Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-09 / 6. szám
1982, JANUÁR 9. 3 Egy öv aiati négyezer vagon íeketeszen MAGYAR SEGÍTSÉGGEL ÉPÍTETTÉK FEL A KATOWICÉI MEDDÖFELDOLGOZÓ ÜZEMET Tatabányai tapasztalatok \ alapján és magyar szakembe- j rek segítségével egy évvel ez- / előtt építették fel Katowicé- j ben, a környékbeli bányák meddőhányóinait hasznosítására az első feldolgozó üzemet. Az üzem egyéves működése a magyar gyárak és szakembereit ió munkáját dicséri. Kulcsár Gyula, a közös lengyel— magyar vállalat, a Haldex egyik magyarországi vezetője, ■elmondotta, hogy a lengyel üzemben egy év alatt négyezer vagon fekete szenet nyertek vissza a meddőből. Ennek felét — az előztes lengyel— magyar megállapodás szerint — a magyar ipar kapta meg. A visszamaradt nagymennyiségű kőzetanyagot pedig — ugyancsak a tatabányai szén- bányászati szakemberek talál- , mánya alapján — a lengyel ! üzemek hasznosították. Több \ tégla- és cementgyár adalék- } anvagként alkalmazza a med- í dőt. j Lengyelországban most ) újabb két feldolgozó üzemet \ építenek. Ezeket — amelyek (berendezéseit ugyancsak magyar gyárak készítették — még ez év végén üzembehe- jlyezik. 1 llláír'ák a magyar—jugoszláv kuluiálís egyezményt A Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság budapesti nagykövetségének képviselői között 1961. december 21-től 1962. január 6-ig tárgyalások folytak Budapesten az 1962—63. évre vonatkozó kulturális munkatervről. A tár- gyalás^js,t;éfediményeként létrejött 'kulturális munkatérvet 1962. január 6-án magyar rész- , ről dr. Rosta" Endre, a Kulturális kapcsolatok Intézetének ügyvezető elnöke, jugoszláv részről Mirkó Tepavac, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság magyarországi nagykövete írta alá. A munkaterv közoktatás- ügyi. kulturális és tudományos szakemberek cseréjét teszi lehetővé és támogatja a két ország tudományos, oktatásügyi és kulturális intézményeinek együttműködését. Üzemegészségügyi helyzetünk Jó az egészségvédelem a pécsi szénbányákban — (Ji te'adai a mezőgazdasági nagyüzemek egészségvedelmenek szenezose Pécsett 109, a megyében 208, tehát összesen 317 vállalat dolgozóinak egészsége felett őrködik a megyei, illetve a városi KÖJÁL. Ellenőrző munkájuk. időnkénti intézkedésük több tízezer dolgozót és közvetve szinte az egész megye lakosságát érinti. A nagylétszámú széntrösztökön kívül nemcsak a nagyobb ipari vállalatok, hanem a legkülönbözőbb kisipari szövetkezetek egészségvédelmi problémái egyaránt a gondjaik közé sorőlhatók, s ahogy az alábbiakból kiderül, akad belőlük bőven. Ha röviden jellemeznénk ténykedésüket, valahogy úgy lehetne összefoglalni. hogy ©gy-egy létesítmény (új üzem, hivatal, iskola, fürdő, stb.) tervtárgyalásától az átadásig a KÖJÁL egészségügyi feladatkörébe tartozik. De mindez csak előzetes feladat, mert az említett üzemek egészségügyi ellenőrzése állandó kötelesség, amely nem kis felelősséggel jár. Kezdjük a város területén levő üzemekkel, amelyek egészségvédelmi szempontból két nagy csoportra oszthatók. Ergyrészt a régi üzemekkel (széntröszt, bőrgyár, porcelán- gyár, sopiana. stb.), amelyekben az évek során kialakult és elfogadhatónak mondható a dolgotok egészségvédelme. A másik csoportba a kisebb- nagyobb ktsz-ek tartoznak, amelyek szocialista rendszerünkkel együtt születtek, illetve értek ej bizonyos fejlődési fokot a legutóbbi évek folyamán. Ez utóbbiak nagyrészé- ben bizony igen sok kívánnivalót hagy maga után az egészségvédelem. Itt van példának a rendkívüli szétszórt telephelyekkel bajlódó Általános Építő KTSZ, amelynek jónéhány telepe komoly szociális- problémákkal küzd. A legelrettentőbb példa erre a Xavér utcai telepük, ahol Jcözel 30 ember számára mindössze egy mosdótál . szolgálja a tisztálkodási lehetőséget. . Persze, ahol rossz példa akad, ott seregestől sorolhatók a jók is, melyekre egész sor ktsz-t hozhatnánk fel jó példának. Maradjunk azonban a nagyütomeknél, ahol etor és tízezer embert érint ez a nagyon fontos kérdés. Például: egyik „patinás” középüzemünkben a Pécsi Bőrgyárban egész sor nagyszerű szociális intézmény létesült az elmúlt évek során, mégis sokáig probléma volt az egyik legelemibb szükséglet, a fürdő, az öltöző végleges és a kornak megfelelő megoldása A legjobb példák közé elsősorban a Pécsi Széntröszt sorolható, ahol megkülönböztetett gondot fordítanak az egészségvédelemre. A Széchenyi-, illetve az Ist- ván-aknán a nagykapacitású fürdőket olyképpen korszerűsítették. hogy a munkahely és a fürdő közötti útvonalon zárt, illetve folyosószerű közlekedést biztosítottak. A Stoche- nyi-aknán például a fürdőből az öltözőbe vezető útszakaszon úgynevezett „kvarc” folyosót létesítettek, egyrészt a gyorsabb száradás érdekében, de ennél is lényegesebb a szerepe a kvarcnak, miután a napfény pótlására szolgál a földalatti eltöltött órák után. Ami pedig a földalatti világítást, különösen a fénycső világítást illeti, ma már magától értetődőnek' tartjuk, pedig nem is olyan sok évvel ezelőtt még a gondolat felvetése is ellenállásba ütközött az akkori vállalatvezetők, szakemberek előtt. Ma már nemcsak kívánatos, hanem elsőrendű feladat a földalatti munkahelyek kivilágítása. Vagy itt van példának az egykor kiszámíthatatlannak vélt b án y alég robb an ások ismétlődése, amely ellen legfeljebb az „imádság” volt az egyetlen „óvintézkedés”. Ma már korszerűen felszerelt kutatóosztály foglalkozik ezzel a problémával és tegyük hozzá sikeresen. A metángáz lecsa- polás, a provokációs kőzetre- pesztés biztonsága, a porlekötés és egy sor más az egészséget. a biztonságot szolgáló feladat a megvalósulás stádiumába jutott. Minden egyes ilyenirányú eredmény felmérhetetlen jelentőségű a dolgotok egészségvédelme, illetve munkabiztonsága szempontjából. Tavaly például a vasasi Petőfi-aknán a környék természeti adottságaiból adódóan komoly vízellátási problémák merültek fel . s a KÖJÁL laboratóriuma azóta is a környéken található vizeket vizsgálja. hogy milyen mértékben, illetve milyen tisztítási módszerekkel hasznosíthatók. És a kisebb üzemekben? Például a patyolatnál az egyik egészségre ártalmas vegyszerrel a TRI-vel dolgotok egészségi állapotát szinte hetenként vizsgálják, ellenőrzik. Elsősorban a fentebb emFűzvesszőidény Szigetváron Az Erdökémiai Vállalat szigetvári füztelepén már októberben megkezdődött az új gazdasági év, amikor a fűzvessző beérett és megkezdték i letermelést. Ezzel a munkával január 5-re végeztek a szigetváriak, s az elmúlt negyedévi tervüket 100, az exporttervüké; ugyancsak 100, a barna- vessző előállítási tervüket pedig ISO százalékra teljesítették. Az elmúlt év időjárása, mint Bősze István üzemvezető és Dibusz Sándor telepvezető elmondanák, a fűzvesszőnek sem k kedvezett. Az aszály miatt kisebb a vessző fajsúlya, rövi- debbci: z szálak, így közepes termésmintegy 50 vagon zöld vessző■ takarítottak be összesen. A másik három telepen, Csonkamindszenten, Marócsán és Irmapusztán csak ezekben a napokban fogják befejezni a letermelést. A Magyarországon termelt nemcsfűzvessző igen keresett cikk a világ minden táján. Különösen Németországnak, Olasz országnak és Ausztriának exportál sokat az ART EX útján az üzem. Egy ország sem veheti fel velünk a versenyt a lűzvessző minőségében, ami a különleges talaj és éghajlati adottságainkból ered. Különösen keresett a szigetvári üzemben termelt fűz. ez az üzem országosan is első a termelésben és minőségben. A külföldi vevők azonban vagyon igényesek, különösen a szín tekintetében, Van amelyik az egész barnáspiros színt kedveli, másik a világosabbat. Olyan persze nincs, hogy a szigetváriak félkész terméke ne találna gaz dára. A vár melletti telepen ezekben a napokban kezdődőit meg a főidény. Lázas munka foly'k a munkatermekben. Főzik, hán tolják, osztályozzák a vesszői, a hántolás után pedig kis, laza kévékben szárítják. A telep környékén sok száz apró sátort képezve szárad a téli napon i bamavessző. Néhány hetes sza radás után aztán felkerül a padlásra, ahol 5—10 kilós kévékbe kötik, illetve csomagolják. Január, február és márciusban több, mint 400 mázsa száraz barnavesszöt értékesít a telep, melynek 40 százaléka exportra megy, 60 százalék pedig hazai felhasználásra. Legtöbbet a békési Kosáripari Vál lalatnak szállítanak, ezen kívül az ország szinte valamennyi háziipari szövetkezetének. A nemefűztermelés igen sok kézi munkát kíván, s bár kisér letek folynak, még egyik munka műveletét sem sikerült gépesíteni. A hántológépek sem váltak be, ott hevernek valahol az épület mögött, s a munkatermekben továbbra is ajür ge kezű asszonyok hántoliák a barnavésszőt. A fehér vessző előállítás még nagyobb gondon, fáradságot igényel, ezt nem főzik, hanem tavasszal vízben hajtatják, s amikor a vessző kirügyezik, akkor könnyű szerrel lehántolják. A vessző lesze dése, vagy ahogy itt moitdjákl „letermelés” is nehezen gépesíthető. Eddig ollóval vágták le a vesszőt, de az így meghagyott csonk jó búvóhelyet nyúj tatt a fűzormányosnak, ennek a veszedelmes kártevőnek a szaporodásához. Szigetváron most néhány esztendeje kapához hasonló szerszámmal vágják le a vesszőt, s ezt a műveletet egyelőre géppel nem lehet megoldani. A Soproni Erdészeti Főiskola irányításával érdekes műtrágyázás:i és fajtakísérleteket ’s végeznek Szigetváron. Az aranysárga, kender, bíbor, mandula és az amerikai fűz fajták közül eddig az utóbbi vált be legjobban minőség és mennyiség tekintetében egyaránt. A műtrágyázást kísérletek eredményét még nem értékelték ki. A helyi szakvezetők feltevése szerint azonban a műtrágya hatására a fűzvessző esetleg elágazik, vagy ha nagyon magasra nő „megugrik” és akkor szakitó szilárdsága csökken. Eddig a fűzterületeket nem mütrágyázták, a kísérletek eredményét mindenesetre érdeklődéssel várják a szakemberek. S ami az üzem jövőjét illeti, a feldolgozási épület már most kicsi, távlatokban szó van a telep bővítéséről. Az épülő dunaújvárosi szalmacellulóz gyárnak igen hasznos alapanya ga lenne a nemes fűzvessző, s felhasználásával papírbehozatalunkat jelentősen csökkent- hetnénk. » Mné litett vegyszer gázainak meny nyiségét a munkahely légterében. másrészt az élő szerveze: ben történő hatását figyelik - az ilyen vizsgálatok adnak alapot a legszükségesebb óvintézkedések bevezetésére. A j villamosgépjavító ktsz-nél a | fénycső készítéssel foglalkozó dolgozók egészségi állapotát figyelik meg. vagyis kontrolálják, hogy a higany és a meleg mennyiben befolyásolja ? munkások egészségét. A ktsz-ek jelenlegi egészségügyi helyzetében egy másik megoldásra váró feladat a zsúfoltság megszüntetése, amelyet kitelepítésekkel ki- I vánnak megoldani az e célra ; kijelölt és a város belterületéről történő áthelyezésekkel, áttelepítésekkel. A KÖJÁL megyei állomására a fentihez hasonló feladatokon kívül új gondok nehezednek, amelyeket a ’meglevő 208 üzemen, illetve ktsz-en felül még csak tetéz, a mező- gazdaság szocialista átalakulásával járó egészségügyi fel- I adatok megoldása. Ugyanis j olyan gondok, mint a Mohácsi | Farostlemezgyár új és egészségesebb technológiájának kialakítása. illetve annak ellenőrzése, vagy a Beremendi Cementgyár. a Drávaszabolcsi Kendergyár, a Nagyharsányi Kőbánya munkahelyein előforduló porártalmak kiküszöbölése mellett új gond új feladatként jelentkezett a mezőgazdasági munka egészségvédelmének, kialakítása. megteremtése. Vannak ugyan jó példák is, i a mágocsd és a hásságyi tsz- ekben vagy több másikban, amelyekben már új tisztasági fürdők létesültek, de csekély- ; ke példa ez, ha a megye né- hányszáz tsz-ére gondolunk. Ezért egyelőre a KÖJÁL mun- j kája is főként arra szorítkozik, hogy végigjárták a tsz- eket és felmértek egy sor olyan problémát, mint a munkakörülmények. az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, stb. s bizonyos képet nyertek a tsz- ekben előforduló általános egészségügyi helyzetről. S j azokon a helyeken, ahol a ! fenti problémák halasztást nem tűrnek, természetesen javaslatokkal álltak elő, hogy mi legyen az első és legfontosabb egészségügyi intézkedés a hiányosságok megszünteté- sére. Egyik nagyon fontos és mindenekelőtt álló feladatuk az új növényvédőszerek- | kel kapcsolatos ártalmak kivizsgálása (tárolás, kezelés, stb.), továbbá az állatról emberre terjedhető betegségek gondos vizsgálata és az ebből adódó intézkedések halaszthatatlan megoldása. Visszatérve a növényvédő | vegyszerek okozta ártalmakra. ] különös gonddal vizsgálják a paration tartalmú vegyszerekkel történő permetezés hatását az emberi szervezetre, amelyet nemcsak a permetezésnél vesznek figyelembe, hanem a termés, illetve a gyümölcs betakarításakor, szedésekor, hogy a fogyasztás előtt is megtörténjen a legszükségesebb óvintézkedés. Tehát a nagyüzemi mező- gazdaság létrejöttével, fejlődésével új gondok várnak egészségügyi szerveinkre, amelyeket mégcsak növel a mezőgazdaság fokozott gépesítésével járó balesetvédelmi feladatok j megoldása. —s—gy A KGST-hez tar ózó államok ^pv-S’lówk szénbányászai! tonlerenciája Katowicében a KGST által rendezett konferencián azokkal a módszerekkel foglalkoznak, amelyek révén a bányászatban a hidraulikus szerszámok alkalmazásával jelentős megtakarításokat lehet elérni. A szocialista államok baráti együttműködése e téren is elősegíti a műszaki fejlesztés fei- actetamak megoldását .. Utolsó útjára indul a mérlegről a vásár „sztárja”, a hízott disznó. Ezt nézze meg, így vág az én üvegvágóm! Böngészés a bizsuk között. Apró kalitkából kelleti magát a vevőknek a törpe papagáj. Eris János képriportja. t Az év első vásár án
