Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-27 / 22. szám
4 NAPLÓ 1962. JANUÁR 2?. '7>al lózás J Felirat egy washingtoni kirakatban Egy washingtoni áruház kirakatában olvasható a következő felirat: „Ennek a háznak nincsen légoltalmi óvóhelye. Egyetlen biztosítékunk — a békéi” Hol telefonálnak a világon a legtöbbet? Az -Egyesült Államokban „World Telephone" címmel könyvet adtak ki, amelyből kitűnik, hogy Kanada tartja a telefonbeszélgetések világrekordját. Az évenként egy főre eső telefonbeszélgetések száma eléri az 538-at. Kanada után szemé Igenként 529 beszélgetéssel az Egyesült Aliamok következik, a harmadik helyen pedig Svédország áll. Televíziós-adás a levegőből Monte Oartoban azt tervezik, hogy a televíziós adásokat a jövőben a televízió stúdió fölött rnaga- Ean keringő repülőgépről fogják sugározni, s ezzel a technikai fogással elérik, hogy' a Monte Carló-i televízió műsorát a szomszédos országok is kitűnően vehessék. Erélyes feleség Egy 33 éves bajor feleség drasztikus eszközökkel akarta, leszoktatni férjét a túlzott sörfogyasztásról: kétségbeesésében felgyújtotta a helyi serfőzde épületét. Amikor letartóztatták, azzal védekezett, hogy: „ha nincs többé serfőzde, akkor a férjem nem fogja többé lenni magát'. Az erélyes feleség drasztikus „elvonókúrája” 230 ezer márka kárt okozott. Vigyázz, kacsák! Hollandia számos vidékén új útjelző táblák jelentek meg. Vörös körben kacsát ábrázolnak. Az új jelzéseket olyan helyeken állították fel, ahol a házdsz&mya- sok az egyik víztárolóból átjárnak a másdkba. A csatornákkal ke- resztül-kasul szabdalt Hollandiában, ahol Igen sok a kacsa és a liba, továbbá az utakon nagy a forgalom, ez egyáltalán .nem felesleges elővigyázatosság. Hódító Vilmos kendője Londonban s központi árverést csarnokban történelmi kiállítást rendeztek, melyen többek között bemutatják Hódító Víltnos kendőjét (?), melyet állítólag 1066-ban a hastingi csatában viselt, I. Károly angol király halottas ingét, melyben a bitófa alá ment és Maria Antoinette egyik karperecét. A történelmi érdekességek tar» mészetesen nem kerülnek árverés• re, nagy részüket a királyi család gyűjteményéből kölcsöriképpen kapta meg a kiállítás. Három és félévi eszméletlenség után meghall Oxfőiban három és félévi megszakítás nélküli eszméletlenség után a napokban elhunyt a 23 éves Veronica Wise, aki egy autószerencsétlenség következtében került eszméletlen állapotba. Az angol orvostudomány történetében eddig még sohasem fordult elő, hogy valaki Ilyen hosszú Ideig eszméletlenül életben maradjon. Elektromos ómama A kölni gyermekjáték és _ gyer- mekbútor kiállításon, a játékórával felszerelt éjjeliedény és a tűzbiztos pizsama mellett, bemutatták az „elektromos ómama” elnevezésű készüléket is. A villanyárammal működő készülék állandó mozgásban tartja a gyermekkocsit. PORTICOS: A kubai forradalom elpusztíthatatlan A kubai köztársasági elnök beszéde a Punta del Esle*i értekezleten Nyugati hírügynökségeik jelentése szerint az Amerikai Államok Szervezetének külügyminiszteri értekezletén foly tatódott a kubai kérdés megvitatása. A csütörtök délelőtti ülésen Rusk amerikai külügyminiszter után a perui, a venezuelai és panamai külügyminiszter szólalt fel. Mindhárman csatlakoztak a Kubát rágalmazók táborához, támadták a forradalmi Kubát és követelték kizárását az Arii erikái Államok Szervezetéből. A csütörtök délutáni ülésen Miguel Angel Carcano argentin külügyminiszter körvonalazta ismét hazája álláspontját. Az amerikaiak várakozásával ellentétben azonban a külügyminiszter nem javasolt semmiféle akciót Kuba ellen. Noha egyrészt kormánya nevében elvben elhatárolta magát Kubától, és arról beszélt, hogy Kuba jelenléte nem kívánatos az amerikai államok közösségében, másrészt azonban Kuba önrendelkezési joga mellett és a beavatkozás ellen foglalt állást, A miniszter kifejtette, nézete szerint nem erélyes szankciókkal, hanem gazdasági és társadalmi reformokkal kell „a kommunizmus ellen harcolná”. Hat ország javaslata A csütörtöki ülés után hat közép-amerikai ország — Costa Rica, Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua és Panama —1 határozati javaslatot terjesztett be, amelyben szigorú szankciók alkalmazását, a diplomáciai, a konzuláris és kereskedelmi kapcsolatok megszakítását követeli, és sürgeti, rekesszék ki Kubát az Amerikai Államok Szervezetének intézményéből. Dorticos beszéde Magyar idő szerint pénteken hajnalban 2 órakor a külügyminiszterek újabb ülést tartottak. Az ülésen Dorticos kubai elnök két és háromnegyed órás beszédet mondott. Beszédében rámutatott, az Egyesült Államok nyomására a punta del este-i külügyminiszteri értekezletet azzal a céllál hívták egybe, hogy újabb katonai agressziót készítsenek elő Kuba ellen. Pontról pontra megcáfolta a Kubára szórt rágalmakat, s hangoztatta, hogy az értekezlet összehívása törvénytelen, jogtalan volt. Az értekezlet szembenáll a kubai néppel és szemben áll Latin-Amerika valamennyi népével Dorticos elnök hitet tett a kubai forradalom mellett. Han goztatta, hogy Kuba végérvényesen rálépett a szocializmus útjára és „nincs erő, amely meghátrálásra késztethetne bennünket”. A kubai forradalom elpusztíthatatlan. „Hazám — hangoztatta Dorti&os — az első amerikai ország, amely a szocializmus útján jár, de a történelem Holdrakétát .lőttek fel az Egyesült Államokb n megmutatja majd, hogy nem lesz az utolsó”. Ha a reakciós erők harcot indítanak Kuba ellen, a latin-amerikai népek felszabadító háborúban szállnak szembe a vérengző imperializmussal. Ez nem jelenti azt, hogy Kuba terjeszti a kommunizmust Latin-Amerikában, hiszen egyetlen ország sem fogadná el az „import forradalmat és sohasem törekedünk majd forradalmunk exportálására” — hangoztatta. Ami a latin-amerikai országokkal és az Egyesült Államokkal támadt, nézet- eltéréseket illeti, Kuba kész bármikor tárgyalni, hajlandó áthidalni ezeket a nézeteltéréseket ,de sohasem hajlik meg idegen hatalom akarata előtt. Kuba tiszteletben tartja más országoknak azt a jogát, hogy kapitalista, úton fejlődjenek, de elvárja, hogy azok is tiszteletben tartsák Kubának azt a jogát, bogy a szocializmust válassza. A kubai vezető rámutatott arra is, hogy hazáját a reakciós körök azzal rágalmazzák, támaszpontokat ad idegen, „kontinensen kívüli” hatalmak nak. Ez a rágalom teljesen alaptalan — mondotta. Kubában nincsenek külföldi támaszpontok, csak egyetlen egy támaszpont van, ezt is az amerikai imperialisták tartják fenn Guanta- namoban, a kubai nép akarata ellenére. „Most hivatalosan is tiltakozom e támaszpont fenntartása miatt és kijelentem, ha éljön az ideje, követelni fogjuk megszüntetését” — mondotta Dorticos. PU ANIM ivókat írnak mostanában a burzsoá lapuk Nyugat“ Iriánról. amelyet régebben Vj-Guineának neveztek. Cikkeznek az egészségtelen éghajlatról, a trópusi lázról, a dzsungel mocsarairól, a hósipkás hegyekről, a. 700 ezer főnyi pápua őslakosságról. No. meg a holland koloniaUstákról, akik sok évtizedes áldásos uralmuk alatt 30 ezer pápuát elemi iskolába Írattak és ezek közül egy eljutott még az egyetemre is. Egy, kérem. Nem kettő, nem három, Egy De még ez az egy sem kedvelte meg a besózott halat. Pedig ezt a csemegét a derék holland gyarmatosítók buzgón ajánlhatják a pápuáknak, hogy civilizálódjanak. Cserébe mindössze némi kőolajat, uránt, szenet, vasat és más egyéb iitn- lomot kérnek. Ezek után világos, hogy Indonéziának nem lehet jussa ősi földjéhez. Először is azért, mert a hollandok közismerten jó civilizátorok. Másodszor: már kulturális atvni- hadítámaszpontokat is átengedtek a jenkiknek. Harmadszor: önként távoznak majd a világnak e második legnagyobb szigetéről, ha ott az abszolút civilizációt megvalósították. Csal; az a baj, hogy az oktondi pápuák nem akarnak civilizál ódni Gyermeki ártatlanságukban pu animoknak nevezik a hollandokat. A pu anim — lövöldöző embert jelent. Nos, a szelíd lövöldözd pu animok eleddig olyasféle rendet teremtettek Nyugat-lriánbaji, mint Csőmbe zsoldosai Kongóban. De a rend még nem elég nagy. Ezért a jámbor lövöldöző w, animok koncentrációs táborba zárnak minden pápuát, finely ik nem aíuvr függetlenséget és szabadságot. Ezért aztán Nyugat-Irián egyes vidékei már egészen elnéptelenedtek. A pápuák fejvesztve menekülnek a függetlenség, a szabadság és a b'esózott hal elől. Ebből is látható, hogy nevelni kell még Őket. Egészen vidám dolog ez, csak ne lenne oly szörnyen — szomorú,.. — kavics — Az ENSZ közgyűlésének angolai vitája Az Egyesült Nemzetek közgyűlése folytatta az' angolai kérdés vitáját. Elsőnek Románia képviselője szólalt fej, aki hangoztatta, hogy az Angolában kialakult helyzet a világ békéjét és biztonságát vesze- lyezteti. A kérdés egyetlen meg oldása csak az lehet, hogy Angola népének függetlenséget adnak. Norvégia képviselője nevetségesnek minősítette azt a portugál állítást, hogy az angolai .zavarokat kívülről jövő bújtogatás okozta. Ezután A diai Stevenson, az Egyesült Államok képviselője szólalt fei. Stevenson terjengős beszéde tele volt a Portugália és Angola közötti „békés és alkotó együttműködésire” vonatkozó felhívásokkal. Az amerikai küldött nem mert nyíltan NATO-beli portugál szövetségese védelmére kelni, azt azon ban kijelentette, hogy az Egyesült Államok „Portugália régi barátjaként és szövetségeseként nagyra értékeli Portugália afrikai jelenlétének pozitív oldalait”. Az amerikai küldött szavakban ugyan elismerte Angola népiének jogát az önrendelkezésre. de lényegében arra akarta rávenni az ENSZ-er. hogy Angola sorsának megoldását bízza Portugáliára. Cape Canaveral (MTI). Nyugati hírügynökségek jelentették gyorshírben, hogy a floridai Cape Canaveral kísérleti telepről pénteken magyar idő szerint 21.30 órakor egy többlépcsős „Atlas-Agena”- vai „Ranger” mintájú holdrakétát boésátottak fel. Az Országos Űrhajózási Hivatal közleménye szerint a kísérletnek az a célja, hogy fel| vételeket készítsenek a Hold felszínéről és műszcrtartályt bocsássanak le a Holdra a holdrengések és a meteorit- becsapódások észlelése végett. A „Ranger” rakétának 66 óra alatt kell eljutnia a Holdra. Az első jelentések még nem tesznek említést arról, hogy miként működtek a hordozó- rakéta különböző lépcsői és, hogy milyen mértékben mondható sikeresnek a kísérlet. Szabadságot Meg kell előzni, hogy Gizeuga Lumumba sorsára jusson A Szovjetunió a Biztonsági Tanács összehívását kéri NyugaMriánt át kell adni Indonéziának Indonéz emlékeztető a magyar kormányhoz Nyugat-Irián kérdésében MOSZKVA Szabadságot Gizengának! — jelenti ki a Pravda pénteki számában Bobodzsan Gafurov, az ázsiai népek intézetének igazgatója. — Követeljük, hogy azonnal helyezzék szabadlábra Gizengát és büntessék meg azokat, akik vétkesek a kongói nép e hű fiának üldözésében. A Pravda megjegyzi, hogy az egész világ közvéleményét erősen felbolygatta és felháborította az a tudat, hogy Gizenga életét veszély fenyegeti, hiszen még mindenkinek emlékezetében él Lumumba bestiális meggyilkolásának tavaly januári tragédiája. Majevszkij, a Pravda szemleírója a lap pénteki száméiban hangsúlyozza: — A gyarmatosítók nemrég meggyilkolták Lumvmbát, most Gizengával akarnak elbánni. Holnap sor kerülhet más olyan kongói vezetőkre, akik szintén hazájuk egységéért és függetlenségéért küzdenek. Vajon meddig használhatják fel még a gyarmatosítók az ENSZ zászlaját annak leplezésére, hogy újra gyarmati sorba süllyesztik Kongót? A szovjet közvélemény várja az ön válaszét V Thant ér, aki most az ENSZ ügyvezető főtitkára. Jevgenyíj Dolmatovszkij szovjet költő rámutat arra, hogy az imperialisták és zsoldosaik újra gyarmati járomba akarják hajtani Kongót és ezért el akarják tenni az útból Gizengát, a kiváló szabadság- harcost. BRÜSSZEL AFP-jelentés szerint Gi- zenga kongói miniszterelnök- helyettes Jules Chome brüsz- szali ügyvédet kérte fel védőjének. Chome csütörtökön táviratot küldött U Thant ügyvezető ENSZ-főtitkárnak. amelyben felhívja a figyelmet, hogy Gizenga érvényben levő parlamenti mentelmi joga nem teszi lehetővé sem letartóztatását, sem fogva tartását, majd felkéri az ENSZ-főtitkárt, „előzze meg, hogy Gizenga Lumumba sorsára jusson”. NEW YORK V. A. Zorin, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője január 25-én levelet intézett P. Deanhez, a Biztonsági Tanács elnökéhez. A levélben a szovjet kormány megbízásából kéri, sürgősen hívják össze a Biztonsági Tanácsot, nogy megvitassa, miként teljesítik a Biztonsági Tanács Kongóra vonatkozó 1961. november 24-i határozatát. Lapzárta előtt érkezett: Leopoldville, (MTI). Adoula kormánya pénteken közleményt adott ki Gizenga fogvatartásáról. A közlemény beszámol arról, hogy Adoula miniszterelnök és Sendwe miniszterelnökhelyettes csütörtökön látogatást tett abban a táborban, ahol Gizengát őrzik. A nyilatkozat szerint Gizenga nincsen előzetes letartóztatás- | ban, a kormány „egyszerűen j intézkedéseket hozott Gizenga : védelmére leopoldville-i tartóz kodása alatt”, A közlemény hangoztatja, hogy Gizenga „egyáltalán nem emelt kifogást jelenlegi helyzete ellen. Jó egészségben van és a rangját megillető bánásmódban részesül.” Az Adoula-kormány közlemény meglepően hangzik azután, hogy Gbenye belügyminiszter csütörtökön az újságíróknak tett nyilatkozatában el mondotta, hogy űt magát sem engedték be a katonai táborba, ahol Gizenga Mobutu ejtőernyőseinek őrizete alatt áll | Gbenye —. mint ismeretes — ; tiltakozott e törvénytelen ei- I járás éllen. 1 B. M. Diah, az Indonéz Köztársaság budapesti nagykövete január- 26-án felkereste Péter János kiüügyrniniszteri, és emlékeztetőt nyújtott ót az Indonéz Köztársaság kormányának állásfoglalásáról a nyugat-irió- ni kérdésben. Az emlékeztető részletesen ismerteti az indonéz kormány és a holland kormány magatartását a njúigat-iriáni kérdésben. A holland kormány — korábbi ígéretével ellentétben — megakadályozta Nyugat- Irtán visszakerülését az Indonéz Köztársaság kötelékébe és — a megrögzött gyarmatosítók álláspontjához ragaszkodva. — sorozatosan visszautasította az Indonéz Köztársaság kormányának javaslatait a békés ren dezésre. Az emlékeztető felhívja a figyelmet, hogy az Indonéz Köztársaság kormánya 1954 és 1957 között az ENSZ-ben is erőfeszítéseket tett a nyugat-iriáni kérdés békés rendezésére. Ezeket az erőfeszítéseket azonban a holland kormány mindannyi szar meghiúsította, kihasználva azt a körülményt, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezeté ben a gyarmatosítás etem erők akkor még nem voltai: elegendőek a holland mesterkedések megakadályozáséhoz. Az ENSZ közgyűlése által a gyarmatok felszámolásáról 1960-ban hozott határozatot viszont a holland kormány megpróbálta ürügyként felhasználni arra, hogy nemzetközi támogatást szerezzen a „Nyugat-Irtán nemzetközivé tételéről'', a „nyugat-iriáni nép önrendelkezéséről” szóló képmutató javaslataihoz. „Indonézia” — hangsúlyozza az emlékeztető — „nem ellenzi, hogy a gyarmati népek gyakorolhassák az önrendelkezés jogát. Nyugat-Irtán kérdése azonban merőben más. Most ott egy gyarmati hatalom által bujto- gatott szeparatista kísérlet folyik, s ez a hatalom törvénytelenül, fegyveres erővel tartja megszállva Indonézia ezen részét”. Az emlékeztető a továbbiakban hangsúlyozza, hogy Indonézia minden rendelkezésre álló eszközt fel fog használni nemzeti méltóságának és területi integritásának megvédésére. Indonézia azonban alapvetően békesaerető ország és még ma is úgy véli, az ajtó nincs teljesen bezárva az előtt, hogy a Nyugat-Iriánnal kapcsolatos vitát ne fegyverekkel, hanem más módon rendezzék. „Mindenesetre Indonézia, — húz», alá az emlékeztető — csak azon az alapon hajlandó tár- gyalásolMt kezdeni Hollandiával, hogy Nyugat-Irtánt át kell adni Indonéziának”, Befejezésül az emlékeztető kifejti, hogy ezeknek . a körülményeknek fényében kell értelmezni Sukarno elnöknek, az indonéz fegyveres erők főparancsnokának 1961. december 19-i parancsát. Péter János külügyminiszter, a magyar kormány nevében. kifejezte az indonéz nagykövet előtt, hogy a Magyar Népköz- társaság kormánya és népe — mint a múltban is — őszinte rokcsnszenvvei kíséri és támogatja azt az igazságos harcot amelyet Indonézia kormánya és népe Nyugat-Inán felszabadításáért folytat. Motortekercselő részlegünk vállal bármely típusú villanymotor. transzformátor, tekercselési, villamos berendezések javítási, háztartási kisgépek motorjainak porszívó mosógép, padló- kefélőgép stb.) tekercselési és egyéb javítási munkáit. Megrendelés leadható: Komlói Helyiipari Szolgáltató Vállalat, Komló. — Kossuth L. u. 31 S7„ alá. 45 SEGÉDGONDNOKOT, aki az állóeszköznyilvántartás vezetéséhez is ért, felveszünk, Jelentkezéseket, ölélertsrajzzal, „Megbízható 46” jeligére a Jókai utcai hirdetőbe kérünk. 46 DELHI Az indiai Madras állam egyik iskolájában 40 gyerek kapott mérgezést az amerikai Core Pocket szervezet által adományozott tejportól A meg mérgezett iskolósgyerekek közül három meghalt, a többi kórházban van — jelenti a Trust of India hírügynökség. Madras állam kormánya betiltotta az amerikai tejpor forgalmazását és fogyasztását. , ÉPÍTŐIPARI számviteli gyakorlattal rendelkező forgalmi könyveiéit vezetőt azonnali hatállyal alkalmaz a Bm. Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. — Pécs. Zsolnay Vilmos u. 1—í az. m Mérlegképes végzettséggel frr* •• I n fokoplot február 15—i belépéssel felveszünk. Jelentkezést írásban kérjük Szigetvári Faipari K.TSZ címére. 9288
