Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-28 / 49. szám

A MAGYAP SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRTBARANYAMEOYEI BfZOTTSÁSAÉSA MEGYEI TANÁCS LAPJA11 XIX. ÉVFOLYAM, ARA: SS FILLÉR 4». SZÁM Kádár János elvtárs látogatása az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban VILÁG PROLETÁRJÁT. EGVESÜUETEK! PBBVál a. SZERDA NAPLÓ Lángfoíonv^|pri Vrrootf cr Porce,rrnqvár Kádár János, sec. MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács eLnö ke kedden ellátogatott a ma­gyar autóbuszgyártás „fel lég­várába” az IKARUS Karos­széria- és Járműgyárba. Részt vett a Látogatáson Fock Jenő, az MSZMP Polin lkai Bizottsá­gának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és Kiss Dezső, a budapesti pártbizottság első titkára. A vendégeket Kiss János, kohó- és gépipari miniszterhe­lyettes, Hidasi Ferenc, a KGM Autó- és Traktoripari Igazga­tóságának vezetője, Uzsoki István, a XVI. kerületi pártbi­zottság első titkára és a gyár vezetői: Hirt Ferenc igazgató és Baranyai Aladár párttitkár íogadita. Mielőtt a látogatók az egyes üzemrészeket felkeresték vol­na, a pártibizottság helyiségé­ben Kádár János találkozott a? IKARUS-gyár szakmai és tö­megszervezeti vezetőivel. A közvetlen hangulatú baráti megbeszélésen szó esett az el­múlt évek eredményeiről, az ided munkáról és a jövő ter­vedről. A gyárlátogatás első állomá­sa a szerszámüzem volt. A ven dégek nagy érdeklődéssel fi­gyelték a hatalmas présgépeket, amelyek 200 tormás nyómaté- kukkai szinte pillanatok alatt Puskin-emlékest Pécsett Tegnap este Pécsett, a Gor­kij Művelődési Házban a nagy orosz költő, A. Sz. Puskin halálának 125. évfordulója al­kalmából nagysikerű emlék­estet rendeztek. A költő éle­tét és munkásságát Pechtyere- va, orosz nyelv- és irodalom- szakos tanárnő méltatta, majd színes kultúrműsor követke­zett A Pécsi Pedagógiai Főiskola orosz nyelvszakos hallgatói és a szovjet kamsaomolisták Pus­kin költeményeket szavaltak. A főiskolások énekkara a V,Pique Dame” című operából részletet adott elő, Csajkovszkij hegedű-szólót is hallott a meg­jelent és a termet zsúfolásig megtöltő közönség, de tapsol­tak a tánccsoport jólsikerült népi táncának is. Egy Puskin mese dramatizált változatát — amit a főiskolások közösen dramatizáltak — is előadták az orosz nyelvszakos hallgatók az emlékesten. Szovjet katonai művészeti csoport mintegy 20 tagú fúvós- zenekara is közreműködött az emlékesten. Egyik szavalójuk pedig nagy sikerrel mondta ed „Tatjána leveié”-<t az „Anye- gin”-ből. A színjátszók pedig „Borisz Godunov”-ból egy részletet jelenítettek meg a színpadon. Az emlékest ünne­pi kultúrműsora után a pécsi főiskolások és a megjelent szovjet vendégek közös tánc­mulatságot rendez telr. formálják ki a sima lemezek­ből az autóbuszok tetőelesneit és egyéb részeit. Hosszan el­időztek a forgácsoló üzem tá­gas, világos csarnokában, majd az autóbuszok „csontvázát" összeállító vázas üzemrészt ke­resték feL Az úgynevezett le­mezes részlegben, majd a hü­tő, tűzoltó, téjsáállító autókat gyártó részlegben tett látoga­tás után a galvanizálót és a csiszolót tekintették meg. El­ismeréssel figyelték a félauto­mata galván dobsor munkáját — ez az üzemrész kollektívá­jának újítása volt — majd a saerelőgyárart és hűtóüzenmet. keresték fel. Kádár János végöl a műsza­ki főosztályra látogatott el, ahol az új IKARUS autóbu­szok terveivel, konstruktőrei­vel beszélgetett. A gyár megte­kintése után a szerelőcsarnok­ban a vendégek nagygyűlésen találkoztak az IKARUS dolgo­zóival. A gyűlésen Kádár Já­nos mondott beszédet. Viharos tapssal jogadott szavai, után a gyár dolgozói ajándékkal ked­veskedtek Kádár elvtársnak. A vendégek ezután megte­kintették az IKARUS művelő­dési házát, a könyvtárat, a szé­pen felszerelt szakköri helyi­ségeket. A látogatás befejezé­séül Kádár János a művelő­dési ház klubtermében szívé­lyes eszmecserét folytatott a gyárvezetőivel, dolgozóival, a helyi szervezetek vezető ivei. A mintegy 35 000 forint értékű műszer az elemek, jelen esetben a porcelán alkália tartalmának meghatározására szolgál. A vizsgálandó anyagot eddig más laboratóriumokba kellett elküldeni, vagy pedig igen hosszadalmas eljárással itthon végezték sl tíz alkália meghatározást. A láng}ótomé tér gyorsan és pontosan végzi el feladatát. Áss MSZMP VIII. hongresisusánah tiszteletére Munkaversenyt indítottak a komlói szénbányászok A 439-es Béta-aknai frontfejtési csapat versenyfelhívása a mecseki szénbányák bányászaihoz — A Kossuth-bányai széngyalus brigád országos versenyt kezdeményezett Nemrég látott napvilágot az MSZMP Központi Bizottságá­nak közleménye, hogy még eb- b.-n az évben összehívják a párt Vili. kongresszusát. A párttagok és pártonkívüliek máris figyelemmel kísérik a Méreten* a? erszáros m ^gazdasági hiálSilás részvétel* szabályzata Az országos mezőgazdasági kiállítás főbizottsága kiadta a kiállítás résizvételi szabályza­tát. A szántóföldi növényter­mesztési, kertészeti, szőlészeti, állattenyésztési és más ered­ménybemutatókon való részvé­tel feltételeit már korábban közölték a termelőkkel, most a mezőgazdasági jellegű válla­latok, intézmények dokumen­tációs és árubemutatójának módját szabályozták. Az intéz­mények és vállalatok jelent- k .vési határideje április 30 és a Földművelésügyi Miniszté­rium mezőgazdasági kiállítási irodája május végéig értesíti az érdekelteket a jelentkezés j elfogadásáról. A részvételi sza- [ bályzat közli többek között. : hogy az állami szervek a kiál­lításon az idén 15 százalékos j felárral vásárolják meg a te- j nyészállatokat. NAPIRENDEN: a tavaszi nüzőgazdasági munkák elikészításe, az idegentergalBi helyek fejlesztése Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap délelőtt a tavaszi mezőgazda- sági munkákra való felkészü­lést és az idegenforgalmi he­lyek kereskedelmi ellátottságát tárgyalták meg. A végrehajtó bizottság ülésén résztvett Se­bes Sándor elvtárs, a belkeres­kedelmi miniszter első helyet­tese, Bajcsi Ede elvtárs, a Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési főigazgató helyettese és Kárpáti Ferenc elvtárs, az MSZMP Baranya megyei bizottsága ipari osz­tályának vezetője. A tavaszi munkákra való felkészülésiről szóló tájékoz­tatót Romvári Ferenc elvtárs, a mezőgazdasági osztály veze­tője terjesztette a vb. elé. El­mondotta, hogy a megye szán­tóterületéből eddig 165 393 hold van bevetve. Az őszi vetéseknél még fagyás ■nem fordult elő, még a kényes intenzívebb búzafajtáknál Átadták a forgalomnak, a letenyei Hura-hidat A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság megállapodása ér­telmében, magyar és jugoszláv mérnökök és hídépítő munka- so’* úl modern acé’hidat emel­tei. a Mura folyón Letenye és Gcricsány község között. Az új hídon áthaladva, lényegesen iövidebb átnő jutfeateafe c£ a közúti jármüvek Budapestről az Adriához. A letenyei Mura-hidat az il­letékes magyar és jugoszláv ha tóságok képviselői február 26- án adták át a nemzetközi köz­úti forgalomnak. A letenyei hí­don egyelőre a nappali órák­ban. de előrelőtha'ókig április tói kezdve éjjel-nappal átkel? hetesek a köetós jtensaűvefc. sem. Csupán a Froduttore- ben okozott némi kárt a de­cember végi három napig tar­tó jégkéreg. A termés növelése érdekében most fontos a fej­trágyázás. A beszámoló jelentős része foglalkozott a rét- és legelőgaz­dálkodással is. A megye terü­letén 39 644 hold rét és 55 848 hold legelő van. A rétjeink 12, a legelők pedig 4—5 mázsa termést adnak holdanként szé­na értékre átszámítva. Igen fontos, hogy a legeltetési bi­zottságok elvégezzék a tavaszi legelőápolást. A beszámolót követő vitában Bajcsi Ede elvtárs az étkezési burgonya és bab szerződéskö­tésének fontosságáról beszólt. Megemlítette, hogy a Szabolcs megyei termelőszövetkezetek­ben a babot a tagok vetették el s a vetőmagot megkapták. A tsz értékesítette a termést, aminek ellenértékét a tagok megkapták, de a nagyüzemi felár a termelőszövetkezeté volt. Következő napirendi pont­ként az idegenforgalmi helyek kereskedelmi ellátottságát tár­gyalta meg a vb. A megyében igen sok az fi dűlő- kirándulóhely. Ezek látogatottsága az utóbbi években ugrásszerűen ameüfke- dett. Különösen nagymérték­ben növekszik Harkányi ü rdő és Siklós idegenforgalma. Ta­valy a megye idegenforgalmi helységeinek kereskedelmi forgalma meghaladta az öt­venmillió forintot. Idén még többre lehet számítani. A beaaáKso&S résaüefcesea is­mertette milyen összegeket fordítottak tavaly az idegen­forgalmi helységekben levő kereskedelmi és vendéglátó egységek korszerűsítésére, ösz- szesen több minit hétmillió fo­rintot költöttek ilyen célra ta­valy. A vitában felszólalt Sebes Sándor elvtárs is. Elmondotta, hogy az idegenforgalom na­gyon fontos, mert akik nem tudnak résztvenni a szervezett (szakszervezeti) üdültetésben, azok saját költségükön is ellá­togathatnak az ország külön­böző részedbe, de a külföldiek is egyre nagyobb számban ke­resik fel az országot. — Kétségtelen — mondta —, az idegenforgalom nö­vekedésével nehéz lépést tartani a kereskedelemnek. Baranyában az idegenforgalom részére sok hely áll rendelke­zésre, ezek között elsősorban Harkány és Pécs, Hajdúszo­boszló után Harkány a máso­dik gyógyfürdőheiy ma már az országban. Ennek megfelelően fejleszteni kell a kereskedelmet l és a vendéglátóipart is. Palkó Sándor elvtárs arról j beszólt, hogy ajándéktárgyak- j ban van nagy hiány. A megye iparművészeti tárgyait, de még az egyszerűbb jellemző ajándéktárgyakat sem lehet megkapni. Javasolta, hogy a kereskedelem a jövőben sze­rezzen be ajándéktárgyakból annyit, hogy a kül- és belföldi vendégelt igényeit kielégíthes­sék. A végrehajtó bizottság teg­napi ülése különféle ügyeik tárgyalása etéss véget ért. t. kongresszusra való felkészü­lést. Az országban elsőnek a kom­lói szénbányászok felhívása hangzott el, hogy a kong­resszus tiszteletére indítsa­nak munkaversenyt. A Béta-aknai 439-es frontfej­tési brigád eljutatta szerkesz­tőségünkbe versenyfelhívását. A felhívás így hangzik: A Kamiiéi Szénbányászati Tröszt Béta-aknájának 439-es KISZ ifjúsági és szocialista bri gádja felhívással fordul a tröszt és a mecseki szénmeden ee területén dolgozó összes frontfejtési csapatokhoz. Pártunk VIII, kongresszusá­nak tiszteletére indítsunk széleskörű szocialista munka versenyt a termelékenység növelése és a minőség javí­tása érdekében, hogy hazánk szocialista építését minél na­gyobb mértékben meggyor­sítsuk! Eme nemes vetélkedésben bri­gádunk az alábbi felajánlást teszi: A termelés mennyiségé­nek emelése érdekében vállaljuk, hogy műszakonként egy főre eső 4,2 csillés telje­sítményt 6 csiliére emeljük. Munkánk minden területén 135 százalékos eredményt érünk eb O Az üzem által szervezett társadalmi munkában részt veszünk és 120 óra tár­sadalmi munka elvégzését vál­laljuk. (A bányában részt ve­szünk az anyagmentesekben, segítünk az üzem által patro­nált termelőszövetkezet mun­kájában stb.) O A meredek frontokra ve- %,m na tkozó technológiai elő írásokat betartjuk, a tisztán termelést minőségi munkával biztosítjuk. A balesetek meg­előzését felvilágosító munká­val és a legjobb tapasztalatok átadásával a minimálisra csök­kentjük, A A tröszt által szervezett szakmai, a KISZ által szervezett politikai továbbkép­zésben csapatunk minden tag­ja részt vesz. Vállalásunk teljesítésével, illetve túlteljesítésével pártunk és kormányunk iránti hálán­kat és köszönetünket akarjuk kifejezni Bányászok! Elvtársak! Csat­lakozzatok minél többen ver­senyfelhívásunkhoz. Pap» Lajos «»átvezető vájár, A komlói Kossuih-bánya-1 üzemben a szenesfőkörlet ifjú­sági körletté szerveződött még az év elején. A körlet fiatal­jai vasárnap munkaértekezle­tet tartottak, ahol több minden szóba került. Többek között az is, hogy a gyalus fejtés napi átlago* előrehaladását emelni keile-« ne a jelenlegi 170 centimé-™ térről és a most folyó három pásztás termelést négy. pasz­tára növelni a technológiai utasítások betartása mellett. A termeléssel kapcsolatos megbeszélések után a brigád tagjai úgy határoztak, hogy felveszik a „Béke” nevet és neveznek a szocialista címért folyó munkaversenybe.. A megbeszélés végén született meg az elhatározás^ hogy a „Béke” brigád a párt VIIL kongresszusának tiszteletére az ország bányáiban dolgozó va­lamennyi széngyalus brigádot versenyre hívja fka.: Milliomos tsz Ilit Reménypuszta A Pécshez tartozó nyoic termelőszövetkezet közül az elmúlt évben négy egészen új tsz-ként kezdte a gazdálko­dást. A pécsi tsz-ek 3,5 millió forinttal növelték egy év alatt a közös vagyon értékét. A nagy árpád! Uj Alkotmány Termelősaövetkezetben fordí­tottak legtöbbet a közös va­gyon gyarapítására. Építési és gépi beruházással, valamint a termelési alap gyarapításával összesen 700 ezer forinttal gaz­dagodott a közösség. A malo­mi Rákóczi Tsz féLmáUió, a vasas: Jószerencsét Tsz ugyan­csak félmillió forinttal gyara­pította közös vagyonát. A va- sasiak egy erőgépet vettek a hozzátartozó munkagépekkel együtt, és komoly mértekben fejlesztették a szarvasmarha állományt. A reménypusztai termelőszövetkezet csaknem 300 ezer forinttal növelte a közös gazdaság vagyonát^ amely 1961. december 31-re elérte az 1 millió 23 ezer fo­rintot.. A reménypusztai tsz 40 forintot fizetett munkaegysé­genként és a milliós termeiő- szöyetkezebek sarába lépett, ,

Next

/
Thumbnails
Contents