Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-24 / 46. szám

1962. FEBRUÁR 24. 3 A ielriiivesszeveikezetek négy nagy éve Tízezer új tag — Hatszázmilliós évi forgalom — 16 700000 forint betétállomány a takarékszövetkezetekben Sajtótájékoztató a MLSZOV-nel Megoldásra váró ügyek a Mohácsi Gépgyárban 34 millió forintos termelési érték — Lesz-e hajóépítő és -javító részleg? —- Emelni Kell a műszaki gárda létszámát és képzettségét Pénteken délelőtt a MÉ­SZÖV székházéban Nagy Sán­dor elvtárs, a MÉSZÖV igazga tósági elnöke tájékoztatta a sajtó képviselőit a földműves­szövetkezetek négy éves műn­ké járói, eredményeiről. Nagy utat tettek meg a föld- művesszövetkezetek is az el­múlt négy év alatt. Erről be­széltek a 338 taggyűlésen, kül­döttgyűlésen, amelyeken ke- , reken 27 500 földművesszövet­kezeti tag vett részt és 250O-an mondták el a véleményüket a megtett útról. A falu szocialista átalaku­lásával együtt nőtt a földmű­vesszövetkezet vezetésében he­lyet foglaló termel őszö vetke­zeti tagok részvétele. Míg négy évvel ezelőtt az igazgatóság tagjainak 10,5 százaléka volt csak tsz-tag, most ez a szám 41,5 százalékra ugrott. De nem­csak Qy módon következett be változás a föWművesszövetke- zetek életében; Nőtt a tagok száma Ss. Az elmúlt négy évben ősz- szesen tízezerrel szaporodott a megye földművesszövetkeaeti tagsága. Ma már 58 675 tagja van a baranyai foldművesszö- vetkezeteknek. A tagokkal együtt természetesen nőtt a részjegy-alap is. Míg 1957 vé­gén 2 755 000 forint volt a ta­gok részjegy-alapja, addig 1961 végére ez már 5 936 000 forint­ra nőtt. 1957-ben még csak egy ta­karékszövetkezet működött a megyében Dun aszek csőn, 423 taggal és 43 000 forint volt a részjegy-alapjuk. Ma 16 taka­rékszövetkezet és tíz fiókszö­vetkezet működik - a megyé­ben 8088 taggal és 822 000 fo­rint nészjegy-alappal. Közei tizenhétmillió a takarékszövet­kezetek betétállománya és az elmúlt évben a tagok nyolc­millió forint hitelt vettek fed. Igen népszerűek ma már ezek a takarékszövetkezetek; Ezt mutatja az is, hogy több köz­ségben a termelőszövetkezetek ezeken keresztül fizették ki tagjaikna.. a zárszámadási já­randóságukat; A földművesszövetkezetek egyik fő feladata a falu áru­val való ellátása. Ezt a felada­tot jól oldották meg. Az elmúlt négy évben 24,1 százalékkal nőtt a földművesszövetkezeti áruforgalom. Ez a százalék öt évvel ezelőtt, 1957. feb­ruár elsején alakult meg a Ba­ranya megyei Idegenforgalmi Hivatal. Abban az időben a megye idegenforgalma még csak gyerekcipőben járt. Alig 19 ezer turistát jegyeztek 1957- ben, s a látogatások mindösz- sze 40 ezer forint bevételt for­galmaztak. Ma már minden megválto­zott. A rohamos fejlődés ered­ményeként tavaly már több mint 143 ezer turista járt megyénk­ben (Pécsen kívül), s a hivatal pénzbevétele is túlhaladta a háromnegyedmillió forintot. Ha a korábbi évek üteme foly­tatódik ebben az évben 160— 170 ezer turistára lehet számí­tani. A látogatók mintegy 60 szá­zaléka diák, a többi üzemi dol­gozó, illetve magános. Általá­ban csoportosan jönnek. Bár­mennyire is meglepő a látoga­tottság szempontjából (91 ezer ember az elmúlt évben) Siklós viszi el a pálmát. Utána kö­vetkezik Abaliget 30 ezer em­berrel Szigetvár és Péesvőrad csak húszegynéhány ezer em­berrel részesedett 1961-ben. A jelenségnek több magyarázata van. Noha Szigetvár neve ran­gosabb a siklósi várnál, mégis az utóbbi jobban átvészelte az idők pusztításait. Külsejét te­kintve a megye egyik legrep- «zentatívabb jellegű műemlé­milliókban kifejezve még töb­bet mond. 1957-ben még az évi forgalom 483 millió forint volt, 1961-ben pedig már elér­te az évi hatszázmilliót. Né­hány érdekesebb számot érde­mes kiragadni. Ilyen érdekes szám például, hogy négy év alatt 33,8 százalékkal nőtt az élelmiszerforgalom. Ennek fő oka, hogy a termelőszövetkezeti tagok nem igyekeznek megter­melni maguknak a zöldségfé­lét Ha nem termelik meg, nyil ván a központi alapból vásá­rolják meg. Ezt mutatja a föld művesszövetkezeti áruforgalom alakulása is. Éppen ezért csak helyeselni lehet azt az elvet: minden termelőszövetkezet; tag termelje meg magának a zöldségfélét a háztáji gazda­ságban. Nőtt a vegyesiparcikk- forgalma is, 26,3 százalékkal. 15 százalékká!! nőtt a rádió, 8 százalékkal a kerékpár, 16 szá­zalékkal a motor és 56 százalék kai a mosógép-forgalom. Tele­vízióból 1958-ban még csak 58 darabot értékesítettek a föld­mű vesszövertkezeti boltokban. 1961-ben már 388 televíziót vá­sároltak falun. Igen érdekesen mutatja a fa#u csdnosodását, az építkezési kedvet a drótfonat forgalma is. 1958-hoz viszonyít­va 44 százalékkal nőtt a drót­fonat forgalma. Javult a boltok kulturáltsága is. Hetven önkiszolgáló és ön­ki választó bolttal rendelkeznek a földmű vessző vetkezetek. Nemcsak szép, korszerű a bolt­hálózatuk, aminek felújítására, korszerűsítésére az elmúlt négy évben több mint 22 millió fo­rintot fordítottak, de jó a bol­tok áruellátása iá. Áru bőség van a földművesszövetkezeti bolthálózatban. 120 millió fo­rint értékű áru van jelen pil­lanatban is a megyed földmű- vesszövetkezeti boltokban, rak­tárakban, Közel 18 millió forintot köl­töttek a vendéglátó hálózat kor szerűsítésére, felújítására la. Huszonhat volt italboltból fa­latozó lett, tizenkét kisvendég­lőt és 16 cukrászdát létesítet­tek. Az igazsághog hozzátarto­zik az is, hogy még mindik 103 községben együtt van az italbolt és a bolt. Ez még meg­oldásra váró feladat. A vendég látó egységeknél az elmú’t években mindig baj volt az italellátással, főleg a hűsító­ké, nagyobb, lakályosabb a szi­getvári várépületnél, melyet most restaurálnak. A siklósi várvendéglő, várbeli turista- szállás, állandó kiállítási ter­mek mind olyan tényezők, amelyek ide vonzzák a látoga­tók zömét’ A Megyei Idegenforgalmi Hi vatal a jelzett őt év alatt épí­tette ki Baranya idegenforgal­mi hálózatát. 195S-ban még csak 100 ágy- gyal rendelkeztek, a múlt év végén pedig 400 volt a férő­helyek száma. Ebből 138 ágy a siklósi, 58 ágy a pécsváradi, 40 ágy a sziget­vári várban kapott helyet. (Az utóbbit tavaly novemberben adták át.) Az abaligeti barlang tövében 32 ágyas turistaszálló és 80 férőhelyes camping épült ki. 52 ágyas férőhelye van a hivatalnak Harkányban is. Eh­hez járul még a fizetővendég szolgálat 167 harsány! ágya is. 1958-ban 2200, 1961-ben 22 ezer fő vette igénybe az ide­genforgalmi hivatal szállásait (a fizetővendég szolgálat nél­kül), s 41 ezer éjszakát töltött eL Egy turistára tehát alig két nap jut. Mindez az idegenfor­galom átmenő jellegére utal. 1957-ben még semmilyen is­mertető füzet sem állt az ide­genforgalmi hivatal rendelke­zésére. Azóta jelentős számú kiadvány született a megye kü lőnböző nevezetességeiről. Úti­kalauzok« leporellók, bőrönd­I italokkal-. A földművesszövet­kezetek dicséretére legyen mondva, hogy ezen is igyekez­tek segíteni. Selttvén, Mágo- cson, Mecseknádasdon gyü­mölcslé-üzemeket hoztak létre és már az elmúlt évben 1552 hektoliter italt gyártottak. Az idén újabb gyümölcslé-üzemet létesítenek Majson. A szerződéses termeltetés feladatainak megoldása is fon­tos része a földművesszövetke­zet munkájának. A zöldséget, gyümölcsöt és burgonyát első­sorban nekik kell biztosítani Pécsnek, Komlónak, a megye ellátatlan lakosságának. 1958- ban még csak 940 holdnyi te­rületen volt szerződéses zöld­ségtermelés a megyében, ebből is nyolcszáz hóid borsó volt. Az elmúlt évben ez a terület már 3364 holdra növekedett, és ami igen lényeges, ebben az évben a zöldségtermesztés 96,4 százaléka már a termelőszö­vetkezetekben van. A múlt év­ben például 1196 vagon burgo­nyát vásárolt fel a MÉK és a megye burgon yaszükségllerte 1200 vagon. A burgonyát a MÉK beosztotta és így a kö­vetkező időszakban sem lesz különösebb zökkenő a burgo- nyaellétásban, mint ahogy nem lesz a zöldségellátásban sem. A MÉK szakembered úgy igye­keznek beosztani a zöldséget és sárgarépát is, hogy az újig elég legyen. Éppen ezért hétfő­től kezdve félkilós zöMségeso- magokart készítenek ,amdt 2,40 forintért árusítanak az üzle­tekben. Nagyot léptek előre a föld­művesszövetkezetek az elmúlt négy évben. Ez az előrelépés biztosíték arra, hogy az elkö­vetkezendő években még ennél is jobban oldják meg feliada­taikat. Hazánkban az építőmunká­ban egyre számottevőbben kapcsolódnak be a nők: mind az állami, mind a gazdasági, mind a kulturális élet legkü­lönbözőbb területén fontos címkék, autómatricák, botpla­kettek és tűjelvények között válogathatnak a turisták. Az érdekesség kedvéért kö­zöljük. hogy Abaligeten 10. Tó­völgyben pedig 5 csónak üze­melt az elmúlt évben. A 15 csó nak 5632 üzemórán át műkö­dött Az ötéves évforduló nem je­lent megállást a hivatal mun­kájában. Az anyagi lehetősé­gekhez mérten továbbfejlesztik az idegenforgalmi hálózatot Abaligeten még a múlt év őszén beton- és faházakat állí­tottak fel, részben a férőhely növelése céljából. részben azért, mert ezek az elő- és utó­idényben (kora tavasszal, késő ősszel) is használhatók. Szigetváron az idén befeje­zik a turistaszállás építését Ezzel 100-ra bővül az ágy­szám, társalgó és büfé léte­sül a vár kazamata részében. Az 1966-os évfordulóra készül­ve gyors ütemben folyik a vár helyreállítása, a kiállítási ter­mek kialakítása, illetve a dzsá­mi restaurálása. Ez lesz a me­gye harmadik dzsámija. A tö­rök eredetű imaháznak csonka minaretje is van. Az elmúlt évben Mohácson is idegenforgalmi kirendeltsé­get állítottak fel. A város ide­genforgalmi hagyományait meg a busójárást tekintve a tu ristaforgalom jelentős mérvű fellendülésére lehet itt is szá­mítani, Nehéz lenne régebbi össze­hasonlítást tenni a mohácsi gépgyárat illetően, hiszen a hajdani előd Zeit végei Ferenc telepe egyáltalán nem említ­hető üzemi rangon, mert an­nak az egész tevékenysége ab­ból állt, hogy néhány cséplő­gépet kölcsönzött és javított a cséplési idényben. Legfeljebb az ilyen időszakokban a hat— hót fős állandó létszámot har­mincra duzzasztotta. A mai képet agy-két adat js szemlél­tetően megmutatja. Egyik az évi termelési érték, amely ta­valy 24 millió forint volt, s az idén 34 és fél mdllió forintot jelent. A másik pedig a gyár létszáma és termékeinek sok­félesége; jelenleg a dolgozók száma közel 350 főt számlál, ami a termékeket illeti, ott elegendő megemlíteni a több­féle csőszeréi vényeket és a vi­zi jármű vek építését és javítá­sát Az 1961-es tervet a gépgyár 102,1 százalékra teljesítette és a tervezett 24 millió forintos termelési érték helyett 24,5 mii liót hozott létre. Emelkedett a termelékenység is, hiszen az egy főre eső termelés terén a tervezett 123 ezer 711 forinttal szemben 126 ezer és 278 forint volt a teljesítés. Az önköltsé­gi mutatók ugyancsak megfe­lelőképpen alakultak, s az ön­költségi szintet a tervezetthez képest 4,6 százalékkal csök­kentették. Az elmúlt évben el­ért többletnyereség közel há­rom heti munkabérnek megfe­lelő nyereségrészesedést jelent a gyár dolgozóinak; Az idén magasabbak a fel­adatok. A termelési ériék 10 és félmillió forinttal emelke­dett és összesen 34,5 millió forint lett. munkakört töltenek be. Asz­szonyaink és leányaink továb­bi előmenetelének feltétele a szakmai továbbképzés, a tanu­lás. A legutóbbi adatok sze­rint 3343 vállalatnál a mun­kásképző tanfolyamokon 124 116 dolgozó közül 35 658 nő volt. A bőriparban 851 tan­folyamot végzett dolgozó kö­zül 392, a nyomdaiparban 1265 közül 400 a nő. A textilipar­ban, ahol túlnyomórészt beta­nított munkások vannak, 83 vállalatnál összesen 5180 dol­gozó szerzett szakképesítést, eb­ből 3698 a nődolgozó. Az üzemben dolgozó nők na­pi munkájuk és az otthoni, „második műszak” mellett az iskolai továbbképzésben is de­rekasan megállják a helyüket. Az egyetemek és főiskolák es­ti és levelező tanfolyamain az összhallgatók 117,5 százaléka üzemi nődolgozó. Falusi asszonyaink is igye­keznek lépést tartani az idő követelményeivel és ők is be­kapcsolódnak a különböző ok­tatási formákba. A falusi nő­ket először úgynevezett gazda­asszonykörökbe hívják meg. Itt a varrás és kézimunka közben előadásokat tartanak, felkeltik az asszonyok érdek­lődését a hazai és a külföldi események iránt. Ma már or­szágszerte 1956 gazdaasszony­kor működik, több mint 56 000 taggal. A falusi nők iskolájá­nak magasabb formája a nők akadémiája — ezer ilyen aka­démián 50 000 asszony sajátítja el az irodalomtörténet alapis­meretéit. Előadásokat hallgat­nak a gyarmati kérdésekről és a német problémáról, megis­merik az ötéves tervből az asz- szanyokra háruló feladatokat. Az előadásokat szemléltető anyag bemutatásával egészítik ki. képszerű a falvakban az úgynevezett mezőgazdasági akadémia is; ezeket az elmúlt esztendőben 11 027 falusi asz- szony végezte el. A baromfi­tenyésztéssül — «mely meg­maradt az asszonyok „hatáskö­Jelentősebb termékek, amelye­ket le kell gyártani a követ­kezek: 1 darab úszóház, 1 da­rab kikötőponton, egy bejáró­híd és kisebb javítások ame­lyek a hajós részleg feladatait képezik. Ezenkívül a gépgyártó részleg termelésében számot­tevőbb a 290 darab kisgép le­gyártása, 3500 darab altalaj­tűzcsap, 500 rex benzinfogó, 17 ezer csőbéklyó. 36 ezer darab különböző szívókosár, 400 da­rab kút és még nagyon sók apróbb cikk. A két új kúpoló kemence üzembe lép még az év elején és akkor a 2100 ton­nás öntvénytermelési tervnek is eleget tudnak tenni. Érdekesebb problémaként je lentkezik a hajórészleg és a műszaki gárda ügye. A hajó- résziegnél valójában terület és kapacitás kérdés körül cirkál az egész ügy. Talán két éve annak, hogy szinte a semmi­ből létrehoztak egy hajóépítő részleget. Elkészítettek egy-két dunai kishajót, amely egyszer­re hírnevet szerzett a mohácsi szakmunkásoknak A Tengeré­szeti Hivatal megállapítása szerint a mohácsi kishajók kifogás­talanok, és a gyár készítmé­nyei első helyen állnak or­szágos viszonylatban, A részlegnek lenne megrende­lése is, talán még megfelelő helye is akadna, csak ez ön­magában még mindig nem ele­gendő. A fejlesztés ügye már meg­haladja a mohácsi gyár veze­tőinek hatáskörét. A felettes és az országos szerveknek kellene j alaposan megvitatni a problé­mát és végleges elhatározásra jutni. Szó esett arról is. hogy a balatonfüredi hajógyár, sőt a váci üzem egészében, vagy rében” — több mint 1600 elő­adást tartottak a falusi nők számára. Az ezüstkalászos gazdatan- folyamon is egyre több falusi asszony vesz részt. A három éves tanolyam elvégzése után szakképesítést nyernek. Hajdú megyében az idén 426, Hajdú­böszörményben pl. 90 falusi asszony végez tanfolyamot. Az elmúlt esztendőben 2500 falusi nő kapott szakmunkás-okleve­let. Az idén ennél is többen tanulnak. 1961-ben 521 nő járt mezőgazdasági technikumra, 1962-bem már 1456. Asszonyaink a városokban és falvakban egyaránt mind nagyobb számban kapcsolód­nak be a rendszeres tanulásba. Az általános iskola esti tago­zatain például 85 995 hallgató közül 23 118 vagyis az ősszhall- gatók 26,9 százaléka nő. Míg 1959—60-ban a középiskolák esti tagozatain mindössze 5893 volt a női résztvevő, az Idei tanévben már 13 071 nő tanul. Az elmúlt három év alatt 121.8 százalékkal nőtt itt a nők arányszáma. A közgazdasági és ipari technikumok első évfo­lyamain 6433 nő tanul, vagyis az összhallgatók 42,4 százalé­ka nő. Ez 1960—61. tanévhez viszonyítva 116,6 százalékos növekedés. A középiskolák esti tagoza­taira az 1959—60. évben 11 598 nő iratkozott be, vagyis az összhallgatók 38 százaléka nő volt. Az 1961—62. tanévben már 28 670 nő tanul, a hallga­tók 36,6 százaléka. És egyre több az olyan dol­gozó nő, aki már nem éri be az általános és középiskolai ismeretekkel. Egyetemeink ás felsőoktatási intézményeink esti tagozatain a hallgatók 20 százaléka nő, a levelező tago­zatokon pedig 28 százalék a nők arányszáma. A felsőfokú tanítóképzőkben az összhallga­tók 53 százaléka, a pedagógiai , főiskolák levelező tagozatain az összhallgatók 45 százaléka I nő. I részlegében ide kerülne Mo­hácsra. Emellett igen sok pozi­tívum szól. elsősorban a Oa.a- tonfüredivei szemben, hiszen Mohács mégiscsak a Duna mel lett van, s nem kell hosszú kilométereken keresztül csaton nán vontatni a dunai hajókat; A mohácsi Dunaparton két alkalmas hely is lenne a hajó­részleg számára. Egyik, a leg­ideálisabb a város alsó részén az úgynevezett Cigányzátony­nál, ahol téliesített kikötőre is alkalmas a terület. A másik pedig a falsé részen, a Farost- lemezgyár feletti szakaszon adódna, ahol már megvan a közeli vasútvágásy és műút is ott húzódik. Mindenféleképpen megérné, ha Mohácson fejlődhetne a hajóépítő és javítórészleg. Indokolja ezt többek között az is. hogy a város határállo­más s szívesen telelnének a ha­jók Mohácson. Ilyen körü.mé- nyek között elképzelhető len­ne egy nagyobb kapacitású ja­vító szerviz, amely a ki- és be­lépő külföldi hajók kisebb nagyobb hibáit megjavítaná. Ami a gépgyár műszaki gár- j dájának problémáját illeti saj­nos furcsa képet kapunk. Első­sorban az a hiba, hogy a leg­fontosabb területeken kevés a nagyobb szakképesítésű ember. Ez bizony nem valami rózsás helyzet, ha figyelembe vesszük a jelenlegi nagy kapacitást, a termelés sokféleségét és a kí­vánt felfutást a hajóépítő fron­ton. Egy-két példát a műszaki gárda hiányával kapcsolatban. Tavaly az öntödei selejt majd 900 ezer forint értéket jelentett, aminek túlnyomó részét éppen egy hozzáértő szakember irányításával el­kerülhették volna. Elkészül az öntöde laborja és még nincs egy jelentkező sem, aki majd abban dolgozna. Fel­tétlenül szükség lenne legalább egy öntödei technológusra. A nagyobb feladatok, a technjk(jj fejlődés szükségszerűen megko veteti a szakemberektől, hogy emeljék szakmai tudásukat, képzettségüket. A mohácsi üzemben igyekez­nek megoldani a műszaki be­osztású szakemberek képzett­ségének emelését saját erejük­ből. Többen tanulnak a gép­ipari technikum levelező tago­zatán. sőt van aki egyetemen akarja tudását gyarapítani. Ez önmagában persze nem lesz elegendő, mert nem csupán is­kola kérdése ez, hanem bér­kérdés is. és lakás kérdés is, amiben ugyancsak a felsőbb szervektől várhat segítséget a gyár. Nagyvonalakban így néznek ki a gépgyár problémái. \ problémákkal való foglalkozás úgy gondoljuk mindenféleképp közügy. Nemcsak a Mohács: Gépgyár, a város, hanem a népgazdaság érdekében is. Gazdagh István Űj sütőüzem Sellyén Az Élelmezésügyi Miniszté­rium sütő- és tésztaipari igaz­gatóságán kapott tájékoztatás szerint 1962-ben minter- 73 millió forintot költenek a sütő­ipar korszerűsítésére. Az idén a győri és a kaposvári üzem kivitelezésével befejezik a ta­valy megkezdett építkezéseket, így új sütőüzemet, illetve ke­nyérgyárat kap Kazincbarci­ka. Tiszaszederkény. Komódi, Nagykálló. Szob, Fonyód, Dorn bóvár, Zalaegerszeg. Folytat­ják és jó részt befejezik a sü­tőüzemek teljes felújítását Kis kunhalason. Püspökladányban, Poroszlón, Demecseren. Üzem­behelyezik a rekonstruált egri, székesfehérvári szentgotthárdi derecskéi és kőszegi sütödéket is. Az idén megkezdik és ké­sőbb fejezik be a makói a sal­gótarjáni, a sellyei és a bala­tonfüredi új üzemek építését; 170 ezer turistát várunk a megyébe Bővül az ágyszám — Siklós a leglátogatottab A nők továbbjutásának előfeltétele a szakmai továbbképzés, a tanulás & i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents