Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-20 / 42. szám

WB. FEBRTJÍR 20. wmd 3 S Rekord a Bi Állami Gazdaságban lift hónap alatt 11© kilós Sertóseh A sertéstenyésztő gazdáknak és szakembereknek mindig az volt a törekvésük, hogy minél rövidebb idő alatt érjék el az állatokkal azt a súlyt, amely elegendő az értékesítéshez. Ilyen téren eddig is szép ered­mények jöttek létre, legutóbb azonban a Bikali Állami Gaz­daságban rekordot értek el a sertések gyors felnevelésében és hizlalásában. Ennek a lé­nyegéről a szakember, Lehőcz János, a gazdaság sertéste­nyésztő szakmérnöke adott tá­jékoztatást. — Bár eredményeink egé­szen újak, a kísérleteket már három esztendeje folytatjuk ennek érdekében — mondja. — Először is megfelelő fajtát kel­lett létrehoznunk. Az ^elsőren­dű feladatunk tehát az volt, hogy jó takarmány értékes! tő állatok kerüljenek az ólakba. Mi ezt úgy értük el, hogy nagy testű, fehér angol hússertés­anyákat kereszteztünk, nagy- esomtú, igen gyorsain növekvő svéd apaállatokkal. Többéves fáradozás után létre is jött egy rendikívül gyorsan fejlődő, de rendkívül igényes állat, amely csak nagy tápértékű takarmá­nyok fogyasztásával tartható fenn. De nagyon jó takarmány értékesítő és általában igien meghálálja a fáradságot, mert hónapok alatt elérjük vele a hizlalásra alkalmas súlyt. Eddi gi tapasztalataink azt mutat­ják, hogy nem egészein három­negyed év, hét hónap is ele­gendő ahhoz, hogy mint 110 ki­lós sertéseket értékesítsük őket. — A megfelelő fajta létre­hozásán kívül valószínű a jó Német és magvar tervezők barátsága A Pécsi Tervező Vállalatnak több éves baráti kapcsolata van az NBK-beli Cottbus város ter­vező váltelatával. A kapcsolat gyümölcsöző volt. Német bará­tainknak jelentős részük van a pécsi nagypaneles építkezés terveinek elkészítésében, sze­mélyes tájékoztatást és doku­mentációt adtak hozzá. A vállalat három szakembe­re 1960-ban a pécsi vállalatnál járt. A pécsi tervezők külön­böző vendéglátóipari épületek, üdülők és középületek doku­mentációját adták át számuk­ra. A tervek általános tetszést arattak, különösen azok eszté­tikai megoldásai. A német tervező vállalat igazgatója a napokban levelet küldött Pécsre, melyben a to­vábbi tapasztalatcserét szorgal mázzá. Ennek keretében meg­hívta a Pécsi Tervező Vállalat 4 szakemberét Cottbusba, tíz­napos tanulmányútra. gondozás is hozzájárult az ered mények eléréséhez. — Feltétlenül. — Ennek ér­dekében következetesen végre­hajtottuk a szakosítási tervün­ket. Ma már valamennyi ser­tésünk az alsómocsoládi tele­pen van. Itt már szakmunká­sok is dolgoznak, a vezetők pe­dig mindnyájan jó szakembe­rek. Mert nagy a tét: ez a hét és fél ezer holdas gazdaság az idén már nyolcezer hízót ad el az államnak, tehát holdanként több mint egy sertést juttat közfogyasztásra. Amikor a kismalacok elérik a 15—20 kilós súlyt elválaszt­juk őket és 20-as falkákban folytatjuk tovább a nevelésü­ket egészen addig, amíg elérik a 90 kilót. Azután már 50-es falkákban neveljük őket. Ami­kor aztán 60 kilós lesz egy-egy átkerül az öné tetős rendszerű ólba. Itt még egy darabig a növekedés a fontos, később azonban már csak a hízás. In­nen kerülnek aztán 110 káló el­érése után a ferencvárosi pá­lyaudvarra, ahova a leggyak­rabban szoktunk szállítani. — Említette, hogy az állatok igényesek takarmányozás szem pontjából is. Milyen takarmá­nyokkal látják el őket? — A gazdaságunk az utóbbi években kimagasló eredménye két ért el a növénytermesztés­ben is. Nagy mennyiségű, jó tápértékű abrak takarmánnyal rendelkezünk. Ezt azonban nem kapják meg úgy, ahogyan az megtermett, hanem olyan tápszerekkel vegyítve jut hoz­zájuk, amelyek valóban segítik a növekedésüket. Sajót takar­mánykeverő üzemünkben ké­szítjük el a keveréket. így ol­csóbban és kellő időben is hoz­zájutunk a szükséges mennyi­séghez. Megfigyelésünk sze­rint a gondosan előállított ta­karmánytáp adagolása után a takarmányértékesítés általában három százalékkal növeke­dett a sertéseknél. — És még egy dolog az állatgondozóik, a szakemberek és kezdők egy­aránt nagyon lelkiismeretesen dolgoznak, mint a szemük fé­nyére vigyáznak az állatokra. Ez is nagyon fontos, mert sem a jó fajta, sem a jó takarmány nem pótolhatja a jó kezelést, a jő bánásmódot. Kél hasznos mezőgazda^ szakkönyv 16 en meg Két igen hasznos könyv jelent meg a Mezőgazdaság. Kiadó gondozásában. Az egyik: Szigethy László: Ta­pasztalatok a kukorica vegy­szeres gyomirtásával címmel jelent meg és igen hasznos ta nácsokat ad a termelőszövet­kezeteknek. A vegyszeres gyomirtás ma már egyre job­ban előtérbe kerül és egyre több termelőszövetkezet tér át megyénkben is. Éppen ez­ért ebből a könyvből sokat ta­nulhatnak a termelőszövetke­zetek. A másik Nizsalovszky Jó­zsef könyve. A címe: „Kérdé­sek és feleletek a korszerű trá gyázás gyakorlatából”. Ez is igen hasznos kézikönyvvé vál hat, hiszen sok gyakorlati ta­nácsot ad a termelőszövetke­zeteknek az istállótrágya keze léséről és felhasználásáról, a szervestrágyahiány felszámo­lásának lehetőségeiről és azok ról az új lehetőségekről, ame­lyek elősegíthetik a talaj ter­mékenység fokozását. Az elmúlt hét keddjén zajlót taik le azok a termelési tanács­kozások, amelyeken — minden műszakban külön-külön — ér­tékelték az elmúlt negyedév munkáját. Ez a negyedév min­den tekintetben pozitiven zá­rult a gyárban, hiszen abból a 120 milliós vetés-lemaradásból, amelyet elsősorban a III. ne­gyedév géppark-átrendezése okozott — a három havi terv maradéktalan tejesítése mel­lett 76 és félmilliót pótoltak! A negyedév eredményeihez tar tozik, hogy végképp meghono­sodott a gyárban a hatgépes rendszer, mellyel jelentéke­nyen növelték a termelékeny­séget. A Mohácsi Selyemszövő­t Nitrogénra éhesek a gabonák Megyénk termelőszövetkeze­tei az arra alkalmas idő fel­használásával jelentős meny- nyiségű istállótrágyázást és fejtrágyázást végeztek. Január elseje óta 4650 holdra került kj isitállótrágya. Főként az el­múlt évi tapasztalatok alap­ján a termelőszövetkezetek nagy részében megértették a fejtrágyázás fontosságát és mintegy 22 470 hold gabonát fej.tr ágyáztak. Legtöbb fejtrágyázást a pé­csi és a mohácsi járásban végezték, ahol a műtrágya több mint felét a külföldi búzafajtákra szórták. Számos termelőszövetkezet­ben, így a szűri Kossuth, a j sumonyi Petőfi és a vajszlói i Aranykalász Tsz-ekben már I teljesen befejezték a mély­szántást. Ez évben összesen mintegy 8500 holdat szántottak meg. Legkevesebb a szántadon terület, mintegy 1000 hold a siklósi járásban, legtöbb szán- tamivaló. 12 ezer hold a pécsi járás termelőszövetkezeteire vár. Igen fontos feladat a már leszállított és raktáron levő műtrágya kiszórása, az is­tállótrágyázás. az őszi gabo­nák nitrogénellátásának biz­tosítása. Gondoskodni kell a vetőmag beszerzésről és tisztításról is, és amint az idő engedi, a helyi körülményektől függően minél hamarabb el kell végezni a mélyszántást. A tavasz folya­mán ugyanis a nagy munka- torlódásban a szántás mellett más feladat vár az erőgépekre. gyárban egy szövő egy munka­órára eső vetésteljesítésén mé­rik a termelékenységet, s a leg utóbbi termelési tanácskozáson örömmel állapíthatták meg, hogy 1961. I. és IV. negyedév között 20.6 százalékkal nőtt egy szövő egy munkaórára jutó ve­tésteljesítése. A jó eredmény elérésében részük van már azoknak a szövőknek is, akik 1961 közepén tanulóként kerül tek a gyárba, ma pedig már teljesértékű munkaerőnek szá­mítanak. Az elmúlt év negyedik ne­gyedévének eredményein fellel kesülve, most újult erővel lát­tak munkához a selyemszövő­gyáriak. Elhatározták, hogy még ebben a negyedben végle­gesen pótolják a tavalyi lema­radást, és terven felül — ha kissé késve bár, — de mégis meglesz a múlt évről hiányzó 43 és félmillió, most azonban mór csak 13,5 millió vetés. A cél elérése érdekében jól dol­goznak a gyári párt-, KISZ- és szakszervezet vezetői, akik az^lmúlt évben is nagy segít­séget nyújtottak a hibák kija­vításához. Most a szocialista brigád-mozgalom kiszélesítésén fáradoznak. Ennek eredménye­ként a tavaly négy helyett most már kilencre szaporodott azoknak a brigádoknak a szá­ma, amelyek rövidesen szerző­dést kötnek a vállalattal. ÍGY TÉLIDŐBEN „hidegen ásít” a mohácsi téglagyár ké­ménye. néptelen a hatalmas terület, és a dunai szél szaba­don futkározik a kemence kö­rül. „Téli álmát” alussza a téglagyár — a Mohácsi Farost­lemez szomszédságában. A kemence hideg, a nagykiterje­désű bányagpdör fagyos és kihalt — a telepen csak itt-ott mozgolódik néhány ember — a karbantartók. Dór József égető — aki csaknem negyvenöt éve dolgo­zik a mohácsi téglagyárban, és aki az egyik „téglagyári dinasztia” feje — néhányad- magával éppen a hidat bontja, amelyen valamikor két ember, egy nap, három vagon szenet talicskázott fel és amelyre ez­után már nem lesz szükség. — Nem kell ez már kérem — mondja az öreg — ezután ezt már lifttel csináljuk. Meg egyébként is, nem kell már eh­hez a munkához olyan sok fi­zikai erő, mint azelőtt. Sok itt a gép ... meg még lesz is hoz­zá . . EGY ÉVTIZED alatt nagyon sokminden változott a mohácsi téglagyárban. Amihez azelőtt kemény. verejtékes fizikai munka kellett, azt ma a gépek csinálják. Az államosítás ide­jén még — kivéve a prést — minden munka nagy fizikai erőkifejtést követelt a telepen. Azóta gépesítették a bánya­munkát. két földikotró dolgo­zik a gödörben, gépesítették többek között a szállítást, a csilléket motorral vontatják — sőt. hamarosan a kihordást is megkísérlik géppel elvégezni, hiszen ez a téglagyárban ta­lán a legnehezebb munka. A korszerűsítés eredménye, hogy a téglagyár évi kapaci­tása tíz év alatt 11 millió tég­láról 30 millió téglára emelke­dett. — Kevés beruházással éven­te harmincmillió téglát tudunk termelni — mondja Szemelácz József gyárvezető a vízpartí irodában — ami hozzávetőle­ges számítás szerint ezer két­szobás lakáshoz elegendő. A mi gyárunk egyike a leggazda­ságosabban termelő üzemek­nek, hiszen ezer darabonként 340—360 forintért állítjuk elő a téglát. Szemben sok olyan téglagyárral, ahol esetenként ezer tégla előállítási ára négy­száz sőt. ötszáz forint. Jó a szállítási lehetőségünk is. hi­szen az üzemhez iparvágány yezet, és itt van a szomszéd­ságunkban a Duna. Egy-egy uszály 80—90 vagon téglát is elvisz. Mostanában nagyobb té­telben Pécsre és Vácra szállí­tunk téglát. AZ IDEI TERV előrelátha­tólag csak huszonhárommillió téglát kér a mohácsi üzemtől, 5—7 millióval kevesebbet, mint amennyi a gyár kapaci­tása. — Hát igen — sóhajt a gyárvezető — ha lenne „nagy” tervünk, az sok mást is meg­oldana. Ha harmincmillió tég­lát gyárthatnánk, mert erre az üzem képes, akkor egész év­ben tudnánk munkát adni az embereknek. A téglagyártás idénymunka, de ha a kemence tíz hónapig „dolgozhatna” egy évben, akkor minden ember­nek egész éven át tudnánk munkát adni. így csak nyolc hónapig éget a kemence, négy hónapig az üzem munkásainak nagy része máshol keres mun­kát. És nem egyszer megtör­ténik, hogy állandó munkahe­lyet szereznek, és vissza se jönnek. — Mennyi a téli és mennyi a nyári munkáslétszám ?, __ A siklósi művelődési házban Élénk élet folyik a siklósi Gerencsér Sebestyén járási kul- túrházban. A kultúrliázban több mint tíz: szakkör működik, rendszeresen tartanak itt rendezvényeket, oktatást, összejöve­teleket. Pénteken itt tett látogatást fotóriporterünk. A kultúr- biz programja szerint ez a délután „ifjúsági napnak” is be* ülik. A járási könyvtárban hetenként háromszor az ifjúság né* szére kölcsönöznek. Dobos Rezső és Németh János törzs ig* jad a könyvtárnak, összekötik a kellemest a hasznossal: köny­vekkel a hónuk alatt egy gyors sakkpartit bonyolítanak le. Három csoportban dolgoznak a bábjátékosok. A nagyok & kulturális szemlére készülnek, a kicsik pedig Hajdú Valé­ria művészeti vezetővel próbálnák. — Jelenleg harminchat em­ber dolgozik az üzemben, de amikor tavasszal megkezdődik a termelés, százki lene ven a j rendszeres létszámunk. Nagyon várják már a tégla- ! gyáriak a tavaszt. A karban­tartók — ha lehet így monda- 1 ni— az utolsó simításokat vég­zik, az idénymunkások pedig ■ jóformán már a napokat szá- í molják: mikor mehetnek visz- i sza a téglagyárba, mikor gyújt- j ják be a kemencét. ÉVENTE ALIG-ALIG MA­RAD EL valaki a „gárdából”. Szeretik a téglagyárat. Azelőtt inkább a megszokás és a vi­szonylag biztos idénymunka kötötte a régi dinasztiák tag­jait az üzemhez, hiszen itt az­előtt minden munka szinte emberfelettit követelt. Ma ide­húzza őket a gép, a könnyebb j munka, a jó kereset — és még i valami, amit az öreg Dór Jó- 1 zsef a maga módján ekképpen fogalmaz meg: — Nézze, mi azért szeretünk itt lenni, mert minket is sze­retnek. Változik az ember, megtanulja azt. amit csinál, Szakszerűen. Én is. ötvennyolc éves fejjel iratkoztam be az égető tanfolyamra. Mert itt is csak tanulni kell. (TWery) Hat tánccsoportja van a kultúrháznak. Hegedűs Marika egy szólótáncot mutat be népi táncos társainak. Itt működik a helyi zenei általános iskola is. Nagy Gábor elsőéves megpróbálja „összhangba hozni” a vonót, a húrokat a kottákkal. Erb János képriportjai Újabb barDiincmiüiél pótolt a tavalyi ve'ss- Icnanlislil a MohácsiSelyemszövlgyár

Next

/
Thumbnails
Contents