Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-06 / 4. szám

ms. JANUAR #. 3 \ 1 \ Jelentősen javult a falusi lakosság ellátása 40 új önkiszolgáló bolt létesült — Javító szolgáltatások a K-TSZ-eknél Úi létesífményemlc A földművesszövetkezetek- 1 nél minden szinten három év­re választják a vezetőséget. Most a vezetőség újjáválasz- tás előtt a SZÖVOSZ V. kong­resszusára készülődve szám­vetést kell készíteni az elmúlt négy év munkájáról. Megkér- deztük Nagy Sándor elvtársat, a MÉSZÖV igazgatósági elnö­két, mondja el, milyen ered­ményeket értek el, hogyan ja­vult a földművesszövetkezetek munkája az elmúlt évek so­rán. — A falvaik nagy szocialis­ta átalakítása nagy mérték­ben befolyásolta a szövetkeze- \ tek munkáját. Az élet&zínvo- \ nal emelkedésével egyre több és jobb árut igényelt a falusi lakosság. Jelenleg már 1150 földművesszövetMi boltegység van megyénkben, amelyekben 120 millió forint értékű áru várja a vásárló közönséget. Harmincmillió forinttal több mint az elmúlt év hasonló idő­szakában. A bolthálózat fej­lesztésére, a boltók csinosí­tására, kulturáltabbá tételére, hatvanmillió forintot fordítot­tak az elmúlt négy évben. Évekkel ezelőtt még egyetlen önkiszolgáló bolt sem volt a megyében, s azóta több mint \ negyven új önkiváLasztó és i önkiszolgáló boltot, valamint számos szaküzletet lótesítetr tek. Az aránylag kevés lélek­számú Kovácsszénája község­ben például italbolt és kultúr- helyiség létesült. Rövidesen átadják rendeltetésének az új sásdi földművesszövetkezeti \ l éttermet. A jobb áruellátás, az üzletek kultúráltsága is nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy 1957—1961-ig 24,2 száza­lékkal nőtt az áruforgalom a földművesszövetkezeti boltok­ban. Az élelmiszervásárlás 37,8 százalékkal, a vegyesipar­cikkek vásárlása pedig 27,9 százalékkal emelkedett. — A falu áruval való ellá­tása mellett igen fontos feladatún'; a termények felvásárlása A földművesszövetkezetefc zöldség, gyümölcs, baromfi és tojás mellett a szalmától, a tolitól a füstölt szalonnáig igen sokféle cikk felvásáriásá- sával foglalkoznak. 1961-ben a tervezett negyven vagonnal szemben, ötvennégy vagon ba­romfit és több mint huszon­négymillió tojást vásároltak fel, lényegesen nagyobb meny­nyi séget, mint az elmúlt évek során. A íöldművesszövetkezetek szervezik és irányítják az ala­csonyabb típusú szövetkezete­ket és szakcsoportokat. Ezek munkája is rendkívül jelen­tős, hiszen a megyében műkö­dő 35 méhész szakcsoporttól évente 19 vagon mézet vá­sárolnak fel. Ezenkívül 45 falusi ifjúsági szövetkezet tar­tozik a MESZÖV-höz. Érdemes megjegyezni, hogy a 16 föld­művesszövetkezeti takarékszö­vetkezet 16 millió forintos be­tétállománnyal rendelkezik. Részt kémek a földműves­szövetkezetek a falvak kultu­rális életéből is. A megyében jelenleg 21 öntevékeny föld- - —— ■■ Ideiében kapta meg tervét a helyiipar 2,9 százalékkal ni a termelés — ÚI ütemeket lélesiMi Autójavító szerviz lesz Pécsett Ha a múlt év januárjában akartunk volna a pécsi helyi­ipar tervéről írni, legfeljebb a találgatásig érhettünk volna eL A helyiipari vállalatok ugyan­is jórészt találomra dolgoztak. A munkát akkor is elkezdték január elején, csakhogy terv- szerűtlenül. A raktáron lévő anyagot nem adhatták le, mert nem tudhatták, mire lesz szük­ségük. A létszámot sem csök­kenthették, mert nem volt in­dok. Ez az áldatlan állapot uralkodott március közepéig, amikor végre megkapták az 1961. év termelési tervét. A fe­leslegesen tárolt anyagokért pedig meg kellett fizetni a 18 százalékos büntető kamatot, a béralapot túllépték, mert ek­kor tudták meg, hogy tulaj­donképpen hány emberrel dol­gozhatnak. A múlt év elején mutatkozó problémák megszűntek. Idén már teljes pontossággal, terv­szerűen kezdődhetett él a ter­melés. Január 2-án minden tanácsi vállalat ismerte a fel­adatát és az átszervezéssel já­ró idő a régebbi 2—3 hónapról 1—2 hétre csökkent. A Pécs városi Tanács helyi­iparának termelési terve 2.9 százalékkal magasabb, mint 1961-ben volt. Az egy főre eső termelési érték 115 ezerről 123 ezerre emelkedik. A múlt év­ben végrehajtott automatizá­lás, korszerűsítés eredménye­képpen csökken egyes mun­kák létszámigénye. A sütőipar technológiájának korszerűsíté­se következtében a 110 mázsás termeléshez szükséges harminc két dolgozót ma nyolc váltja fel A szikvízüzem fejlesztése folytán a bambitöltő-gépen nyolc helyett négyen dolgoz­nak. A Szikra Nyomdában is meggyorsult a miunka, két korszerű szedőgépet kaptak. Az eddigi jó termelési ered­mények következtében nincs szükség a tanácsi helyiiparban a mennyiségi termelés további jelentős fokozására, ezért na­gyobb lehetőség van a minő­ség javítására és a gazdaságos termelés további kibontakozta­tására. A vállalatok ismerik már a beruházási lehetőségcdkét is, az biztosíték arra, hogy a terv­dokumentációk idejében elké­szülnek és a kivitelező vál­lalatok is felkészülhetnek a munkára. Uj mészüzemet lé­tesít a Pécsi Építőanyaigipajri Egyesülés, korszerű ruhaipari üzemmel bővül a Ruhaipari Vállalat. Asztalosüzemmél gaz­dagodik a Vegyesipari Válla­lat, a Fodrászipari Vállalat minden igény kielégítő kozme­tikai női fodrász és gyermek­fodrász szalont létesít. Átala­kított gázkemencesor üzemtoe- indítósóval bővül a pékeütemé nyék választéka és egyéb kor­szerűsítés eredményeként a je­lenlegi 110 mázsás műszakon­kénti sütés helyett 140 mázsát sütnek. Az autósak és moto­rosok legnagyobb örömére autójavító szerviz létesül Pé­csett. Schmidt Attila művesszövetkezeti kultúrcs> port működik, közülük hároi. a mohácsi, a mágocsi és ; szentlőrinci elnyerte a Szocia lista Kultúráért kitüntetést. é MÉSZÖV évi 60 ezer forinto fordít a falusi könyvtárak é 60 ezer forintot a falusi sport körök fejlesztésére. A jelenlegi eredmények na gyón szépek, azt mutatják hogy a földművesszövetkeze tekek jól oldották meg felada taikat. Részt vettek a mező gazdaság szocialista átszerve­zésében és például Baranyá­ban 23 szakembert adtak át a tsz-eknek. A MÉSZÖV könyvelői folya­matosan segítséget nyújtanak főként a zárszámadás és a tervkészítés munkájában. Nagy Sándor elvtárs elmon­dotta, hogy a továbbiakban jelentősen emelik a falusi la­kosság szolgáltatásokkal törté­nő ellátását. Az fmsz-ék a ktsz-ekkel történt megállapo­dás szerint, mivel nincs min­den faluban szakember, össze­gyűjtik a javításara szánt ci­pőket, gumiárut, megHibáso- dott háztartási villanygépeket és elszállítják a legközelebbi KTSZ-hez. Természetesein ja­vítva vissza is juttatják a la­kossághoz. Ezzel különösen nyáridőben sok felesleges jár- kálástól, utazgatástól menti meg a falusiakat. A hibák megvitatása, az eredmények megbeszélése, a taggyűlések jó előkészítése jó felkészülést jelent a kong­resszusra. A sikeres taggyűlé- c és küldöttgyűlések to­vábbsegítik majd, hogy a föld­művesszövetkezetek a SZÖ- VOSZ V. kongresszusának eszmei irányítása alapján vé­gezzék munkájukat — fejezte be nyilatkozatát Nagy Sándor elvtárs. — A MECSEK VIDÉKI üze­mi Vendéglátó Vállalat most épülő új-mecsekaljai önkiszol gáló éttermének műszaki át­adását január 15-ón kezdik meg. Oobi István ödvozlő távirata Nyufrat-Samoa függetlensége Kikiáltása alkalmából Dobi István, az Elnöki Ta- iács elnöke Nyugat-Samoa üggetlenségének kikiálitása al­timából táviratban fejezte ki íókívánságait az ország veze­tőinek. Elkészült és idén beköltözhető vé válik az Epitőipari Vállalat 111. kerületi munkásszállója. Diihojan-uineába or kezelt onakry, (TASZSZ). asztasz Mikojan, a Szovjeí- iió Minisztertanácsánál első .nökhelyettese, az SZKP Köz- onti Bizottságának elnökségi agja Sekou Touré guineai el­nök baráti meghívására pénte­ken megérkezett a Guinea! Köztársaságba. ­Befejezéshez közeledik a kender-szerződéskötés Enyhítették az átvételi szabványokat — Jövedelmezőbb tesz a kendertermelés Ezekben a hetekben fejezik be a megyében az 1962. évi kender-termesztési szerződéskö­téseket. A rostkender, mint fontos ipari nyersanyag fő pro­filja a Drávaszabolcsi Kender- gyárnak. S mivel az elmúlt év­ben a mostani időjárás nagy kiesést okozott rostkenderben, a gyár ebben az évben szinte korlátlan mennyiségben átve­szi a kendert. így a termelők­nek módjuk van pótszerződést is kötni A gyár ellátásihoz, illetve kapacitásának kihasználásához azonban az is szükséges, hogy a már leszerződött területeken a termelők az eddiginél több kenderrostot termeljenek. A Az idén is folyósít gyorsan visszatérő hiteleket a Magyar Beruházási Bank Az elmúlt években jól be­váltak az önköltség-csökkenitő beruházásokra nyújtott hite­lek, amelyeket a beruházás hasznából egy-kót év alatt fi­zetnek vissza a vállalatok. 1957 óta a Magyar Beruházási Bank 964,4 millió forint gyor­san visszatérülő hitelt nyúj­tott, s ebből 755 millió már megtérült, ezt az összeget visz- sza is fizették a banknak. Az idén is nyújtanak hasonló köl­csönöket. A hitelek engedélye­zésénél figyelembe veszik az ország anyagkészleteit, ezért kölcsönt nem építkezési cé­lokra, hanem gépek beszerzé­sére, üzemek korszerűsítésé­re a szervezettség javítására nyújtanak. A takarékosság el­ve itt is érvényesül, általában legfeljebb félmillió forintos összegű hitelt igényelhetnek a vállalatok. Az idén ismét körülbelül 150 millió forint hitelezésére ké­szül fel a Magyar Beruházási Bank, s ettől a segítségtől to­vábbi számos üzem műszaki színvonalának javulását, a ter­melési költségek csökkentését várják. fftlfocLty» f/O'C&h'Pl hű'S'CSií’tO'Sú't’ Műhelyirnok, adminisztratív dolgozó. Fekete köpenyben dolgozik. Nem hajtott végre hőstettet, mértékegységekkel mérhető, statisztikailag kimutatható eredményeket nem ért él. Eb­ben a munkakörben nemigen lehet ilyesmit elérni. Tsz-tanulók A baranyai ter­melőszövetkezetek ez év őszén vettek fel első ízben tanu­lókat: több mint száz fiút és lányt. Az általános iskolát végzett fiatalok szá mára 13 üzemágban indult oktatás. Elmé leti képzésüket a leg jobb agronómusok vállalták, míg gya­korlati munkájukat tapasztalt brigádve­zetők irányítják. A hagyományos nö­vénytermesztés és állattenyésztés mel­lett többen válasz­tottak olyan szak­mákat, amelyeknek falun ma még nin­csenek mesterei: így például a tejkeze­lést, kertészkedést, magtermelésf, nö­vényvédelmet, halá­szatot, erdészetet. Sőt Mohácson és Komlón négy virág kertész tanulót - áe szerződtettek az idén a közös gazda­ságok. A közös gazdasá­gok tanulási lehető­séget és jó jövedel­met biztosítanak tag jaik számára. En­nék tulajdonítható, hogy a pécsváradi járásban, ahol 42 fiatalt szerződtettek ősszel a termelőszö­vetkezetiek, tizen­öten ipari munká­sok gyermekei. A hidasi Jószerencsét Tsz 13 fiatal tanu­lója közül például hatnak az édesapja a helyi bányaüzem­ben dolgozik. A „pa rasztnak adott” hi­dasi fiúk és lányok szakképzett növény termelők, tejkeze­lők, baromfigondo­zók és halászok lesz nek. Az Ormánság a múltban nemcsak az *£g5feé”-<!'5! veit hírhedt, hanem ar­ról is, hogy az itt. élő parasztok szélső ségesen külterjes gazdálkodást foly­tattak. A közös gaz­dálkodás útjára tért vidéken rövid idő alatt e tekintetben is nagy változások történték. Ezt mu­tatja többek között, hogy az Ormánság nagyobb részét fel­ölelő sellyei járás­ban jövőre már 230 holdon kertész­kednék a tsz-tagok és az újonnan tele­pített nagyüzemi gyümölcsösök terü­lete eléri a három­száz holdat. A járás termelőszövetkeze­tei egyébként húsz tanulót szerződtet­tek az ősszel, akik­ből elsősorban zöld­ség- és gyümölcs- termelő szakembere két nevelnek. mm A 21-es Autóközlekedési Vállalat II. számú revíziójá­ban dolgozott Pécsett. Ott volt szakszervezeti bizalmi is. Ami­kor szükség volt tapasztalt, hozzáértő munkaerőre Sziget­váron, szívesen vállalta ott is a munkát. Műhelyirnok lett. Ott is vállalta ezt a mun­kásmozgalmi megbízatást, szakszervezeti bizalmi lett Szi­getváron is. A szervezettség jobb is lehetne, ez volt a vé­leménye, amikor látta, hogy még nem mindenki szakszer­vezeti tag. — Mit ad a szakszervezet nekem? — kérdezték tőle so­kan. Voltak, akik nem sok jó­indulattal tették fel a kérdést, de olyanok is voltak, akik va­lóban nem tudták, milyen elő­nyökkel, kedvezményekkel, szociális juttatásokkal jár a szakszervezet tagjának lenni. Megmagyarázta. Türelem­mel. Akinek kellett, kétszer is, többször is. Rendbeszedte a tagdíjnyilvántartást, rendezte az anyagi természetű ügyeket. — Panaszom van — állított eléje egy-két dolgozó eleinte, s mindig többen és nagyobb bizalommal. Nem azért, mint­ha a panaszok száma növeke­dett volna, a hibák se szapo­rodtak, sőt, csökkentek. Mégis mind többen lettek, akik ki- sebb-nagyob gondjaikat, kér­déseiket Magyar Józsefné elé vitték, mert látták, hogy szí­vén viseli mind, intézkedik, el­jár. segít. Szakszervezeti segélyt szer­zett. Üdülési beutalókat igé­nyelt és egészségügyi ellátási ügyekben is eljárt. Magyar Józsefné kiérdemel­te a dolgozók bizalmát, mert megnyerte őket a szakszerve­zeti mozgalom számára; bebi­zonyította, hogy üdülést, se­gélyt, egészségügyi ellátást, kedvezményeket csak akkor adhat a szakszervezet, ha rendszeresen befizetik a tagsá­gi díjat. A szigetvári szakszervezeti csoport lett a legpontosabb tagdíjfizető, Magyarnét pedig a legjobban megbecsült szak- szervezeti bizalmiak közé szá­mították. A múlt év októberében visszarendelték Pécsre. Most is kész volt szakszervezeti megbízatást vállalni, hiszen aki megszerette a szakszerve­zeti mozgalmi munkát, nem is érzi jól magát nélküle. A közösség érdekeit képviselni, dolgozó társaiért mindig tenni valami hasznosat, előmozdíta­ni a szervezettséget, — mindez nagyon szép feladat. A kitűnő szakszervezeti munka jutalma tavaly nyáron kéthetes jutalomüdülés volt. Bizonyítékául annak, hogy a szakszervezet megbecsüli azo­kat, akik szabadidőt és fárad­ságot nem kímélve dolgoznak a közösségért. Mióta újra Pécsett dolgozik, a szakszervezet műszaki mű­helybizottságának gazdasági felelőse lett Magyamé elvtárs­nő. Most tehát újra a szerve­zettségért, a pontos tagdíjfi­zetésért dolgozik. Ilyen módon újra hozzájárul ahhoz, hogy a szakszervezet még jobban kép­viselhesse a dolgozók érde- dekeit, többet tudjon adni szo­ciális, kulturális juttatásokból. G% K. gyár nyersanyaggal való ellá­tását már az is megoldana, ha a szövetkezetek a mostam 20 mázsás átlagtermést holdan­ként 30—40 mázsára növelnék. Az elmúlt évben éppen az ala­csony átlagtermések miatt rost lennel kellett pótolni ezt a ki­esést. Kb. 70.000 mázsa rost­lent dolgozott fel kényszerű­ségből Drávaszabolcs, melyet nagy távolságokról kellett a gyárhoz számtani. A nagy kendertermések biz­tosítására már most kell gon­dolni, a vetésterv elkészítése­kor, a megfelelő kenderfö'deTc kijelölésével. Istállótrágyázás nélkül eredményes kenderter­melés, nagy kendertermés csak kivételes esetben remélhető. A kender jó táperőben lévő talajt kiván. Istáll ótrágyázott földbe került a kender a babarci, ho- morudi, kisnyárádi és duna- falvi termelőszövetkezetekben és ezeken a helyeken az aszály ellenére 29—31 mázsás termést értek el holdanként. A bara- nyahidvégi tsz réttörésbe vetet te a kendert s hasonlóan szép eredményt ért el. A bólyi Kos­suth Tsz évről évre kiemelke­dő kendertermést ér el a szak­szerű termeléssel, a kenderföld gondos megválasztásával. Az idén kora tavasszal jégverés érte a tsz kendervetését, ennek ellenére a bólyiak ebben az év ben is 32 mázsás átlagtermés­sel büszkélkedhetnek. Ezek a tsz-ek holdanként átlag 4500 forint jövedelemhez jutottak kenderből. A szűri Kossuth Termelőszövetkezet pedig, ahol az istállótrágyázás mellett meg felélő mennyiségű műtrágyát is adtak a kendernek, holdan­ként 39 mázsás átlagtermést és 5800 forint jövedelmet ért el. A nagy rosttermés másik fontos feltétele, amire viszont tavasszal kell majd ügyelni, a sűrűsorú vetés. A gabonánál sűrűbben, 7,5 centiméter sor­távolságra kell vetni a ken­dert, így arányosabb a tenyész terület, kisebb az öngyérülés, nincs aljkender, s ha nincs alj­kender, könnyebb a gépi beta­karítás. A magas kendertermés feltétele tehát, hogy istálló­trágyázott és ősszel mélyszán­tott földbe, vagy rét és legelő­törésbe kerüljön a mag. Kormányzatunk a kenderter melés jövedelmezőbbé tétele érdekében a következő terme­lési évtől kezdve az eddigi át­vételi szabványon lényeges eny hítő módosításokat végzett. — így például most már a zöld színeződés miatt nem kerül III. osztályba az egyébként hosz- szúság szempontjából 1. osz­tályú — 140 centiméter hosszú — kender. Ezenkívül nem ve­szik többé olyan szigorúan az osztályozásnál a barna színe­ződést sem, ami az aratás ide­jén bekövetkezett esőzések mi­att gyakori volt. Ezek az eny­hítések kedvezőtlen időjárás esetén sem teszik kockázatos­sá a jövedelmező kenderterme­lést. Harmath János üzemi mezőgazdász Jk

Next

/
Thumbnails
Contents