Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-07 / 31. szám

Ä franciák de Gaulle szaval után tetteket Plasxtikbombák, fazék-hangverseny V Qli liMilí de Gaulle beszéde alatt Alsériában YTLAG PROLETÁRT*» EGYELT TFTTK! £ IMS. FEBBUAS 1. NAPLÓ A MAGYAB SZOCIALISTA XIX ÉVFOLYAM, mmrm ÄRA: 89 FILLÉR 31. SZÁM Biztató szavak, amelyeknek értékét a kormány tettei fog­ják megmutatni — általában ez a vélemény Párizsban de Gaulle hétfői rádióbeszédéről. A köztársasági elmök ezúttal keményebb hangot használt az OAS-szal szemben és „egész rövid időn belül” igén megol­dást az algériai kérdésben. A nyilaitikazait többi része nem hozott újat. Mindez nem lepte meg a francia közvéleményt. Érdeklődése aa algériai kérdés nek szólt, amelytől Frandaar- Bzág jövője függ; Az elnök beszédének az aligé riai kérdéssel foglalkozó résge nem igazolta a polgári sajtó­nak az utóbbi napokban han­goztatott túlzó# derűlátását, de két szempontból haladást je­lentett a korábbi nyilatkozatok kai szemben. 1. Az OAS-t — amelynek lé­tezését de Gaulle néhány hó­nappal ezelőtt még nem aflcarta tudomásul venni — ezúttal határozottan elítélte, tagjait „becstelen franciákként,, go­nosztevőkként bélyegezte meg és , ^rendkívüli intézkedéseket” helyezett kilátásba ellenük. 2. Az algériai kérdésről szól­va nem beszállít a „felosztás” lehetőségéről, amellyel eddig minden alkalommal nyomást igyekezett gyakorolni az FLN- ré. Bizonyos fokig azonban ulr timátumsizerűen hangzott az a bejelentése, hogy az elkövet­kező napokban a francia kor­mány nyilvánosságra hozza „áldozatvállalása” határát je­lentő álláspontját. Már a beszéd első visszhang­jából kiderül, hogy a francia demokratikus tömegek sem az algériai békét, sem a fasiszta- veszély felszámolását nem haj­landók egyedül a kormányra, vagy de Gaulle-ra bízni. „Nem vagyunk érdektelen szemlélők” — írja a l’Humanité. — „A béke ügyét nem tehertjük füg­gővé egyetlen ember jóakara­tától, aki évek óta háborút vi­sel Algériában és bármely pil­lanatban visszavonhatja mind­azt, amit eddig kénytelen volt elismerni. A béke esélyei so­hasem voltak ilyen nagyok — hangoztatja a lap. Az algériai nép harca, a nemzetközi közvé lemény nyomása, saját har­cunk, cselekvésre tudja kény­szeríteni a degaulleista hatal­mat”, De Gaulle hétfő esti beszéde alatt Algír európai negyedei­ben és más városokban „fazék- hangversenyt’ rendeztek az OAS utasítására. Oránban egy órával a beszéd előtt merény­lők felrobbantották a rádió- adóállomást, miután előzőleg-9V Ötezer munkásakadémia! hallgató Baranyában Élvezetes, sokrétű művelődési lehetőség az üzemekben A TIT Baranya megyei el­nöksége megvitatta a munkás­akadémiák helyzetét. Az el­nökségi ülést a Hazafias Nép­front, a Nőtanács és a taná­csok részvételével tartott tíz­napos brigádvizsgálat előzte meg. Ennek alapján a TIT megyei elnöksége megállapította, hogy Pécsett, Baranyában a mun­kásakadémiáknak 92 tagozata műlcödik, közülük 49 az ipari üzemekben, a többi szakszer­vezeti és területi művelődési házakban, állami gazdaságok­ban. A 92 munkásakadémiából 42. műszaki, tizenöt speciálisan bányászati, míg a többi zömé­ben társadalomtudományi és világnézeti ismereteket nyújt. Az előadások egy része a mű­szaki jellegű munkásakadé­miákon természetesen szintén nyújt világnézeti vagy művé­szeti ismereteket. A bányász" akadémiák hallgatói tárlatve­zetéssel egybekötött képtár és múzeumlátogatásokon, hang­versenyekkel kiegészített zenei előadásokon vesznék részt. A pécsi múzeumi hét kiállításait összesen több mint 1000 mun­kásakadémiái hallgató teltin­tette meg. A munkásakadémiáknak nagy a neveiőhatása. A komlói Kossuth-bányán az első két előadás után újabb 12 bányász iratkozott be és ugyanitt any­ucira megnőtt az olvasási kedv, hogy három hónap alatt tízezer forint értékű könyvet vásároltak az akna dolgozói. Hasonló sikerrel működnek munkásakadémiák Pécs-Bara­nya számos más üzemében is. így a Pécsi Bőrgyárban, ahol a munkásakadémia társadalmi vezetősége különösen haté­konyan támogatja ezt az ügyet. A tapasztalat az, hogy » mm­kásakadémiák a helyi párt- alapszervezetektöl kapják a legtöbb segítséget, míg az üze­mek vezetői sok helyen nem fordítanak kellő gondot a munkásakadémiáikra. Éppen ezért a TIT megyei elnöksége a főfeladatot abban szabta meg, hogy a társadalmai szer­vezeteknek és az üzemek ve­zetőinek összefogásával bizto­sítsák mind az 5000 beiratko­zott hallgató részvételét az elő­adásokon. elrabolták a műszaki igazgatót és a személyzet két tagját. Bonne-ban 16, Mostaganemben 25 plasztikbomba robbant a be­széd ideje alatt. Több hullám­hosszon az OAS kalózrádiója szólalt meg. A munkásőrség megalak utasának ötödik évfordulója alkalmából „munkásőr-iélvény nyel tüntették ki azokat az elv társakat, akik öt éve teljesítenek önként vállalt szolgálatot a munkásőrségnél. A megyei munkásőrség parancsnokságán tegnap este adták át a kitün­tetéseket és az okleveleket. Az ünnepségen megjelent Valkai József elvtárs, az MSZMP megyei bizottsága munkatársa. Duga József elvtárs megyei munk&sör parancsnok méltatta a munkásőr elvtársak ötéves tev ékenységét és felolvasta a munkásőrség országos parancsnok­ságának ez alkalomból kiadott parancsát, majd átadta a kitüntetéseket. 32 ezer hold vár még mélyszántásra A tavaszi munkákról tanácskoztak a járási főagronómusok Tegnap délelőtt a megyei ta­nács vb-termében gyűltek ösz- sze a járási tanácsok főagro- nómusai, hogy megbeszéljék a tavaszi munkák előkészítésé­nek legfontosabb feladatait. Bar ács József megyei főag- ronómus először a tavalyi ered menyeiket ismertette. 1961-ben az elmúlt 5 év átlagához viszo­nyítva legjobb termésátlago­kat a szigetvári járásban ér­tek el. Második a sásdi, har­madik m mohácsi járás lett. Ezzel megdőlt a mahácsi já­rás veretlensége, és bebizonyo­sodott, hogy lelkiismeretes munkával hasonló eredmény érhető el, mint a két-három- szsor nagyobb aranykorona ér­tékű földeken. A legjobb talajerőgazdálko­dást a pécsi járásban folytat­ták, ahol a nyárvégi istálló­trágyázást csaknem 1800 hol­don végezték el. Az öntözéses gazdálkodás következtében a sellyei járásban emelkedtek fl gazdaságosa?! ti szállításért Elkészítenék az öniirftis kavlcsszá'llté vaséli kocsi minianéldánvait Naponta több thaser tonna zúzott követ szállít a MÁV: a kőbányáknál a rakodást mór gépesítették, az ország külön­böző részén azonban a követ még mindig nehéz fizikai munkával, kési érövéi rakják ki a vagonokból. Ez nemcsak költséges, fáradságos, hanem *— például ha nyűt pálya épí­tésére használják a zúzott kö­vet — a vagon óráikig veszte­gel és a vonalon akadályozza a közlekedést. A MÁV székes- fehérvári járműjavító vállala­ta most négy önürítős zúzott­kő sizállító kocsi mintapéldá­nyát készítette el, amelyek a két sínszál közé, vagy a vá­gány mellé helyezik a követ. A kocsik kirakása mindössze 3— 8 percet és egyetlen dolgozó irányítását igényli. A mintapéldányok kipróbá­lása után előbb további tízet, később újabb hatvan önürítős kocsit gyártanak a MÁV részé­re, amelyekben egyébként ho­mokot, kavicsot és szenet is igen gazdaságosan lehet szállí­tani. MÄlriMjnr-üli Mtttni mejáhapodM Budapesten befejeződtek a magyar—török kereskedelmi tárgyalások és ennek eredmé­nyeképpen aláírták a két or­szág közötti, 1962-re szóló ke­reskedelmi megállapodást leginkább a termésátlagok, ahol például a felsőszentmár- toni tsz öntözéses kertészeté­ben több mint 160 mázsa pap­rika termett holdanként.. Ha tovább enyhül, az idő­járástól függően 2—3 hét múl­va esetleg már megkezdhetik a termelőszövetkezetekben a zab, borsó, mák és bükköny vetését. Az idei termés sikere érdekében tehát már most meg kell kezdeni a munkát. 1962-re ugyanis 40 ezer hold mélyszántásra váró földet hoz­tunk át. Sajnos az enyhe ja­nuári éghajlatot nem használ­ták ki mindenütt, s így csak 8000 holdon végeztek mély­szántást az év első hónapjában Fontos, hogy a saját gépekkel a termelőszövetkezetekben, de a gépállomások dolgozói is ne­kilássanak a mélyszántásnak, hiszen 32 ezer hold felszántá­sa vár még rájuk. Biztosítsa minden közös gaz­daság időben a vetőmag szük­ségletét és készítsenek pontos tervet a vegyszeres gyomirtás­ra, mert az idén már 7000 hol­don végeznek a gabonában és a kukoricában vegyszeres gyomirtást a termelőszövetke­zetek. Négyezer holdon javít­ják fel a savanyú talajokat és a mészkihordás a földekre már meg is kezdődött.----- ■ ■ 6 00 hérleííu'ajdoüos Sajtótájékoztató a zenei ismeretterjesztés kérdéseiről A Magyar Sajtó Házában kedden a zenei ismeretterjesz­tés időszerű kérdéseiről tájé­koztatták az újságírókat —* Friedeczki Frigyes, a Művelő­désügyi Minisztérium zenei osztályának munkatársa el­mondotta, hogy az elmúlt évek során jelentős zenei fejlődés mutatkozik vidéki városaink­ban és ipari központokban. Debrecenben, Szegeden. Mis­kolcon, Pécsett és Győrött a fővároshoz hasonló színvonalú szimfonikus zenekar működik. A hangversenyeket már kiala­kult törzsközönség látogatja, Pécsett és Győrött például 600 —600 a bérlettulajdonos. Ör­vendetesen megnövekedett az ifjúság érdeklődése ás a ko­moly zene iránt, a kisebb vi­déki városokban szinte ők al­kotják a hangversenylátogatók zömét. Az országba látogató neves külföldi művészek és ze nekarok sorra vendégszerepel­nek vidéki városainkban. : Maróti Gyula, a Népművelé­si Intézet zenei főosztályveze­tője beszámolójában kiemelte, hogy a népművelő munka fon­tos része a zenei ismeretter­jesztésnek; 1961-ben a TIT szervezésében az ország külön­böző részeiben 1157 előadás hangzott el a zenéről, ebből például Borsodban 152. Másfél—kétmillió négyzetméterrel több szövet Egy iparág ez évi műszaki fejlesztésének fő céljai Még itt-ott hó takarja■ a vetést, de a Pécsi Állami Gazdaság traktorosai: Matosics Ferenc, Bodnár István és Pásztor János már a 120 holdas búzatáblán végzik a fejtrágyá­zást. Amíg nem enged a fagy, addig két mázsa műtrágyát szórnak ki - minden holdra, hogy amikor beköszöni * tavasz, akkor rohamos fejlődésnek induljon a vetés. A gyapjúféldolgozó-, fonó- szövő és kikészítő üzemeink ebben az évben nyolcvanmil­lió forintot fordítanak beruhá­zásokra, s ugyanennyit tesz ki a gyárak felújítási alapja is. Milyen műszaki feladatokat oldanak meg a rendelkezésük­re álló összegből a gyapjúgyá­rak, s az iparág fejlesztése ho­gyan szolgálja a lakosság jobb ellátását? — Erre a kérdésre válaszolt az MTI munkatársá­nak Nagy Imre, a gyapjűipari igazgatóság főmérnöke: — Ez évben valamennyi gyapjúgyár kap új festőberen­dezéseket, különösen kikészítő gépeket. A kistarcsai és sopro­ni fésűsfonodában új fonógé­peket állítanak munkába és rekonstrukciókat hajtanak végre a kártolt fonodákban is. — A festődéi géppark növe­lése hozzájárul a kereskede­lem igényeinek rugalmasabb kielégítéséhez, a választék bő­vítéséhez is. A Hazai Fésűsfo- nó Gyár festődéje például olyan kiegészítő berendezések­kel gyarapszik, amelyekkel kismennyiségfi fonal is gazda­ságosan festhető. Az iparági mintázó tanács évente 300 szö­vetmintát fogad él. Az állandó, megszokott gyártmányokon kí­vül ez évben mintegy három- százféle új szövet gyártására készülünk fel. Üzemeink min­táztak egészen könnyű, meleg­tartó féri ikabátszövetet és sok­féle, divatos, hurkos fonalból szőtt női kabátanyagot is. A női kabátszövetekből né­hány tízezer méter próbaképp már forgalomba került és si­kerét az bizonyítja, hogy szin­te szétkapkodták a vásárlók. Fokozzuk a tropikál-szerű szintétikus szövetek gyártását. Több szövet készül egyágú to-, nal helyett oérnázott fonalból, mert így a kelme finomabb, rugalmasabb és szebb esésű. Tartós divatnak ígérkezik a hazánkban még alig ismert 3 —5 centiméter hosszú szőrű, bundaszerű szövet. A gyártás­hoz beszerzett gépek ez év vé­gén érkeznek a soproni posztó­gyárba, így az új kelme csak a későbbiekben kerülhet forga­lomba. A lakástextíliák gyártásának fokozásához tizenegy különle­ges plüs-spinglé szövőgépet szerzünk be, s ezekkel évente 300 000 négyzetméterre! több bútorszövetet szőnek gyáraink. Az új fonógépek segítségével az eddiginél 600 tonna fonallal többet kapnak majd a szövő­dök, s így másfél-kétmillió négyzetméterre] több szövetet gyárthatnak < 4 1 Ő T ÉV 4 NÉP S70 L G Äl 4 TÁfí 4 S

Next

/
Thumbnails
Contents