utód él a Szovjetunió legkü­lönbözőbb városaiban. Ewt'műiiiitfósi me’álWás a TIT és a Lengyel Ismeret­terjesztő Társulat között Kedden aláírták a TIT és a Lengyel Ismeretterjesztő Tár­sulat közötti kölcsönös együtt működés ez évi programját. A megállapodás értelmében a két társulat fontos feladatá­nak tartja, hogy az ismeret- terjesztő tevékenységben szerzett tapasztalataikat, tu­dományos. módszertani és szervezeti megoldásokat, az e téren elért eredményeket ta­pasztalatcsere útján minél jobban hasznosítsák. Elősegí­tik a testvérszervezetek kö­zötti delegáció-cserét és az egyéni tanulmányutakat, va­lamint előadók cseréjét. 13 tsz-bekötőút Baranyában üjjászüleíőben van a majdnem 100 éves Lábatlani Ce­mentgyár. A gyár rekonsírukcióját, amelynek során teljesen átépítik a régi épületeket és berendezéseket, 1952-ben kezdték el és 1963-ban fejezik be. Az átépítés alatt azonban folyamatos a termelés. A rekonstrukció kezdetéhez viszonyítva a cement- gyártás három és félszeresére, a mészgyártás pedi* kétszeresére emelkedik 1963-ban. A rekonstrukció során átépített négy új íorgókemence. OűTI Foto: Lajos György feív.) A termelőszövetkezetek fej­lesztésére egy külön program keretében visszatérítést nem igénylő kölcsönt adnak. A Földművelésügyi Minisztéri­um ebből a kölcsönből sok ter­melőszövetkezeti bekötőutat is építtet Baranyában Almamelléken, Sellyén, Nagydobszán, So- mogyapátiban, Tengerin Lip- pón, Monyoródon, Marázán, Mágocson, Vejtiben, Tanú­son és Szűrben épültek be­kötőutak. Átlagos költségük kilométeren ként hét—nyolcezer forint. A földkitermelési és szállítási fel­adatok nagy részét azonban társadalmi munkában végezték el a termelőszövetkezeti gaz­dák. Ezzel mintegy tíz-tizenkét százalékkal csökkentették az utak árát. Az idén bekötőutat kap Drá- vapal konya is. s ezzel három­ezerkétszáz méter hosszúság­ban kapcsolják őssaa Drává­pái konyával. Az aszíaltszerű úgynevezett itatott burkolatú út a termelőszövetkezetek üzemegységeit és a községet is beköti a közúti hálózatba Ezen kívül az út mellett épül fel a szövetkezeti gazdaság új köz­ponti majorja. Ez az első al­kalom, hotgy előbb az utat épí­tik fel. s csak azután a gazda­sági épületet. így könnyebb és olcsóbb lesz az anyagszállítás az építkezés munkálataihoz. A földmunkát a termelőszövetke­zet és a két község tanácsa vég­zi el. részben a községfejlesz­tési alap felhasználásával, rész ben pedig társadalmi munká ban. A szükségesnek mutatko- kozó több mint húszezer köb­méter föld hatvan százalékát már a helyszínre is hordták, s a száraz idő beálltával tovább szállítanak majd. Az úttest kő- pályáját a Pécsi Közúti Üzemi Vállalat építi. A tervek sze­rint az őszi betakarításkor már késen áQ az úti Langyos óceáni légtömegek után viharos széllel új hideghullám érkezett A Meteorológiai Intézet köz­ponti előrejelző osztályán tá­jékoztatásul közölték, a keddre virradó éjszaka sarki hideg- hullám érkezett az ország lég­terébe, erős, időnként 72 kilo­méteres óránkénti sebességgé' A viharos szél hozta, rendkí­vül száraz légtömegek hatásá­ra — noha a hajnali hőmérsék­let álltalábain fagypont fölött volt — az utalkom felgyűlt hó­ié, illetve csapadékvíz gyorsan megfagyott. Egyébként Európa-szerte enyhe az időjárás. Franciaar- szágban a nappali hőmérséklet 10—14, Angliában ugyancsak 10 fok fölé emelkedett, Rómá­ban 14, Spanyolország több vi­dékén 20, a gibraltári állomá­sokon pedig 21 fok meleget mértek. Moszkvában is csupán mínusz 4 fokos fagyok voltak legutóbb. Valószínűnek látszik, hogy a szél szerdára megcsi llapcd i k. s új borulás jön: kisebb hava­zások, esők várhatók az éjsza­kai és a nappali hőmérséklet valamivel csökken. József Attüa-esi a prágai Many r Knt’úráiian Kedden este a prágai Ma­gyar Kultúrában József Attila és korának európai költészete címmel irodalmi estet rendez­tek, amelyen dr. Szabolcsi Mik lós, a Magyar Tudományos Akadémia irodalomtörténeti intézetének vezetője tartott elő adást. A műsor keretében is­mert csehszlovák művészek József Attila-verseket adtak eM. A hallgatóság az előadást tetszéssel fogadta. * t

Next

/
Thumbnails
Contents