Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-20 / 16. szám

2

IUAPB-&

1962. JANUÄB VL

ELVESZETT F8Ú

Arbuzov színművének magyarországi bemutatója

Takács Margit és Sármássy Miklós Érdemes művész.

TAPASZTALAT, hogy egy külföldi színmű első magyar- országi bemutatója rendszerint legalább annyi művészi izgalmat jelent — mint bármely mai. hazai dráma ősbemutatója. Ha ivedig a szerző éppen a csehovi dramaturgia modem nyomvonalán haladd Arbuzov, aki a mad drámaíró nemzedék egyik legszínesebb és legérdekesebb alakja, akkor ez a művészi izgalom az .ismerősnek” szól. Hírét hazánkban megalapozta már az Irkutszki történeti a Vándoréveik, és a Tánya,

!— és Arbuzovot játszani — mondhatnánk — loonsaierfl k,divat” lett.

Az Elveszett flű című színmüve ugyancsak korszerű prob lémát, korszerű gondolátokat ébreszt. Vagyis: lehet-e az ember belső, látszólag elzárt világát az életben, a gyakorlatban elválasztani az emberektől, a közösségtől? Lehet-e az individualista magányra való hivatkozással elfordulni a közösségi élettől, megtagadni az egyén és a közösség közötti szükséges és alkotó szintézist?

Két lényeges vonás teszi roppant rokonszenvessé az Elveszett fiút. Az egyik a mély, humánus szeretet, amellyel Arbuzov színpadi alakjaihoz közelit, amellyel An.ton.ban, Pjotrban, Nyikolaj Ivanovics- ban, feleségében és a többiekben — a lényeget, az előbb említett szintézis lehetőségét kutatja. A másik lényeges és rokonszenves vonás a darab tatellektuálús jellege,

Dobai Vilmos rendezése elsősorban ezt a két rokonszenves vonást tartja figyelem mel, A darab jellegét, hangulatát meghatározó inteLllektua- litás — a rendezői koncepció alapján — meghatározza az elő adás jellegét is. Elég ritkán történik meg, hogy egy színházi rendező — különösen, ha iratai — oly töretlenül találja meg. a művészi utat — egyetemesen is és részleteiben is — a drámához, az író alakjaihoz, a. dráma hangulatához, mint ez Dob ad Vilmosnak az Elveszett fiú rendezésével sikerült.

A rendezés fegyelmezett, egy sége szinte megbonthatatlan. Csupa gondolati fegyelem. Pátosza úgyszólván nincs az előadásinak, és nyilvánvaló a rendezői szándék, hogy éppen

olyan köznapi, éppen olyan

egyszerű hangulatot kell teremteni a színpadom — amilyen egyszerű a darab. Mert csak így lehet eljutni a nagy és mély gondolatokig, és csak így sikerült enyhíteni egyrészt a ‘darab hedlyenkónti

zsúfoltságát és azt az érzést — különösen az expozícióban, — hogy a darab néhol a hivatásos írók házi színművére emlékeztet. A rendezés és a színészek érdeme, hogy a né- lány szürke 'szerepet sükertilt életrekeliteni

jut egy bizonyos lelki maga- sabbrendűségig,

AZ A TÉNY, hogy a darabban végeredményben nincsenek szemben álló, egymástól élesen megkülönböztetett táborok, még jóformán személyek se, hiszen Pjotr és Anton konfliktusa bár mély és igaz, mégsem alapvető konfliktus: elsősorban a színészi alakítások javára szolgál. Sokkal izgalmasabbak a színészi feladatok, több és színesebb a művészi lehetőség, és ezzel a lehetőséggel a darab szereplői élnek is.

Sármássy Miklós Érdemes művész, Nyikolaj Ivano- vics alakítása rendkívül meggondolt, intellektuális és finomművű. A tulajdonképpen passzív jellegű szerepből jólsi- feeí-ült karaktert formál, csupa bölcsesség és n.-ugalom. Különösen mély és művészi eszközökkel játssza azt a jelenetet, amely egyben a szerep egyetlen nagy „lehetősége”, amikor Anton fiánál: elmondja Pjotr örökbefogadásának történetét.

Liza szerepére aligha lett volna alkalmasabb művésznő, mint Takács Margit. Sokszínűén alakítja ki a kicsit még kispolgári allűrökkel rendelkező és aszerint élő, az ötvera éves korában is még „fiatal- asszony” jellemét. Csupa temperamentum, csupa mozgás, — és ha lehet ilyen kifejezést használni — akkor Takács Margit „sziporkázó” alakítást nyújt Valóban, bármikor a színpadra lép, szinte szikrázik körülötte a levegő. Csak az első pillanatban mindenre oly ér zékeny, jó kedélyű, roppant színes jellemet alakít D o b á k Lajos különleges, a szokottnál felfokozottabb lelkiállapottal játssza Anton szerepét. Erővel és hittél, sokszor metgrázóam, és mindig őszintén. Megrendítő egyszerűséggel és őszinteséggel ábrázolja a lelki szakadó!: széléről szinte az utolsó pillanatban visszatérő harminckét éves Antant. Takács Margit mellett a darab egyik legjobb alakítását nyújtja,

D ári day Róbert Pjotr jellemében elsőscrban a szerelmes férj vívódását hangsúlyozza — helyesen. Lényegében három malomkő között őrlődik. Egyrészt Mollodcov ellen harcol a munkájáért, a hivatásáért, másrészt Natasa szeretetéért, harmadsorban pedig a csalódás félelme gyötri: vajon Anton csábító-e vagy pedig még mindig a régi, fiatalkori barát? Pjotr a darab egyik leggazdagabb jelleme, és Dariday Róbert Pjotr nagy érx»oooscio«x)ooooooooao<xx>oooooooocioooc>oacaecooooMaoaoaoaoaoaoooooooeaaooaocaoooeon

kivételes hangsúlya van. Arbu

zov darabja éppen ezt követeli, mert hőseinek sorsa nem „szín házi” sors, hanem az egyszeri!, eszköztelen és puritán mindennapi élet.

Aligha lehet pontosabban meghatározni Dobai Vilmos rendezői felfogását — és e felfogás színpadi eredményét — mint azzal, hogy sikerült olyan ná varázsolíni néhány órára a színpadot, ahogyan Arbuzov darabjában a mindennapi életet ábrázolta. És sikerült a szín padi sorsokat olyan egyszerűvé és őszintévé tenni, amilyen egyszerűek és őszinték a dainaij jellemei,

Nyikolaj Ivanovics Ahotnyikov családjában és környezetében tulajdonképpen mindenki önmaga jut eL az alaipvető emberi igazságokig. És mindenki eljut valameddig ezen az úton. Anion — az egy regényével oly népszerűvé lett fiatal íj$ — kilenc év után otthon, a szuka házban, a régi környezet ben találja meg önmagában a hiteit. Pjotr, a fogadott testvére, ugyancsak látszólag önmaga vívja meg a harcát egyrészt Mododcov éllen, másreszt pedig Natasáért — bár az előbbi harcból a néző csak töredékeket ismerhet meg, hiszen ez a küzdelem önmagában is egy dráma lenne, s a darabnak szinte minden szereplője ha nagy belső áldozatok és nagy szomorúságok árán is — de elzetmi hullámzásait csak részben szabályozza. Játéka inkább rokonszenves, mint fegyelmezett.

Lelkes Dalma Natasa szelepében nehéz művészi feladatot old meg tehetségesen. A tűnődő, az érzéseivel csendesen, önmagában leszámoló nő néma szenvedéseit ábrázolja. Tekintete, arcjátéka gyakran a szavaknál is többet érzékeltetnek belső vívódásából, és ami a jellem és az írói mondanivaló szempontjából a legfontosabb: a néző él is hiszi, hogy Natasának végülis csak Pjotr mellett van a helyei

P a á 1 László sok eredeti vonással gazdagítja a revizor alakját, akiről végülis kiderül, hogy Pjotr eddig ismeretlen apja. Érdekes alakítás, sokoldalú. Pillanatok alatt tud vonzó és ellenszenves lenni, és alighanem Paál Lászlónak ez az egyik legsikerültebb, művészileg egyik legjobban megérett alakítása. Különösen jól sikerült a búcsúzásd jelenete.

RENDKÍVÜL NEHÉZ dolga van B ó d i s Irénnek Csere- muskina szerepében. Az író meglehetősen vázlatosan, sőt — helyenként sematikusan ábrázolta az üzemi könyvtárosnő alakját. Szinte alig törődik az író azzal, hogy Cseremuskina alakítása Is megközelíthesse a darab „nagy” intellektuális hősednek alakítását, de Bódis Irén „nagy szerepeit” csinált Cseremuskinából. Emberközel ségbe hozta, sok-sok természetes kedvességgel, emberséggel, egyszerűséggel — mindezt színészi játékkal — a szó szoros értelemben a „népet” jeleníti meg.

K o r á n d y Dénes Molodcov szerepében kénytelen megelégedni az író által mostoha ké: zel szabott színészi lehetőségekkel. Amit játszik — helyesen, jó felfogásban és jól játssza, — de miként Molodcov alakja a darab egészében is csal: egy töredéket jelent — Korán ti y egyébként szemléletesen megelevenített széktáns tisztviselője is csak egy jól sikerült epizód.

Móricz Lili, mint Irina, az újságírónő szerepében — visszafogott alakítást nyűit. Eszközei néha túl egyszerűek és színtelenek, és ez a módszer csak ott vezet teljes eredményre, amikor egész életének, szerelmének kiúttalanságát akarja ábrázolni. Anton iránt érzett szerelme, Irina alakja — az ő megfogalmazásában a kelleténél szürkébbre siker ült,

Thiery Árpád

»nnnm«pnH»ui

üimmiiHiniiP

Eli

miiiiiiiillnilllllllllll

Mlllmlliiillilliliii

Becsüiefpénzfár

ványt emel ki. Utána fiatalember lép da. zsebéből filléreseket kotor elő. 1 valósan beejti a perselybe és a szil t- «éges nyomtatvánv- oyal távozik.

Van már egy sereg önkiszolgáló bői tut.l:, kalauz nélküli autóbuszunk, most már a postán is találkozunk ezekhez hasonlóval, a „be- csüíetoénztár”-ral. Tavaly áprilisban vezették be a pécsi postán kísérletképpen. Egyszerű es mégis érdekes jószág, az emberek öntudatosságának, becsületességének egyik mérőszere. És a próba sikerült, a btcsületpénztár bevált. Már több mint egy fél éve működik, de nagyobb

Sokfélé felirati! ablakocskát pillán' meg a pécsi post ár ■t belépd. Egyik he 'yen pénzt adna! fel, másikon bélyege:. képeslapé vásárolnak, s mind egyik előtt nagy .

' olongás.

Idős néni érkezik retiküljéből aprópénzt vesz elő, mef áll egy állványnál melynek rekeszeiben boríték, pénzes utalvány, táviratcs<) mó van elhelyezve. Az árak mindegyik alatt elolvashatok, egyik tíz, a másik húsz fillérbe kerül. Alul Ids persely. Az állvány felső részén feketebetűs felirat:

,, B ecs üleitpé nztáiJ ’. A néni a pénzt a perselybe dobja, majd borítékot és egy pénzesutaluányt nem tapaszaitok. Sőtl Amikor naponta összeszámolják a pers--: * ári a lírái, ncidr ) mindig egy-két v- rinttal többet taió.- r.ak benne.

A pécsi mint' ra Komlón. Szí" - váron, Mohácsor- •>

megpróbálkoata'; i becsűletpénztérvi, . telj&s sikerre'

Tie hol van r c-sülettelefon" am - bői kettőt is for - .ómba helyeztek pécsi postán ? Ezeknek már ■=/- - morűbb 3 sors' Sajnos. likvidi : keilett őket, meri . telefonálók nagy 1 sokszor „elf ele.1' - ték” a perse* ■ dobni a negyv. 1

fillért. 'Pedig nem

nagy összeg ...

(Btizséf)

— SZEPTEMBERBEN adják át rendeltetésének a Megyeri úton épülő RÖVIKÖT- raktárt.

— AZ IFJÚSÁGI Akadémiák soronkövetkező előadásain az SZKP XXII. kongresszusának anyagával foglalkoznak „Mi a kommunizmus?” és a „Kommunizmus és az ifjúság” című előadások keretében.

— ÍRÓ-OLVASÓ találkozót rendez február 5-én Sellyén és Szentlőrincen az Ifjúsági Akadémia.

— 8 NAPOS kirándulásra különvonat indul március 21- én Pécsiről Drezdába. A résztvevők ellátogatnak Lipcsébe és a Szász-Svájcba is.

— AUTÓBUSZ különjáratot indít a pécsi IBUSZ Budapestre január 28-án az óriásbálna és a drezdai képtár kiállításának megtekintésére.

— 45 EZER liter tej fogy el szombaton Pécsett. Pécs napi átlagfogyasztása tejből 35 ezer liter.

— A KOMLÓI Élelmiszeripari Vállalat idei terve 24 millió forint, ami 3 millióval, több, mint a múlt évben volt. A terv ilyen arányú növekedését jobbára korszerűbb gépek beállításával, xij technológia kialakításával litvánjuk teljesíteni. Az idén « ezer 915 tonna kenyeret, 9 millió péksüteményt ked gyártaniok.

AZ ESZKÖZTELENSÉG

neglehetősan nehéz dolog a izínparion, hiszen éppen az eszköztelenség koncepciója követeli a legtöbbet az együttestől. Kötelezi a rendezőt és kö^

021 a színészt. Minden mon- t<nak és minden mozdulatnak

— FEHÉR LAJOS elvtársnak, az MSZMP Központi Btt zottsága Politikai Akadémiáján elhangzott beszéde. ..Hogyan tovább a magyar mező- gazdaságban” címmel m eg jelent o Kossuth Könyvkiadónál.

— A BÁNYÁSZATI Építő Vállalat komlói kirendeltsége január 19-én adta át rendeltetésének a mintegy másfélmillió forint értékű gépraktárt Béta-almán. A raktár építésére a külszíni rekonstrukció miatt volt szükség.

— 1200 FIATAL vesz részt a szigetvári járás KISZ alapszervezeteiben a politikai oktatásban és az ismeretterjesztés különböző formáiban.

— ÜZEMI KlSZ-thkár.ik- kal tartottak tapasztalatcsere megbeszélést tegnap déiután a KISZ megyei bizottságán az ifjúság takarékossági mozgalmának helyzetéről.

Látványos busójárásra készülnek Mohácson

Mohit son immár hagyomány, hogy évente megrendezik a törökök kiűzésének emlékére a busójárást. Ez évben március 4-re tervezik a h- tyományos „karnevált”, de az eddigieknél is látványosabb (ormában. Nemcsak félelmet keltő faragott álarcokban jelennek meg a busók, mint eddig, hanem „rohammal” verik majd szét a város főterén felállított török sátrakat.

A legkifejezőbb jelmezeket díjazzák. Már eddig Is számos üzem, vállalat ajánlott fel értékes jutalmakat, köztük az Uj Barázda Tsz egy televíziót.

1— A PÉCSI köztemetőben u III-as (nagykereszt előtt keletre) felnőtt sírhely táblában az utolsó temetéstől számított 30 év eltelt. Ennek alapján a pécsi városi tanács vb. engedélyezte a sírhely tábla kiürítését. A kiürítés időtartama 1962. június 30-án jár le. A kiürítendő sírhelytáblában a szabályszerű díj lefizetése ellenében a jogosult hozzátartozók a sírhelyeket újból megválthatják a temető gondnoki hivatalában. (Pécsi köztemető, Siklósi út 97 szám, telefon: 15-18.) Ha a jogosult hozzátartozók e határidő alatt elmulasztják a sírhely megváltását a vonatkozó jogszabályok értelmében a Teanetkezési V. a sírhelyekkel és a síremlékkel szabadon rendelkezik. — Baranya megyei Temetke -ési Vállalat. 79.

« UJ TRA US Z. FORMÁT OR- AIJ.OM.ISt építenek a Dól-Due nántúlt Áramszolgáltató Vállalat komlóI üzletigazgatóságának dolgozói a Komlói Helyiipari Szolgáltató Vállalat részére. Az e hónapban átadásra kerülő létesítmény építésére mintegy 100 ezer forintot fordított a Ilelyi- ipari Vállalat. A transzformátorállomás üzembe helyezésével zár vartalan áramellátást biztosit» naíc a láda-üzem számira,

A

>

i

hogy valami múló lelki defektus okozta ezeket a sajnálatos dolgokat. Lehet, hogy én is hibás vagyok... Sajnos, be kell vallanom, nem sokat értek a gyermekneveléshez... Anna máris kész nőnek érezte magát. És a színház... Kérem, én tiltakoztam. Szirtes elvtárs, a kultúrotthon igazgatója a megmondhatója, hogy tiltakoztam ... Már akkor éreztem, hogy ebből baj lesz... Én féltettem a lányomat... Tetszik tudni, az édesanyja is...

Gyámoltalanul, szánté saj- nálnivalóan nézett rám.

— Hol keressem? És lehet-e egyáltalában keresnem? Mit érnék vele, ha tudnám a címét? Ha akar, úgyis visszajön. Ha pedig nem... hiába hívnám.

Nem engedtem magamat meghatni ettől az embertől.

— Anna a törvény szerint még fiatalkorú — mondtam szigorúan. — Meg vannak az eszközeink, hogy hazahozzuk...

Kutor ijedt mozdulatot tett:

— Nem, a világért sem szeretnék botrányt! De Anna miatt sem... Roppant érzékeny teremtés. Megviselné, ha erőszakot alkalmaznánk.. ,

Maga elé meredt. Egyszerre roppant öreggé vált:

— Csak azt csodálom, — motyogta — hogy* itt tudott hagyni... Pedig tudta, hogy egyedül vagyok ... Teljesen egyedül, n

(Folytatjuk.) i

akartam. Anna itt nem számíthat segítségre. Tovább kell hát mennem.

A legtermészetesebb segítőtárs az édesapa. Újból szerencsét próbáltam.

Ezúttal otthon találtam A szűk kis szoba tele volt könyvekkel, iratok hevertek szanaszét az asztalon, ágyon, székeken. A kép a falon most is lefüggönyözve lógott.

Amikor elmondtam Kutor Árpádnak, hogy ki vagyok és miért jöttem, arcán az érzelmek furcsa keveredését fedeztem fél.

Volt abban őszinte megdöbbenés, mert még nem tudott semmit a hatóság intézkedéseiről. Anna úgy látszik eltüntette előle az idézéseket.

Ugyanakkor kellemetlenül is érintette a dolog, mert nyilván munkájában zavartam.

Szégyent is láttam az arcán. Szegy ölte a lányát, aki búcsúszó nélkül hagyta ott

És láttam az arcán a düh. a tehetetlenség kínzó rándulásét, amiért gyengesége éppúgy tétlenségre kárhoztatja, mint évekkel ezelőtt, am hear felesége ment éL, ugyanúgy, búcsú szó nélkül.

— Mivel lehetek szolgálatára? —> kérdezte kínos udvariassággal.

Nem kínált hellyel, ő is állva maradt. Láttam, mielőbb végét óhajtja e nem kívánatos beszélgetésnek.

_— Sajnos, nem tudok semmiféle felvilágosítást adni. Velem sem közölte a lányom, hogy hová átázott Biztosra veszem,

Az igazgatónő elveszítette türelmét.

*7 — Nekem 466 növendékről

d kéül mindennap gondoskod- rom! Igazán beláthatja, hogy nem jut időm mindenre. Mi

r Kutor Anna ügyét lezártuk. Mást nem mondhatok.- —Még egy utolsó kérdést! —- folytattam makacsul. — Ha- Kutor Annában a megbánás- őszinte jelét látnánk, ha biztosítékot kapnánk, hogy megja. vilit, visszafogadná e.i iskola?

— Azt hiszem, Anna érdekében is okosabb volna, ha nem

• állítana bennünket ilyen dön- . tés elé. Anna elment, hogy az

• iskola törvényeinek felrúgása- árán egy „másik”, a rivalda , csalóira fényétől megvilágítóit

. életet kezdjen. Ha visszajönne, , beismerné bukását, kudarcát. I 1 Anna sokkal büszkébb, sem- . hogy ezt előttünk, osztálytárs- , női előtt beismerje, újból be- . . üljön a padba és feléljen, deá- ! gozatot írjon, egyszóvol újra szürke Ids diáklány legyen a dédelgetett, agyonreklámozott 1- szídrfiókdból. Annának lehe- 3

tősége nyflik, hogy másutt, más iskolában folytassa tanul- ' Hiányait, ha komoly a javulási ' szándéka. Ott, ahol nem is- 1 n.eriik, nem tudnak a történtekről. . f

Mit mondhattam volna még s ezek után? Meg tudtam, amit í

(34.) '

Amikor belekezdtem mondó kámba és először ejtettem k Kutor Anna nevét, közbevágott'

— Kérem. Kutor Anna mái nem növendéke iskolánknak, ö maga hagyta itt az iskolát Mi, a magunk részéről lezártuk az ügyet, így megbocsásson. de további felvilágosítással nem szolgálhatok;

Dühített ez a beszéd. de azért igyekeztem nyugodt maradni.

— Ezzel tisztában vagyok. — feleltem. — De azért nem tudnám elhinni, hogy egy cseppet sem érdekli önöket e lány további somsa T

•— Mit tehetünk? Tudomásunk szerint elhagyta a várost.

—- Erről is tudok. Ne értsen félre, dvtársnő, én nem felelősségre vonná akarom önöket. Hiszen önök teljesítették kö- telességükot és ezzel valóban nincs is további feüáriatuk Kutor Annával szemben. De ... imimit ember, mint volt Igazgató nője.: i U,gy tudom, Kutor Anna az iskola egyik leg lávái óbb növendéke volt.

— Ez mit sem változtat a tényeken. És főképp nem menti tettét.

— Ilyen könnyen Jemand «er ember étefeé&Stt