Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-27 / 48. szám
MAIHLÓ 1962. FEBRUAR i Ünnepi ölesen emlékeznek meg a Pravda 50 eves jubieumárol A Pravda, a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi lapja május 5-én ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. Az SZKP Központi Bizottságának ezzel kapcsolatos határozata hangsúlyozza, hogy a Pravda kiemelkedő szerepet töltött be a cárizmus és a kapitalizmus megdöntéséért, az októberi forradalom győzelméért a világ első szocialista államának megteremtéséért és megszilárdításáért, a szocializmus építése lenini tervének megvalósításáért folytatott harcban. A Pravda mindig a párt éles fegyvere volt a szakadárok és a frakciósok leleplezésében, szétzúzásában. Szemléltető példát nyújt a szovjet lapoknak a magasfokú pártszerűségre és elv szerűségre, a nép érdekeiért, a szocializmus és a kommunizmus győzelméért vívott harcban. A határozat rámutat, hogy a személyi kultusz következményeinek kiküszöbölése, a pártélet lenini szabályainak és a kollektív vezetés elveinek visszaállítása következtében a szovjet sajtó mégin- kább a tömegekhez szóló igazi népi fórummá vált, elfoglalta méltó helyét az ország társadalmi és politikai életében, a párt és az állam építésében. A szovjet sajtó előmozdítja a szocialista tábor erősödését, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fejlődését, leleplezi a burzsoá ideológiát, fellép a revizionizmus, a szektásság, a dogmatizmus ellen. A határozat értelmében május 5-én, a szovjet sajtó napján, Moszkvában, a Kremlben levő kongresszusi palotában ünnepi ülésen emlékeznek meg a Pravda 50 ‘öves jubileumáról. Hasonló 'üléseket tartanak a szovjet köztársaságok fővárosaiban, minden nagyvárosban. Moszkvában tudományos ülésszak is foglalkozik majd a Pravda 50 éves fennállásával, s egész sor jubileumi kiadvány jelenik meg. New York, (TASZSZ). Zorin, a Szovjetunió ENSZ- ben működő képviselője a világszervezet székházában hétfőn sajtóértekezletet tartott. Nyilatkozatában az ENSZ-köz- gyűlés 16. ülésszakának második részével foglalkozott. A 16. ülésszak — mondotta január 15-én azzal indult, hogy a nyugati hatalmak több képviselője elkeseredett támadásokat indított. Ennek az a háttere, hogy a nyugati hatalmaknak nem tetszenek az Egyesült Nemzetek Szervezetében végbemenő változások. A 16. ülésszak második részében főként a gyarmati rend szer megszüntetésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. Zorin hangsúlyozta, kedvezően kell értékelni azt a tényt, hogy a közgyűlés egyhangú határozatot hozott a gyarmati rendszer egyik fontos kérdésében: az angolai kérdésben. Ez a határozat megerősíti az angolai nép jogát az önrendelkezésre és a függetlenségre, követeli a megtorlások megszüntetését, valamennyi angolai politikai fogoly szabadlábrahe- lyezését és felszólítja az ENSZ tagállamait, hogy ne támogassák Portugáliát. Az ülésszak második részének munkájában a legfontosabb kérdés a kubai panasz megvitatása volt — folytatta a szovjet megbízott. E panasz — mint ismeretes — tiltakozást jelent amiatt, hogy a washingtoni kormány újabb agressziót és beavatkozást tervez Kuba ellen s ezzel a nemzetközi békét és biztonságot fenyegeti. A tények azt mutatják, hogy a durva és leplezetlen nyomás ellenére az amerikai küldöttség nem tudta semmitmondóvá tenni a kubai kérdés vitáját és nem tudta megszervezni e kérdés körül „a hallgatás összeesküvését”. A kubai forradalmi kormány tiltakozásának megvitatásában az ENSZ tagállamainak fele Vett részt, köztük az ázsiai és afrikai országok nagy csoportja. Ez ékesen bizonyította, mennyire aggasztja a világot az a tény, hogy az Egyesült Államok szervezte meg a zsoldosok betörését Kubáiba 1961. áprilisában és a washingtoni kormány hibájából feszült hely zet alakult ki a Karib-tenger térségében. A szocialista országok határozottan a hősi Kuba mellé álltak s a vita során kifejezésre juttatták, hogy teljes mértékben támogatják a kubai nép igazságos harcát hazája szabadságáért és függetlenségéért. — Fontos megjegyezni — folytatta Zorin —, hogy bár a latin-amerikai országok képviselői kénytelenek voltak a rájuk nehezedő hatalmas nyomás, valamint hazájuknak az Egyesült Államokkal szemben fennálló közvetlen gazdasági/ és politikai függése miatt formailag az amerikai küldöttség Kubával szemben követett vonalához igazodni, mégis a kérdés közgyűlési vitájában kijelentették, hogy támogatják azt az elvet, amelynek értelmében nem szabad beavatkozni más országok belügyeibe. Ilyenformán — hangsúlyozta a szovjet megbízott — tulajdonképpen nem Kuba, hanem az Egyesült Államok kormánya szigetelődött el a közvélemény előtt a maga meggondolatlan, fenyegetőző és ag- ressziós politikájával. — Ma mán nem olyan időket élünk, amikor büntetlenül erőszakot lehet alkalmazni az államközi kapcsolatok terén. Kuba nincs egyedül, sok barátja van világszerte, köztük a Szovjetunió. Miként Hruscsov világosan kijelentette, Kuba mindig számíthat a szovjet nép támogatására és a szovjet kormány részéről ezzel kapcsolatban a népi Kuba ellenségei címére szóló ismert figyelmeztetés ma is érvényes. Ezt a szovjet kormány világosan megmondta február 18-i nyilat kozatában. Zorin a továbbiakban megjegyezte, hogy a 16. ülésszak második részének munkájában fontos helyet foglal 01 Ruanda Urundii jövőjének kérdése. Az ezzel kapcsolatos határozat, a szovjet küldöttség, sőt nemcsak a szovjet küldöttség mély meggyőződése szerint, nem biztosítja a független Ruanda Urundi megteremtésével kapcsolatot! alapvető feladatok megoldását, ezen állam szuverenitásának megvédését a gyár mati hatalmaktól és elsősorban Belgiumtól, amely tulajdonképpen kezében akarja tartani továbbra is Ruanda Urun- dit, ketté akarja szakítani e gyámsági területet és Ruandában támaszpontot akar építeni a közép-afrikai gyarmati uralom fenntartása céljából. Befejezésül a szovjet megbízott hangsúlyozta, hogy az ENSZ csak akkor válik valóban a béke, a biztonság és a népek közötti együttműködés nemzetközi szervévé, ha állhatatosan törekszik annak a történelmi jelentőségű nyilatkozatának végrehajtására, amely nek értelmében meg kell adni a függetlenséget a gyarmati országoknak és népeknek, s határozottan védelmébe veszi valamennyi ország függetlenségét és szuverenitását. V. V. A Magyarországon' nagy silcen aratott „A lelkiismeret Iá dása” című könyv és az ebből készült ugyancsak nagysik, televíziós film alkotói, Rudolf Petershagen ezredes, a kfb írója Hans Oliva-Hagen forgatókönyv-író és Erwin C schonneck, a film őszereplője a METESZ klubban taK'k tak a magyar sajtó képviselőivel. A sajtófogadáson e volt Kulcsár István, a Magyar Televízió igazgatója és W tier Fehling, az NDK televíziójának igazgatóhelyettese. A ) pen: Rudolf Petershagen beszél. MTI Foto — Fényes Tamás fe RAKÉTÁVAL A HOLDRA V. GYEMIN, a fizikai és matematikai tudományok kandidátusa az Ekonomicsesz- kaja Gazeta hétfői számában rámutat, hogy közeledik az az idő, amikor technikailag megvalósítható lesz az ember Holdkörüli útja, majd visszatérése a Földre. A szovjet tudós részletesen ír azokról a pályákról, amelyeken a Hold-körüli repülőút megvalósítható, majd vizsgálja azokat a módszereket, amelyek kel űrhajó vagy tudományos műszereket tartalmazó beren- rendezés leszállítható a Hold felszínére. A cikk írója elmondja, hogy a szovjet csillagászok rádiótávcsövek segítségével megalla pították: a Hold felszíni rétege egynemű, salakszerű, szilárd, lyukacsos tömeg. A rádióhullámok azt is kiderítették, hogy a Holdon van jég. Továbbra is rejtély azonban a felső réteg kémiai összetétele, valamint a Hold jegének természete. AZ ŰRHAJÓSOK számára igen fontos, hogy ismerjék a Egy amerikai újságíró leleplezései az amerikai miiitarizmusról dl.) Magától értetődik, hogy a nukleáris kísérletek teljes betiltását elkeseredett vita kísérte és 1958 őszén egymást követték a bonyolult tárgyalások. De mégis csak történt valamelyes előrehaladás. December 19-ig kidolgozták a nukleáris kísérletek betiltásáról szóló egyezmény négy cikkelyét és amikor a konferencia résztvevői hazautaztak karácsonyi szünetre, reálisnak látszott az egyezmény megkötéséhez fűzött remény. A tárgyalásokat 1959. január 5-én szándékoztak felújítani. Váratlan nyilatkozat A Fehér Ház január 5-én, szándékosan a tárgyalások felújításának napjára időzítve nyi’atkozatot tett. amellyel az egész világot meglepte. Az újabb adatok bebizonyították, — hangzott a nyilatkozat —, hogv a földalatti robbantásokat sokkal nehezebb észlelni, mint azt a genfi szakértők vélik. Az Egyesült Államok, mint íarthatattent elutasította a 15 legnagyobb nyugati és keleti tudós egyhangú megállapítását, akik egyetértettek az ellenőrzési rendszer megvalósíthatóságának elvében. Megint mi léptünk vissza, ráadásul ez alkalommal a legnagyobb tudósok egységes véleményével szemben tanúsított teljes lenézés gesztusával kísértük ezt a lépést. Eljárásunk nemzetközi felháborodást keltett. A Szovjetunió nyíltan megvádolta az Egyesült Államokat hogy „ürügyet keres a genfi tárgyalások megtorpedózására” Természetesen kijelentettük, hogy nyoma sincs bennünk az ilyen törekvésnek, hogy mi békét és leszerelést óhajtó jó gye" rekék vagyunk és hogy az oroszok erősen próbára teszik türelmünket ostoba vádaskodásaikkal. A saját igazságunkba vetett, teljesen alaptalan hitünk, amiről korábban sem volt túlságosan jó vélemény szerte a világon, — ez alkalom mai még rosszabb színben tüntet fel bennünket. Nemsokára a Humphrey vezette leszerelési albizottság egyértelműen bebizonyította, bogy ez a nyilatkozat a féligazság és fel hazugság gusztustalan keveréke, amit egyetlen céllal készítettek: azért, hogy megszüntessék a genfi megegyezés minden lehetőségét. A vétkes társaság Ezt a lépést a katonai körök kezdeményezték. Az Atomenergia-Bizottság és egy csomó tájékoztatási szerv — az volt az a társaság, amelyik min demkinél kevésbé törekedett a fegyverkezési hajsza csökkentésére. Eisenhower elé beterjesztettek egy hivatalos verziót, amelynek az volt a lényege, hogy a tárgyalásokat az oroszok szakították meg. Eisenhower — amint várható volt — elhitte ezt és mivel elhitte, mennydörögni és vülámLam kezdett. Kijelentette, hogy az atombomba-kísérletekkel kapcsolatos bármilyen moratórium sem tarthat, vissza bennünket és 1959. december 31-től kezdve jogunkban áll felújítani a kísérleteket, amikor és ahol akarjuk. Amint kiderült, ismét a Pentagon és az Atomenergia- bizottság militalista törekvése kerekedett felül az amerikai társadalom más erőin. Álláspontunk kiáltó ellentétben volt a vllágközvélemény nézetével, az emberiség érdekeivel. Politikánk a legélkese- redettebb fegyverkezési hajszá ra fcárhozatott bennünket, amelyben maga az emberiség léte 'forog kockán. Akad-e egyetlen józan gondolkodású ember, aki kételkedhet abban, hogy ez a szüntelen idegháború — állandóan fokozódó feszültségével — és az egyre újabb, egyre borzalmasabb fegyverfajták fe1 találása általános pusztuláson kívül mással is végződhet? Mégis ilyen kimenetel felé taszítanak btninún két a teljes erővel harsogó p«v pa^mtte erői a józan ész hang ja pedig mind ritkábban hangzik fel, elgyengült és már alig hallható. Walter Láppmann újságiró egyike azon keveseknek, akik még meg tudják szólaltatni a józan ész hangját. Lippmanm 1960. február 16-án irt cikkében a gondolkozni képes emberek józanságához intézte sza vait, részletesen elemezte és „irreálisnak” nevezte az amerikai politikát, mivel „visszautasítottuk még a gondolatát is, hogy a számos elfogadható kompromisszum közül akár egyet is kidolgozzunk”. Lippmamn szavai szerint „po litikánfc alapja az a téves fel- tételezés, hogy az egyezmény hiánya is jobb, mint a nem teljesített egyezmény. Ez a feltételezés téves. Téves azért, mert bebizonyítja, hogy teljesen képtelenek vagyunk meg értem a Szovjetunió azon engedményeinek jelentőségét, melyeket akkor tett, amikor beleegyezett az effektiv nemzetközi felügyeleti rendszer létrehozásába, amelynek számos, külföldi személyzettel irányított állomása szovjet területen lenne. Szerintem politikánk irányítói egyáltalán nem veszik figyelembe a szovjet részről tett engedmények következményeit. Itt az a legfontosabb, hogy a Szovjetunió a világ nagy részét képes meggyőzni teljes őszinteségéről a nukleáris kísérletek beszüntetésével kapcsolatban. Az Alomenergia Bizottság szakértői kijelentették, hogy nem kell nyugtalankodni a radioaktív csapadék miatt. Az emberiség azonban fél ettől a csapadéktól és a Szovjetunió az egész világon kivívja a rokonszenvet. amikor hajlandó vállalni a külföldi felügyeletet annak érdekében bogy megszűnjenek a nukleáris fegyvertdaérietek. (Folytatása következik.) Hold-felszin mechan’kai sajá- j tosságait, az ott lévő jég meny- nyiségét. Az elsőtől függ a zök kenőmentes leereszkedés technikai módja, a másiktól pedig — az űrhajóban tárolandó viz mennyisége. Gyemin leszállásra legalkalmasabbnak az úgynevezet’ „hold-tengereket” jelöli meg. Hozzáf űzi azonban, hogy a Hold túlsó oldalán nem célszerű a leereszkedés, mivel onnan nem lehet rádiókapcsolatot teremteni a Földdel. A szovjet tudós emlékeztet arra, hogy az 1959. évi második szovjet űrrakéta, amely elérte a Hold felületét, kimutatta, hogy a Hold körül nincsen valamennyire is észrevehető mágneses mező. Ez a jelenti, hogy a Holdnak ne lehetnek olyan radiációs öl zetei, amilyeneket szovjet wmerikai tudósok a Föld kői felfedeztek. Ezért a Hold má neses terének jellegére vorn kozó következtetések nemes tudományos szempontból, h nem az űrrepülés kilátás szempontjából is érdekese mivel az űrhajósokra ártalm sugárzási övezetek erősségéi függ az űrhajó szerkezetén! megválasztása. A CIKK részletesen isme teti azokat a módszereket, an lyeket az aeronautik a He dón való leereszkedésre kido gozott. Nyugat-Európában is felülkerekedett a télies időjárás Kelet- és Közép-Európa után Nyugat-Eu répában is felülkerekedett a télies időjárás. KOPPENHÁGA Dánia nagy területein is hóviharok akadályozzák a közúti és a vasúti forgalmat. ROMA Észak- és Közép-Olaszor- szágban — az Alpoktól le egészen Velencéig — téliesre fordult az idő. Boizano. Milano, Mély fájdalommal közöljük, hogy Eltelő Sándor ny. MÁV felügyelő február 24-én életének 84. évében elhunyt. — Temetése március 1-én csütörtökön fél 4 órakor lesz a köztemetőben. 231 A gyászoló család Velence és Genova környéké hótakaró borítja. Milano re pülőterein a. havazás és a erős köd megbénította a légi forgalmat. Az Olasz Riviérái is havazott — tekintet nélkü arra, hogy már virágba borul tak a mdmózaligetek és a őszi barackosok. PÁRIZS A Francia-Riviera is újabl hideghuHám „áldozatáu esett”. Nizza és környéke havas téli táj képét mutatja az után, hogy az elmúlt hetekbe:: szokatlanul enyhe volt az időjárás. Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesapa, nagyapa, és dédapa Tóth .József (malomi lakos) 82 éves korában február 23-án. elhunyt. Temetése 28-án, szerdán fé! 2 órakor lesz a pécsi köztemetőben. 244 í\ gyászoló család. Szeretett jő édesanyánk, anyós, nagyanya és kedves rokon Bozsér Ferencné Molnár Rozália február 25-én 78 éves korában elhunyt. Temetése február 27-én fél 4 órakor lesz a pécsújbegyi temetőben. 234 A gyászoló család Fájdalommal tudatjuk, hogy Wenczler Istvánná Szabó Anna február 23-án. 76 éves korában váratlanul elhunyt. Te- / metése 28-án szerdán fél 2 A órakor lesz a köztemetőben. , 242. Gyászoló Tóth család. > aaaMaegwMii^isginiiiiBg mwiii ii—mnr/sg ^ KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik szeretett halottunk Vaus Lajos temetésén megjelenésükkel koszorúk, virágok küldésével mélységes fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Gyászoló özvegye és 228 rokonság. Fájdalommal tudatjuk, hog\ Szemes M. (ij uh siófoki lakos 62 éves korában • hosszú szenvedés után elhunyt. Szeretett haló* tünk temetése 28-án, 9?*'“*■*"' 3 1 órakor lesz a pécsi kő^W _t emetőben. 2M Gyászoló fejesége 6s .Tanbó család i Zorin sajtónyilatkozata az ENSZ-közgyűlés 16. ülésszakának második részéről
