Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-04 / 2. szám

2 NAPLÓ 1962. JAXUÄR 4. Az emberek gondolkodásának szocialista átformálása alapvető társadalmi feladat Községi tanácsaink népművelési feladatai „Az emberek gondolkodásá­nak szocialista átformálását fejleszteni és gyorsítani — a szocializmus ügyének teljes győzelméhez elengedhetetlen, alapvető társadalmi féladat. . .a szocialista kultúrának az a szerepe, hogy alkotásaival, a tudomány és a művészet esz­közeivel segítse a szocialista építés feladatának megoldá­sát” — olvassuk az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei között. Világos megfogalmazá­sai ezek a kulturális tevékeny­ség fontosságának. A párt irányításával a pro­letárdiktatúra állama szervezi és valósítja meg intézményei ' révén a szocialista kultúra ter­jesztését, ápolását. Ezért jelen­tős az állami szervek, a taná­csok szerepe a kulturális mun­kában, különösen most, ami­kor a szocializmus gyorsabb ütemű fejlődéséinek egyik ■ kulcskérdéseként jelentkezik a kulturális nevelőmunka. A művelődésügy állami irányí­tásában fontos feladatok vár­nak a községi tanácsokra. A tanácsok jó munkájának a fel­tételed jórészt adottak, ugyanis az utóbbi években jelentősen emelkedett a végrehajtó bi­zottságok tagjai politikai és kulturális műveltségének szín­vonala. Tanácsi vezetőink kö­zül egyre többen szereznek magasabb képesítéseket. Melyek azok az általános feladatok a művelődésügy te­rén, amelyekre törvény kötele­zi tanácsainkat? 1- A helyes tervezés. Hogy községi tanácsaink kö­telességük és feladataik ará­nyában .tudjanak a falusi nép­művelési munkáinak nemcsak ^ellenőrzéséből, hanem szerve- -rsaéséből is részt vállalni, első- r ‘-rendű követelmény, hogy is­merjék a község, sőt, a kultú­ra egyes szakterületeinek is a munkateirvét. Ezért fontos, hogy az éves kulturális terve­ket, amelyek tartalmazzák a különféle szakkörök, tanfolya­mok, művészeti csoportok részletterveit azok készítsék, . akikre a végrehajtás is vár. • Ezt tegye azután magáévá a falu minden vezetője és dolgo­zója. Az a terv, mely figyelem­be veszi a lakosság igényeit és a község adottságait, a kor­szerű népművelés alapja. Ha helyesen tervezünk, nem két­séges, hogy nagy vonzóereje lesz a különböző rendezvé­nyeknek, felébred a tanulási kedv dolgozó parasztjainkban. . Látogatottak lesznek a filmve­títések és könyvtárak. A jó tervezés biztosítja, hogy a falu népművelési munkája egyenle­tes és állandó jellegű legyen. Nincs és ne is Jegyen szoro­san vett „oktatási idény” ősz­szel és télen. A jó népműve­lők és a felelősségüket érző tanácsvezetők még a „holt- 1 idényben” is meglátják a le­hetőségét a legfontosabb ten­nivalók teljesítésének. 2. Létrehozni a műveliiiésiigy anyagi alapjait. _ A költségvetések tervezése és készítése idején számba kell venni a' legfontosabb igénye­ket, és tennivalókat, a helyi művelődésügy egész területén. A költségvetés jóváhagyása után pedig biztosítani kell az összeg céltudatos felhasználá­sát is. Helyes, ha a községfej­lesztési alapból is fontosságá­nak megfelelően fordítunk kulturális célokra. Mivel köz­ségeink termelőszövetkezeti községek, a tsz-ek kulturális alapjainak jó felhasználását is kell, hogy elősegítsék községi tanácsaink egyetértésben a termelőszövetkezetekkel, 3. Az ismerelterisszlés feladatainak elvégzése. Baranya megyében az 1961— '2. évi időszakra több ezer elő­adást terveztek községi és já- ási szerveink. A tervek azon­ban csak akkor válnak ared- tnésnyekké, ha ágon gpryjog. kő- I rülfekintő lesz a szervezőmun­ka. Az előadások témaköre igen változatos. Megtalálhatjuk köztük a politikai, közgazdasá­gi, történelmi tárgyúakitól kezd ve a természettudományi, ag­ronómiái, technikai témákon át, a művészeti, egészségügyi témákig mindazt, ami falusi lakosságunkat érdekli, ami mű veiődési vágyát kielégítheti. Ha a megvalósítás is olyan szép lesz, mint a tervek, nem ma­radhat el a jó eredmény. 4. Általános és szailanlolyamo’! lervezése. Ezek a tanfolyamok hivatot­tak arra, hogy elősegítsék ter­melőszövetkezeteink szakember problémáinak megoldását. Ba­ranya megyében e célok meg­valósítása érdekében 34 köz­ségben szerveztünk rendszere­zett ismereteket nyújtó tanfo­lyamot, úgynevezett tez-akadé- miáit. Ezek előkészítése hosszú és alapos munkát igényelt. Nagyrészt községi tanácsain­kon múlik, hogy ez a TIT és a járások népművelési terveinek munkáját dicsérő magasabb dsmeretterjesztési forma meny­nyiben lesz gyümölcsöző. Ha ez a forma beválik, az elkövet­kező évben már jóval több köz ségben szervezzük meg. A mezőgazdasági szakisme­retek nyújtása szempontjából rendkívül fontos szerepe van az ezüstkalászos gazdatanfolya molknak. Az elmúlt évben me­gyénkben 785-en szereztek ok­levelet ilyen jellegű tanfolya­mokon, az idén 1000 hallgató jelentkezett. Ezek a tanfolya­mok növénytermesztési, állat- tenyésztési és kertészeti sza­kon segítik elő a termelőszövet kezeti dolgozók szakmai isme­reteinek gyarapodását. Párhu­zamosan ezzel az oktatási for­mával szervezés alatt állnak az ezüstkalászos tanfolyamok foly tatásaként a szakmunkás eleké szító tanfolyamok is. Ezek mintegy 100 érát kitevő tanul­mányi anyagot ölelnek fel, amelynek elvégzése szakmun­kás vizsgára jogosít fel. 5. A könjvlcrak fejlesztési!. Baranya megye könyvellá- tottsága jó. Könyvhálózatunk mintegy 360 000 kötet könyv­vel rendelkezik. Ebből kb. 220 ezer kötet van a községi könyv tárakban. Ez azt is jelenti, hogy 1000 lakosra 1000 könyv jut. örvendetes ez az arány, s még lelkesítőbb az az adat. mely szerint az évi könyvsza­porodás mintegy 30 000 kötet. A gyarapodást jelentős mér­tékben segítik elő községeink is a községfejlesztési alapból Az állami költségvetésből adó­dó igen jelentős ráfordítás me! lett több községi tanács hozzá­vetőleg 140 000 forintot fordí­tott könyvtár fejlesztésére, mig a MÉSZÖV támogatásából 60 ezer forint került 1961-ben a könyvtárak gyarapítására. Ezek mellé a számok mellé taír tozik, hogy 1960-ban megyénk­ben 40 000 olvasó több mint 600 ezer kötet könyvet kölcsönzött ki. Adataink arra is rávilágí­tanak, hogy az érdeklődés he­lyes arányban oszlik meg az ideológiai, szakmai és szépiro­dalmi könyvek között. Mind­ezek nem jelentik mégsem azt, hogy elégedettek lehetünk a könyvtárügy és könyvtáraink helyzetével A nagyszerű könyvállomány sajnos igen sok helyen még nem kapott, megfelelő elhelye­zést, sem berendezést. Közsé­gi tanácsainknak sokkal többet és alaposabban kell foglalkoz- niok a könyvtárak problémái­val is, és hatékonyan kell elő- mozdítaniok azok megoldását. Az állami költségvetés is igyekszik községeink segítsé­gére sietni azzal, hogy 1962-re a könyvtárak költségvetési ke­rete 3.5 millió forintra emel­kedik. Mivel falusi könyvtára­ink jó része művelődési ott­honban van elhelyezve, jelentő sen érinti fejlődését az is, hogy a művelődési otthonok fejleszté­sére ugyancsak 3.5 millió fo­rint az előirányzott költség- vetési összeg. Falusi dolgozó ink közös erőfeszítését dicsé­ri, hogy a községfej lesztési ala­pokból összesen 4.5 millió fo­rintot szavaztak meg a népmű­velés céljaira. Ilyen jelentős összegeket a felszabadulás előtt nem egy esztendőben, de évtizedek alatt sem fordítot­tak kulturális létesítményekre. Egy rövid újságcikkben nincs mód arra, hogy a köz­ségi tanácsok népművelési fel­adatait. törvényben meghatá­rozott kötelességeit teljes egé­szében elemezzük. Ezért csak a legfontosabbakat, legidőszerűb beket emeltem ki, hogy ezeket vizsgáteatva tanácsaink felelős sége elmélyüljön, munkájuk megjavuljon. Tekintsék köte­lességüknek és szívügyüknek a falu kulturális életének felvi­rágoztatását. A termelés köz­vetlen problémái mellett fog­lalkozzanak a lakosság műve­lődési igényeinek kielégítésé­vel. A gyorsan fejlődő élet olyan követelmények elé állít minden dolgozót, amelynek csak alapos szaktudással, szé­leskörű ismeretekkel tudunk megfelelni. Azon kell munkál­kodni, hogy művelődésügyünk az egész társadalmat mozgó­sító központi kérdéssé váljék. A társadalmi erők, erőforrá­sok ez irányban való szerve­zése, irányítása pedig tanácsa­ink nehéz, de igen szép és meg tisztelő feladata. Dr. Nagy Gyula a megyei tanács elnökhelyettese. Jövedelemadó-bevallás A városi tanács v. b. pénzügyi osztálya felhívja az érdekelteket, hogy az 1961. ..évi,, végleges általá­nos jövedelemadójuk és 1962. évi adóelőlegük megállapítása céljából január 15-ig adóbevalló t tartoz­nak adni mindazok, akiknek kis­ipari, magánkereskedelmi tevékeny ségből, önálló szellemi foglalkozás­ból, ingatlan vagyon bérbe, ha­szonbérbe, fele.íbérbe adásából vagy ingóvagyon használatának, valamely jog gyakorlásának rész­ben vagy egészben való átengedé­séből, járadékból, vagy járadék- szerű szolgáltatásból, . a. találmány és találmányi szabadalom haszná­latából vagy átengedéséből, vala­mint a saját vagy öröklött szerzői jog gyakorlásából, vagyoni érde­keltségből valamint kölcsönügyle­tekből, vállalati különadó alá eső járandóságból, valamint egyéb ke­resetszerű tevékenységből, illetve jövedelemforrásból származó jöve­delmük van. Egyéb forrásból szár­mazó jövedelem: a halászatból, méhészetből, gombatenyésztésből, természetes jégkitermelésből, ru­határ önálló kezeléséből, vagj^on megőrzéséből, fuvarlevelek felül­vizsgálatából, lakás Jüzlet, műhely Stb.) ellenszolgáltatás nélküli hasz­nálatából, mező- és erdőgazdasági ingatlan részes bérletéből, kertépí­tésből. kertfe'ondozásból, vagy kert- karbantartásból stb. származó jö­vedelem. Az adóbevallást az 1961. január l-től december 31ig terjedő időben elért adóké teles jövedelem­ről kell benyújtani. Nem kell adó­bevallást adni annak az adóalany­nak, aki adólevonás, állandó adó­tétel, adóátalány útján vagy kö­zösségi rendszerben fizeti általános jövedelemadóját. Az adóbevallási nyomtatvány a lakóhely szerint illetékes kerületi pénzügyi osztálynál szerezhető be és ugyanoda kell azt kitöltve be­nyújtani. Részletes felvilágosítást á nénzügyi oszályok adnak. A be­vallás beadásakor pénztárkönyvét mindenki vigye magával. Az el­múlt évhez hasonlóan a kiskeres­kedők a KJOSZ útján nyújtják be adó bevallásaikat. »innnnfnutuntninnnnmn olag i&í "IIIIhíIIiiiIIíHíiIiiiiiiiiiii iiiIIHhii Kitüntetett zenekar A szászvári tanács és párt szervezet díszoklei'éllel Tüntette ki Farkas Eleknek a Jóbarát vendéglőben kiválóan szereplő népi zenekarát. — NAGYNYÁRÁDON a 160 ezer forintos költséggel léte­sített mélyfúrású kutat janu­ár 5-én adják át rendelteté­sének. Az új kút szívatással, percenként 300 liter vizet ad. — 1 MILLIÓ 400 EZER fo­rint értékű modern bútorokat mutattak be a pécsváradi föld művesszövetkezet által rende­zett kiállításon. — 160 KATASZTRÁLIS hold zöldborsó termesztésére kötött szerződést a MÉK sik­lósi kirendeltsége. — JANUAR 8-án kezdik meg a Pécsi Fodrászipari Vál­lalat Kossuth Lajos utcai üz­letének átalakítását. A mun­ka előreláthatólag 8—10 na­pig tart, ez idő alatt Sallai utcai és a Kossuth Lajos ut­cai tanműhelyben várják a vendégeket. Az üzlet korsze­rűsítését 300 ezer forint fel- használásával végzik el. — 40 EZER forintos költ­séggel korszerűsítik, még eb­ben az évben az Uzsok utcai bölcsődét. — AZ ÜNNEPEK előtt 500 ezer forintot fizettek ki elő­legként a mágocsi termelő- szövetkezet tagjainak. — AZ EGYESÍTETT pécsi 21-es és 26-os. valamint a komilói 24-es AKÖV, január 1-én 12. Autóközlekedési Vál­lalat nevet kapta. Áramszünet less: 4-é-n, csütörtö­kön reggel 7.30—16 óráig Kovács- telep egész területén. Az áramszü­netre új sze lunderhálózat építése miatt van szükség. — AZ ELMÚLT NAPOK kedvezőtlen időjárása 30 ezer forint értékű kárt okozott a sellyei arborétum fáiban. — AZ ELSŐ negyedévben tervpályázatot hirdet a Síkon* dán létesülő szabadon álló és sor vikendházak tervezésére a Baranya megyei Tanács kö­zösen a Budapesti Építőipari- Közlekedési és Műszaki Egye­temmel. Tizenöt va* on a mesve mézszáilitási terve 1962-ben háromszáz vagon mé* zet szállít külföldre Magyaror­szág. Főleg a nyugati államokba, azon belül is elsősorban Bel­giumba, Hollandiába és Nyugat- Németországba viszünk ki ma­gyar mézet. A termelési feladat elvégzésére Baranyában is készülnek. Mint­egy ezerhétszáz méhész gazdál­kodik a megyénkben tizennyolc- ezer méhcsaláddal. Szervezetileg harmincöt szakcsoport és egy szakszövetkezet keretében ir-ü- ködnek. A megye méz szállítási- terve 1962. evre tizenöt vagon. A szerződéskötési munkát a Szövet­kezetek Baranya megyei Köz“ pontjának mehészszaktHkúrai Solti Tivadar irányítja. Az eqész évben egységesen tizenhét forin­tos átvételi ár lesz érvényben. Az idén is sok kedvezményt kapnak a szerződő méhészek. Így a lekötött méz minden méter­mázsája után hetven kilogramm cukrot adnak át részükre nyolc forintos egységáron. — TAXIÁLLOMÁST létesí­tenek a komlói Petőfi téren. — AZ EGYHAZASHARASZ TI fóldművesszövetkezet tag­sága vállalta, hogy társadalmi munkában parkosítja c ve­gyesbolt és az italbolt kör­nyékét. lelő áraljé enfés Várható időjárás csütörtök estig: változó mennyiségű felhőzet, ma csapadék nélkül, holnap néhány helyen havasesővel havazással. Mérsékelt északnyugati. később keleti, délkeled szél, az éjszakai lehűlés kissé fokozódik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérsék­let mínusz «—7. legmagasabb nap­pali hőmérséklet holnap mínusz 1 plus? Z főik között. Közlemények — A MODERN ZENE I. címmel tart előadást K r.esés József ze­neszerző január 10-én szerdán du. 6 órakor Pécs város Művelő­dési Házában (Déryné u. is.) „a modern művészet” c. sorozat­ban. A nagy anyagot felölelő előadást két részben rendezzük, a második részre január 17-én kerül sor. Az előadások során bemutatjuk stravlnazklj. Honeg­ger Hindemith, Bartók, Hacsa- turján. Prokofjev, Sosztakovlcn és modem francia szerzők mű­veit, részleteket Britten operái­ból, valamint elektronikus és konkrét zenét. Belépés díjtalan. * — A GYÁRVÁROSI József At­tila Művelődési Otthonban « szü­lők Iskolája következő előadását „Kisiskolások és a serdülő ifjú­ság nevelése" címmel január 5- é.n. pénteken este 6 órai kezdet­tel .tartják. 4933 V­— HJ TÁNCISKOLA kezdődik Január 9-én, kedden este 7 óra­kor Pécs város Művelődés' Há­zában (Déryné u. IS.). Tané- FeUnemé, Beiratkozás a művelő­dési ház irodájában. 2S át — UJ TÁNCISKOLA kezdődik Január 9-én, kedden este 7 óra­kor a Doktor Sándor Művelődési Házban (Kossuth L a. 13, sz-V Tgtlttl -«a» t * X (20.) Rossz tapasztalataim voltak. Nem, szívesen vállalkoztam rendezésre. De most olyan el- lenállhaitaitlanul kérleltek, meg aztán egy kicsit magam is új­telepinek számítok, húsz éve ott lakom, így hát végüli s be­leegyeztem ... Nem bántam meg. Jó anyagot kaptam. A próbák során meggyőződhet­tem róla, hogy a szereplők va­lamennyien lelkesen és nagy szorgalommal, igyekezettel ké­szülnek. De Anna... tőle egye­nesen elvoltam ragadtatva.. > * El tudom képzelni, miiképp ismerkedett Anna szerepEeli druszájával, Anna Frankkal. Magam is megvásároltam a Naplót.:. Olvastam, akárcsak Anna..: Tudom, ő esténként a kis kamrában egyre szerepét tanulta::. A nehéz, de na­gyon szép monológokat..: .. Most azt kellene megír­nom. milyen érzés eltűnni a vi­lágból. De én tulajdonképpen magam sem tudom. Csak azt, hogy különös nem menni töb­bé az utcára ... sohasem szív­ni friss levegőt... Nem szabad szaladgálni, kiabálni, ugrálni. A legrosszabb az éjszakai 1 csend. Mindig amikor a ház­bán valami recseg, vagy az utcán lépések hangzanak, azt gondolom, hogy értünk jön­nek” ... A szeiep lassan érett. A pró­bák után a szereplők még so­káig együtt maradtak. Beszél- . gettek. Pedig a próbák kimerí­tőéit, fárasztónk voltak... An­na néha könnyeivel küaködött. De újból és újból elkezdte, folytatta, ismételte ezeket a sí­rásán kacagó sorokat: „... 1942. november 9. hét­fő. Csodálatos hírek. A szövet­ségesek parlraszálltak Afriká­ban. Pim azt mondja, most már nem tarthat soká a hábo­rú. Csak úgy tréfából sorjá­ban megkérdezte tőlünk, ki-ki mit fog csinálni elsőnek, ha majd újra szabadok leszünk ... Van Deanné otthon akar ülni a saját lakásának falai között, saját gobelinszékén, sdját Be­ckstein zongorájánál, melyet a papájától kapott... Péter mo­ziba szeretne menni. Mijnheer Dussel azonnal visszamenne a fúrógéphez. És én is . J nekem is annyi kívánságom van... újra biciklizni! És hangosan nevetni, de úgy, hogy a hasam bele fájduljon! És új ruhákat szeretnék: blúzokat, szoknyá­kat, shortokat! És órákhosszat ülni a meleg fürdőkádban ... és rohanni a barátnőimhez és a strandra-.,-, és iskolába jár­ni .. JP. A kimerítően nehéz próbák utáni beszélgetéseken sok min­demről szó esett: Anna Frank­ról, a szerelemről, a félelem­ről, a háborúról, a halálról, a fasizmusról és a színházról. November elején már a szín­padon folytak a próbák, elein­te jelzések között, de csakha- ; mar elkészültek a díszletek is. Zakariás úgy gondolta, helye- ' sebb, ha minél több próba fo­lyik le a díszletek között, hadd szokják meg minél jobban a ' mozgást, a játékot. Ekkorra < ' Anna alakítása már csaknem ' hibátlanná érett. Zakariás úgy ■ erezte, és talán maga Anna is, hogy szinte eggyé vált hősnő­jével. Annyira, hogy Papusikát ettől kezdve Pimmek szólította, . akárcsak Anna Frank. — Egyik alkalommal. — me­sélte Zakariás — szép, meleg ■ őszi délután volt, elhatároztam hogy megtartjuk a világítási próbát. A színháztól kértünk reflektorokat és egy világosí­• tót. Bekapcsolták a szükséges lámpákat, és Anna ott állt a fényszórók kereszttüzében. — Nem tudom, mi történt vele, talán hirtelen érte a fényözön de a kezét a szeme elé kapta és •mint aki megszédült, kitántor- gott a színpadról. „Kapcsoljá­tok ki! — kiáltottam. — Anna még nem szokta meg a rival­dafényt! Még elkábítja..." — Nem sokkal később nyílt a te­rem ajtaja és belépett lehel Miklós. A bon vívón. Én becsü­löm kollégáimat, és tudom jól, hogy a színésznépség egy kicsit bohémtermészetű. de én ezt a Lehel Mikit, a nők bál­ványéit soha nem kedveltem. ­Most is felidegesített: ki hiv- ■a, mit akar itt? Még jobban bosszantott, amikor láttam, Anna is észrevette Miklóst SzemméUáthatóan mutatósaid­ban igyekezett játszani. „— Érzem, hogy itt a tavasz. Zgész testemben, lelkemben ét :em. Valósággal összekavarod- am. Olyan vágy támadt ben­nem . .. olyan sajgó vágy ... minden után... barátok után... •>agy egy valaki után... akivel beszélhetek... aki megért... iki fiatal... aki ugyanazt ér­ti, amit én...” Annával számtalanszor meg­beszéltük ezt a jelenetet is Egyszerűség, természetesség — szoktam mondani. És mo®1 Anna hirtelen túljátszottá mutatósán érzelgőssé torzította >zt a lírai részletet. Kényte­len voltam megállítani a pró­bát: — Ne így csinálja, Annács­ka. Ez nagyon rikító ... Anna Frank ennél sokkal egyszerűb­ben élezte mindezt, természe­tesebben ... sokkal inkább a szívéből.,. Ekkor történt, amj alaposan ki hozott, a sodromból: Lehel Miklós elörejött, és Anna vé­telimére kelt. Kénytelen vol­tam Ismét megállítani a pró­bát, és hátrafordulni Lehel­hez: — Bocsánat, kedves koüé- iám, de a darabot én rende­sem. Ez nem operett, hanem dráma, ha meg nem sértem,,. " 0btpéaíáM. Követ&eztfr}

Next

/
Thumbnails
Contents