Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-19 / 15. szám

lANVÁI 1*. nimd Előadás a modern zenéről A modern %ene fő típusai — Van-e jövője az elektronikus gépzenének ? A Városi Művelődési Ház nagyi errmében „A modem mű* vészét” címen előadássoroza­tot rendeznek. Ennek kereté­ben két előadásban — január 10-én és 17-én — Kincses Jó­zsef zeneszerző, a Zeneművé­szeti Szakiskola sokoldalúan képezett tanára ismertette szá­zadunk zenéjét. A hatalmas anyagot felölelő témát természetesen csak nagy vonalaikban vázolva lehet belesűríteni két előadás­ba, de e szűk kereten belül igen jól felépített gondolatme­netben érthetően, mindenki számára kellemesen és tanul­ságosan foglalta össze a XX. századi európai zene fejlődé­sét, egymásra boruló vagy öszecsapó stflmahnllámait. Ál­talában azt az erős erjedő fo­lyamatot, amely még nem tisztult la, de amelynek közbenső állomásain máris számos kiváló és Időálló alko­tás jelzi jelenlétét. Bevezetőjében utalt a mo­dern zene összefüggésére vagy teljes elfordulására a megelő­ző korok stílusától, majd ele­mezte a modem zene négy fő típusát. Ezek: a) « folklonsz- tikus, amely az egyes népze­néket veszi alapul, vagy egy­szerű feldolgozásban vagy na­gyobb formák talajaként, b) az új klasszicizmus, amelyet a pá­rizsi Hatok Társasága 1918. évj közös nyilatkozata indított el, c) a Schönberg-ék dodeka- foniáján alapuló expresszio- nizmus, a teljes hamgnemmél- kúliség felé törekvéssel, végül d) a zörejzene és gépzene. Érdekesen szemléltette és magyarázta, hogy a klasszikus stílus szigorú hangnemi kötött­ségével ellentétben a modern stílushoz átvezető romantika már lazított ezen a kötelmen, Szóvá tesszük Füstbe ment tervek Bogárhátú családi házak szebbnél szebb képei incsel­kednek az emberre városunk falragaszairól. Hangoskodó cím hirdeti: családi ház — tervgyűjtemény. Szokatlan dolog, hogy könyvet vagy tervrajzgyűjteményt külön is hirdetnek, de ez a tervgyűj­temény olyan kézi könyv, amelyet szívesen fogad min­den építeni szándékozó. Fel­világosít az építési tudniva­lókról, válogatási lehetőség­re hívja fel a figyelmet, s mindezt: szép kivitelben alig pár forintért Alaposan meg­néztem a plakátot, amely sze­rint a könyv kapható minden könyvkereskedésben. Iziben nekiláttam, s végigjártam az összes pécsi könyvüzletet, de hiába — a tervgyűjtemény megvásárlására vonatkozó tervem füstbe ment. Pécsett sehol sem lehet megvásárolni a falragaszok. hirdetése elle­nére sem a tervgyűjteményt. Még protekciósán — a pult alól sem. így aztán egyelőre tervgyűjtemóny nélkül gyűjt* hetem a terveket: hol, kinél lehet felfedezni legalább egy példányt belőle? lerv a füst ellen Ezekben a hideg téli alapok­ban szüntelenül pöfékel a pe­riszkópszerű csőből a füst a Széchenyi tér kellős közepén. Fojtogatja, fullasztja azokat, akik kénytelen-kelletlen itt várakoznak a Kertváros vagy a vasútállomás felé menő autóbuszra. Valahogy ezt a kérdést meg kell oldani. Nem valami esztétikai látvány a város közepén egy ilyen füst­okádó cső. Másrészről az is bizonyos, hogy az alsó helyi­ségek gondozója sem fagyhat meg. Mindezt azonban meg kell másként oldani. Az olaj-, a gáz- és a villanykályhák ko­rában nem lehet probléma egy fülledt füstöt szóró ké- «nénycsó éktávcri, irtása. ezért a romantikára már a hangnemi ingatagság a jellem­ző. Komink zenéje ezt az in­gatagságot egyik mellékágá­ban átveszi és továbbviszi, míg másik ágában hadat üzen neki és a barokk kort választ­ja példaképének, természete­sen a zene mai eszközeivel ki­fejezve. Beszélt a zeneköltő élményanyag árói (ihlet, sugal­lat, hatás), amely stíluskorsza­konként az uralkodó fő kör­nyezeti vonások befolyására más és más, de mindig erősen összefügg a költészettel, amelyből szövegi alapon főleg ■ programzene merít Előadásának negyedik ne­gyedében rátért korunk leg­újabb vívmányára, a még kí­sérleti állapotban levő és re­méljük, abban is maradó elektronikus gépzenére. Ez a kétes értékű próbálkozás har­minc esztendeje indult el Franciaországból s néhány éve érkezett meg hazánkba a nyu­gati széllel Az elektronikus zenének nem zeneszerzőkre és előadóművészekre van szük­sége, hanem hangmérnökökre. A felgerjesztett sinushangokat lékottázni nem lehet csak grafikonszerűen érzékeltethe­tők. A haliigatóság mosollyal vagy fejcsóválva hallgatta, folytatását nem kívánja. Ko­rai volna ma még állást fog­lalni mellette vagy ellene, majd az eljövendő évtizedek eldöntik, van-e létjogosultsága az elektromos zenének az em­ber által keltett hagyományos zene mellett vagy annak rová­sára és hogy jelentőségében túljut-e egyes film-, báb- és egyéb kísérőzenék alkalmi alá­festő effektusain vagy elisza­posodik s marad a zenei fejlő­dés egyik közbenső állomásá­nak, amely elvesztvén forgal­mi jelentőségét a vonatok megállás nélkül átrobognak rajta. Kincses József előadását hanglemezekkel illusztrálta, bemutatván a modem zene jellemző alkotásainak egyes részleteit Á közönség legin­kább Sztrávinszkij „Zsoltár- szimfónáá”-ját, Debussy „A tenger és a szél párbeszédéit, Bartók Béla „A kékszakállú herceg vára” operájának első jelenetét élvezte és megrázó hatást tett rá Schönberg „Var­sói hazafi” kantátája. Igen nehéz olyan keretben előadást tartani, amelyben a legkülönfélébb fokon áll a hallgatóság szakképzettsége. Amelyben hi­vatásos muzsikus mellett telje­sen járatlan érdeklődő ÜL Kincses megnyerő egyéniségé­vel és alapos felkészültségével jól eltalálta az arany közép­utat Ez legfőbb érdeme, mert ezáltal beleilleszkedett a tö­megnevelés országos fontossá­gú feladatába. Veress Endre Szombaton üzembe helyezik a kézi kapcsolású központot A posta tájékoztatója a telefonálás módjáról A posta értesíti a telefonáló­kat, hogy január 20-án az autó marta távbeszélőközpont mel­lett egy kézikapcsolású közpon tot is üzembe helyez. Azok ré­szére, akiknek az állomását a központba kapcsolják be, valamint azoknak, akik az ide bekapcsolt elő­fizetőkkel kívánnak beszél­ni, az alábbi tájékoztatást ad­ja a posta: A kézi kapcsolású központ előfizetői egy, kettő, vagy há­rom számjegyű hívószámot kapnak, az automata központ, előfizetőinek négy számjegyű hívószámával szemben. Ha a kézi kezelésű központ előfizetője akar telefonálni, a készülék hallgatójának felémé lése után a központ kezelője jelentkezik „központ” szóval. Ha a hívó e központba kap­csolt éLőfizetővél kíván be- székti, a központ kezelőjétől kell kérni a kapcsolást. Pl: kérem a 15-öt. Ha automata központba kapcsolt előfizetőt akar felihívni, akkor „vonalat’ kell kérnie a központ kezelőjétől A központ kezelője az előbb; esetben a kapcsolási szám visz szóismétlésével, az utóbbi eset­ben pedig „adtam” vagy „kap­csoltam” szóval jelzi a kérés teljesítését. Ha akár az előfi­zetőt, akár pedig a „vonalat” nem tudja kapcsolni, ezt közűi s a kapott felvilágosításhoz ké­pest a hívás megismételhető. Ha az automata-kuzpontbci kapcsolt előfizető kíván tele­fonálni a kézi k: pcsolású köz­pontba bekapcsolt előfizetőhöz, akkor először a központ hívó­számait kell tárcsázni. E szá­mok a következők: 15-50, 18-81. 26-04, 27-81. Tárcsázás és csen­getés után a központ kezelője jelentkezik, akitől a kívánt elő fizető kapcsolását kell kérni. Szellemi vetélkedő a mohácsi Bartók Béla klubban Vértes Elemér játékvezető, az irodalom, képzőművészet, a komoly- és könnyűzene, a föld rajz, a fizika, a történelem, a sport és politika különböző kér déseiből vizsgáztatta a verseny zőket. A mindvégig színvona­las és érdekes játékot a fiata­lok százai kísérték nagy figye- lemmeL A négv fordulóból ál­ló szellemi vetélkedő szünetei­ben a művelődési ház tánc­zenekara és szólistái, valamint az irodalmi színpad tagjai szó­rakoztatták a közönséget. \ két szólista: Hazafi Márta es Éva László kultúrált előadás­módjukkal és kellemes hang­jukkal méltán arattak sikert. A könnyed, játékos versek jól illettek a műsorba. Mészáros Ágnes és Bedő Zsuzsanna sza­valatait lelkes tapssal jutal­mazták. Krämer Ilona LEVELEZŐINK Tizenkét lakás a pécsi vasutasoknak Tizenkét boldog vasutas­család költözik be a napokban a már befejezett 2x6 lakásos, modem vasutas-bérházba. Igaz, ma mér nem újság a tel­jes komfort, mégis dicséretet érdemelnek ezekért a lakáso­kért mi íxi a tervezők, mind az A. 2 7^E§ Minden autóbuszvonalnak megvan az úgynevezett tájjel- iege. Ezt mi pécsiek nagyon jól megfigyeltük, mert van nálunk vidám, szomorú, örö­mök és remények vonala, sok munkásjárat s szerencsére, csak egy 27-es. Nem vagyok az új rend el­len, de ez a párhónapos üze­meltetés, amióta az automata kalauz működik, nemcsak az előnyöket mutatta be. Vannak még döccenők is, amelyeket ki kellene küszöbölni. Ehhez vi­szont az utazóközönség és a Közlekedési Vállalat összefogá­sára van szükség. Megpróbálom leírni, ami a 27-es járatot csúcsforgalmi időben jellemzL Amikor befut a 27-es a megállóhoz, kezdődik a zsebbe- nyulás — persze a lépcsőn — a forintok után. De egész biz­tos, hogy csak 50 filléresek vagy kettesek akadnak a kéz­be. Mire előjön az 1 forintos, addig már a hátulállók jóné- hány rokonával hozzák kap­csolatba az illetőt. Persze, ha a viteldíjat kézben tartjuk, csak egy kis mozdulat, és máris beléphetünk a kocsi belsejébe, ha történetesen ott hely van. Sokszor van ugyan még ülő­hely is, de csak a külső he­lyet foglalják el és a belsők üresek. És ez valószínű azért van. mert még a felszállás iz­galmát ki sem heverte az utas, már azon töri a fejét, vajon a leszállás hogyan fog sikerül­ni. Mert ez a 27-esen nem is olyan egyszerű, ha a kocsi te­le van. Ha sok a felszálló, az jó. mert jut idő a leszállásra is. De ha kevés, hát ember le­gyen a talpán, aki keresztül tudja magát tömi azalatt, amíg a felszállás megtörténik. Ha nem helyezkedett el idejé­ben a hátsó ajtónál, az az orra előtt kíméletlenül becsukódik. És hiába nyomja meg a leszál­lási szándékot jelző gombot, a piros lámpa kigyullad ugyan, égve is marad, míg egv újabb megállóhoz nem ér. Éc még ez a jobbik eset. De történt már néhány kevésbé szerencsés baleset is a leszál­lásnál, amit nem szabad elhall­gatni. mert súlyosabb baleset­tel végződhet. Ez az, amit meg kell előzni. Ha eddig az utasok helyte­len magatartásáról volt szó. most arról kellene beszélni, mit tehet a Közlekedési Válla­lat asz utasok kényelme és fő­leg biztonsága érdekében. Min­denekelőtt csökkenteni kelle­ne az automata kalauzos já­ratokon (hallottuk, hogy több ilyen lesz) az ülőhelyek szá­mát úgy, hogy nagyobb terüle­ten lehetne biztosítani a gyors leszállást. A veszélyielen leszállás biztosítására volna még egy indítványom, amely kis költ­séggel megoldható. Mert csak egy kapcsoló, pár méter veze­ték és három különböző színű égő kelj és minit ahogy a vil­lanyrendőr lámpa működik, ugyanolyan sorrendben kelle­ne működtetni a leszálló ajta­jánál A leszállásit jelezné a zöld. A sárga: vigyázat indí­tunk! A piros: leszáUni már tilos. De színek helyett lehet­ne feliratokat is megvilágítani, esetleg azokat színekkel variál­ni, ez már bizony csak részlet­kérdés. De. hogy tenni kell va­jamat, azt az az eset is bizo­nyítja. amely a Kossuth La­jos utcai megállónál történt Egy anya gyermekével ké­szült leszáUni. De mivel elég nehéz volt a kisgyerek, letette a lépcsőre, ő leszállt és ami­kor a kisgyerek nyúlt az anyja után, hogy az levegye, az ajtó összecsukódott és a kisgyerek kinyújtott keze az ajtó közé szorult Nagy dörömbölésre megállt a busz. És akkor az ott lévő emberek közül majd min­denki tudott valami kisebb, vagy nagyobb esetet felsorolni. A gépkocsivezető elmondotta, hogy előfordult már az is, hogy valaki a csomagját a lépcsőre tette, amíg leszállt és amikor behajolt a csomagért, az ajtó mint egy nyaktiloló szorította össze a nyakát az idős asszony­nak. A gépkocsivezetők hiába néznek hátra, mert hogy mi tör ténik a lépcsőn, azt ők nem lát hatják. Nem beszélve arról, hogy amikor csúcsforgalom van. ember ember hátán szo­rong a kocsiban. A vezető nem lát a leszállókig, s így történ­nek meg a bajok. Igazat kell adni a gépkocsi vezetőjének, mert ő csak abból ítéli meg a mindenkori hely­zetet, amit a vezetőülésből hátrafordulva lát. És aszerint cselekszik. Ezért még az is fon­tos volna, hogy valami össze­köttetést kellene létesíteni a kocsi utasai és a gépkocsi ve­zetője között. A mikrofon nem elég, mert azon csak 6 beszél. A leszállást Jelző lámpa túl kevés, mert az kizárólag csak a leszállási szándékot jelzi Ezért az összes 27-es autóbusz­ra vészjelző csengőt kellene be szerelni, amit csak kizárólag baleset, vagy annak megelőzé­sénél volna szabad használni, mint a vonaton a vészféket És végül az utazóknak is tudo­másul kell venniük azt. hogy a 27-es járatnak tulajdonképpen önkiszolgáló jellege van. És így saját maguknak kell az utazást úgy rendezniük, hogy az kalauz nélkül is zök­kenőmentes legyen. Azt pedig csak úgy érhetjük el, ha fe­gyelmezetten viselkedünk az utazás alatt és a leszállásnál igyekezzünk a lehető legrövi­debb idő alatt elhagyni a ko­csit. A lépcsőn ne tétováz­zunk, hanem már jó előre gon­doljunk arra, nincs, aki le­csengesse a kocsi t ha o*t- szaruiunk. — pef —' építők. A Lágymányosi Épülert- asztalosápairi Vállalat dolgozói olyan konyhaberendezéseket készítettek mely valaha házi­asszonyi ábránd volt csupán. A konyhákban gyönyörű kony haszekrény, gáztűzhely, hideg- metegvizies mosogató, gázhősu- gárzó-berendezés és szekrény­be szerelt pazar neon világítás várja a családokat. Amilyen irigylésre méltó a beköltöző tizenkét család, olyan nehéz dolga volt a la­káselosztó bizottságnak. Száz­húsz—százharminc igénylő kö­zül kellett kiválasztani a leg- rászorultabbakat. S hogy ez mennyire sikerült? Nehéz vol­na megmondani. A tizenkét la­kásnak mindenesetre nagyon örülünk, annál is inkább, mert az illetékesek felfigyeltek arra, hogy a vasutas dolgozók lakás- problémája is megoldást igé­nyei Várnai László Hosszú évek óta kínlódunk rossz «ttunkkal, de re­ménykedtünk. Most azonban mir az elkeseredésnél tartunk. Az el­múlt évben a városi tanács illeté­keseit«! határozott Ígéretet kap­tunk. hogy lMl-ben rendezik az utcánkat. ígéret maradt: Hitelát- esoportosftás következtében a már csaknem Járhatatlan utunk helyett más utcát csináltak meg. Tudjuk hogy ÚJ utakra és vá­rosrészekre is szükség van, de megkérdezzük a Pécs városi Ta­nács ▼. B.-ának illetékeseit, mikor hallgatják meg a Járhatatlanná vált, rosszul világított utca la­kéinak a Jogos kérését és nikor kivi teleltetik a már elkészült útra tervet? Itt a tél. Az utca teljes szélességé ben folyik a víz, megfagy, Járda nincs, hónapokon kérészül küsz­ködünk és szenvedünk miatta. Sze retnénk remélni, hogy a kővetkező télen már nem lesz ilyen problé­mánk és a segítségkérő levél he­lyett köszönő levelet küldhetünk az elintézésért. A SZÉKELY BERTALAN tTT LAKÓI. Megkerült a csomagom Szilveszter előtti szombaton új cipőt, nyakkendőt vásárol­tam, s siettem vele a 10-es buszmegállóhoz. A Hal térre érve meglepetten tapasztaltam, hogy már csak az „Állami Áru­ház” jelzésű papírzacskó fülét szorongattam a kezemben, a zacskó tartalmával együtt el­veszett. Már lemondtam arról, hogy a zacskó tartalma valaha Megjelent a Telenkor decemberi száma Némi késéssel jelent meg a Jelenkor IV. évfolyamának utolsó, decemberi száma. Ter­jedelme, amely egy teljes ív­vel meghaladja a szokásost, arra utal, hogy a szerkesztő- bizottság ezt a számot mint­egy „ünnepivé” kívánta tenni többet kívánt nyújtani benne, mint az évfolyam többi szá­mában. A folyóirat e számában a színvonalait, az irodalmai érté­ket lényegében a tanulmányok és a „Jegyzet” rovatban közölt cikkek jelentik. Közülük is el­sősorban Konrád György Go­gol tanulmánya, Bajomi Lázár Endrének „A láncát letépte szó” című, a francia költészet jelen helyzetét elemző írásai Szabó Edének, az „Uj írás” szerkesztőjének „Szülőföld és irodalom” című vitacikke ér­demel figyelmet, örvendetes, hogy — ha egyelőre csak „szél- jegyzet” formájában is — sor került a színház munkáját elemző írás közlésére is. (Fw- taky Hajna: „Nem mind gyé­mánt, ami romantikus”). A „Hagyomány” rovat egyet­len, s egymagában is mintegy teljes ívet (15 oldalt) kitevő írása, (V ár kony i Nándor: Egy félbemaradt külső) túlságosan terjengős ilyen természetű köz lése indokolatlan. A szép-prózai írások többsé­ge ezúttal szexuális problé­mák körül forog. Közülük Bertha Bulcsu „Lányok nap­fényben” című novellája a leg­sikerültebb. Timár Máté „A vénlány”, Simon Emil „Lám­pafény” és Varga Imre „Tutyi” című elbeszélése azonban ab­ban mutat hasonlóságot, hogy mindháromban erős hangsúlyt kapnak a sexuálpatológikus je­lenségek. Fekete István „Tél” című elbeszélése tulajdonkép­pen ügyesen, kedvesen meg­írt gyermekmese, s mint ilyen gyermekeknek szánt folyóirat­ba kívánkozik, elbeszélésnek igénytelen. A lírai rovart anyaga a pró­zainál igényesebb, gazdagabb, Elsősorban Moldvay Győző ..Televíziós antennák alatt” és Várkonyi Nagy Béla „Levél a tájról” című verse említésre- méltó. Mindkettőben — más­más, egyéni módon — az az új­szerű életérzés nyer kifejezést, hogy az emberiség történelmi fejlődésének mai szakaszában a „haza” fogalma mindinkább kitágul, s az ember a techni­ka fejlettsége folytán megis­meri és hazájának vall hart ja az egész tőSágohfót is visszakerül tulajdonomba* amikor felhívtam a rendőrsé­get. Nagyon megörültem, ami­kor a talált tárgyak osztályán közölték velem, hogy elveszett csomagomat Imre István, Me­csek utca 8. szám alatti la kos náluk leadta. Köszönöm Cs. Gy.-né, Uj-Meszes. Mi’tor lesz Készen az ecyenru ;am ? 1961. március 16-án megren* deltem a Kossuth Lajos utcai Szabó KTSZ-nél egy nyári és egy téli erdész egyenruhát. Fél évvel később elkészültek a ru­hák, de a nadrágokból — sajnos — kiszabtak. Október ele «»1 visszavittem a nadrágokat az­zal a kéréssel, hogy a varrá­sokból engedjenek ki, akkor talán használhatók lesznek. Azóta már sok hét múlt él az ígért egy helyett, még több határidőt kaptam, de a nadrá­gokat még mindig nem kap­tam meg. A ruhák árát részle­tenként vonják a fizetésemből, én pedig csak bosszankodom a KTSZ hanyagsága miatt. Szolnoki Sándor erdész, Kisvaszar. Ke!l-e mű! cdni o házfelOnyelö­höz szilé csehinek? Harmincnál több család lakik a házunkban, melynek udvarán közvilágítás van ugyan, de ha valaki éjszaka ki akar menni, képtelenség lámpát gyújtani Van automatánk, de már hosz- szú évek óta nem működik. Nem szól a házfelügyelőhöz ve­zető csöngő sem. így máé* több szőr előfordult, hogy J'.apuzárás után s.oigj? latba akart? k ki­értesíteni, de az értesítő nem tudott a házba bejönni, mert a csengő nem szólt. NY AKI ISTVÁN MÁV villanyszerelőn Szabadság a, U, J f i

Next

/
Thumbnails
Contents