Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-04 / 29. szám

PBBRCAn «. ít év alatt végrehajtja* Baranya megye mezőgazdaságának szaknsítását Movies Jánosnak, a megyei pártbizottság titkárának tájékoztatója A baranyai termelőszövetkezetek jelentős előrehaladást ssznek az idén a nagyüzemi szocialista gazdaságok kialakítá- ának útján. Ebben az évben kerül sor ugyanis a mezőgazda­ági termelés specializálásának gyakorlati végrehajtására, onelyet több éven át fokozatosan terjesztenek ki minden já- ásra, minden termelőszövetkezetre, minden üzemegységre. Novics János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára a ővetkező tájékoztatást adta a szakosítás jelentőségéről és égrehajtásáről: — Legjobb szakembereink evonásával még a múlit év varán kidolgoztuk a megye iező gazdaságának szakosítási •ányeiveit. így a közös gazda- ígok az 1962. évi termelési irveik elkészítésénél már íi- yelembe vehették és figye- jmbe is vették a szakosítás zampootjait. A szakosítással az a célunk, hogy minden növény a szá­mára legalkalmasabb terü­letre kerüljön s ezáltal is növekedjék a me- ögazdaségi termelés eredmé- lyessége. Csak így lehet töké- s Lesen kihasználni a talaj és z éghajlat adottságait, s to- ább fejleszteni az egyes táj- gységek hagyományos nő­én ykultúráját. A szakosítás gyúttal lehetőséget nyújt a zakmumkás-képzés és a szán­óföldi gépesítés bizonyos mér­ek ű specializálására is. — A föMművélósügyl kor- nányzat, a többi megyéhez lasonlóan. Baranya számárn is lóírja a legfontosabb torme- ési feladatokat E szerint ke- lyér- és takarmánygabonát ■alamint szálastakarmányokat nindenütit kell termelni a me­lyében. Az ipari növények, ovábbá a zöldség és a gyű- nölcs termelésének specializá- ására viszont jó lehetőségeink rannak. A szakosítási irányel­vek előírják például, hogy •ostkendert, amellyel koráb- >an a megye minden részén foglalkoztak, a Duna- és a Dráva-mentd öntéstalajon kell negtermelni. Annál is inkább, nert itt van a feldolgozó izem: a Drávaszabolcsi Ken- lergyár. Cukorrépát ugyan- .•sak minden községben ter­meltek eddig, gyakran pár hol­lóm csupán. A vasútállomások­ba való szállítás, különösen a ávoli falvakból, igen megdrá­gította a cukorrépát A szako­sítás elveinek megfelelően a lövőben csak ott termelnek »ukorrépát. ahol erre legalkal­masabb a talaj és közel van a ivasúti rakodóhely. A nagy ker­tészeteket a vizek és a fo- gyasztóhelyefc közelében ala­kítjuk ld: így Pécs. Komló és konzervgyára miatt Szigetvár körül, valamint a Duna és a Dráva mentén. — Az állattenyésztés minden közös gazdaságban alapve­tően fontos feladat, de ezen a téren is vannak lehetősé­geink bizonyos fokú szako­sításra Bzarvasmarhát és sertést pél­dául az egész megyében tarta­nak a szövetkezeti gazdák, de nem egyenlő mértékben. A mohácsi, a siklósi és a sellyei járásban kiemelten sertést, a sásdí és a pécsváradi járás­ban pedig kiemelten szarvas­marhát tenyésztenek majd a közös gazdaságok. A juhokat a hegyi legelőkben gazdag sásdi járásban, valamint a pécsi, a pécsváradi és a sziget­vári járás dombosabb vidékei­re összpontosítjuk. Baromfit megyeszerte gazdaságosan le­het tartani, mégis arra törek­szünk. hogy a legalkalma- sab helyeken korszerű, nagy­üzemi baromfi telepeket hozza­nak létre a termelőszövetke­zetek. — A szakosítást gondosan, körültekintően kell végre­hajtanunk. Nem fordulhat e®5 például olyan eset, hogy az egyik vidé­ken több, a másikon kevesebb jól jövedelmező növényt ter­meljenek a közös gazdaságok. Így ugyanis egyes termelőszö­vetkezeteket. szándékunk elle­nére. esetleg tönkretenné nk, míg másokat Indokolatlanul előnybe részesítenénk. Példá­ul a sásdi járásban teljesen megszüntetjük a ricinus ter­melését, mivel a hegyes vidék nem kedvez neki. Ezzel a nö­vénnyel a jövőben csak a jó talajú, páradús levegőjű mo­hácsi járásban foglalkoznak majd a szövetkezeti gazdák. A ricinusnak magas átvételi ára van. s hogy a sásdi járás közös gazdaságai ne károsod­janak, erre a területre visszük át az ugyancsak értékes fehér- herét és szarvaskerepet. — A kisparaszti gazdálkodás idején egy-egy baranyai falu határában átlag 20—30 féle növénnyel foglalkoztak a gaz­dák. A termelőszövetkezetek­ben mintegy a felére csökken a növények száma. A szakosítás gyakorlati vég­rehajtása az idén kezdődik meg. A megvalósítás lényegiében há­rom fokozatban történik: elő­ször a járások, illetve a táj­egységek, utána a járásokon belül a közös gazdaságok, vé­gül pedig az egyes gazdaságo­kon belül az üzemegységek specializálódnak majd. A terv szerint öt év alatt végrehajt­juk Baranya megye mezőgaz­daságának szakosítását — fe­jezte be tájékoztatását Novics János divtára. sin« a sb mm 1963-BAN ÚJSZERŰ FEJLÁMPÁKAT KAPNAK A PÉCSI BÁNYÁSZOK — SÜJTÖLÉGBIZTOS TRANSZFORMÁTOR ÁLLOMÁSOK A BÁNYAMEZŐKBEN — FÉNYCSÖVES VÁGATOK A pécsi bányákban még az első világháború után is ki­zárólag csak benzinlámpák vol tak használatban. Azt hordta a mérnök, az aknász, a vájár és a lóvezető is, legfeljebb a mérnökök lámpája valamivel fényesebb volt, mint a töb­bieké. A Déwy-féle lámpa szolgáltatta a világítást és biz­tonságot, rajta kívül a föld alatt semmilyen fényforrás nem volt. A villamosenergia és a sűrítettlevegő alkalmazása jelentett előrelépést, amikor is közvetlen az aknák rakodóinál és a szivattyúkamrákban vil­lanyvilágítást használtak, majd a sűrítettlevegőt is felhasznál­ták a világításhoz, s légturbi­nás lámpák kerültek a munka helyekre. A benzinilámpa mel­lett, a húszas évek elején meg jelent az úgynevezett elektro­mos-akkumulátoros kézilámpa, amelyet lényegében ma is használnak a bányászok. Milyen ez a lámpa? Ami a súlyát illeti elég nehéz. 4,5—5 kilogramm Az aknák töltőál­lomásain minden műszak után feltöltik és utána körülbelül két műszakon keresztül világít. A fényt körkörösen szórja, elég nagy fényereje van, súj- tőlógbiztos, de van egy hátrá­nya, hogy a gázok jelenlétét nem jelzi. Éppen ezért mind«» Az asszonybrigád Átadták a Pécsi Vasas Szövetkezet uj szociális léiesitményeit A Pécsi Általános Építő Szö­vetkezet dolgozói bensőséges ünnepség keretében adták át a Pécsi Vasas Szövetkezetnek a Fürst Sándor úton lévő új ön­tődéhez tartozó szociális léte­sítményeket, fürdőt, öltözőt, konyhát, ebédlőt, stb. Az ün­nepségen Tárnái Ferenc, a KISZÖV elnöke méltatta az építők és vasasok jó összefo­gásából született eredménye­ket. s tolmácsolta a KI­SZÖV és OKISZ elismerését Az építő szövetkezet dolgo­zói ,a rossz időjárással dacolva dolgoznák tovább, hogy már­ciusban átadhassák a harma­dik ütemben készülő létesít­ményeket is, május elsejére pedig teljesen befejezhessék a teleppel kapcsolatos összes építési munkákat. Lantos Mihály A szentlőrinci TJttörS Tsz egyik brigádja, — amelyik a szocialista brigád címért küzd —i tavaly elhatározta, hogy kukoricából a tervezett 14 má­zsás holdanként! átlagot 16 má zsára emeli. Voltak, akik azt mondták, hogy túl merész ez a vállalás, semmi biztosíték nincs arra, hogy teljesíteni tudják. Az ag­godalmaskodóknak könnyen igazuk lehetett volna, mert tényleg nem voltak kedvezőek a talajviszonyok. A kukorica- táblát nem őszi szántással mű­velték meg s ráadásul jött a nagy felhőszakadás, aztán meg az aszály. Elképzelni is nehéz, milyen erőfeszítéseket kellett tennie a brigád minden tagjának, ha tel jesíteni akarta amit vállalt. Márpedig az asszonyi termé­szet olyan, hogy amit egyszer elhatároz, abból nem enged. Semmiben. Ebben a dologban sem engedtek az asszonyok. Úgy képzelték el, hogy azzal növelik az átlagtermést, hogy nem egyszer, se kétszer, ha­nem háromszor kapálnak. Aki nem nagy mezőgazdasági szak­értő, az is könnyen elhiheti, hogy nagyon nehéz volt a nem jól előkészített talajban, az időjárás viszontagságai köze­pette megvalósítani akaratu­kat. Példátlan szorgalommal dolgoztak. Az eredmény pedig az lett, hogy így sorakoztak egymás mellé a számok: 14, 16, 22. A számok magyarázata pe­dig ez: terveztek 14 mázsát, el­határozták, hogy 16-ra emelik, s termett 22 mázsa, májusi morzsoltban számítva átlagban Ennek a „következménye” pedig kellemes eredmények láncolatát adta. Mert a szo­cialista címért küzdő női bri­gád ezzel az eredményes mun­kával 320 mázsa májusi mor­zsolt kukoricával adott többet, amelynek elszámolási értéke 57 600 forintot jelentett. Ez a kukoricamennyiség tette lehe­tővé, hogy 64 sertéssel többet hizlaljanak a tervezettnél, amelynek forintértéke már kö­zel százkilencezer forintot jelentett. Igaz, hogy cukorrépa termé­sük gyengébb lett a vártnál. Kétezer mázsára számítottak s kereken 880 mázsa termett csu pán. Ez azonban már nem a brigádon múlott. A mostoha időjárás káros hatását a cukor­répaföldeken nem tudták olyan mértékben enyhí­teni, mint a kukoricatáb­lákon. De termeltek babot is a kukoricaföldön s azt is a tsz- nek adták. A brigád tagjai fe­jenként 5 kiló baromfit és száz tojást is adtak át a földműves- szövetkezetnek. Tanulnak is. Ezüstkalászos gazdatanfolyamra járnak. A KISZ szervezettel együtt rendbehozták a kultúrházat, megalakították a kultúrcso- portot, tánccsoportot. Társa­dalmi munkában dolgoztak o község többi lakóival együtt a strandfürdő és a sportpálya építkezésemét És beavatkoztak at asszo­nyok az állattenyésztésbe is, mégpedig sikerrel. Kisfalvi Ká rolynét kell csak megkérdezni s máris tudjuk, hogy Dezse Béláné, Dani Lajosné volt az élharcosa az állattenyésztés fel lendítésének. Saját érdemeiről nem beszél, pedig mindenki tudja róla a tsz-ben meg a községben, hogy neki is nagy része volt az eredményekben. (Később csatlakozott a brigád­hoz még Rigó Sándomé is, szívesen fogadták, s így meg­erősödve újabb tervek meg­valósítását készítik elő.) A tervezett 600 darab hízó sertés helyett 752 darabot ad­tak. Most pedig azt állítják, hogy ebben az évben el lehet érni, hogy magasabb követel­ményeket is teljesíteni tudja­nak. Tavaly a sertések dara­bonkénti hatvan kilósra növe­lését kellett biztosítani hat hó­napos korukra. Azt mondják, hogy az idén elérik, hogy 8 hónapos korában már 110 ki­lós legyen a hízónakvaló. Ta­valy még jóhírű, tapasztalt sertéstenyésztők is azt mond­ták, hogy lehetetlenség elérni a sertés hathónapos korára a hatvan kilót. Az asszonyok bri­gádja bebizonyította, hogy en­nél többet is el lehet érni i ezért a 250 sertés után dara­bonként húsz forint prémiu­mot kap a három szorgalmas asszony. Ebben ae évben mér négyen lesznek Rigónével együtt, aki a keresztesi üzemegységben dolgozik, Igen jól. A szocialista keretekben, ■* a kollektiv gazdaság ban *** már kialakultak a szocialista együttélés erkölcsi szokásai t ezek a szokások kezdenek tör­vénnyé válni. A szocialista cím elnyeréséért dolgozó női brigád példája kisugárzik a na­gyobb közösségre is, amelynek keretében élnek és dolgoznak. , Most azt határozták el, hogy 5 ebben az évben két női brigá- '■ dot alakítanak. Egyet az állat- j tenyésztésben, egyet pedig a növénytermelésben. Uj munka vállalásaik tervét közlik a me­gye asszonyaival és remélik, hogy a többi tsz-ekben is ala­kulnak majd női brigádok, amelyek a szocialista brigád címért dolgoznak. GYEV1 KAROLY csapatnak kell egy biztonsági benzinlámpát is magával vin­ni a munkahelyére, hogy a gá­zok mennyiségét pontosan észlelni tudják. Újfajta lámpa a sapkába épített fejlámpa, amelyet külföldön már igen régóta használnak, és amely sajnos nálunk még nem na­gyon honosodott meg. Hogy miért nem? Bonyolult külke­reskedelmi problémák az okai, de remélhetőleg nem sokáig, mert a tervek szerint a jövő esztendőben minden pécsi bányász folyamatosan megkapja ezt a modem és nagyszerű lámpát. A fejlámpa igen sok előnnyel rendelkezik a hagyományos akkumuláto­rossal szemben. Először is könnyebb a kézilámpánál, mindössze 2,3 kilogramm és nem szórja szét a fényt, ha­nem pontosan oda világít, ahol a bányásznak a keze van, ahol munkáját végzi A fejlámpá­nak nagy szerepe van abban is. hogv biztonságosabbá teszi a munkát, csökkenti a baleseti veszélyt és nem utolsósorban hatással van a termelékeny­ségre is, mert nem kell ide- oda akasztgatni, rakosgatni munka közben. Ilyen fejlámpákból jelenleg körülbelül 120 darab van a pé­csi bányászok birtokában. Igen jól beváltak a dolgozók szere­tik és igénylik. Korszerűen kivilágított vágatok Fontos a vágatok jó kivilá­gítása állandó lámpákkal, hi­szen a szállításnál és a közle­kedésnél gyakran fordulnak elő balesetek a rossz látási vi­szonyok miatt. Valamikor csak minimális világítást biz­tosítottak az aknák környékén és a kamrákban. Harminc­negyven éve használják a munkahelyeken is biztonságos turbó-lámpákat. Ennek a lé­nyege az, hogy a sűrítettlevegő egy kis generátort hajt (olyan mint a kerékpár-dinamó), amely egy égő táplálására ele­gendő áramot termel, s telje­sen sújtólégbiztos, Az utóbbi években egyre inkább terjed az úgynevezett turbó fénycső, valamint a vülamosenergiával táplált fénycső. A turbó-fény­csövet hazánkban is gyártják, tavaly már itt is volt belőle négy darab kipróbálásra, s minden várakozásnak megfe­lelt, mert a fényereje igen nagy. jó világítást biztosít és a fejtési munkahelyeken is használható. A magyar gyár két év alatt biztosítani tudja a hazai igények kielégítését. Ahol lehetséges, ott beépítik a villamosenergiával táplált fénycsöveket, amelyet a kom­lóiak kísérleteztek ki és épí­tettek be a felsőbb szinteken lévő fővágatokba. A pécsi bá­nyákban egyelőre a szabolcsi Rücker-táróban és a Béke-ak­nai rakodókon építettek be ilyen fénycsöveket. Ebben az esztendőben újabb területek kapnak fénycsövet, mégpedig a Petőfi-akna I-es szintje, a pécsbányatelepi Károly-lejt- akna és más aknák aknarako­dói. Legújabban egyre több vil­lamos transzformátorállomás kerül le közvetlenül a bánya­mezőbe. Természetesen ezek a transzformátorállomások sújtó léghiztosak. Tavaly két darab lengyel gyártmányú 200 kilo­voltos sújtólégbiztos trafó ke­rült a Petőfi-akna, illetve az István-akna mélyszinti munka helyeire. Az idén újabb két ilyen állomást terveztek beépí­tésre, egyiket a Béke-aknára, a másikat pedig a Széchenyi- aknára. (G. I.) He’»3üe?er fiatat a mezős ziN sági termelési versenyeiben A KISZ Központi Bizottsá­ga, a MEDOSZ Országos El­nöksége és a Földművelésügyi Minisztérium szombaton meg­jutalmazta azokat a fiatalokat, akik az 1961. évi mezőgazda­sági termelési versenyekben a legjobb eredményt érték el. Káldi Katalin, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára el­mondotta, hogy a múlt évben 3075 munkacsapatban, illetve brigádban hetvenezer fiatal vett részt a mezőgazdasági termelési versenyekben. *■% m Készül a m aanya ff csapágy A Fémipart Vállalat PVC-iészlegénél többek között <*iHe­csapágy-perselyeket sajtolnak a Szénbányászati Tröszt ré- szére, ahol egy évvel ezelőtt vezették be kipróbálásra az újítást, a azóta is kifogástalanul futnak a műanyagcsapágyag csillék. NyoüPrá mutaHákbe a Tetefonbírmondé elődjét, s „Dalom telefont“ A világhírű magyar feltalá­ló, Puskás Tivadar, 1881-ben a párizsi elektromos kiállítá­son mutatta be az akkori né­ven „dalmű telefont" a későb­bi Telefonhírmondó elődjét. A technikai újdonságnak számító villamosberendezések közül is kitűntek, s világcsodaként em­legették Puskás kis dobozait, amelyek a párizsi nagyopera előadásait közvetítették. A következő évben Buda­pesten is megismétlődött a afláaottdB, Puskás Ferenc, a budapesti telefonhálózat akko­ri igazgatója használta fel öccse találmányát a telefon népszerűsítésére. A pesti Viga­dóban 1882, február 4-én az írók farsangi ünnepélyén tele­fonon közvetítették a Nemzeti Színházból Erkel Hunyadi László című operáját. A szín­padon mikrofonokat helyeztek el, s külön erre a célra épített vörösréz-kábeleken juttatták el a hangokat a mulatságra. Egy­szerre 6—7 pár telefonon hall­gathatták • „szerencsések” a közvetítést. Kihelyezett ferfősze-i osztály 8 MESZÖÍ-Rél Tegnap délelőtt, tizenegy óra kor nyitotta meg Nagy Sándor elvtárs, a MÉSZÖV igazgatósá­gi elnöke a Szenflőrinci Mező­gazdasági Technikum kihelye­zett kertészeti osztályának tan­évét. A MÉSZÖV székházában tartott ünnepélyes megnyitón a főleg tsz-kertészeti bri­gádvezetőkből és MÉK-felvá- sárlókból álló első évfolyam tanulói vettek részt. A tanév során minden pénteken egész­napos oktatást tartanak majd ■z osztálynak a MÉSZÖV szék-, UUUlM* .. I Sajtolás után a lehűtött formából kiütik a még gőzölgő csap. ágyperselyt Pata: Csáki.

Next

/
Thumbnails
Contents