Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-17 / 13. szám

2 RiAPLÓ 1962. JANUAR IT A városi nőknek több mint a fele dolgozik Minden harmadik férj segít a háztartásban — Átlagosan négy óraa „második műszak*‘ — Nyolcezer no véleménye munkakörétői, a háztartásról és a csatádtól kapoti segítségről A Központi Statisztikai Hi­vatal munkatársai Budapesten és ab ország többi városában felkerestek 8 ezer családot, ki­kérték a családok nőtagjainak véleményét munkájukról, a a háztartásról, hogy a nagy számok törvénye alapján hoz­závetőleges képet nyerjenek a nők helyzetéről. Az anyag feldolgozása hosz- szabb időt vesz igénybe, né­hány érdekes adat azonban máris rendelkezésre áll. Kide­rült, hogy a városi nőknek mintegy 58 százaléka a háztar­tási tevékenységen kívül ke­reső munkát is végez. A nem dolgozóknak 46 szá­zalékát leköti a háztartás és a gyerek, 27 és fél százalé­kuk egészségi okokra hivat­kozik. 12 százalékuk nem talál meg­felelő munkaalkalmat, 6 szá­zalékukat a férj nem engedi dolgozni, a többiek pedig — mint mondották — nincsenek ráutalva arra, hogy a férjük mellett még ők is keressenek; Számszerűen most mutatták ki első ízben, hogy az első gyermek megszületése még nem befolyásolja a nő háztar­táson kívüli munkáját, 100 kö­zül ugyanannyi egygyerme­kes asszony dolgozik, mint ahány gyermektelen. A máso­dik gyermek megszületésekor is csak kismértékben csökken a dolgozó nők aránya, a még I a négy gyermekes családban is minden harmadik nő végez ke­reső munkát Ennek legfőbb magyarázata természetesen az, hogy a család nagyobb kere­setre törekszik, kiderült azon­ban, hogy igen sokan a keresettől füg­getlenül is szívesen dolgoz­nak. mert szeretik foglalko­zásukat, A megkérdezetteknek mintegy 70 százaléka elmondotta, hogy ha kizárólag rajta múlna, ak­kor se változtatna beosztásán. 13 százalékuk visszavonulna a háztartásba és öt és fél száza­lék fizikailag könnyebb mun­kát. 3,3 százalék pedig szakkép zettségénék megfelelőbb mun­kakört választana. Néhány szá­zalékuk alacsonyabb fizetésért rövidebb munkaidővel járó ál­lást szeretne; Érdekes jelenség, hogy a dol­gozó nők általában kulturál­tabbak, többet olvasnak, szó­rakoznak, tanulnak, mint a háztartásbeliek. Száz dolgozó nő közül 38. 100 háztartásbeli közül pedig alig 20 megy el negyedévenként legalább egy­szer színházba, hasonló az arány az olvasásban és ennél még sokkal nagyobb a különb­ség a tanulásban A kereső nők viszont mind­egy fele annyi időt, naponta átlag 4 órát töltenek csak há­zi munkával, mint a kizáró­lag otthon dolgozók, egyrészt ugyanis intenzívebben és jobb időbeosztással látják el feladatukat, másrészt a házi munkát többé-kevésbé pihe­nő és alvásidejük terhére végzik. Kedvező jelenség, hogy a csa­lád egyre inkább segítségére van a dolgozó nőnek, a „máso­dik műszak”-ban. Általában minden harmadik férj segít a háztartási munkában, s külö­nösen a nagy családokban igen jelentékeny a nagymama se­gítő munkája. Ugyanakkor azonban viszonylag rendkívül alacsony az a segítség amit a gyermekek nyújtanak a háztar tást vezető anyának. Száz gye­rek közül mindössze 12 segít a háztartásban, pedig még az egyszerű bevásárlást is segít­ségnek minősítették a statisz­tikai hivatal munkatársai. Az adatfelvétel első kísérlet volt hazánkban arra. hogy a dolgozó nők helyezetéről vi­szonylag sokoldalú képet nyer­jenek; Megkezdik a dunai köolsjfinomitó építéséi A szászhalombattal dunapar- ton, az épülő dunai hőerőmű gyors ütemben emelkedő falai­nak szomszédságában az ÉM. Ut- és Vasútépítő Vállalat, valamint az ÉM 1-es számú Mélyépítő Vállalat dolgozói megkezdtéK a felvonulást az ötéves terv második nagyje­lentőségű beruházásának, a dunai kőolajfinomítónak kivi­telezéséhez. Ha csak az idójá" rás nem fordul túl szigorúra és a fagy nem keményíti meg túlságosan a talajt, január má­sodik felében elkezdik a te­reprendezést, majd hozzáfog­nak a vízvezeték-rendszer, az út- és vasúthálózat kialakítá­sához. Elmaradt Tolnai Gábor kubai élménybeszámolója Tolnai Gábornak, a „Kor- társ” főszerkesztőjének 16-án estére tervezett élménybeszá­molója Kubáról elmaradt, mert az előadót szállító gépkocsi ki- ; sebb karambol folytán megsé- : rült, s így időben nem érkéz- ; hettek Pécsre. Az elmaradtj előadást előreláthatólag január i 23-án este tartják meg. Siklósi mesevilág Népi játékok a várban Siklás — ahol ha­zánk épségben leg­jobban megmarad: középkori vára található — Bara­nya egyik idegen­forgalmi gócpontja, évente itt több mint hatvanezer vendég fordul meg. Ez in­dította a tanács ide­genforgalmi hivata­lát arra a gondolat­ra, hogy évente egy ezer rendezzenek a siklósi várra, annak történetére épülő népi játékokat. Az ennek alapján elké­szült program sze­rint egy-két hétre valóságos „siklósi mesevilág” elevene­dik meg a várban és annak környé­kén. A megyei lo- vasszöveiség, az MHS különböző lakosztályai, vada­sok, sportolók, mé­néi és helybeli nvi /észeti együttesek észvételével olyan cosztümös népi ja- ékokat rendeznek, melyek Siklósnak, lletve a vár törté- elének haladó 9a- yományait elevent ik fel és ezzel a Izórakoztatáson túl- nenően hazafiasság ra is nevehiek. A siklósi ünnepi játé­kok egyber előkés o tik az 1906-os sziget vári .jubileum? ün­nepségeket is. ami­kor Zrínyi Miklós­nak, Szigetvár hős védője halálának 400. évforduló járó: emlékeznek meg. A siklósi népi játéko­kat az idén még csak szerényebb kö­rülmények közöt', majd évről-évne se: lesedő mederben. I960 ban pedig a szigetvári jubileumi ünnepségekkel kózo sen rendezik meg. — TAPASZTALATCSERP- kirándulásra megy a napok­ban a Baranya megyei Építő­ipari Vállalat KISZ-szerveze tének mintegy .50 tagja Bu­dapestre, ahol megtekintik or. óbudai kísérleti lakótelepet. 157 ezer forintot fordít a népművelésre a MÉSZÖV ' ’Az 1962. évi népművelési költségvetést és a MÉK kiren­deltségek munkáj árt tárgyalta tegnap a MÉSZÖV Igazgató­sága. Ez alkalommal a MÉSZÖV sző ve; kezetpolitikaá osztálya rövid számvetést is adott az elmúlt évi munkáról. Eszerint összesen 110 esetben szerepel­tek a föJjdművesszövetkezeü művészeti csoportok a kultu­rális szemle rendezvényein, s előadásukban 28 ezer főnyi közönség gyönyörködött 18 esetben pedig társasutazást szerveztek, melyen 972 tekin­tette meg az ország nevezetes­ségeit. Ugyanakkor hiányos­ságként állapították meg. hogy a legtöbb előadást a földmű­ves szövetkezet székhelyén tar­tották. s a csoportok többsége nem kereste fed a kisebb köz­ségeket. A legtöbbet a szent­lőrinci színjátszó, a szebényi tánccsoport és a mágocsá ének­kar szerepeli Az elmúlt évben 68 előadás­ra kötöttek szerződésit a T1T- teb 1962-ben 10 előadásból ál­ló sorozatot tartanak „Szövet­kezeti téli esték” címmeL Meghirdették a kömyvbarát mozgalmai melynek célja, hogy a falusi dolgozók minél nagyobb számban legyenek tagjai a könyvtáraknak. Miután valamennyi földmű­vesszövetkezet elkészítette az 1962. évi költségvetését, a MÉSZÖV Igazgatósága 157 400 forintot biztosított az idei nép­művelési kiadásokra. Ezenkí­vül a földművesszövetkezetek továbbra is átadják jövedel­mük fél százalékát a megyei könyvtár fejlesztésére. A költ­ségvetés összeállításánál a na­gyobb összegű támogatást azoknak a csoportoknak bizto­sítják, amelyek évek óta rend­szeresen működnek, önálló rendezvényeket tartanak, így a szentlőrinci, a mohácsi, má- ”ocsi és a szelvényű csoportnak, ilebve ének-, vagy aenekar- ,ak. A mohácsi zenekar tagjai »j egyenruhái kapnak, mely­ek költsége 17 000 fonni Értékelték a MÉK kiren­deltségek munkáját is. Megal­apították. hogy létesítésük hasznosnak bizonyult a terme­lésben és az ellátásban. A nagyrészt még fiatal tez-ek ugyanis nem rendelkeznek termelésben és kezdeti nehéz­ségekkel küzdenek. A mun­kához rövidebb úton és gyor­sabban tudnak segítséget nyújtani a kirendeltségek, mind a termelés, mind a sze­dés, osztályozás és szállítás te­kintetében. Ez által a MÉK sok korábbi hibáját javították ki. Lényegesen csökkent az áru átvételénél azelőtt előfor­duló vitatkozások száma is. Egyre inkább érvényesül egyes ellátatlan területek önellátása. Például az áru döntő többsége nem Pécsen keresztül kerül Komlóra, hanem közvetlenül a pécsváradd vagy a sellyei já- rásbóL Január 28án kézikapcsolású központot helyeznek üzembe a pécsi postaigazgatóságon 200 kisforgalmú lakásálíomást kapcsodnak ki Egyszer már üzemben volt a pécsi postaigazgatóságon a ké­zikapcsolású központ, azonban amikor lehetőség nyílt, a fő­központ 1000-es bővítésére, a mellék á llomású előfizetőket visszakapcsolták az automatá­ba. Az automata központ azon­ban ismét túl van terhelve; ezért a posta vezetőinek az új központ megépítéséig átme­neti megoldást kellett keres­niük. így került sor kézikap­csolású központ ismételt üzem­behelyezésére. — A kézi kezelésű mellék- központ 450 szóló-állomás be­fogadására alkalmas — mon­dotta ezzel kapcsolatban Kez­dd József, a posta távközlési osztályának vezetője —. Egye­lőre kétszáz állomást szándé­kozunk átkapcsolni ide az automata központból. A kézi központba csak lákásállomáso- kat kapcsolunk be. Erre vo­natkozóan az érdekeltek név­szerinti értesítést kapnak és sajnos majdnem valamennyien személyes sértésnek tekintik a posta eljárását. Mi sem bizo­nyítja ezt jobban, mint a tö­méntelen tiltakozás, amely az értesítésekre válaszként érke­zett. Talán mondani sem kell, hogy a tiltakozásoknak csak egészen kis hányada jogos. Nagyon kevesen értik, hogy a kézikapcsolású központ üzem- behelyezése szükségmegoldás, mégpedig annak érdekében, hogy az idekapcsolt állomáso­kat időszakosan se zárják ki a hálózatból. A posta vezetőinek természetesen népszerűbb fel­adata lenne egy új főközpont bekapcsolása, de anyagi erőink ezt csak később teszik lehető­vé. A 200 lakásállomás kéziköz­pontba való kapcsolása a lé­nyegen nem változtat: ezek az előfizetők is zavartalanul le­bonyolíthatják beszélgetései­ket, természetesen a központon keresztül. A kézikapcsolású központ előfizetőd egy, kettő, vagy három számjegyű hívó­számot kapnak. Ha a kézi­központ előfizetője telefonál­ni akar, a készülék hallgató­jának felemelésével a közpon­tot hívja. Amikór a központ jelentkezik, és az előfizető automata központba kapcsolt számmal akar besaélm, vona­lat kell kérnie a központ keze­lőjétől. Amennyiben a hívó a kézikapcsolású központba kapcsolt előfizetővel kíván be­szélni, a központ kezelőjétől kell kérni kapcsolást. Ha az automata központba kapcsolt előfizető kíván telefonálni a kézi kapcsolású központba be­kapcsolt előfizetőhöz, akkor először a központ hívószámait kell tárcsáznia. A kézikapcso­lású központ hívószámai: 15-50, 18-81, 26-04, 27-81. Tár­csázás és csengetés után a köz­pont kezelője jelentkezik, s tőle kell kérni a kívánt előfi­zetőt. (31.) Mi ez?! — futott rajtam vé­gig a döbbenettől a hideg. Mi vár még ma rám? Ami azelőtt nem igen tör­tént meg vélem: most félni kezdtem. Talán nem is én fél­tem, inkább az embereket kezd tem félteni. Nem tudom, megérted-e? Azelőtt, a régi világban félteni kellett az embereiket a nyomor tói, a kétségbeeséstől, az éh­ségtől, a pusztító betegségek­től, a munkanélküliségtől. — Mindezektől ma mór nem kell félnie senkinek. Most épp a jóléttől, a gyakran meg nem becsült jóléttől kéU félteni az embereket! Garas János marós megkere­si a havi kétezerötszézat, kap még hozzá egy kis prémiumot, nyereségvisszatérítést Itt a pénz, rajta: szórakozzunk 1 Menjünk a fővárosiba, a koma élvinne kocsijával* A négy gyerek? „Asszony, tegyél «ekük enni­valót, jó bőven, majd eltesz­nek addig magukban!” Az asszony, egyébként jő te­remtés, szintén vágyódik ©gy kis szórakozásra, kiruccanás­ra* Hallgat az urára. Hát per­sze, mi baj lehet? Hagy nekik bőven enni valót, iga% ugyan, más épp nincs itthon, mint né­hány konzerv. De hát holnap már úgyis itthon lesznek... A holnapból azonban holnapután lesz, majd még egy nap rá­adás — és mire hazaérnek a mulatósból kiégett lakás vár­ja őket és két kis hulla a kór- bometanon. Pedig csak egy kicsit szóra­kozni akartak, hiszen van hoz­zá pénzűit, megdolgoztak érte. Egy kis szórakozás dukál min­denkinek .. * Ilyeneket mond az apa, kint az udvaron. Nem is védekezőén, inkább vádib­an. támadóan. Arra nem gon­dol, hogy valamikor az ő test­vérei talán azért pusztultak el gyeranékkorukfoan, mert az anyjuk nem tudott mit adni nekik enni. És moot 6, bár tele az erszénye pénzzel, gyilkosa gyermekeinek. Éhen pusztultak megfulladtak, mert őt elkábí­totta a pénz. Igen, félteni keli az embere­ket Nem a gyárigazgatóktól és nem a kaszás haláltól, ha­nem saját magoktól. Hogyan tudnám megmenteni az embereket? Az ártatlan gyerekeket? Mit tehetnék ér­tük? — töprengtem hivatali szobámban, íróasztalom mel­lett És akkor nyűt az ajtó. Nem hallottam, hogy kopog­tak volna. Lehet, csak én nem vettem észre nagy elgondol­kodásomban. Egy lány lépett be. Közép- termetű volt, talán inkább alacsony, és fekete hajú. Ha költői lény lennék, azt mondanám, hogy fiatalságától, szépségétől felderiilt a sötét, komor hivatali helyiség. Zavaromban felálltam és kezet nyújtottam. — Foglaljon helyet. Milyen ügyben jött? Ekkor mutatta fel az idézést. — Kutor Anna... — olvas­tam a nevét az idézésről. Tehát 6 az! A kicsapott diák­lány. A sztárfiáka. Milyen fia­tal és milyen szép. Boldog lehetne: hiszen ta­nulhat. Ha leérettségizett, le­hetne belőle orvos vagy tanár, dolgozhatna üzemben vagy hi­vatalban. lehetne boldog édes­anya vágj' ünnepelt színésznő. De nem, ő otthagyta az iskolát. Mert abban a konok kis fejé­ben másképp képzelte el az életét. Valamikor sírt, könyörgőtt volna, hogy tanulhasson, hogy lehessen belőle valaki. Most? Felrúgja. Mert tálcán kapta, ajándékként a jólétet és a perspektívákat. Mondom, nem vagyok babo­nás és képzelődni sem szok­tam. Most valahogy mégis együtt láttam a csecsemőjével menekülő anyát, a 'két kis hul­lát, meg ezt a szép, eleven lányt... öt is meg keil men­teni . , Azt a két kis szeren­csétlent már nem tudom feltá­masztani, ott a íkórbanetan tepsijében. De erre a lányra még tudok vigyázni... Hiszen ez a lány, ez a Kutor Anna, akár az én lányom is lehetne, ha megnősültem volna... Áldottam Hankó tanár urat, aki beszélt róla, és döbbenten gondoltam arra, hogy nem szí­vesem indítottam meg az eljá­rást. Elvégre magamnak csinál tana csak több munkát! — Az édesapja...? — kér­deztem a hosszúra nyúlt szü­net után, mert már éreztem, hogy hallgatásom kezd kínossá válni, Anna megnándítatta a vállát. — A fővárosba utazott. Fel­hivatták a minisztériumba. — Értem... — bólintottam. És megint nem tudtam, mit kérdezzek, hogyan kezdjek az ügyhöz? Megzavart a lány nyílt, szinte kicsit szemtelen tekintete, ahogy vizsgálódva mélyedt az én szemembe, — Remélem tudja, miért hivattam? — Majd meg tetszik monda­ni — felelte iskolásaik — De azért sejti? — Gondolom. Ax irfcola miatt. — Azért Is. Meg aztán tudo­másomra jutott, hogy tossz társaságba keveredett.,. Na­gyon szeretném, ha mindent el mondana... őszintén. — Mit mond jak el? — kapta ftel a fejét, mint a veszélyre felhorkanó nemes paripa. — Nem akarok tovább tanulni, elegem volt az iskolából. Eny- nyi az egész. A társaság pedig az én magánügyem. (WofytatfultJ — A MAGYARORSZÁGI Német Dolgozók Demokra­tikus Szövetsége január 18-t ói 25-ig tartó kulturális köruta­zást szervez Baranya megye községeibe. A siklósi és a pőcsvársdi járásban lebonyo­lításra kerülő utazások menet rendje az alábbi: 18-án: Fa- zekasboda, 19-én: Palkonya, 20-án: Villánykövesd, 21-én: Maigyarbóly 22-én: Lovász- hetény, 23-án: Maráza és. 24- én: Püspöldak. A községek kultúrházaibain a felsorol t napokon este hét órakor kez­dődnek a kulturális műsorok. — „PEDAGÓGUS Értesítő” címmel kiadványt jelentetett meg a sásdi járási tanács. Az értesítő első számát a napok­ban adták ki és a továbbiak­ban negyedévenként jelenik meg — A SIKLÓSI kórház bő­vítési tervét a Baranya me­gyei Tanács Tervező Irodája készíti el Szép karrier Amióta beköszöntött a disznó­vágás, a töltötücáposzta ide.ie és nagy a kereslet a savanyúka- poszta Iránt, azóta ez is beállt a hiánycikkek sorába. Es ahogyan nő a kereslet, annál csak a sa­vanyúkáposzta ára nö Jobban az úgynevezett szabadpiacon. Még a tojás rekordárakat Is megszégye­nítő gyorsasággal tör az Ismeret­len magasságba. Mert plafont csak az szabhatna, ha a keres­kedelem bőven el volna látva olcsó savanyított káposztával. Akkor nem hiszem, hogy lett volna bátorsága annak a falusi asszonynak szombaton délelőtt az Irányi Dániel téri piacon, hogy 14 forintot kérjen olyan káposzta kilójáért, amelyre vö­dörszámra hordta a vizet. A kö­rülötte tolongó tömeg zúgolódott is, de mivel másutt nem volt ká­poszta, tehát megvette. Azt hi­szem, hogy serdülő korában még maga a káposzta sem gondolta, hogy egykor Ilyen szép karriert és nagy árat ér el. — peí — — 200 EZER forintot költe­nék munkavédelmi célokra ebben az évben a Pécsi Élel- miszerkereskedelmi Vállalat­nál — A SZENTEGATI és a bári Állami Gazdaság villa­moshálózatának bővítését még ebben az évben elvégzi a Villanyszerelő Vállalat. —■ AZ ORSZÁG összes autójavító vállalata számára készít IFA, Trabant és Wart­burg gyártmányú gépkocsik javításához szükséges speciá­lis szerszámokat a Pécsi XIV számú Autójavító Vállalat. 1 MILLIÓ 700 ezer fo­rint értékű könyvet adtak el 1961-ben Komlón. — 40 RÉSZTVEVŐVEL termelőszövetkezeti akadé­mia kezdődött Gödrékereszt/u- ron. ^— SZABÓ, cipész, fodrász, rádió és televízió javító rész­leget létesít Szászváron a he­ly ’ kisipari termelőszövetke­zet. '-ÁRUK táro- ’’űtőpúLt érke- “Imiszerkeres- '"thoz. Az új meszesi, új- és az Ágoston téri üzletben helyezték üzem­lásá- zett n ' kedelm V. pultokat a mecsekaljai * i 4 *

Next

/
Thumbnails
Contents