Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-18 / 14. szám

IMS. JANUÁR 18. iuapló 3 A hetedik milliomos falusi bank Tegnap délelőtt Jelentették a MÉSZÖV szövetkezetpoliti­kai osztályának, hogy létrejött a hetedik baranyai milliomos falusi bank. A Nagydobsza és Vidéke Takarékszövetkezet be­tétállománya ugyanis most ha­ladta meg az egymillió forin­tot, s jelenleg már 1 millió hatvanezer forintnál tartanak. A negyedik éve működő taka­rékszövetkezet 1961-ben hat- •esázezer forintos kölcsönnel se­gítette a körzetének dolgozóit. Egyetemisták falujáráson Az elmúlt évhez hasonlóan ez év februárjában is a Bara­nya megyei Tanács népműve­lési osztályának szervezésében száz pécsi egyetemista és főis­kolás indul ismerkedni a fa­luval. Baranyán kívül Somogy és Tolna megyében összesen huszonöt községet keresnek ifel. Egy-egy faluban a csopor­tok feladata lesz a helyi KISZ szervezetek munkájának a se­gítése. Ezenkívül orvosi, jogi és pedagógiai tanácsokkal igye keznek segíteni és fellendíteni a népművelési munkáit Vasas-bánya napi 1400 tonna szenet termel 1962-ben 27 százalékkal emelkedik az összüzemi teiiesitmény — VJey kezdődik a külfejtés — A iö;d aiaiti termelés 80 százalékát egy koncentrációból szállítják PÉCS FOLTJAI Időjárásjelen tés Vérható Időjárás csütörtök estig: felhős, párás, helyenként ködös idő. Főként az ország északi felé­ben néhány helyen kisebb hava­zás, havaseső. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet nulla, j mínusz 4, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap nulla, plusz három fok között. Zúzmarásak a vasasi hegy­oldal fái. hideg az idő, fagyos a föld. Mégis nagy szorgosko­dást lehet látni a bányaüzem konyákén. Hegybontókanalas kotrógépek fogyasztják a domb oldalát, síneket, vascsöveket fektetnek keresztül az erdőn Készítik a külfejtést. Sok min­den megváltozott a hajdani kis Thomen-akna életében. Hol van már a napi 1900 csillés termelés, a csillékkel bajlódó 50 ló és a szomszédos közsé­gekből gyalog bejáró bánya­munkások serege? Három moz­dony „nyugdíjba küldte” az összes lovat, szénfűrész jö- veszti a szenet a vékony tele­pekben anélkül, hogy ember lenne a fejtésben és ma már a telepiek is busszal járnak műszakra. Jó a vasasi bánya szene, kokszolásra kiválóan al­kalmas, és ami igen fontos; jelentős mennyiségű szénva- gyon a felszán közvetlen köze­lében helyezkedik el. Ez évben tovább fejlődik a vasasi bánya is. II termelélrenvséu emelkedésének éve Az elmúlt esztendőben a va­sas! Petőfi-bánya naponta 1320 torma szenet adott a népgazda­ságnak; Mennyiségi tervüket ebben az esztendőben lényege­sen nem emelték, hiszen 1962- ben mindössze 80 tonnával kell többet termelmiök a tava­lyinál, vagyis összesen 1400 tonnát naponta. Azonban a feladatok jóval nagyobbak, mint az a 80 tonna plusz, mert az összüzetmi teljesítményt je­lentősen javítaniuk kell. 1961- ben az összüzemi teljesítmény (az összes munkásállományuak rí. eső egy napi széntermelés mennyisége) 855 kilogramm volt, ugyanakkor ebben az év­ben a terv 1090 kilogrammot követel. Hogyan biztosítják a közel 250 kilogrammos emel­kedést? Külszíni fejtés, széníürész, Koncentráció Az összüzemi teljesítmény emelkedésének egyik legjelen­tősebb biztosítéka a külszíni fejtés üzembehelyezése. Bár a felszíni fedőréteg elhordása nem éppen a megfelelő ütem­ben halad és még ma sem in­dulhatott meg a külfejtés, ettől függetlenül a vasasi üzem ter­melésének a külfejtés lesz az egyik „üdvöskéje”; Egy nap alatt húsz vagon szenet termel nek majd a külszíni telepek­ből Itt 84 mázsás fejtési tel­jesítményt lehet produkálni a földalatti 24—25 mázsás meny- nyiséggel szemben. Ez viszont nem lebecsülendő eredmény! A külfejtési munkahelyekről a kitermelt szenet teherautók­kal és később mozdony vonta- tású osilleszerelvényekkel szál­lítják a szilóhoz. Síélesítik szolgáltató és javító tsvíksnyságüke’ a kisipari szövetkezetek 20-25 százalékkal növelik a második ötéves tervben a szolgáltatások mértékét A lakosság szolgáltatási igé­nyeinek fokozottabb kielégíté­se érdekében megbeszélést tar­tottak a megyei tanácson a tanács, a KISZÖV és a MÉ­SZÖV képviselői. A tanácsko­zás részvevői közül a járási tanácsok képviselői úgy nyi­latkoztak. hogy általában ki­elégítő ilyen tekintetben a járások helyzete, azonban a magánjellegű épít­kezések munkáinak vállalása és a fodrászok tevékenységé­nek kiszélesítése terén még bőven akad tennivaló. A vita során sok jó javas­lat hangzott eü, s elmondták javaslataikat többek között a KISZÖV képviselői is. Tudva­levő. hogy a második ötéves tervben az eddigieknél is na­gyobb feladatok várnak a kis­ipari szövetkezetek dolgozóira. A tanácsi ipart segítve, a még szövetkezeten kívülálló kisipa­rosokkal karöltve, nekik kell elvégezni a szolgáltatásokon kívül mindazokat a javításo­kat. — különböző vezetékek, ruha-, cipő- autó- motor javí­tás —. amelyeket a lakosság egyre többször igényel. Ennek a várakozásnak megfelelően a kisipari szövetkezetek szélesí­teni akarják tevékenységüket, s ismertették ezzel kapcsolatos el' tüzeléseiket. Azt tervezik, hogy elsősor­ban azokon a helyeken, ahol a tanács nem kívánja a helyi ipar szolgáltatási tevékenysé­gét fokozni, szélesítik a szövet­kezetek működési körét. A szö­vetkezetek terveiben komoly szerepet kap a földművesszö- vetkezetekkél történő együtt­működés. mely a pécsváradi járásban már eddig is gazda­gon gyümölcsözött. A pécsvá­radi kisipari szövetkezet szer­ződést kötött a földművesszö- vetkezetekkel annak érdeké­ben, hogy a földművesszövet­kezeti boltok dolgozói vegyék át a lakosságtól a javításra szánt tárgyakat. Ezeket a kis­ipari szövetkezet rendszeresen elszállítja a boltokból, és ki­javítva visszajuttatja tulaj- gv Annak érdeké­ben, hogy egész Baranyában mielőbb meghonosodjék a pécsváradi módszer, tárgyalások kezdődtek a föld­művesszövetkezetek járási szerveivel Siklósán, Szigetvá­ron, Sásdon és Mohácson. Ja­nuár 24-én Szigetváron. 25-én Siklóson, február 6-án Sásdon ülnek majd össze a íöddmű- vesszövetkezetek és a kisipari szövetkezetek vezetői, amikor az eddigi tárgyalások alapján szerződéskötésekre is sor ke­rül A szerződésekben ponto­san meghatározzák, hogy mely községeket vonják be a kisipa­ri szövetkezetek szolgáltatásá­ba és tisztázzák az olyan apró részletkérdéseket is, hogy a hétnek melyik napján keresi fel a ktsz-autó egy-egy köz­ség földművesszövetkezeti boltját. A tervek szerint má­jusig minden járásban ilyen módon szervezik meg a lakos­ság ellátását. A kisipari szövetkezetek azon fáradoznak, hogy a lakos­ság igényeinek -kielégítése mel­lett gazdaságosan működhesse­nek. Éppen ezért nem tudnak minden községben javítómű­helyt létesíteni. Ezért nincs sok községben borbély, fod­rász, amiről ugyancsak szó esett a megyei tanácsi megbe­szélésen. A kisipari szövetke­zetek a második ötéves terv időszakában erre is megoldást keresnek. Azt tervezik, hogy valamilyen módon más célra már alkalmatlan olyan gépjár­műveket szereznek, amelyek­ben borbély és fodrászműhe­lyeket rendezhetnek be. Ezek­kel a „mozgó” műhelyekkel keresik majd fel azokat a községeket, amelyekben egyál­talán nincs, vagy kevés a fod­rász és borbély. Azokon a helyeken, ahol ér­demes, egyes kisipari szövet­kezetek kihelyezett“ részlegeket létesítenek. Ilyen részleget nyitnak próbaképpen « fcfad» jövőben Sásdon és Szigetvá­ron, a pécsi ruhaipari szövet­kezet dolgozói. Ha a kísérlet beválik, véglegesítik a kihe­lyezett részleget, s ezzel is ja­vítják a környék ellátottságát. A megye kisipari szövetke­zetei mintegy 20—25 százalék­kal kívánják növelni a szol­gáltatások mértékét a második ötéves terv során. Az a terv, mely ezzel kapcsolatban a kö­zeljövőben elkészül, s melyhez a tanácsi ipar által nyújtott szolgáltatások kiszélesítésének terve kapcsolódik, a lakosság érdekeit szolgálja. H. M. Az idén tovább bővítik és fejlesztik az I-es szinti kon­centrációt. A tervek szerint ez az egy koncentráció adja majd a földalatti termelésnek mint­egy 80 százalékát. A koncent­rációs termelőegység kialakí­tásának gazdasági eredménye; ugyancsak közismertek, hiszen nagymértékben csökkentik a kiszolgáló műszakok mennyi­ségét és ezzel emelik az ossz üzemi teljesítményt, s ugyan akkor a szállítási berendezés* kihasználtsága is megjavul. mulasztásos íeüés, lúrásos jövesziés A termelés technológiájának eddig ismeretlen módozatait vezetik be 1962-ben a vasasi bányában. Egyik ilyen újsze­rű megoldás a csehszlovák bá­nyákban kikísérletezett am- lasztásos fejtés. A lényege az, hogy a laposabb és vastagabb telepekben az első két méteres szeletet a hagyományos mód­szerekkel fejtik le, de a tal­pazatra egy dróthálót fektet­nek. Majd a következő két sze­letnek megfelelő vastagságot (4 métert) kihagyják és alatta kezdik meg az újabb két mé­teres vastagságú szelet fejté­sét. Miközben előrehaladnak, a felettük maradt négyméteres szelvény önmagától leomlik; A másik újszerű módszer a fúrásos jövesztés. amelyet vi­szont meredekebb telepeknél lehet alkalmazni. Ez esetben a telep szénkészlete saját súlyá­nál fogva folyik te. A fúrásos jövesztésmél is az a leglénye­gesebb, hogy magas a teljesít­mény és a hagyományos jö­vesztés nélkül, biztosítás mellő zésével termelhetnek szenet a meredekebb dőlési földalatti telepekben; További jelentős fejlődés a szállítás területén várható, ahol több kaparószalag beállí­tásával nem csak a szintes szállítást, hanem a termelő munkahelyekről való közvetlen szállítást is gépesíteni lehet. A meddőelővájási csapatokat új­szerűén négyharmados beosz­tásban telepítik, s ennek az eredménye már jelenleg is meg ; mutatkozik az előváj ási ered­ményekben; Summázva megállapítható, hogy a vasasi bányaüzem ve­zetői helyes szervező munká­val, technológiai és műszaki intézkedéseikkel teljes egé­szében biztosítani tudják leg­lényegesebb feladatukat; a ter­melékenység nagymérvű növe­lését <G. I.) Korom lepi az ú)-mecsekal)ai is­kola környékét, de a fűtésre hasz­nált kazán szennye eljut több ki- lométeres körzetbe is. A lakásokat szinte lehetetlen szellőztetni, a kimosott ruhákat csak a konyhák­ban lehet megszárítani. Ha valaki megáll az iskola környékén beszél- getnii vagy hosszabb ideig áll a buszmegállónál, könnyen póruljár- hat, mert ruháján, kabátján az­után már csak a Patyolat segít. Szinte hihetetlen, hogy éppen az újítások korában nem akad senJci, aki megakadályozná a maholnap nevezetesség-számba menő korom- hullást. Nem okoz sokkal kevesebb bosszúságot az új-mecsekaljaiak- nak az sem, hogy fagypont feletti hőmérsékleten sártengerré válto­zik a buszmegállók környéke. A PKV minden buszmegállónál lesa- sakoztatott bizonyos területet, de mint ■ tények bizonyítják, ez ke­vésnek bizonyult. Az új-mecsek- áljaink kérését tolmácsoljuk, ami­kor azt írjuk, hogy salaknzzák ismét — most már nagyobb terü­leten — a buszmegállókat, ne le­gyenek kénytelenek sáros cipővel bejönni a városba. Nehéz ilyenkor megtalálni a juhászt. Nyáron három falu határát is belátni a dombtető­ről, most azonban ködbevesz­nek a fehérbundás merino ju­hok. Még szerencse, hogy a kutyaugatás nyomravezet. A fehérségből hirtelen bon­takozik ki a nyáj. A kemény­re fagyott vakondtúrások, a tavalyi szárazságokból ittma­radt földrepedések mellett ke­resgélik, csipegetik a vékony­szálú füvet, meg a csemegének számító tyúkhúrt. Az elmarad­hatatlan csacsi öntelten jár­kál közöttük, a két puli Bagó és Penész pedig parancsra vár­va lesi gazdáját. Látszatra alig változott a ju­hászélet. Bazsinka Lajos, a vá- sárosdombói Aranykalász Ter­melőszövetkezet juhászának dédapja is így állhatott bá­ránysüvegben, birkabundában a hagyományos, díszes, vasvé­gű juhászbotra támaszkodva. Azt vallhatták ők is, amit uno­kájuk, hogy ha társaság szóra­koztató, úgy a magánynak is megvan a maga öröme. Aki dolgozik, az nem unatkozik. Bazsinka Lajos azonban már egy kissé hűtlen lett ehhez a magányhoz, hiszen tavaly tás­karádiót vásárait s azóta gyak­ran hallgat híreket, meg ma- gyamótákat és a határban a domboldalakra hűsége* táré­ként frfiÉif • kämm. £>q,yt(LiiL a határ bait Mostanában nem járnak na­gyon messzire. Amennyi jü kell a tsz 500 birkájának, any- nyit találnak a falu határában is. Húsz évvel ezelőtt, amikor a bérelt legelőket járva begya­logolták a fél országot, « csa­csi hátán ott himbálózott a bogrács, amelyben maga jőzte a paprikást és ott volt a fa­ragott kisteknő is, amelyben maga gyúrta a túróscsuszához a tésztát. Most is megjárják aratás után a tarlókat, a szántás után másodszor kizöldült földeket és ha az éjszakát kint tölti is a hodály mellett, esténként hazatér a családhoz meleg va­csorára. Nyáron, amikor elma­rad három-négy napra, kol­bász meg disznósajt korái m tarisznyába. A juhászéletnek örök törvé­nyei vannak. Hivatástudat és az állatok szeretete nélkül m/s sincs jó juhász. Ha nem is a gazda szeme, de annak szerető gondoslMdása hizlalja, neveli az állatot. Komisz volt a tava­lyi nyár, üresen ásitoznak a padlások, pedig a tavasz még messze van és temérdek a jó­szág az Aranykalász Tsz-ben. Tudja ezt Bazsinka Lajos és igyekszik úgy takarékoskodni, kon fi juhokat grirtl kever. sebb takarmánnyal teleltesse át. Igen büszke arra, hogy a télen mindössze kétszer Icaptak szénát a birkák s mégis szé­pek, büdös-sánta egy sincs köztük. Meg kell csak nézni a juhhodályt! Szalma védi a széltől a jószágot, s o száraz, frissen almozott szállás, olyan mint a jólfűtött szoba. Persze, azért etetőrács itt is elkéne, mert akkor még kevesebb ta­karmány pocsékolódnék el. Legelnek a birkák, de nem mindegy, hogy mit. A juhász ismeri a füveket, tudja melyi­ket szereti legjobban a jó­szág. Lesi a talajt merre kövé­rebb, höl ízesebb a növény. S ha már kevés a választék, leg­alább a jobból egyék. Lesi, figyeli melyiknek mi a baja. Ha valamelyiket „vér bántja”, azonnal eret vág raj­ta, sőt, már az is előfordult, hogy a kergebirkát bicskával „megoperálta”. Régen, amelyi­ken nem tudott a juhász segí­teni, az elpusztult. Most azon­ban azonnal szól az állatorvos­nak, ha valami probléma van, s így közös erővel sikerült el­érni, hogy több mint 700 bir­kából egy év alatt mindössze 15—20 hullott el, beleszámít­va a kisbárányokat is. Ki beszéljen szeretettel a juhászairól, ki mondja «I íetT meggyőzőbben előnyeit Vásá­rosdombón, ha nem Bazsinka Lajos! ö tudja csak igazán, mennyire igénytelenek ezek az állatok, hogyan hasznosítják az árokparti füvet az árpaszal­mát és mindent, amit más ál­lat el sem fogad. A gyapjú meg értékes, keresett cikk és így a juhtartás jövedelmező minden termelőszövetkezet­ben. Tavaly 100 ezer forintot kaptak a gyapjúért és 100 ürüt is eladtak. Saját szaporulatból 300-ról 700-ra fejlesztették az állományt. A juhász jó mun­kát végzett és 1185 munkaegy­séget teljesített tavaly. Ez szép kereset még akkor is, ha csak 25 forintot ér egy munka­egység. Megérdemli s keresetét! Hiszen egész esztendőben szin­te mindennap a határban van, és az állatok mellett tölti az éjszakákat is. Nyáron begya­logolja a legelőket, télen nézi a ködös, havas határt s a nagy subába takarózva állja a sze­merkélő esőt. „Kossuth rádió. Budapest” — szól halkan és tisztán a tás­karádió. Vajon mit szólnának ehhez a régi juhászok? Bazsin­ka Lajos tudja, hogy lassan már látszatra sem olyan a ju­hászélet, mint régen volt. Vagy lehet, hogy nemsokára már szamár és suba se kell? WESZTLM. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents