Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-04 / 2. szám

IMS. JANUÁR 4. NAPLÓ 3 Mennyit termel egy óra alatt Baranya ipara? 26,5 vagon feketeszenet — Egymillió 250 ezer cigarettát 65 ezer téglát — Kétmillió forint termelési értéket v Mindenféleképp érdekesek a „termelési adatok. Lehetne nagy számokkal is jellemezni Pécs és Baranya megye ipará­nak termelését, például a me­gye ipara egy év alatt közel 5 milliárd . forint termelési ér- ‘téket állít elő. De most az egyszer közelebbről nézzük meg az ipart, a „váltsuk fel” az évet órákra. Mit terme­lünk egyetlen óra alatt? Ez azért is érdekes, mert így könnyen láthatóvá válik akár egy perc értéke, amely oly gyorsan elröppen mindennapi életünkben, hogy észre sem . vesszük. Mindennap 3600 bányász száll le a föld alá. Vajon mennyit termelnek egy óra alatt a pécsi bányászok? Pontosan 26,5 vagon szén ke­rül felszínre. Sok ez? Attól függ. Ha egyet­len percig sem­mit sem csinálnának, akkor éppen fél vagon szénnel keve­sebb lenne a termelés s az a fél vagon szén 2—3 családnak egész téli tüzelőjét jelenti. Egy nagy családi ház Minden ipari üzemet persze nem sorolhatunk fel most eb­ben a kis összeállításban, hisz több ezer azok­nak a gyártmá­nyoknak a szá­ma. amelyeket előállítanak vá­rosunk és me­gyénk üzemeiben. Nézzük a téglagyárakat, ott mennyi tég­la készül egy óra alatt. Tíz prés üzemel általában a gyá­rakban, s a prések körül — bele értve a bányászást is — 25 ember szorgoskodik. Mun­kájuk nyomán egy óra alatt 65 ezer tégla készül el, amelyet lehet szállítani az égető ke­mencékbe. Ennyi tégla bősége­sen elegendő egy nagy családi ház felépítéséhez, tehát egy óra és készülhet a ház, mert van elegendő tégla. Megkérdeztük a pécsi Kos­suth Cipész KTSZ vezetőitől, hogy hány pár női cipőt gyár­tanák üzemük­ben egy óra daitt. Általá­ban 65 pár ci­pő készül el, vagyis percen­ként egy pár cipő kerül be az üzem készáru raktárába. A legnagyobb számot a Dohány­gyárban mondták, mert egyet­len óra alatt 1 millió és 250 ezer cigarettát készítenek. Ha Pécsett minden ember rágyúj­tana, akkor állandóan szív­hatná a cigarettát, mert egy órára egy emberre (a csecsemő, két ii: beleértve) több mint tíz dar jutna. 700 000 öltés Jellegzetes pécsi ipari ter­mék a nőd bőrkesztyű, össze­sen 1038 kesztyűvarrónő dolgo­zik a pécsi Kesztyűgyár üze­meiben és ez esetben az egy órai termelés mennyisége meg­haladja a 200 pár kesztyűt. Jó lenne azt is kiszámítani, hány öltéit kell elvégezniük egy perc. vagy egy óra alatt a ke^ziyű varrónőknek. Nagy ázám jön ki, mert egyetlen pár kesztyű esetében három és fé'ezer öltésre van szükség, tékát óránként több mint 700 ezer öltést végeznek a kesztyű­varrónők a pécsi Kesztyűgyár üzemeiben. A Tejüzemben naponta majd 50 ezer liter tejet dol­goznak fel. Itt is 5 ezren felüli mennyiség jön ki egy órai munka ered­ményeként. A pécsi Sütőipa­ri Vállalat új kemencéjében óránként 8 má­zsa egy kilo­grammos finom fehérkenyeret sütnek meg, a kiflisodrógép pedig egv óra alatt 400 tejes- kiflit sodor meg. Érdekes a pécsi Sörgyár dolgozóinak is ■» egy órai termetese, mert az kereken 50 hektoliter, vagyis 11200 kisüveg sör, tehát tíz órai termelés eredményekép­pen Pécs minden lakója meg­ihatna egy kisüveg „folyékony kenyeret”. A Bőrgyár egy órai termelését már nehezebb meg­állapítaná. mert a bőrök igen sokfélék és késztermék is más és más. Talán csak any- nyit a Bőrgyár egy órai pro­duktumához, hogy az nyers­bőrre számítva pontossan 1,4 tonna. 8750 köbméter gáz Ami a víz és a gáz termelé­sét illeti, e téren is igen ér­dekes adatokat kapunk. A pécsi Kokszművek egy óra alatt 8750 köb- ■néter gázt ter­mel, amelyben természetesen —' benne van a saját felhasz­nálása és a közfogyasztásé. Nem lebecsülendő az egy óra alatt előállított koksz mennyi­ség sem, mert az közel 8 ton­na és a benzol termelés, amely 24 óra alatt 1,1 tonna. A víz termelése főleg Pécsett jelen­tős, hisz mindig szűkében va­gyunk belőle. Nem félreértés, a vizet is termelik, éppúgy mint bármilyen más terméket. Pécsett egy óra alatt 850 köb­méter vizet termelnek, ame­lyet 54 kút szolgáltat és a Tettye-forrás. amelynek a „termelése” alig haladja meg egy normális kútnak a hoza­mát. S hova kerül ez a 850 köbméter víz óránként? Igen érdekes, de ebből a mennyi­ségből 200 köbméter szőrén- szálán, de inkább a párolgás folytán egyszerűen eltűnik, mert a szennyvíz-telepre mindössze 630—650 köbméter elhasznált víz kerül egyetlen óra leforgása alatt. Négy pulóver Hadd fejezzük be egy kis könnyed számítgatással a fel­sorolást. A fodrászüzletekben egy jó mester egy óra alatt nyolc embert borotvál simá­ra, vagy hat hajvágást végez el. természete­sen a Hardy- féle frizurából csak hármat. A Vegyesipari Vállalat kötő­dőjében négy pulóvert vagy kardigánt köt­nek meg egy óra alatt. A Pé­csi Szikra Nyomdában pedig 12 000 újságot készítenek el a rotációs gépen egyetlen óra elteltével. S végül, vajon mek­kora összeget fizetnek ki egyetlen órára munkabér cí­mén a megye ipari dolgozói­nak? Egy órára kereken 400 ezer forint jut a megye ipari üzemeiben dolgozó emberek­nek. Hadd fejezem be azzal, hogy nekem is kellett egy óra, amíg ezeket az adatokat leírtam. Gazdag István Függesztett k ukoricavetögép A Szombathelyi Mezőgaz­dasági Gépgyárban függesz­tett kukoricavetőgép gyártá­sát kezdték meg. A vontatott megoldású vetőgépekkel szemben ennek többek kö­zött az az előnye, hogy a ve­tőgépet a traktor hidrauliká­jára függesztve a traktorve­zető kényelmesen kezelheti. Nincsenek kerekei, így vetés közben nem rongálja a talaj- szerkezetet. A vetés minősé­ge és pontossága is jobb, megbízhatóbb. Zetor-traktor is hordozhatja, mert köny- nyebb mint a vontatott ve­tőgép. A vetés idejére már több mint száz gépet bocsátanak a termelőszövetkezetek ren­delkezésére. Ismét négyes találatért tize lek a pécsi OTP-né! Úgy látszik Fortuna ke­gyeibe fogadta a meszesie- ket. Feltételezésünk alig­hanem jogos, hiszen két hé’, leforgása alatt ketten értek el négy találatot a lottón Török Józsefékhez kopogta­tott be először a szerencse 128 ezer forintos lottó-nyere­mény formájában, majd Kemer Józsefék következtek a Bocskay utca 4-ben. Ker­neteknek január 3-án dél­előtt fizették ki a 66 418 fo­rintos nyereményt a Színház téri 100-as totózóban, ahol a nyertes 2 540 677 számú szel­vényt vásárolták. Befejezés előtt az új ózdi nagykohó ép-tése űz első félévben 310 vasion halat hoznak forgalomba A tógazdaságok elérendő célként tűzték maguk elé, hogy megszüntetik a halárusí­tás idényjellegét és nem csak az év végén, és az ünnepek alatt biztosítanak bőséges hal- ellátást, hanem egész éven át. Ha valamivel kevesebb is, de lesz hal tavasszal és nyáron is. A telelőkben és a mélyvízű tavakban ezért a 360 vagon tenyészhal mellett 310 vagon áruhalat is teleltetnek az idén, 105 vagonnal többet, mint az elmúlt évben. Az átte­lelő halakat az év első felében hozzák forgalomba. 90 millió forintos költséggel új nagyolvasztót építenek az Özdi Kohászati Üzemekben. A teljesen automatizált új kohó napi 80—100 tonna nyersvassal termel majd többet az Acélmű részére. Szojka Ferenc lánghegesztő és Kovács Mihály villany- hegesztő az 53 méteres szinten az árbócdarut hegeszti. Emberfeletti mun'tá! végeznek a postások és a vil a yszerJk Néhány napon belül megszűnnek a zavarok Már magunk mögött tudjuk a „jeges” napokai, melyek bé- nítólag hatottak egész életűink re és több balesetet okozták, de a legtöbb nehézséget mégis csak a posta és az Áramszol­gáltató Vállalat „külső” dolgo­zóinak, a zavarelhárítóknak je­lentették. Azt hihetnék, hogy a vezetékeket néhány nappal Tenkesalja az úf turonyi tsz neve — 170 hold új gyümölcsös A nagy sár, a ködös hűvös idő ellenére már korán kimentek a határba a turonyi férfiak, hogy leta­karítsák a cserjéket arról a területről, ahova a tavasszal gyű mölcsfákat telepíte­nek majd. Az időseb­bek nekiláttak kuko­ricát morzsolná, az asszonyok meg bur­gonyát válogatni. Meg is jegyezte va­laki, ha egész évben ilyen jókedvűen, ilyen lendülettel dol­goznak majd a turo- nyiak, akkor biztosan nem lesz hiba. De nemcsak a tagság, hanem a vezetőség is igen nagy lelkesedés­sel látott munkához. Temérdek tennivaló vár rájuk, hiszen de­cember végén egye­sült a turonyi Zöld Mező a bissei és a csamótai tsz-szel s így a 700 holdas kis gazdaság háromezer holdas Tenkesalja sző vetkezet néz az első közös esztendő elé. — Úgy vagyunk most mint az új há­zasok — mondta a termelőszövetkezet könyvelője. — Bár az időnk jelentős ré­szét elviszi a zárszá­madásra való készü­lődés. azért mégis most vesszük számba, ki mit hozott a ház­hoz, hogyan rendez­zük el a dolgot, hogy jó legyen. A Tenkes- alja új elnöke Pálin­kás Ferenc most is az üzemegységeket; jár­ja, hiszen meg kell ismerni a területet, az embereket A tsz elnökhelyette­se szerint mind a há­rom jó közepes ter­melőszövetkezet volt és mindegyik a fejlő­dés útjára lépett már A tsz-tagoknak azon­ban az a véleményük jobb lesz így együtt, hiszen megtanulták már egyéni karukban hogy egv 15 holdas gazda biztonságosab­ban gazdálkodott, könnyebben, gazda­gabban élt. mint aki­nek csak öt holdja volt. A Zöld Mező tagsá­ga sokat építkezett sa ját erőből az elmúlt évben s a sertésfiaz- tatót. csibenevelőt is benépesítették, mégis lassan haladtak. A 11 tehenet nem tudták külön elhelyezni, együtt nevelték őket a növendék állatok­kal. S mivel a tehe­nek kevés tejet ad­tak. sokba került a fejőnő tartása. Az egyesülés különösen az állattenyésztés fej­lődése szempontjából döntő jelentőségű. Az új nagy termelőszö­vetkezetnek 71 tehe­ne van és év végére 111-re növelik a te­henészetet. Eddig 2— 3 marhát hizlaltak egyszerre, ezentúl huszas csoportokban értékesítik majd a hí­zott állatokat s így megkapják a kilón­kénti 1 forint nagy­üzemi felárat is, amelyről eddig lema­radt a termelőszö­vetkezet A termelőszövetke­zetek már tavaly is foglalkoztak az egye­sülés gondolatával, hiszen Turony és Csamóta közösen vá­sárolt erőgépet. Saj­nos a turonyi tsz csak a legszükségesebb munkagépeket tudta beszerezni s a kis te­rület miatt nem tudta gazdaságosan üzemel­tetni a gépeket. Bez­zeg a 3000 holdon mindig akad majd munka, csak győzzék. Az idén teljesen sa­ját erőből két új erő­gépet és több fontos munkagépet vásárol­nak. A könyvelés még a tavalyi adatokat dol­gozza fel. de a tagság már a jövőről beszél­get. Mivel a dimbes- dombos vidék kiváló­an alkalmas gyümölcs telepítésre s a közeli Pécs. meg Harkány jó piacot kínál, elha­tározták: gyümölcs­termelő tsz-szé fej­lesztik a szövetkeze­tét. Tavaly telepítet­tek 30 hold almát, meggyet, egy kevés málnát, idén pedig újabb 90 holdon jo- nathán és húsvéti roz maring almát, körtét és málnát telepítenek A bissei üzemegység­ben 35 höld kajszit, a csamótaiak pedig 15 hold gesztenye te­lepítését tervezik. így a turonyi Tenkesal­ja Termelőszövetke­zetnek lesz a megyé­ben legnagyobb, máit egy 170 holdas gyü­mölcsöse. Előzetes szá mításoik szerint 6—8 év múlva már csak­nem 100 vagon friss gyümölccsel járulhat­nak hozzá a lakosság ellátásához. Az apróka termelő­szövetkezetek mellett a másik előnye a nagy tsz-nek. hogy már több szakembert is alkalmaz. A Ten- kesaljának lesz egy főagronómusa és egy másik, aki csak az ál­lattenyésztéssel fog­lalkozik majd. Bissén épít házat az elnök, itt akar letelepedni a tsz-ben. s az agronó- musnak a termelő­szövetkezet vásárolt házat, hogy megfelelő életkörülményeket biztosíthassanak. Idén úgv számít­ják 25 forintot ér a munkaegység Turony ban, mert a zárszá­madást még mind­egyik termelőszövet­kezet külön végzi. — Többet szerettek vol­na osztani, de a szá­razság miatt, amiből a legtöbb pénzt vár­ták, a lencse, a bor­só, a mák meg a ga­bonafélék nagyon rosszul fizettek. Jö­vőre 31 forintot ter­veztek munkaegysé­genként. Ez, számít­va. hogy első év lesz közösen reális összeg. De minden biztosíték meg van arra, hogy a Tenkesaljában évről évre többet fizesse- j IWfc; 1 ezelőtt vastagon beborító jég­réteg leolvadásával megszűn­tek a hibák, s most már jónak mondható az áramszolgáltatás és a telefonösszeköttetés, de mint az alábbi nyilatkozatok­ból kiderül, ez korántsem így van. — Közel harminc éve dol­gozom a szakmában, de ilyen jegesedés még nem volt, — mondja Mezéi Béla elvtárs, a DÉDÁSZ pécsi üzletigazgatósá­gának vezetője. — Az elmúlt jeges napok bizony nagy meg­próbáltatások elé állítottak bennünket. Legnagyobb nehézségekkel e nagyharsányi üzemvezetőség dolgozóinak kellett megküzde­ni ök. Szabadtéri áRomásuk szinte jégbarlanggá változott, s amíg leverték a hosszú jég­csapokat, az állomást ki kel­lett iktatni az áramszolgáltatás ból. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a legnehezebb időszakban az egész pécsi üzletigazgatóság talpon volt, aki hozzáértő, se­gített helyreállítani a sok sza­kadást, oszlopkitörést. Csak Pécsett 74 szakadás volt, a me­gyében több százat állítottak helyre. Nincs olyan község Ba­ranyában, ahol ne akozott vol­na áramellátási zavart a szo­katlan időjárás. Beremenden több órán keresztül szünetelt az áramszolgáltatás, s sajnos a cementgyár is leállt egy időre. Hátráltatta itt is a javítást, hogy a megye legtöbb terüle­tén megszakadt a telefonössze­köttetés. — Embereink természetesen igyekeztek helyreállítani a ve­zetékeket. Örömmel állapíthat­juk meg, hogy kivétel nélkül nagy odaadásról, és lelkiisme­retességről tettek tanúságot. Amikor mások a szilveszteri kocsonyát ették és az új évet köszöntötték, a mi dolgozóink vezetékeket javítottak, oszlopo kát állítottak vissza. A nagy­harsányi üzemvezetőség dolgo­zói szinte alig aludtak három­négy napon keresztül, követve Bognár József üzemvezető és Baczur Zoltán művezető pél­dáját, akik kiválóan vizsgáztak kommunista helytállásból is. De nemcsak a nagyharsányia- kai illeti dicsérehanem az üzletigazgatóság minden, za­varelhárításban résztvett dol­gozóját. Mezei Béla elv társ elmondot­ta, hogy még mindig sok a hi­ba, ezek végleges felmérése most folyik egész Baranyában. Remélik azonban, hogy a je-1 lenlegi tempóval jövő hét ele-J lése az egész megye területé» zavartalanná teszik az áram­szolgáltatást. A postások is megfeszített munkával fejezték be az ó- évet, s hasonlóképpen kezdték az 1962-as új esztendőt. Az ün­nepek előtt az általános 60—80 helyett 350—400 hibát jelen­tettek be naponta a távbeszélő állomás-tulajdonosok, s ha mégannyi szerelője lenne , a posta pécsi I. üzemének, mind kevésnek bizonyult volna. — Negyvenkét szerelőnk dol­gozott és dolgozik még most is állandóan — mondotta Szeré­nyt István üzemvezető. — A mi munkánkat az hátráltatta, hogy jegesek voltak a házte­tők, s így megközelíthetetlenek az elszakadt vezetékek. Egy- egy távbeszélő áramkörünk öt­hat helyen is elszakadt, s né­hány tartónk is kitört. Az Al­kotmány utca déli oldalán ez­által 12, a Steinmetz kapitány téren 40 telefonállomás vált át menetileg használhatatlanná. — Az volt a célunk, hogy mi­előbb kijavítsuk a hibákat, de mindenekelőtt a helyközi táv­beszélőösszeköttetés helyreállí­tását szorgalmaztuk. Segítséget nyújtottunk postai testvérüze­meinknek, hogy mielőbb ösz- szekössék a várossal Szentlő- rincet, Vasast, Szalántát, Kom­lót és más vidéki helységekét. Ezután kerülhetett csak sor a városi hibák egy részének ki­javítására. Sajnos, még ma is 272 helyi zavarunk volt, pedig embereink szinte emberfeletti erővel végezték munkájukat Az elmúlt csütörtökön még es­te kilenckor is dolgoztunk és javítottunk szilveszterkor, sőt újév napján is A szerelők ál­talában 10—15 túlórát teljesí­tettek néhány nap alatt. — Kizárólag az Alkotmány utcában tart tovább az üzem­zavar, ahol le kell bontani az egész légvezetékhálózatot és újat építeni helyette. Remél­jük azonban, hogy a vártnál előbb fejezzük be azt a mun­kát is. A közlekedési dolgozókon kí­vül talán a szolgáltató válla­latok szerelői voltak leginkább kitéve a „jeges napok” baleseú veszélyének. Ám amellett, hogy a vártnál is gyorsabb ütemben végezték a javításo­kat, óvatosak voltak. Ennek tudható be, hogy a nehéz kö­rülmények között is, a legcse­kélyebb baleset, sérülés né’kii. látták el feladatukat, nvüyne« valamennyien örülünk. H, M. } t

Next

/
Thumbnails
Contents