Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-07 / 31. szám
»es. február 7. 3 Zárszámadási tapasztalatok a mohácsi járásban A -mohácsi járás huszonnyolc termelőszövetkezete közül huszonötnek már megerősítették a zárszámadását. Ez a huszonöt termelőszövetkezet már mutatja a járás termelőszövetkezeteinek eredményeit, hibáit. Vannak jó, közepes és gyenge termelőszövetkezetek. Mindjárt szembeötldk. hogy a jól osztó termelőszövetkezetek egyúttal jó állattenyésztők is, jó állatállománnyal rendelkeznek. Ezekben megvalósul az a paraszti mondás, hogy: „A takarmányt bőrben a legjobb . értékesíteni”. A gyenge termelőszövetkezetek kivétel nélkül mind rossz állattenyésztők is. A bólyi Kossuth Termelőszövetkezet az idén sem jött zavarba. Emlékszem, egyszer Szabó Mátyás, a tsz elnöke ezt mondta: „Ha bármilyen természeti csapás jön közbe, mi altkor is kifizet,'a negyven forintot munkaegységenként.” Nos, a múlt évben nagy volt a szárazság itt is. & ennek ellenére mégis negyven forintot fizettek. Negyven forintot. most már hetedik éve. A somberek! termelőszövetkezet lényegében kétéves múltra tekint vissza. Itt is a fő üzemág az állattenyésztés. A múlt héten vittek el tőlük 40 extrém marhát a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba és dicséretükre legyen mondva, már erre az évre is 128 szarvasmarhájuk áll hizlalásra készen. Itt 32 forintot fizetnek munkaegységenként és hogy gondoltak erre az évre. a jövő j ükre is. azt bizonyítja az a 250 000 forint, amit erre az évre tartalékoltak. Ebben a termelőszövetkezetben is jó a vezetők és a tagok közötti összhang Ez pedig nem lényegtelen. Ezt mondják a szajkiak is, ahol szintén jó az állattenyésztés. Itt is évek óta. most is negyven forintot osztanak. Az említett termelőszövetkezetek’ á várt eredményt ér- • ték el. A versendi viszont kel- leméi meglepetést okozott. Ha a nyáron válaki azt mondta volna: ez a termelőszövetkezet az előző évhez viszonyítva 10 forinttal növeli az egy munkaegységre jutó pénzt, akkor azt enyhén szólva kinevették volna. Pedig ez így lett. Harmincegy forint néhány fillért osztottak munkaegységenként és még arra is jutott az erejükből, hogy 100 000 forintot erre az évre tartalékoljanak. Kisnyárád a mohácsi járás dimbes-dombos területén van. Még bekötőútja sincs. De ez azért nem akadályozza az itt élő dolgozó embereket, hogy ne menjenek minden évben előre. Ebben a termelőszövetkezetben viszonylag sok a sa játérő beruházás. Még nem volt olyan év, hogy ne ruháztak volna be többet, mint az előírt tíz százalékot saját erőből. És mégis 35,10 forintot fizetnek munkaegységenként. Hogyan érik el ezt? Úgy, hogy itt is sok állatot tartanak. Hároméves a borjádi termelőszövetkezet és 34.20 forintot adnak a tagoknak a megdolgozott munkaegységek után. Szép eredmény ez, különösen ha figyelembe vesszük a múlt évet. Ha felteszi az ember a borjádiaknak a kérdést. hogyan érték el ezt az eredményt, akkor először ezt mondják: „Dolgoztunk és jó volt az állattenyésztésünk.” Hogy jó volt az állattenyésztésük, azt bizonyítja az is. hogy 24 százalékkal több sertéshúst adtak az államnak. mint amennyit a tervük előírt. Hétszáznyolcvan hold szántójuk van és 405 mázsa sertéshúst adtak el az államnak. Az idén ennél is többet adnak. Ehhez megvan az alapanyaguk is. takarmányuk is. A példák azt bizonyítják, ahol jő a vezetőség, ahol dolgoznak a tagok, ahol van állatállomány, ott nem marad el a várt eredmény. Ahol viszont az egyikkel, másikkal, vagy mindegyikkel baj van, ott nem is osztanak. A kö'Jkedi termelőszövetkezet ren delkezik talán a legjobb adottságokkal a mohácsi járásiban. Ennek ellenére szinte minden évben szégyenkeznáök kell a járásiáknak a kölkedá termelőszövetkezet miatt. Miért? Gyenge a vezetés és nincs meg az összhang a vezetők és a tagok között. Nem arról vitatkoz nak, hogy mit, hogyan lehet megcsinálni, hanem arról, hogy mit, hogyan nem lehet. Világos, hogy ebből nem sok haszna származik a közösnek. Gyen ge az állattenyésztésük is és hogy rosszul szervezik a munkát, azt bizonyítja az is: januárban jó idők voltak, dolgozhattak volna, megszánthatták volna a négyszáz hold őszről elmaradt területüket. Nem tették ezt. Mind az öt traktoruk állt. Még most is kétszájz hold területük mélyszántatlan. Ilyen felfogás mellett bizony nem lehet sokkal többet várai a termelőszövetkezettől, mint amennyit a múlt évben produkáltak: 13 forintot munkaegységenként. Székelyszabaran 14 forintot kaptak a tagok munkaegységen ként. Itt is gyenge a vezetés. Ezt érzik, tudják a székelysza- bariak is. Ezért beszélnek most már mind többet arról, hogy átjön hozzájuk elnöknek Róth Károly, az erdőfűi üzemegység vezetője Persze az elnök nem tnd csodát mű vélni, a tagoknak is tenniök kell valamit, mégpedig többet, mint eddig tettek. Másfél—kétliteres is- tállóátteggal például az idén sem igen jutnak élőbbre. Végére hagytuk a járás egyik legrégibb termelőszövetkezetét, a majsát. 12 éves a majsi termelőszövetkezet. Itt is mindig a vezetők és a tagok közötti viszonnyal van a baj. Akárki a vezető itt, mindig akadnak, akik a vezetőség ellen beszélnek. Bár igaz, hogy a múlt évben jégkáruk volt, de nem ez az oka, hanem a rossz munkafegyelem, a tagok és a vezetők közötti torzsalkodás, hogy 14 forintot osztanak munkaegységenként. Vannak jó, közepes és gyenge termelőszövetkezetek a mohácsi járásban. A gyenge egyre kevesebb. De van; És ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. A járási pártbizottság, a járási tanács mindent megtesz e gyenge termelőszövetkezetek megerősítése érdekében. Helyesebben csak sokat tesz, mert mindent csak a termelőszövetkezeti vezetők, tagok tehetnek meg. Rajtuk múlik, hogy az idén mennyire jutnak élőre. Rajtuk és senki máson. Szálai János UJ HANGOK A Pécsi Bőrgyárban régen folyt le olyan szenvedélyes- hangú műszaki konferencia, mint az elmúlt napokban. Pedig ezúttal is szokásos napirendről, a múlt év eredményeiről, hiányosságairól folyt a vita s ezen a konferencián is meghatározták a „soron lévő feladatokat”. Az értekezlet a szokásos beszámolóval kezdődött, ahol szó bakerült a vállalat eredményei nek három esztendőre visszamutató értékelése is. Megállapítást nyert, hogy 1959-ben a vállalat termelési „mélypontjának” idején mindössze 150 ezer forint nyereséggel zárták az esztendőt, ami 1960-ban az egészséges összefogás, az eredményes műszaki intézkedések folytán ugrásszerűen mintegy 14 millió forintos nyereséggel zárult. Egy évvel később, 1961- ben körülbelül 25 millió forintot tett ki a vállalat nyeresége, ami egyben népgazdasági nyereségnek számított, s mindennél hívebben igazolta a Bőrgyár dolgozóinak, vezetőinek nagyszerű munkáját. Szó esett arról, hogy ezekhez az eredményekhez feltétlenül hozzájárul a gyáron belül kialakult és egyre jobban fejlődő szocialista munkaverseny, amelyet jelenleg harminchárom brigád képvisel. Ebből tizenhárom brigád egyszer, négy brigád kétszer nyerte el a szocialista címet és a sertés meszes műhely szocialista brigádba tömörült dolgozói már újabb, magasabb célt, a „szocialista műhely” cím eléréséért küzdenek. Elismerésben részesült a Bőr ipari Tudományos Egyesület helyi csoportjának eredményes tevékenysége is, amely az eddigi jó eredmények mellett erre az évre is hasznos felajánlást tett. Többek között vállalták, hogy a gyár fiatal technikusai részére rendszeres korrepetálást rendeznek és minden lényeges újítási ügyben szaktanácsot adnak. Továbbá kidolgozzák egy két, illetve egyéves művezetői továbbképző, tanfolyam tematikáját és mész szemenő segítséget nyújtanak a gyár kétszázéves jubileumának megrendezéséhez, lebonyolításához. De a beszámolóra mégsem e „békés” hangulatú tanácskozás nyomta rá a bélyegét, hanem az őszinte, kemény bíráló hang is, amely a vezető és a „beosztott” között pro-kontra egyforma súlyban nyert kifejezést. Ugyanis a vitában derült ki, hogy a nagyszerűnek értékelt eredmények mögött is bőven akadnak még javítani, csiszolni valók. Például nem bizonyult elegendőnek, illetve meg nyugtatónak, hogy a vállalat a tavalyi mennyiségi felfutást mintegy 19 százalékkal teljesítette magasabban az előző esztendőnél. Vagyis nem minden a mennyiség. A hibák boncolgatásánál több probléma is felmerült s ez különösképpen az úgynevezett ütemes termelés, valamint a minőség körüli problémákban csúcsosodott ki. Előfordult hogy egyes cikkekből egy hét leforgása alatt több áru került le a raktárba, mint az előző ■(Jmp. m három hétben együttvéve. Az ütemes termelés ilyenfajta fel- kavarása azután nemcsak a szállítási határidőket tolja ki, hanem az ebből származó kötbérezésen kívül előidézője lehet a selejtnek is. És mi eredményezi mindezeket? A tervezés, a programozás, a munkaszervezés hiányosságai. A másik fő probléma a minőségi követelmények mellőzése. Megtörtént, hogy a műszakiak nem egyszer figyelmen kívül hagyták azt a igazgatói előírást, amely megszabja, hogy az V-ös, VII-es szortimentből mennyit szabad gyártani és ennek következménye- . ként a meghatározott mennyiséget egyes negyedekben túllépték. Ebből aztán az következik, hogy a nagyobb tömegű gyártás mellett az illetékes műszakiak későn figyelnek fel a minőségben előforduló hibákra. Ebből kifolyólag felvetődött a társadalmi ellenőrzés szükségessége, amelynek elsősorban abban kell megnyilvánulnia, hogy a dolgozók a meg munkálásra kapott bőrön mutatkozó hibákat ne csak konstatálják, hanem azonnal adják vissza a „feladónak”. •> Szóba került a műszakiak szerepe és felelőssége, a munkaversenyek során, amelyben nekik is előrébb kell lépni, vagyis a műszaki előfeltételek biztosításán túl kapcsolódjanak bele, legyenek tagjai is a szocialista brigádoknak. Egyszóval minden jel arra mutat, hogy a Pécsi Bőrgyárban az eddigieknél is egészségesebb szellem van kialakulóban, amely minden bizonnyal újabb nagyszerű eredményekben nyert kifejezést ebben az esztendőben is. T íz évvel ezelőtt hat vidám fruska kezdte ízlelgetni az esztergályos mesterséget a Sopiana Gépgyár műhelyében. Hatan indultak, de csak egy maradt ott közülük, a szőke Berecz Mária. Ellátogattunk hozzá. A forgácsoló műhely egyik sarka a birodalma. Éppen dolgozik, egy univerzális kivágógép dugattyúját illeszti a köszörű elé. Mellette rajz, méretekkel, amiről látja, hány századmil- liméternyit szabad lecsiszolni a munkadarabról. Nagy pontosságot, figyelmet igényel ez a munka, mert csak egy félre- pillantás, s máris kész a selejt. Ahogy elnézem, a környezet sem leányálom, ahová nyúl minden olajos, olajosak az emberek, a gép és Mária overáll- ja is. Csak a haja bújik elő pajkosan, pettyes kendője alól eredeti színében, amint gépe felett hajladozik. — Talán azért is maradtam egyedül, A többiek gyorsan le- { morzsolódtak, egyiknek nem i tetszett az esztergályosság, a í másik férjhez ment. Én marad { lám csak itt, pedig nem is ide í akartam jönni, minden álmom í az volt, hogy fodrász legyek — > mondja. Nagy különbség, hogy nem a lágy hajgyűrűket igazgatja, hanem kemény, csillogó fém- hullámokat vág esztergályozás közben. Mégis mi tartotta itt? elindítja a gépet, a dugaty- & tyű sebesen forog, millió pici szikra hull szerteszét. Még egy csavarás, megindul a víz, ráfolyik a munlcadarabra, s elnyeli a sok-sok szikrát. — Nem is tudom miért, valahogy úgy érzem, nem tudnám itthagyni, megszerettem. A munka változatos, minden darab más, másként kell hozzáfogni, egyikkel majd egy óráig, a másikkal tíz-tizenöt percig dolgozom. Megállítja a gépet, mikrométerrel méri a dugattyút. — Még egy picit csiszolni kell — mondja határozottan. Ahogy készül a munkadarab, úgy ismerem meg Máriát, az egyszerű munkáslányt, aki nem szerzett semmiféle kitüntető címet, nem dicsérték meg a világ előtt. Munkáját mindennap elvégzi rendesen. Havonta megkeres 1500—1600 forintot. Munkatársai is szeretik, mert egyszerű, kedves, barátságos. Egyébként eléggé zárkózott lány volt mindig. A műszak után bevásárolt, felült a buszra és hazament Patacs- ra, ahol várta a háztartás, a második műszak, mert édesanyja nem él már. A háztartást ő vezette otthon, főzött, mosott, vasalt, takarított az apjára és a két öccsére. Néha szórakozni is eljárogatott. Amikor ideje engedte, szívesen megnézett egy-egy jó filmet. Hogy miért írtam mindezt múlt időben? Nem véletlen. Mária két hónappal ezelőtt fordulóponthoz ért életében. Azóta Várhelyi Istvánnénak hívják. Férje gépkocsivezető a KPM-nél. Most is siet műszak után, de már az új otthonba. Mert ott is akad munka jócskán. Uj élet, új gondok. — Sok mindent szeretnénk még beszerezni, a lakást szépen akarjuk berendezni. Segítek édesapáéknak is, tehát nem sok szabadidőm van. A dugattyú elkészült, síma r* és fényes. A mikrométer hajszálpontosságot mutat. Újabb darabot szorít a gépbe, föléhajol, igazít, csavar néhányat s máris forog, sistereg, sziporkázva szórja a szikrákat, s úgy tűnik, hogy a keze alatt meglágyul, mint a fod- rászfésű alatt a haj. BOZSÉR ERZSÉBET Puskin tSb’i mint ölvén leszármazott a éi a Szövi e uni ban Puskin halálának 125. évfordulóján a szovjet sajtó számba vette a nagy költő ma is élő dédunokáit, ükunokáit és egyéb leszármazottai t. Jelenleg több mint 50 Puskin- utód él a Szovjetunió legkülönbözőbb városaiban. Ewt'műiiiitfósi me’álWás a TIT és a Lengyel Ismeretterjesztő Társulat között Kedden aláírták a TIT és a Lengyel Ismeretterjesztő Társulat közötti kölcsönös együtt működés ez évi programját. A megállapodás értelmében a két társulat fontos feladatának tartja, hogy az ismeret- terjesztő tevékenységben szerzett tapasztalataikat, tudományos. módszertani és szervezeti megoldásokat, az e téren elért eredményeket tapasztalatcsere útján minél jobban hasznosítsák. Elősegítik a testvérszervezetek közötti delegáció-cserét és az egyéni tanulmányutakat, valamint előadók cseréjét. 13 tsz-bekötőút Baranyában üjjászüleíőben van a majdnem 100 éves Lábatlani Cementgyár. A gyár rekonsírukcióját, amelynek során teljesen átépítik a régi épületeket és berendezéseket, 1952-ben kezdték el és 1963-ban fejezik be. Az átépítés alatt azonban folyamatos a termelés. A rekonstrukció kezdetéhez viszonyítva a cement- gyártás három és félszeresére, a mészgyártás pedi* kétszeresére emelkedik 1963-ban. A rekonstrukció során átépített négy új íorgókemence. OűTI Foto: Lajos György feív.) A termelőszövetkezetek fejlesztésére egy külön program keretében visszatérítést nem igénylő kölcsönt adnak. A Földművelésügyi Minisztérium ebből a kölcsönből sok termelőszövetkezeti bekötőutat is építtet Baranyában Almamelléken, Sellyén, Nagydobszán, So- mogyapátiban, Tengerin Lip- pón, Monyoródon, Marázán, Mágocson, Vejtiben, Tanúson és Szűrben épültek bekötőutak. Átlagos költségük kilométeren ként hét—nyolcezer forint. A földkitermelési és szállítási feladatok nagy részét azonban társadalmi munkában végezték el a termelőszövetkezeti gazdák. Ezzel mintegy tíz-tizenkét százalékkal csökkentették az utak árát. Az idén bekötőutat kap Drá- vapal konya is. s ezzel háromezerkétszáz méter hosszúságban kapcsolják őssaa Drávápái konyával. Az aszíaltszerű úgynevezett itatott burkolatú út a termelőszövetkezetek üzemegységeit és a községet is beköti a közúti hálózatba Ezen kívül az út mellett épül fel a szövetkezeti gazdaság új központi majorja. Ez az első alkalom, hotgy előbb az utat építik fel. s csak azután a gazdasági épületet. így könnyebb és olcsóbb lesz az anyagszállítás az építkezés munkálataihoz. A földmunkát a termelőszövetkezet és a két község tanácsa végzi el. részben a községfejlesztési alap felhasználásával, rész ben pedig társadalmi munká ban. A szükségesnek mutatko- kozó több mint húszezer köbméter föld hatvan százalékát már a helyszínre is hordták, s a száraz idő beálltával tovább szállítanak majd. Az úttest kő- pályáját a Pécsi Közúti Üzemi Vállalat építi. A tervek szerint az őszi betakarításkor már késen áQ az úti Langyos óceáni légtömegek után viharos széllel új hideghullám érkezett A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán tájékoztatásul közölték, a keddre virradó éjszaka sarki hideg- hullám érkezett az ország légterébe, erős, időnként 72 kilométeres óránkénti sebességgé' A viharos szél hozta, rendkívül száraz légtömegek hatására — noha a hajnali hőmérséklet álltalábain fagypont fölött volt — az utalkom felgyűlt hóié, illetve csapadékvíz gyorsan megfagyott. Egyébként Európa-szerte enyhe az időjárás. Franciaar- szágban a nappali hőmérséklet 10—14, Angliában ugyancsak 10 fok fölé emelkedett, Rómában 14, Spanyolország több vidékén 20, a gibraltári állomásokon pedig 21 fok meleget mértek. Moszkvában is csupán mínusz 4 fokos fagyok voltak legutóbb. Valószínűnek látszik, hogy a szél szerdára megcsi llapcd i k. s új borulás jön: kisebb havazások, esők várhatók az éjszakai és a nappali hőmérséklet valamivel csökken. József Attüa-esi a prágai Many r Knt’úráiian Kedden este a prágai Magyar Kultúrában József Attila és korának európai költészete címmel irodalmi estet rendeztek, amelyen dr. Szabolcsi Mik lós, a Magyar Tudományos Akadémia irodalomtörténeti intézetének vezetője tartott elő adást. A műsor keretében ismert csehszlovák művészek József Attila-verseket adtak eM. A hallgatóság az előadást tetszéssel fogadta. * t
