Dunántúli Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-20 / 42. szám
WB. FEBRTJÍR 20. wmd 3 S Rekord a Bi Állami Gazdaságban lift hónap alatt 11© kilós Sertóseh A sertéstenyésztő gazdáknak és szakembereknek mindig az volt a törekvésük, hogy minél rövidebb idő alatt érjék el az állatokkal azt a súlyt, amely elegendő az értékesítéshez. Ilyen téren eddig is szép eredmények jöttek létre, legutóbb azonban a Bikali Állami Gazdaságban rekordot értek el a sertések gyors felnevelésében és hizlalásában. Ennek a lényegéről a szakember, Lehőcz János, a gazdaság sertéstenyésztő szakmérnöke adott tájékoztatást. — Bár eredményeink egészen újak, a kísérleteket már három esztendeje folytatjuk ennek érdekében — mondja. — Először is megfelelő fajtát kellett létrehoznunk. Az ^elsőrendű feladatunk tehát az volt, hogy jó takarmány értékes! tő állatok kerüljenek az ólakba. Mi ezt úgy értük el, hogy nagy testű, fehér angol hússertésanyákat kereszteztünk, nagy- esomtú, igen gyorsain növekvő svéd apaállatokkal. Többéves fáradozás után létre is jött egy rendikívül gyorsan fejlődő, de rendkívül igényes állat, amely csak nagy tápértékű takarmányok fogyasztásával tartható fenn. De nagyon jó takarmány értékesítő és általában igien meghálálja a fáradságot, mert hónapok alatt elérjük vele a hizlalásra alkalmas súlyt. Eddi gi tapasztalataink azt mutatják, hogy nem egészein háromnegyed év, hét hónap is elegendő ahhoz, hogy mint 110 kilós sertéseket értékesítsük őket. — A megfelelő fajta létrehozásán kívül valószínű a jó Német és magvar tervezők barátsága A Pécsi Tervező Vállalatnak több éves baráti kapcsolata van az NBK-beli Cottbus város tervező váltelatával. A kapcsolat gyümölcsöző volt. Német barátainknak jelentős részük van a pécsi nagypaneles építkezés terveinek elkészítésében, személyes tájékoztatást és dokumentációt adtak hozzá. A vállalat három szakembere 1960-ban a pécsi vállalatnál járt. A pécsi tervezők különböző vendéglátóipari épületek, üdülők és középületek dokumentációját adták át számukra. A tervek általános tetszést arattak, különösen azok esztétikai megoldásai. A német tervező vállalat igazgatója a napokban levelet küldött Pécsre, melyben a további tapasztalatcserét szorgal mázzá. Ennek keretében meghívta a Pécsi Tervező Vállalat 4 szakemberét Cottbusba, tíznapos tanulmányútra. gondozás is hozzájárult az ered mények eléréséhez. — Feltétlenül. — Ennek érdekében következetesen végrehajtottuk a szakosítási tervünket. Ma már valamennyi sertésünk az alsómocsoládi telepen van. Itt már szakmunkások is dolgoznak, a vezetők pedig mindnyájan jó szakemberek. Mert nagy a tét: ez a hét és fél ezer holdas gazdaság az idén már nyolcezer hízót ad el az államnak, tehát holdanként több mint egy sertést juttat közfogyasztásra. Amikor a kismalacok elérik a 15—20 kilós súlyt elválasztjuk őket és 20-as falkákban folytatjuk tovább a nevelésüket egészen addig, amíg elérik a 90 kilót. Azután már 50-es falkákban neveljük őket. Amikor aztán 60 kilós lesz egy-egy átkerül az öné tetős rendszerű ólba. Itt még egy darabig a növekedés a fontos, később azonban már csak a hízás. Innen kerülnek aztán 110 káló elérése után a ferencvárosi pályaudvarra, ahova a leggyakrabban szoktunk szállítani. — Említette, hogy az állatok igényesek takarmányozás szem pontjából is. Milyen takarmányokkal látják el őket? — A gazdaságunk az utóbbi években kimagasló eredménye két ért el a növénytermesztésben is. Nagy mennyiségű, jó tápértékű abrak takarmánnyal rendelkezünk. Ezt azonban nem kapják meg úgy, ahogyan az megtermett, hanem olyan tápszerekkel vegyítve jut hozzájuk, amelyek valóban segítik a növekedésüket. Sajót takarmánykeverő üzemünkben készítjük el a keveréket. így olcsóbban és kellő időben is hozzájutunk a szükséges mennyiséghez. Megfigyelésünk szerint a gondosan előállított takarmánytáp adagolása után a takarmányértékesítés általában három százalékkal növekedett a sertéseknél. — És még egy dolog az állatgondozóik, a szakemberek és kezdők egyaránt nagyon lelkiismeretesen dolgoznak, mint a szemük fényére vigyáznak az állatokra. Ez is nagyon fontos, mert sem a jó fajta, sem a jó takarmány nem pótolhatja a jó kezelést, a jő bánásmódot. Kél hasznos mezőgazda^ szakkönyv 16 en meg Két igen hasznos könyv jelent meg a Mezőgazdaság. Kiadó gondozásában. Az egyik: Szigethy László: Tapasztalatok a kukorica vegyszeres gyomirtásával címmel jelent meg és igen hasznos ta nácsokat ad a termelőszövetkezeteknek. A vegyszeres gyomirtás ma már egyre jobban előtérbe kerül és egyre több termelőszövetkezet tér át megyénkben is. Éppen ezért ebből a könyvből sokat tanulhatnak a termelőszövetkezetek. A másik Nizsalovszky József könyve. A címe: „Kérdések és feleletek a korszerű trá gyázás gyakorlatából”. Ez is igen hasznos kézikönyvvé vál hat, hiszen sok gyakorlati tanácsot ad a termelőszövetkezeteknek az istállótrágya keze léséről és felhasználásáról, a szervestrágyahiány felszámolásának lehetőségeiről és azok ról az új lehetőségekről, amelyek elősegíthetik a talaj termékenység fokozását. Az elmúlt hét keddjén zajlót taik le azok a termelési tanácskozások, amelyeken — minden műszakban külön-külön — értékelték az elmúlt negyedév munkáját. Ez a negyedév minden tekintetben pozitiven zárult a gyárban, hiszen abból a 120 milliós vetés-lemaradásból, amelyet elsősorban a III. negyedév géppark-átrendezése okozott — a három havi terv maradéktalan tejesítése mellett 76 és félmilliót pótoltak! A negyedév eredményeihez tar tozik, hogy végképp meghonosodott a gyárban a hatgépes rendszer, mellyel jelentékenyen növelték a termelékenységet. A Mohácsi Selyemszövőt Nitrogénra éhesek a gabonák Megyénk termelőszövetkezetei az arra alkalmas idő felhasználásával jelentős meny- nyiségű istállótrágyázást és fejtrágyázást végeztek. Január elseje óta 4650 holdra került kj isitállótrágya. Főként az elmúlt évi tapasztalatok alapján a termelőszövetkezetek nagy részében megértették a fejtrágyázás fontosságát és mintegy 22 470 hold gabonát fej.tr ágyáztak. Legtöbb fejtrágyázást a pécsi és a mohácsi járásban végezték, ahol a műtrágya több mint felét a külföldi búzafajtákra szórták. Számos termelőszövetkezetben, így a szűri Kossuth, a j sumonyi Petőfi és a vajszlói i Aranykalász Tsz-ekben már I teljesen befejezték a mélyszántást. Ez évben összesen mintegy 8500 holdat szántottak meg. Legkevesebb a szántadon terület, mintegy 1000 hold a siklósi járásban, legtöbb szán- tamivaló. 12 ezer hold a pécsi járás termelőszövetkezeteire vár. Igen fontos feladat a már leszállított és raktáron levő műtrágya kiszórása, az istállótrágyázás. az őszi gabonák nitrogénellátásának biztosítása. Gondoskodni kell a vetőmag beszerzésről és tisztításról is, és amint az idő engedi, a helyi körülményektől függően minél hamarabb el kell végezni a mélyszántást. A tavasz folyamán ugyanis a nagy munka- torlódásban a szántás mellett más feladat vár az erőgépekre. gyárban egy szövő egy munkaórára eső vetésteljesítésén mérik a termelékenységet, s a leg utóbbi termelési tanácskozáson örömmel állapíthatták meg, hogy 1961. I. és IV. negyedév között 20.6 százalékkal nőtt egy szövő egy munkaórára jutó vetésteljesítése. A jó eredmény elérésében részük van már azoknak a szövőknek is, akik 1961 közepén tanulóként kerül tek a gyárba, ma pedig már teljesértékű munkaerőnek számítanak. Az elmúlt év negyedik negyedévének eredményein fellel kesülve, most újult erővel láttak munkához a selyemszövőgyáriak. Elhatározták, hogy még ebben a negyedben véglegesen pótolják a tavalyi lemaradást, és terven felül — ha kissé késve bár, — de mégis meglesz a múlt évről hiányzó 43 és félmillió, most azonban mór csak 13,5 millió vetés. A cél elérése érdekében jól dolgoznak a gyári párt-, KISZ- és szakszervezet vezetői, akik az^lmúlt évben is nagy segítséget nyújtottak a hibák kijavításához. Most a szocialista brigád-mozgalom kiszélesítésén fáradoznak. Ennek eredményeként a tavaly négy helyett most már kilencre szaporodott azoknak a brigádoknak a száma, amelyek rövidesen szerződést kötnek a vállalattal. ÍGY TÉLIDŐBEN „hidegen ásít” a mohácsi téglagyár kéménye. néptelen a hatalmas terület, és a dunai szél szabadon futkározik a kemence körül. „Téli álmát” alussza a téglagyár — a Mohácsi Farostlemez szomszédságában. A kemence hideg, a nagykiterjedésű bányagpdör fagyos és kihalt — a telepen csak itt-ott mozgolódik néhány ember — a karbantartók. Dór József égető — aki csaknem negyvenöt éve dolgozik a mohácsi téglagyárban, és aki az egyik „téglagyári dinasztia” feje — néhányad- magával éppen a hidat bontja, amelyen valamikor két ember, egy nap, három vagon szenet talicskázott fel és amelyre ezután már nem lesz szükség. — Nem kell ez már kérem — mondja az öreg — ezután ezt már lifttel csináljuk. Meg egyébként is, nem kell már ehhez a munkához olyan sok fizikai erő, mint azelőtt. Sok itt a gép ... meg még lesz is hozzá . . EGY ÉVTIZED alatt nagyon sokminden változott a mohácsi téglagyárban. Amihez azelőtt kemény. verejtékes fizikai munka kellett, azt ma a gépek csinálják. Az államosítás idején még — kivéve a prést — minden munka nagy fizikai erőkifejtést követelt a telepen. Azóta gépesítették a bányamunkát. két földikotró dolgozik a gödörben, gépesítették többek között a szállítást, a csilléket motorral vontatják — sőt. hamarosan a kihordást is megkísérlik géppel elvégezni, hiszen ez a téglagyárban talán a legnehezebb munka. A korszerűsítés eredménye, hogy a téglagyár évi kapacitása tíz év alatt 11 millió tégláról 30 millió téglára emelkedett. — Kevés beruházással évente harmincmillió téglát tudunk termelni — mondja Szemelácz József gyárvezető a vízpartí irodában — ami hozzávetőleges számítás szerint ezer kétszobás lakáshoz elegendő. A mi gyárunk egyike a leggazdaságosabban termelő üzemeknek, hiszen ezer darabonként 340—360 forintért állítjuk elő a téglát. Szemben sok olyan téglagyárral, ahol esetenként ezer tégla előállítási ára négyszáz sőt. ötszáz forint. Jó a szállítási lehetőségünk is. hiszen az üzemhez iparvágány yezet, és itt van a szomszédságunkban a Duna. Egy-egy uszály 80—90 vagon téglát is elvisz. Mostanában nagyobb tételben Pécsre és Vácra szállítunk téglát. AZ IDEI TERV előreláthatólag csak huszonhárommillió téglát kér a mohácsi üzemtől, 5—7 millióval kevesebbet, mint amennyi a gyár kapacitása. — Hát igen — sóhajt a gyárvezető — ha lenne „nagy” tervünk, az sok mást is megoldana. Ha harmincmillió téglát gyárthatnánk, mert erre az üzem képes, akkor egész évben tudnánk munkát adni az embereknek. A téglagyártás idénymunka, de ha a kemence tíz hónapig „dolgozhatna” egy évben, akkor minden embernek egész éven át tudnánk munkát adni. így csak nyolc hónapig éget a kemence, négy hónapig az üzem munkásainak nagy része máshol keres munkát. És nem egyszer megtörténik, hogy állandó munkahelyet szereznek, és vissza se jönnek. — Mennyi a téli és mennyi a nyári munkáslétszám ?, __ A siklósi művelődési házban Élénk élet folyik a siklósi Gerencsér Sebestyén járási kul- túrházban. A kultúrliázban több mint tíz: szakkör működik, rendszeresen tartanak itt rendezvényeket, oktatást, összejöveteleket. Pénteken itt tett látogatást fotóriporterünk. A kultúr- biz programja szerint ez a délután „ifjúsági napnak” is be* ülik. A járási könyvtárban hetenként háromszor az ifjúság né* szére kölcsönöznek. Dobos Rezső és Németh János törzs ig* jad a könyvtárnak, összekötik a kellemest a hasznossal: könyvekkel a hónuk alatt egy gyors sakkpartit bonyolítanak le. Három csoportban dolgoznak a bábjátékosok. A nagyok & kulturális szemlére készülnek, a kicsik pedig Hajdú Valéria művészeti vezetővel próbálnák. — Jelenleg harminchat ember dolgozik az üzemben, de amikor tavasszal megkezdődik a termelés, százki lene ven a j rendszeres létszámunk. Nagyon várják már a tégla- ! gyáriak a tavaszt. A karbantartók — ha lehet így monda- 1 ni— az utolsó simításokat végzik, az idénymunkások pedig ■ jóformán már a napokat szá- í molják: mikor mehetnek visz- i sza a téglagyárba, mikor gyújt- j ják be a kemencét. ÉVENTE ALIG-ALIG MARAD EL valaki a „gárdából”. Szeretik a téglagyárat. Azelőtt inkább a megszokás és a viszonylag biztos idénymunka kötötte a régi dinasztiák tagjait az üzemhez, hiszen itt azelőtt minden munka szinte emberfelettit követelt. Ma idehúzza őket a gép, a könnyebb j munka, a jó kereset — és még i valami, amit az öreg Dór Jó- 1 zsef a maga módján ekképpen fogalmaz meg: — Nézze, mi azért szeretünk itt lenni, mert minket is szeretnek. Változik az ember, megtanulja azt. amit csinál, Szakszerűen. Én is. ötvennyolc éves fejjel iratkoztam be az égető tanfolyamra. Mert itt is csak tanulni kell. (TWery) Hat tánccsoportja van a kultúrháznak. Hegedűs Marika egy szólótáncot mutat be népi táncos társainak. Itt működik a helyi zenei általános iskola is. Nagy Gábor elsőéves megpróbálja „összhangba hozni” a vonót, a húrokat a kottákkal. Erb János képriportjai Újabb barDiincmiüiél pótolt a tavalyi ve'ss- Icnanlislil a MohácsiSelyemszövlgyár
