Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-17 / 13. szám
tm. jantjAr n. IHAPfJÍI 5 Javul az egyeztető bizottságok munkája Húsz százalékkal nőtt a TEB»hez került ügyek száma Alaposabb tá^ékoziaiásra van szükség A naptári évek leteltével szerte az egész világon kialakult szokás visszapillantani az elmúlt év eseményeire. Az ilyen visszapillantás hasznos, mert azokból bizonyos következtetéseket lehet levonni, mely a következő év munkásságára pozitív hatást gyakorolhat. Ebből a meggondolásból helyesnek találom, hogy a nyilvánosság előtt foglalkozzunk a dolgozókat érintő egyik legfontosabb területtel, a dolgozók munkaügyi vitáit tekintélyes részben végérvényesen elintéző vállalati egyeztető bizottságok (VEB-ek) és a területi Egyeztető Bizottság (TEB) elmúlt évi munkásságával. A TEB-hez érkezett ügyek 1960-hoz viszonyítva, mintegy 20 százalékkal emelkedtek ta* valy. Legnagyobb számban a munkáltató részéről történő felmondás miatt érkezett be fellebbezés. Ezt követték sorrendben a kártérítési ügyek, felmondás a dolgozó részéről, áthelyezési viták, nyereségrészesedési követelések, elmaradt munkabérkövetelés, munkaügyi bejegyzések módosítása, besorolás, munkabér megállapítása körüli viták, túlmunka díjazás, önkényes kilépés, tévesen kifizetett munkabér visszafizetése, prémium- ügyek. Az ügyek 70 százalékában a TEB eljárás a dolgozó fellebbezésére indult meg. A különböző vállalatoknál lefolyt ellenőrzések eredményéből megállapítható, hogy a vállalati egyeztető bizottságok munkájában jelentős fejlődés következett be. Erre utal, hogy a TEB az általa elmaradt ügyek kétharmadában helybéli agyta a vállalati egyeztető bizottságok határozatát, tehát, az elsőfokú állásfoglalás érdemben helyes volt Még azok igazgatók az is, akiknek az intézkedését eddig nem a higgadt megfontoltság, hanem személyi okok vezérelték, ennek következtében jogaikkal visszaélve — az egyeztető bizottságot törvény- sértő határozat meghozatalára kényszerítették, vagy olyan dolgozókat, akik — ahogy mondani szokták — „kinyitották a szájukat” elbocsátottak, illetve hátrányosabb helyzetbe hoztak, belátták, hogy ez a magatartás méltatlan és szükségtelen. Egyre kisebb számban találkozunk azzal a téves felfogással is, hogy az egyeztető bizottságokban a vállalat igazgatója által megbízott dolgozó kizárólag az igazgató, illetőleg a vállalat, míg a szakszervezet által megbízott dolgozó kizárólag az érintett dolgozó érdekét köteles képviselni, vagy pedig egyes felfogások szerint a vállalati egyeztető bizottság valamiféle érdekképviseleti szerv lenne. Az egyeztető bizottságoknak és azok tagjainak nem ez a feladata. A megbízó VEB-tagok mindkét félnek a képviselői, akiknek feladata a tényállás megállapítása. vagy a jogszabály alkalmazása körül felmerült félreértések tisztázása és az esetleges törvénysértés kiküszöbölésével a törvényes rend helyre- állítása. Tehát, a vállalati egyeztető bizottságoknak a tárgy; igazságot kell megkeresőtök és érvényre juttatótok, mivel nincs két igazság a dolgozó vagy a vállalat igazsága. hanem csak egy: társadalmi rendünk törvényekben, rendeletekben lefektetett igazsága. A munkaügyi viták számának emelkedése ellenére mind a gazdasági vezetők, mind az egyeztető bizottságok munkájában javulás és eredmény tapasztalható. Nem szabad azonban sem a ♦általatoknál, sem pedig az észlelt hibák felett elsiklani. A dolgozókat érintő intézkedések és döntések fokozódó javulása mellett még mindig előfordulnak a vállalatok részéről Is komoly alaki jogszabálysértések. Ennél a kérdésnél, de az anyagi jog alkalmazásánál is előtérbe kell állítani a vállalati jogászok szerepét. Helyes a vezetők részéről intézkedés előtt kikérni a jogitanácsos jogi véleményét, amivel sok bonyodalomnak elejét lehetne venni. A vállalati egyeztető bizottságok sajnos zömben mellőzik az eljárási szabályokat még akkor 5s, ha érdemben helyesen foglalnak állást. Ennek oka, hogy az egyeztető bizottsági tagok már a tárgyalás előtt részletesen ismerik a megtárgyalandó ügyet és sok esetben már ekkor kialakul az üggyel kapcsolatos többnyire helyes véleményük. A tárgyalást már csak formaságnak tartják és nem is szeretnek vele bajmolódni, lényeg, hogy döntésüket úgy ahogy határozatba foglalják, azt sokszor meg sem indokolják, és ezzel dolgukat bevégzettnek tekintik. Nagyon helytelen és káros ez a felfogás. Az egyeztető bizottság döntése, határozata, esek azon a tényálláson és bizonyítékokon alapulhat, amit az ellenérdekű felek meghallgatása során, illetőleg a tényállás tisztázása során rögzítettek. Sok esetben a dölgozó csak az egyeztető bizottsági tárgyaláson az igazgató, vagy megbízottja előadása nyomán érti meg a vele kapcsolatos döntést, az intézkedés szükségességét és indokoltságát, de a tárgyalás során szerezhet az Igazgató is tudomást olyan ténykörülményekről, amelyek esetleg figyelmét elkerülték és az egyeztető eljárás már ennek nyomán is sikerrel járhat A másik hiba az egyeztető bizottságok tájékozatlansága, így a legjobb akarat mellett sem tudnak eleget tenni eljárásukban a jogszabályok előírásainak. Az alakiság megtartása a törvényesség egyik biztosítéka, erről bármilyen világosnak látszik is egy ügy, nem szabad megfeledkezni, az eljárási szabályok sem szándékosan, lem tudatlanságból nem mellőzhetők. Hiba, hogy egyes vállalatoknál elmaradt a VEB-tagok megbízása, illetőleg megbízólevéllel való ellátása. Ha tárgyalásra került a sor, mindkét részről szinte előrángatták a szükséges számú tagokat. Több esetben előfordult, hogy az egyeztető bizottságokban olyan dolgozók is helyet foglaltak és döntöttek, akik egyébként intézkedésre is jogosultak voltak (igazgatóhelyettes, főkönyvelő, főmérnök, jogtanácsos, stb.). Nagyon sok baj volt a határ- ; idők betartásával is. Az előírt nyolc napot messze túllépve került több esetben sor csak a tárgyalásra. Elmulasztották az igazgató, vagy a dolgozó megidézését, fellebbezéseket nem küldtek tovább a TEB-hez azon a címen, hogy elkésett, stb. Pedig minél hosz- szabb ideig húzódik például egy törvénysértő felmondás végérvényes elbírálása, annál nagyobb összeget kell esetleg a vállalatnak megtérítenie, a kiesett időre járó bér megtérítése címén a visszahelyezett dolgozónak. Itt kall megemlítenem, hogy nyilvánvaló törvénysértés esetén olyan bér kifizetése miatt, amely mögött nincs munka, az intézkedő vezetőt terheli az anyagi felelősség. De a dolgozó szempontjából sem közömbös, hogv munkaügyi vitája, amelytől esetleg megélhetése függ, mikor íeJeaftSfc be. A munkaügyi vita megelőzésének egyik leghathatósabb eszköze a felvilágosító munka Egyre nagyobb gondot kell fordítani a dolgozók tájékoztatására, a régi és az újonnan kiadott jogszabályok rendszeres ismertetésére. Ebből a szempontból elengedhetetlen a Munkaügyi Közlöny 1961. évi 20-as száma mellékleteként megjelent, a vállalati egyeztető bizottságok működésére vonatkozó irányelvek ismertetése és az irányelveknek lehetőleg bekötött példányban a VEB-ek rendelkezésére bocsátása. Igen hasznos volna a Munkaügyi Szemle megrendelése is. amely folyamatos egyeztető bizottsági tájékoztatót közöl. Az év elején esedékes a VEB-tagok megbízásának megújítása. illetve új megbízások kiadása. Helyes a megbízások megújítása azon VEB-tagok részére, akik az elmúlt évben, vagy azt megelőzően is Jól dolgoztak. Ez a rövid összefoglaló természetszerűen csak azokkal a kérdésekkel foglalkozhatott az adott tárgykörben, amelyek a dolgozók széles rétegeit is érintik, illetve érdeklik. Célja az volt, hogy szélesebb körben megismertesse az* az érdekes és értékes munkát, amely olyan széles társadalmi alapokon nyugszik és megismerkedjenek azokkal a problémákkal, amelyeket több-kevesebb sikerrel, de az esetek túlnyomó részében lelkiismeretesen és jól oldanak meg azok a dolgozók, akiket a szakszervezeti bizottság és a vállalat igazgatója, tehát az egész vállalati, üzemi, hivatali kollektíva erre érdemesnek tartott. Dr. Iónért Ernő TEB elnök Január 25-én indul Olaszországba a Mecsek táncegyüttes Részt vesznek a San Remo-i táncversenyen — Film készül a vendégszeren!ésről A Mecsek Tánc- együttes, amely az e'múlt esztendőbe Jugoszláviában ve1 dégszerepelt, mos- ismét egy külföld út előtt áll. Januái 25-én indulnak e külömrepülőgépen Genovába, ahonna: majd autóbusszá folytatják útjuka" San Remóba. Olaszország min den esztendőben .t’ rendezi meg a ha gyományos, nagv nemzetközi tánc fesztiválokat, s innen indulnak hódi útjukra a iegújabi jazz-számok. A. idén először törté nik meg, hogy te jazz-verseny lebo nvolítása előtt egy ötnapos nemzetközi folklór táncversenyt is rendeznek. A népi demokratikus államok közül egyedül Magyarország képviselteti magát ezen a fesztiválon. A minisztérium a Mecsek Táncegyüttest jelölte ngedélyeztek. A Mecsek Tánc ■ vödé- erre az alkalomra készült fel a Magyar táncszvir" című új műsorral, amely Ma- gypr h?t táját muta’ia bp. A-» együttes, részt vesz egy •’iréskavneválon is. hatn’mas szekeret húznak majd a férfiak. a szekeret magyar motívumokká1 díszítették fel íz olaszok Az első féüépés"' a- nuár 26-án lesz. Á M - rr ráncszviten kívül még v- -ic másik számmal: a Lakod s- sal, Sárközi verbunkka H.l- romugróval. a Kecske'' kai, a Sarkantyúzóval, a Párti kassal. a Lassú és frissel, valamint a Pásztortánccal is felkészültek. Film készül a Mecsek Táncegyüttes olaszországi szerepléséről. amelyet majd a Magyar Televízió mutat be. Az együttest meghívták a világ legnagyob írógépgyárába, egy Torinó melletti kisebb városba is. Február 11-én a San Rerno-i műsorukat a Pécsi Nemzeti Színházban mutatja be az együttes. ki erre az, útra. t\z együttes 26 fővel indul: 16 táncos, 7 zenész és 3 vezető. A Mecsek Tánc- együttes öt napon át mutatja be legérettebb, legkidolgozottabb táncait. Egy-egy ország együttesének 20 percnyi időt Érdemes megm a Ry:reményjegyzékel Heti 460 000 lottószelvény a pécsi totó-lottó irodában Havonta nyolcvanon nyer neu a jutalomsor so ásón Hetenként átlagban 460 ezer lottószelvény érkezik be a pécsi körzeti totó-lottó irodába. A szelvények közül természetesen sok akad, amelyik nem nyer, de olyan is van, amelyiken elértek ugyan két, esetleg három találatot, de a gazdája nem jelentkezett a nyereményért. Az viszont még nem fordult elő, hogy nagyobb összegű nyereményt r.em tudtak kifizetni, mert ismeretlen veit a nyertes. Kisebb összegű nyereményeknél fordul elő csupán, hogy nem jelentkeznek a pénzért. Bár itt is elég kevés a kivál- tatlan szelvények száma, s az iroda is minden lehetőt elkövet. hogy megtalálják a nyertest. Tavaly az utolsó negyedévben például 2500 forintnál valamivel kisebb összeget kelEMBEREK KÖZÖTT Derrakó András bácsiról két dolog jut az eszembe: a Nádor kávézó meg a szivar. A Nádor kávézó azért mert az a törzshelye. Órákig üldögél a már vámylapos asztalnál, s szivarozik. Szinte nem is lehet elképzelni anélkül — Dem- kó bácsi meg a szivar egybetartoznak. A pincérek meg a portás Bandi bácsinak szólítják, minden reggel átadják a postáját. A vendégek is ismerik, néha egész emberkoszorú ül az asztalánál, s többnyire remek hangulatban, mert Bandi bátyánk jó kedélyű ember, nem savanyod- hat el senki a társaságában. Hát ilyen az első benyomásunk arról az emberről, aki egy éve még a Bükköséi Állami Gazdaság igaz gaitója volt. Ha szivarjára, mosolygós arcára téved az ember tekintete, arra gondol, hogy nincs pompásabb élet az ilyen elégedett, kiegyensúlyozott nyug- díjasságnál. Csali később, a beszélgetés során derül iki, hogy a látszat ezúttal is csalt. Hogy az elején kezdjem: ötvennyolcban meghalt a fia. Egy évre rá a feleségét is elvitte a halál, s néhány hónap múlva az apósa is sír baszállt. Egy fia maradt még Szilágy- pusztán, hívta magához az apját, de Bandi bátyánk nem akart aÄaimaÜanfcodni, —* megmaradt inkább a bükköséi lakásban. Ennyi csapás nem egy férfi t megtört volna. Hatvan év táján nehezebben vált az ember, hozzászokott a házasság nyújtotta aipró-cseprő kényelmekhez. A tisz ta ing, a meleg lakás hiánya minden percben felidézi az elvesztett feleség emlékét, az egyedüllét eudarságát. Mi sem jobb Ilyenkor, rránt a munkáiba menekülni. hiszen a több ezer holdas állami gazdaság milliónyi gondja el feledteti a maga ba ját. Ezt is csinálta két esztendeig, de hát az öregség, meg a rendetlenkedő szíve nyugdíjba parancsolta. Mint minden ember, talán ő is kiszínezte magának az első nyugdíjas napot. Azt a napot, amikor az ember addig he- verészhet az ágyban, ameddig jó kedve tartja, amikor senki és semmi sem hajtja, noszogatja a munkára. Az első időikben rendszerint ilyen rózsaszínű képesít fest az ember a nyugdíjas Ságról, csak később, néhány nap után döb ben rá arra, hogy nemcsak napos, hanem árnyoldala is van ennek, méghozzá jócskán. így vol t Bandi bátyánkkal is A több ezer holdas gazdaság vezetésének gondja megszűnt ugyan, ■ olj-ap lett. mint a gép kiocsivezető, aki a hosszú fárasztó út után kiszáll a kocsiból. Eltűnt az az ideg- feszültség, amit az igazgatói poszt a roppant felelősség vont maga után, de jött más. A tiszta ing, meg a kiikormozzak, ne kormozzak problémáikon túl egy sokkal komolyabb és kényelmetlenebb érzés, amivel minden nyugdíjas szembetalálkozik: Hát hogyan? Felesleges lettem';' Senkinek sem kellek: már? Nem bírja a tétlenséget. aiki egész éle tében dolgozott, aki annyira a munkának élt, hogy egyszer, egyetlen egyszer üdült életében. Nem tudja magát a szoba négy fala közé zárni, az, aki másfél évtizeden ót irányított s vezetett, s örökkön- örökké emberek között élt Bandi bátyánknak is valamilyen megoldást kellett találnia és talált is. Kitört abból a gyűrűből, amibe nyugdíjas volta kényazerí- tettej Uj életrendet alakított ki magának. Reggel ötkor kei, mint aranyi évtizeden át, teát főz, aztán sietés az állomásira. Az álmosabb pécsiek még hunyorogva nézik az órát, amikor ő kilép a pályaudvar ajtaján. Irány a Nádor, a portásfülke: a reggeli posta átnézése — majdnem mindig van levele — és a márványlapos asztal, ahoi az újságokat elolvassa. Délelőtt olvasni és kávézná szokott, aztán felkerekedik, mert —• a szavaival élve — nagyon potyaembemek éneziné magát, ha egiész napját a füstös teremben töltené el. Más, valami hasznosabb is keli még ennél. Következik hát a társadalmi munka, — Bandi bátyánk életeleme. A férfi, aki még pelyhezőállú legényka korában eljegyezte magát a munkásmozgalommal s tizenkilenc éves fővel beállt a vörös huszárok sorába, ma is friss és alkotóerejű, ha erről van szó. Min den napra van valamilyen programja. — Egyszer a népi ellenőrzés, máskor a párt- bizottság vagy járási tanács, harmadik napon a MEDOSZ, negyediken a munkásőrség. A gyengébb ember sokallná. de ő akarja és bírja ezt a sok munkát, a vidéki kiutazásokat — mert néhány azzal jár — a városi csatangolá- sokat meg a többit. Csak délután vagy es te tér vissza a Nádorba azzal a tudattal, hogy még sem vagyok „potyaember”, ma is tettem valamit a többiekért. Ez a titka a jó kedélyének és kiegyensúlyozott voltának. — Újra megtalálta önmagát, megint a régi lett, s~a szíve sem rendetlenkedik már. Derűsen fújja a szivar füstjét, és tréfálkozik, miközben a kávéját kavargatja. Magyar László lett csak viSKsaszámlázni azért, mert nem vették fel a nyereményt. A totónál pedig még ennél is jóval kevesebb, mindössze 170 forint a kifizetetlen nyeremény egy negyedév alatt. A jutalomsorsolásnál már több a kiválitatlan tárgynyeremény. A legutóbbi sorsoláson a körzeti irodához tartozó öt olyan jutalom is szerepelt, amelyet decemberben nem váltottak ki. s januárban ismét sorsolásra került. Werra fényképezőgép. Mambó magnetofon, írógép voltak a visz- szamaradt tárgyak. A januári sorsolás nyertesei közül húszán nem jelentkeztek a nyereményükért. Havonta hetvenen-nyolcvaraan nyernek a jutalomsorsoláson, érdemes tehát megnézni a nyeremény- jegyzéket is, mert ha találatot nem is ér el valaki, az még nem zárja ki a tárgyjutalmat. Persze, akadnak olyanok is, akik nem bíznak a szerencséjükben s különböző módszerekkel akarnak jogtalan nyereményhez jutni. Legutóbb például Mohács-szigeten egy asszony jelentkezett négyes találattal. Hamar kiderült, hogy a bedobott szelvényen más számok szerepeltek, mint amelyiket felmutatta. A húzás után kitöltött s bedobott szelvényekkel is próbálkoztak már többen. Ez sem sikerülhet, mert a későn érkezett szelvényeket külön zárják el s azok nem vesznek részt a játékban. A totó-lottó gyűjtőládákat bizottság nyitja fel s a tartalmához senki sem tehet már semmit, de el sem vehet belőle. Pedig de sok minden van egy-egy ládában. Nemcsak szelvények, hanem még levelek is kerülnek elő belőlük. A múlt héten még kitöltött csekket is találtak egyikben s mellette a feladandó összeget. A pénz és a csekk a postára került s a címzett meg is kapta. A feladást igazoló szelvényt pedig a körzeti irodában őrzik, amíg a jogos tulajdonosa nem jelentkezik érte. A lottószelvényeket nagyon sokféle módon állítják ki. Van aki bekarikázza a számokat, vagy csupán az egyik kis kocka sarkába apró keresztet rajzol Kétségtelenül a legérdekesebb az a szelvény, am-'' -et úgy küldtek be, hogy előzőleg a megjátszani kívánt számokat pontosan kilyukasztották. Bizonyára kalauz volt az illető s azt gondolta: a munkaeszközének használatával talán a lóé* tón is ^kereshet” valamit, j v
