Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-19 / 15. szám

JANUÁR U. IUAPS.6 3 Az év végére már csak 47 fala marad villany léikéi az srszágbaa lS63-ban befejezik a taluvillamosítást — Több mini négyszáz termei őszövetkezet kap az idén áramot A szocialista anszágépítés egyik legfőbb törekvéseként a múlt évben nagy léptekkel haladtunk a végső cél, az or­szág lakóhelyeinek teljes vil­lamosítása fölé. Kilencvenegy falu villamosítását irányozták elő 1961-ben a Nehézipari Mi­nisztérium villamosenergia iparigazgatóságának áramszol­gáltató vállalatai, de a tervet túlteljesítették: 120 falut kap­csoltak be a villamosenergia­hálózatba. Ezzel együtt Magyarország 3210 községe közül 3083-ban már villany világít. 1888-tól kézéivé — amikor Má­tészalkán, az első községben ki gyulladt a villanylámpa «— 1945-ig. tehát alig több mint fél évszázad alatt 1264 falut villamosítottak hazánkban. A felszabadulás óta eltelt 16 óv alatt villamosított községek száma 1818, A munka üteme most kissé meglassul, mert a még villamo sításra váló 127 falu az ország legtávolabbi zsugáiban van, ahova messziről kell elvinni a nagyfeszültségű vezetéket Ez hosszabb időbe telik és sok anyagot emészt fel; Nyolcvan község villamosí­tását irányozták elő erre az évre, 1963-ra tehát csak 47-nek az elektrifikálása marad, tehet azonban, hogy még ennyié sem mert nagyon valószínű, hogy az áramszolgáltató vállalatok az idén is túlteljesítik a ve­zetéképítési tervet, az előírt­nál több község határába ér el a „villanydrót”. A 127 villamosításra váró község Borsod. Nógrád, Sza­bolcs. Baranya. Zala és Hajdú megye területén oszlik el. Eb­ben az évben. Baranya is belép a teljesen villamosított országrészek közé, jövőre tehát csupán öt megye 47 községe marad villany nél­kül. 1963 folyamán ezekben is kigyullad a fény, s ezzel befe­jeződik a faluvillamosítás. Marad néhány 100—120 lakosú új település, amelyek közigaz­gatásilag még nem alakultak községgé, amelyeknek áram­szükséglete egyelőre nincs fel­mérve. Ez azonban egészen ele nyésző területe az országnak A következő években rójuk is sor kerül. Jól haladt 1961-ben a terme­lőszövetkezetek villamosítása is. 521 tsz-t kapcsoltak be az áramszolgáltatásba, ezzel együtt most már 2886 olyan termelőszövetkezet van, ahol elektromos gépekkel korszerű­síthetik a gazdaságot, villamos géppel fejhetnek. motoros szecskavágót, darálót, szivaty- tyút stb. alkalmazhatnak. A villamosítás 1962-ban tovább haladj NyolevanötmilMó forintot irá nyoziak elő erre a célra. A Déldunántúli Áramszolgálta­tó Vállalat 96, a délmagyaror- szági 56, az észak-dunántúli 115, az észak-magyarországi 85. a tiszántúli 64, Budapest fő­város elektromos művei 7 ter­melőszövetkezet villamosítását tervezi, összesen tehát 423 tsz áramellátását írták elő. Na­gyon valószínű, hogy az elő­irányzatot itt is túlteljesítik. A magasfeszültségű vezetéke­ket állami költségen építik ki a gazdaságokig, s csupán csat­lakozó kisfeszültségű vezeté­kek költségét kell a tsz-eknek viselnlök, erre pedig hitelt kapnak. fingó!—magyar kereskedelmi tárgyalásom A Londonban lefolytatott j angol—magyar kereskedelmi tárgyalások eredményeként 1962. január 17-én aláírták az! érvényben levő kétéves megáll-) lapodás második évére vonat- j kozó árulisták jegyzőkönyvét. Az árulisták — amelyek 1963.! január 26-ig érvényesek — aí kérdéses időszakra a forgalom 5 mintegy 15 százalékos emelé- i sét irányozzák elő mindkét j oldalon. Magyarország a többi! között növeli szállítását külön- \ féle iparcikkekben, textiláruk­ban és ruházati cikkekben, va- S lamint egyes mezőgazdasági; termékekben, beleértve gyű- < mölcs- és húskészítményeket. Anglia különféle vegyi és ipa-! ri alapanyagok s félkész áruk mellett gépek, berendezések, 5 komplett üzemek, valamint I műszerek és finommechanikai! termékek szállítását irányoztad elő az 1963. január 26-án vég- \ • zödő évre. Ki kell használni a téli hónaookat! „A tél gondatlan, rossz gazda” — írja a költő. S igaza van, ha az emberek léién csak pipáznak De a tél is lehet jó „gazda”. Mert a telet is jól ki lehet hasznaim a mezőgazdaságban, a ter­melőszövetkezetben is. Az aranyosgadányiaik gyékényt fonnak, másutt nádvágássa1 teszik hasznossá a téli napo kait. Ez is téli munka, de van más is. Ma még sajnos a termelő­szövetkezetek zömére úgy lehet ráismerni, hogy az övék a legelhanyagoltabb épület. A vakolat málik, az udvaron szanaszét szalma, trágya, gép, meg ki tudja mi nem. Legtöbb helyein a kapu is úgy áll, mintha szaladna. Apró dolgok ezek, de csúfít­ják a termelőszövetkezetet Tudják ezt a vezetők is. Ez abból is látható, hogy nem nagyon merik kitenni a táb­lát ezekre az épületekre. Ezé két a szépséghibákat most télen meg lehet szüntetni. Minden termelőszövetkezet­ben vannak asszonyok, akik kimeszelhetik fagymentes napon az épületet, az udvart is össze lehet takarítani, a kaput is helyére állíthatja egy ügyeskezű parasztember. Szinte altiig kerül mindez va­lamibe, s máris nem kell szégyenkezni. És, ha fagy van? — Akkor is akad munka. Fagyos na­pokon gyakran egész délig géppel is rá lehet menni a földekre: szórhatják a mű­trágyát. A fejtrágyázás igen fontos. Ezt ma már minden termelőszövetkezet tapaszta­latból tudja, mégis helytelen munkaszervezésből gyakran elkésnek. Most van erre idő és ezt az időt helyes haszno­sítani. Rétjeink, legelőink rossz állapotban vannak. Tavasz- szal itt-ott nekidurálják ma­gukat, hogy most aztán rend­be hozzuk a réteket, de a téli rét- és legélőjavítássial kevés helyen törődnek. Az újpet- red termelőszövetkezetben nemrég kínt járt egy szakem bér és azt mondta az elnök­nek: „Miért nem szippant­játok ki a trágyalevet, hisz azzal megöntözhetnétek a rétjeiteket”. Az elnök így válaszolt: „Mi már ezt meg 86000 pár cipő exportra Javítómunkát is vállal a Pécsi Faipari KTSZ Központifűtés-szerelő részleg a Bádogos KTSZ-ben m Ötyénkét forintos munkaegység Húszforintos élőiénél fizetett a vajsz!6i Zöld Mező Tsz — 29000 forintos évi kereset — 130000 íortnt hét hold hozama Fekete Miklós, a vajssíói Zöld Mező Termelőszövetkezet könyvelője összecsukja a szá­mokkal sűrűn teleírt könyvet, aztán elégedetten mondja: — No, ezt is megértük! Azt hinné az emlbar, sose lesz vége. (Mármint a mérlegkészítésneík. Mert ezzel foglalkoztak már hetek óta. És természetesen még a könyvelő is megúnja ezt a munkát, ha annyit kell számolná egy hónap alatt, mint amennyit egész évben szokott egy „átlagos” könyvelő, Fekete Miklós szavai szerint De hát most már vége van és volt értelme. Volt, ment ha a számok emberét a közelgő zárszámadás eredményedről kérdezik, meglehetősen büsz­kén felezget. — Nem olyan mindenféle közgyűlés lesz ám az! Jöhet­nek ide a megyei, meg a járási vezetők is, ment lesz mit mon­danunk. Méghozzá jót! Hát mi is ez a jó? Fekete Miklós sorolja az eredményt és okait. Munka­egységenként 52 forintot fizet­nek. De osztottak havonként és egységenként 20 forintos előle­get is. Ez lehetővé tette, hogy nyugodtan és nagyobb anyagi gondok nélkül dolgozzanak a gazdák. És dolgoztak is! Ez volt a fő oka a szép eredmé­nyeknek. Igaz, ezek az embe­rele nem a tartalékból élnek, a város felé sem pislognak, hanem ott keresik a megélhe­tést. ahol leginkább megtalál­ják: otthon. Keménykötésű, az élettől megviselt emberek, h lan agrárprdetárok voltak. M ndig a maguk erejéből éltek és most örülnek, hogy szorgal­muknak, igyekezetüknek sza­bad teret enged a termelőszö­vetkezet Mert a földjük nem külö­nösképpen jó. Van homokos dűlőjük is. ahol bizony a ku­koricának meg a búzának is vékonyabb a szára és kevesebb a termése, mint a jó vályog- talajon. De azért ezit a terüle­tet is kihasználták, mégpedig nagyon okosan. Tudták, hogy a dinnye szépen fejlődik a ho­mokos talajban. Vetettek hét holdat. Szépen gondozták, meg is jött a fáradság eredménye. A hét hold termésért 130 ezer forintot kaptak. Ez nagy szó ém egy olyan kis termelőszö­vetkezetben, mint a Zöld Me­A Baranya megyei Téglagyári Egyesülés idei terve mennyi­ségben nagyjából azonos a múlt évivel, a téglagyártásnál azonban további önköltség csők kentést tűztek ki. 2,4 százalék­kal olcsóbban gyártják majd a téglát s ezzel 1 millió 200 ezer forintos megtakarítást kíván­nak elérni .Ezért még az eddi­gieknél is olcsóbb tüzelőanyag­gal, az erőmű mellett felhal­mozódott salak felhasználásá­val dolgoznak. Ez a fűtőanyag köbméterenként mindössze két forintba kerül. Az anyagmoz­gatást új gépekkel, szalagok alkalmazásával gyorsítják. Nö­velik az úgynevezett lyukas­tégla gyártását, amely jobb hő­szigetelő, könnyebb vele az építkezés. Az idén összterme­lésük 25 százaléka lyukastégla. A Pécsi Cipész Szövetkezet tavaly 102 ezer pár cipőt készí­tett, amelyből 86 715 párat ex­portáltak. Szállítottak Svéd­országba, Ghánába és Hollan­diába i& 1962-ben * Külkereskedelmi Vállalat előrejelzése szerint 110 ezer pár cipőt készíthetnek exportra. Eennek a mennyiség­nek 80 százalékát tőkés orszá­gokba szállítják, de a belkeres­kedelem számára is gyártanak cipőket Uj javítórészlegeket nyitnak Mecsekalján és a ma- gyarürögi részen, ha a tanács is segítségükre lesz. * A Pécsi Faipari KTSZ 1961­ben 454 garnitúra fényezett hálót és 190 kombinálíszek- rényt, 320 festett hálót gyár­tott. Az egyre növekvő keres­let kielégítésére ebben az év­ben már más megyék számára is gyártanak bútort és a tava­lyinál fokozottabb mértékben rátérnek a bútorjavításokra. A Mártírok u. 14 sz. alatti rész­legüket, ahol eddig jórészt a közületeket szolgálták ki, át­állítják erre a célra. A KTSZ Kossuth Lajos utcai mintá­zó, ahoi alig több a föld, mint 300 hold és a tagság létszáma is csak 28. Más terményekből, búzából, kukoricából is elér­ték a tervezettet, csupán a cu­korrépájuk nem sikerüli a szá­razság miatt Csupán egy szépségfolltja van ennek a sikeres esztendő­nek. A fiatalok. Mert nemcsak az Aranykalász Termelőszövet­kezetből, hanem a Zöld Mező­ből is hiányzanak a fiatalok. Főleg a városban keresik a boldogulásukat Az idősebbek elég könnyen hagyták elmenni őket, a kezdetben még senki sem gondolta, hogy ilyen jól mehet a termelőszövetkezet­ben. Ment jól megy. Valamennyi gazda havi átlagjövedelme jó­val felül van az ezer forinton, ezután jön még a háztáji gaz­daságból származó haszon. Van olyan állatgondozó is, aki 1961-ben 29 ezer forintot kere­sett Jól megválogathatja az a fiatal a helyét bármelyik üzem ben, aki ennyi pénzt akar ke­resni! Érdemes lenne ezen gondol­kozni a Vajszlóról városba származott fiataloknak. Mind­két közös gazdaságból hiány­zik a munkáskéz. A régi ott­hon hazavárja őket és munká­jukat bőséglesen megfizeti. 300 000 társadalmi munkaórát dolgoznak idén a pécsi fiatalok A KISZ városi bizottságá­nak szervezésében az idén 300 000 társadalmi munkaórát dolgoznak a pécsi fiatalok. Ezen belül újabb egységekkel bővítik a mecseki állait- és növényparkot, a mecseki vi­dámparkot és még 1962-ben üzembehelyezák a két létesít­ményt összekötő úttörővasutat. Az ifjúsági lakásépítő akció A berzencei Szociális Beteg­otthon február l-el, felvesz három szakképzett ÁPOLÓNŐT. Ajánlatokat írásban az Ott­hon vezetőjének kérjük megküldeni. 18 keretében, amely az idén 50 lakás felépítésével indul, 1000 óra társadalmi munkát ad egy- egy új lakás ifjú tulajdonosa, és ennyivel természetesen ol­csóbban készülnek el a laká­sok. Pécs III. kerületében to­vább folytatják a téglagyári gödörben készülő sportkombi­nát építését, amihez már eddig több mint 20 000 óra szabad­idejükben végzett munkájuk­kal járultak hozzá. Valószínű még 1962-ben megkezdik az egész Pécs céljait szolgáló sportkombinát építését is. A társadalmi munkások nagy­szerű tetteinek állít emléket majd a társadalmi munkás szobra, amit még az idén elhe­lyeznek a mecseki vidámpark­ban. boltjában kb. egymillió forint értékben kárpitozott és fénye­zett bútort hoznak forgalomba. A Pécsi Bádogos és Szerelő KTSZ-ben tavaly 90 családi ház új vízvezetékszerelési, il­letve bádogosmunkáit végez­ték el, s ugyanakkor 3200 ma­gánrendelést elégítettek ki ta­valy. Ha ezekhez hozzátesszük a szinte számoiatlam két-há- rom forintos apró javításokat, (nagyrészt edényjavítások), ak­kor elmondható, hogy a KTSZ valóban a közönséget szolgálja. A közelmúltban történt szö­vetkereti átcsoportosítások nemcsak őket érintették ked­vezően, hanem a város külön­böző intézményeit is (klinikák, iskolák stb.), amelyek eddig igen nagy problémákkal küz­döttek. Ugyanis eddig nem igen volt vállalkozó, aki a köz­ponti fűtéssel igen gyakran előforduló hibák kijavítását el­vállalta volna. Az idén erek a gondok is megszűnnek a KTSZ tizennyolctagú saját központi fűtésszerelő részlegével. is csináltuk”. Helyesen cse­lekszenek az újpetredek. Az lenne a helyes azonban, ha s többi termelőszövetkezetben is követnék a példájukat. E példa követése kifizetődő, hisz sok termelőszövetkezet­ben a nitrogéndús trágyáié kárbavész, holott ezzel na­gyon jói helyettesíthetnék a műtrágyát, amiből sajnos még mindig kevés van. Az erdők legtöbb helyen ma fejszecsapásoktól hango­sak. Fát termelnek ki az em­berek. Csak az a baj, hogy legtöbb helyen tűzifát készí­tenék és megfeledkeznek ar ról, a tűzifa mellett szüksége lenne a termelőszövetkezet­nek szerfára is. Majdnem mindenütt gond a közös álla* állomány elhelyezése. Bár az állam is segít e gond enyhí­tésében, mégsem lehet min­dent az áll/arnra hárítani. A termelőszövetkezetnek is segítenie kell saját magán. És erre a magánsegítésre kü­lönösen alkalmas most a tél. Ilyenkor kitermelhetik a szükséges szerfát, sőt fagy­mentes napokon fed is állít­hatják a szerfás épületek vázát. A fagymentes nap alkal­mas a szántásra is. Igaz. hogy még egyetlen évben sem álltunk olyan jól a mélyszántással, mint most. de az is igaz, hogy azért még mindig nem veregethetjük a saját vállunkat. Maradit még mintegy 38 000 hold olyan terület, amelyen nem végez­ték el a mélyszántást. A gép állomásiak is, a termelőszö­vetkezetiek is tudják: eze­ken a területeken el kell vé­gezni a mélyszántást. Mégis ebben az évben — bár elég sok olyan nap vdit, amikor szántani lehetett: volna — mindössze 1200 holdon vé­gezték el ezt az igen fontos munkát Periig még most sem késő, hisz éjszaka fa­gyok vannak, szétfagyhatnak a hantok, a talaj mcrzsalé- kossá válhat, a víztároló képessége is nő. Ezért bűn lenne nem kihasználni a gép- állomási és termelőszövetke­zeti traktorokat most, ami­kor gyakran van alkalom arra, hogy a múlt éviöl itt­maradt területeken elvégez­zék a mélyszántást teihöl lesz a karambol? legtöbb téli baleset a 6-os úton történik — A legkisebb karambol is négy-ötszáz forint A sárga autómentő csat most már legalább úgy ismerik az emberek, mán* a fehér mentőautót Ez a kocsi a műszaki hiba miatt az or­szágúton rekedt autósok végső mentsvára, a karambolos autók számára pedig az első­segélynyújtó és garázsba von­tató jótétemény. Sajnos, a tél mindig meg­hozza a sárga daruskocsi szá­mára a csúcsforgalmat. Ezer­nyi veszély leselkedik a kőd mögül, vagy éppen a fényesre fagyott betonút tükrén a gép­kocsivezetőkre. Elég egy cseppnyi figyelmetlenség és máris lehet hívni a sárga autót... Szerdán reggel a hatos úton egyszerre négy kocsi szaladt egymásba. A csütörtök délelőtt esemény nélkül múlt el, bár reggel köd feküdt az utakon. Ugylátszik mindenki figyelme­sen közlekedett... Mert a karambolok mindig szabálytalan közlekedésből, sí­kos útón gyorshajtásból, sza­bálytalan előzésből származ­nak. Ez az autómentő egyik vezetője, Bánhidá Károly véle­ménye. Példa? Jóformán valamemy- nyi karambol miatti kiszállás ennek a példája. Nyolcadikén Lánycsóknál egy autóbusz szabálytalan előzése nyomán nyomorodat* meg a megyed idegenforgalmi hivatal Moszk­vicsa. és kötött ki az autóbusz is egy útimenti fa tövében ... ötödikén egyik pécsi válla­lat Volga személygépkocsiját lökte fel a dunaújvárosi elága­zásnál egy szabálytalanul köz­lekedő teherautó. A Volga uta­sai kirepültek a kocsiból, töréssel, zúzódással kerültek a dunaújvárosi kórházba. Ezután jött a három kíváncsiskodó. Először egy kenyeret szállító autó állt meg a Volga mel­lett, hogy tájékozódjanak a karambol részletei felől. Ámde alig álltak egy keveset, a síkos úton beléjük csúszott egy te­herautó. Most pedig repültek a kenyerek, és már készen is állt az újabb baleset De még ez sem volt elég. Jött egy kö­vetkező gépkocsi is, az szépen belecsúszott a kenyeres autót megstószoló teherautóba, sőt mit több, ki is gyulladt Hát így járnak a kíván­csiak ... Bárha mindenki megfogadná a jótanácsot: ha segítenie nem kell, ha csupán a kíváncsiság ösztönzi megál­lásra. ne álljon meg, menjen tovább. Gondoljon arra, hogy a síkos úton csak forgalmi akadályt képez... Az autómentő statisztikája szerint a legtöbb téli karambol a hatos úton történik. Általá­ban ezen az úton bátran ta­possák a gáz* a gépkocsive­zetők. csak amikor a féket próbálják taposni, akkor jön­nek rá, hogy a kocsik korcso­lyázná is tudnak a vékony jég­rétegen, vagy a nyálkás úttes­ten. Akinek pechje van, annak az egyik kereke keres magá­nak egy tenyérnyi száraz he­lyet, abban egy pillanatra megkapaszkodik és akkor jön rá. hogy a gépkocsi pörögni is tud a jégen. Ha igazán peches, akkor pedig egy ilyen pörgés után azt Is láthatife miként horpad a karosszéria lemeze az útszéií fák törzsén és ha egyéb baja nem esik számítá­sokat végezhet, vajon mibe kerül egy autójavítás... Valóban mennyibe? Nem olcsó dolog egy kis ka­rambol sem. Az autómentő tá­volságtól függően és a mentési munkától függően néhányszáz, távolabbi út a35g több mint ezer forint. Egy új lámpa há­romszáz forint, a műanyagka­rosszéria ragasztása centiméte­renként 40 forint Az autója­vító vállalat statisztikája sze­rint a legkisebb karambol is négy—ötszáz forint... A karambolos gépkocsik gyógyulása sem valami gyors. Jelenleg hét-nyolc ilyen kocsi van kezelés alatt az autójaví­tó vállalatnál, előjegyzésben is van néhány, újabbak javítását már csak márciusra tudja vál­lalni a vállalat. Mindezek tanulsága: télen óvatosabban, körültekintőbben közlekedjünk. Ismerjük el, hogy a jeges betonút, a köd nem ismer tréfát, ellenük nem lehet hazardírozni a volán mö­gött, őket csak az óvatosság és szabályok szerinti köz1 eke- dós győzheti le. Idői árás jelentés Várható Időjárás péntek estig: felhős, párás, több helyen ködös Idő. Legfeljebb az északi megyék néhány helyén pénteken kisebb eső A Dunántúlon mérsékelt, más­hol gyenge, változó irányú Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0—mínusz 3. legmaga­sabb nappali hőmérséklet pénte­kien 0—plusz 4 fok között, bflye«1» ■képi .pilX&B I jfrtfttl. i 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents