Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-04 / 29. szám
FEBRUAR i NAPLÓ 7 NEM ANGYAL A FELESÉGEM Zenés vígjáték-bemutató a Kamaraszínházban Tomanek Nándor éa Medgyesí Márta Rudolf Trinrter Nem angyal a feleségem című háramíelvo- násos, zenés vígjátéka ugyan kellemes, pihentető, üdítő szórakozást nyújtó művecske, de távolról sem sorolható a kritikust túlzott szenvedélyességre gyújtó alkotások közé. A színház kollektívája a helyzethez illő könnyed, játékos íormában, de mindvégig becsületes jószándékkal viszi színpadra Tiinner darabját. Äs ez jól is van így. A sok tragikus mondanivaló: ú, nyomasztó hangulatot árasztó, net hezen megemészthető darab mellett szükség van ilyesmire is. Felesleges okvetetlenkedés volna arról elmélkedni, hogy miért éppen Rudolf Trimmer művére esett a választás. Köztudott dolog, hogy milyen kevés az igazán jó, ötletes, mai vígjáték. Nem állítjuk, hogy nem találtak volna ennél szellemesebb, sziporkázóbb őtie- tességű, könnyedségében is tartalmasabb zenés vígjátékot, de az is igaz, hogy Trinner darabja nem rosszabb a sok évi átlagnál. Úgy gondoljuk, a szerző színész lehet, legalábbis erre vaR otthonos színpadismerete, a színészeknek gazdag lehetőséget kínáló figura-teremrtő rutinja. Megrajzolja a figura körvonalait, de ahhoz már hiányzik írói vénája, hogy a szerepet ki is dolgozza, a dialógusokat megfogalmazza, a jellemeket gazdagon árnyalja. Mindezt már a színészié és a rendezőre bízza, hozzák M ők a szerepből mindazt, aminek megírására 'már nem jutott erejéből. Sajnos Tabi László fordítása sem javított e hiányosságokon, ő is továbbítja a feladatot a színészhez, töltse meg tartalommal, bővérű humorral, jóízű poénekkel a vázlatosan körvonalazott szerepet, ha tudja. ' És éppen ebben rejlik a Pécsi bemutató érdeme, hogy a darab három szereplőjének és talán elsősorban az ötlelgaz- dag rendezőnőit, Tatár Eszternek sikerült az előadás friss lendületét, pillanatra sem lankadó eleven ritmusát megteremteni. Kifogyhatatlannak bizonyul az ón. gag-ok alkalmazásában, gondoljunk csak a telefonáló -hangjának gyorsított magnóval történő illusztrálására vagy az első felvonás végén a tojásból kikelő csibe meghökkentően bájos trükkjé- re. A legtöbb ilyen ötlet az első két felvonásban zsúfolódik össze, mintha a harmadikra már nem futotta volna erejéből, különösen az elejét lehetett volna még megtűzdelni az előzőkhöz hasonló humorral Az utolsó kép, a finálé beállítása azonban újból kedve« és találó. A darab három figurája közül M edgy esi Máriának jutott a leghatásosabb szerep. A vígj átékirodalomban egyáltalán nem űj és meglepő az, hogy a feleség kettős szerepben jelentkezik, visszahódítandó férje lanyhuló, a 7 évi házasélet alatt meglehetősen el- sízürkült házastársi szerelmét. Medgyesd még ebben az elkoptatott szituációban is tud újat nyújtani. Ezt főleg azzal éri el, hogy bátor kontrasztot hűz az első felvonásbeli, házimunkákban elmerült, már-már mulatságosan elhanyagolt külsejű feleség és a második felvonásban megjelenő, végtelenül vonzó, biztos fellépésű színésznő között. Fokozza a teljesítmény színészi értékét, hogy a Vera-alakí tásban is felbukkannak itt-ott a feleség eredeti ' reagálásai. Kellemes dolog, hogy Tomanek Nándor annyi fárasztó és nehéz szerep, Don Jere és John Procktor drámai alakítása után végre jókedvűen lubickolhat egy meglehetősen kényelmes, bőre szabott szerepben. Láthatóan jól érzi magát benne, kedvesen morcos és mulatságosan szerelmes figurát rajzol, örömmel látjuk Mátrai Máriát hosszú idő úton ismét vígjátéki szerepben. Júlia néni figuráját eredeti humorral tölti meg. ö a háttérből mozgató, minden tréfára kapható cselszövő, az ő munkájának eredménye, hogy a h ázástársak ismét egymásra találnak. Az előadás legkedvesebb színfoltjait a kellemesen előadott és jól beállított énekszámok jelentik, Trinner, mint zeneszerző sem igyekezett felülmúlni a szövegírót, így muzsikája, ha nem is nagyigényű, kedves, dallamos és meglehetősen fülbemászó. Á miniatűr zenekar — Kardos György hangiszerelésében — igyekszik hozzáhangolódni az előadás játékos könnyedségéhez. Kovács Lafos díszlete is kitűnően illeszkedik a darab stílusához. Ügyes a színpad hármas tagolása és ötletes a díszletfalak megoldása, mint egy mese- könyvből kivágott lapok egymástól függetlenül állnak, jó játéklehetőséget nyújtva a III. felvonásban. A Majoros Terez által tervezett és készített női ruhák ízlésesek, színesek. Kellemes látványt nújtamafc a színpadon. Üdítő, kikapcsolódást jelentő szórakozást biztosít a Nem angyal a feleségem derűs, problémamentes szövegű, kellemes muzsikája és a színészek jókedvű szerep-tolmácsolása, mélyről azonban a szenvedély hangján írni annyit jelentett volna, mint ágyúval lőni az ártatlan, senkit sem bántó kis verébre. Dr. Nádor Tamás Elfelejtett élet és elfelejtett életmű. Két verses kötet, két novellas kötet, három regény, két színmű, hét olyan opera, amelyek szövegét egyedül vagy társszerzőként ő írta — és ami a 'munkásságából talán a legtöbbet ér a kultúrtörténet számára — a három legjelentősebb magyar dráma német fordítása. Ez Mohácsi Jenő életműve — aki 1886-ban Mohácson, a mai Szabadság út 28. alatt született. Ez Mohácsi Jenő irodalmi munkássága dióhéjban, akiről a mai művelt magyal közvélemény, alig tud valamit, de akit Ausztriában, Svájcban, Németországban jószerint még ma sem felejtették el. Élete az irodalom és a szei- kesztőségi íróasztal között telt el, irodalmi „állomásait” még felsorolni is hosszadalmas. 1904-ben magyarosi tóttá nevét Kleinről Mohácsira, és ugyanabban az esztendőben jelent meg az első verseskötete — Crescens címmel. Még nem végezte él a fővárosban a jogi tanulmányait, de a Thá- lia Színpad már bemutatta első drámai művét, e. Hamu című egyfelvomásost — 1908- ban. Ebben az évben választja hivatásául az újságírást — élete végéig. 1909-ben jelenik meg második verses kötete „Janus lelke” címmel, majd 1912-ben egy újabb színmű következik — A fejedelmi hajó. 1927-ben Stella című írásával megnyeri a Nyugat novellap ály áza+á t, a mű egy évvel később könyv- alakban is megjelenik. Földi Mihály írta a Nyugatban a kis kötetről a recenziót, és e szavakkal fejezte be: ......Eur ópai írás. Kétszer olvastam el ezt a novellát, s nem hinném, hogy tévedek: remekmű.” Ekkor már Az ember tragédiája német fordítására készül. És 1930-ban elkészül a fordítás. Először a Bécsi Rádió mutatja be hangjáték formájában, utána a Müncheni Rádió. 1933-ban megjelenik könyvMegnyílt Horváth Olivér képkiállítása a Bartók Klubban A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Baranya megyei szervezetének művészeti szakosztálya és a pécsi-baranyai képzőművészek munkacso portja rendezésében szombaton 17 órakor nyitották meg Horváth Olivér festőművész, a Pécsi Pedagógiai Főiskola tanára .képkiéllálását. Megnyitó be- beszédet mondott dr. Takács József,, a TIT megyei titkára. Horváth Olivér művészi kibontakozása valójában csak a felszabadulás után történt meg. 1939-ben végezte el a Képzőművészeti Főiskolát kitűnő eredménnyel, de elhelyez kedni nem tudott. Végűi is Barcsra helyezték a polgári iskolába. Az iskola igazgatója azonban lépten-nyomon akadályozta élőbbre jutását. Jellemző eset volit, amikor az iskola Megkezdődött a mezőgazdasági kőnyvhőnap Ünnepélyes megnyitó Nagykőrösön A mezőgazdasági, könyvhónap megnyitó ünnepségét szom haton délelőtt tartották Nagykőrösön, ahol ebiből az alkalom jól a varos termelőszövetkezeti tanácsa és a Hazafias Népfront helyi bizottsága vendégül látta a rendező ' minisztériumok, könyvkiadó és terjesztő vállalatok vezető munkatársait. Megjelent az ünnepségen Pető házi Gábor, földművelésügyi miniszterhelyettes és dr. K5- peczi Béla, a Kiadói Főigazgatóság főigazgatója is. Petőhazi Gábc* minisztert*» növendékeivel Pécsre Jöttek adja nagy foltokban. Karin tanulmányi kirándulásra, kér- minden részletezést, minden te az igazgatót, hogy ő mutat- felesleges elemet. Képeinek hassa be Pécs műemlékeit Az színkultúrája kapja meg elsö- igazgató persze ebbe nem egye- nek a szemlélőt. Érdekes meg- zett bele, helyette ő tartott elő- figyelni, hogy a hideg és a me- adást arról, hogy a székes- leg színeket hogyan olvasztja egyház oromzatán mit csinál- harmonikus egységbe. A festő nak a szentek, felárán át Szent szinte valamennyi képén a Ferenc életét méltatta. Barcs- munkáit és az embert ábrázol- ról Bonyhádira került tanár- ja, de nem kiszakítva a könnye nak 1940-ben. Három éve tanít zetéből, hanem azzal szerves a Pécsi Pedagógiai Főiskola egységben. Több képén a Hi- inj z-tanszékén. Nyolc—tíz év dasi Brikettgyárat és a gyár óta az egyik legaktívabb mű- egyes részért, a munka egyes vész. Kollektiv kiállításokon mozzanatait mutatja be. szerepelt képeivel, több affloa- Több vásznán a zeg-zugos lommal ás Budapesten, Eger- pécsi utcák hangulatét örökí- ben, Sopronban, Tokajban, Ba- telte meg. A kiállítás legszebb latonfüreden, Bomyhádon és két darabja: a Hidasi Brikett- Pecsebt. A most IciálMtobt 22 gyár és az Este a kikötőben. képet bemutatta már a hidasi Mindkét kép biztos formaér- brikettgyáhbam, a kiállítás zékről, jó kompomálókészség- több darabja pedig a budapesti. nä tanúskodik, szakszervezeti kiállításon is A idállítés február 3-tól feh- szerepelt. ruár 18-ig lesz nyitva, megteHcrvátli QHivér arra tőnek- k inthető 10-től 20 óráig, szűr, hogy a teljes életet ábrá» (Hamar) .Múltáén Qeji'ó alakban, majd 1934 januárjá ban megtartják a bécsi Burg theaterben ■ a bemutató előadást. Még ma is sokan -élnek Becsben, akik emlékeznek a, Madách-mű diadalmenetére Korábban nyolc alkalommá fordították le németre Az ember tragédiáját — de Spóner Andor, Dóczi Lajos vagy ti" scher Sándor fordításai alapján is — az osztrák, svájci és német közönség Madáchof Goethe-epigonnak tartotta. Mohácsi Jenő fordítása művészi tekintélyt, eredeti tehetségnek járó tiszteletet szerzett a német közönség előtt Madách Imrének. A „tragédia” később folytatta német sücerso«ozatát Mohácsi Jenő fordításában. 1937- ben bemutatta a Hamburgi Állami Színház is — a ma Pécsett élő dr. Németh Antal rendezésében. Huszonkilencszer játszották. Közben elkészült a Csbngor. és Tünde fordításával, amelyet úgyszintén először a Bécsi Rádió mutatott be, mint hangjátékot — ezt is dr. Németh Antal rendezte. 1935-ben megjelenik Lidérc- ke című regénye, amelynek főalakja Madáchné, Fráter Erzsiké és a korabeli kritika szerint a magyar irodalom addigi legtiszteletlenebb regénye volt. 1940-ben elkészül a Bánk bán német fordítása — majd megjelenik könyvalakban is. A Bánk bán fordításában már bizonyos értelmű harcos célzatosság is van. A legmagya- rabb művet teszi a fasiszta Németország asztalára. A német közönség hűvösen fogadta a nagy magyar drámát, csak az akkori úri Magyarországnak „lei járó” hűvös, diplomáciai udvariasság kísérte a mű bemutatóját Második noveQás kötete után — 1942-ben — jelenik meg a Hegedű és koldúsbot című regénye, és ugyanabban az évben választják meg a Pen Club alelnökévé is. A következő évben még egy nagy sikersorozat: az általa fordított Madách-mű rendkí- vfW. nagy sikert ér el a berni Stadt Theater-ben, majd 1944- ben kiadják utqlsó regényét, a Gemmá-1. A finomművű, telekrajzi regény Dante feleségéiül szól, a nagy ember boldogtalan társáról. Ez volt az utolsó öröme. 1944 április huszomharmadikán — miután a családja szerteszóródott — letartóztatják. Több tucat újságíró társával együtt hányódik a fővárosi és fővároskömyéki inter- nálótáborokban, kórházban, majd júniusban Békásmegyerre ’/iszik, És elérkezik’ 1944, július s nyolcadiké, amelyről — min> den cifra és szenvedélyes szó > helyett — emlékezzen a szemI tanú, az ismerős: Farkas Lajos — Mohácsi Jenő »7 utolsó naookban bizakodott Azt ■ rebesgették az internálótáb .r- ban, nog,y a németek részér51 van némi, menekülési ehetőség. . de július .ötöd: ' . éggel negyvenöt vagon áll ■ a tábor előtt. Mindenki lát- rább húzódott, de a csendőr- kardok, puskatusok noszogatására lassan kezdtek megtelni a vagonok. — Várjunk fiú!: — mondta Mohácsi. —• ne menjünk az ■-!- sö kocsikkal, hátha, csoda ör- ténik, mire ránk kerül a• sor... Naphosszat egy kis doir ó! nézte, hogy fogy a sok ezres tömeg. Utolsóelőtti, napon egyszer csak Mohácsi. Kecske in t : Györgyöt támogatva elindult a vagon felé. — Megálltatok! — kiáltottam utánuk, de hasztalan volt minden szó. — Nem bírjuk tovább... — válaszolta Mohácsi —. Talán kinn jobb lesz, ez itt már elviselhetetlen. Beszálltak a vagonba. Később az SS-ör kiabál a fülkéjéből. — Eugen Mohácsi!... Eugen Mohácsi!... A kormány felmentése érkezett meg Mohácsi Jenő számára. Azt lobogtatta az SS- katona. Futottam végig a vagonok előtt, • és Mohácsi Jenő nevét kiáltoztam. Az egyik rács mögül eszelős arccal nézett ki. — Mit akarsz? — Szabad vagy! Gyere ki, hazamehetsz! Mindenki félreállt, segítettek az ajtót kinyitni. Próbáltuk, ráztuk, döngettük, nyomtuk — nem engedett. Kívülről le volt már lakatölva. Újra futottam vissza az őrhöz. — Kinyitni! Hamar a kulcsot! Nem hiszem, hogy négy percnél több idő telt volna el, de az őr mozdulatlan maradt. És a vonat lassan megindult... Auschwitzban tudtam meg, hogy Mohácsi Jenő még a Jab- lonkai-hágánál szomjanhalt... Senki se tudja, hogy merre van a holtteste. Valahol kidobták a vonatból. * Ez hát Mohácsi Jenő története, aki írónak is jeles volt, de legnagyobb munkája — a legnagyobb magyar drámák német fordítása volt. Vitte irodalmunk hírét a világba, tekintélye ma is jelentősebb külföldön — mint nálunk. Negyvenöt óta nem akadt irodalomtörténész vagy más literé tor. aki egy nagyobb, jelentőségéhez méltó tanulmány ban vagy könyvben összefoglalta volna életművét. Most akadt — dr, Siptár Ernő, pécsi főiskolai adjunktus — akinek szíves segítségével és közlései alapján sikerült Mohács szülöttéről mindezt elmondani. * Thiery Árpád FIGYELEM: Szigetvári Faipari Szövetkezet a lakosság szolgálatában Vállalunk bötoráta!al(llásl,-javítást,-fényesítést Mindenféle bútorjavítasi munkát a lakosság és intézmények részére Szirtid áraki Gyors és minőségi munkával állunk megrendelőink rendelkezésére. SZIGETVÁRI FAIPARI SZÖVETKEZET 5351 « lyettes megnyitó beszédében el mondotta többek között, hogy az elmúlt tizenegy évben kétezer mezőgazdasági Bzakköny- vet adtak ki, s csupán tavaly egymillió póídáiiys zsaruban kerültek forgalomba népszerű tudományos kiadványok. A megnyitó ünnepség részvevői ezu-tán megtekintették a nagyszabású könyvkiálitítást, amelynek teljes anyagát dr. Köpeczi Béla, a Kiadói Főigazgatóság főigazgatója' Nagykő- »T» adományozta. ‘
