Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-03 / 28. szám
2 NAPLÓ 1982. FEBRUÁR 3. RÓMEÓ ÉS JÚLIA díszletmeglogaimazás — csak mesterkélt lehetne. A díszletkompozició szerves segítsége az eredeti Shakes- peare-nak. A nagv dráma írónál a jelenetváltozások egyben azt jelentik, hogy az előbbi jelenet valamennyi szereplője távozik a színpadról, és ehhez tökéletesen elegendő az a né- iny finom utalás — egy-eg; függöny fámehúzása. vagy a világítás változatai — amelyet a díszlet nyújt. HA A RENDEZÉS visszatért a valódi Shakespeare- hoz, és szó volt arról, hogy Shakespeare mindent az eleven szóval és az eleven színész szel fejez ki elsősorban — a produkció feltételezhető sikere természetesen nagymértékben a színészek alakításához fűződik. A népes és a mű javát nyújtó szereplőgárdából csupán néhány alakítást — különösebb értékrend nélkül. A Júliát alakító Margittay Ági — a szereplők közül az egyike azoknak, akik a legközelebb állnak a műhöz. Bájos és szomorú, eleven kis frus ka és szerelmében tragikus. Alig törekszik látszólag az úgynevezett „mély” érzések hangsúlyozására, és alakítása mégis megrendítő mélységeket bizonyít Játszik. És ez az a kulcs, amellyel eljutott az igazi Júliához. Szép szöveg- mondása az alakítás nagy értéke. Különösen jó abban a jelenetben, amikor az apja Parishoz akarja kényszeríteni, de már házasságot kötött titokban Rómeóval, és nagyon szépen sikerült első erkélyjelenete, és búcsúja Rómeótól. Fülöp Zsigmond Rómeója szenvedélyes és mindvégig dinamikus. Az a fiatal, aki még egyforma szenvedéllyel tud szerelmes lenni és meghalni. Szépen bánik a szöveggel, játéka, mozgása, színészi eszközei rendkívül érették. Sok szép jelenete közül talán az első találkozása Júliával a Capulet házban és Júliától való búcsúja a legjobb; MERCUTIO csodálatos alak, merész, vad és szeleburdi és szellemes. Olyan jellem, amely nemcsak izzó és játékos hangulatot ad a drámának, de haláláig is — amellyel a tragédia végeredményben kezdődik — figyelmeztet: a két veronai ház ellentéte ádáz és gyilkos ellentét. Somogyi Miklós ragyogóan, így alakítja Mercu- tiót Koppány Miklós, mint Capulet helyenként egy kissé visszafogott alakítás, fegyelmezett, átélt és finom. Annál nagyobb hatása van a már em lített jelenetnek, amikor lányát Párishoz akarja kényszeríteni. Szövegmondása kivételesen szép. Iványi József, Lőrinc barát alakítása akkor ér a magasabb pontra, amikor a cselekmény tevőleges, szinte egyedüli mozgatója lesz. Itt már játszik, a szó színészi értelmében „rendez”, alakítja a cselekményt. Játékfelfogása egyszerű, de mindvégig hatásos. Horváth Magda, mint Capu- letné valódi shakespeare-i alakot játszik. Ha a helyzet úgy kívánja hisztérikus, másik pillanatban már nyugodt és fölényes, és mindvégig — anyá nak is elsősorban asszony marad. Koós Olga, mint Júlia dajkája remek alakítás. A helyzettel mindig megalkuvó cseléd, fáradhatatlan és eredeti. ősi János Páris szerepében kevesebbet nyújtott a shakespeare-i lehetőségnél. Bánffy György, mint Verona hercege — rövid szerepében is a megfontolt, higgadt jellemű uralkodót nyújtja, akinek csupán villanásnyi ideje van arra, hogy belső fájdalmából is meg mutasson valamit — egy-egy félmondat, vagy egy-egy arcmozdulat segítségével. Tybalt Fülöp Mihály megfogalmazásában összhangban áll a shak- esparei alakkal. Mindenre kész, forrófejű, kicsit ördögi. Alakítása méltó párja Mercu- tiónak. Gyimesi Tivadar Ben- volio-ja lényegében mindent egy előre megszabott, egyvo- nalú hőfokon játszik, de így is értékes alakítás. MINDENT összegezve: a Pécsi Nemzeti Színház Rómeó és Júlia előadása méltán megérdemli a legszebb jelzőket. Thiery Árpád A LEGTÖBB shakespeare-1 műnek — mint áltálában a remekművekben — van egy olyan sajátossága is, amelyet a szokásos „belemagyarázás” veszélye nélkül ezúttal is nyugtázhatunk, Ez pedig örökérvényű ,,maiság”. Rómeó és Júlia is magában hordja ezt a „maiságot”, mert egyrészt problémája — természetesen finomított formában ‘—• örökéletű probléma, tehát „mai” is, másrészt pedig a két veronai szerelmes Shakespeare-! története, a dráma lendületes cselekménye, fergeteges ritmusa, a cselekményből adódó egyenes morális következtetés — ma is éppen úgy leköti a néző figyelmét, mint abban a shakesipeare-i színházban, ahol nem volt előfüggöny, ahol a színpadot a festett kulisszák helyett a szó szoros értelmében a nézőtér vette körül. De mindez a színpadon csak ekkor érvényesül, ha a shakes- £pkare-i művét úgy játsszák, i. «hogyan azt a dráma nagy ■-«nestere megírta-. AZ ELŐADÁS első perceiben kiderül, hogyLendyay Ferenc Jászai-díjas rendező szándéka megegyezik az előbbi felfogással. Shakespeare-1 játszani — a szó szoros értelmében játszani. — de shakespeare-i módon! Lendvay Ferenc mindent alárendel ennek a felfogásnak és elismeréssel tegyük hozzá: elvetette a korábbi évtizedek — sőt évszázadok — „hagyományos” Shakes peare- rendezés koncepcióját, amely a nagy drámaíró műveit lassú, terebélyes és fárasztó produkciókká merevítette,'amely megváltoztatta a shakespeare-1 drámák és vígjátékok közvetlen és népi jellegét, és mely avult koncepció nagyjából még manapság is divatos nálunk. A Pécsi Nemzeti Színház Rómeó és Júlia előadása egyenes vonallal visszatért az eredeti Shjikespeare-hez. Mentes mindattól a cifraságtól, amelyet a korábbi korok színházi gyakorlata a műre aggatott. Mert nem az az igazi shakespeare-i előadás, amelyet tíz— tizenkét szünettel négy óra hosszára nyújtanak, lassítanak, szinte elmerevítenek. Azért lényeges erről beszélni, mert Lendvay Ferenc rendezői felfogása szerint ezúttal úgy j átsszák a darabot -— amilyen. Egyszerű, szókimondó, a legkisebb színpadi cifraságtól mentes. így lehet Rómeó és Jú liából — a szerző eredeti elképzelése szerint — kétórás előadás, így lehet, hogy a nézőt teljességgel magával ragadja a mű fergeteges irama, hogy - a néző — színházat lát. Lendvay Ferenc biztos kezű, fegyelmezett rendező, és ezek az erények talán éppen az igazi Shakéspeare-nél a legfontosabbak. A darab rendkívül gyors tempóját, folyamatos gördülékenységét, a cselekmény foltozott feszültségét mindvégig biztosítaná tudja. Két óra alatt pereg le a darab — egyetlen színen és egyetlen szünettel. Alapjaiban helyesen fogta fel a rendezés, hogy Shakespeare színháza a cselekmény színháza elsősorban, és az emberi jellem. mélységét minden esetben a cselekmények összefüggése teszi felasz- szikussá. Rómeó és Júlia legfontosabb alakjai is így válnak maradandóvá. NÉHÁNY JELENET különösen jól sikerült — többek között a darab elején a Capu- let és a Montague-ház szolgálóinak nyíltszíni csatája, az egyszerűségében is dy szép „erkély-jelenet”, és az öreg Capulet és Júlia szenvedélyes összecsapása, amelyben a fiatal szív igazsága és a mord, szülői tekintély meradisága vív egymással ádáz harcot. Ritkán szokás a díszlettervezést a recenzió első félében említeni, de ezúttal a díszlet kompozíciója oly szoros összefüggésben van az „eredeti” shakespeare-i rendezéssel, hogy aligha lehetne egy szokás ürügyén erről megfeledkezni. Katona Ferenc Jászai- díjas igazgató és rendező, olyan díszletet tervezett, amely a dráma környezetét, hangulatát éppenúgy egyenes vonallal visz szavltte az eredeti Shakes- peane-hez, mint a rendezés az egész művet; A díszlet egyszerű, praktikus és — bár az első pillanatban szokatlanul vaskosnak tűnik a szinte egy darabból készült házrész az erkéllyel — de már az első jelenetváltozásnál kiderül, hogy minden másfajta i Hl lllllllllll o wmmn 19 Ilii Ilin III iS lllllllllll iiilliiiiiii il! Nem angyal a felesi1 gém A lottó nyerőszámai: A lottó 5. játékheti nyerőszámait és a januári tárgyjutalmakat pénteken délelőtt Pesterzsébeten, a Vasas művelődési házban sorsolta a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. 3, 10, 36, 40, 43 A jutalomsorsoláson az 1. játékhét szelvényei vettek részt, amelyekre 694 értékes tárgynyeresmény jutott. Főnyeremény 4 öröklakás, két bárhol felépíthető családi házat és egy Moszkvics személy- gépkocsit sorsoltak ki, — „Az asszonyokat meghódítani könnyű, de szerelmüket megtartani annál nehezebb” — mondja Vera. a színésznő Peter Foszfát tanárnak a „Nem angyal a feleségem” című zenés vígjáték második felvonásában. Erre az igazságra épül a Kama- raszínház szombaton bemutatásra kerülő újdonságának egész mondanivalója. Rudolf Trinner csen író könnyed, mulatságos fordulatokban bővelkedő vígjátéka nem is lép fel nagyobb igénnyel, minthogy megnevettessen, kellemesen elszórakoztasson. Ezt segíti elő a darab fülbemászó melódiája muzsikája is, amelynek érdekessége, hogy ugyancsak az író, Rudolf Trinner szerzeménye. — Három szereplős kamara-darabról lévén szó — mondotta a főpróba szünetében Tatár Eszter rendező — nagyon jelentős feladat hárul a szereplőkre: Medgyesi Máriára, Toraanek Nándorra és Mátrai Máriára, hiszen egyéni játékuk, színészi alakításuk tölti meg lü tetető élettel, bővérű humorra).í a leírt szerepeket. Áltáluk válik valósággá a tanulság, amely — ha bohózati formában mondjuk is el — mégis csak tanulság: a feleség otthon se hanyagolja el külsejét, a férj pedig ne takarékoskodjék a figyelmességgel. Mert a feleség ha nem is angyal, de nélkülözhetetlen. A feleséget, aki „nem angyal’** Medgyesi Mária alakítja. — Kettős, sőt, mondhatnám hár- mas Helena—Vera szerepe. Ezért izgalmas különösen számomra, hiszen szinte pillanatonként kell váltanom egyik szerepből a másikba. A kicsiny színpadon a főpróba még zökkenőkkel folyik, de úgy tartja a színházi hiedelem, hogy akkor a premieren, és bizonyára a további előadásokon is nagy lesz a siker. nt •*» — ZÁRSZÁMADÁSRA készülnek a Szörényi, a vaj szí ói Aranykalász és a gyöngyfái tsz-ben. Vajszlón 35 forint 33 fillér, Gyöngyfán 32 forint 34 fillér, a Szörényi tsz-ben 31 forint a munkaegység értéke. Az 1 tagra jutó jövedelem Szerényben a legmagasabb, ahol tavaly 15 380 forintot keresett egy tag átlagosan. — CIGÁNYEGÉSZSÉGÜGYI felelősöket jelölitek ki cigánytelepülések egészség- ügyi helyzetének megjavítása érdekében Szágyan és Baranya jenem. Idő? ár ás jelentés Várható időjárás szomoat estig: í&lhős. párás, csendes idő. Több helyen gyenge havazás, ködképződés. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz S—minu.sz fi, legmagasabb nappali liömér- ■nklei, szombaton: pusz. l-r-mmusz f *% WaSfe (46.) Azt, amit az igazgatónőtől, Pétertől az apjától hallottam? Nem... ez egyenlő volna az öngyilkosságra való rábírással. Hazudjak? Nem volt idő gondolkodásra. Folytattam hát: — Meglássa, otthon mindenki szeretettel várja. A lányok is, az igazgatónője is.; s — Komolyan mondja? — mo solygott rám könnyein keresztül. — Hát persze! És az édesapja! Mennyit kínlódott szegény ember maga miatt... Olyan meggyőzően ecseteltem az otthoniak visszaváró kedvességét, hogy magam is ólhittem végül — Majd elintézzük, hogy pót lólag leérettségizhessen, mert azt maga is belátja már, hogy tanulás néllkiül nem juthat semmire?! Anna arca valósággal kS virult. Mint aki rossz, nyomasztó álomból ébred, úgy nézett körül és pillantott rám is meleg, mélytüzű tekintetével. — Tudja mit, Anna! Ne is vesztegessük az időt. Nekem még van egy kis elintézni valóm ... Nem akarom azzal fá- rasztani, hogy magammal viszem. Inkább menjen ki egye- •peo a pályaudvari». Az in duiősi oldalon, az óra alatt vár jón rám. Negyed tízkor indul a vonat, legkésőbb háromnegyed kilencre én is oda érék... Ugye, ott Desz? — Ott leszek... és köszönöm ... — suttogta. Én is majdnem elsírtam magam. Fizettem és kiléptünk az utcára. Mennyire más volt most a nyüzsgő utcai forgatag! Az emberek és a kirakatok is mint ha velünk örültek volna! — Itt üljön fél a villamosra... Hogy addig se legyen pénz nélkül — mondtam, és mivel nem volt apróm, százast adtam át. — Kérem, váltsa meg a jegyünket. Anna mosolyogva felszállt a villamosra. A peronról még intett is félém. Mór messze járt a villamos, de én még min dig láttam lobogó fekete haját, arcán a mosolyt és kezét, mely iyel nekem integetett.= 3 * Taxiba szálltam, hogy hamarabb kijussak anyámhoz. Tőle kellett még elbúcsúznom. Útközben jutott eszembe, hogy beszélek Ilivel, a húgommal. Röviden elmondtam neki a történteket. — Szóval hazúdtál neki? — Ez volt Ki első szava, miután végtah«i<p*ta|t. *— Mondtam volna azt, hogy az igazgatónő csak az iskola hírnevét félti, hogy a lányok irigyek, gúnyosak és kíméletlenek? Mondtam volna azt, hogy az apja hallani sem akar róla a történtek után? Mondtam volna, hogy Péter a legjobb ba rátnőjével vigasztalódott...? Hi kezébe temette az orvát. — De hát ez rettenetes! Ha ez a lány megtudja a valóságot, hogyan heveri 3d ezt az újabb csapást? Gondolkodott. Mérlegélni kezdte a helyzetet. — Megengedem, hogy mindez csak féLszin, és talán az igaz gatónő is másképpen gondolkozna, ha Anna visszatérne. És az apját sem tudom olyan kegyetlennek elképzelni, hogy kitaszítsa a lányát... De az első benyomás mégis irtózatos lenne Anna számára. — Mit tegyek, Ili? Te mindig olyan okos és megfontolt vagy... Te az üzemben annyi asszony, meg lány sorsáról gondoskodsz... Találnod kell valami megoldást! — Azon gondolkozom ..-. — ráncolta össze homlokát Türelmettan voltam. — Nincs sok időnk. Negyed takar indul a vonat. Ha nem érek oda időben, Anna azt hiszi, hogy..; — Persze, hogy nem várakoztathatod meg. Tudod mit, ín is veled megyek... Ütközően talán kitalálok valamit... Észre sem vettük, hogy a korad meleget egészen nyárias rivatar váltotta fél. Zuhogó seöben indultunk el. Taxiit se merre sem láttunk. Míg s táy roK villamosmegállóhoz ér- a tünk, bőrig áztunk. Láttam, Ili nem törődve sem ** mivel, erősen gondolkozik. Végre villamoson ültünk. ^ Keservesen vánsaorgott. Örá- ‘ mat néztem, mélynek mutatója vészesen közeledett a háromnegyed kilenchez. Már a pályaudvar félé ve- v zető úton jártunk, amikor Ili ■ rátette kezét az enyémre. 1 — Azt hiszem megtaláltam a helyes megoldást — mondta ‘ halkan és megfontoltan ejtve a szavakat. — Anna ma ne • menjen véled mégse haza. El- : viszem magammal én. Nálunk ■ otthont is talál, meg az üzem• ben munkát. Dolgozhat, meg• keresheti a kenyerét. Ez azért ' kell, hogy újra szilárd talajt : érezzen a lába alatt. Ahogy Is- > merem az üzemben az asszonyokat, meg a lányokat, közöltük hamar helyre jön Anna kedélye is. Aztán bevégezheti a tanulmányait. Lehiggad, meg nyugszik. Odahaza is elcsitulnak majd a pletykák, hiszen minden csoda hónom napig tart..: — Angyal vagy Ilikém! — oaökaltam meg húgom arcát nagy boldogságomban. — Igazán j_:. életmentő cselekedet ez! A férjed nem fogja rossz- néven venni? — Miért? ö is ember. És nem is akármilyen ember! Három perccé! múlt háromnegyed kilenc, amikor az indulási oldalon az óra alá érkeztünk. Annát nem láttám sehol. — „MÚZSÁK találkozója" címmel február 4-én délután 4 órai kezdettél irodalmi délutánt rendez az Országos Ren dező Iroda a Liszt Ferenc hangversenyteremben. Közreműködik: Janesó Adrienne, Bánffy György, Árva Eszter, Stimácz Gabriella, Fodor An tál, Hetényi János és Bánky József. — 30 HALLGATÓ részvételével megkezdte munkáját Katádfán a Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum kihelyezett levelező tagozata. — 7 EZER 200 forint értékű társadalmi munkával autó busz-várótermet épített Lip* tódon a község lakossága. — EZER DARAB pulykát értékesített a közelmúltban a bikali termelőszövetkezet. — AZ IDÉN a pécsi úttörő-vezetőképző tábort a nyáron Sikondán rendezik meg, melyen 60 őrsvezetőt és 40 ifjúvezetőt képeznek ki. — A TÉLI időszakban is foglalkoztatja a tagságot a bólyi Kossuth Termelőszövetkezet. Az asszonyok burgonyát válogatnak, a férfiak pedig, amikor az idő engedi, a trágyakihordást és a szántást végzik, — DUNASZEKCSÖN, Má- gocson és Katádfán a napokban nyitották meg ünnepélyes keretek között a Mező- gazdasági Technikum kihelye zefct osztályát. Közlemény iáncmulatsagok Pécs város Művelődési Házában (Déryné u. Sí.) ma esté 7 órától, holnap úu. 4 érától. TÁNCISKOLÁI1 indít a Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Háza (Kossuth Lajo6 utca IS.) február 6-án. kedden este 8 órakor a főiskolai és egyetemi hallgatók részére. A n. kerületi tanács v. b. Ipari. kereskedelmi csoportja ezúton értesíti a lakosságot, hogy a jövőben Pécsett csak március, május, augusztus, október, december hónapokban tartanak országos állat- ée kirakodd vásárt, t « *
