Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-18 / 14. szám

IMS. JANUAR 18. 5 Családi számvetés A reális terv légjobb, ha egy esztendőre készült. Amúgy is hajlamosak vagyunk az új évet új emberként kezdeni, ezért a szilveszter után készül­jünk íel a józan hétköznapok­ra, s vegyünk elő egy vastag kockás füzetet, amelybe előbb a terv, később apránként a terv teljesítés kerül. írjuk össze sorra a bevételeket. A városi dolgozóknál: 12 havi jövede­lem, nyereségrészesedés, pré­mium, stb., falun a várható munkaegység, háztáji gazda­ság, konyháikért jövedelme, stb. — A végeredmény megle­pően nagy összeg, no, de a kiadás sem kevés! Elől vannak a lakással kap­csolatos költségek: lakbér, vagy tatarozás, a villany, gáz, tüzelő, esetleges házkörüü ja­vítások, a takarítás, mosás, il­letve a hozzávaló szereik költ­sége és számolni kell a regge­lit. ebédet, vacsorát 366 napra. Táplálkozásra átlagos havi összeget lehet számítani, bár vannak az évnek olcsóbb és drágább hónapjai. Nem sza­bad megfeledkezni a befőzés költségeiről sem (akár a kert­ben terem a gyümölcs, akár magunk konzerválunk otthon, akár a konzervgyárra bízzuk a --------­m unkát és készterméket vásá­rolunk). Nem maradhat üre­sen a ruházkodási költség ro­vata sem. Azt már az év ele­jén tudjuk, hogy kinek kell az év folyamán új télikabát, kosz­tüm, öltöny, munkaruha, vagy táncruha és számolhatjuk kö­rülbelül a cipőket is. Bizonyos összeget pedig az évközben adódó javításokra, egy-egy pár harisnya, nyári blúz, stb. véte­lére kell félretenni, illetve betervezni. Nem maradhatnak ki a nagy költségvetésből a közlekedési és fodrászköltsé­gek, az újságok előfizetési díja. Gondolni kell a családi ünne­pekre, születésnapok ra, (név­napokra, házassági évforduló­ra, tartalékolni kell bizonyos összeget szórakozásra: színház, mozil átogatásra, könyvvásár­lásra is. Mikor már naigyon körülte­kintően összeírtuk a bevételek és kiadások listáját., zárjuk le a két sort. végezzük el mind­két oldalon az összeadást, majd a bevételből a kiadást levonva, állapítsuk meg meny­nyi az egyenleg; milyen ösz- szeggél rendelkezünk szaba­don. Most nézzük a távlati tervek 'listáját! Válasszuk ki, hogy ezek közül melyik a leg­fontosabb. legsürgősebb és melyiknek a megvalósítására Ámít a húsárakról tudni kell Csomagellenőrzést tartanak a megyei tanács (kereskedel­mi osztályának dolgozói Szász­váron. Megkérnek egy asz- szonyt, aki éppen akkor lép ki a bóltból. hogy engedje meg mérni a boltban vásárolt hús­félét. Amikor visszamennék, kiderül, hogy majdnem 20 fo­rinttal károsították meg a fia­talasszonyt. A mágocBd földmüvesszflvet­keaet húsboltjában a szövet­kezet dolgozóinak előre kimért húsokat ellenőrzik. Minden csomagban egy kiló hús van — 6zínhús árban 30 forintért szá­molva, ám a csomagok csak részben tartalmaznak szín­húst. van bennük nyak és fa­rok is. Magyaregregyen kicsontozott marhaelejét találtak az ellen­őrzéskor. A csontot kilónként 16 forintért adta el a hentes, noha a marha eleje csonttal együtt kerül ennyibe^ Nem árt ha tájékoztatjuk ol­vasóinkat, mire ügyeljenek húsvásárlás alkalmával. Elsősorban a húsárakat kéül ismerni. Tudni kell, hogy a marhaeleje. amely tulajdon­képpen oldalas, csak csontosán kilónként 16,60 forintért kerül forgalomba. A hátszínt 19 fo­rint Tudni kell, hogy a vese- pecsenye, mely a marha leg­finomabb, leggyorsabban puhu ló része, faggyú és hústól teljesen megtisztítva kerülhet csak a vásárlókhoz. Jó. ha azt Is tudják a vásárlók, hogy mi a színhús, melyet csomtnélkül adnak el a boltokban. A szín- hús kicsontozott combokból és lapockákból áll, a kicsontozott combokon nem szabad lógó ín­cafatoknak lenni. Az íncafato­kat kilónként 3 forintért kö­telesek forgalomba hozni, a kiesőntozás alkalmával nyert fehércsontot (ezek a velőscsont, forgócsont) kilónkért 3,60 fo­rintért, a vőrösesontot (lapoc­kacsontok. gerinccsont) kilón­ként 70 fillérért kell értékesí­teni. Sertéshús vásárlásánál külö­nösen a kocsonyahúsnál kell vigyázni, ugyanis a fej, farok 13,50 forintért kerül forgalom- ba, de néhány üzletben szere­tik hozzáadni ugyanilyen áron a 11 forintos lábat és az 5,50 forintos bőrt is. Rendszerint a rövidkarajjal azonos áron 30,60 forintért hozzák forgalomba a hosszúkarajt is. noha az ki­lle'ként 29,50 forint, A sertés­nyakat és a sertésoldalast né­hány üzletben bosszantóan „megfaragják” és a levagdo­sott húst szinhúsként hozzák forgalomba. Jó. ha tudják a vásárlók, hogy az oldalason a sertés nagyságától függően leg­alább 2—3, sőt gyakran 10—20 millimétemyi húsrétegnek kell lenni. A „megíaragatlan” ol­dalas egyébként 23 forintba kerül A sertésszínhúshoz számít­juk az oldalrészt (pauflek) és a combot, valamint a lapockát — természetesen kicsontozva. — A sertés fehércsont 3,30. a lapockacsoot 1,10 forint kilón­ként. kerülhet sor a következő év­ben. De ne keressünk helyet minden fillérnek! Maradjon bizonyos „tartalék“ összeg is, váratlan, előre nem látható kiadásokra. Hiszen be­tegséget, bajt, nem tervezhe­tünk be előre, mégis előadód­hat. Bár az orvosi ellátás in­gyenes, a gyógyszer fillérekbe kerül, mégis az esetleg hosz- szabb ideig tartó betegség alatt a táppénz csökkent jövedelmet jelent ugyanakkor a beteg jobb ellátása, táplálóbb élel­mezése, az esetleges kórházi látogatások mind növelik a ki­adást. Sokkal jobb, ha rendkívüli esetben van mihez nyúlnunk, mintha előlegért, kölcsönért szaladgálunk. Kellemesebb, ha előre takarékoskodunk, mintha utólag fizetünk. Az OTP fiókjai az egész országot behálózzák, betétkönyvet lehet váltani a legkisebb postán is. A jó gazdálkodást segíti a há­zi készlet. Nem nagy készletre gondolunk, csupán akkorára, amekkora egy hónapra, vagy két hétre biztosítja a család szükségletét a nem romló, ha­nem naponta szükséges cik­kekből. Attól függően, hogy a család egyszer, vagy kétszer kap egy hónapban fizetést és hogy van-e kis kamra a la­kásban. érdemes a kétheti vagy a havi szükségletet egy­szerre beszerezni, s idő és fáradság megtakarítása szem­pontjából ajánlatos a készletet — ahol lehet — házhoz szállít­tatni. Most már könnyen kiszá­míthatjuk, hogy ezen felül naponta milyen összeget köiihetünk élelmiszerekre: tejre, kenyér­re, zöldségfélére, húsra. A na­pi koszipénzzel való helyes gazdálkodáson múlik végül is, hogy betartjuk-e a költségve­tést. Az egyik nap túllépését meg lehet takarítani, sőt, a há­zi készletből is lehet okosan, takarékosan gazdálkodni (kü­lönösen a fizetés előtti napo­kon). Az okos gazdálkodás is­mérve, hogy a terített aszta­lon nem lehet észrevenni a fi­zetés előtti, vagy a fizetés utá­ni napokat. Egy szép kosztüm A rajzon látható kosztüm-modellt műszállal kevert mohazöid flórból készítették. A kosztüm kockamin­tával kötött, a széleit aranysárga és fekete csíkozás díszíti, a hozzá­való pulóver aranysárga flór, a kosztüm csíkos pántjából, ejtett övvel. Mérleg nélkül Mértékegységeink alapja az egy­szerű edények és az evőeszközök. Az itt következő kis táblázatot le­másolva szegezzük a konyhaszek­rény oldalára, hogy mindig sze­münk előtt legyen. Egy szép nap aztán kiderül, hogy már nincs szükség rá. Urm értékek: Kávésbögre 3 dl, csésze 2 és fél deci, vizespohár 2 dl, levestányér (alsó peremig) 3 dl, leveseskanál 0.3 dl, kávéskanál 0.1 dl, tehát egy dl. egyenlő 10 kávéskanállal. Merőkanalak különböző méret­ben készülnek: 0.5 dl-től kb. 2.5 dl-ig. Tapasztaljuk ki és jegyez­zük meg mértékét. Súlymértéket is helyettesíthetjük firm értékkel: i dl dara 7 dkg, 1 dl lisz 5 dkg, 1 dl mák 6 dkg, 1 dl kristálycukor 7 dkg, 1 dl tarho­nya 7 dkg, 1 dl rizs 8 dkg, 1 csa­pott evőkanál zsír 1.5 dkg. Az orvos fanácsa: így éljen a gyomorbeteg... A gyomertaj — te­gyen az akár gyomor- hurut, gyomorideges­ség. vagy gyomorfe­kély —> nem a gyo­mor különálló meg­betegedése. h anem az egész emberé. Ami­kor az orvos arra vál­lalkozik, hogy a gyo- morbeteg életmódját megszabja: nem sza­bad kizárólag csak a gyomorra gondolnia. A gyomorbetegségek, oka ugyanis rendkí­vül ritkán keresendő magában a gyomor­ban, sokkal inkább a beteg ember idegrend szerében, illetve kör­nyezetének és ideg­rendszerének egymás ráhatásában. Q A közelmúltban el­hunyt Európa-hírű Kstényi professzor ha lála előtt írott köny­vében hangsúlyozta, hogy a gyomorpana­szok — e’sősorban a gyomorfekély — a lel kileg, szellemileg fe­szült emberek beteg­sége. A már egyszer meggyógyult fekély ki ájulásának oka gyak­ran egy-egy nagyfokú izgalom. A gyomor- betegek nagy része bizonytalan, az élet nehéz kérdései elől visszavonuló, elke­seredett emberek­ből adódik. Sok­szor pedig a testi, vágy szellemi teljesí­tőképesség és a kitű­zött cél közötti arány taianság, az ebből adódó állandó siker­telenség a gyomorbe­tegség forrása. © A gyomorbeteg em­bernek éppen ezért elsősorban környeze­tével kell kibékül­nie”, 'képességei és célkitűzései között kell az összhangot megteremtenie. Ke­rülje a túlzott felada­tokat, az állandóan szorongató izgalmat, a belső bizonytalan­ságot Ez az első lé­pés, amely megterem­ti a gyomért eteg gyó gyúlásinek feltételét. A második legfon­tosabb tényező a munka és pihenés, az ébrenlét és az alvás közötti egészséges, tér mészetes arány hely­reállítása. A fáradt, álmatlan embert ugyanis egészen cse­kély külső ingerek is nagymértékben zavar hatják. Ugyanilyenek re a kialudt, (kipihent ember nem is (rea­gál. Ezért lényeges, hogy a gyomorbeteg ember elegendőt alud jón és a nyugodt al­váshoz nélkülözhetet- Jen napi mozgásmeny nyiséget teljesítse; Hibás lenne azon­ban magát a megbe­tegedett szervet: a gyomrot figyelmen kívül hagyni. A gyomorbetegsé­gek egyes szakaszai­ban kívánatos étren­det asz orvos a beteg állapotától függően esetenként szabja meg. Általánosan ér­vényes szabályként azonban ajánlhatjuk: a gyomorbeteg ez ét­kezési időket rendsze­resen tartsa meg, gya karta, de mérsékelten étkezzen, a túl hideg, túl meleg és túlfűsze­rezett été'eket kerül­je. Ugyancsak kerül­je az alkoholt, niko­tint is. Fontos az is. hogy az étrend ne legyen egyhangú, ízetlen. — Ezért — javulás ese­tén — kérjünk orvo­sunktól gazdagabb, ízletesebb, bár _ még mindig íkímélő étren­det. A tartós Ikoplar- lás és az egyoldalú­an szigorú étrend né­ha éppen a kívánttal ellentétes hatást fejt ki: legyengít és gá­tolja a gyógyulást. Az orvosságot ugyan csak mindig az orvos rendelkezésének meg felelően szedjük. Ét­rendet és orvosságot az orvos könnyen ír­hat receptre, az élet­módon azonban a be­tegnek magárnak kell változtatnia. A lelki egyensúly megterem­tésével szerzett testi gyógyulás néha na­gyobb elhatározáso­kat és döntéseket kö­vettel, mint a diétá- zés, vagy a gyógyszer szedése. De aki gyógyulni akar — így cselek­szik. Dr. Szénáéi Ad&m klinikai adjunktus lássák le'eoi tanácsét adni... M ilyen nehéz dolog vala­kinek tanácsot adni, amikor a tét több ember, vagy család sorsa! Kényel­mesebb volna elhárítani a felkérést, elkerülni az er­kölcsi felelősséget, de nem tehetem, mert aki hozzám jött tanácsot kérni, az a Kommunista Ifjúsági Szö­vetséghez jött. A tanácsot kérő egy test­ben és lélekben beteg, öreg­ember, akit a „sors” meg­fosztott a legdrágábbtól, egyetlen gyermekétől. Ahogy ült velem szemben áradó panaszával, szánalmat kel­tett, mert a fia végtelenül megbántotta s el kellett ítél­nem, mert a fia ellen, önma­ga ellen súlyosan vétkezett. — Mindig jó gyerek volt a fiam — kezdte — mi igazán mindent megadtunk neki. Erkölcsös életre, szeretetre neveltük és 5 nekünk vég­telen sok örömet adott. Ké­rem szépen, a tanulással sem volt baj, mindig jól tanult, nemcsak a középiskolában, az orvoskaron is. A volt mezőgazdasági nap­számos, a volt pályamunkás, egyházi, majd vármegye- szolga, akinek még morzsá­kat is szűkösen juttatott az élet, lelkét, fillérjeit és ön­magát fiának és fiáért adta, hogy abból boldogabb ember legyen. Amikor a felszaba­dulás megteremtette a lehe­tőséget, elképzelem, milyen forró izgalommal tervezték feleségével gyermekük jövő­jét. — Egészen addig.. s ami­kor megismerkedett avval a lánnyal. Tessék elhinni, nem hozzá való. Biztos tudjuk, hogy nem élt tisztességesen. Mi igazán jót akartunk. Meg akartuk óvni, meg akartuk tartani fiúnkat. Meg akarták tartani a fiú­kat. De nem arra hívták fel a figyelmét, hogy nem tör­vényszerű egy 21 éves, még tanuló fiatalembernek meg­nősülni, hanem üldözték, gya lázták szerelmének tárgyát, beletapostak a párválasztás nagyon egyéni és emberen- kint nagyon sajátos érzelmi jelenségébe. A megtartás mint cél elbukott az eszkö­zök durvaságán, s akire az életüket adták, azt ellökték maguktól. — Mit meg nem tettünk érte! Amikor otthagyott ben­nünket és titokban megeskü­dött a lánnyal, órákon át les tűk, hogy beszélhessünk ve­le... És az anyós jött, akivel összeverekedtek. Most folyik a per. Testi sértés, rágalma­zás, hamis tanúskodás. A tényállásnak megfelelően az ügyész kimondta a „vádo­lom" szót. Ott áll egymással szemben szülő és gyermek, törvény előtt kijelentik, hogy harago sak. Gyűlölik menyüket, s az gyűlöl viszont, gyűlölik fiúk anyósát és az gyűlöli veje szüleit. Az elszakadt Icö- tél alatt most már szakadék is tátong, mély, félelmetes. — Ne tessék haragudni, hogy elveszem az idejét, de a kétségbeesés az őrületbe hajt. Nekünk csak ez az egyetlen fiúnk van... Kérem szépen, tessék nekem taná­csot adni. Soha többet egy rossz szót sem mondok rá­juk. Gyermekemmé foga­dom a menyemet, kibékülök a nászasszonyommal, csak a fiamat ne veszítsem el. Tes­sék nekem tanácsot adni! Mennyivel több az emberi lélek, mint egyszerű jogi eset. Az „övé”-nek féltése őrültségbe hajtja, képtelen cselekedetekre sarkallja, s ha ez nem vezet „célba”, hát megjárja a visszaút kanosz- száját, megalázza önmagát, s az „övé' -nek megnyerése érdekében feltételnek elfo­gadja azt, ami ellen eddig életre-halálra harcolt, sőt c feltétel megteremtéséhez se­gítséget kér. Kedves N. J.l Nem jó do- ; log az, ha a fiatalok korán, i meggondolatlanul összeháza- < sódnak. Nem jó dolog, ha a ? még tanuló férjet a dolgozó > feleségnek kell eltartania. Ha > ön az apja és barátja lenne í a fiának, s nem apai jogai- ? ra hivatkozó „erkölcs őre” > valószínű úgy alakul fia bol- > dogsága, hogy ez önt is, fe- 5 leségét is boldoggá teszi. Fia ( boldog akar lenni, s úgy érzi t hogy az általa választott élei > társsal e boldogságnak min- > den feltétele adva van. El- \ beszélgettem fiával és elhi- ; szem neki, hogy szeretik egy- > mást feleségével. ? Elvetendő, doh szaga van ( annak, a régi „erkölcsi” nor- ( mának, hogy a szülő válasz- í sza ki gyermekének leendő í élettársát. Főleg olyan szem- S lélettel, ahogy ezt ön tette. < Mert akárhogy boncolgatom < az ön állásfoglalását, szinte ? minden mondata mögött ott > lapul a gondolat: ez a lány S kevés az én fiamhoz. Talán < még lehet segíteni, de ehhez ? be kell tömni a gyűlölet sza- > kadékát és az adott helyzetet l tudomásul véve, ne csak a \ fiáért harcoljon, hanem a < gyermekeiért, mert úgy tű- í nik, hogy menye nélkül ön > a fiát nem nyeri vissza. De | legyen igaz ez a szándék, ez ! a közeledés a menyéhez, iU < letve annak családjához, \ mert másképp új csatát, > újabb, még nagyobb gyűlő- 5 letet teremt. < Kedves N. A.! ön nem kért tőlem tanácsot, sőt csodálko- zott, amikor e témáról be- szélgettem önnel. Azt hiszem könnyelműség volna nem szólni önhöz is. Látja, nem ; vontam kétségbe jogát a bol­dogsághoz. Mondtam és újra kimondom, hogy mindenki­nek tiszteletben kell tartania az élettárs megválasztásának jogát, de azt is kimondom, \ hogy ha volna erkölcsi ítélő- | szék, akkor önt is oda kelle­ne eléje állítani és az embe- i riesség, a hálátlanság, a gyá- ; vaság címén el kellene ítél- ni. Lehet-e annyira igaza önnek, hogy ily gátlástalanul elszakítson minden kötélé- két, ami szüleihez köti?! Le­het-e mentséget találni arra, ha egy gyermek részvétlenül szemléli két öreg ember, a szülei testi-lelki vergődését?! ; Megértem, ellenállt, amikor feleségjelöltet kerestek szü­lei, hogy logikátlan, ósdi fel- ! fogásukkal szemben kitartott í amellett, akit szeret. Ha ne- < hezen is, de megértem egy ) ilyen korai házasság körül- S menyek okozta kényszerét. í De gyáva volt ön, kedves ( N. Á., gyáva volt, mert soha- < sem merte tisztázni az állás- í pontját apjával, mert ahhoz ? ■nem érezte magát eléggé fér- < fittek, hogy leüljön apjával, \ s mint férfi a férfivel élbe- l szélgessen a felmerült kérdé- s sekről. Megszökött, mint tail- j vaj, csupán egy levelet ha- 5 gyott hátra, amelyben meg- J változtathatatlan elhatározd- i sát közli. Az ön számára (vélemé­nye szerint) örökre elvesz- ; tek szülei. Hát lehetséges az, ! hogy egy értelmes ember ilyen könnyen elszakítsa a természet és a társadalom által oly gondosan kiépített kapcsolatot ? Hát a maga bol- I dogságának feltétlenül a szűr- lei boldogtalansága az ára? j Hát a maga számára nincs a közeledésnek útja? Ö n művelt ember. Az !; egyetemi évek felét ; már maga mögött tudja, ap- jának viszont csak 4 elemije van. ön fiatal és egészséges t ember, apja viszont súlyos ) beteg. Gondolja meg, nem > lehetne hidat verni a szaka- \ dék fölé?! Nem lehetne még < két másik ember — a szülei í — boldogságának útjából le- > bontani az akadályoltat?‘ > Gondolja meg N. A., s pró- \ bálja meg! N. Á.-né segítsen j ebben ön is, talán még lehet í valamit tenni! CSORBA TIVADAR j *

Next

/
Thumbnails
Contents